Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)
1960-11-30 / 96. szám
1960. november 30. NÖSRÄDI NlPOJSAS 3 Magasabb erkölcsi szintekre! Közetcsavarozás, új bányabiztosítási eljárás ELŐADAS A MŰSZAKI KLUBBAN Most látjuk, mennyire igaza van annak a marxista— leninista tételnek, hogy az emberek tudatának átalakítása nagy türelmet igénylő, hosszú és bonyolult feladat. A gyakorlatból ismerjük, hogy a szocialista forradalom szinte az egyik óráról a másikra képes alapvető történelmi változásokat létrehozni, de a burzsoázia erkölcsi birodalmát magában az emberben lerombolni és helyébe a szocialista erkölcsöt meghonosítani bizony nagyon komoly és igényes munka. A szocialista erkölcsi felfogás egyik legfontosabb alaptétele, hogy senki ne legyen, aki igényt tartana a termelt javak élvezetére anélkül, hogy ne vállaljon tevékeny részt a javak előállításából. Sőt, felfogásunk szerint nálunk a munka nem is csak egyszerűen az életfentartás forrása, de egész életünk értelmét kell, hogy jelentse. Igaz, már több mint másfél évtizede annak, hogy hazánkban megkezdődött a bur- zsoá erkölcsi felfogás elleni küzdelem, de komoly változásokat is tapasztalhatunk azóta a munkához való viszonyban. Ipari üzemeinkben sok helyen már tudatos tevékenységgé vált, új értelmet kapott a munka. Ma már nem szégyen fizikai munkásnak lenni, sőt, a legpéldá- sabb fizikai dolgozókat magas kormánykitüntetésben részesítik, őket a munka hőseiként emlegetjük és egész társadalmunk erkölcsi elismerését élvezik. Emlékszünk még azokra az időkre, amikor az volt a dicsőség, ha valaki leérettségizett és beülhetett az irodába. A letűnt kor ekölcsi felfogása szerint ugyanis ott kezdődött az ember, ahol nem kellett dolgozni. Ez a múlt felfogása, és maradt is a múlté. Nálunk a munka azóta becsületet, rangot, új értelmet kapott. A szocialista munkaerkölcs előretörésével új felfogás alakul ki bányaüzemeinkben is. Hogy csak az igazolatlan távolmaradásokat említsem, hat esztendővel ezelőtt még az egész szénmedencében 50— 60 igazolatlan műszakmulasztás volt naponta, 1959-ben ez q, szám 13-ra csökkent, ez évben viszont volt olyan hónap, amikor az egész nógrádi szénmedencében átlagban csak 4 igazolatlan műszakmulasztás volt egy-egy munkanapon. Ezek a számok;, ha nem is pontos mutatói a szocialista erkölcs meghonosodásának, de feltétlenül komoly fejlődésről tanúskodnak. Nem mondhatjuk, hogy ezzel most már minden a legnagyobb rendjén van, hiszen a bányászatban is és egyéb ipari üzemekben is nagyon sök követelnivaló van még a munkaidő teljes kihasználására. Sok idő elvész az előírt nyolc órából, mert gyakran később kezdenek, korábban hagyják abba a munkát és sok olyan fegyelmezetlenség fordul elő, amelyek kedvezőtlenül hatnak a feladatok jó megoldására. Az utóbbi időkben történtek kezdeményezések az új munkaerkölcs és általában a szocialista erkölcs széleskörű elterjesztésére. Szerte az üzemekben megindult a szocialista brigádmozgalom. Ez igen hatékony eszköze annak, hogy segítségükkel még mélyebben eressze gyökereit, a dolgozók megváltozott felfogása a munkáról, hogy a munkában és a társadalmi életben egyaránt az új erkölcsi felfogás váljon uralkodóvá. A szocialista brigádmozgalom jó kezdeményezés, csak helyesen kell megítélni eredményességét. Ne a szocialista erkölcs normáit igazítsuk ehhez a brigádmozgalomhoz, hanem a szocialista brigádmozgalmat a maga- sabbrendű erkölcsi célkitűzésekhez A brigádmunkák értékelésénél nagyon helyesen, csak azoknak a brigádoknak ítélik oda a szocialista brigádcímet, amelyek valóban ki is érdemlik azt. És hogy ezeknek a brigádoknak a száma még kicsi? Annyi, amennyien eleget tettek a szocialista brigád cím követelményeinek. Ha nem is nagyok ezek a számok, őszinték, a valóság őszinte tükörképei, amelyek helyesen mutatják a feladatokat is. Mert hogy a versenyző brigádok egy részének nem ítélték oda a szocialista jelzőt, ez arra figyelmeztet, hogy nemcsak a munka frontján kell derekasan megállni a helyet, de a magatartásbeli dolgokban, a társadalmi és magánéletben is van javítanivaló. S ha ez így van, az iparban még nagyobb feladatok várnak ránk a mezőgzdaság szocialista erkölcsi alapjainak lerakásában. Mert a termelőszövetkezetek létrehozása szintén csak a gazdasági alapot jelenti, de a kisparaszti gondolkozásmód és felfogás még mélyen gyökeredzik a tagságban. Sok helyen hangzik el olyan panasz, hogy egyesek nem jelennek meg a munkában, nem mindenki végzi elég lelkiismeretességgel a munkáját és nem ritka az a szocialista erkölcstől idegen gyakorlat sem, hogy egy kocsiderék szénát, egy pár darab répát, egy kis fűteniva- lót, egyik is másik is hazavisz a közösből, hogy a közösségi vagyon egy része magáncélokra fogy el. Olyan légkört kell itt is kialakítani, hogy elítéljék a munkakerülést, hogy ne azt tartsák rossznak, aki a közösségi érdekek mellett erqel szót és elítéli a szövetkezeti vagyon herdálóit, hanem azt, aki látja az ilyen hibákat és mégis elhallgatja. Gyakran a rokoni kapcsolatok miatt nézik el a hibákat. A rokoni kapcsolatot persze továbbra is ápolni kell, azonban, akiket spekuláción érnek, akik a közösségi érdekeket csorbítják, tevékenységüket vizsgálva ne a rokont lássák, hanem a hibák elkövetőit, és ezekkel szemben minden alkalommal őszintén és keményen lépjenek fel! Fogadják meg a VII. párt- kongresszus útmutatását városon és falun egyaránt, hogy eszmei és kulturális munkánk legfőbb célja a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség szocialista életének, munkálkodásának és gondolkodásmódjának megalapozása legyen. A kongresszus is felhívta a figyelmet, hogy ma még a munkásosztály soraiban is hat a kispolgári gondolkozás, az individualizmus, a társadalmi érdekekkel szembeni közömbösség. De a kapitalista szemlélet maradványa, a nacionalizmus, a kistulajdonosi gondolkozás ellen is fel kell venni a harcot és nemcsak a parasztság soraiban, de értelmiségi körökben is. Nem szabad megelégednünk azzal, hogy serdülő gyermekeink szótárába ma már nem kerültek bele a kegyal- mesurak és koldúsok fogalmai, hogy ők már nem ismerik a nagyméltóságúakat és nincseteleneket. Az idősebbek emlékeiből és életéből is száműzni kell a burzsoázia erkölcsének mindennemű gyakorlatát. Törekedjünk arra, hogy új viszony alakuljon ki az egyén és a társadalom között, egyeztessük össze az egyéni és a társadalmi érdekeket. Folytassunk tehát határozott eszmei harcot a maradi nézetek ellen, hogy társadalmi és kulturális életünk minden területén uralkodóvá tegyük az úi erkölcsi felfogást. Pártszervezeteink törekedjenek arra, hogy továbbra is szívós, kitartó munka follyék az emberek szocialista erkölcsi viszonyainak továbbfejlesztésére. Emeljük olyan