Nógrádi Népújság, 1960. szeptember (16. évfolyam, 72-78. szám)

1960-09-17 / 75. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. szeptember 17. Közelebb az élethez Hozzászólás az iskolai reform irányelveihez Közel két hete közölték a lapok a kormány által ki­küldőt bizottság hosszú mun­kája ereményeképpen azo­kat az irányelveket, melyek­ről ma már pedagógusok és szülők országszerte beszél­nek. A napi sajtó azóta is bőséges teret szentel a kér­désinek. Mindinkább világo­sabb lesz mindenki előtt: az iskolarendszer reformját a szocializmus építésének elő­rehaladása tette szükségessé, a reformot az élet követeli. Az irányelvek nem egy-két évre, hanem hosszasan előre mutatnak. A jövő alaprajzát jelentik, amelyre az új ma­gyar iskolát akarjuk építeni. Annak a jövőnek előkészí­tését akarjuk, amelyet a legfiatalabbak és az őket is felváltó generációk sora a szocializmusban élni fog. Az oktatás és nevelés ügye ma már mm szorul az isko­la falai közé. Nyugodtan mondhatjuk: össznépi ügy. Nemcsak egyszerűen gyerme­keink jövőjéről van szó az iskolareformban — bár ez esetben is a legnagyobb fe­lelősségérzést követelné — hanem az egész társadalom neveléséről, a'mely sok min­dent másképp lát és más­képpen dolgozik majd, mint az előttük lévők, mint sok esetben mi is. A reform irányelvei az egész társadalomra kiterje­dő vita után emelkednek majd törvényerőre. Nyilván­való. ho«v az alapvető el­vek tekintetében nem lehet nézeteltérés. Szocialista is­kolát akarunk, közelebb hoz­ni az oktatást az élethez, korszerű műveltségi anyagot akarunk adni, a kommunisti embert akarjuk kiformálni. A „hogyan” . tekintetében azonban szükséges és kell is vitáznunk. Ismeretes, ' hogy iparunk nagyot lépett előre. Köztu- mású az is, hogy évről-évre több jól képzett szakemberre van szükség. A magam ré­széről — mint a gépipari technikum igazgatója — el­sősorban a technikumok to­vábbfejlesztésének ügyéhez szeretnék néhány gondolatot fűzni. Kétségtelen, hogy a modern termelés magasabb színvonalon képzett középká­dereket követel. Viszont az is megállapítható, hogy a felszabadulás óta megerősö­dött és többször megrefor­mált ipari technikumok igen sok jó szakembert adtak. A mi iskolánk, — amely két hét múlva ünnepli fenn­állásának 10. évfordulóját — eddig 750 technikust adott a népgazdaságnak. A végzettek — kivéve az idei, gyakornoki idejüket töltő fiatalokat — szinte kivétel nélkül techni­kusi munkakörben dolgoznak és a vállalatok közlése sze­rint általában jól megállják a helyüket. Aki ismeri me­gyénk műszaki középkáder helyzetét, az tudja, hogy az üzemekben még mindig ke­vés a technikus. Az elmúlt év végén 94 főt igényeltek tőlünk vállalatok, de csak 55 technikust tudtunk adni. Azt is meg kell mondanunk, hogy az ipar és az iparok­tatás vezetői már évekkel ez­előtt foglalkoztak az ipari technikumi anyag korszerű­sítésével. Megváltozott az óraterv, a műszaki tanköny­veket kicserélték, a tanítási anyagot korszerűsítették. Az irányelvek első helyen említik az iskolának az élet­tel, a termeléssel való kap- colaitát. A gépipari techniku­moknak elsődlegesen az élő ipar igényeit kell kielégíteni Ezért mennek tanulóink — az évközi rendszeres mű- helygyakorlati foglalkozás mellett — nyaranként egy hónapos üzemi gyakorlatra, ezért mentek és mennek mérnöktanáraink és műhely- nevelőink ugyancsak nyáron a legmodernebb budapesti nagyüzemiekbe. Az élettel való szoros kapcsolat köve­teli — mint ahogyan azt az irányelvek is kimondják — hogy a szakminisztériumok állítsák össze a szakmai tananyagot, lássák el a szak­felügyeletet és szervezzék a tanulók üzemi gyakorlatait. Szükéges. hogy a Művelő­désügyi Minisztérium legyen valamennyi intézmény elvi. pedagógiai irányítója, de a termeléssel, az élettel való kapcsolat érdekében a szak­tárcák jelenlegi irányító sze­repét és felügyeleti jogát változatlanul kell hagyni. Az irányelvek másik fon­tos alapelve az általános és szakmai műveltség emelése. Korszerű, kibővült, a szoci­alizmus igényeinek megfele­lő általános műveltségről van itt már szó, amely a hagyo­mányos humán műveltség mellett műszaki ismereteket is jelent. A technikusképzés reformja során a szakmai műveltség emelésére vonat­kozó tervek kidolgozásánál véleményem szerint elsősor­ban az ipar vezetőinek, a szakembereknek az elgondo­lására kell támaszkodni. A harmadik alapelv a szo­cialista világnézet és erkölcs kialakítása. Szocialista társa- dalomabn élünk és az utá­nunk jövők még 'inkább ab­ban élnek néhány év múl­va. Nekünk azt is meg kell mutatnunk gyermekeinknek, hogy a szocialista társada­lomban hogyan éljenek, ho­gyan dolgozzanak. Azt akar­juk. hogy boldog és meg­elégedett emberek legyenek, akik egyéni érdekeiket ösz- sze tudják egyeztetni a kö- közösség érdekeivel, akik megtalálják helyüket az új társadalomban. Ezért hangsúlyozzák az irányelvek, hogy az iskolai reform ügye az egész társa­dalom ügye. Igaz. hogy el­sősorban a pedagógusokon áll vagy bukik a kitűzött nagy cél, de szükséges, hogy a fő kérdéseik tekintetében a szülők és pedagógusok mel­lett szakmunkások, műszaki­ak is minél többen mondják el véleményüket. Szükséges, hogy az elkövetkezendő időkben mindenki szívósan dolgozzék a reform érde­kében, hisz a jövőt tervez­zük. Borsos Gábor a gépipari technikum igaz­gatója, Salgótarján Könyvekről röviden Csurka István: HAMISTANÜ Szendrei József: LESZ MEG GYÜMÖLCS A FAN Egy ifjonti nagy szerelem és házasság története ez a nagyon időszerű, nagyon friss és érdekes regény, amely fő­szereplőjének, a fiatal Bojtor tanítónak alakjában az új értelmiséget mintázza meg. Bojtor sorsában, problémái­ban, ennek a típusnak útját, botlásait és magáratalálását írja le. A fiatal szerző újsze­rű formai megoldásokat al­kalmazott: regényét a szerep­lők belső monológjainak mo­zaikkockáiból illesztette össze. De nem ez a sikerült for­mai megoldás teszi a regényt modernné, hanem a mondani­valója. * A nyírségi homoktenger közepén dús almás kert vi­rít. A kert egy féllábú, 1919- ben a fehérek által nyomo­rékká vert ember, Vida Sán­dor évekig tartó munkájának eredménye. Az öreg kommu­nista 1948-ban nem sajnálja a maga 10 hold almáját, szö­vetkezetei szervez és hatal­mas gyümölcsöst telepít. Ám (J-apadőJ szerelem A magyar filmgyártás egyik legújabb alkotását mutatta be csütörtökön Salgótarjánban a November 7. Filmszínház. Má- riássy Judit a film írója a forgatókönyvével a nőtanács pályázatán díjat is nyert. A Fapados szerelem mon­danivalója nagyon érdekes és aktuális. Egy fiatal tanító­nő szerelméről és a becsüle­téért folytatott küzdelméről beszél a Máriássy házaspár legújabb filmje. A sokakat érintő téma, a szórakoztató feldolgozás, az ismert alko­tók és szereplők egyaránt nagy érdeklődést keltenek. A film egyebek között kriti­káját adja az apróhirdetés által szerzett házasságnak is. Bebizonyítja, hogy csak az egészséges, szívből fakadó, őszinte vonzalom vezet bol­dog házasságra. Veronika, a film főszereplője, ha polgári családból származik is, becsü­letei, szívvel lélekkel szere­ti hazáját és hivatását és mun­kájában a szocialista ha­zát építő ember bizalma és szeretete vezérli őt. Érthető, a boldogságát nem a rend­szer éllenségének oldalán ta lálja meg, hanem a melegszí­vű vasesztergályos Kostái Im­re oldalán. Ízelítőt kaptunk a filmből az iskola életéből, szülői ér­tekezletről, az egyszerű em­berek életéből. Szöllősy Ve­ronikát Krencsey Mariann alakítja, Kostái Imre szere­pét Zenthe Ferenc játssza. Je­lentősebb szerepet játszik még Somogyi Erzsi, Kállai Ferenc, Mezei Mária, Már­kus László, Fónay Márta, Tor- di Géza, Váradi Hédi, Pe thes Ferenc és Bodrogi Gyula is. Ma délután művelődési szak­emberek, pedagógusok részére külön előadásban mutatják be a filmet, amelyről azon nyomban vitát is rendeznek a filmszínházban. 1956 októberében nem szor­gos kezek szüretelik le a ter­mést, a gyümölccsel terhes almafák törzsébe belevág a kulákok bosszúálló fejszéje, amely a velük szembeszálló Vida Sándort is majdnem ha­lálra sebzi... Á szülők szerepe a gyermek baráti körének kialakulásában Megkezdődött az új iskolai év és még nagyobb gondot okoz a szülőknek a gyermek tanulmányi eredményének irányítása. A szórakozáshoz, a játékhoz és az egyéb iskolán kívüli foglalkozáshoz a gyermek barátot keres. Olyan barátot, aki vele szívesen barátkozik, iskolán kívül, de talán még az iskolában is. Amikor a gyermek iskolában van, ke­vésbé van szerepe a barát­nak, hiszen itt megfelelő irá­nyítást kap. A szabadidő he­lyes eltöltésében azonban, ahol a felnőttek részéről ke­vés, vagy egyáltalán semmi­lyen irányítást nem kap, igen nagy szerepe van a ba- rátkozásnak. tNe felejtsük el, hogy a gyermeknek rendkí­vül nagy szüksége van arra, hogy legyenek jó barátai, sőt, barátai közül is legyen valaki, aki még közvetlenebb baráti kapcsolatba kerül vele. Az igazi barátság rendkívül sok és hasznos jó tulajdon­ságot fejleszt ki a gyermek­ben. Mindenki ismeri azt a régi magyar közmondást, hogy: „Madarat tolláról, embert barátjáról.” Ebben sok igaz­ság van, mert valóban nem véletlen dolog az, hogy kihez vonzódik, kit választ barátjá­nak a gyermek. Természetesen minden szüjő azt szeretné, ha az ő gyermeke a legren­desebb pajtással barátkozna, akitől csak jót tanulhat. A valóságban azonban nem le­het, nem is szabad ilyen mó­don ítélni meg a kérdést. Minden gyermekben vannak jó és rossz tulajdonságok. Laci például Pistát választot­ta barátjának. Laci pedig sokkal jobb tanuló Pistánál. Mi az oka, hogy éppen vele barátkozik? Ezt nehéz volna határozottan megmondani. Pista nem tanul jól, de na­gyon szereti a növényeket és az állatokat. Együtt szoktak játszani, kirándulni és ilyen­kor Pista csodás dolgokat me­sél az állatokról, a virágok­ról Mind a ketten nagyon szeretnek sakkozni. Leggyen­gébb oldala Pistának a ma­Nyárvégi örömök Bánkon Ez lenne az a bizonyos vénasszonyok nyara? Hiszen egyet­len vén asszony sincs a Bánki-tó partján. Akiket itt találtunk, azok inkább az ifjú generációhoz tartoznak, mint a vé­nekéhez. A balassagyarmati művelődési otthon őszi tervei Balassagyarmaton csodálatos újjáala­kuláshoz jutott a mű­velődési otthon. A nézőtér süllyesztésé­vel a színpad lát­ható lett s ma már nem kell bosszan­kodniuk azoknak, akiknek csak a hát­só sorokban jutott hely, mint eddig. Épült a nézőtérrel a színpad is, az őszi hónapoktól együtte­seink jobb kedvvel láthatnak munkához, szebb sikereket ér­hetnek el az újuló környezetben. Tága­sabb lesz a színpad, kellemesebb a néző­tér s az Irodalmi Színpad az új sze­zonban hat előadást tartogat közönségé­nek a magyar és világirodalom legne­mesebb alkotásaiból. Az Irodalmi Szín­pad keretében eb­ben az esztendőben külön ifjúsági elő­adások is lesznek, mert tanulni vágyó diákjaink mindin­kább igénylik, hogy gyűjthessék, gyara- píthassák ismeretei­ket. A művészeti ott­hon új évadjában az Irodalmi Színpad előadásai mellett a vendégcsoportok is eseményt jelentenek és „házi” előadás­ban készül már a művelődési otthon a Százházas lakoda­lom bemutatójára. A Százházas lako­dalom mellett kö­zönség elé kerül a balassagyarmati mű­velődési otthonban Lovicsek Béla cseh­szlovákiai magyar író Húsz év után című drámája, amely előreláthatólag szep­temberben jut kö­zönség elé. Az elmúlt hónapok során igen nagy sikert aratott a Bás­tyasétány 77 című zenés vígjáték, amely a külföldet is bejár­ta a csoporttal, a vé­leményünk azonban az, hogy ennek a darabnak a bemuta­tásával felesleges fáradozást végzett az együttes, még a siker ellenére is. Jobb. hasznosabb feladatra is fordít­hatta volna fárado­zását. Ügy látszik, az új „művészeti esztendőben” a mű­velődési otthon hasz­nosabb célokra akar­ja fordítani erejét s harmadik darabként egy szovjet operet­tet mutat be. A művészet más ágazatai is helyet kaptak az otthonban. A szeptemberben megindult zeneisko­lában 300 növendék ismerkedik a kottá­val, muzsikával és 150 falusi iskolában ugyancsak a műve­lődési otthon neve­lői, tanárai végzik a tánc- és énektaní­tást, ahol főképp a termelőszövetkezeti gazdák gyermekei ismerkednek a zene és tánc művészeté­vel s Mohorán pél­dául a zongorázás művészetével. Nagyon érdekes a művelődési otthon „Ki mit gyűjt?” klubjának program­ja, ahol vasárnap délelőttönként a ta­nulni vágyó fiatalok a legkülönfélébb gyűjtemények útján egész sor országgal ismerkedhetnek meg Ennek a klubnak a tagjai 80 százalék­ban diákok, akiknek az iskolai életben is hasznos szolgálatot tesz ez a vasárnapi foglalkozás. Az őszi hónapok­ban nyelvtanfolya­mok indításáról sem feledkezik meg a művelődési otthon. Németül, angolul, franciául, szlovákul tanulhatnak az em­berek. Kedvez az év az asszonyoknak is, mert az őszi hóna­pokban 10 hónapos szabás-varrás tanfo­lyam kezdődik s a fényképezés kedve­lőinek is meglesz az örömük, ha meg­indul a 6 hónapos fototanfolyam. Az Irodalmi Szín­pad keretében egyéb­ként, tehetségkutató versenyt is rendez a művelődési ott­hon, ahol szavaló képességüket mutat­hatják be a jelent­kezők. A legkivá­lóbbak a színjátszó csoport tagjai lehet­nek s ezzel az együt­tes további erősödé­sét tudják biztosíta­ni, a színjátszók ed­digi jó hírét erősí­teni. Rendszeres lesz a mikrobarázdás elő­adások sorozata, ahol neves opera- és operettszerzők műveivel ismerked­het a közönség. Az ismeretterjesztő elő­adások keretében orvosegészségügyi kérdésekről lesz szó, s hogy a fiatalok szórakozásának mi­nél több idő jusson, az Őszi tánctanfolya­mokkal párhuzamo­san vasárnap dél­utánonként diák tánc­délutánokat rendez a művelődési otthon. Hogy mennyire komoly a városban az érdeklődés a mű­velődési otthon te­vékenysége iránt, azt az bizonyítja, hogy bérleti rend­szert kell szervezni. Ez azt jelenti, hogy a balsasagyarmati művelődési ház az igényeknek megfele­lően kíván eleget tenni kötelességének s feladatát megelé­gedésre végzi. tematika, amiben Laci éppen a legjobb. És így éppen jó. Mindez azonban nem je­lentheti azt, hogy a szülők nem segíthetik elő a barát­ság kialakulását. Ha a gyer­mek édesanyja ellátogat a barát szüleihez és egyben meglátogatja a gyermeke ba­rátját is és elbeszélget vele, ezzel még közelebb hozzuk hozzánk gyermekünk barát­ját és így ő is jobban von­zódik. Gyermekünk szabad idejének egy részét ugyanis barátjával tölti. Megnyugtató a szülőnek, ha jól ismeri gyermeke barátját, és így nem kell aggódnia miatta. Most, hogy megvizsgáltuk a gyermeki barátság jó olda­lát, föl kell hívnunk a fi­gyelmet az állandó ellenőr­zésre is. A szülőknek nemcsak hogy tudniok kell mindig azt, hogy hova ment a gyer­mekük, hanem bizonyos mó­don ellenőrizniük is kell. Né­ha maga a szülő is elmegy, megnézi, mit csinálnak a jó barátok. Fennáll azonban az a ve­szély, hogy az állandó közös együttlét minden mástól el­vonja a gyermeket, így pél­dául a kézimunkától, a vi­ráglocsolástól, vagy éppen a tanulástól. Ezt nem szabad megengednünk. Meg kell magyarázni a gyermekeknek, hogy csak akkor lehetnek igazán jó barátok, ha barát­ságuk jobbá, kötelességtudób­bá teszi őket. Másik veszély az, ha a két barát szülei nincsenek egy nevezőn. Pél­dául nem beszélik meg, hogy mikor és hogyan legjobb a gyermekük barátkozása. Sok­szor előfordul, hogy az egyik gyermek már tanul, a, másik meg éppen akkor hívja ját­szani barátját, aki mindent el akar követni, hogy elme­hessen. A gyermeket ilyenkor a ba­rátság nem elősegíti a fejlő­désben, hanem éppen gátló- lag hat a tanulmányi ered­ményére. Persze az a szülő, aki elengedte, nem sokat tö­rődik gyermeke barátjával, sőt még saját gyermekével sem. Ebből aztán nem lesz jó barátság. Ilyenkor a szülők­nek meg kell beszélni és leg­jobb, ha megállapodnak ab­ban, hogy gyermekeik a sza­bad idő melyik szakában ta­nulnak, mikor lehet játszani és mennyit lehetnek együtt. Tóth Bertalan NAPIRENDEN AZ ÜVEGGYÄRI MŰVELŐDÉSI OTTHON MUNKÁJA A napokban a Salgótarjá­ni Üveggyár nagyüzemi párt- bizottsága, pártbizottsági ülé­sen tárgyalta a gyári műve­lődési otthon munkáját és megszabta a feladatokat is. Ezután a művelődési ott­hon vezetői igazgatósági ülé­sen vitatták meg munkájukat és a feladatokat. Megtárgyal­ták azt is, milyen megoldá­sokat kell keresni a bemu­tatásra kerülő új darabok színpadi problémáinak ki­küszöbölésére. A művelődési otthon gaz­dasági ügyeinek megbeszé­lésére a gyár gazdasági szak­emberei rövidesen tanácsko­zásra ülnek össze. Róna Emy kiállítása Kiállítás nyílik vasárnap délelőtt a Salgótarjáni Városi Művelődési Otthonban. A kiállítás anyagát Róna Emy grafikusművész illuszt­rációiból válogatták össze. A jelentős képzőművészeti ren­dezvényt a Műcsarnok, Nóg- rád megye tanácsának mű­velődési osztálya és a Salgó­tarjáni Városi Művelődési Otthon közösen rendezi meg. Megnyitó beszédet Czinke Ferenc, neves megyei festő­művész mond. A megnyitó ünnepségre — vasárnap délelőtt 11 órára — Róna Emy grafikusművészt is meghívták.

Next

/
Thumbnails
Contents