Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)
1960-11-26 / 95. szám
2 NÖGRÁDI NtPÜJSA« 1960. november 26, A határozatok végrehajtása nyomában AZ ACÉLÁRUGYÁR! KISZ-szervezetek két havi munkájának értékelése Az acélárugyári KISZ végrehajtó bizottsága az alapszervezetek vezetőségének bevonásával megtárgyalta, hogy a két hónappal ezelőtt hozott határozatok végrehajtásában hol tartanak jelenleg. Milyen mértékben valósul meg ebben a nagyüzemben a KISZ kongresszusára való készülődés jegyében tett többirányú vállalás? Az eszmei politikai nevelés tökéletesebbé tétele érdekében annakidején elhatározták, hogy azoknak a fiataloknak, akik valamilyen ok miatt nem vesznek részt szervezett politikai oktatáson, rendszeres tömegpropaganda előadásokat tartanak. A mintegy 500 kiszes közül jelenleg háromszázan tartoznak különböző politikai körökbe, a többi KISZ-tag s az ennél sokkal nagyobb számú KISZ-en kívüli részére beindított bel- és külpolitikai előadások az utóbbi időben a legtöbb helyen elmaradtak. E súlyos hibák oka elsősorban abban keresendő, hogy az újonnan választott alapszervi vezetőségek, de maga a nagyüzemi csúcsvezetőség is magukra maradtak. Az a támogatás és segítés, ami a választások előtt a pártszervek részéről megvolt, azóta megszűnt, mintha a pártvezetőségek úgy tekintenék, hogy a választások befejezésével eleget tettek kötelességüknek az ifjúsági mozgalom felkarolásában. A határozatok végrehajtásában tapasztalható kényelmesség és hanyagság azt is mutatja, hogy az új KISZ vezetőkben nincs kellő önállóság és felelősségérzet. A munkára való nevelés érdekében hozott határozat kimondja, hogy emelni kell az ifjúsági munka- és exportbrigádok számát, a „szakma ifjú mestere” mozgalom konkrét felhasználásával emelni kell a szakmai képzettség színvonalát s úgy kell szervezni a munkát, hogy minden fiatal teljesítse a vállalt 20 társadalmi munkaórát. A brigádok száma azóta mindössze kettővel emelkedett, de sem az új, sem a régebbi brigádok elért eredményeit nem propagálják megfelelőképpen. Másrészt ugyancsak nem hozzák nyilvánosságra intő példaként az igazolatlanul mulasztó fiatalok neveit. Így az ifjúsági versenymozgalomnak nincs lendítő kereke, sem különösebb vonzó hatása a többi fiatalokra. A szakmai képzés szervezési nehézségeivel nem képes megbirkózni az üzemi KISZ végrehajtó bizottsága. A hiba ott van, hogy a „szakma ifjú mestere” címért folyó versenyt nem a döntő, nagy tömegeket foglalkoztató szakágakra irányították, hanem teljesein spontán jelentkezéseket fogadtak el bármilyen munkaterületről, így előfordult, hogy például a kovács szakmából 2 fiatal jelentkezett, akiknek a részére alacsony számuk miatt nyilván nem lehet szákmai előadásokat szervezni. Ezt az igen nagy jelentőségű célkitűzést csak tervszerűen, irányított propagandával lehet megvalósítani. A társadalmi és egyéb munkák szervezésére sem fordítanak elég gondot az újonnan választott vezetők. Ezt a megállapítást igazolja az a tény, hogy tavaly a harmadik negyedévben ezerrel több óra társadalmi munkát végeztek a fiatalok, mint az idén, holott a KlSZ-tagok száma azóta hatvannal emelkedett. A sport- és kultúrmunka lenne hivatott a fiatalok szabadidejének célszerű kihasználására. Hogyan valósul meg ez a helyes elképzelés az Acélárugyárban? Az üzemi KISZ-szervezet sportfelelőse mostanáig sem dolgozta ki a fiatalok őszi-téli sportprogramját. Pedig a gyárban megvan a ■lehetősége az alapszervezetek közötti sakk, asztalitenisz és egyéb csapatversenyeknek, túrák lebonyolításának. Még mindig