erkölcsi, szintre egész életünket, amelyben a munka mindenütt új értelmet kap és a dicsőség dolgává válik. Orosz Béla A szövetkezeti ipar feladatairól tárgyalt a KISZÖV választmánya Megyénk kisipari szövetkezeteinek szövetsége kibővített választmányi ülést tartott tegnap délelőtt Salgótarjánban, a Városi Művelődési Otthonban. A választmányi ülésen résztvettek a választmányi tagokon kívül a sző-' vetkezeti elnökök, párttitkárok is. A választmányi ülés résztvevői megvitatták a KISZÖV vezetőségének beszámolóját a népgazdaság terén a szövetkezeti iparra háruló továbbfejlesztéséről és irányelveiről. A beszámolót élénk vita követte, amelyen megbeszélték az egyes szövetekezetek tennivalóit és a lehetőségeket. A közetcsavarozás külföldön nagymértékben elterjedt bányabiztosítási eljárás. Lényege 2—2,5 méter hosszú csavart, — melynek egyik vége fel van hasítva és ékkel ellátva, másik vége menetes, — előre kifúrt lyukba helyeznek. Ezután különleges kiképzésű fejtőkalapácscsal beverik a csavart a kőzetbe, ennek folytán az ék a csavar hasított részét kétfelé nyitja, a kőzetbe feszíti. Az így befeszített csavar menetes végére alátétlemezeket helyeznek, majd nagy erővel meghúzzák a csavaranyát. A közetcsavarozás sokkal olcsóbb biztosítási mód a bányatérségek fával, TH-gyűrűvel, falazással való biztosításánál. Egyes külföldi államokban — a vágatok 20—35 százaléka már kőzetcsavarokkal van biztosítva. A helyes kő- zetcsavarozási eljárás alapja a környezet kőzet alapos előzetes ismerete, laboratóriumi vizsgálata és a bánya-------------A salgóhányai autóbuszutasok nevében A salgói autóbusz problémája igen élénken foglalkoztatja a salgóiakat és so- moskőújfaluiakat egyaránt, de annál inkább kevésbé érdekli ez a probléma az illetékeseket: a 33-as Autóközlekedési Vállalat vezetőit, akik hagyják, hogy ez az áldatlan állapot már évek óta annyi bosszúságot okozzon az utasoknak. Salgóbánya és Salgótarján között a forgalmat úgynevezett bódés autóbusz bonyolítja le. Ez a kocsi a jelenlegi utasforgalom zökkenőmentes lebonyolítására nem alkalmas. Az autóbusz állandóan túlzsúfolt, nem törődve a szabályzattal, a megengedettnél 10—15 fővel is több utast szállít és ezzel a baleseti veszélyt nagymértékben fokozza. A salgói cs a somoskői utasok valamint a kalauz között igen gyakori a nézeteltérés és a veszekedés, mert a Somosra utazókból gyakran leszállítanak az autóbuszról. A végállomásról kiindulva annyira tömött az autóbusz, hogy a közbeeső megállónál több esetben már meg sem áll és így munkából hazaigyekvő dolgozók maradnak le a járatról. A salgóhányai dolgozók már nem egy esetben fordultak kérelemmel a salgótarjáni AKÖV-höz nagyobb autóbusz beállítása céljából, de a kérelem mindezideig süket fülekre talált Űgylát- szik a salgótarjáni AKOV- nek nem szívügye a salgóbá- nyai közlekedés évek óta húzódó problémájának megoldása. A Salgótarjáni Vegyesipari Vállalat televízió javító szervize látja el Salgótarján és környékének szolgáltatását. A városban mintegy 250 készülék működik, s a szerviz, havonta 40—50 darab készüléket javít. Képünkön Abonyi Antal, a szerviz vezetője, éppen egy ..beteg” televízió baját kutatja. beli munka pontos gyakorlati kivitelezése. A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél ezévben indultak kísérletek, hogy a nógrádi viszonyoknak megfelelő kőzetcsavar ozási eljárás technológiáját kidolgozzák. Szorospatakon 40 fm. Ménkesen 20—25 fm, a tordasi bányában 15—20 fm vágatot biztosítottak, közetcsavarokkal. Egyelőre a medencében a kőzetcsavarozást TH-gyű- rűkkel kombinálva alkalmazzák. Az új biztosítási mód nagy jelentősége miatt az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nógrádi Csoportja előadást rendezett november 24-én a szénbányászati tröszt műszaki klubjában. Dr. Richter Richard egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa tartott előadást a kőzetcsavarozásról. Előadásában világosan bizonyítottá, hogy a földalatti nyitott üregek következtében ébredő feszültségekkel szemben a kőzet és a biztosító szerkezet kettős rendszert alkot és a fellépő terheléseket a kőzet és a biztosító szerkezet együttesen viselik. A kőzetcsavar rendelkezik a biztosító szerkezetek ösz- szes jó tulajdonságával: aktív, mert a kőzetcsavar meghúzása után — közvetlenül a beépítés után átadja a terhelést az ép kőzetnek: csuklós szerkezet, mert több csavar beépítésénél határozott egyensúlyú helyzetet állít elő. A közetcsavarozás alkalmazása az eddigi bányászati biztosítási szemlélet megváltozását jelenti. A jelenlegi megszokott- biztosító módoknál a biztosító szerkezet láthatóan támaszkodik alá például: faácsolatnál, vagy láthatóan ékelődik a a kőzetnek például: TH-gyű- rűnél. A kőzetcsavar kapcsolódása a szilárd kőzetbe nem látható. Ezért bizonyos fokú idegenkedést tapasztalhatunk a bevezetésével kapcsolatban. Ez azonban nem indokolt. Dr. Richter Richard kiváló felkészültséggel elmondott előadása után — melyben külföldi tapasztalatait is ismertette — Reviczky Ferenc főmérnök, a Tatabányai Szénbányászati Tröszttől mondta el a főtecsavarozás bevezetésével kapcsolatos tapasztalatait. , A Nógrádi Szénbányászati Tröszt műszaki vezetői közül számosán tettek fel kér- ' déseket az előadáson. •5GGGGOOOGOGOGOGGOGGGGOOOGOOGGOGOGOOGGGGOOOGGGOOOOOC3OOGOOOOOOOGOGOOOOOGOOOOOGOOOOOOOOOGOOOOGOOOOOOOOOOOG0 MILLIOMOS EMBEREK II. önmagamat tagadnám meg, ha ezek után nem érdekelnének az emberek, ők, Tóbik Károly és Nagyváthy László, akik mindezt kigondolták, eltervezték és ennyire biztosak önmagukban. Műszak után találkoztunk. Ritkán vannak együtt, csak amikor munkájuk úgy kívánja. Még egymás családjait sem ismerik, mert Tóbikék Zagyvapálfalván laknak, Nagyváthyék meg itt, Tarján végén, az Acélárugyár mellett. Nem fiatalok, még nem is öregek, úgy a 30—40 között vannak mindketten. Szerencsésen egészítik ki egymást. Tóbik nagy üzemi gyakorlata, szerénységével ellentétes energikussága, Nagyváthy műszaki tudása javaslataikban, azok megoldásában forrasztja eggyé, egésszé őket. — A Kugel retorta módosításánál kerültünk össze — mondja Nagyváthy. — Akkor jött fel hozzám Karcsi és kérte, hogy készítsem el újításuk műszaki rajzait. Szemekből lesz a lánc Igen, a Kugel retorta volt a kezdet. Ha többet akarunk termelni, akkor többet kell lágyítanunk is. Már pedig az eddigi módszerrel ezt nem tudjuk elvégezni — mondják felváltva. A kemencébe beépített retortákat a generátorgáz lángja közvetlenül éri. Ezért revésedés és egyéb elváltozások történnek a retortán. Ahogy rosszabbodik a retorta, úgy növekszik a lágyí- tásra fordítandó idő, s amikor már teljesen tönkremegy — sajnos, ez 6—8 hónaponként szokott bekövetkezni — két hétig tart a cseréje. Természetes, hogy