Nógrádi Népújság, 1960. augusztus (16. évfolyam, 65-70. szám)

1960-08-27 / 69. szám

AZ IFJÚSÁGÉ A SZÓ Az ifjú villanyszerelő-tanuló már újra nyári szünet után. munkában van a Juhász Gyula: PRO LÓG Óh gyermekek, egy költő szól ma nektek, Ki fáradt, csüggedt, mint e bús jelen. De csillagot lát a ti szemetekben, Mely biztatón ragyog mély éjfelen. Mi jót akartunk, szépet és merészet, De jött a vész, a gyász, a gyötrelem És a halál zsoldjában élt az élet És fáj az öröm és a szerelem. Óh gyermekek, oly szép, oly jó az élet S mi sírva tárjuk karjaink felétek. Még áll a harc, még áll a vad, kegyetlen, Bús küzdelem, de lelkünk már szelíd. És érezzük, hogy minden győzelemben Siratni kell hű szívek ezreit, Kik a halálba énekelve mentek Fiatalon s több nap nem kél nekik. És legszebb győzelem a drága béke, A gondolat és érzés tiszta éke. Óh gyermekek, dal és virág az élet, Szépség és jóság, csak akarni kell. Ti víg jövendő népei, felétek Egy bús költő áldása úgy ível, Mint szivárvány a fergeteges égre. És zengem villámok zenéjével: Szeressétek a szépet és a jót, ti, Jövő harcoknak békés harcolói. Egy pálya kezdetén SOROZÁS - T0PASZTHLI1T0KKAL Vége a nyári szünidőnek Kezdő pedagógusként, kissé szorongva bár, de annál na­gyobb lelkesedéssel kezdem el pályámat. Tisztában va­gyok az előttem álló feladat nagyságával, annak nehézsé­geivel, de szépségeivel is. Sze­retném, ha igazi pedagógus­ként tudnék működni és meg­felelnék azoknak a felada­toknak, amelyeket a szocia­lista pedagógia megkövetel. Minden erőmmel erősíteni akarom az iskola és a társa­dalom kapcsolatát. Ezért kö­zelebb szeretném hozni a szülőket az iskolához, bevon­va őket a jövő embere, a kommunista ember nevelé­sébe. Társadalmi munkámat szeretném kiterjeszteni a KISZ területére, az úttörő kive­munkában is aktívan szem a részemet. Pedagógus munkám tökéle­tesebb ellátása érdekében ön­magamat is továbbképzem ideológiai és szakmai téren. Folytatom tanulmányaimat egyetemi színvonalon. Ugyan­akkor résztveszek szűkebb hazám, főleg Kisterenye és környéke népi- és munkás- mozgalmi történetének feltá­rásában. Terveim végrehajtásában az idősebb pedagógusoktól és a helyi mozgalmi szervektől re­mélek támogatást és akkor úgy hiszem, céljaim megvaló­sulnak. Szomszéd András, pedagógus, Kisterenye. r v.. GYEREKSZÁJ itt már próbatanítás folyik az elsősök részére. Olyan iz­galmas ez a játszva tanulás Hogy jó mezőgazdász legyek .. • A kisfiam naéyon éhes volt. Türelmetlenül várta, hogy el­készítsem vacsoráját, a fris­sen főzött tejbedarát. Meg sem várta. amíg kihűtöm, nagy éhesen rávetette magát. Aztán megdöbbenten ejtette földre az átforrósodott kana­lat. Először sírva fakadt, majd kérő szemekkel mond­ta: — Édesanya, tessék már kihűlni. * Tibiké egy alkalommal evéshez készülődik. Hiába no, szereti a hasát. Gombóc volt, idei szilvával, jó cukros, préz- lis zsírban megpörgetve. A kisfiú tele szájjal habzsolta az ízletes tésztát. Majd így szólt, eszébe idézve a szoká­sos anyai intelmeket: — Nem szabad gyorsan en­ni. Édesanya, én előbb jól összenyelem a gombócot, az­tán lerágom. Bizony! * Pistike az egyik napon el- mélyülten játszott a neki biz­tosított játéksarokban. Kirak­ta, meg ismét visszahelyezte a kockákat dobozába. Meg­kérdeztem: — Mit csinálsz, kisfiam? — Dódozom (dolgozom)! — hangzik a határozott vá­lasz. — Akkor pénzt is kapsz, ugye kis csillagom? És mit veszel érte? — Másik pénzt! — felelte magától értetődően. * Apu egyedül van négyéves Jutkájával a lakásban. Jutka éhes. — Süssek neked tojást, Jut­ka? — Süssél. Apu előkészíti az edénye­ket és a tojásokat. Jutka né­zi, nézi,, hogy apu feltöri a tojásokat, összeráncolja hom­lokát és kijelenti: — Majd megmondom anyu­nak, hogy mit csinálsz a tojá­sokkal. Utoljára partra vonják a csónakot, aztán haza a Balaton mellől a hegyek közé: kezdődik az iskolai év. a paraszti munkában — kér­dezték többen. Az igazat meg­vallva, magam is bizonyta­lankodtam, hogy vajon helye­sen választottam-é. De kedvet éreztem hozzá és azt is tu­dom, hogy a most alakuló szocialista mezőgazdaságban nagy szükség lesz az én szak­tudásomra is. Most már egy iskolai év és egy gyakorlati munkával eltöltött nyár után boldogan mondhatom, hogy a magam részére szebb hivatást elképzelni sem tudok. Évvégi bizonyítványom nem a legjobb volt, csak közepes, de már a most kezdődő is­kolai évben jobb eredményt akarok elérni. Nehezen tanu­lók, és ez a legnagyobb prob­lémám. Sokszor éjfélig is fönn vagyok és reggel megint ko­rán kezdek a tanuláshoz. Azt hiszem, a tanulási mód­szerem, időbeosztásom rossz, és ezen fogok először változ­tatni. Többet fogok támasz­kodni a tanáraimtól kapott tanórán felüli korrepetálás le­hetőségeire. Nagyobb akarattal tanulok a jövő évben, hogy jó mező­gazdász legyek. Ezt az el­A virágok öntözése m r nem gyerekjáték. Ilyen komolyság elegendő lesz az első osztály megkezdéséhez is. határozást a nyári gyakorlati munka tapasztalatai adták. A tangazdaságban dolgoztam, s a munka legkülönfélébb prob­lémáinak megoldása közben láttam, hogy az elméleti fel- készültség nem maradhat fe­lületes. Mindent pontosan kell érteni és a gyakorlatban hasz­nosítani. Magasabb képzett­ségű mezőgazdászok mellett dolgoztam a gazdaságban. Csodáltam a növények ter­mesztésében és az állatte­nyésztésben való minden je­lenséget ismerő, jártasságukat. Elhatároztam, hogy a közép­iskolában azért is tanulok jobban mert annak elvégzése után az agrártudományi egye­temre szeretnék beiratkozni, ezáltal még több tudást sze­rezve, valamelyik mezőgazda- sági nagyüzemben helyezked­nék el. Addig még hosszú az út, tudom, sok munka, erős akarat, több esztendő kell hozzá, de én már kitűztem a célt magam elé. Célom el­érésében az iskola, szüleim és az egész társadalom támogat, segít. Domszky Erzsébet fi. o. technikumi tanulc Szécsény Tavaly , ilyenkor' sokan cso­dálkoztak azon, hogy a mező- gazdasági technikumba kér­tem felvételemet. Szüleim nem parasztok, édesapám sü­tőipari dolgozó, én pedig ■ lány vagyok, hát mit keresek A művelődési otthonban fo­lyik a katonakorú járásbeli fiatal férfiak sorozása. A fo­lyosókon és az udvaron cso­portokban halkan társalog­nak. Olyan ez a kép, mintha hangverseny, vagy előadás szünetében élményeiket cse­rélnék ki az emberek egy ci­garetta füstje mellett. S a büfénél szendvicseket, málna­szörpöt fogyasztó s azzal ne­vetve koccintó társaság még aláhúzza ezt a hangulatot. Már egy hét óta tart a sorozás, de csak azt lehet megállapítani, hogy a mosta­nihoz hasonló fegyelmezett és az idézésnek megfelelő pon­tos, hiánytalan megjelenés még nem volt tapasztalható. A fiatalok nem borosüveggel a kezükben, felpántlikázva, végigóbégatva a falvakat, ér­keznek a bizottság elé, ha­nem a KISZ és a- helyi ta­nácsok jó előkészítése nyo­mán rendben, a kívánalmak­nak megfelelően. Sokoldalúan vizsgálják itt az ifjak alkalmasságát, tár­sadalmi. szociális helyzetét és értelmi képességeit, általános tájékozottságát. Az a tapasz­talat, hogy az időszerű ese­ményekről, mint például a második űrrakéta, a kubai forradalom, vagy Kongó hely­zete, de országunk életéről, államférfiak nevéről, a legál­talánosabb kulturális kérdé­sekről is alacsony színvonalú a fiatalok tájékozottsága. Itt kivétel az ifjak azon kisebb része, amelyik akár üzemek­ben, akár a falun tevékenyen vesz részt az ifjúsági mozga­lomban A fiatalok iskolai és szakmai képzésén túl — ez a sorozás is bizonyság — van tennivaló bőven általános műveltségük emelésében, a körülöttük zajló események megismerte­tésében. Mert érdeklődés' van a fiatalokban egyes kérdések iránt, amit sokoldalú érdek­lődéssé kell kifejleszteni. A katonáskodásra alkalmas if­jak csaknem kivétel nélkül a műszaki katonai kiképzés­ben kívánnak résztvenni: hír­adók, tüzérek, repülősök sze­retnének lenni, ami azt je­lenti, hogy ösztönösen és tu­datosan egyaránt vonzódnak a technikai fejlődés irányába. Ez szintén pozitív vonás és újszerű tapasztalat. Megköny- nyítené és színvonalasabbá tenné a katonai kiképzést azonban az üzemi és falusi pártszervezetek, ifjúsági szer­vezetek fokozottabb nevelő és felvilágosító munkája. Bár az idei nyár fukarko- ott a meleggel, azért még- i kellemesen töltöttük el. Az iskolaév befejeztével a zorospataki örsvezetőképző íbor igen bővelkedett élmé- yekben. Az idő hűvös volt, de azért mi nem fáztunk, mert úgy összebújtunk, mint a kisnyuszik. Az esős napok­ban sem hagyott el bennün­ket a jókedv, ilyenkor ugyan a sátorba kényszerültünk és társasjátékot játszottunk, vagy vicceket meséltünk. A köte­lező foglalkozásokon kívül bőven jutott idő a játékra is. Egyik délután két számhábo­rút rendeztünk. Mindkét eset­ben a mi csapatunk győzött. A táborozás után gyönyörű, szép fővárosunkba utaztunk. Ott volt bőven látnivaló. Vol­tunk a Szépművészeti Mú­zeumban és megnéztük az „Ázsia művészete” című ki­állítást. Budapest fürdőváros és mi éltünk ezzel a lehető­séggel. A strandok hűs hul­lámaiban kerestünk menedé­ket a meleg elől. Nagyon kellemes és kényelmes hajó­út volt Budapesttől Dlma- földvárig. Itt a nagymamánál is nagyon jól éreztük magun­kat. Lassan vége a szünidőnek és mi újra itthon vagyunk, várjuk az iskolaév kezdetét, hogy tavalyi pajtásainkkal feleleveníthessük a nyári él­ményeket. Horinka Erzsébet és Horinka Ilona ált. iskolai tanulók ^fiantanaia életünkről Az elmúlt iskolai év és a nyári munka, tapasztalatait mi néhányan ipari tanulók megbeszéltük. Hadd mondják el véleményünket, elképzelé­seinket. Az ipari üzemekben, ahol dolgozunk, nagy szaktudással rendelkező dolgozók irányít­ják szakmai és kulturális, is- kolánkívüli nevelésünket. Kér­déseinkre felvilágosítást, já­ratlanságunkban hasznos ta­nácsot kapunk türelmes ve­zetőinktől. A tanulmányi eredmények fokozására az üzemek igazgatói alapjából jutalmazási keretet biztosítot­tak számunkra. Az iparitanuló-iskola a szü­lői munkaközösségek mintájá­ra megszervezte a munkaadói munkaközösséget, így szoro­sabb kapcsolatot teremtett a foglalkoztató vállalatokkal, kisiparosokkal. A havi meg­beszéléseken értékelik fejlő­désünket, megszabják a to­vábbi feladatokat. Az osztály- főnökök szintén havonta fel­keresik a munkaadókat s közös eszmecsere útján dönte­nek a nevelés módszereiről. Jó lenne, ha szorosabb kap­csolat alakulna ki a szülők és az iskola között. Ha vala­melyik tanulónak gyenge az előmenetele, egy-egy tanár beszélgessen az illető szülei­vel. Helyes lenm, ha az üze­mi tanácsok időközönként be­számoltatnák a vállalati mű­szaki és személyzeti osztályo­kat az ipari tanulóképzés helyzetéről. A KIOSZ foko­zottabb ellenőrzésére is szük­ség van a kisiparosoknál többször előforduló túlórázta­tások megszüntetése érdeké­ben. Ugyancsak kisiparosok­nál foglalkoztatott tanulóknál történik gyakrabban iskolából való hiányzás is. Mi tanulók egymás között erősítjük a szervezeti életet, az egymás tanulmányi ered­ményeiért való közös felelőssé­get. Segítünk a gyöngébb ta­nulóknak, azokat pedig, akik közülünk a tanulás helyett szívesebben csavarognának, a kollektíva bírálatával és ere­jével igyekszünk a jó útra terelni. Elhatároztuk, hogy az eddiginél aktívabban tevé­kenykedünk a KISZ mozgalmi munkájában, és munkahe­lyünkön elősegítjük a kong­resszusi munkaversenymoz- galom kibontakozását. Ebben a versenyben a termelőmun­ka mellett tanulmányi ered­ményeink javítását is vállal­juk. Ilyen célkitűzésekkel kezd­jük az új iskolai évet. Antal József ipari tanuló

Next

/
Thumbnails
Contents