nem döntötték el, hogy a már befejezett olimpiai jelvényszerző versenyek tiszteletére alapított serleget melyik KISZ alapszervezet mondhatja magáénak. Az acélöntődében és a GSZ „C” üzemében egyetlen fiatal sem tette le a jelvényszerző próbát, ami nyilván az itteni alapszervezetek vezetőinek nemtörődömségével magyarázható. Megnyugtatóbb a fiatalok kultúrmunkába való bekapcsolódása. Az elmúlt évben feloszlott népi tánccsoportot újra szervezték, ifjúsági tánczenekar alakult, amely klubesteken közreműködik. Népszerűek a szellemi öttusa versenyek, amelyekben igen sok fiatal vesz részt. A kultúrmunka területén is van azonban tennivaló még. Többirányúvá és tervszerűbbé kell tenni ezt a munkát is, főként olyan kulturális tevékenységek bevezetésével, amelyek a szórakoztatás mellett az önművelést is elősegítik. Ilyen lehet például a fiatalok irodalmi színpadának létrehozása, az olvasómozgalom szélesítése és egyebek. A határozatok végrehajtása nem kielégítő ' egyik pontban sem. Ezért változtatni kell a helyzeten. Mégpedig úgy, hogy az új, kevés tapasztalattal rendelkező vezetők igényeljék a pártszervezet, az idősebb kommunisták segítségét. Az ifjúsági szervezetek irányítását tegyék kollektív munkává, ne egy-két vezető akarja egyedül megoldani a problémákat. A határozatók végrehajtása akkor lesz eredményes, ha arra mozgósítanak minden KISZ-tagot. Vonjanak be a kulturális- és sportmozgalomba, a társadalmi munkák végzésébe és az oktatásba is minél több KISZ-en kívüli fiatalt, hogy megszűnjék az elszigetelődés fiatal és fiatal között. A kongresszusra való készülődés ne- csak jelszó, hanem gyakorlat legyen. Demény László Az MHS kiképzési év sikeréért ii. A salgótarjáni járásban is, akárcsak a megye többi járásában az MHS-szervezetek- nél megkezdődött a kiképzési év. Ebben a kiképzési évben az elmúlt évekhez hasonlóan a fősúlyt azokra a fiatalokra fordítják, akik a jövő évben sorkötelesek lesznek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az idősebb korosztályok nem vesznek részt a szövetségi munkában. A tartalékos állomány tagjai is ott vannak az alapszervezetekben és közülük nem egy hasznos munkát végez a kiképzésben. jL A nagybátonyi^alapszerve- zetben az elmúlt évhez hasonlóan ebben az évben is tovább folytatják munkájukat a már hagyományos körök. így többek között a lövészkor is, amelynek tagjai az új kiképzési évben jelentősen emelkedtek. De ugyanez a helyzet a szomszédos maconkai alapszervezetnél is, ahol a szövetség tagjai most ismerkednek meg a lövészkörrel. A kiképzéshez szükséges anyagot a szervezet vezetője a napokban vette át. Nemtiben is tovább folyik a már hagyományossá vált lövészklub. De így sorolhatnánk tovább a járás többi alapszervezetéit, ahol szintén kezdetét vette a kiképzési év. A körök munkájához a szükséges anyagot mindenütt időben biztosították. Ezenkívül a kiképzés előtt is már korábban egyénileg elbeszélgettek a szövetségi munkában résztvevőkkel. Ezzel elszeretnék érni, hogy lemorzsolódás ne legyen. De van a salgótarjáni járásban az MHS alapszerve- zetéknek még egy sajátossága. Az új kiképzési évben mindenütt szakítanak azzal a káros gyakorlattal, hogy a kiképzési körök az alapszervezet területén, de azok irányítása nélkül és azoktól függetlenül működnek. A kiképzések irányítója mindenütt az alapszervezet. S a másik, ami nem kevésbé fontos, hogy a fiataloknak ma már a köztudatába került, hogy társadalmi kötelességük a honvédelemre való felkészülés és az eredményes tanulás. Ebben nagy része van az alapszervezetek vezetőségének, akik megérttették a fiatalokkal, hogy a néphadseregben teljesítendő szolgálatuk során tökéletesen helyt álljanak. Az ezévi kiképzési év minden bizonnyal sikeresebb lesz a járás alapszervezeteiben az elmúlt évinél. S ennek a titka, hogy a kiképzési körök megszervezését mindenütt megelőzték az alapszervezeti tagság na<”' részét aktivizáló politikai felvilágosító munkák. S azt is elmondhatjuk, hogy ezzel a körök mentések lesznek az eddigi hibáktól. Csak néhány alapszervezet munkáját vizsgáltuk meg a járásban, ahhoz azonban elegendő volt, hogy elmondhassuk, MHS-szervezeteink az új kiképzési évben jelentősen növelik az alapszervezetekben működő körök, a szervezet egészének munkáját. — öregek délutánját rendezett Mátranovákon a bányatelepi Nőtanács november 25- én, amelyen meghitten elbeszélgettek az idős bányászokkal és feleségükkel. — Az irodalmi színpad idei évadjának programjáról, működésének körülményeiről tanácskoztak az illetékes művelődési szakemberek szerdán este Salgótarjánban. — Bányászakadémián bővítik ismereteiket az Egy- házasgergei dolgozók. A 15 előadásból álló akadémián, a legfontosabb tudnivalókat sajátítják el a bányászemberek. Tizennyolc pádból harminchat ifjú rohant ki az iskola udvarára. Harminchat rügy, amely itt pattan a salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc általános iskola VlII.b osztályában. Nagyobbik részük nemsokára fogasra akasztja rövid iskolásköpenyét és helyébe új egyenruhát ölt magára. A VlII.b osztály nagyobbik része tovább tanul. Ki a gimnázium Pitagórász-tételébe, ki a közgazdasági technikum statisztikájába szerelmes. S hogyan állnak ezzel a „szerelemmel”? — Mind nagyon őszintén készül a jövőjére — mondja magabiztosan Márczi Lehelné, az osztály „édesanyja”. — És úgy látom nem is lesz különösebb nehézségük. A gyermekek valósággal „eszik” a tudományt. Mindent akarnak tudni. És valami nagyszerű éhséggel. Pedig az álTízpercben talános iskola tananyaga meglehetősen „száraz”. — Egyéni teljesítményük is kiváló. Ebbe az osztályba jár iskolánk legjobb tanulója is, Marek Anna. Eddigi feleletei mind kitűnőek. Bizonyára rengeteget tanul! — Nem!... — mondja finom, tisztelettudó hangon Pannika. — Rendszerezetten élek és tanulok. A lecke minden sorát áttanulom, de emellett van időm szórakozásra, sportolásra is. Tanulás után Belányi Zsuzsával és Brazda Ágival együtt szórakozunk. Ök is jó tanulók, s Zsuzsika emellett még gyönyörűen zongorázik is. Egyszóval bizakodó itt a hangulat. És amit még nem mondtak el: Az úttörőmozgalom 15 éves évfordulójára az osztály 15 óra társadalmi segítséget ajánlott fel, amit a termelő- szövetkezetekben szeretnének hasznosítani. Az osztályban van három díszokleveles tanuló is, akik a hulladékgyűjtésben szereztek érdemeket. Egy hónap alatt több mint 2 mázsa papírhulladékot gyűjtöttek. Tehát amellett, hogy a tanulásban szorgalmasak, a társadalmi életben is példamutatóak. Szereti őket az iskola is, a tanári kar is. S ha az iskolai reform vitája után az iskolai munka még egészségesebbé és tartalmasabbá válik, benne ezeknek a fiataloknak törekvései és eredményei is még gazdagabban csillognak. Molnár Ernő ina A HELYIIPARBÓL JELENTJÜK II. Miből fakad ax elmaradás ? Ön is keresse fel Nagy- bátonyban a bányavárosban a könyvespavilont 30 000 Ft értékű könyv közül már most kiválaszthatja karácsonyra a könyvajándékát Felnőtteknek, gyermekeknek, legszebb ajándék a könyv. (580) A tanácsi helyiipar jelentősége és szerepe — mint arra lapunk legutóbbi számában rámutattunk — egyre növekszik. Fejlődése