Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-16 / 92. szám

ä NOSRÄDI NlPÜJBAS 1960. november Í6. Kösvenzélyen munkakerülő került rendőrkézre Varsádban nagy gonddal folyik az oktatás Fi lm ankétok az Arcnélküli város cimű filmről HARMINCNAPOS ELZÄRÄS GARÁZDÁLKODÁSÉRT A társadalmi együttélés írott és íratlan szabályai mindenkire kötelezően hat­nak. Nem engedhető meg az, hogy társadalmi életünk nyu- godságát, a munka után já­ró, s megérdemelt pihenési időnk nagy részét egyes ga­rázda egyének megzavarják, rémületet keltsenek közössé­gi életünkben. Bár örvende­tes jelenség, hogy mind ke­vesebb ezeknek a garázdál- kodóknak, a közveszélyes munkakerülőknek száma — sajnos azonban j meg mindig akadnak olyanok, akik fittyet hány­nak törvényeinkre, ren- deleteinkrc, s magatar­tásukkal, cselekedeteik­kel megsértik az együtt­élés szabályait. Sirkó József etesi lakos ne­ve nemcsak a megyében, ha­nem az országban is ismert. Sirkó még azok közé tarto­zik. akiknek nem Ízlik a munka, akik inkább töltik idejük nagy részét a kocs­mákban, mint a munkahe­lyen, inkább duhajkodnak, verekednek, mint a becsü­letes életet választották vol­na. Lajstromán több bűncse­lekmény szerepel. 1955-ben a gyöngyösi járásbíróság 4 hó­napi börtönbüntetéssel súj­totta közveszélyes munka­kerülésért. Előtte, még 1947- ben a balassagyarmati bíró­ság ítélte el 1 hónapi fog­házra, mert lőszert rejtege­tett. Tíz évvel később, 1957- ben a salgótarjáni járásbíró­ság vonta felelősségre garáz­daság miatt, amiért is 4 hó­napi javító-nevelőmunkára ítélte. Két évvel később, ugyancsak a salgótarjáni já­rásbíróság mondott újabb íté­letet Sirkó József felett. Ak­kor, 1959-ben közveszélyes munkakerülésért és a tartási kötelezettség elmulasztásáért 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Vannak emberek — túl­nyomó többségben azok, akik elkövetett bűncselekményü­kért járó büntetések letöltése után a javulás útjára térnek, megtalálják helyüket tár­sadalmi rendszerünkben, becsületes munka után él- « nek. Ebben nagy segítsé­get nyújt egész társadal­munk, melynek tagjai megfogják a megtévedt emberek kezét, a jó, a javulás útjára terelik. Sirkó József azonban nem tartozik ezek közé. Botrá­nyos magatartásával, hosszú hónapokon keresztül zaklat­ta az Etes gusztáv-aknai bá­nyászok és családtagjainak nyugodt életét. Munkahelyé­ről rendszeresen távol ma­radt, s többet volt az ital­boltokban, mint otthon. Kü-' lönböző fondorlatos módon még arra is lehetőséget ta­lált, hogy heteken keresztül húzza a táppénzt — s ez alatt az idő alatt a kocsmákban dorbézoljon. Vadházastársát és négy gyermekét állan­dóan bántalmazta — azok nemegyszer éjszaka kértek menedéket, védelmet a szom­szédoktól. Italozás közben nemegy­szer fenyegette meg a be- . csületes embereket — a kocsmárost, és más dol­gozót, hogy késsel szur­kolja össze őket. Ilyen módon fenyegette meg vadházastársát is, s mi több, olyan kijelentést is alkalma­zott: néki nem számít az érte járó tíz-tizenöt év. S amikor Sirkó „büdösnek” érezte ma­ga körül a levegőt, bujkál­ni kezdett. Sirkó Józsefet kézrekerí- tette a rendőrség, s mint köz- veszélyes munkakerülőt, ga­rázda egyént a szabálysér­tési eljárás értelmében 30 napi elzárással sújtotta; MIKOR KÉSZÜL EL A SZÉLESVÁSZNÚ MOZI SALGÓTARJÁNBAN? A Népszabadságban egyik olvasónk reklamálta: mikor készül el végre Salgótarján­ban a szélesvásznú mozi. A Moziüzemi Vállalat igazgató­ja közölte, hogy a munkák elhúzódásáért részben a ta­tarozó vállalat a felelős. Ezenkívül a nagyszabású tervek, és ezek megvalósítá­sát célzó sokrétű feladat ugyancsak hátráltatja