Nógrádi Népújság, 1960. szeptember (16. évfolyam, 72-78. szám)
1960-09-21 / 76. szám
1960. szeptember 21. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Felfelé az úton a Kisterenyei Állami Gazdaság Állami gazdaságaink sorában a Nógrád megyei területen nem igen büszkélkedtünk eddig túlságosan sokat a kis- terenyeivel. Tíz esztendővel ezelőtt kezdte a munkát, sok reménnyel, bizakodással, de azt mondják az itteni munkálkodók, hogy a bajok akkor kezdődtek, amikor a központi üzemegységek összevonásával több gazdaság egyesült. Nem az üzemegységek egyesítésében volt hiba, hanem abban, hogy az üzemrészek élére nem tudtak megfelelő tudású szakembereket biztosítani. Legalábbis ez a véleménye Kollár Bélának, a gazdaság párttitkárának, akit éppen a hegesztőpálca mellől szólítunk el rövid időre. — A múlt évek hiányosságainak alapja — véleményezi, mint az üzem felelős politikai irányítója —, ez a dolog volt. A másik hiányosság az volt, hogy a gazdaság keveset foglalkozott az át- nevelés kérdéseivel, s itt elsősorban a KISZ-fiatalokkal foglalkoztunk keveset. A régi szakvezetők avult munkamódszerei ma már nem felelnek meg a fejlett mezőgazda- sági technika kívánalmainak, s így az általuk nevelt fiatal szakmunkások sem tudtak lépést tartani a haladó idő követelményeivel. Befolyásolta az elmúlt esztendőben az állami gazdaság munkáját a rendkívüli időjárás is, és éppen ezért örvendetes, hogv az idei szeszélyes idő ellenére most nincs lemaradás, a gépesítés erősödése sok probléma után tett pontot. A 300 holdas kukoricát géppel munkálták a gazdaság dolgozói, s az aratást, cséplést 73 százalékban géppel végezték. A tavalyi száz aratópárral szemben az idén mindössze 25 aratópár működött az üzemegységeknek olyan részein, ahol a gép már nem birt a területtel... A gazdaság helyzetéről Francia József, az állami gazdaság igazgatója és Sebők József ÜB titkár is hasonló véleményen van a régi eredménytelenséggel és a jelenlegi fejlődéssel kapcsolatosan, övelük így beszélgettünk: — Azokban a gazdaságokban, amelyek egyesültek — mondja Franczia elvtárs —, a zabari kivételével, minden helyen baj volt. A LEGNAGYOBB GONDOT a munkaerő probléma okozta, s a gépesítés hiánya, mert nagyon sok területen lóerővel kellett dolgoznia a gazdaságnak, ez a múlt évek munkáját sokmindenben hátráltatta, befolyásolta. — Mi a jelenlegi helyzet ezen a téren? — ezt a kérdést tettük a gazdaság igazgatójának. — Az előző géphiányt ^ 30 százalékkal csökkenteni tudtuk, és segíteni akarunk azon a gondon is, ami az üzemegységek összevonásakor jelentkezett. Azon, hogy nem állott rendelkezésünkre megfelelő vezetőgárda. A műszaki aparátus 30 százaléka hiányzott, Karancskesziben, Kiste- renyén és Zabaron nem volt megfelelő üzemegységvezető, s Kisterenyén például a szálas és pillangós takarmány már a múlt év januárjában elfogyott. Ezeket a tényeket erősíti Sebők József ÜB-titkár is, aki régi „bútordarabja” az állami gazdaságnak, s bár külön- külön beszélgettünk, szinte minden szavuk egyezik. Sebők elvtárs igen sok eseményét, „miértjét” ismeri a gazdaság előző esztendőinek. Azt is, hogy miért kellett év elején takarmányt vásárolni félmillió forintért, miért fogyott el a takarmány olyan mértékben, hogy a tejtermelés a jelenlegi 10 literes átlaggal szemben 6 literre esett. — Volt időszak az állami gazdaságban — mondja Franczia elvtárs —, hogy a