Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)
1960-11-16 / 92. szám
ä NOSRÄDI NlPÜJBAS 1960. november Í6. Kösvenzélyen munkakerülő került rendőrkézre Varsádban nagy gonddal folyik az oktatás Fi lm ankétok az Arcnélküli város cimű filmről HARMINCNAPOS ELZÄRÄS GARÁZDÁLKODÁSÉRT A társadalmi együttélés írott és íratlan szabályai mindenkire kötelezően hatnak. Nem engedhető meg az, hogy társadalmi életünk nyu- godságát, a munka után járó, s megérdemelt pihenési időnk nagy részét egyes garázda egyének megzavarják, rémületet keltsenek közösségi életünkben. Bár örvendetes jelenség, hogy mind kevesebb ezeknek a garázdál- kodóknak, a közveszélyes munkakerülőknek száma — sajnos azonban j meg mindig akadnak olyanok, akik fittyet hánynak törvényeinkre, ren- deleteinkrc, s magatartásukkal, cselekedeteikkel megsértik az együttélés szabályait. Sirkó József etesi lakos neve nemcsak a megyében, hanem az országban is ismert. Sirkó még azok közé tartozik. akiknek nem Ízlik a munka, akik inkább töltik idejük nagy részét a kocsmákban, mint a munkahelyen, inkább duhajkodnak, verekednek, mint a becsületes életet választották volna. Lajstromán több bűncselekmény szerepel. 1955-ben a gyöngyösi járásbíróság 4 hónapi börtönbüntetéssel sújtotta közveszélyes munkakerülésért. Előtte, még 1947- ben a balassagyarmati bíróság ítélte el 1 hónapi fogházra, mert lőszert rejtegetett. Tíz évvel később, 1957- ben a salgótarjáni járásbíróság vonta felelősségre garázdaság miatt, amiért is 4 hónapi javító-nevelőmunkára ítélte. Két évvel később, ugyancsak a salgótarjáni járásbíróság mondott újabb ítéletet Sirkó József felett. Akkor, 1959-ben közveszélyes munkakerülésért és a tartási kötelezettség elmulasztásáért 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Vannak emberek — túlnyomó többségben azok, akik elkövetett bűncselekményükért járó büntetések letöltése után a javulás útjára térnek, megtalálják helyüket társadalmi rendszerünkben, becsületes munka után él- « nek. Ebben nagy segítséget nyújt egész társadalmunk, melynek tagjai megfogják a megtévedt emberek kezét, a jó, a javulás útjára terelik. Sirkó József azonban nem tartozik ezek közé. Botrányos magatartásával, hosszú hónapokon keresztül zaklatta az Etes gusztáv-aknai bányászok és családtagjainak nyugodt életét. Munkahelyéről rendszeresen távol maradt, s többet volt az italboltokban, mint otthon. Kü-' lönböző fondorlatos módon még arra is lehetőséget talált, hogy heteken keresztül húzza a táppénzt — s ez alatt az idő alatt a kocsmákban dorbézoljon. Vadházastársát és négy gyermekét állandóan bántalmazta — azok nemegyszer éjszaka kértek menedéket, védelmet a szomszédoktól. Italozás közben nemegyszer fenyegette meg a be- . csületes embereket — a kocsmárost, és más dolgozót, hogy késsel szurkolja össze őket. Ilyen módon fenyegette meg vadházastársát is, s mi több, olyan kijelentést is alkalmazott: néki nem számít az érte járó tíz-tizenöt év. S amikor Sirkó „büdösnek” érezte maga körül a levegőt, bujkálni kezdett. Sirkó Józsefet kézrekerí- tette a rendőrség, s mint köz- veszélyes munkakerülőt, garázda egyént a szabálysértési eljárás értelmében 30 napi elzárással sújtotta; MIKOR KÉSZÜL EL A SZÉLESVÁSZNÚ MOZI SALGÓTARJÁNBAN? A Népszabadságban egyik olvasónk reklamálta: mikor készül el végre Salgótarjánban a szélesvásznú mozi. A Moziüzemi Vállalat igazgatója közölte, hogy a munkák elhúzódásáért részben a tatarozó vállalat a felelős. Ezenkívül a nagyszabású tervek, és ezek megvalósítását célzó sokrétű feladat ugyancsak