Nógrádi Népújság, 1960. szeptember (16. évfolyam, 72-78. szám)

1960-09-21 / 76. szám

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG : >&96(Ljiizeptémber 21. Minden párttag kötelessége résstvenni a taggyűlések vitájában Megjegyzések a tsz pártszervezetek taggyűléseiről Bizony akadnak még he­lyek, ahol a taggyűlések elég­gé formálisak. Egy kicsit úgy tűnik, mintha egyes he­lyeken csak azért tartanák meg a taggyűléseket, mert ezt a szervezeti szabályzat előírja. Nem lehet megeléged­ni azzal, hogy a tagság időn­ként egyszerűen meghallgat­ja a vezetőség beszámolóját. Ezzel nem lehet lezártnak te­kinteni a párttagsággal szem­beni kötelességet. A taggyűlé­seknek fontos szerepük van a pártéletben. Ezzel minden egyes párttagnak tisztában kell lennie. A taggyűlésnek olyan vitafórumnak kell len­nie, ahol a nyílt, bátor és őszinte bírálat, a kritika és önkritika egyaránt érvénye­sül. Olyannak, amelynek lég­köre szenvedélyes melegséget áraszt és amelyben végül is kikovácsolódik az a közös vélemény, amelyet a párt­kollektívának képviselnie kell, munkája során. A JÖ ELŐKÉSZÍTÉS FONTOSSÁGA Ahhoz azonban, hogy élénk hangulatú és sikeres legyen a taggyűlés, elengedhetetlenül szükséges a taggyűlések jó előkészítése. Sok párttitká­runk előtt még az egyik leg­főbb probléma, hogy hogyan érvényesítse a taggyűlések előkészítése és levezetése so­rán a pártvezetés legfőbb el­vét a munka kollektív jel­legét. Jól folyik a munka Palotáson, Csécsén, Szirákon, Erdőkürtön, ahol a titkári értekezlet után a pártvezető­ség összeül, hogy megbeszél­je a taggyűlés elé kerülő na­pirend részletkérdéseit, majd tájékoztatják a csoportbizal­miakat is a taggyűlés elé ke­rülő problémákról. A cso­portbizalmiak azután érint­kezésbe lépnek csoportjuk minden egyes tagjával, hogy a párttagok már némi tájé­kozottsággal foglalják el a helyüket a taggyűlésen. Azon­ban még ehhez is hozzá kell tenni. „ hogy némi tájékozott­sággal*, mert itt is csak nagy­vonalakban értesülnek a ta­gok a taggyűlés elé kerülő napirendről. Előfordul sajnos, még olyan eset is, mint a legutóbb kő­halomban volt, hogy a rossz előkészítés végett el kellett halasztani a taggyűlést, bár annak olyan fontos feladatot kellett volna megbeszélnie, mint a tagság politikai, vi­lágnézeti nevelése az új ok­tatási évben. Természetesen nem ez a jellemző, hiszen az már rit­kán fordul elő, hogy a tag­gyűlés elmarad az előkészítés hibájából. Az viszont még gyakori, hogy a taggyűlési beszámolók nem eléggé szín­vonalasak és nem képeznek elég jó vitaalapot a párttag­ság előtt.' milyen legyen A BESZÄMOLÖ Ha a párttagság elé ké­szülő beszámolót jó kollektív munka előzi meg, akkor az eredmények sem maradnak el. Erdőkürtön például Sztyevkó elvtárs, a tsz párt- szervezet titkára nemrégen olyan beszámolót készített a párttagság elé, amelyet elő­zőleg megbeszélt a tsz-elnök­kel, az agronómussal, á ta­nács vezetőivel, utána pedig a pártvezetőség tette vita tárgyává a beszámoló anya­gát. (Nagyon hasznos dolog ezen túlmenően még a tag­ság véleményét is kikérni előzőleg.) Végülis a gondos, kollektív munkával összeállí­tott beszámoló felett olyan nagy vita alakult tó, hogy a 21 főből álló pártszervezet­nek egyetlen tagja sem volt, aki a taggyűlés alkalmával nem mondta volna el véle­ményét a napirendről. Nem így van ez azonban Zúnypusztán, Hollókőn és Szalmatercsen sem. Szalma- teresen ugyan a párttitkár igényelné a pártvezetőség vé­leményét a beszámoló elké­szítéséhez, de a vezetőség tagjai sem éreznek elég fe­lelősséget a beszámoló elké­szítése