Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-09 / 90. szám

1960. november 9. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 A Szolgáltató Vállalat életéből A Nagybátonyi Szolgáltató Vál­lalat ifjúmunkásai között a KISZ kongresszusára való készülődés jegyében brigádok alakultak. A brigádokba villanyszerelők, laka­tosok, esztergályosok, betanított és segédmunkások tömörültek, s vállalásaik teljesítését a gyors, pontos értékelések segítségével állandóan figyelemmel tudják kísérni. A legjobb brigádok tag­jainak munkájáról készült felvé­teleinkből mutatunk be. Márton József villanyszerelő segítőjével, Orosz Jánosnéval vitla- motort tekercsel. Mindketten tagjai a szocialista címért versenyző ifjúsági brigádnak, s szorgalmukkal példát mutatnak társaiknak. Nagy Balázs István automata vízindítót állít össze. Oláh Sándor KISZ brigádja is résztvesz a kongresszusi munka­versenyben. — Társával süveg gerenda egyengtőt szerel össze. Befejezte munkáját a Bányász Szakszervezet kongresszusa táviratok A KONGRESSZUSHOZ Szombaton és vasárnap tar­totta kongresszusát a Bá­nyász Szakszervezet, amely eredményes munkát végzett. Ezen a kongresszuson szén­medencénk dolgozóit 44-en képviselték, közülük har­mincán szénmedencénk bá­nyászainak küldöttei voltak, öten tanácskozási joggal, ki­lencen pedig mint meghívott vendégek vettek részt. A Kongresszust szénmedencénk bányászai táviratban üdvözöl­ték. A távirat így hangzott: „A Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetősége a szénme­dence valamennyi bányásza, és a Trösztbizottság elnök­sége a szervezett dolgozók ne­vében forró, harcos üdvöz­letét küldi a kongresszus­nak. Azt kívánjuk, hogy a kongresszus végezzen sikeres .ió munkát a második öt­éves tervünk végrehajtásá­nak érdekében, hazánkban a szocializmus minél előbbi fel­építésének sikeréért”. Hasonló szövegű táviratot juttattak el a kongresszus­hoz a mátranováki, a tiribesi bányászok, az SBTC spor­tolói és a salgótarjáni bá­nyász művelődési otthon kul- túrosai. A vezetők felelőssége A munkáshatalom meg­teremtése új vezetők tízezreinek munkába állítását követelte meg. A társadalmi élet legkülönbö­zőbb helyein, a múlt marad­ványai elleni küzdelemben, nehéz körülmények között, de a lelkes tömegek erejére és bizalmára támaszkodva állták meg helyüket és bizo­nyítják ma is rátermettségü­ket a felszabadult elnyomot­tak legjobbjai. Hányán dol­goztak éjt nappallal össze­vetve közülük, hogy a rájuk nehezedő felelősségnek ma­radéktalanul eleget tegyenek! Hányán — meglett emberek is — végeztek el olyan szak­mai iskolákat, szereztek dip­lomát, amelyekre az irányító munkához szükségük van. Magánéletük és közösségi munkájuk egyaránt példa, iránytű a dolgozó milliók számára. Akadnak azonban a veze­tők között is, akik megfeled­keznek a felelősségről, sem­mibe veszik az emberek vé­leményét és a kommunista magatartás alapvető szabá­lyait. S ha húnyott szem­mel, szó nélkül mennénk el a jó érzésű emberek el­lenszenvét keltő hibák mel­lett, cinkosaivá válnánk azok­nak, akik felelőtlenül megfe­ledkeztek magukról, akiknek zeg-zugos útja messze elka­nyarodott a milliók járta széles és egyenes úttól. Miről van hát szó? Arról, hogy egy-két helyen megrom­lott, vagy teljesen megszűnő­ben van a vezető és a vele egy célért dolgozó tömegek négy évvel ezelőtt a tanulsá­gokból fakadt egészséges, benső, emberi, elvileg szilárd kapcsolata. A vezető megszé­dült a munkában elért sike­rektől, amelyeket elsősorban a névtelen emberek szorgal­ma és az építésért lelkesült becsületes szíve tett lehető­vé. A megszédült ember azon­ban az okos számításokkal törleszkedők sugalmazására az eredményeket saját képes­ségei következményének tu­lajdonítja. Ez a beképzeltség aztán abban nyilvánul meg, hogy már nem kíváncsi az egyszerű emberek — esetleg azelőtti volt dolgozó társai — véleményére, tanácsára. Talp- nyalói szűk körében mind többet megenged magának, azt hiszi, ő felette áll a tö­megek erkölcsének. Régebbi barátai, elvtársai már nem elégítik ki társasági igényeit sem, egész addigi becsületes, egyszerű életét sutba vágja azzal, hogy „kinőtt a régi ru­hákból”. isaládi életek harmoni­kus egysége, az élet­társsal gondokban, küzdelmekben végigharcolt esztendők sok szoros' kapcsa bomlik meg, mert ilyen ese­tekben ezek a kapcsok is az elaltatott lelkiismeret kelle­e Kétszázmilliőnyi beruházási költségmegtakarítás mellett többmillié tonna szén feltárását készítik elő Nögrádban A tizennégyezernyi nógrádi bányász, csaknem három hó­napon át vitatta a szén­medence második ötéves terv- javaslatát, amelyet a tröszt mérnökeiből alakult műsza­ki csoport készített el még az év májusában. A vita során bányászok és mű­szaki vezetők százai egészí­tették ki helyi ismereteik alapján a tervjavaslatot, s most, amikor a nógrádi tröszt már a hároméves tervének utolsó dekád jain dolgozik, medenceszerte mégindult a módosított tervjavaslat való­ra váltása, a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt második ötéves tervének műszaki elő­készítése. A következő öt évre szóló terv vitája és elkészítése során abból indul­tak ki, hogy a második ötéves terv idején a népgazdaság na­ponta tizenegyezer tonna teljesítettek eves vállalásukat a nógradkövesdi köbAnyaszok Több mint 20 ezer tonna zúzott kő terven felöl Népgazdaságunk még az év elején azt kérte az ország kőbányászaitól, hogy a há­roméves terv utolsó eszten­dejében, 1960-ban 5 millió tonna zúzott követ adjanak országot építő munkánkhoz. Ez a kérés eljutott a nóg- rádkövesdi kőbányászokhoz is, akik termelési tanácskozáson, röpgyűlésen beszélték meg az ez évi feladatokat. A bá­nyászok és vezetők úgy lát­ták, hogy ha sikerül tervszerűen végrehajtani a kőbánya gépesítését, akkor a kért éves terven felül 20 ezer tonna zúzott követ adnak az 5 millió tonna teljesítésé­hez. A feladatok nagyságát fi­gyelembe véve Nógrádköves- den jó munkát végeztek bá­nyászok és műszaki vezetők egyaránt. Tervszerűen haladt a gépesítés, s már a nyár de­rekán üzembe tudták he­lyezni azt a nagyteljesítmé­nyű villamosmeghajtású bag­gert, amely Csehszlovákiából érkezett a bányához. Ez a bagger kanalával egyszerre 2,5 köbméter kő kiemelésére képes. De tovább folyt a bánya kisebb gépekkel való ellátása, sőt üzembehelyez­tek egy kőtörőgépet is, mely­nek segítségével a nemes- zúzalék arányát tudták nö­velni. A gépek segítségével, s azzal, hogy a bányászok mind jobban megszerették azokat, a nógrádkövesdi kőbányá­ban ebben az esztendő­ben már megteremtették az egyenletes termelés fel­tételeit. A gépek jobb kihasználásá­val szinte hónapról hónapra növekedett ebben a bányá­ban a termelékenység is. összüzemi tervüket az első negyedévben 108,2, a máso­dikban 117,7, a harmadikban pedig 110 százalékra telje­sítették. Ez tette lehetővé, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom előestéjé­re teljesítették egész éves vállalásukat, kitermelték a vállalt 20 ezer tonna zúzott követ. A további jó eredmények elérése érdekében most to­vább folyik a bánya gépe­sítése. A berceli üzemegy­ség után megkezdték Szan- da bányán is egy új, nagy­teljesítményű, ugyancsak vil­lamosmeghajtású 2,5 köb­méteres bagger szerelését. Újabb üzemorvosi állásokat töltöttek be A dolgozók orvosi ellátásá­nak további javítása érde­kében újabb intézkedéseket tettek az illetékes szervek. Ennek keretében megoldó­dott a Salgótarjáni Acéláru­gyár főállású üzemorvosi el­látása. Rövidesen hasonló megoldására számíthatnak a nagybátonyi bányászok \ is. Ugyanis e fontos bányászati központban rövidesen szin­tén főállású üzemorvosi ellá­tás lesz. Az iparvidék orvosi ellá­tása mellett a falusi kör­zeti orvosi állások betöltésé­ben is javulás várható. A közelmúltban nyert betöltést a rétsági körzeti orvosi ál­lás. Rövidesen megoldódik a szécsényi körzet problémája is. Ezek mellett még több más helyen várható, hogy új or­vosok foglalják el helyeiket. szenet igényel Nógrádtól, s ennek biztosításaként a Nehézipari Minisztérium ilat- száz-tizennyolcmilliós beru­házási összeget bocsátott a nógrádi szénbányák fejlesz­tési céljára. A tervvita során bányászok és műszaki vezetők amellett foglaltak állást, hogy a mos­tani napi termeléshez képest csaknem ezer tonnás emelke­dést necsak új bányák épí­tésével, hanem elsősorban a meglévő régi üzemek jobb kihasználásával, esetenként bővítésével oldják meg. Ter­mészetesen több új bánya, mint a Gáti H-es és a Duc- los VII-es is, termelni kezd a második ötéves terv első évében, a legnagyobb szén­mezőket azonban a régi bá­nyákon keresztül, részben a már meglevő szénvagyon újabban feltárt szénmezők­kel való kiszélesítésével, új aknák építése nélkül növelik a bányászok. Már a második Ötéves terv kezdetére több millió tonna szén feltárását készítik így elő, s ezáltal az előzetes számítások szerint, mintegy kétszáz- milliós beruházási költsé­get takarítanak meg, más­részt gyorsabb és egysze­rűbb lesz az új szén­mezők kitermelése is. A nógrádi bányák természe­tesen az eddiginél jobb fűtő­értékű szénmezők művelését készítik elő a második öt­éves terv kezdetére. Farkas Béla, Rónabánya főmérnöke mondotta el, hogy az ő bányájában külön mű­szaki bizottság vizsgálta meg a minőség javításának lehe­tőségeit s ennek ereménye- ként a szilváskői bányaüzem­ben az egyik gyenge, főleg palatartalmú bányarészt el­hagyják. Helyette meggyor­sították a KISZ fiatalok ál­tal patronált medvesi lejtős­akna feltárását, amely Nóg- rád északi bányamezői kö­zött a legjobb minőségi sze­net adja majd. Ennek a szinte minimális költségen épített lejtősaknának a szénva- gyona felülmúlja a nyolcszázezer tonnát. Jelenleg már öt szenelő csa­pat dolgozik az új bányame­ző szállító és légvágatainak hajtásán. A második ötéves tervja­vaslat készítésekor, á Mén­kes-bánya szomszédságában lévő másfélmillió tonna szén kitermelésére is új akna mélyítését tervezték. A vita közben azonban több javas­lat is ellenezte, Ménkes II beruházási költségeinek meg­tervezését, s helyette a régi bánya műszaki határainak to­vábbfejlesztését, szállítóvága­tainak meghosszabbítását és korszerűsítését szorgalmaz­ták. Ezek alapján Ménkes- bányán egy mélyszinti alapközle kihajtásával másfél ton­nával növelték meg a bánya régi szénvagyonát anélkül, hogy új akna épí­tésére sor kerülne. A nógrádi szénmedence középső részén a mátraszelei réten nemrég fejeződtek be a kutatófúrások, amelyek a várakozásnak megfelelően jó eredményeket hoztak. A ku­tatások alapján feltérképe­zett negyedmillió négyzetmé­ter területen húsz-huszonöt méternyi fedőréteg alatt, át­lagosan kétszázötven centi­méter vastag szénmezőt ta­láltak. A nagy mennyiségű szén kitermelésére külszín- fej téses bánya feltárását kezdték meg. A naponta két­száz tonna termelésre ter­vezett bánya a nógrádi szén­medence első ilyen nagytel­jesítményű külszíni művelésű bányája lesz. A már meglévő külszíni létesítmények, szállítóaknák és berendezések, gépházak és vasúti pályák fokozottabb kihasználását is biztosítják, az új bányamezőknek a ré­giekhez csatolásával. Tiribe- sen például új lejtősaknát akartak mélyíteni egy ugyan­csak egymillió tonnányi szénmező művelésére, most azonban a régi bánya légak­náját építik át Szkip-szállí- tásra, s ezzel új akna mélyítése nélkül is 700—750 tonnára nő Tiribes jelenlegi 400—420 tonnás napi teljesítmé­nye. Az új szénmező feltárása közben hétszáz méter főszál­lítóvágatot és légvágatot haj­tanak ki az elővájó brigádok, s az új bányamezőben az öt hónapja üzembehelyezett front befejeztekor, a jövő év utolsó hónapjaiban megkez­dik a széntermelést. Nagy Ferenc metlen ébresztőivé válnak a hamis illúziókban járó em­ber számára. S. E. igazgató volt, csillésből lett azzá. Kez­deti sikerei s az elvtelen töm- jénezés elbizakodottá tették. Előző barátait, harcostársait lenézte, jóakaraté figyelmez­tetéseiket még akkor is kine­vette, amikor más községben élő családja elhanyagolását vetették szemére. Neki töb­bet ért a mindig friss, jól öltözött, a dolgos feleségnél fiatalabb titkárnő, akinek vonzódása csak táplálta hiú­ságát. Nemcsak arról feled­kezett meg, hogy a vezetéssel járó, munkájáért rárótt fele­lősség elválaszthatatlan az egyéni magatartásbeli felelős­ségtől, hanem figyelmen kí­vül hagyta kommunista vol­tát, az ezzel párosuló feddhe­tetlenség követelményeit is. Mindennek a következményei a rábízott feladatok elhanya­golása, a dolgozók felháboro­dása, a korrupció határát sú­roló esztelen cselekedetek voltak. Hasonló kifogások érték egy másik gazdasági egység vezetőjét, aki a párt határo­zott közbelépésére változta­tott munkastílusán. A dolgo­zókra való támaszkodás, a ve­lük való emberibb kapcsolat felújítása révén javult a munka, az utóbbi időben ezen a helyen gazdasági ered­mények születtek. Ez a veze­tő nem rendezte azonban a magánéletében meggondolat­lanságával felforgatott hely­zetet. Azt hiszi, hogy ezért nem tartozik éppoly felelős­séggel, mint munkájáért. Azt hiszi, hogy egyéni magatartá­sában kívül állhat a közös­ség ítéletén s hogy a becsü­let, a bizalom megtartható, ha kétfelé választja a felelős­ség kérdését. Pedig törvény- szerű, hogy ahol ilyen felfo­gásbeli kisiklások történnek a magánéletben, ott a közös­ség iránti kötelezettségek alól is a legkülönbözőbb ürüggyel ki akarja vonni magát az ember. Ebben az esetben sem lehet megnyugtató, hogy a párt intézkedése nyomán ja­vult a munka, ha a vezető továbbra is olyan légkörben él, amely újra, meg újra a dolgozók szigorú kritikájával való összeütközéshez vezet s végeredményben a további eltávolodást jelenti. D olgozó társadalmunk magából termel veze­tőket. A vezetésre al­kalmasnak talált emberek azonban nem uralkodói a tö­megeknek, hanem a nép szol­gái. Nagy megtiszteltetés az a felelősség, amit a milliók adnak, amit a milliók az ál­talános emberi jólét, az em­berhez való méltó, kizsákmá- nTrolásmentes életmód és —- amire mindez épül —, a szi­lárd erkölcsi alap megterem­tése érdekében meg is köve­telnek. Aki felelős helyen ezt a bizalmat felelőtlenül el- játssiza, akár a közösségi munkában, akár egyéni ma­gatartásában könnyelmű gon­dolkodásmódjával, az nem méltó a vezetésre. És a nép, az ezerszemű társadalom éberen vigyáz arra, ami az övé — mert a vezetésre való kiválasztás joga vitathatatla­nul az övé — s visszaveszi attól megbízatását, aki min­den tekintetben nem képes eleget tenni annak. ... A kérdés annál is in­kább élesen vetődik fel, és beszélni kell róla, mert ezek az esetek kirívó példák s an­nak a szilárd bázisnak ron- gálói, melyet becsületesen, minden tekintetben helytálló vezetőink nagy tömege, túl­nyomó része jelent szocialista építő munkánkban. A nép igazi fiai, akikre büszkék va­gyunk, s akikre bizalommal tekintünk, azok a vezetők, akik a közösségi életben, em­beri magatartásukban egy­aránt példaképek. Ezek a ve­zetők maguk is küzdenek az élet minden frontján eléjük tornyosuló nehézségek ellen, s munkájuk sikere mindany- nyiunk érdekében megköve­teli, hogy a magukról megfe­ledkezett egyes vezetők fele­lőtlenségét megszüntessük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents