Nógrádi Népújság, 1960. augusztus (16. évfolyam, 65-70. szám)
1960-08-20 / 67. szám
1960. augusztus 20. nosrabi hifOjsas 7 Egy üzletben 10 éve és most „Szerencsés üzletvezető” mondhatják sokan, mikor látják, hogy mily nagy a forgalom, s nem gondolnak arra, hogy ezzel sok gondolkodás, bosszúság jár együtt. Sokan ismerik a 2-es számú „vegyes” boltot Nagybátonyban. Közel a szolgáltatóhoz, a bányatelepekről érkező vonatok állomásához, az utakhoz. Igazi központ. Valóban sokan, járnak ide. — Még nem tartottunk nép- számlálást az üzletben — mondja Sára János boltvezető —, de a munkatempón lemérhető, hogy hányán fordulnak meg nálunk. Bizony sokszor szűk a bolt. Főleg mikor műszakváltás van, s egyszerre benyomakod- nak százan, százötvenen. Régi bolt, s talán egy kissé korszerűtlen is, most már az új kereskedelmi formák megvalósulásának időszakában. Sára János boltvezető 1950- ben került ide, s jól ismeri az akkori viszonyokat is. — Sokat lehetne beszélni a régebbi állapotokról. Tíz évvel ezelőtt abszolút vegyes volt az üzlet. Ma azonban már jónéhány áruféleség hiányzik a polcokról. Az üzlet átvételekor 150 ezer forintot fogalmaztak a boltban és égy félévnél alig több idő alatt már közel félmillió volt a negyedévi bevétel. Vajon mit kerestek akkor az emberek leginkább a boltban? — Az élelmiszert, a ruhaneműt. Sok fogyott kenyérből, lisztből, zsírból, cukorból. Érdekes a változás, — magyarázza Sára elvtárs. — Tíz éve eladtunk havonta 250 mázsa lisztet, manapság elmegy 25 mázsa. Akkor az alapvető élelmiszerek, a ruha és a cipő fogyott leginkább. Ezeket keresték az emberek. Ez érthető, ha visszaemlék- szünk az ipar tíz év előtti állapotára. Akkor egy évben ez az üzlet nem adott el két- három darab rádiónál, kerékpárnál többet. Azóta eltelt tíz év és a gazdasági helyzet megváltozott, azoknak a bányászoknak a munkája nyomán iS, akik verejtékben fü- rödve dolgoznak azért, hogy ha a feleségük bemegy az üzletbe, legyen áru, amit elvihessen. — A mai viszonyokat tanulságos összevetni az akkoriakkal — mondja a boltvezető. — Most árubőség van. Persze időlegesen hiányozhat valami, de ezek ritka dolgok. Képzelje el, naponta eladunk közel 10 mázsa kenyeret és a heti 300 kilogramm hentesáru nem elég. A forgalom szinte rendszeresen félmillió, vagy több havonta. A vevők egyre többen lesz nek. Bányász, munkaruhás férfiak, feleségek, anyák, gyerekek. Perceken belül megteltek a kosarak, neylonhálók a szükséges cikkekkel. A bolti dolgozók ilyenkor — mint most is — gyakrabban törül- getik a homlokukat. A legtöbben élelmiszert vásárolnak, azok a munkások, akik éppen műszakba mennek, itt veszik meg az ennivalót és azok, akik jönnek, innen viszik haza a kenyeret, a zsírt vagy éppen valami mást. Nagy törzsgárdája van az üzletnek, bár nagy az átmenő forgalom is. Akik erre utaznak, vagy más telepekről járnak erre, biztos bemennek és megnézik, mit lehet kapni. Aztán egy félóra múlva már kevesebben lesznek és újra odaférek az üzletvezető mellé. Kicsit fáradtan meg- törli homlokát, de azért mosolyog. — Ez még semmi sem volt ahhoz képest, ami fizetéskor szokott itt lenni. Akkor aztán fogynak az iparcikkek is. Keresik a szép rádiókat, a motorokat. Hej, ha lenne legalább öt-hat darab Pannóniám. Egy óra sem telne bele és már egyetlen darabot sem találna az üzletben — mondja búsan és aztán arról beszél, hogy sajnos, de el kell küldenie azokat, akik motorokat keresnék. Hiába, nem kap. Tíz év telt el, amely nem nagy idő és mégis milyen változáson mentek keresztül az emberek. Megnőttek az igények, de ezeket az igényeket már ki tudják elégíteni. Manapság már úgy viszik haza a mosógépet, porszívót, a hűtőszekrényt és a motort sokan, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. És ez így van rendjén. Sanghaj több árut ad a falvaknak Sanghaj több mint száz gépipari és vegyiipari üzeme egyre nagyobb mennyiségű gépet és műtrágyát ad a falusi kommunáknak. A sang- háji üzemeket diesel-motorok, szivattyúk, traktorok és egyéb gépek ezrei hagyják el naponta, s áramlanak a falvakba. Egyes gépek termelése ez év első felében megkétszereződött Sanghájban. Mezőgazdasági gépekből a legtöbb sanghaji üzem az idei első félévben többet termelt, mint tavaly egész évben. I Ellenforradalmi megmozdulás Laoszban KONG LE RIADÓKÉSZÜLTSÉGET RENDELT EL Lengyel kisautóbuszok Ghánának A szczecini kikötőben behajózták a 11 ,,'Nysa” márkájú kisautóbuszokat, amelyeket Lengyelország Ghánának szállít Phoumi Nosavan, a bukott reakciós laoszi kormány volt hadügyi államtitkára csapataivá együtt Vientiane, Laosz fővárosa ellen indult, hogy megdöntse a demokratikus Souvanna Phouma-kormányt. Minit az VPl jelenti, Kong Le kapitány, a forradalmi ejtőernyős zászlóalj parancsnoka harci raidákészültségbe helyezte csapatait, hogy megvédje a fővárost az ellenforradalmi erők támadásától. Katonai megfigyelők véleménye szerint a Kong Le parancsnoksága alatt álló egységek kisebb létszámuk ellenére is jelentős erőt képvisel nek és készek megvédeni a fővárost. Az új laoszi miniszterelnök szerda esti rádióbeszédében bejelentette, hogy kormánya tárgyalásokra hívta meg a Pa- tet Lao-egységek képviselőit. A találkozón az AFP szerint véleménycsere lesz az 1957- ben megkötött vientiane-i egyezmény végrehajtásával összefüggő kérdésekről. Az említett egyezmény főbb záradéka szerint Laosz nem köt katonai szövetséget idegen országgal. A Biztonsági Tanács szombaton foglalkozik ismét a kongói helyzettel Hammarskjöld főtitkár szerda este az ENSZ kilenc afrikai tagállamának küldötteivel folytatott két és félórás megKulfurált kereskedelem Bujákon Dó munkát végez a helyi földművesszövetkezet Az idén tovább nőtt a kereskedelem kultúráltsága falun, a földművesszövetkezeti kereskedelemben. Ez megnyilvánult az igényesebb kiszolgálásban, a jobb áruellátásban és a falu szükségleteinek jobb kielégítésében. Sok más földművesszövetkezethez hasonlóan, jelentős fejlődés tapasztalható a bujáki földművesszövetkezet dolgozóinak munkájában is. A földművesszövetkezet az első félévben igen jó eredményt ért el. Ebben nem kis része van annak, hogy sziftte kivétel nélkül minden dolgozó lelkiismeretesen végezte el a reábízott munkát. Bujákon a szocialista munka verseny vállalásai nem maradtak papíron, mert a munkaversenyben résztvevők teljesítették vállalásaikat. Nőtt a havi átlagforgalom Az egy főre eső havi átlagforgalom az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 11 200 forinttal emelkedett. A kiskereskedelem forgalmi tervét 114,43 százalékra teljesítette, a felvásárlási tervet pedig 243,6 százalékra. Különösen jelentős a burgonya és tojás felvásárlásnál végzett jó munka. Burgonyából 379 százalékra, tojásból 295,3 százalékra teljesítették a tervet. De