hátráltatja a munkát. Tervezik ugyanis a szélesítése mellett a központi fűtés megoldását, a filmszínház legfontosabb mellékhelyiségeinek, így például dekorációs műhely, stb. létesítését, valamint a filmszínház alapjának rendbehozatalát is. A különféle munkákra 300 ezer forintot költenek. ZOMÁNCOZOTT ALUMINIUM A düsseldorfi Aluminium- Zentrale közlése szerint sikerült zománcozott alumíniumlemezt előállítani. A zománcréteget 540 foknál beleégetik az alumíniumba. Termelőszövetkezetek! Állami gazdaságok! Kísérleti és tangazdaságok! A Földművelésügyi Minisztérium Anyagellátó Vállalata KIUTALÁS NÉLKÜL HOZZÁ FORGALOMBA A: HT—VT hazai háromtagú műtrágyaszórókat, SZTN—2,8 műtrágyaszórókat, BCU lengyel tárcsásboronákat, Zetor K—25 és UB—28 traktorokhoz, MTZ—5 traktorokhoz, Zetor Super traktorokhoz, tltos—45 és UE—28 traktorokhoz, Zetor K—25 traktorokhoz, Zetor K—25 traktorokhoz, H—1 gyűrűshengereket, D—352 szervestrágyaszóró pótkocsikat, SR—II szénarendsodrókat, RS—76 szervestrágyaszóró pótkocsikat, Kalló—3 burgonyaszedőket, UFK—5 FŰKASZÁKAT: Zetor K—25 és UB—28 traktorokhoz, KPN—4/a szántóföldi kultivátorokat, ET egyirányú tárcsákat, ZR—3 répalazítókat, E—062 (Mählader) kaszálvarakodókat, A SZÁLLÍTÁST A BEÉRKEZÉS SORRENDJÉBEN VÉGEZZÜK ÉS A KÉSZLET EREJÉIG TELJESÍTJÜK. Megrendelőink vásárolhatnak: BERUHÁZÁSI HITELBŐL, T—28 traktorokat, UB—28 traktorokat, MTZ—5—L traktorokat, PN—252 EKÉKET: PN—3—35 EKÉKET: 4—PN—30 EKÉKET: PP—330 EKÉKET: ZETOR KOMPRESSZOROKAT: ZETOR HYDUAULIKAKAT: SZLN—48 VETÖGEPEKET, SAJÁT ERŐBŐL, VÁLLALATFEJLESZTESí ALAPBÓL stb. A fedezeti forrást megrendeléskor jelezni kell! A gépek áraiból és a vásárlással kapcsolatos egyéb tudnivalókról mindenkor készséggel ad felvilágosítást központunk: Budapest, VI., Bajcsy-Zsilinszky út 57. Telefon: 317-188 nagygéposztály és KIRENDELTSÉGÜNK: BALASSAGYARMAT, Mártírok útja 9., Telefon: 440. (594) Varsányban az elmúlt két évben igen aktív népfőiskola működött. A népfőiskola előadásain igen nagy számban vettek részt a község lakói. S miután tapasztalták, hogy a népfőiskola előadássorozatai igen hasznosak voltak, ez évben tovább akarják gyarapítani tudásukat. Most mintegy 50 hallgató részvételével termelőszövetkezeti akadémiát indítanak, amelytől jelentős szakmai segítséget remélnek a hallgatók. A termelőszövetkezeti akadémia ezen a héten kezdetét veszi. A varsányi tsz pártszervezete és a termelőszövetkezet vezetősége azonban jól tudják azt is, hogy a közös munkához nagy szükség van a tagok politikai felkészültségének fokozására. Tisza István elvtárs irányításával szintén egy aktív konferencia vette kezdetét, amely jelentősen elősegíti majd a hallgatók politikai felkészültségének további fokozását. Vasárnap délelőtt a salgótarjáni November 7. Filmszínházban Fejér Tamás film- rendezö részvételével fílman- két volt. A felszólalók többsége méltatta a film művészi értékeit. Az „Arcnélküli város” Gaál Albert novellája alapján készült és Szász Péter könyve volt az irodalmi anyag Fejér Tamás rendezőnek. Az irodalmi anyag átültetése filmre, sikerrel járt. A film feszült légköre már az első pillanatban hatása alá vonja a nézőt és ez mindvégig megmarad. Jól ötvöződik a bűnügyi történet izgalma a jelentős politikai mondanivalóval. Jó volt a szereplők kiválasztása is, akiket biztos kézzel irányított a rendező. Az ankét résztvevőit Fejér Tamás filmrendező, a kérdésekre adott válaszaiban hozzásegítette ahhoz, hogy még jobban megértsék a film mondanivalóját. Az ankéton mintegy 200—250 ember vett részt, akik úgy távoztak, hogy