a munkát. Tervezik ugyanis a szélesítése mellett a központi fűtés megoldását, a filmszín­ház legfontosabb mellékhe­lyiségeinek, így például de­korációs műhely, stb. létesí­tését, valamint a filmszínház alapjának rendbehozatalát is. A különféle munkákra 300 ezer forintot költenek. ZOMÁNCOZOTT ALUMI­NIUM A düsseldorfi Aluminium- Zentrale közlése szerint sike­rült zománcozott alumínium­lemezt előállítani. A zománc­réteget 540 foknál beleégetik az alumíniumba. Termelőszövetkezetek! Állami gazdaságok! Kísérleti és tangazdaságok! A Földművelésügyi Minisztérium Anyagellátó Vállalata KIUTALÁS NÉLKÜL HOZZÁ FORGALOMBA A: HT—VT hazai háromtagú műtrágyaszórókat, SZTN—2,8 műtrágyaszórókat, BCU lengyel tárcsásboronákat, Zetor K—25 és UB—28 traktorokhoz, MTZ—5 traktorokhoz, Zetor Super traktorokhoz, tltos—45 és UE—28 traktorokhoz, Zetor K—25 traktorokhoz, Zetor K—25 traktorokhoz, H—1 gyűrűshengereket, D—352 szervestrágyaszóró pótkocsikat, SR—II szénarendsodrókat, RS—76 szervestrágyaszóró pótkocsikat, Kalló—3 burgonyaszedőket, UFK—5 FŰKASZÁKAT: Zetor K—25 és UB—28 traktorokhoz, KPN—4/a szántóföldi kultivátorokat, ET egyirányú tárcsákat, ZR—3 répalazítókat, E—062 (Mählader) kaszálvarakodókat, A SZÁLLÍTÁST A BEÉRKEZÉS SORRENDJÉBEN VÉGEZZÜK ÉS A KÉSZLET EREJÉIG TELJESÍTJÜK. Megrendelőink vásárolhatnak: BERUHÁZÁSI HITELBŐL, T—28 traktorokat, UB—28 traktorokat, MTZ—5—L traktorokat, PN—252 EKÉKET: PN—3—35 EKÉKET: 4—PN—30 EKÉKET: PP—330 EKÉKET: ZETOR KOMPRESSZOROKAT: ZETOR HYDUAULIKAKAT: SZLN—48 VETÖGEPEKET, SAJÁT ERŐBŐL, VÁLLALATFEJLESZTESí ALAPBÓL stb. A fedezeti forrást megrendeléskor jelezni kell! A gépek áraiból és a vásárlással kapcsolatos egyéb tudnivalókról mindenkor készséggel ad felvilágosítást központunk: Budapest, VI., Bajcsy-Zsilinszky út 57. Telefon: 317-188 nagygéposztály és KIRENDELTSÉGÜNK: BALASSAGYARMAT, Mártírok útja 9., Telefon: 440. (594) Varsányban az elmúlt két évben igen aktív népfőiskola működött. A népfőiskola elő­adásain igen nagy számban vettek részt a község lakói. S miután tapasztalták, hogy a népfőiskola előadássoroza­tai igen hasznosak voltak, ez évben tovább akarják gya­rapítani tudásukat. Most mintegy 50 hallgató részvéte­lével termelőszövetkezeti aka­démiát indítanak, amelytől jelentős szakmai segítséget remélnek a hallgatók. A ter­melőszövetkezeti akadémia ezen a héten kezdetét veszi. A varsányi tsz pártszerve­zete és a termelőszövetkezet vezetősége azonban jól tudják azt is, hogy a közös munká­hoz nagy szükség van a ta­gok politikai felkészültségé­nek fokozására. Tisza István elvtárs irányításával szintén egy aktív konferencia vette kezdetét, amely jelentősen elősegíti majd a hallgatók politikai felkészültségének to­vábbi fokozását. Vasárnap délelőtt a salgó­tarjáni November 7. Film­színházban Fejér Tamás film- rendezö részvételével fílman- két volt. A felszólalók több­sége méltatta a film művé­szi értékeit. Az „Arcnélküli város” Gaál Albert novellája alapján ké­szült és Szász Péter könyve volt az irodalmi anyag Fejér Tamás rendezőnek. Az iro­dalmi anyag átültetése film­re, sikerrel járt. A film fe­szült légköre már az első pil­lanatban hatása alá vonja a nézőt és ez mindvégig meg­marad. Jól ötvöződik a bűn­ügyi történet izgalma a je­lentős politikai mondanivaló­val. Jó volt a szereplők kivá­lasztása is, akiket biztos kéz­zel irányított a rendező. Az ankét résztvevőit Fe­jér Tamás filmrendező, a kérdésekre adott válaszaiban hozzásegítette ahhoz, hogy még jobban megértsék a film mondanivalóját. Az ankéton mintegy 200—250 ember vett részt, akik úgy távoztak, hogy egy érdekes, művészi