Nógrádi Népújság, 1960. szeptember (16. évfolyam, 72-78. szám)

1960-09-21 / 76. szám

1960. szeptember 21. nógrádi népújság 5 Tenyésszünk szarvasmarhát a háztáji gazdaságban A mezőgazdasóig nagyüze­mivé való tétele jelentős termés és terímók emelkedé­seikkel jár. A növényterme­lésben emelkednek az egy­ségnyi területre eső termés­hozamok, s a növényterme­lés fejlesztésével egyidőben nő, szaporodik az állatállo­mány is. A mezőgazdaság nagyüzemivé való tételével most már nemcsak az állami gazdaságok, kísér­leti gazdaságok, tangaz­daságok foglalkoznak belterjesen állattenyész­téssel, hanem egyre job­ban szerepet kapnak a termelőszövetkezetek is, A termelőszövetkezetek kö­zös állatállománya örvende­tesen szaporodik, / s összetéte­lében is, .minőségileg is so­kat javult. A közös állattenyésztés mellett a lakosság hús- és baromfiellátásában mind na­gyobb részt tudnak vállalni a termelőszövetkezeti gaz­dák háztáji gazdaságai is, amely a szövetkezeti gazdák életszínvonalának emelésével jár. A kormány a szövetkezeti tagok háztáji gazdálkodásá­nak segítésére több intézke­dést hozott, melynek értel­mében fejleszteni lehet a háztáji állatállomáinyt is. A szövetkezeti tagok mind­együké a múltban szívesen foglalkozott állattenyésztés­sel, tenyészállatok nevelésé­vel, s szívesen megteszi azt ezután is, hiszen a közösség­ben végzett munkája után marad idő a háztáji föld megművelésére, a háztáji ál­latállomány gondozására is. A kormány legújabb rendelkezése a szövetke­zeti gazdák meglévő te­nyésztő kedvét kívánja fokozni. A tenyészállatok nevelésére a gazdasági bizottság határoza­ta alapján a Földművelésügyi Minisztérium az Élelmezési Minisztériumimial karöltve megindította a háztáji tör- lesztésas üszőakciót. Az ak­ció iránt megyénk termelő­szövetkezeti gazdáinál is nagy az érdeklődés. Ez az akció amellett, hogy érdeke a termelőszövetkezeti gaz­dának is, szem előtt kívánja tartani nemcsak az állatállo­mány növelését, hanem a minőségi megjavítását is. Éppen ezért hivatalos szer­ven keresztül, a Tenyészállat­forgalmi Gazdasági Irodán keresztül kívánja lebonyolí­tani az akciót. A törlesztés« szűzűsző ak­ció célja, hogy minél több szűzüsző kerüljön a háztáji gazdaságokba, s ezáltal nö­vekedjék az ország szarvas- marha állománya. A kor­mány rendelete megkönnyí­ti a termelőszövetkezeti gaz­dák számára az üsző beállí­tását. A Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda, három­éves hitelkeretet biztosít minden egyes termelő­szövetkezeti tag részére 4800 forint erejéig. A törlesztéses szűzüszőket a háztáji gazdaságinak e hitel keretében szállítja a TEGI. ---------­A H ATARBAN (Tudósítónktól) Suhanó autóból kémlelve jó érzés beszámolni arról, hogy a szántóföldek ismét benépesülnek. Traktorok za­ja veri fel a csendet. Amer­re a szem ellát szántanak a gépek, a lovasfogatok, hiszen az igaerő sem nélkülözhető. A cserhátszentiváni bri­gádszállásról két körmöstrak- tor indult útnak, hogy meg­kezdje a szántást, előkészít­se a talajt az őszi vetések­nek. A kaszásoknak is akad bőven tennivalójuk, hisz kö­zel 60 hold rét. here kaszálá­sa van még hátra, de hama­rosan megérkezik a trakto­ros fűkasza is, hogy felvált­sa a kézi munkát. Az asszo­nyok a rend felszedésénél szorgoskodhatnak. A cserhát­szentiváni termelőszövetkezet elnöke elégedett, hiszen van bőven takarmány, általában elég jól sikerült ez az év is. Szerinte meglesz a tervezett munkaegység. Pezseg az élet Csecsén is. a Madách Imre Tsz határá­ban. György elvtárs, a gép­állomás traktorosa trágyát szállít és egyúttal szét is szórja. Az újfajta trágyaszórók nagy segítséget jelentenek. Csak a trágya felrakásával van gond. A pótkocsira sze­relt szóróberendezés egyenle­tesen, és gyorsan szórja szét az istállótrágyát. Míg a pót­kocsi fordul egyet, a rako­dóknak jut idő egy^egy ci­garetta, vagy pipa elszívásá­ra. A 21 holdas dohánytáblán is megkezdődött a szüret. 3 amilyen rosszul indult a do­hány, most annál szebben fi­zet. Az asszonyok rakják a kocsit, bizony jól megrakják, úgy hogy a két jámbor pá­rának van mit cipelnie, bár Hényel Miklós tiltakozik is egy kicsit, biztos sajnálja a lovakat. Jóminőségű talajelőkészí­tést végez a disztiller a ha­tárban. sokan megcsodálják munkáját. A talaj a vetéshez tökéletes. Szarvasgede határában is munkában a traktoros vető­gép. Itt is vetnek. Jobbágyi­ban a silókombájn munkál­kodik. Van munka bőven, de a gépek száma is jelentősen megnőtt. Úgy hogy folyama­tos munkával szinte vala­mennyi igény kielégítése biz­tosított. A silózás mellett most már a legfontosabb munka a vetés. TermelőszöJ vetkezeteink szorgalmas tag­sága megérti az idők szavát, s határidőre elveti a vetőma•* got, ezzel biztosítja a jövő évi jó gabonatermést. A leszállított állatot a te­nyésztő köteles biztosítani, majd befedeztetni és leellet­ni, mert a szaporulattal, a borjúval törleszti a Tenyész- áUatforgakni Gazdasági Iro­dának az előlegezett szűz­üsző árát. Ezért természete­sen a szövetkezeti gazdának a leendő szaporulatra szer­ződést kell köteie. s így az állatért szerződéses, azaz magasabb árat. kap. A növendékállatot 18—22 hónapos koráig kell nevelni. A TEGI a törlesztés fejében tenyészáron átveszi azt, ha tenyésztésre alkalmas. Ha pedig alkalmatlan, akkor az Állatforgailmi Vállalat veszi át szerződéses áron. így a termelőszövetkezeti gazda az akció keretében kapott te­nyészállatot könnyen kifizet­heti a szaporulattal, s fára­dozása jutalmául részére megmarad, a tehén és afmak következő szaporulatai, mert ha szerződésesen kötelezett­ségét teljesítette, a továbbá szaporulatokkal szabadon rendelkezik. A termelőszövetkezeti gaz­dák a kormánynak ezt az intézkedését a legnagyobb helyesléssel és örömmel fo­gadják, hiszen a gazdák te­nyésztő kedvére épít ez az akció, és a kezdet nehézsé­gein kívánja átsegíteni a háztáji gazdaságot. A járási tanácsok mező- gazdasági osztályai, va­lamint a Tenyészállat­forgalmi Gazdasági Iro­da körzeti irodái szíve­sen adnak tanácsokat az érdeklődő szövetkezeti gazdáknak, akik be akar­nak kapcsolódni az akci­óba. Azok a termelőszövetkezet! gazdák, akik az akció kere­tében szűzüszőt kívánnak igényelni, a Tenyészállatfor­galmi Gazdasági Irodával köthetnek szerződésit. Aki szerződést kíván kötni, a kö­vetkező címen jelentse be: Tenyészállatforgalmi Gazda­sági Iroda, Pest-Nógrád me­gyei Körzeti Irodája, Bpest, V. Arany János utca 10. Tervez a mezőgazdász új |J TERVEKET, új gon­dokat vet fel az idei ősz Tolmácson, a Szabadság Termelőszövetkezetben. Az őszi munkákat már a meg­nagyobbodott területen — közel kétezer hold szántó- területen — végzi a termelő- szövetkezet tagsága. Új, nagy­szerű terveket forgat a fejé­ben, s valósít meg a termelő- szövetkezet vezetőségével, gazdáival egyetértésben Ka­liczka István, a Szabadság Tsz fiatal, energikus mező­gazdásza is. — Az idei ősszel a nagy lehetőségek esztendejébe lép­tünk — magyarázta a fiatal, szőke mezőgazdász, ahogy