Nógrádi Népújság, 1960. szeptember (16. évfolyam, 72-78. szám)

1960-09-21 / 76. szám

AZ IFJÚSÁGÉ A SZÓ SZÁM VETÉS ÜJ VEZETŐSÉGET VÁLASZTOTTAK A ZAGYVAPÄLFALVI BANYAGÉPGYAR KISZ­SZERVEZETÉNEK TAGJAI A pártszervezet és a KISZ kapcsolatának jó példája Most, amikor megyeszerte megkezdődött ifjúsági szerveze­teinkben a vezetőségek újjává- lasztása, a vitafórumokon eldől, melyik KISZ-szervezet működött jól eddig és hol volt csak for­mális a munka. Akad ilyen is, olyan is. De azért nem nehéz példának állítható KlSZ-szerveze- tet találni. Ahol az ifjúság moz­galmi munkája kielégítő, ott minden esetben megállapítható, hogy a pártszervezet tevékeny­ségének fontos része a fiatalok­kal való törődés, az aktív segít­ség munkájukhoz. Ilyen a helyzet Nagybátonyban, a Szol­gáltató Vállalatnál is. Szabó Imre. a párttitkár is KISZ-tag s az ifjúsági mozga­lom nevelte harcos, határozott kommunistává. Példája nyomán a pártvezetőség és a párttagság nagyobb részének munkájában nagy szerepet tölt be az ifjúság nevelése, a problémákon való át­segítés. Ezt a természetes jó kapcsolatot az a tapasztalat te­remtette meg, hogy az elmúlt években magárahagyott ifjúsági szervezet nem tudott eredményes munkát végezni. Míg akkor kap­kodtak s befejezetlen kezde­ményezéseik voltak, gyakran váltották a KISZ-vezetőséget, az idén már igen komoly szervezeti élet bontakozott ki közöttük. A tavaszi és nyári mezőgazda- sági munkákban a sámsonházai és nagybátonyi termelőszövetke­zetnek adtak segítséget, összesen 492 munkaegységet gyűjtöttek össze, ami többezer forint érté­ket jelent. A kisfaludi tsz föld­jein még 20 hold aratnivaló volt, amikor már a környéken mindenütt csépeltek. Ide is a Szolgáltató Vállalat fiataljai mentek segíteni. De jól szervezi a párt a fia­talokat az üzemen belüli társa­dalmi munkára is. A most fel­épült központi irodaházba és az új műhelyépületbe való átköl­töztetés munkájából az oroszlán- rész az ifjúságé. Résztvesznek a hulladékgyűjtésben és az üzemi rend és tisztaság megteremtésé­ben is. Tíz KISZ-brigád kapcso­lódott a kongresszusi versenybe, ezek közül Makaricza József 17 tagú lakatos csoportja már el­nyerte a szocialista brigád cí­met s még hat brigád küzd e büszke kitüntetésért. Politikai és szakmai oktatás­ban mind a 108 KISZ-tag részl- vesz, de példájuk sokat ragad magával a kiszen kívüli fiata­lok közül is. Egyre többen ké­rik felvételüket a KISZ-be s a pártszervezet építő munkájának legbiztosabb alapja ma már szintén az ifjúsági szervezet, így mondotta a vezetőségvá­lasztó taggyűlésen a párttitkár: ,.Minden becsületes fiatalt, beosz­tásától függetlenül, egyformán támogatunk és értékelünk; türe­lemmel és a kommunisták példa- mutatásával akarjuk nevelni őket”. A szavak ebben az üzemben a valóságot tükrözik. Ünneplőbe öltözött fiatalok gyűltek össze csütörtökön este Zagyvapálfalván, a bányate­lepi művelődési otthonban. Ünnepnek szánták ezt a na­pot, mert eddig végzett mun­kájukról adtak számot, s megszabták azokat a felada­tokat, amelyek a bányagép­gyár KISZ-szervezete előtt az elkövetkezendő időkben állnak. Volt is miről beszámolniok, hisz ez a KISZ alapszervezet egyik legjobban működő ifjú­sági együttes a megyében. S hogyan szólt az a szám­vetés, amelyet Lugosi Zoltán elvtárs, a bányagépgyár KISZ- szervezetének titkára terjesz­tett elő? 1958-ban még csak 37 ta­got számlált a pálfalvi bá­nyagépgyár KISZ alapszerve­zete. 1959-ben már 67 fiatal zárkózott fel a Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlaja alá. de ma már több mint 80 fiatal tette magáévá a KISZ Szervezeti Szabályzatát, s él annak szellemében. S hogy valóban így élnek, nagyszerű számok bizonyítják ezeket. Míg 1958-ban csak 546, 1959-ben már 1825 tár­sadalmi munkaórát végez­tek ezek a fiatalok. Gyűjtötték a fémet, a papírt, üzemtakarítást hajtottak vég­re, a művelődési otthon kert­jében aránylag megfelelő sza­badtéri színpadot építettek. 1960-ban csupán az év első nyolc hónapjában 2 ezer fölé emelkedett a társadalmi mun­kaórák száma, melyből 1572-t az 1919-ben mártírhalált halt munkások emlékére állított emlékműnél végeztek el. . Ta- így Például hiba volt a KISZ-szervezet életében, hogy nem tudta a fiatalokat kellő módon mozgósítani a Sport­es kultúrmunkára, mert a fiatalok igénylik a kultúrát, de csak a színpadról. Sajnos azért, hogy másokat is szóra­koztassanak, neveljenek, már nem sokat tettek. És ezeknek a hibáknak kiküszöböléséről vitatkoztak a gépgyár KISZ- fiataljai, majd olyan határo­zatot hoztak, amelynek vég­rehajtásával még tökéletesebb, még jobb lesz a KISZ alap­szervezet munkája. A hároméves számvetés után — amely az itteni KISZ- fiatalok életének hű tükör­képe volt — új vezetőséget választottak. Zömében a ré­giekre szavaztak, mert bíznak bennük, mert lát­ják hogy eddigi tevékeny­ségük is az ifjúság érde­keit szolgálta. S bíznak abban, hogy az el­következendő számvetés még hasznosabb, még gazdagabb lesz. JUHÁSZ GYULA: ^ufuuiiz az emberhez Az emberhez száll himnuszom ma. Hittel hadd harsqpom dalom, Nagy ismeretlenek helyében. Dacos fejem meghajtva mélyen. Szelíden és örök reményben Ez ismerőst magasztalom. Tudjátok-e, hogy mi az ember? A por s a végtelen fia. Istent teremtő földi szellem. Kemény pöröly vasvégzet ellen, Ezer fönséges küzdelemben Viaskodó harmónia! Nézzétek: izzad tar mezőkön, Sarcol a rögből életet, Nap égeti és tüske marja, Tépázza ég és föld viharja S a jövendő útján haladva Csókolják fény és jellegek! Nézzétek: napba törtetőén Mint épít büszke kupolát. Egekbe lendül lelke, karja, Kőhomloka, ércakaratja, Győzelmesen lendül magasba Es mélységekbe száll tovább! Ember! Hittel hiszek tebenned, Ember! Forrón szeretlek én. Te nyomorúságos, hatalmas. Te végzetes, te forradalmas, Te halálban is diadalmas Utód az Isten örökén! Lugosi Zoltán elvtárs, a KISZ alapszervezet titkára a ve­zetőség három éves munkájá­ról tart beszámolót. A fiatalok érdeklődéssel hall­gatják a vezetőség beszámo­lóját. Magulya Klári, a KISZ járási értekezletén is részt vesz, a bányagépgyár fiatal­jainak képviseletében. Elsősorban azok, amelyeket a hasznos társadalmi munka szervezésében, végzésében ér­tek el. A hasznos társadalmi mun­kával szerzett pénzt is hasz­nosan használták fel a bánya­gépgyár KlSZ-fiataljai. Sátor­táborozásokat, kirándulásokat, tanulmányi utakat szerveztek az így nyert összegből. Gazdag a bányagépgyár intézetbe KISZ-szervezetének több mint három éves számvetése. A fiatalokat mindig a legfonto­sabb teendőkre mozgósította. Dolgoztak, kirándultak, de ta­nultak is. Három év alatt csaknem háromszorosára emelke­dett azoknak a fiatalok­nak a száma, akik külön­böző politikai oktatáson vettek részt. A számvetés az eredmények mellett a hibákat is felsorol­Az ünnepi vezetőségválasztó taggyűlés résztvevői Ebben az évben héfszáz külföldi gyermek nyaral Csehszlovákiában A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban évről-évre több külföldi gyermek nya­ral. 1948-tól 1959-ig összesen több mint nyolcezer külföldi gyermek töltötte a nyári szünidőt a csehszlovák nem­zetközi úttörő-táborban. Eb­ben az évben 8 úttörőtábor­ban 20 országból, köztük Angliából, a Német Szövet­ségi Köztársaságból, Marok­kóból és egyéb országokból 700 gyermek nyaral. Nemzetközi diáktábor az ősi városban Sandomierz ősrégi lengyel város nemcsak gyönyörű mű­emlékeiről híres, hanem ar­ról is, hogy a Lengyel Diák- szövetség minden évben nem­zetközi diáktáborozást ren­dez itt. Az idén algíri, kínai, ciprusi, koreai, szudáni, to- gói. ugandai és más messzi országokból jött diákok tá­boroztak együtt a lengyel fiatalokkal. A nyári szünidő alatt kívül és belül örvendetesen meg­szépült a gimnázium épülete. Ez volt az oka, hogy pár nap­ja régi diák létem­re szemlélődő kör­útra indultam. Két és három óra között járt az idő, a ta­nulók már haza­mentek, a tanulószo­bások még nem jöt­tek be. Arra számí­tottam, hogy senki­vel sem' fogok talál­kozni. Éppen ezért nagy volt a megle­petésem. amikor az egyik zárt ajtó mö­gül felcsattanó kaca­gást hallottam. Be­nyitottam és nem bántam meg a tet­temet. Odabent egy csoport fiú és leány — körülbelül hú­szán lehettek — nyári élményeiről beszélgetett. Középmagas, bar­na, karcsú kislány, Narv Ági vitte ép­pen a szót. Ági IV. osztályos és most volt először KISZ építő táborban. Bala- torrszabadiban töltött Vét hetet, ahol egy állami gazdaságban szedték a gyümölcsöt és osztályozták, cso­magolták az export őszi- és kajszibarac­kot. Ágiék — mert Asi több osztálytár­sával, Balázs Ma­rival, Kovács Kati­val együtt táboro­zott — nagyon nagy örömmel vállalták ezt a munkát. A tá­Táborozás után az iskolában borozás mégis rosz- szul indult. Nem mintha szervezési bajok lettek volna, hanem az első két napon szakadt az eső, és elterjedt a hír, hogy ha csütör­tökig nem derül ki az égbolt, akkor ha- zaküldik őket. Kedd este már min­denki az eget leste, hátha mutatkozik valahol egy csillag, de csak nem tűnt fel sehol a biztató fénysugár. Azt hi­szem, nehezen kép­zelhető el az a dia­dalkiáltás, amely a 31 sátorban lakó 324 leány ajkát el­hagyta, amikor szer­dán reggel végre derűs, napfényes időre virradtak. Sze­rencsére az időjárás ezután már kegyes volt hozzájuk, amit Ági csokoládébama bőre is bizonyít. Volt hol lebamul- niok. Naponta hat órát dolgoztak, a szabad levegőn és csaknem ugyaneny- nvit töltöttek el a Balaton partján, ahol • á jól végzett munka után lubic­koltak, játszottak, pihentek. Ági végére ér az elbeszélésének, hirte­len csend lesz, majd bábeli hangzavar. Kati, Mari, akik ugyanabban ,a tábor­ban voltak, egyszer­re akarnak beszélni: „Hát azt miért nem mondod, hogy korán reggel teherautókon vittek ki bennünket a gazdaságba és olyan nótázásit csap­tunk az úton, hogy a környék összes hétalvójának kiment az álom a szemé­ből? Mesélj a rádió riporterének, Vajek Róbertnek rendezé­sében lejátszott tár­sasjátékunkról is! A tábortüzünkről sem beszéltél aminél szebbet pedig elkép­zelni sem lehet! És a szép bolgár tánc­ról sem. amelyet vendégeinktől, a ked­ves bolgár fiúktól és leányoktól tanul­tunk.” Aztán elcsendesed­nek a leányok, mert a jelenlévő fiúk is szóhoz szeretnének jutni Ök is bővel­kednek az érdekes­nél érdekesebb él­ményekben. amelye­ket a váci, vagy a hansági táborokban szereztek. Nem is tudom, kikről írjak. A hanságiakról, akik­ről Bánhegyi Zsolt mondta el, hogy a jól végzett napi munka után szinte választani sem tud­tak a sok szórako­zási lehetőség, a filmvetítés, játék, színielőadás közül és akik mégis azt tartották a legna­gyobb, legszebb él­ménynek, hogy meg­láthatták munkájuk gyümölcsét? Látták uavanis, hogy ott, ahol a tavalyiak már elkészítették a leve­zető csatornákat, a hajdani terméketlen mocsár helyén arany­sárgán hullámzik az érett kalásztenger. Vagy inkább azt mondjam el, hogy a váci építőtábor ifjú kiszesei a most épü­lő gyár körül dol­goztak. hogy a lefo­lyó víz ne juthass son az építkezés te­rületére? És annyira nem tartották dicsé­retre méltó hőstett­nek kétheti komoly önkéntes munkáju­kat, hogy szétszalad­tak. amikor egy ri­porter írni akart ró­luk. Szívesen hallgat­tam volna még so­káig emlékeiket, de szólt a csengő, amely a tanulóidő kezdetét lelzi és a kis cso- nort szétszóródott a tanulószobákban. Egy ne wed? kés még fel- sőhaitott: ..Ilyenkor spinálom. hogy jö­vőre már nem talál­kozunk.” De aztán ő is elégedetten bólo­gat Ági szavára: „Dehogynem! Ta­lálkozunk jövő nyá­ron egy önkéntes, ifiúsági építő tábor­ban.” Olbrich Éva Nóarád menvpi fint-nlok üzenete Hevesből Selypen, húsz holdas park közepén, báró Schlossberger volt kastélyában svájci sap­kás, munkásruhás, sürgölődő fiatalok között Nógrád jne- gyei gyermekeket kerestem a minap. Nem volt nehéz, mert a 108 bentlakó tanuló ne­gyedrésze a nógrádi szénme­dencéből került ide, hogy szakképzett vájár, vagy bá­nyai elektrólakatos legyen be­lőlük majd itthoni bányáink­ban. Az izmos, tömzsi Madarász Albert Salgótarjánból került a most már 10 éve működő intézetbe. Elmondotta, hogy apja Somlyón aknász, s ő a nyári szünidőben már szin­tén dolgozott a bányaüzem kovácsműhelyében. Most itt elektrólakatos szakmát tanul nagy kedvvel, s boldog, hogy ebbe az iskolába kerülhetett, ahol különös figyelemmel ok­tatják a jóhírű nógrádi bá­nyászok gyermekeit. Petőfi­bányán van a tanműhelyük, ide gyakorlati oktatásra autó­buszon járnak, ami külön él­mény a fiataloknak. Az inté­zetben tágas, levegős szobák­ban laknak, bőséges ellátást kapnak s a jó levegőn nem csoda, ha már néhány hét alatt is erősödtek, színesed­tek. A kisterenyei Hribál József már második éve van itt. ö már otthonosabban mozog, jobban eligazodik az iskolai dolgokban. Azért választotta ezt a szakmát, mert édesapja szintén elektrólakatos s a fiú már otthon sokat tanult tőle. Elmondja, hogy a tanulás mellett bőven van szórakozási lehetőségük. A park csinosí­tása, ápolása is kedvenc fog­lalkozásuk, emellett atléti- zálnak, futballoznak, ping­pongoznak, rádiót hallgatnak, televíziót néznek. Van jól ellátott szakmai és szépiro­dalmi könyvtáruk is. Az in­Hr>-rw'Yrw%rw~v-o-n-rvry-ry-o-<>0-0-<>0-0-0-0-0 tézetben KISZ-szervezet mű­ködik, ezen belül lakatos, hajóépítő, rádióépítő szakkö­rökben lehet résztvenni. Ta­valy szakköri foglalkozáson elkészítették az F. 5-ös bá­nyagép modelljét, amit taná­raik oly tökéletesnek tartot­tak, hogy elküldhették Moszk­vába a május 1-i ipari tanuló kiállításra. Amint a többiek megtud­ták, hogy Salgótarjánból jöt­tem, mátranováki, homokte- renyei, -vizslási, zagyvái és egyéb megyénkbeli fiatalok sereglettek körém, mind üzen­ni akart haza szüleinek, hoz­zátartozóinak. És mindnyájan azt, hogy nincs semmi bajuk, jól érzik magukat, csomagra nincs szükségük s ne hara­gudjanak itthon, most már tényleg hamarosan írnak le­velet. Az üzenetet, íme, át­adtam. Kondorosi János

Next

/
Thumbnails
Contents