él­ményben volt részük, amely élményt gazdagították. Fejér Tamás válaszai, aki a legké­nyesebb problémákra is vi­lágos válaszokat adott. Fejér Tamás olyan filmet rende­zett, amely napjainkban ját­szódik, a mai idők króniká­sának lenni pedig kevésbé hálás feladat, mint a régmúlt történelmet életre kelteni. Hisz’ a mai idők krónikásá­nak mindannyian szemtanúi vagyunk, szemtanúi és kriti­kusai. Ezek pedig különleges feladatokat tűznek egy mű megalkotásához. Igazat, a való életet kell visszaadni. A salgótarjáni filmankét után több bányászközség filmszínházában is ankéton vitatják meg az „Arcnélküli város” című filmet. Az első ankét, amelyet szintén vasár­nap tartottak, Egyházasgergén volt. Itt is érdeklődve figyel­ték a bányászok a filmet és a film megtekintése után többen nyilvánították vélemé­nyüket. Az elkövetkezendő napok­ban Karancsalja, Zagyva­róna, és az etesi filmszínhá­zakban is ankétokat tartanak. Ezek az ankétok és az itt el­hangzott vélemények azt bi­zonyítják, hogy dolgozóink érdeklődéssel veszik körül művészeink új alkotásait, fi­gyelemmel kísérik egy-egy új magyar film megjelenését. Kálovits Géza Eredményes lett az összefogás Benczurfalva lakói a helyi tanács irnáyítása mellett még az elmúlt évben fogtak egy nagy munkába. Elhatározták, ugyanis, hogy a volt Ben- czur-kastély egyik omladozó részét rendbeteszik, benne ta­nácsházát, kultúrhelyiséget és párthelyiséget létesítenek. Ez a nagy munka a napokban fejeződik be. A Szécsényi Ve­gyesipari Javító Vállalat szakemberei már hozzáfogtak a külső pucolási munkához és ha az idő is kedvez, két héten belül be is fejezik azt. A községi tanács is. jelen­tős összeget fordított ezeknek a helyiségeknek megvalósítá­sára, a helyiségek rendbeho­zására, de igen jelentős az a segítség is, amit a község la­kói nyújtottak a tervek meg­valósításához. Veszelovszki József például 14 napot dol­gozott társadalmi munkában fogatával együtt az újjáépí­tendő kastélyrészen. Ifjú Fi­gura István asztalos 10 napos társadalmi munkával, Zsíros László pedig — amellett, hogy készpénzzel is hozzájá­rult a helyiségek rendbehoza­talához — fogatával hét na­pot töltött az. építkezésnél. Bár a munkálatok még kí­vül folynak, de a terveket már megvalósultnak tekint­hetjük. Elkészült a párthelyi­ség, a szépen berendezett is­kolában már tanulnak a köz­ség gyermekei, a tanács is az új helyiségben intézi a köz­ség lakóinak ügyeit, s a kul­túrteremben is nagy érdeklő­dés mellett folyik esténként a televíziós vetítés. OOOGOeoeOGOOOGOOOOGGOGOOOGOOOOOOOGOGGGGOOGOGOOOOOOOOGG'QGGGOOOO ÖRÖKBE FOGADOTT NAGYMAMA iítumocon 79Íültíll a vonat■ Ebben az UlullluuGl! fűnúlUI áImosító zakatolás­ban tisztán hallatszik egy kislány hangja. Csengő, fiatalos, bakfis hangján mesél a társnőinek. Tizenhat éves formák valameny- nyien, a nyúlánk szőke, a kis tömzsi barna és a mesélő szeplős nagylány is. — Egy szobában vagyok az Ágival. Tud­játok ez az Ági, ez egy külöhös teremtés. Nem is képzelitek, mennyit bújja a könyvet. Mikor vége a tanulási időnek és mi javá­ban hancúrozunk, — ő akkor kezd csak iga­zán hozzá■ — Azt hittem eleinte, hogy lángész. Any- nyit, de annyit tanul! Mégis alig van ötöse. Legfeljebb négyes tanuló. Egyszer mondtam is neki: ugyan minek töröd magad. Azt a jót anélkül is megkapod, ő csak rámnézett azokkal a bárány szemeivel és megcsóválta a fejét. Nem azért — azt mondja —, de ne­kem méltónak kell lennem. — Szóval, hogy neki méltónak kell lennie. De hogy pontosan mire, arra csak az utolsó este jöttem rá. Tegnap, amikor csomagol­tunk, Ági csak ült, ült az ágya szélén, a lá­bát