Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-16 / 92. szám

i960, november 16. - ■■ nösrAdi NtPüJBAa A RÉTSÁGI JÁRÁS DOLGOZÓINAK ÉLETÉBŐL Á jó tapasztalatok hasznosítása T gén érdekes és hasz- 1 nos felmérést végzett nemrégiben a Rétsági Járási Tanács Mezőgazdsági Osztá­lya. Hogyan teljesítették a Járás termelőszövetkezetei a báromnegyedév elmúltával azokat a terveket, amelyeket az idei gazdasági évre készí­tettek, s a reális tényeket fi­gyelembe véve milyen válto­zás lehetséges e téren az esz­tendő végéig? Számba vet­ték, melyek azok a termelési ágak, amelyeket az idei és korábbi tapasztalatok alap­ján az 1961-es gazdasági év tervében, mint jól jövedel­mező formát fejleszteni kell, s levonták azokat a tanulsá­gokat is, amelyeket a jövő gazdasági év sikere érdeké­ben feltétlenül meg kell szív­lelnie valamennyi termelő- szövetkezetnek. Az idei kedvezőtlen időjá­rás mellett a növénytermesz­tés jövedelmét nem egy ter­melőszövetkezetnél a helyte­len tervezés is csökkentette. A diósjenői Üj Barázda Ter­melőszövetkezet például a növénytermelési bevétel 69 százalékát aprómagból ter­vezte, ennek sikerességétől, vagy ellenkezőjétől tette füg­gővé a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét. Ismeretes, hogy az idei esztendő nem kedvezett az aprómagnak. A kedvezőtlen őszi és koratava­szi időjárás következtében az új vetéseik jelentős része ki­fagyott, kiritkult, nem volt érdemes a területet magfogás­ra meghagyni. De az állatte­nyésztésből tervezett bevéte­lek eev része sem valósul meg az idén. A betervezett hízósertésekeknek alig egy negyedét adták le eddig a já­rás termelőszövetkezetei, s a reális lehetőségeket figyelem­be véve az év végéig sem adják le azokat a hízottser­téseket, amelyeket eredetileg •beterveztek. A hízóállatoknál mutatkozó kiesések jórészt azzal magyarázhatók, hogy az újonnan alakult, vagy erősen felfejlődött termelő- szövetkezetek nem rendelkez­tek a megfelelő időben ele­gendő férőhellyel és hízó­anyaggal. Előfordult azonban az is, hogy a hizlalásra tar­talékolt sertéseket a tagok között kiosztották, vagy mint egy másik termelőszövetkezet 70 darab sertést, amelyre ta­lán a szomszédos termelőszö­vetkezetnek szüksége lenne, szabadpiacon értékesít. Természetesen a növényter­mesztés és állattenyésztésben jelentkező kiesések pótlására megfelelő intézkedéseket tet­tek a járás termelőszövetke­zetei, azonban nem tudták megakadályozni a munkaegy­ség értékének bizonyos mér­vű csökkenését. Ezzel az idén számolniok kell. De tanulva ebből, a következő évben né­hány gazdasági és gazdaság- szervezési feladat megvalósí­tása válik szükségessé, — amelyet a következő év terv- készítésénél feltétlenül figye­lembe kell venni —, éppen a helyes gazdálkodási irány kialakítása, a jövedelmezőség növelése érdekében. • A növénytermesztésnél abból kell kiindulni, hogy a járás termelőszövet­kezetei olyan növényfélesége­ket termeljenek, amelyek adottságaiknak legjobban megfelelnek. Rendkívül jó termést biztosít például a dohány, a mák és a borsó, de igen eredményes a bab és feltétlenül indokolt a takar­mányrépa helyett a cukorré­pa termelése. E növényféle­ségek termelésére adva van­nak a lehetőségek. Az idén például kétszer annyi terü­leten termelték meg a járás termelőszövetkezetei egy szá­mosállat részére a szükséges takarmánymennyiséget, mint normális körülmények között. Ebből adódik, hogy bizonyos mértékben indokolt a vetés szerkezetének megváltoztatá­sa, a kapásnövények terüle­tének növekedése, a takar­mánynövények kárára. A kö­vetkező évben — ha ezt az egyetlen dolgot sikeresen old­ják meg a járás tremelőszö- vetkezetei — munkaegységen­ként már 10 forint jövede­lememelkedés jelentkezik. A vetésszerkezet ilyen irá­nyú megváltoztatása termé­szetesen bizonyos munkaerő­problémát is felvet. Az idei évben ugyanis a szövetkezeti tagok részvétele a közös munkában még kívánni valót hagyott maga után. Hogy ko­moly mértékben javuljon a közös munkában rendszeresen *'wW*Vs*VVA/VWVVV\^AA*VVVVVVWWVVVVW\/VVVVNA/VW'/s/VV*W\A*\/WVVWVVW\*WWVVV* Telik a kettőnk fizetéséből... A termelőszö­vetkezet elnöké­vel beszélget­tünk, amikor be­lépett. Köszönt, majd azután ér­deklődött, mikor fizetik az előle­get, miután ő is, meg felesége is a termelőszövet­kezetben dolgoz­nak, szükség van a pénzre, mert hát ebből élnek. Értelmes, nyu­godt szavai fel­keltették érdek­lődésemet. Beszél­getni kezdtünk, s rövid idő múlva megtudtam, ho­gyan él a nagy­oroszi Úttörő Ter­melőszövetke­zet egyik tehené­sze. Jó 12 állatot bíztak gondjaira. Eldolgozik velük reggeltől, egészen addig, míg a nyú­lós, sűrű őszi este rátelepszik a falura. Könnyebb a munkája, miu­tán a felesége is segít. A fejést az asszony végzi, mert hát az asz- szonyok mégis­csak ügyesebben végzik, jobban értik ezt a mun­kát. — Azért van dolgom nekem is... — magya­rázta mosolyogva — nem hiába ka­pom a munka­egységet. 50—60 jön össze egy hó­napban, s nem is panaszkodom. Tudja mivel jöt­tünk mi a szö­vetkezetbe? Két ággyal és egy ap­rócska sámlival.. Most már rendes bútor van a szo­bában, és még rádiót is vet­tünk ... Futotta a részesedésből, amit ketten kap­tunk itt a szö­vetkezetben.­Később a fele­ségéről kezdett beszélni, aki nagyszerű társa a munkában. — Tudja mi ju­tott nemrégiben eszébe? — kér­dezte mosolyogva. — Volt neki egy régi szénvasalója. Azzal vasalta a tisztára mosott ruhát, mert hát ha napközben ilyen ruhákban jár is az ember — s két kezével a kék cejgnadrág bő szárait még bővebbre húzta — ha készül vala­hová, szereti a si­mára vasalt in­get, ruhát. Most eszébe jutott, hogy nem lehet már ezzel a régi jószággal rende­sen vasalni. Ad­dig magyarázta, magyarázta, míg egy nap látom, hogy új villany­vasalóval simítja a fehérre mosott inget. Megvette, mert azért, amire szükségünk van, telik a kettőnk fizetéséből... Ezeket mondot­ta, aztán elment. Szinte zajtalanul tette be maga mö­gött az ajtót. Most, azért bánt egy kicsit, hogy nem jegyeztem meg a fiatal te­henész nevét, aki jól végzett mun­kája után — ha kerül is kisebb- nagyobb gondja — elégedetten él a szövetkezetben. De úgy gondo­lom, Nagyoroszi­ban azért vala­mennyien ráis­mernek. Vincze Istvánná résztvevők száma, meggyőző politikai, felvilágosító mun­kára van szükség, s emelni kell a termelőszövetkezeti ta­gok szakmai képzettségét is. Feltétlenül eredményre vezet az is, hogy a termelőszövet­kezeti gazdákat érdekelté tesszük a termelésben. Ér­vényt kell szerezni annak az elvnek, aki magasabb terme­lési értéket állít elő, nagyobb mértékben részesedjen a fel­osztható jövedelemből. rPermészetesen az itt fel- vetett problémák mel­lett még jó pár tényező szük­séges ahhoz, hogy a rétsági járás termelőszövetkezetei jól jövedelmező, sok árut terme­lő gazdaságok legyenek. De ezek megoldása feltétlenül közelebb viszi a termelőszö­vetkezeti gazdákat a kitűzött célok megvalósítása felé. Hírek — Felépítették a nyár fo­lyamán tűzkárt szenvedett ér­sekvadkerti Dimitrov Terme­lőszövetkezetben az új 8 hol­das dohánypajtát és a 20 férőhelyes sertésjiaztatót. Az építkezésnél jelentős segítsé­get adtak a szomszédos ter­melőszövetkezetek. — „Nem olyan világot élünk” címmel tartotta meg legutóbbi salgótarjáni ven­dégjátékát a Déryné Szín­ház szombaton és vasárnap a városi művelődési házban. Jól dolgozott az építő brigád A szátoki Aranykalász Termelőszövetkezetben az idén saját építőbrigád vé­gezte azokat az építkezéseket, átalakításokat, amelyek elké­szítésére feltétlenül szükség volt, hogy megnyugtató mó­don megoldják az állatállo­mány elhelyezését. Megfele­lő átalakítással — új falak felhúzásával, a tetőzet és pa­dozat rendbehozásával, vala­mint egyéb belső munkála­tokkal 50 növendékmarhának, 20 sertésnek teremtettek férőhelyet oly módon, hogy a szarvas- marha istállóhoz — jelentős anyagot és munkát megtaka­rítva — építették hozzá a sertésfiaztatót. Jelentős mun­kát végezték az 50 férőhelyes téliesíthető szerfás istálló elkészítésénél is, bár itt a romhányi termelőszövetkezet építő brigádja is sokat segí­tett. Az idén még befejezik a kukoricatermés tárolására al­kalmas góré építését. Jövőre azután már na­gyobbak a tervek a ter­melőszövetkezetben, s na­gyobb munka vár az építőbrigádra is. Szükséges lesz egy korszerű, nagyüzemi szarvasmarha is­tálló építése, amelynek készí­téséből kiveszi részét az épí­tő brigád is. Van már sertéstörzsállomány minden tsz-ben A rétsági járás valameny- nyi termelőszövetkezeténél foglalkoznak most már ser­téstenyésztéssel. Jövőre már nagyrészt biztosítják a járás termelőszövetkezetei saját szaporulatukból a hízóanya­got, valamint a továbbte- nyésztés alapjait is a tény ész­anyagot. A nagyoroszi Úttö­rő Termelőszövetkezet, ahol korábban szívesebben fog­lalkoztak szarvasmarha te­nyésztéssel, az idén nagyot ugrottak előre a sertéste­nyésztés területén. Nemcsak sertéshizlalással, hanem te­nyészállatok nevelésével is foglalkoznak. Az idén 21 ko­cát adott más termelőszövet­kezeteknek a nagyoroszi Út­törő Termelőszövetkezet, de nemcsak a nagyorosziak foglalkoznak tenyészsertések nevelésével, hanem a nógrá­di és a felsőpetényi szövetke­zeti gazdák is, ahonnan az idén szintén küldtek a me­gye termelőszövetkezeteinek anyasertéseket. Az elmúlt napokban bősz­ként jelenthették a rétsági járás termelőszövetkezetei, hogy befejezték a vetést. A tereskei Kossuth Termelőszö­vetkezet már november 4-én végzett ezzel a munkával. Pe­dig nem kevesebb, mint 450 holdon kellett elvetniök a magot. S a vetéssel egyidő-' ben meg kellett birkózniuk a betakarítás felelősségteljes, fáradságos munkájával is. A silózást időben végez­ték cl, s így mintegy 7 ezer mázsa jóminőségű, lédús silótakarmánya van a téli időszakra az állat­állománynak. A vetés befejeztével tovább végzik az őszi mélyszántási munkákat, hogy az év hátra­lévő idejében minél több csa­padékot fogadhasson be a föld és a tavaszi kalászosok, valamint kapásnövények jól előkészített talajba kerülhes­senek. A jövedelem növelése érde­kében a tereskei szövetkezeti gazdák október végére 3 holdon palántáltak ki őszi salá­tát, amely tavasszal jő termést ígér majd. Az őszi munkákkal egyidő- ben gondosan végzik a belső munkákat is. A szövetkezet majorjában épül egy 600 férőhelyes juh- hodály és egy 50 férőhelyes növendékistálló. Szükség is van ezekre az épületekre, hi­szen évről évre jelentősen gyarapszik a szövetkezet ál­lattenyésztése. Az idén 80 sertést hizlal­nak, a tervezett 30 darab­bal szemben. Szépen híznak a szarvasmar­háik is, amelyből az idén 40 kerül leadásra. Minden istál­lójuk tele van állattal, a ha­tárban már zöldell a vetés és ez a biztosítéka annak, hogy jól készítik elő a jö­vőt a tereskei szövetkezeti gazdák. A tervezettnél húsz holddal több kenyérgabonát vetett, százbatvan mázsa húst adott már az államnak a felsöpetényi Szabad Föld Termelőszövetkezet Hatszáz holdjával nem a legnagyobb nógrádi termelő- szövetkezetek közé tartozik a felsőpetényi Szabad Föld .Ter­melőszövetkezet. A szövetkezet inkább az úgynevezett kétlaki családok közös nagyüzemi gazdasága. Ebből adódik, hogy alig nyolc-tíz férfi tagja van a szövetkezetnek a harminchat asszonyon kívül. Mindjárt hozzá kell1 tenni, hogy na­gyon szorgalmas, munkasze- rető asszonyai vannak a Szabad Földnek. Nincs a gazdaságnak olyan munkája, amelyből részt ne vállalná­nak az asszonybrigádok. Az ő munkájuk a legdöntőbb a gazdálkodás menetében. Bár a hosszú, hetes esők hátráltatták az őszi betaka­rításban és a vetésben a fplsőpetényieket is, mégis mostmár a munkák befeje­zéséről adnak hírt. Az őszi­árpa, a rozs, a bíborhere és a búza nagy része is kikelt már, legelső vetéseik szépen bokrosodnak. Száz hold búza vetését tervezték az idei ősz­re, de közben tizennégy hold szovjet búza kísérleti vetésé­re is vállalkoztak. A felsőpe­tényi szántók nagy része ötven—hatvan méterrel fek­szenek magasabban az or­szág más búzatermő vidékei­hez képest, ezért a Szabad Föld Tsz-ben különös gond­dal készítették elő a hegy­oldali lejtős, kísérleti táb­lát. Vöröshere után nitrogén­dús földbe vetették a szov­jet búzát, s jó termést vár­nak. \ Még egy kisebb hat holdas 1 táblát is bevetettek búzával, s így a tervezettnél húsz holddal több kenyérga­bonát vetett a Szabad Föld Termelőszövetkezet. Varga elvtárs, a tsz elnöke mondotta, hogy az asszo­nyokkal akkor jó dolgozni, ha zsörtölődnek. Akkor egy­mást múlják felül a munká­ban. A munka aztán a jó kedvet is meghozza. Különösen most van ez így, amikor az év vége közeleg, s a mun­kaegységnek jobban érezhe­tő a jelentősége. Ezért is van az, Ijogy amikor négy asszony kellene az aprómag tisztítá­sához, akkor öten—hatan is jelentkeznek. Egyébként a két csapatvezető: Csorba Já- nosné és Sipicki Pálné nagy­szerűen szervezik a munkát, ök az első munkások, ők vezetnek a munkaegységben is. Sipickinének, a 20 tagú nö­vénytermesztő brigád vezető­jének november első napjai­ban már az ötszázadik mun­kaegységét jegyezték be. Ennyi munkaegységgel nem sokan dicsekedhetnek a me­gye tsz asszonyai közül. Nem sokkal marad el mö­götte Csorbáné, Riagyel An­na, Martinkó Zsuzsánna és a többiek sem. S hogy munkájuk eredmé­nyét érzékeltessük, még azt is elmondjuk, hogy idén már az állattenyésztésből eredő árutermelés adja a termelő- szövetkezet jövedelmének több mint a felét. Eddig például 160 mázsa húst ad­tak el az államnak, hízott Ökör, sertés és birka szállí­tásaként. Az év végéig még harminc-negyven mázsát ér­tékesítenek. Jövőre még több húst, tejet, tojást és baromfit adnak a környező munkás­települések piacaira, párszáz mázsával több kenyérgabo­nát is termesztenek Felsőpe- tényben. Az elmúlt hetek esőzései miatt novemberre maradt az aprómagvak tisztítása. A női brigád ezt is önállóan végzi. Képen balról: Riagyel Anna, Martinkó Zsuzsánna, Hu- gyecz Magda, Benyisovec Jánosné és özv. Kotus Jánosné Túlteljesítette éves tervét a diósjenői erdészet Elérkezett az ősz, sokszínű ruhába öltöztek a Börzsöny hegyei s az ősz elérkeztével újra megélénkülnek a völ­gyek, gépek zajától hangos a hegyoldal s a száraz leve­leket hordó őszi szél fejsze­csattogás zaját és vidám lá­nyok kacaját hozza. A diósjenői erdészet terü­letén is megkezdődött az új gazdasági év, amelyből egy hónap már el is telt. Bár elmúlt már, mégis meg kell emlékeznünk az alig egy hó­napja befejeződött gazdasági évről, hiszen eredményekben, munkasikerekben gazdag volt. Ahogy az erdészet iro­dáiban a kimutatásokat néze­getjük, örömmel állapít­hatjuk meg, hogy az elmúlt gazdasági évet az erdészet dolgozói 101 százalékra teljesítették. Az éves terv azt írta elő, hogy 7360 köbméter fát kell kitermelniök. Nem kis munka volt ez. S ami külön dicséretére válik az erdőgaz­daság dolgozóinak, lelkiisme­retes munkát végző erdésze­inek, az az ipari fatermelés túlteljesítése. A terv azt írta elő a diós­jenői erdészet dolgozóinak, hogy 2440 köbméter ipari fát termeljenek és ők 3 230 köbmétert ad­tak a népgazdaságnak. S így ipari fa termelési tervüket 137 százalékra teljesítették. Szépen alakult a fagyárt- mányok termelésének terv­teljesítése is. Itt 65 százalék­kal teljesítették túl a tervet, s mintegy 14 vagon bányá­szati fagyártmányt adtak ter­ven felül az országnak. Szeptember hónap még az elmúlt évhez tartozott, de az erdőben már az idei év mun­káit készítették elő. Az idei erdősítések ta­lajelőkészítését 30 hektá­ron végezték el az erdé­szet területén. Ugyanebben a hónapban az elmúlt gazdasági évben ter­melt anyagokat leszállították. Most, hogy megkezdődött az új gazdasági év, elkezdő­dött a fakitermelés a Bör­zsöny hegyoldalaiban. A há­mozott rönk szállítását még október végén elkezdték az erdészet területén s rövide­sen megkezdődnek az erdő- felújítási munkák is. S a környező falvakból jó mun­kalehetőségre találnak a fia­tal fiúk és lányok. Őszi munkák Tereskén

Next

/
Thumbnails
Contents