egy érdekes, művészi élményben volt részük, amely élményt gazdagították. Fejér Tamás válaszai, aki a legkényesebb problémákra is világos válaszokat adott. Fejér Tamás olyan filmet rendezett, amely napjainkban játszódik, a mai idők krónikásának lenni pedig kevésbé hálás feladat, mint a régmúlt történelmet életre kelteni. Hisz’ a mai idők krónikásának mindannyian szemtanúi vagyunk, szemtanúi és kritikusai. Ezek pedig különleges feladatokat tűznek egy mű megalkotásához. Igazat, a való életet kell visszaadni. A salgótarjáni filmankét után több bányászközség filmszínházában is ankéton vitatják meg az „Arcnélküli város” című filmet. Az első ankét, amelyet szintén vasárnap tartottak, Egyházasgergén volt. Itt is érdeklődve figyelték a bányászok a filmet és a film megtekintése után többen nyilvánították véleményüket. Az elkövetkezendő napokban Karancsalja, Zagyvaróna, és az etesi filmszínházakban is ankétokat tartanak. Ezek az ankétok és az itt elhangzott vélemények azt bizonyítják, hogy dolgozóink érdeklődéssel veszik körül művészeink új alkotásait, figyelemmel kísérik egy-egy új magyar film megjelenését. Kálovits Géza Eredményes lett az összefogás Benczurfalva lakói a helyi tanács irnáyítása mellett még az elmúlt évben fogtak egy nagy munkába. Elhatározták, ugyanis, hogy a volt Ben- czur-kastély egyik omladozó részét rendbeteszik, benne tanácsházát, kultúrhelyiséget és párthelyiséget létesítenek. Ez a nagy munka a napokban fejeződik be. A Szécsényi Vegyesipari Javító Vállalat szakemberei már hozzáfogtak a külső pucolási munkához és ha az idő is kedvez, két héten belül be is fejezik azt. A községi tanács is. jelentős összeget fordított ezeknek a helyiségeknek megvalósítására, a helyiségek rendbehozására, de igen jelentős az a segítség is, amit a község lakói nyújtottak a tervek megvalósításához. Veszelovszki József például 14 napot dolgozott társadalmi munkában fogatával együtt az újjáépítendő kastélyrészen. Ifjú Figura István asztalos 10 napos társadalmi munkával, Zsíros László pedig — amellett, hogy készpénzzel is hozzájárult a helyiségek rendbehozatalához — fogatával hét napot töltött az. építkezésnél. Bár a munkálatok még kívül folynak, de a terveket már megvalósultnak tekinthetjük. Elkészült a párthelyiség, a szépen berendezett iskolában már tanulnak a község gyermekei, a tanács is az új helyiségben intézi a község lakóinak ügyeit, s a kultúrteremben is nagy érdeklődés mellett folyik esténként a televíziós vetítés. OOOGOeoeOGOOOGOOOOGGOGOOOGOOOOOOOGOGGGGOOGOGOOOOOOOOGG'QGGGOOOO ÖRÖKBE FOGADOTT NAGYMAMA iítumocon 79Íültíll a vonat■ Ebben az UlullluuGl! fűnúlUI áImosító zakatolásban tisztán hallatszik egy kislány hangja. Csengő, fiatalos, bakfis hangján mesél a társnőinek. Tizenhat éves formák valameny- nyien, a nyúlánk szőke, a kis tömzsi barna és a mesélő szeplős nagylány is. — Egy szobában vagyok az Ágival. Tudjátok ez az Ági, ez egy külöhös teremtés. Nem is képzelitek, mennyit bújja a könyvet. Mikor vége a tanulási időnek és mi javában hancúrozunk, — ő akkor kezd csak igazán hozzá■ — Azt hittem eleinte, hogy lángész. Any- nyit, de annyit tanul! Mégis alig van ötöse. Legfeljebb négyes tanuló. Egyszer mondtam is neki: ugyan minek töröd magad. Azt a jót anélkül is megkapod, ő csak rámnézett azokkal a bárány szemeivel és megcsóválta a fejét. Nem azért — azt mondja —, de nekem méltónak kell lennem. — Szóval, hogy neki méltónak kell lennie. De hogy pontosan mire, arra csak az utolsó este jöttem rá. Tegnap, amikor csomagoltunk, Ági csak ült, ült az ágya szélén, a lábát lóbálta és nézett a semmibe. Aztán meg szinte dühített azzal, hogy állandóan egy tábla csokoládét ki-be csomagolt. Először rózsaszín selyempapírba, aztán gondolt egyet, újságpapírba csavarta, utána újrej kibontja és szalaggal köti át. Szóval mint egy gyerek játszott a csokival. Mondjuk is neki az Ildivel, mit csomagolgatod azt. a csokoládét? Már csorog a nyálunk érte. Add ide, majd mi megesszük. — Nem lehet, jaj nem lehet gyerekek. Ez ajándék — könny szökött a szemébe, csillogó meleg könny és azon át felragyogptt a tekintete. — Ajándék bizony... az én első ajándékom... nagymamának. — Nem értettük, tudjátok — no, ennek is pont most kellett fütyülnie, mondta a mozdony hosszú sípszavára és kipirult bosszan- kodásában. Hangosabban folytatta. — Tudtuk, hogy nincs senkije, hogy otthoni gyerek, valami 30 forintos zsebpénzt kap havonta az államtól. Akkor meg miféle nagymamáról beszél. Ő meg nagymamázik tovább. Édes nagymama nagyon megörül majd, ha meglátogatom, meg hogy neki van a világ legjobb nagymamája. — Mikor aztán látta, hogy ennyivel nem érjük be, hogy egyszerűen nem értjük, elkezdett mesélni. Olyat mondott, hogy azt hittem, ott nyomban elzokogom magam. Nyolchónapos volt, amikor az anyja — nem is anya az ilyen —, szóval amikor az anyja otthagyta öt az egyik szomszédnál. Apja részeges volt, ütötte, verte az asszonyt, nem is voltak házasságban, csak úgy éltek együtt. Aztán ráúnt az asszonyra, amikor Ágit várta és otthagyta. Most meg az anyja is elment. Elment egy tőle sokkal fiatalabbat Budapestre. Nem írt, címét sem tudták, ■megfeledkezett a kislányról. Egy 60 éves öregasszony szíve esett meg rajta. Épp mikor állami otthonba vitték volna. Végigve- rekedte egy csomó hivatalos helyen, egy csomó hivatalos emberrel a gyerek örökbefogadását. Ágit ő nevelte, mosott rá, etette, öltöztette. Száznyolcvan forint öregségi nyugdíja volt. Ági után kapott 200 forintot az államtól, meg egy albérlőt tartott másik 200 forintért. Képzeljétek csak el, hetvenedik éve felé tart és 580 forintból nevel egy gyereket. Éjszakánként horgolt, szép kis térítőkét művészkedett össze és abból vette a ruhákat. — Most már 75. évében van a néni. Képzeljétek csak el, 75 éves öregasszony és 15 éves kislánya van. Az ember azt hiszi, hogy megszakad a szíve a meghatottságtól. Ági sosem kap levelet, de ő minden áldott este, ha csak pár sort is, ír a nagymamának. Az örökbefogadott nagymamának. — Meséli, hogy szinte könyörgött neki a néni: tanuljon tovább. Mert Ági dolgozni akart menni, hogy törlesszen az adósságból, a 14 évi ön- feláldozásból, de a néni nem engedte. — Eredj gimnáziumba kisunokám, érettségizz le, tanulj szépen, ne félj, majd segítenek, ha én meghalok — mert erre már minden percben számíthatsz —, akkor sem hagynak magadra. Tanulj, úgy könnyebb lesz élni. És aztán válassz magadnak pályát. Bármit, amit csak szeretnél. De tanulj, tanulj kis unokám. Utána majd Te fogadsz örökbe. Akkor majd Te dolgozol énreám. De most még neked kell szót fogadnod. — És ági így jött a gímibe. Sí mennyire örülök, hogy vele lakom. Reggel elkísérem őt a nénihez. Képzeljetek magatok elé egy kicsi, töpörödött öregasszonyt, homályos a szeme, alig lát, csupa ránc, meg barázda az arca, úgy megy, hogy az asztalba, meg a székbe kapaszkodik. Amikor belépett Ági, úgy repült hozzá, vadul csókolth, ölelte, hogy nem is hinnétek. Ági meg sírva hajtogatta ... Édes nagymama ... Köszönöm nagymama. * — Észre sem vették, hogy kívülről be- 1 csuktam az ajtót. Nem tudtam ottmaradni. Ujlaky Mária