azonban az igényeket és lehetőségeket figyelembe véve még nem érte el a kívánt fokot. MEGALAPOZOTT, TUDOMÁNYOS TERVÉRT A tanácsi helyiipar egész tevékenysége, további színvonalának emeléséhez számos összefüggő feladat, intézkedés végrehajtása szükséges. Ezek közül is első helyen említjük a gazdálkodás megtervezését, a gazdasági tevékenység céltudatos irányítását. Az igazsághoz tartozik, hogy az elmúlt évek során a tanácsi helyiipar tervmutatóinak kidolgozása javult. Azonban e vállalatok vezetői nem egyszer joggal teszik szóvá, hogy a terveket későn, előzetes megtárgyalás nélkül kapják meg és esetenként ezek a tervek már kidolgozásuk stádiumában irreálisak. Az év eddig eltelt részében máris számos tanácsi helyiipari vállalat kért tervmódosítást, emelést, vagy csökkentést. A Balassagyarmati Bútorgyárnál például igen későn kapták meg az utasítást arra, hogy új termék gyártására -kell át- állniok. Emiatt a megfelelő előkészületek, a felmérés nem történhetett meg időben és zavartalanul. Az átállást pedig egészen minimális zökkenőkkel is meg lehetett oldani. A Salgótarjáni Sütőipari Vállalatnál azt teszik szóvá, hogy egymással ellentétes részletterveket írnak elő, amelyek károsan hatnak a vállalat gazdálkodására, a lakosság ellátására. A Salgótarjáni Vegyesipari Vállalat telefonon kapta meg a jövő évi tervszámokat, úgy, hogy azokhoz a megfelelő műszaki-, anyagi- és munkaerőfeltételek nincsenek biztosítva. Hasonló panasz merül fel a téglagyárak és az élelmiszer- ipar egyes üzemei részéről is. Kétségtelen, hogy számos mutató megtervezése nem könnyű dolog, de ha megfelelő törekvés van a tudományos megalapozottságra, a vezetők és dolgozók meghallgatására, javaslataik elfogadására, akkor jelentősen csökkenteni lehet a ma még fennálló hibákat. Ezzel a kérdéssel függ ösz- sze szorosan, hogy már a tervezésnél sokkal céltudatosabban kell irányítani a tanácsi helyiipari vállalatok munkáját a lakosság igényeinek kielégítésére. Ennek egyik formája az anyagi érdekeltség javítása. Ma még előfordul, hogy egyes vállalatok olyan prémiumfeltételeket kapnak, amelyek más mutatók kötöttsége miatt (pl.: béralap) egyáltalán nem teljesíthetők. A nyereségrészesedés is fontos ösztönző hatást fejthet ki, ha időben, megfelelő előkészületek alapján térhetnek át a vállalatok az ilyen gazdálkodásra. Végül el kell érni, hogy a tanácsi helyiiparban sürgősen pótolják azt a lemaradást, amely a termelékenység, a megalapozott munkanormák tekintetében a többi ipari üzemekhez viszonyítva itt - tapasztalható. Egyes vállalatoknál, például a Balassagyarnjati Dobozgyárban indokolatlanul alacsonyak a teljesítményelőírások, másutt, mint a Szécsényi Vegyesipari Vállalatnál nem a saját feltételeiknek megfelelően dolgozták ki a munkanormát. A bérpolitika javítása, a bérezés ösztönző hatásának emelése feltétlenül hozzá fog járulni a termelékenység növekedéséhez, a vállalatok gazdálkodásának javulásához. ELSŐRENDŰ KÉRDÉS: A MŰSZAKI FEJLESZTÉS A megfelelő tervezés, a követelmények reális emelése megkívánja a jobb műszaki megalapozottságot, az erőteljesebb műszaki fejlesztést. E tekintetben szintén jóval elmarad a lehetőségek mögött a helyiipamak ez a része. Igaz, hogy számos új gép, eljárás, jobb munkaszervezés is hozzájárult már a vállalatok jövedelmezőségének emelkedéséhez. De már előző lapunkban is utaltunk arra, hogy a műszaki fejlesztést szolgáló beruházási felhasználás nem történik megfelelő mértékben, számos fontos gép nem érkezik meg ebben az évben. A nem megalapozott műszaki fejlesztés következménye például az, hogy a téglagyárakban a préselés, az égetés és a szállítás kapacitása nincs arányban. 1960 első félévében a téglagyári kemencék kapacitását mindössze 54,2 százalékban használták ki. Ebből következik, hogy erre az évre több mint 1 millió tégla esik ki a termelésből. A jelek szerint a téglagyárak többsége idén sem készít annyi nyerstéglát, amely az 1961. április 1-i indulásig biztosítaná a folyamatos égetést. Sok zavart okoz az is, hogy a téli karbantartás elhúzódik, és már évek óta mindig lemaradással indulnak téglagyáraink. Rendkívül fontos lenne, hogy a tanácsi helyiipari vállalatok hosszabb időre komplex műszaki fejlesztési tervvel rendelkezzenek, valamennyi vállalatnál elkészítsék az éves műszaki terveket, megfelelő kapacitásfelmérést, munkanap fényképezést végezzenek, kidolgozzák a műszaki adottságokon alapuló technológiai előírásokat. Ezekkel függ szorosan össze, hogy számos helyen a személyi feltételek hiánya szab határt a megalapozott és erőteljesebb műszaki fejlesztésnek. A szakemberképzés sem kielégítő, számos vállalatnál nem folyik ilyen irányú munka, sőt elfogadható elképzelések, 'tervek sincsenek a szakmai képzettség növeléséA MUNKA JAVÍTÁSA politikai kérdés Végül — a tanácsi helyiipar elmaradásáról szólva — meg kell említenünk a vezetés színvonalát, elsősorban e vállalatok irányítását, a megyei tanács ipari osztályának tevékenységét. Kétségtelenül megállapítható, hogy a törekvések ellenére sem sikerült lényeges javulást elérni ebben a munkában. Az osztály tevékenységét még most is a végletek jellemzik. Egyes vállalatok arról panaszkodnak, hogy jóformán minden önállóságot elvesznek tőlük, más vállalatok azt teszik szóvá, hogy az osztály munkája, csak a jelentések bekéréséire, a futólagos „ellenőrzésre” terjed ki. Nem megfelelő az a mód sem, ahogy a vállalatok kezdeményezéseit kezelik. A salgótarjáni és a szécsényi vegyesipari vállalatoknál joggal teszik szóvá, hogy helyes elgondolásaik nem találnak meghallgatásra. Nincs meg a megfelelő differenciálás a munkában, annak megvalósítása, hogy időben és gyorsan jelöljék ki a legfontosabb tennivalókat és azok végrehajtását- következetesen ellenőrizzék is. Mindez fakad abból a helytelen szemléletből, amelyben az osztály munkája túlnyomó többségében csak a gazdasági, sőt adminisztratív tevékenységre koriá. tozódik, nincs meg a gazdasági és politikai munka egysége, összeforrottsága. A pártszervezetek és szakszervezeti bizottságok munkája sincs megfelelő helyen a tanácsi helyiiparban. Számos esetben lebecsülik, mellőzik a mozgalmi szervek tevékenységét. Ilyenformán érthető, hogy nem bontakozik ki az a kívánatos politikai munka, amelyre olyan nagy szükség lenne, hogy a munkaverseny felajánlások óvatosak, az értékelés vontatott és számos jó újítás hever a fiókokban. Az osztály irányító munkájának ezt a gyengeségeit tetézi, hogy a vállalatoknál is megtalálható a hanyagság, a fegyelmezetlenség, egyes vezetők hibájából a határidők eltolódása, a minőség romlása, a pontatlan adatszolgáltatás. Az osztály mellett külön felelősség terheli a megyei tanács végrehajtó bizottságát is azért, hogy a megyei párt végréhajtó bizottság mintegy két évvel ezelőtt hozott határozata a tanácsi helyiipar munkájának megjavításáról a mai napig nem nyert maradéktalan végrehajtást. — x — A legfőbb mutatók, a gazdasági tevékenység ismeretében és a legjellemzőbb hibák okainak feltárása után lapunk legközelebbi számában a tanácsi helyiipar tevékenyege, színvonala emelésével kapcsolatos feladatokról szólunk.