iránt és így rendsze­rint a titkár véleményére korlátozódik a beszámoló. Egy emberben azonban még­sem lehet annyi bölcsesség, sokoldalúság és körültekin­tés, mint egy kollektív mun­kában. A kollektív munka hiánya aztán legtöbbször kedvezőtlen hatással van a taggvűlés sikerére. Cserhát- szentivánban is előfordult már, hogy elhangzott a tit­kári beszámoló, de mivel az nem keltette fel a tagság ér­deklődését. a szűk látókörű beszámolóhoz egyetlen egy hozzászólás sem volt. A taggyűlésekből nagyrészt már meg lehet állapítani az alapszervezetek ideológiai és szervezési munkáját. Lemér­hető a taggyűlés aktivitásán a pártszervezet erőssége, har­cossága, az ügy iránt való odaadása, vagy közömbössége. SZÉLESKÖRŰ, ÉLÉNK VITÁKAT Jó előkészületek után a taggyűlések rendszerint élén­kek és betöltik rendeltetésü­ket: a szervező, ellenőrző, nevelő és irányító szerepüket is. Fel kell készíteni tehát a párttagságot a taggyűlés elé kerülő probléma alapos megvitatására. Ez a felkészí­tés azonban ne legyen merev és sematikus. Ne olyan le­gyen az előkészítés, hogy előre megmondják egy-egy felszólalónak, hogy mit mondjon, hogy a kollektíva előtt egy előre, megrendelt beszédet tartson, mert ez korlátoizmá a' tagság önálló véleményének kibontakozá­sát. Az helyes, ha mindenki az ismeretkörének legjobban megfelelő témáról fejti ki a véleményét, de a taggyűlé­sek demokratizmusa megkö­veteli, hogy a taggyűlés elé terjesztett minden kérdésről bátran, nyíltan és őszintén mondja el mindenki a véle­ményét. Az ellen is harcolni kell, hogy a taggyűléséken kiala­kuljanak a notórius felszóla­lók és a notórius hallgatók csoportjai. Héhalomban is kezd már berögződni, hogy az ügyvezető, vagy egyik, vagy másik brigádvezető ki­fejti a véleményét, a többi pedig mind, akinek az a fel­adata: hallgat. Aztán mint akik jól végezték dolgukat, bezárják a taggyűlést. Meg kell értetni minden egyes párttaggal, hogy a tag­gyűléseken megmutatkozó közömbösségek gyengítik a párt harcképességét. Minden egyes párttagnak tehát nem­csak joga, hanem kötelessége is résztvenni a taggyűlések vitájában, kötelessége véle­ményével hozzájárulni az egységes álláspont és tegyük hozzá, helyes és legésszerűbb álláspont kialakításához. ŐSZINTE, BÁTOR véleményeket Igen örvendetes az a fejlő­dés, ami Erdőkürtön, Felső- toldon, Szirákon és Csécsén kialakulóban van. Itt a párt­tagság taggyűlésről-taggyűlés- re őszinte, bátor bírálatot mond és ezzel nagymérték­ben hozzájárul a hibák kija­vításához. Máshol is szakíta­ni kell azzal a felfogással, hogy a rokoni kapcsolatok végett elhallgatják a hibákat. Ott, ahol azon az alapon csökkentik a taggyűlések kri­tikai szellemét, hogy a só­gort, vagy a komát nem akarják megbántani az őszin­te bírálattal, ott előbb, utóbb a hibák elfourjánzanak és gátjává válnak a fejlődésnek. Fejleszteni kell a tsz párt- szervezetek tagságában is azt az érzést, hogy a saját környezetükben ők a párt gazdái és személy szerint mindannyian felelősek a szervezetük munkája iránt. A hibák felszámolása és a felemelkedés felé vezető út egyengetése minden párttag becsületbeli ügye és ezt a célt kell szolgálnia a taggyű­lések vitatkozó fórumainak is. Orosz Béla r Uj létesítmények a községfejlesztésben A községi tanácsok 1960. évi községfejlesztési tervük­ben a korábbi évekhez vi­szonyítva lényegesen több je­lentős létesítmény megvaló­sítását tűzték ki célul. A betervezett létesítmények megvalósításához az idén lé­nyegesen jobbak a pénzügyi és egyéb természetű adottsá­gok is. Az egyes községek külö­nösen jól teljesítették