lóbálta és nézett a semmibe. Aztán meg szinte dühített azzal, hogy állandóan egy tábla csokoládét ki-be csomagolt. Először rózsaszín selyempapírba, aztán gondolt egyet, újságpapírba csavarta, utána újrej kibontja és szalaggal köti át. Szóval mint egy gye­rek játszott a csokival. Mondjuk is neki az Ildivel, mit csomagolgatod azt. a csokoládét? Már csorog a nyálunk érte. Add ide, majd mi megesszük. — Nem lehet, jaj nem lehet gyerekek. Ez ajándék — könny szökött a szemébe, csil­logó meleg könny és azon át felragyogptt a tekintete. — Ajándék bizony... az én első ajándékom... nagymamának. — Nem értettük, tudjátok — no, ennek is pont most kellett fütyülnie, mondta a moz­dony hosszú sípszavára és kipirult bosszan- kodásában. Hangosabban folytatta. — Tud­tuk, hogy nincs senkije, hogy otthoni gyerek, valami 30 forintos zsebpénzt kap havonta az államtól. Akkor meg miféle nagymamá­ról beszél. Ő meg nagymamázik tovább. Édes nagymama nagyon megörül majd, ha meg­látogatom, meg hogy neki van a világ leg­jobb nagymamája. — Mikor aztán látta, hogy ennyivel nem érjük be, hogy egyszerűen nem értjük, el­kezdett mesélni. Olyat mondott, hogy azt hittem, ott nyomban elzokogom magam. Nyolchónapos volt, amikor az anyja — nem is anya az ilyen —, szóval amikor az anyja otthagyta öt az egyik szomszédnál. Apja ré­szeges volt, ütötte, verte az asszonyt, nem is voltak házasságban, csak úgy éltek együtt. Aztán ráúnt az asszonyra, amikor Ágit várta és otthagyta. Most meg az anyja is elment. Elment egy tőle sokkal fiatalab­bat Budapestre. Nem írt, címét sem tudták, ■megfeledkezett a kislányról. Egy 60 éves öregasszony szíve esett meg rajta. Épp mi­kor állami otthonba vitték volna. Végigve- rekedte egy csomó hivatalos helyen, egy cso­mó hivatalos emberrel a gyerek örökbefoga­dását. Ágit ő nevelte, mosott rá, etette, öl­töztette. Száznyolcvan forint öregségi nyug­díja volt. Ági után kapott 200 forintot az államtól, meg egy albérlőt tartott másik 200 forintért. Képzeljétek csak el, hetvenedik éve felé tart és 580 forintból nevel egy gyereket. Éjszakánként horgolt, szép kis té­rítőkét művészkedett össze és abból vette a ruhákat. — Most már 75. évében van a néni. Kép­zeljétek csak el, 75 éves öregasszony és 15 éves kislánya van. Az ember azt hiszi, hogy megszakad a szíve a meghatottságtól. Ági sosem kap levelet, de ő minden áldott este, ha csak pár sort is, ír a nagymamának. Az örökbefogadott nagymamának. — Meséli, hogy szinte könyörgött neki a néni: tanul­jon tovább. Mert Ági dolgozni akart menni, hogy törlesszen az adósságból, a 14 évi ön- feláldozásból, de a néni nem engedte. — Eredj gimnáziumba kisunokám, érettsé­gizz le, tanulj szépen, ne félj, majd segíte­nek, ha én meghalok — mert erre már min­den percben számíthatsz —, akkor sem hagynak magadra. Tanulj, úgy könnyebb lesz élni. És aztán válassz magadnak pályát. Bár­mit, amit csak szeretnél. De tanulj, tanulj kis unokám. Utána majd Te fogadsz örökbe. Akkor majd Te dolgozol énreám. De most még neked kell szót fogadnod. — És ági így jött a gímibe. Sí mennyire örülök, hogy vele lakom. Reggel elkísérem őt a nénihez. Képzeljetek magatok elé egy kicsi, töpörödött öregasszonyt, homá­lyos a szeme, alig lát, csupa ránc, meg ba­rázda az arca, úgy megy, hogy az asztalba, meg a székbe kapaszkodik. Amikor belépett Ági, úgy repült hozzá, vadul csókolth, ölelte, hogy nem is hinnétek. Ági meg sírva hajto­gatta ... Édes nagymama ... Köszönöm nagy­mama. * — Észre sem vették, hogy kívülről be- 1 csuktam az ajtót. Nem tudtam ottmaradni. Ujlaky Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents