Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-16 / 92. szám

1960. november 16. nógrádi nipüjsAo 3 Befolyásos emberek ismeretségre építik, élhetet­lennek, lemosolyogni valónak tartják a saját munkájukra támaszkodó embereket. Ez a magatartás itt határos a pi­maszsággal, s nagyon idegen, nagyon ellenszenves nekünk. P edig eredményesen le­het harcolni az ilyen szemlélet élesztgetői, táplálói ellen. Múlt­korában voltam tanúja egy ilyen jólértesült, bennfenntes ember észretérítésének. Mond­hatom, jóleső és megnyugtató érzést jelentett sokunk szá­mára. Az ember, aki kultuszt csinált mások intrikálásából, piszkálásából, állandóan az egyik politikai vezetővel való kapcsolatára hivatkozott, s „fúrásainál” ennek a sze­mélynek a véleményére, egyetértésére apellált, végre maga' is olyan helyzetbe ke­rült, hogy elmarasztalásának ügye pont az említett vezető elé került döntésre. Itt fel­színre került a nem létező előbbi kapcsolattal .való hen­cegés és az ebből származó több ember elleni felelőtlen rágalmazás, sőt igazságtalan intézkedés is. Annyi igazság volt az egészben, hogy reg- gelenkint ugyanazzal az autó­busszal jártak Salgótarjánba, ismeretségük határa mindösz- sze eddig terjedt. Természe­tesen ettől független ügyé­nek elbírálását ez a káros hencegés csak súlyosbította. A Kondorosi János Hasznos munkát végez a bányász műszaki tanács A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Trösztbizott­sága mellett hónapokkal ez­előtt Műszaki Tanács alakult. Feladatul tűzte maga elé, hogy a bányaipar előtt álló feladatok megvalósítását se­gíti elő úgy, hogy az minden vonatkozásban a második öt­éves terv sikeres beindítását valósítsa meg. Éppen a Mű­szaki Tanács foglalkozott az­zal a gondolattal, hogy a vezetés színvonala ér­dekében szervezzék meg a tröszt üzemeinél a mér­nökök, technikusok to­vábbképzését, amelyet már eddig is sikerrel valósítanak meg, mégpe­dig úgy, hogy minden műszaki dolgozónak meg­van a lehetősége a to­vábbképzésen való rész­vételre. Ezeken a továbbképzéseken főleg az országban eddig is jól bevált és elterjedt jö- vesztő, rakodó és szállítógé­pek megismerésével foglalkoz­nak. Foglalkoznak a műszaki fejlesztés problémáival, kü­lönböző fejtési módok ismer­tetésével stb. A műszaki dolgozók tovább­fejlesztése mellett a Műszaki Tanács munkatervében egyes bányaüzemek felülvizsgálása is szerepel. Ebben a vizsgá­latban elsősorban a műszaki fej­lesztéssel, munkavédelem­mel és bérügyi problé­mákkal foglalkoznak majd. Ilyen vizsgálatot végeznek még ebben az évben á ka- zári, kányási és a nagybá- tonyi vállalatnál, hogy a Társadalmi munkás beleglólogatók otthonukban is felkeresik a beteg nődolgozókat az Acélárugyárból A bérezés helyzetéről tárgyaltak a Salgótarjáni Cipész KTSZ-nél Kibővített vezetőségi ülést tartott a Salgótarjáni Cipész KTSZ hétfőn délután. Az ülé­sen megtárgyalták az új munkamódszerrel készülő és újfazonú cipők készítésének bérezési problémáit. A vezetőségi ülésen megvi­tatták az alig néhány hete tartott üzemi értekezlet ered­ményét is, az ott elhangzott felszólalásokat. A KTSZ ve­zetősége a bérekkel kapcsola­tos problémákat és tennivaló­kat kidolgozott javaslat for­májában terjesztette az üzemi értekezlet elé, ahol azt a dol­gozók megvitatták. Az érte­kezleten sok hozzászólás hangzott el és jónéhány ja­vaslatot figyelembe vettek a végleges terv elkészítésénél. A hétfő délutáni ülésen Pálkerti Gyula elvtárs, a KTSZ műszaki vezetője, a vezetőség, valamint a meg­hívottak elé tárta az ezzel kapcsolatos tannivaló- kat és az elkészült terveze­tet. A terevezetben már sze­repelnek azok az új model­lek is — kilenc fajta női bundacipő, ötfajta férfi fél­cipő —, amelyeknek készíté­sét már elkezdte a szövetke­zet. A kibővített vezetőségi ülés résztvevői megvitatták a tervezetet, s a továbbiakban már ennek megfelelően készí­tik az új modelleket. jó munkát végzett, elősegítette a tröszt műszaki fejlesztését, a műszaki dolgozók tovább­képzését, a műszaki vezetés színvonalának növelését. Egyre több újítás születik a helyiiparban is 550 000 FORINT GAZDASÁGI EREDMÉNY Íz'Ídí'n m Újítási javaslat A TŰZHELYGYÁRBAN O stoba gőgnek és a butaság megnyilvá­nulásának lehet tar­tani, ha emberek minduntalan létező és nem­létező, úgynevezett „jó kap­csolataik” hangoztatásával igyekeznek elkápráztatni má­sokat. Pedig, figyeljék meg, ez a szokás kezd mániává válni. Aki nem tud hivat­kozni egy-két közéleti vezető baráti, vagy rokoni kapcso­latára, az ilyennek tett bár­miféle, régebbi, vagy jelen­legi szívességre, esetleg tőle kapott segítségre, az azt hi­szi, oda a tekintély, elsüly- lyedt a tömegek szürke név­telenségében. Az egyik azzal dicsekszik, hogy kitűnő borát kóstol­gatni rendszeresen eljár hoz­zá 150 kilométerre a minisz­tériumi főosztályvezető — s jó magam is csupán udvari­asságból hajtok le egy po­hárral pincéjében, savanyú borából. A másik hadifogság­ban, tífuszhaláltól mentette meg a Kossuth-díjas írót, aki legújabb regényének hősét róla mintázza. A harmadiknak szenzációs, új hegesztési mód­szerét Sztálinvárosban maga a miniszter is elment meg­csodálni. Van, akinek egye­temi hallgató lányát a két­szeres apa, híres filmszínész akarja elvenni,, s ezért vá­lik feleségétől. Van, aki első kézből kapta az olimpiai baj­noktól a külföldről hozott női fehérnemű különlegességeket. De végnélkül lehetne sorol­ni a példákat, hiszen napon­ta utcán, piacon, hivatalok­ban, kocsmákban ezer és ezer hasonló nexus büszke hangját hallja az ember. Mosolyogni való dolog ez csupán? Nem, ennél sokkal veszélyesebb. Mert vannak azután egészen kirívó meg­nyilvánulásai, romboló vad­hajtásai is ennek az átkos szenvedélynek. Egyesek eb­ből a jólértesültség, a min­dent előre tudó befolyásos ember tőkéjét kovácsolják maguknak. Ha egy értekez­let szünetében megyei veze­tőink valamelyike néhány szó­val üzemi, vagy családi dol­gaik iránt érdeklődik, más­nap arról úgy beszélnek, hogy fontos, várható esemé­nyekről értesültek, melyekben véleményük felhasználásával intézkednek majd. Ilyen nagy­képű kijelentések pletykákat, fecsegéseket indítanak el, me­lyek ártanak a közéletnek. Az egyébként egészen termé­szetes, hogy a vezetők, akik a munkából, a tömegek kö­zül kerültek felelős posztok­ra, fenntartják és ápolják kapcsolataikat ismerőseikkel, s azokkal, akikkel egy he­lyen dolgoztak. De, hogy ezt öntetszelgésre, mások megté­vesztésére fordítsák ki egye­sek, káros jelenség, és küz­deni kell ellene. A z lehet a látszat, hogy ismeretségek, összeköttetések ré­vén elvtelen enged­ményekhez, előnyökhöz lehet hozzájutni. Ilyen szemlélet egyébként egyre erőszakosabb szándékkal van kialakulóban. Erről a szemléletről hol pök­hendien, hol cinikusan, hol elkeseredetten beszélnek em­berek. S azért így, mert egy­részt egyesek azt akarják bi­zonyítani, hogy lám nekik ezt a gyakorlatot sikerült át­menteni a múltból, aztán meg azt, hogy azért ebben a tár­sadalmi rendszerben sem olyan tántoríthatatlanok a vezetők, másrészt elkeseredet­ten beszél a jóérzésű, be­csületes emberek nagy töme­ge arról, hogy ezt a burzsoá maradványt még mindig nem. tudtuk kiirtani a közéletből. Ez utóbbiak közül nem egy olyan emberrel találkoztam, aki komoly esetekben a tény­leg elvtársi felelősségérzetből eredő segítési szándékát is visszautasította vezetőállásban dolgozó volt műhelytársának, •akinek jelenleg is barátja, i csakhogy törleszkedőnek, pro­tekció hajhászónak ne tart- > sák mások. Azok pedig, akik i minden tevékenységüket, elő­rejutásukat, egzisztenciájukat ilyen — nagyobbára óhajtott, vagy igen labilis alappal ren­delkező — bennfenntességre, A Salgótarjáni Acéláru­gyárban 667 női dolgozó tevé­kenykedik. Az üzemben dol­gozó asszonyokkal egyre sok­oldalúbban foglalkozik az üzemi nőbizottság. Az asszonyok állandóan el­lenőrzik a gyári dolgozó nők munkakörülményeit, az öltö­zők, fürdők, étkezde, bölcső­de és óvoda állapotát, stb. Ezenkívül 4 társadalmi mun­másik — építőipari alkalma­zott — fűnek-fának állást ígért különböző építésvezető­ségeken, a minisztériumban meglevő jó összeköttetéseire való hivatkozással. A mun­kájában tapasztalt hanyagság, felületesség következményei elől is állandóan ki tudott bújni ezzel a mesével, míg fel nem mondtak neki. S munkatársai akkor nevettek rajta nagyot, amikor saját ügyében senkihez nem tudott segítségért folyamodni. D e a preventív harc egyik leghatásosabb módszere az azonna­li leleplezés. Mert az ilyen ember, ha észre veszi a nagyhangú kijelenté­sek okozta ámulatot, lassan maga is beleringatózik a „nagyemberek bizalmasa” il­lúziójába. Ezért igen hasznos az ilyennek torkára forrasz­tani a szót azzal, hogy an­nak az embernek hívjuk fel rá a figyelmét, akire hivat­kozik. Vagy egyenesen meg kell szégyeníteni a hencegőt azzal, hogy nálunk, a mi rendszerünkben nincsenek, nem lehetnek egyéni előnyö­ket gyümölcsöző összekötte­tések. Mindenki politikai, er­kölcsi és a munka pontos elvégzésében tanúsított maga­tartása értéke, közösségi hasz­na alapján érvényesül. És csakis úgy. vizsgálat során feltárt hiá­nyosságok alapján megfelelő műszaki segítségnyújtásban részesítsék a bányaüzemek vezetőit, dolgozóit. A bányász Műszaki Tanács komoly segítséget nyújt a közelmúltban megalakult mű­szaki klubnak is. Itt például az elkövetkezendő napokban felülvizsgálják a műszaki klub eddigi tevékenységét, elsősorban azt, hogy a klub el van-e látva elegendő mű­szaki könyvekkel, folyóiratok­kal, biztosítani tudják-e a műszaki dolgozók továbbkép­zését, az egyéni tanulást stb. A Műszaki Tanács, amely egyébként még nem néz visz- sza nagyon régi múltra — megállapítható, hogy eddig is Szénmedencénk bányaüze­meinek dolgozói ebben az esztendőben különösen megér­tették, hogy a szén minőségé­nek javításával, az önköltség csökkentésével nagyobb ösz- szegű nyereségre tehetnek szert. A műszaki dolgozók ezért olyan munkahelyeket készítettek elő fejtésre, ame­lyek lehetővé tették a magasabb kalóriaértékű szén termelését, bányá­szaink pedig a munka­helyen és az osztályozón végzett palaválogatással javították a szén fűtőér­tékét. így tehát a kalória állandó növelésével, a szénbányászati tröszt az év első tíz hónap­jában 8 200 000 forint nyere­kás beteglátogató otthonában is meglátogatja a beteg lá­nyokat, asszonyokat. Ennek az utóbbi intézkedésnek olyan nagy a népszerűsége, högy a közeljövőben a társa­dalmi munkás beteglátogatók számát tízre növelik. A fiatalabb lányokkal és fiatalasszonyokkal a nőbizott­ság a lánytanáccsal együtt foglalkozik. Az újító hónapok eddig el­telt ideje alatt a helyiipari vállalatoknál is már több ér­dekes újítást bevezettek. A Salgótarjáni Vegyesipari Vál­lalatnál például már alkal­mazzák Jedlicska Gusztáv és Teplán György újítását. En­nek az újításnak az a lé­nyege, hogy egy bizonyos munkadara­bon három műveletet egy ségre tett szert az árbevétel­ből adódó többletből. A nyereség növelése érdé-, kében igen hasznos az a ve­télkedés, melyet szénmeden­cénk bányászai az önköltség csökkentése terén fejtenek ki, Ebben a vetélkedésben külö­nösen a mizserfai, a kazári, a ménkesi és a rónai bányá­szok értek el legjobb ered­ményeket. Mizserfán, ahol elsősorban a bányafa-takaré- kossági verseny talált a leg­jobb talajra — mint ismere­tes, bányászok minden hónap egy hetében visszarabolt bá­nyafával biztosítják munka­helyüket — lényeges önköltség- csökkentést értek el. Októ­berben például minden fel­színre küldött tonna szenet négy forint négy fillérrel ter­meltek a tervezettnél olcsób­ban. Az év tíz hónapjában az egy tonna szénre eső ön­költséget átlagosan egy forint hetvenhét fillérrel csökken­tették. Kiváló eredményről számolhatnak be a ménkesi bányászok is. Itt az októberi hat forint harmincegy filléres megtakarítással szemben az év tíz hónapjának átlagában hét forint harminchét fillér­rel termelték a tervezettnél olcsóbban a szenet, örvendetes az a jelen­ség. amelyet a kazári bá­nyaüzem dolgozói az ön­költség csökkentése terén az elmúlt hónapban elér­tek. A Salgótaráni Tűzhely­gyárban jelentősen fejlődött az újító mozgalom. Amíg 1959-ben az egész év során 134 darab újítási javaslatot nyújtottak be, addig ez év első három negyedében már 218 darabot. Megnövekedett az elfogadott újítási javasla­tok száma is. Ezek a számok azonban még nem világítják meg a teljes eredményt, mert a benyújtott újítások nagy­sága, értéke csak ezután mu­tatkozik majd meg. Az el­múlt évben például 374 ezer forint volt a gazdasági ered­mény az újítások nyomán. Az előzetes számítások szerint a gazdasági ered­mény ez év végéig már eléri a félmillió forintot. (Tudósítónktól) Mint már -arról hírt ad­tunk, a Salgótarjáni Üveg­gyár VI-os kemencéjének dolgozói kezdeményezhet in­dítottak el, hogy az év korábbi részében szerzett lemaradást terv­túlteljesítéssel pótolják a negyedik negyedévben. Ehhez az elhatározáshoz a többi üzemrészek dolgozói is szép számmal csatlakoztak. A kezdeményező VI-os csarnok dolgozói máris 267 ezer forinttal teljesítették túl az októberre eső vállalt feladataikat. Ugyanakkor csökkent a selejt is. Ebben különösen Lunáczek László. Belinyák János, Frink Fe­művelettel végeznek el, és anyagmegtakarítást is eredményez. Ez az újítás mintegy 14 ezer forintnyi hasznot hoz a vállalat­nak. Többek között a vastömeg­cikk részlegnél is újítottak, s ezáltal a vakarok lyukasz­tását összevont műveletben végzik. Ez az újítás is mint­Októberben a tröszt legjobb önköltségcsökkentési eredmé­nyét mutatják fel, hiszen az egy tonna szén költségét eb­ben az időben tizenegy forint nyolcvankét fillérrel csökken­tették és segítették a trösztöt az ilyen nagymérvű nyereség­hez. Különösen a most zajló újítási hónap során érkezett be sok javaslat. Szeptember 20-tól napjainkig több mint 120 újítást nyújtottak be a gyár dolgozói, amelyeknek gazdasági eredménye az elő­zetes számítások alapján meghaladja a 250 ezer fo­rintot. Különösen kiemelke­dik Juhász János nikkelezé- si újítása, amelynek utókal­kulált gazdasági eredménye 192 ezer forint. Égner József öntödei főművezető pedig azzal tűnt ki, hogy ő nyújtot­ta be a legtöbb újítást. Mun­kavédelmi szempontból az Alvégi-Pap féle elgondolás érdemel nagy figyelmet, amely a formaszekrények ürítését mechanizálja. renc, Turiczki János és még több más brigád tűnt ki. A VI-os kádkemence dolgozói 1 millió forint értékű terven felüli termést Ígértek a ne­gyedik negyedévre. Október­ben máris 300 ezer forintod túlteljesítést értek el, ugyan­ekkor ezen a kemencén 11 százalékról 6,6 százalékra csökkent a selejt A VI-os- csarnok dolgozói­nak kezdeményezésére szá­mos brigád, különösen a szo­cialista címért harcoló bri­gádok munkájának eredmé­nye, hogy a Salgótarjáni Üveggyár október havi üvegterme­lési tervét 107.7 százalék­ra teljesítette. egy 12 ezer forint évi meg­takarítást eredményez. A Zagyvapálfalvi Bánya- és Építőanyagipari Vállalat­nál eddig négy újítást adtak be, amelyből kettőt elfogad­tak megvalósításra, egyet pe­dig kipróbálásra. Az előzetes számítások szerint az újítások be­vezetésével közel 500 ezer forint évi megtakarítást érhetnek el. A Balassagyarmati Vasipa­ri és Javító Vállalatnál pél­dául egy új nyílászáró szer­kezetet készítettek, amelyet felküldtek jóváhagyásra a KMP-nek. Több ésszerűsítés is született, amelyeket a dol­gozók már alkalmaznak. A Salgótarjáni Vízműveknél ed­dig 12 újítást nyújtottak be. Ezeknek legnagyobb részét már elfogadták. Ennél a vál­lalatnál — tekintettel arra, hogy több újítás csak éssze­rűsítésnek minősült — mint­egy 30 ezer forint várható évi megtakarításként. Omlik a szén A mátranováki bányászok ebben az évben arról híresek, hogy rendszeresen túlteljesítik kalóriatervüket. Október­ben például 26 kalóriával javították a szén minőségét. Köszönhetik ezt annak, hogy a munkahelyen megkezdik a palaválogatást, de fokozzák ezt a tevékenységüket az osztályozón is. Képünkön: a jól kiválogatott, jó minőségű szén ömlik a vagonba. Több mint 8 millió forintos nyereség CSÖKKENTIK A SZÉN TONNÁNKÉNTI KÖLTSÉGÉT SZÉNMEDENCÉNK BÄNYÄSZAI pótoljak a lemaradó st a salgótarjAni üveggyárban 107.7 százalékra teljesítették az októberi tervet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents