Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)
1960-11-09 / 90. szám
NÓGRÁDI NÍPÜJSA8 ..... '■ ' w • 1960. november 9. Ünnepségek megyeszerte november 7-e alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) A koszorúzási ünnepség 4 órakor kezdődött. Elsőnek a szovjet vendégek helyezték el koszorúikat, majd a párt, tanács, a fegyveres testületek és más intézmények, tömegszervezetek és társadalmi szervezetek. A koszorúzási aktust a város dolgozóinak nagy tömege tekintette meg. Hat órakor folytatódott az ünnepség a városi művelődési házban. Itt voltak a szovjet vendégek, akiket meleg szeretettel fogtak körül a vendéglátók. Ezen az ünnepségen vett részt Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Alics János elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára. Az ünnepségen Matuz József elvtárs, a megyei párt- bizottság osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének történelmi jelentőségét és az októberi eszmékre emlékezve felhívta a figyelmet a párt egységének további szilárdítására. Elmondta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szellemében következetes harcot folytatunk a párt egységének további szilárdításáért. Az ünnepi beszédet magasszínvonalú, művészi műsor követte. Megyénk nagyüzemei a nagyszerű munkasikerek mellett bensőséges ünnepségeken is köszöntötték november 7-ét. A Salgótarjáni Acélárugyárban vasárnap este 7 órakor került sor a gyár dolgozóinak ünnepségére a művelődési otthonban. Az ünnepségen Lakatos József elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott beszédet, majd a munkaversenyben sikereket elért dolgozóknak, illetve brigádoknak jutalmakat osztottak ki. Ezután kultúrműsor szórakoztatta a megjelenteket. A Salgótarjáni Üveggyárban 6-án délelőtt 9 órakor rendezték meg az ünnepséget a gyár művelődési otthonában, ahol Cser Gyula elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után a művelődési otthon kultúrgárdá- ja szórakoztatta a dolgozókat. A ZIM salgótarjáni gyáregységében vasárnap este 6 órakor gyűltek össze a dolgozók a gyár kultúrtermében, s megünnepelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulóját. Itt Nándori Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság osztály- vezetője mondott ünnepi beszédet. A munkaversenyben kiváló eredményeket elért dolgozók és brigádok jutalmazása után kultúrműsor, majd bál szórakoztatta a megjelenteket. Az ÉMÁSZ vállalat balassagyarmati és hatvani üzem- vezetőségénél is bensőséges ünnepségek keretében emlékeztek meg november 7-ről és kiosztották a kitüntető törzsgárda jelvényeket. A Zagy- vapálfalvi Bányagépgyár dolgozói szintén szombaton délelőtt ünnepelték meg az évfordulót a gyár udvarán, ahol kiosztották a munkaversenyben jó eredményt elérő három brigádnak a jutalmakat. Kitüntetések Szombaton délelőtt a megyei pártbizottság székhazában több olyan pártmunkást tüntettek ki, akik már tíz évnél hosszabb ideje dolgoznak a pártapparátusban. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetést Ünnepségek, üzemavatások Balassagyarmaton (Tudósítónktól) Balassagyarmat dolgozó népe ünnepség-sorozatokon hajtotta meg az emlékezés zászlaját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója előtt. Már november 5- én kezdetét vették az impozáns, nagy tömegeket mozgató ünnepségek. E napon az üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozói bensőséges, családias hangulatú összejöveteleket tartottak, amelyeken — túl az emlékezés aktusán — kitüntetéseket és jutalmakat osztottak ki az arra érdemesek között. A város központi ünnepi estjének megrendezésére november 6-án, vasárnap este 6 órai kezdettel került sor a művelődési otthon dísztermében. A díszelnökségben helyet foglaltak a párt, a Hazafias Népfront, a tanács és a tömegszervezetek vezetői, képviselői. Schuchmann Zoltán, ország- gyűlési képviselő, a Hazafias Népfront városi elnöke megnyitója után Kmetty Kálmán elvtárs, a városi VB elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előzményeiről, annak lefolyásáról, világtörténelmi jelentőségéről, a világ — köztük hazánk — szabadságszerető népeire gyakorolt felmérhetetlen jelentőségű hatásáról. Az ünnepi est második részét színvonalas kultúrműsor töltötte ki. November 7-én délelőtt a szovjet hősi emlékmű és szovjet hősi katonai sírok megkoszorúzásával ért véget a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség-sorozat. A fővárosi gyárak egyes üzemeinek vidékre telepítésével kapcsolatban szélesre tárta kapuit Balassagyarmat is. A város párt- és tanácsvezetői sorra járták a budapesti gyárakat, üzemeket, az országgyűlési képviselők is szót emeltek az iparnélküli város mellett, s most a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján már új ipari üzemeit avatta Balassagyarmat. Különösen a Kőbányai Porcelángyár vezetői segítettek a régen vajúdó probléma megoldásában. Balassagyarmat ugyanis kész üzemtelepeket ajánlott fel az oda települő üzemek részére, de a kitelepítéssel járó több és újabb gondokat csak a kőbányaiak merték vállalni. A Kőbányai Porcelángyár a fejlődőben levő kondenzátor üzemét helyezte át Balassagyarmatra, és a szakmunkások képzését is magára vállalta. A kondenzátor üzem a Be- tonárugyár helyén alakult meg, s az első munkaszalag máris dolgozik. Már az idén tizezer televíziós készüléket gyárthatnak terven felül hazai és külföldi gyárakban a Balassagyarmaton készített kondenzátorokkal. A város másik új üzeme a Kézműipari Vállalat. Ez a régi vármegyeháza egyik épületszárnyában alakult. Most harminc varrógépen dolgoznak, de már az év végére száz fölé emelkedik a gépek és alkalmazottak száma. A Kézműipari Vállalat új üzemét is a november hetediké tiszteletére rendezett ünnepségen avatták. Ugyancsak a forradalom ünnepének előestéjén avatták fel a több mint egymillió forintos beruházással épített balassagyarmati nyomdát. Száz tsnyésziiszö a rétsági járás termelőszövetkezeteibal A rétsági járás termelőszövetkezetei mintegy 100 tény észüsző vei segítik az újonnan alakult, valamint a területileg erősen megnövekedett termelőszövetkezetek szarvasmarhatenyésztésének megalapozását. A tenyész- üsző nevelés jó jövedelmet biztosít a szövetkezetek gazdáinak, hiszen a járás termelőszövetkezetei már évek óta foglalkoznak a jövedelmező növendékmarha neveléssel. A legszebb eredményeket a nógrádi, a berkenyéi és a nagyoroszi termelőszövetkezetek érték el, amelyekből évente több tenyészállatot szállítanak el és több tízezer forint bevétellel gazdagítják a közös alapjukat. adományozta a következő elv- társaknak: Godó György, a Rétsági Járási Pártbizottság titkára. Novak Józsefné, a megyei pártbizottság munkatársa. Hegedűs László, a megyei pártbizottság munkatársa. Jegest Antal, a salgótarjáni IV. körzet párttitkára, Lávái István, a kányási bányaüzem alapszervezetének párttitkára, Selymeczi Ferenc, a jobbágyi tsz pártszervezetének titkára. Munkaérdemérem kitüntetést kaptak: Bakos István, a dorogházi pártszervezet titkára. Havasi László, az őrhalmi tsz alapszervezetének titkára, Kovács Béla, a Salgótarjáni Üveggyár alapszervezeti titkára, Robótka János, Palotás község párttitkára, Valkai István, a kisterenyei tsz alap- szervezetének párttitkára. A kitüntetéseket Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára nyújtotta át. Tervteljesítés sok hiányossággal Aktívaülésen vitatták meg as ÉMÁSZ vesetői a feladatokat A pártszervezetek, vállalatok egyre nagyobb ütemben tevékenykednek az éves terv teljesítése, valamint a második ötéves terv első évének jó indításáért. Ezt tárgyalták meg az ÉMÁSZ kommunistái, gazdasági vezetői Salgótarjánban, az elmúlt héten rendezett pártaktívaértekezletükön. Ez az értekezlet számukra nagy jelentőséggel bír, hiszen először rendeztek ilyet, s ez a kezdeményezés nagyon jól sikerült. Az aktíva-ülés megtárgyalta a legidőszerűbb feladatokat s meghatározta a tennivalókat. A termelés és termeicneny- ség vizsgálata során kiderült, hogy az ÉMÁSZ harmadik negyedéves tervét teljesítette — az üzemvezetőségek túlteljesítést is értek el — azonban az építési osztály lemaradt az operatív tervhez mérten. A lemaradásnak több oka van, belső és külső okok. Sajnos, még ma sem sikerült a futószalagszerű munka- szervezést tökéletesen bevezetni. Ezáltal szakmunkásórák használódnak el segédmunkákra, viszont a munka befejezése felé a segédmunkaerő nincs kihasználva. Ebből folyik az is — s ezt több hozzászóló is hangoztatta —, hogy a munkafegyelem lazult, mert az építési osztály vezetői nem ellenőrizték kellőképpen. ’ Az építési terv teljesítését befolyásolta az is, hogy a tehergépkocsiknál sok volt az állásidő, az erőgépeknél pedig túlzott igények jelentkeztek, ami ezek gyakori meghibásodására vezetett. A műszaki ellenőrzés hiányát bizonyítja a növekvő selejt is. Annak ellenére, hogy a hálózatépítési feladatokat a vállalat teljesítette, az építőipari munkák hátráltatták, sőt károsan befolyásolták az üzemviteli munkákat. A hálózatépítési tervet csak az üzemviteli munkák elhanyagolása árán tudta teljesíteni a vállalat. A tervteljesítés során jelentkezett az a gond is, hogy a felsőbb szervek nem mérték fel reálisan a vállalat lehetőségeit és ezáltal az egyik terv teljesítését, a másik terv rovására tudták csak biztosítani. Az elmúlt negyedév folyamán, de az egész évben érvényesült az a káros szemlélet, hoßv a terveket mindenáron túlteljesítsék. Ez kap- kodóvá tette a munkát, nem volt megfelelő a műszaki előkészítés és ezáltal növekedett a selejtszázalék is. A termelékenység alakulását gátolta az is, hogy a gyártó cégek részéről az anyagokat késedelmesen szállították le. Ez akadályozta a mezőgazdasági objektumok villamosítási munkáinak ütemét. Sok esetben megtörtént, hogy egy-egy tsz villamosítását kívánta kezdeni a vállalat, azonban a szükséges anyagokat egy negyedévre későbbre igazolták vissza. A tsz-villamosítások meggyorsítása érdekében a vállalat ebben az évben még szeretné befejezni négy község és öt tsz terven felüli villamosítását. A hálózatépítési munka mellett komoly jelentőséget képvisel a villamosenergia értékesítési terv teljesítése is. A vállalat ézzel állandóan lemaradásban van, mert a nagyfogyasztók megalapozatlanul túlzott igényt jelentenek be, amelyet aztán nem teljesítenek. Többen foglalkoztak a hálózati veszteségek csökkentésének műszaki lehetőségeivel, valamint az egyes feladatok megoldásával kapcsolatban a helyi kezdeményezések jobb kihasználásával. El kell érni, hogy az újítások alkalmazása is gyorsabban történjen, valamint nagyobb gondot kell fordítani a továbbképzésiben résztvevőikre, a munkák jó előkészítése érdekében tervező törzsgárda létrehozására. Az aktíván elhangzott, hogy a pártszervezet és a tömegszervezetek a jövőben sokkal nagyobb segítséget nyújtanak a gazdasági vezetésnek és nagyobb figyelemmel kísérik a munkaverseny folyását. Az elhangzott hozzászólások, javaslatok mielőbbi megvalósításával sok hiányosságot megszüntethetnek az ÉMÁSZ vezetői. Az idén már több mint száz milliót költöttek a nógrádi falvak fejlesztésére A nagy ipari beruházások és az ipari munkások életkörülményeinek gyors fejlesztése mellett az idén például már eddig — két hónappal az év befejezése előtt — több mint száz milliót fordítottak, a most már nagyobbrészt termelőszövetkezetivé lett nógrádi községek fejlesztésére. Ebből a hatalmas összegből tizenöt, milliós költségen Nógrád megye tizenhat községében épült új iskola és nevelői lakás az idén. Karancsságon, Berkenyén, Taron, Mátraszőllősön, Ma- gyargécen és másutt is, már az idén újonnan épült iskoEgészségügyi kultúránk emeléséért tanulnak a gyerekek Iákban százai. A megye filmszínházainak száma is 150 fölé emelkedett, sőt a nyári hónapokban Karancslapujtő bányászközségben és Nagylócon felavatták az első szélesvásznú filmszínházakat is. Nógrad megye egészség- ügyi fejlesztésére is közel 51 milliót költ az idén a megyei tanács. A szlovák nemzetiségű Va- nyarc község csupán az idén 265 000 forint értékű új létesítményt kapott. Nógx-ad megyében, ahol tizenöt évvel ezelőtt egyetlen faluban sem volt kultúrház, az idén még a tavalyinál is több, összesen 26 községben épül művelődési otthon s számuk most már túlhaladja a százat. Az idén épülő művelődési házak főleg kozségfejlesztési alapból, a falusi lakosság társadalmi munkájával készülnek el. A nagyobb termelőszövetkezeti községek, mint Nógrádmegyer, negyed- millió, Karancsság százezer, Szalmatercs község is közel százezer forint állami támogatást kapott idén a kultúrház építési munkáinak befejezésére. 1945. előtt mindössze harminchat községben égett villany. A napokban rendezték meg a száztizenegyedik faluban a fényünnepélyt. Ezúttal Sámsonháza termelőszövetkezeti községben gyulladt ki a villanyfény. Idén nyolc termelőszövetkezeti község villamosításához több mint hétmilliós beruházást biztosított államunk. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése azonban meggyorsította Nógrád megye faluvillamosítási programját. Az idén is négy községet villamosítanak az eredeti terveken felül, s így Nógrád megyében 1982-re már teljes egészében befejezik a faluvillamosítást. A termelőszövetkezeti községekben tsz-istállók, bekötőutak és más gazdasági létesítmények építésére már eddig több mint húszmilliót költöttek. Hollókő és Szé- csény után Mohora termelőszövetkezeti község is törpe- vízmüvet kapott az idén. A Nógrádi Népújság hasábjain huzamosabb ideig foglalkoztunk megyénk üzemegészségügyének helyzetével, feladataival. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy nálunk a területi, az üzemi gyógyítómegelőző orvoslás nem lehet csak az állami egészségügyi vezetés és a szakszervezetek feladata. Arra kell törekednünk, hogy megyénk egészségügyi célkitűzéseit a dolgozó tömegek aktív részvételével valósítsuk meg. Társadalmunkban az egészségügy és a társadalombiztosítás gazdája a szakszervezet. Ezért a szakszervezetek a maguk szakkádereinek útján és a dolgozókból alakult szakszervezeti és társadalmi ellenőrzés útján is figyelemmel kísérik az állami egészségügyi vezetés munkáját. Ez az ellenőrzés segítő szándékával hasznára akar lenni az állami vezetésnek, az egészség- ügyi színvonal emelésének. Fontos tehát egy széles társadalmi aktívahálózat kiépítése, amely hozzásegít ahhoz, hogy beruházás nélkül, jobb szervezéssel, figyelemmel, gondossággal javítsanak az illetékesek megyénk dolgozóinak egészségügyi helyzetén. A felvilágosító és ellenőrző munka mellett természetesen forintokra . is szükség lesz az egészségügy színvonalának emeléséhez Éppen ezért szükséges, hogy ésszerű, gazdaságos munkával biztosítsuk: az ötéves tervben előirányzott több milliárdos költségből mennél jobban lássuk el feladatunkat, felesleges gyógyszerigény, táppénzcsalás nélkül. Az legyen a célunk, hogy az előirányzott összegből mennél többet takarítsunk meg, a dolgozók gyógyításának állandó javulása mellett, hogy minél többet fordíthassunk az egészségügyi színvonal emelésére. A gyógyszerköltség igen jelentős összeget emészt fel. A helyes gyógyszerfelhasználás tehát a dolgozók részére és az állami egészségügyi szervek részére egyaránt kötelező. Orvosaink számára a szakmai feltételek biztosítottak a jó kezelésre. Ezért rá kell nevelni orvosainkat, hogy szakmailag a legreálisabb igényeket elégítsék ki. Az orvosi rendtartás is előírja, hogy gyógyszert a beteg vizsgálata nélkül nem szabad felírni. Nagyon sok forintot lehetne még megtakarítani és az egészségügyi színvonal emelésére fordítani, ha orvosaink nem utaztatnák feleslegesen a betegeket. A szakmailag jól felkészült orvos maga döntse el, hogy mikor van szüksége a betegnek szakvizsgálatra a helyes diagnózis érdekében. Ezért van szükség arra, hogy a szakszervezetek az állami egészségügyi szervekkel ösz- szefogva helyes irányt szabjanak a második ötéves terv ilyenirányú költségei felhasználásának és a legmesszebbmenő takarékosságot valósítsák meg, ugyanakkor a beteg gyógyulása érdekében a legnagyobb költségeket is megkapja. Az ipari dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítása egyrészt a dolgozók egészségének megvédése, másrészt népgazdasági szempontból is igen fontos. Az üzem- egészségügy, a munkavédelem, a balesetelhárítás, a munkásjóléti intézmények sikeres fejlődése előfeltételei megyénk egészségügyi kultúrája emelkedésének. Bár ezen a téren hazánkban soha nem látott színvonalat értünk el már eddig is, a további javuláshoz azonban például szükség lenne az üzemi orvosok táppénzbevételi jogának kiterjesztéséhez, ott, ahol erre a feltételék adottak. Megyénk igen magas — mondhatjuk indokolatlanul magas — táppénzes állományának a reális szintre való csökkentése népgazdaságunknak és a dolgozóknak is hasznára válik. A sok indokolatlan táppénzbevétel és táppénzben tartás nemcsak a kifizetett összeget emeli, hanem a termelésből való indokolatlan távolmaradás is súlyos tehertételként nehezedik népgazdaságunkra Ennek megvalósítása érdekében szükséges lenne az üres körzeti orvosi állások betöltése, a felülvizsgáló főorvosi kar megerősítése. Nem kisebb szerepet játszik az sem, hogy megfelelő társadalmi ellenőrzés segítse az orvosokat a táppénzes állomány csökkentésében. Társadalmunkban a gyógyító, megelőző orvoslás mindannyiunk közös ügyévé kell váljon. Az állami egészségügyi vezetés, a szakszervezetek, a Vöröskereszt és más tömegszervezetek összefogása szükséges ahhoz, hogy a második ötéves tervet reális egészség- ügyi és anyagi szintről kezdjük el és fokozatosan tovább emeljük dolgozó népünk egészségügyi kultúrájának és anyagi jólétének színvonalát. Dr. Homoki László SZTK ellenőrző főorvos