be­vételi tervüket, az eredeti előirányzathoz viszonyítva Új gabonát őröl az érsekvadkerti malom Az érsekvadkertí malomban a szerződéses gabona átadásá­val megkezlődött, s most már javában folyik az új ga­bona őrlése. A megfelelő elő­készületek, javítások után nincs különösebb probléma a malomban. Eddig a malomban a kör­nyékbeli termelőszövetkezetek cs Érsekvadkert község gabo­náját őrölték. A helybeli Tar­tós Béke Termelőszövetkezet például több mint három va­gon gabonát szállított. A hor- pácsi Lenin Termelőszövetke­zet ugyancsak jelentős meny- nyiségű gabonát adott. A munka nagyobbik része azonban még hátra van. A környékbeli termelőszövetke­zetek után most már a tá­volabbi termelőszövetkezetek gabonáját is várják. ........... Eg észségügyi Akadémia egészségügyi dolgozók részére 56,1 százalékot értek el az első félévben. Problémák vannak a kiadási tervek teljesítésében. A ta­nácsi utakra, hidakra terve­zett feladatokat az eredeti előirányzathoz viszonyítva csak 22,6 százalékra teljesí­tették. A város és községgaz­dálkodási előirányzat teljesí­tésében viszont kiemelkedően jó eredményeket értek el ta­nácsaink. Ismeretes, hogy me­gyénk területén ebben az esz­tendőben 11 községet villa­mosítanak. A beruházási költ­ségek 25 százalékát a taná­csok fizetik ki. Ez évben községfejlesztési alapból 26 község terve­zett művelődési otthon építést. A művelődési otthonok nagy részét az év végére befejezik és átadják rendeltetésének. Somoskőújfalu községben a községi tanács 80 ezer forint értékben járult hozzá az új nevelői lakás, illetve politech­nikai tanterem létesítéséhez.: Mátraszele községben a mű>, velődési otthon létesítéséhez ugyancsak jelentős mértékben hozzájárult a községfejlesztési alapból a helyi tanács. Vetés idején Borsosberényben Jutalmazzák a Hsztasági mozgalom legjobbjait­Folyamatosan értékelik a Vöröskereszt által indított tisztasági mozgalom legjobb­jainak munkáját. Az elmúlt napokban Alsó- petényben nagy falugyűlés volt, ennek keretében ke­rült sor a legjobb 20 dolgozó meg jutalmazására. Itt 20 ház­ra akasztották fel a „Tiszta udvar, rendes ház” jutalom­táblát. Nógrádon szeptember 16-án ugyancsak falugyűlésen ke­rült sor a tisztasági mozga­lom értékelésére. A falugyű­lést egyben egészségügyi is­meretterjesztő előadással is összekapcsolták, dr. Okoli- csányi János tartott előadást a tbc-s megbetegedésekről és a megelőzés fontos követel­ményeiről. Az idei oktatási évben az egészségügyi dolgozók részére Egészségügyi Akadémiát indí­tanak Salgótarjánban, Balas­sagyarmaton és Pásztón. Az egészségügyi dolgozók továbbképzését jelentős mér­tékben elősegítő akadémián több tanszakot indítanak, így a lélektan, a gyógyítástörténet, a vallás és irodalom, a ma­gyar irodalom legfontosabb ismereteivel gazdagodhatnak résztvevők. Emellett asszo­nyok, lányok részére külön tanszakot is indítanak, nő egészségügyi, gyermek egész­ségügyi és gyermeknevelési problémák elsajátítása céljá­ból. A nagy érdeklődés miatt nyelvszakokat is indítanak. A résztvevők az angol, fran­cia, német és orosz nyelv közül választhatnak. Az elő­adások nagy részére budapesti az akadémia keretében a előadókat biztosítanak. Sok a tennivaló így nyár végén az állami gazda­ságban, — mond­ja Bóta Ferenc főagronómus a Borsosberényi Ál­lami Gazdaság növénytermeszté­sének fő irányí­tója. A hatalmas területen elszórt földeken ebben az időben renge­teg a tennivaló. Sok helyen siló­zásra vár a ku­korica, vetésre a gondosan felszán­tott, előkészített föld és munkás­kézre a betaka­rítandó növények. Az idei év nem volt a legkedve­zőbb, hiszen úgy indult, hogy a tél folyamán ki­fagyott az őszi árpa nagy része és a búza is je­lentős fagykáro­kat szenvedett, így kellett az ál­lami gazdaság­nak indulni ta­vasszal. Már a tavasz folyamán látta mindenki, hogy jelentős terménykiesések lesznek. Ennek ellenére a gazda­ság vezetői még­sem szerették volna, ha nem sikerül teljesíte­ni bevételi tér? vüket. S ez sike­rült is. — Harminc va­gon búzát, 15 va­gon őszi árpát adunk vetőmag­nak a megyének. Vetőmagjaink nagyrészt kiváló minőségűek. S így a vetőmagvakért kapott nagyobb pénzösszeg pótol­ja a termés- kiesést. De nemcsak a vetőmagként ter­mesztett búzával és őszi árpával dicsekedhet az ál­lami gazdaság főmezőgazdásza, mert ennél sok­kal inkább lehet dicsekedni a ta­vaszi árpa ter­méseredményei­vel. Az állami gazdaság 187 hol­don termelte a tavaszi árpát és olyan eredményt ért el vele, amely ezen a vidéken szokatlan. Tizen­kilenc mázsás át­lagtermést adott az árpa. Nem vé­letlen a jó ter­més, hiszen jó vetésforgó szerint gazdálkodik a gazdaság, s a ta­vaszi árpa a múlt évben trágyázott földbe, cukorrépa és kukorica után került. Az egyen­letesen, szépen nőtt árpa kom­bájnnal lett arat­va. A főmezőgaz­dász nem dicsek­vést mondja, de volt olyan tábla, amelynek holdan- kénti termésátla­ga alig maradt a 30 mázsa alatt. Dicsekedhet a gazdaság növény- termelése más jó eredménnyel is. Cukorrépát 60 hol­don termelnek és a becslések sze­rint meglesz hol­danként a 200 mázsás termés. Folyik a silóku­korica betakarítá­sa is. A 220 hold silókukoricából 150 holdon már végeztek a siló­zással. Szeptem­ber közepére az egész silókukorica betakarításával végeznék. A gaz­daság 350 vagon silót készít- A napokban az aprómagvakat, egy-két nap múl­va az őszi árpát, az őszi keveréket vetik, rövidesen sor kerül az őszi búzára is. Ez nem is kétséges, hi­szen a talajelőké­szítés jól halad, több mint 800 hold föld fel­szántva várja a vetőgépeket. A főmezőgaz­dász beszélne még az eredmé­nyekről, de nincs idő arra most, megállt a kocsi az iroda előtt, mennie kell, Jász­telken is várják. A párttagok döntő többsége tanul Nagyorosziban TVTagyorosziban a községi pártszervezet az új oktatási évre készül. Pártve­zetőségi ülésen, majd taggyű­lésen beszélték meg az elő­készületeket, azt, hogy mi­lyen oktatást rendszeresíte­nek az idei évre, hogy a párt- szervezet valamennyi tagja megtalálja a legmegfelelőbb oktatási formát. A párttag­gyűlés határozata értelmében a pártszervezet tagjai három oktatási formán fejlesztik po^ ldtikai és szakmai tudásukat, gazdagítják műveltségüket és sajátítják el a marxizmus— leninizmus alapjait. A pártszervezet azon tag­jai, akik már bizonyos elő­képzettséggel rendelkeznek, a marxizmus—leninizmus okta­tásában vesznek részt. Mások az időszerű kérdéseket, vagy a gazdaságpolitikai oktatást választották, mert a taggyű­lés után a pártvezetőség tag­jai valamennyi párttaggal el­beszélgettek, melyik az az oktatási forma, amely szá­mára legjobban megfelel, amelyen az új oktatási évben tanulni szeretne. S a nagy­oroszi kommunisták úgy ér­telmezték itt az önkéntesség elvét, hogy a párttagok mint­egy 80 százaléka tanul vala­hol De jelentős azon pár- tonkívülíek száma is, főleg az Úttörő Termelőszövetke­zet gazdái közül, akik gaz­dagítani szeretnék eddigi is­mereteiket és oktatásra je­lentkeztek. A pártvezetőség a termelő- szövetkezet vezetőségével megbeszélve, főleg a termelő­szövetkezeti gazdák ismereté­nek, műveltségének gyarapí­tása érdekében szervezte meg a gazdaságpolitikai