beszélgettünk. Majd azokról a nagyszerű tervekről szólt, amelyek megvalósításáért dolgoznak. Szavai nyomán kirajzolódott előttem a Sza­badság Termelőszövetkezet nagyszerű jövője, az, hogy az állattenyésztésben és nö­vénytermesztésben is egy­aránt azok a tények lépnek előtérbe, amelyek a nagy­üzemre jellemzők. A fiatal mezőgazdász ter­vei, elképzelései a reális le­hetőségeken, a valóságon ala­pulnak, hiszen több eszten­dei munkával — amelynek ő maga is részese volt — megteremtették a továbhfej- lődés alapjait. — Az állattenyésztésben az a célunk, hogy a területnek megfelelően tovább növeljük az állatok számát, ezzel pár­huzamosan a hozamokat is. Erre minden lehetőségünk megvan. Takarmányunk van elegendő, értik munkájukat az állattenyésztők, s igyek­szünk megfelelő férőhelyet is teremteni az egyre növekvő állatállománynak. A KÖZELJÖVŐ TERVEI ** között szerepel Tolmá­cson, hogy 250-re növelik a szarvasmarhaállományt, törzs­tehenészetet alakítanak ki, amelynek jövedelméből biz­tosíthatják a munkaegységelő­leghez szükséges pénzössze­get. Nagyobb mértéket ölt az állathízlalás is. Az 50 férő­helyes szarvasmarhaistállót évente kétszer teletöltik, s ez nem kevesebb, mint 400 ezer forint jövedelmet hoz a termelőszövetkezetnek. Jelen­tősen növelik a sertésállo­mányt és csak anyakocából 40—50-et szeretnének, s az eddiginél nagyobb gonddal foglalkoznak baromfinevelés­sel is, mert az idei esztendő azt mutatta, hogy hasznos és jól jövedelmező ága ez az állattartásnak. így mondotta Kaliczka István, amikor ar­ról beszélgettünk, milyen le­hetőségek állnak a termelő- szövetkezetben az állat- tenyésztés előtt. — A növénytermesztésben — váltotta át később a be­szédtémát — elsősorban Meddig várjunk a mákgubó elszállítására Újságokban is, meg plakátokon is gyakran hirdették mákérés idején, hogy gyűjtsük a mákgu­bót, mert ez országos érdek. Ezt a mi termelőszövetkezetünk is fi­gyelembe vette és arra töreked­tünk, hogy egy mákgubó se vesszen kárba. A mákgubó értékesítése, össze­gyűjtése országos érdek, de úgy látszik, hogy az ezzel foglalkozó Herbária Vállalatnak még sem érdeke. Mi két hónapja kértük a vállalatot, hogy küldjék meg a zsákokat, azóta három levelei is írtunk Budapestre, de se vá­lasz, se zsák. Az összegyűjtött mákgubót kínáltuk a földműves- szövetkezetnek is, azt a választ kaptuk, hogy tároljuk még, míg kapnak rá szállítási rendelvényt Sajnos, sokáig nem tudunk várni véle, mert a mákgubót a fedett sertéshizlaldában tároljuk, amely­re hamarosan szükségünk lesz. Ha hamarosan nem tudjuk el­szállítani, akkor kénytelenek le­szünk 15 mázsa mákgubót a trá­gyadombra. szórni, amely 3000 forint értéket képvisel. Tudjuk, hogy kár lenne érte, hiszen fon­tos gyógyszer alapanyag. Szeretnénk, ha végre választ kapnának a Herbária Vállalattól, m&ddig tároljuk még a mákgu­bót, vagy talán azt akarják, hogy várjuk meg vele a jövő év máktermését? Ügy gondoljuk, hogy csak egyes emberek ha­nyagságából késik a szállítás, jó lenne, ha az illetékesek sürgősen intézkednének. BELOVAI JÁNOS Patak, Kossuth Tsz olyan növényféleségeket ter­melünk majd, melyek a mi adottságainknak megfelelnek, s jó jövedelmet hoznak. A málnára, a dohányra gondo­lok itt, meg a cukorrépára, amelynek az éghajlati és ta­laj adottságok itt nagyszerűen megfelelnek. A cukorrépa holdjáról 3—4 ezer forint jö­vedelmet tudunk levenni a mi körülményeink között. Éppen ezért a következő esztendőben szeretném, ha sikerülne megvalósítani, hogy mintegy 50—60 holdon cu­korrépát termeljünk. Málnát 20 holdon telepítenénk, s néhány holdon dohánnyal is foglalkoznánk, mert asszonyi munkaerőnk van elegendő. Elhallgatott néhány percre, szemeivel a távolt kémlelte, gondolkodott. Csak ezután szólt újra: — Persze, hogy mindeze­ket megvalósítsuk, nagyon jól meg kell szerveznünk a mun­kát, mert több mint 300 em­bert irányítani, a közös mun­kára mozgósítani nem lehet csak ötletszerűen. Ki kell dolgoznunk minél előbb a legmegfelelőbb munkaelosz­tást a termelőszövetkezetben. Úgy gondolom, a leghelye­sebb az lesz — a korábbi tapasztalatok legalábbis ezt mutatják —, ha valamennyi brigádvezetőnk jegyzőkönyvi­leg megkapja a területét, 500—500 hold jut körülbelül egy-egy brigádra. A munkát természetesen a termelőszö­vetkezet távolabbi terveivel összhangban végzik, a terme­lőszövetkezet vezetőségének irányításával. ÍGY BESZELT Kaliczka ■ István mezőgazdász, aki fiatal kora ellenére már több esztendeje dolgozik eredményesen Tolmácson, a Szabadság Termelőszövetke­zetben. Ez alatt az idő alatt megismerték munkáját, meg­szerették őt is, mert látják, minden igyekezetével azon fáradozik, hogy erősödjék; iz­mosodjék a közösség, a Sza­badság Tsz. Merész elképze­lései, nagyszerű tervei, ame­lyeket fejében forgat, a ter­melőszövetkezet további erő­södését segítik elő. Érdemes a szövetkezet vezetőségének, termelőszövetkezeti gazdák­nak támogatni munkáját. Vincze Istvánná Ügyesek a bencznrfalvi gazdák A tavasszal, március kö­zepén kezdte el a közös gaz­dálkodást Benczúrfalva köz­ség dolgozó parasztsága. Az alig 400 lakosú kisközségben mindössze 625 holdon gazdál­kodik a benczúrfalviak fiatal termelőszövetkezete, a Lenin Termelőszövetkezet. Most, hogy befejeződött a cséplés, a betakarítás első része, már világosan látható, hogy a fia­tal termelőszövetkezet jól gaz­dálkodott az első évben. Ma­gulya János elnök az eddigi munkát így jellemzi. — Nem volt könnyű a kez­det. Szövetkezetbe tömörül­tünk, mégis apró parcellák­ban kellett gazdálkodnunk. A tavaszi árpát már együtt vetettük 62 holdon. Terveink szerint 7 mázsának kellett volna teremni holdanként. Ettől jóval több lett. Az elnök előveszi szemüve­gét, felteszi, és előkeresi a kimutatást. — Add ide — szólt az el­nöknek Tornyos József, nö­vénytermesztési brigádvezető —, én jobban ismerem ezt a nótát. Az elnök nem adja ki a papírt a kezéből, hiszen már látja a pontosan kimutatott átlagterméseket. — Tavaszi árpánk kereken 10 mázsa termett holdanként. A búza is meghaladta a 10 mázsát egy kilóval. Az őszi árpa pedig 10 kiló híján 11 mázsa lett. » Arról, hogy hogyan dol­gozott a termelőszövetkezet tagsága, Tornyos József be­szél. — A kapásnövényeket cso­portban kapáltuk. Volt be­lőlük szépen, több mint 100 hold. Általában minden ka­pásnövényünk sikerült. Ku­koricánk úgy mutatja, hogy csövesen megadja a 35 mázsás átlagtermést is, pedig csak 21 mázsára számítottunk. Cu­korrépánk is meglesz holdan­ként a 200 mázsa, pedig itt is csak 150 mázsás termést terveztünk. A most folyó munkákról, a betakarításról és a vetés is, meg a legegyszerűbb tag is, mégis ő a legilletékesebb. — Tizenöt holdon termel­tük a burgonyát és a héten megkeztük az ásást is. A 23 holdon termelt silókukorica betakarítása is megkezdődött. Ároksilót készítünk. Az árok kiásásában rengeteget segítet­tek az asszonyok, akik amel­lett, hogy a növényápolásban jó munkát végeztek, még az építkezéseknél is kivették a részüket. Nem mondanak valótlant a szövetkezet vezetői, mert ami­Teljesíti kötelességét a bencaurfalvai termelőszövetkezet. Képünkön: A szövetkezet kocsijai az első év gabonater­mését hordják az állami magtárakba. előkészületekről szintén a bri­gádvezető tud a legpontosab­ban beszámolni. Igaz, ismeri a munkák állását az elnök kor Benczúrf alván jártunk, bár esett az eső, a mezőn nem lehetett dolgozni, de an­nál több asszony sürgölődött a szövetkezet központjában, tapasztották az istálló padlá­sát. A 34 nő, aki törhetetlen szorgalommal vett részt a növényápolási munkában, iga­zán megérdemli a dicséretet, nemcsak a mi részünkről, de még a szövetkezetéről is. Hi­szen ezek olyan asszonyok, akik, ha kell a szövetkezet érdekében még veszekedni is képesek. De szükség is van az új termelőszövetkezetben arra. hogy lelkes, a jövőért küzdeni kész tagok legyenek, mert egy új termelőszövetke­zetben sok még a tennivaló. — Hát még ha a gépek is úgy dolgoznának, ahogy sze­retnénk — mondja az elnök —, akkor nem félnénk sem­mitől. De most is — mutat ki az udvarra —, nézzük csak, ötödik napja áll egy traktor, és nem képesek megcsinálni. Kaptunk egy lánctalpas trak­tort is, de abban sincs sok köszönet. Az is ott áll kinn a mezőn. Ha a gépállomás csak ilyen gépeket tud bizto­sítani, akkor több mint való­színű —' hogy a gabona idő­ben földbe kerüljön — kény­telenek leszünk újra lovakkal szántani. r omoly bírálat ez a Szé- csényi Gépállomásra. Jó len­ne, ha megszívlelnék a gép­állomás vezetői, mert igazuk van a szövetkezetieknek. Ha már nagyüzem, akkor dolgoz­zunk gépekkel benne. — Az indulásnál jóformán semmink sem volt. A közös állatállományt, hogy össze tudjuk hozni, a gazdák is­tállóját kellett igénybe ven­nünk. Azóta saját erőből át­alakítottunk egy 30 méter hosszú épületet, melynek fele juhhodály lesz, a másik fele meg sertésfiaztató. Már meg is van a 20 koca, amelyeket ideiglenesen el is helyeztünk. Átalakítottunk lakóházakat is istállókká, és így nyertünk összesen 56 férőhelyes istál­lót. És mindezt saját erőből, házilag csináltuk. Kerültük az adósságot. — De nemcsak a mi érde­münk ez — szól közbe az el­nök —, hiszen sokat segí­tettek a patronáló vállalatok is: a Vasötvözetgyár és a Lu- dányhalászi Téglagyár. így természetes, szorgalmasabban dolgoznak a mi gazdáink is. És egyre jobban megszilárdul a szövetkezeti gazdák és a munkások szövetsége. Augusz­tus 20-án a vasötvözetgyáriak nagyszerű kultúrműsorral szó­rakoztatták a mieinket. * É rdemes egy pillanatra számot vetni a termésátlagok­kal, összehasonlítani az ideit a tavalyival. Búzából tavaly 6,5 mázsa termett, most pedig 10. Árpából is csak 8,6 má­zsa volt a tavalyi átlagter­més, s az idén 10. A határ­ban 100 kh-s pillangós zöldell. Ennyi pillangós még sohasem volt Benczúrfalván. Tavaly alig tudtak 4 hold cukorrépát termelni szerződésesen, most meg 15 hold van a szövet­kezetnek. Az idén már nagy­üzemi táblába vetik a gabona­féléket is. A 120 kh búza­vetés alá a terület már meg­szántva, és a vetés után min­den hold földre 50 kiló szu­perfoszfátot szórnak. Ügyesen, jól tervezik a jövőt is. A másik tervük egy központi helyen felépítendő, 50 férőhe­lyes istálló, amelyhez, kővel, \ fával, munkával, fogattal hoz­zájárulnának, csak biztosítana bizonyos hitelt rá az áílam; Ügy hisszük, a segítségadás­ban nem lesz hiány. Hiszen megérdemli a segítséget, ez a nagy szorgalommal, nagy aka­rással gazdálkodó termelőszö­vetkezet.

Next

/
Thumbnails
Contents