hízósertéseknek kétnaponként egyszer jutott abraktakarmány s az elmúlt esztendőben a gyenge eredményekhez hozzájárult, hogy a takarmány biztosítása érdekében félmilliós vásárlásra volt szükség. Az állami gazdaság vetőmag-szükséglete az igénylés hiánya miatt szintén rendezetlen volt, az előző vezetőség — talán abból a gondolatból Indulva, hogy úgyis változás következik az irányító posztokon, NEM GONDOSKODOTT kellő mennyiségű vetőmagról. A tavaszi magvakat csak késve kapta meg a gazdaság, s a nyári munkaerő sem volt biztosított. Azt mondja az igazgató: — Nehéz volt a múlt év, de kezdünk kilábalni a nehézségekből, s minden nehézség ellenére az 1959-es esztendő már nyereséges lett. Mintegy félmillió forintot törlesztettünk az állam iránti kötelezettségekből, s ebben az évben még többet, mert jelenlegi számításaink szerint egy, vagy másfélmillió forint lesz a nyereségünk. Ez a szám szép eredmény. Azt jelzi, hogy a Kisterenyei Állami Gazdaság túljutott a nehézségeken, és fejlődésében felfelé mutat az út. Ennek érdekében a gazdaság vezetői minden lehetőt megtettek. A felfelé vezető út azt jelenti, hogy biztosított a jószágok takarmányszükséglete, s ma már kielégítő, sőt jó az állatok kondíciója. Ä vezetés terén érezhető fejlődésről pedig úgy adhatunk jelentést, hogy a gazdaságnak jelenleg már jól képzett szakemberei vannak, csupán a gépesítés terén van szükség erősítésre. Ahogyan az őszi munkák jelzik, a Kisterenyei Állami Gazdaság a következő gazdasági évben még JOBB EREDMÉNYEKET AKAR elérni, s még többet törleszteni abból az adóságból, amivel az államnak tartozik. Hogy ez így legyen, annak érdekében az időbeni betakarítás után — bár ez a kedvezőtlen időjárás miatt két héttel elhúzódott — szorgoskodik a gazdaság a következő év talajelőkészítésén is. Erőteljesen halad a trágyázási munka, a silózásnál sincs különösebb lemaradás, a maghere cséplését mindegyik üzemegység megkezdte. Rendelkezésére áll a gazdaságnak teljes egészében az őszi vetőmag, a műtrágya szórása, s az őszi árpa vetése már megkezdődött a kijelölt területeken. Ügy vélekedik az igazgató: — A gazdaságvezető szakembereknek és munkásoknak még jobb szervezéssel, még több odaadással kell dolgozniuk, hogy további eredményeket érhessünk el, hogy az őszi munkákat megfelelő időben végezhessük el s, hogy a felfelé vezető úton a továbbiakban újabb lépéseket tehessünk. Felfelé az úton: szép szándék. Ehhez csak erős szorgalmat kívánhatunk. Újabb jelentések Kongóból A külföldi hírügynökségek ellentmondásokkal teli közleményeiből kitűnik, hogy Kongóban, az ENSZ leple alatt működő nemzetközi imperializmus mesterkedései következtében rendkívül feszült és bizonytalan a helyzet. Bár a nyugati propaganda igyekszik azt a látszatot kelteni, mintha Mobutu ezredes „teljesen uralná a helyzetet”, a valóságban Kongó számos területén fegyveres összetűzések folynak, egyrészt Lumumba törvényes kormányának hívei, másrészről az imperialistákat kiszolgáló Mobutu, Csőmbe, Kalondzsi stb. csapatai és csendőrsége között. Az ENSZ elisabethvillei szóvivőjének hétfői nyilatkozata rámutat, hogy Katangá- ban szüntelenül folynak a harcok. A szóvivő közölte, hogy legújabban Albertville- ben törtek ki zavargások. Miután Csőmbe a népi felkelés elnyomására nagy rendőri erőket vezényelt Luenába, a lakosság elhagyta a várost. Lumumba is elmegy New Yorkba Mint már jelentettük, a kongói kormány hétfőn délután minisztertanácsot tartott Lumumba szállásán. Az AFP New Yorki jelentése szerint Thomas Kanza, a kongói kormány ENSZ- küldöttségének vezetője hétfőn közölte, hogy Lumumba kedden, vagy szerdán New Yorkba érkezik. Ugyancsak a francia hír- ügynökség számol be az ENSZ leopoldvillei szóvivőjének hétfői sajtóértekezletéről, amely újabb ékesszóló bizonyítéka' a Villamosítanak és művelődési otthoni- építenek Nógrádszakálban Nógrádszakál község lakóinak hamarosan megvalósul egy régen óhajtott tervük. A műemlékvédelmi bizottságtól engedélyt kaptak a volt Veres-féle kastély lebontására, hogy ennek helyére egy korszerű, modern művelődési otthont építhessenek. A kastély lebontott anyagából több mint 100 ezer forint értékű anyagot tudnak felhasználni az új művelődési otthon építésére. Ezenkívül a községfejlesztési alapból 78 ezer forintot fordítanak a művelődési otthonra, a község lakói pdig majd 40 ezer forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá régi vágyuk megvalósulásához. Bár ez még csak a jövő évben valósulhat meg, hiszen az őszi'és Jéli idők már nem alkalmasak ilyen nagy építési tervek megvalósításához, de ebben az évben is oldódik meg fontos probléma a községben, befejeződik a villamoshálózat bővítése. kongói belügyekbe való beavatkozásnak. A szóvivő közölte, hogy Kivu és Katanga tartományok határán az ENSZ „30 kilométer széles semleges övezetet létesített” A szóvivő igyekezett ugyan bizonygatni, hogy ennek a rendelkezésnek nincs „megosztó” jellege, nyilvánvaló azonban, hogy az ENSZ-ható- ságok ezzel a lépéssel is akadályozni próbálják a törvényes kongói kormány működését. Közölte továbbá a szóvivő, hogy Horn tábornok, a kongói ENSZ-haderők parancsnoka hétfőn reggel „szemleút- ra” indult Stanleyville, Gommá, Kindu és Elisabethville térségébe. Az ENSZ szóvivője kénytelen volt végül beismerni* hogy kaszai tartományban, Luluabourg és Luputa térségében „még nem szűntek meg a harcok, és feszültség érezhető.” Tömegmegmozdulások Olaszországban Az olasz közvélemény erőteljesen tiltakozik az amerikai rakétatámaszpontok Olaszország területén való elhelyezése ellen. Ezzel egyidőben erősödik az olasz munkásság harca szociális körülményeinek javításáért. Az Unita szeptember 19-i száma hírt ad arról, hogy az Apulia kerületi Gioid del Colle városban (Dél-Itália) ifjúsági nagygyűlést hívtak össze tiltakozásul az amerikai rakétatámaszpontoknak e területen való felépítése ellen. Szeptember 19-én az olasz elektrotechnikai ipar százezer dolgozója huszonnégy órás sztrájkba kezdett, hogy kiharcolja a munkabér-emelést A sztrájkot az ország három legnagyobb szakszervezeti központja indította meg. A cserháti dombok között A Cserhát hegyei közé szorult kis község: Cserhátszent- iván Kossuth Termelőszövetkezetének majorján nagy a sürgés-forgás. Kocsik hordják a vizet, üstök füstölnek, és a távolból báránybégetés hallatszik. Az ideiglenes juhhodály előtt hatalmas kád áll félig vízzel. A szövetkezet gazdái a juhok röhösség elleni fürdetésére készülnek. Már meg is érkezett az egyik juhnyáj, amelyet a pásztorkutyák segítségével ügyesen terel a huhhodályba a juhász és reteszelik el a ho- dály ajtaját a termelőszövetkezet emberei. Füstölgő üstök közelében ott sürgölődik Ra- dákovics Miklós állatorvos is, aki munkáját úgy tervezte, Jl kertészetben is hasznukat keresik az ipolyveceiek Az Alkotmány Termelőszövetkezet Ipolyvecén egészen fiatal alakulású. A határ, 1240 hold gazdái azonban szorgalommal kezdték ' a munkát, bátran vállalkoztak a közös, nagyüzemi gazdálkodással járó első gondokra, nehézségekre. Az eredményekért természetesen dolgozni kell. Az ipólyvecei emberek nem sajnálják a fáradtságot, mindent megtesznek hogy eredményes legyen a szorgalom. Az Ipoly völgyének egyik legfontosabb kincse a termőföldeken a málna és az eper, ez mindig csemege külföldön, a máktermesztés is kifizető dolog és a gépi munka ma már sokat segít az emberi erő kímélése érdekében. Az is fontos feladata a termelőszövetkezetnek, hogy a növény, zöldség, gyümölcstermesztés mellett a továbbiakban állatállományát növelje és hasznosítsa azt a ■legelő területet, ami rendelkezésére áll. A termelőszövetkezet hozzálátott az őszi teendőkhöz. Megkezdődött a trágyázás s a jövő évben újabb 10 hold epertelepítéssel lesz gazdagabb a közösség. A telepítés munkája megkezdődött s a gazdaságban a 176 nő, akit számlálhatunk, — az szorgoskodik különösen nagy kedvvel. Tóth József elnök, aki előbb 10 holdas gazda volt, őket dicséri, pedig ő is nehezen látta be, hogy a nagyüzemi gazdaság felé visz az út. Az asszony „szorította” a helyes útra. de ma már azt mondja. hogy nem bánta meg a felesége kardoskodását. A termelőszövetkezet máris szép eredményeket remél, olyanokat, amik jó anyagi eredményeket kamatoznak. A mák és eper egyrésze például exportra megy s mind a mák, mind az eper igen keresett és szívesen látott cikk a külföldi piacokon. A jövedelem további növelése érdekében kertészetet létesít a termelő- szövetkezet. A következő esztendőre az ipolyveceiek 10 holdat terveznek zöldségfélével beültetni, ahol paradicsom, káposzta, borsó és dinnye terem. Az ipólyvecei szorgos gazdák munkájuk nyomán megérdemlik, hogy már ebben az esztendőben, zárszámadás idején számításuk szerint vihessék haza munkájuk eredményét s a jelenlegi szorgalom alapján méltók, hogy mind szebben növekvő eredményeiről adhassanak hírt a munkának. hogy jelen lehessen a fürdetésnél. Az állatorvost úgy látszik nagyon jól ismerik a cserhátszentiváni szövetkezeti gazdák, mert még tréfálkoznak is vele. — Huszonkét éve lakom Ecsegen, s azóta körzetemhez tartozik Cserhátszentiván is. Nagyon jól ismerem az itteni gazdákat, meg a termelőszövetkezetet is — mondja az állatorvos, majd így folytatja: — Kilenc éve járok ebbe a tsz-be. Az első években nehézségekkel küzdött ez a közösség, kevés volt a tag, sok a munka és gyakran alig bírtak vele. Most már minden másképpen van. AZ EGÉSZ FALU egy családként a Kossuth Termelőszövetkezetben dolgozik. Közben elkezdődik a birkák fürdetése. Az első állatok ijedten rugdalódznak a gyakorlatlan kezekben, de mikor a tizedik birkát már megfürdették olyan szakavatottan teszik be a vízbe, mintha régen ezt csinálnák. Két ember a hodályból hátsó lábuknál fogva vonszolja az ijedt szemeket meresztgető harmincöt, negyven kilós juhokat. Nem mondom, mire a négyszáz állattal végeznek fáradtak lesznek valameny- nyien. A kádtól távolabb az egyik lovaskocsi rúd j ára ülve beszélgetni kezdek Csóré István mezőgazdásszal, majd később odajön hozzánk Radákovics Miklós állatorvos is, meg még néhány szövetkezeti gazda. Miről eshetne szó így nyár végén, ha nem az idei termésről, az idei terméseredményekről. A hétszázhat kh. területen gazdálkodó termelő- szövetkezet majorja a kialakulandó nagyüzemi gazdaság központját sejteti. A nagy, fehérre meszelt istállóban 23 tehén kérődzik, s büszkén mondják a szövetkezetiek, hogy a tehénállomány az idén nőtt ennyire. — Van úgy, hogy 15 ezer forintot is jövedelmez a tej havonta — számolgatja Csóré István agronómus —, mert általában 8 liter körül szokott lenni a fejési átlag. A jövőre vonatkozóan az a célunk, hogy a sajátnevelésű jó tej hátterű és küllemű állatokból alakítsuk ki a törzsállományt. — Érdemes lenne megnézni a borjakat. Tizenhét van belőlük, de a környéken ilyen szép növendékállatokat nem találni — szól közbe az állatorvos. És a hangjából érződik, neki is köze van, hogy ilyen szép állatállomány fejlődik Cserhátszentivánban. Még nem dicsekedni való vele, de mégis megemlíthető az a 10 szarvasmarha is, amit az idén hizlal a termelőszövetkezet. Jövőre már szarvas- marhát is TÖBBET HIZLALNAK, No, meg sertést is, hiszen az idén állítottak be 20 kocából álló sertéstörzset. A kocák még ebben az évben malacoz- nak. S ezekből a malacokból jövőre már biztosítva lesz a hízóanyag. Távolabb, a dombokon, lovaskocsikat látni. Erőlködnek a lovak, hiszen a hegyes, dombos vidék minden erejüket kiveszi. — Megkezdtük a trágyahordást, s a következő napokban mintegy 50 holdat trágyázunk. Nem messze a majortól gépekkel az őszi gabonák alá készítjük a talajt. Búzából 100 holdat, őszi árpából 10 és őszi keverékből 10 holdat vetünk — sorolja az agronómus. — Megéri a fáradtságot, megnézni a kukoricánkat — mondja az egyik gazda. — Negyven holdon termeljük, de mondhatom, az idén nagyon szépen sikerült. Nem hiszem, hogy a környéken van még ilyen kukorica. Jó érzés hallgatni ezeket a magabiztos szavakat. Általában a legtöbb termelőszövetkezetben a gazdák azt szokták mondani, hogy az ő búzájuk, az ő kukoricájuk, az ő állatállományuk a legszebb a megyében. Ez a büszkeség onnan származik, hogy a szövetkezeti gazdák már kezdik saját magukénak érezni a közöst, kezdenek büszkék lenni a közösség eredményére* A kis cserhátszentiváni termelőszövetkezet nem ok nélkül büszke eredményeire. A major körül gondosan kazlaz- va a takarmány, az elcsépelt szalma, hogy egy szál sem vesszen kárba abból. Dicsérendő az idei termésátlaguk is. Ezen a hegyes vidéken búzából 9,5, tavaszi árpából 10,5 MÄZSA TERMETT holdanként. így jutott az állami felvásárló telepnek is* Több mint 3 vagon búzát és 2 vagon sörárpát értékesítettek, illetve adtak be adógabonaként. Ha még nem is mondják, de már jósolható, hogy a jövő évi növénytermelési eredmények és ezzel együtt az állattenyésztés eredményei is jobbak lesznek, mint az idén voltak, hiszen talajerőben évről-évre gazdagodnak a földek és egyre szebb állatok kerülnek az állattenyésztésben is a törzsállományba. Az idei évvégi eredményeket még jelentősen befolyásolhatja az aprómagtermelés is, hiszen 40 hold vöröshere helyett 55 holdról, és 20 hold szarvaskerep helyett 30 holdról takarítják be a magot Nemcsak az aprómagból várnak terven felüli termést, hanem a betakarításra váró kapásokból is. És ez így is helyes. A nagyüzem, ha még lassan is, de évről évre kezdi bizonyítani fölényét és egyre szebb eredményeket hoz mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés területén s egyre jobb jövedelmet biztosít a cserháti dombokon gazdálkodó cserhátszentiváni szövetkezeti gazdáknak. Kata János