oktatást. Ennek az oktatási formának a hallgatói jórészt termelő­szövetkezeti tagok. Olyanok, akik résztvesznek a közös gazdaság irányításában, bri­gádvezetők, vezetőségi tagok, adminisztrátorok. Ezek az emberek becsületesen, jól dolgoznak, lelkiismeretese^ elvégzik azokat a feladato­kat, amellyel megbízzák őket. Azonban jó részük a ter­melőszövetkezet, a közös gaz­dálkodás jelentőségével, jövő­jével még nincs teljesen tisz­tában és ez bizony nem egy­szer problémát okoz munká­jukban. Ezen kívánnak segí­teni a nagyoroszi kommunis­ták olymódon, hogy az új ok­tatási évben ezzel a problé­mával kapcsolatos témájú előadásokat hallgatnak a je­lentkezők és vitákat is ren­deznek e kérdésekről. A párt­vezetőség időben gondoskodik mindhárom hivatalos oktatási formára a megfelelő előadó­ról is. A pártszervezet vezetősé- ge a korábban emlí­tett három oktatási forma mellett az új oktatási évre megszervezi a termelőszövet­kezeti gazdák akadémiáját is. A pártszervezet és a terme­lőszövetkezet vezetősége ré­széről már az elmúlt évben is volt hasonló kezdeményezés, de az elképzelések nem vál­tak valóra. A termelőszövet­kezeti mozgalomban elért nagyarányú változások, ered­mények azonban az idei év­ben újra napirendre tűzték, szükségessé tették a termelő­szövetkezeti gazdák politikai, szakmai tudásának bővítését, általános műveltségük eme­lését. A pártszervezet és a termelőszövetkezet vezetősége okulva az elmúlt esztendő hibáiból, az idén jóval ala­posabban, körültekintőbben fogott hozzá a termelőszövet­kezeti akadémia megszerve­zéséhez. Az előzetes megbe­szélések alapján mintegy 30—35 főre tehető azok szá­ma, akik jelentkeztek, hogy részt vesznek az új oktatási évben a termelőszövetkezeti akadémia munkájában. Az oktatás alaposabb, kö­rültekintőbb megszervezésé­hez tartozik az is, hogy a pártszervezet és a termelő- szövetkezet hozzáértő szakem­berei az akadémia tematiká­ját ú®y módosították, ahogy az számukra legjobban meg­felel. így a politikai oktatás mellett társadalmi és tudo­mányos kérdésekkel, közgaz­dasági problémákkal is is­merkednek a hallgatók. Ezen­kívül természettudományi és történelmi ismeretüket is bő­vítik. Megismerkednek a hall­gatók a legalapvetőbb mate­matikai műveletekkel, ame­lyek elengedhetetlenül szük­ségesek munkájukhoz, többek között a terület és munka­egység számítással is. Az akadémia időtartamát öt hónapra tervezik. Heten­ként egyszer tartanak elő­adást és beiktatják ide is a hallgatók véleményének ki­cserélését, a vitákat. Fölmér­ték azt is, az előkészületek során, kik azok az emberek a községben, akik felkészült­ségükkel segíthetnek a mun­kában. Ezek szerint termelő­szövetkezeti, községi vezető­ket, pedagógusokat vonnak be a munkába előadóként és segítséget kérnek a TIT-től is. Azonkívül tervezik ismert mezőgazdasági szakemberek előadását is, hogy színvona­lasabbá tegyék a termelőszö­vetkezeti akadémiát, növel­jék iránta az emberek érdek­lődését, mert a termelőszö­vetkezeti gazdák mellett né­hány olyan idősebb, fiatalabb gazdát is várnak, akik jelen­leg még egyénileg dolgoznak. Tlyen elképzelései, ter­1 vei vannak a nagy­oroszi kommunistáknak az oktatási évvel kapcsolatosan. S hogy valóban megvalósít­ják-e a terveket, emelik-e az idei évben a párttagok és a pártonkívüliek tudását, mű­veltségét, szélesedik-e látókö­rük, az mind azon múlik, hogyan hajtják végre a ter­veket, a határozatokat. Mert ők azt maguk is tudják, min­den terv csak annyit ér, amennyit, ha fáradságos mun­kával is, megvalósítanak be­lőle.

Next

/
Thumbnails
Contents