ilyenkor áll az egyik kemence, nem tudnak termelni. — Abból indultunk ki — mondja Tóbik —, hogy az öntöttvasban történnek elváltozások. Ezért acélöntvényű retortát készítettünk, s ott kétoldalt, ahol a láng közvetlenül éri, 12 milliméter falvastagságú, krómtartalmú, izzásálló lemezt szereltünk be. Egy lemezcsíkot a kísérletet megelőzően félévig a tűztérben tartottunk. Azon semmiféle elváltozást nem tapasztaltunk. Ezután készült el az első kísérleti retorta, amely október közepe óta üzemel. Most gyűjtjük a tapasztalatokat, de még hónapokba kerül, amíg végleges eredményt mondhatunk. — Ezt követte a meleghorganyzó üst átalakítása. Duplafalu kádat készítettünk. Az eredeti nagyba egy kisebbet. Közéjük hőátadóanyagként ólmot helyeztünk el. így egyenletes a horgany hőfoka, nincs nagy különbség a kád közepén és szélein mért állapot között. Ez esetben minimálisra csökkenthetjük a kád kilyukadásának veszélyét s élettartamát is jelentősen növeljük. Ebből szintén október közepén készült el a próbadarab, amely azóta akadálytalanul üzemel. Minden újításuk a többtermelést szolgálja. De olyanok ezek, hogyha már elkezdték, végig kell menniök az egész munkafolyamaton, „megfiatalítani” mindent, hogy bírják a megnövekedett munkát. Az egyik újítást követnie kellett a másiknak, mert a szemekből csak így állhat össze a lánc, amely végülis egy üzemrész, a dróthúzómű felújítását jelenti. Ellesve az életből Bennem is, mindenkiben felvetődik, miért éppen ők, s miért éppen így oldották meg a gépek korszerűsítését. Hogy miért éppen ők, az érthető, niszen összefügg munkájukkal. S hogy miért éppen így, arról már érdekesebb beszélni. — A ferdefogazású kúpkerékmeghajtást az autók meghajtóművénél már alkalmazott, kipróbált, bevált módszerről vettük át. A ferdefogazás jobb erőátvitelt biztosít, s jobban bírja a sebesség növelését is. — Ugye milyen egyszerű? — kérdik szinte egyszerre. — Még érdekesebb a dupla kád alkalmazása — folytatja tovább Nagyváthy elvtárs. — Biztosan látott már enyvfőzőedényt az asztalosoknál. A mi megoldásunk is ugyanezen az elven alapul. Tényleg egyszerű megoldások, s mióta alkalmazzák már más területen. Mégis kellettek valakik, akik észreveszik, hogy .ezt náluk is alkalmazni lehet. Valódi Kolumbusz tojása az egész. Kis ipari forradalom A Salgótarjáni Acélárugyárban még nem döntöttek az újítások bevezetéséről. Minden a most folyó sokat ígérő kísérletezések befejezésétől függ. Pénzt, fáradságot nem kímélve munkálkodnak azon, hogy valóság legyen a javaslatokból. Majd ha sikerülnek a kísérletek, akkor kötik meg az újítókkal az újítási szerződést. S Tóbikék majd akkor kezdhetnek számolgatni, hogy nekik egyénileg mennyit is jelent az újítás. A gyárnak egy üzemrész megújhodását jelenti, özdon is átépítik a hengersor egy részét. Mindez együttvéve többtermelési értékben sokat jelent a népgazdaságnak. S mennyivel jelenthetne többet, na a miskolci December 4. drótgyár is áttérne erre a módszerre. Sőt, még a dróthúzógépek gyárának is van tanulnivalója ebből. Sutbadobhat- nak egy gyártási elvet és áttérhetnek a csiga- kerékmeghajtású gépek gyártása helyett az ívelt kúpkerékmeghajtású gépek előállítására. A salgótarjániak elkezdték. Másokon is, különösen a Kohó- és Gépipari Minisztérium Igazgatóságán múlik, hogy ne legyen megtorpanás, legyen permanens e forradalom. Bogdán József