nem maradtak le a földművesszövetkezet ipari üzemei — a szik- vízüzem és a szeszfőzde — sem. Tervüket 300 százalékra teljesítették. Ha vizsgálgatjuk, hogyan sikerült a bujáki földművesszövetkezetnek ilyen jó eredményt elérni, hogyan teljesíthetik ilyen magasan túl a reálisan megadott terveket, azt láthatjuk, hogy igen sok tényező járul ehhez hozzá. De mégis a legfőbb az emberek egyre javuló lelkiismeretes munkája. A bolti forgalom növeléséhez nem elég csak a lakosság vásárlóerejének növekedése, hiszen ma már, ha valaki a helybeli boltban nem kap az igényének és ízlésének megfelelő árut, nagyobb vásárlásait másutt bonyolítja le. Nagy gondosságra, a vásárlóközönség mennyiségi és minőségi igényeinek figyelemmel való kísérésére van szükség ahhoz, hogy ne rendeljenek túl sok árut, amelynek egy része végül elfekvő árukészletté válik. De viszont arra is kell gondolni, hogy meglegyen __ a kellő választék is mindenből. Gondos árukezelés, udvarias kiszolgálás és még sok egyéb kell ahhoz, hogy a vásárlók rájöjjenek, helyben is ugyanolyan szép és jó árut kapnak, mint a városban. Davult a felvásárlási munka A felvásárlási terv ilyenmérvű túlteljesítése nem a véletlennek köszönhető. Hiába magyarázták az elmúlt években Bujákon a dolgozó parasztoknak, hogy jobban járnak, ha a földművesszövetkezetnek adják el árujukat, mintha maguk viszik el a piacra. Jogosan felelték, hogy a felvásárlóhoz ötször is mehetnek az előírt időben, míg egyszer ott találják. így is oda az egész napjuk, meg úgy is, ha a városba viszik. Az idén az új felvásárlónál ez nem fordult elő. Sőt, most már a boltok is átveszik a tojást. A kofáskodás így teljesen megszűnt a községben, amely a jobban gondozott növények nagyobb terméseredményeiben is érezteti hatását. Az egész szövetkezet munkáján érezhető, hogy a választott vezetőség jól látja el feladatát, irányító és ellenőrző tevékenységét, egyre gondosabban és hozzáértőbben végzi. Az észrevételeket nemcsak az ellenőrző könyvbe írják be, hanem egy példányt átadnak az igazgatóság elnökének is, hogy az észlelt hiányosság kijavítása érdekében megtehesse a szükséges intézkedést. Az igazgatósági üléseken, amelyről csak nagyon indokolt esetben marad el valaki, az elnök rendszeresen beszámol arról, mit tett az észlelt hiányosságok kijavítása érdekében. Bujákon mindenki tanul A kereskedelem kultúrál- tabbá tétele érdekében nem kevésbé fontos az sem, hogy a földművesszövetkezeteken belül minden dolgozó tanul. Leteszi a szükséges szakmunkás vizsgát és így nagyobb lesz a szakmai hozzáértése. A szövetkezetnél havonta rendszeresen megtartják az üzemi értekezletet, ahol alaposan megvitatják, hol, milyen módon lehetne még javítani a munkán, hogy állnak a tervteljesítéssel, melyik területen van lemaradás. A féléves munkaverseny során jó eredményt elérő dolgozók megérdemlik a dicséretet, meg a velejáró jutalmakat is. Buzdítsa ez őket még jobb munkára, hogy még tovább javuljon a falu lakosságának ellátása és erősödjön a dolgozó parasztság és a földművesszövetkezet hagyományos barátsága. meghívásál 3OOOOOOOOGOOOOOOO0OOOOGOGOOOOG GOOOOOGGOOOOOOOOCXDOOOOOGOOOGOOOOOOOOOGGOOOGOOOGGOOOOO Új lilmszinházakkal gazdagodik megyénk augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén Hazánkban a film ma már ugyanolyan fontos nevelési és művelődési forrás, mint a könyv, vagy a rádió. Hatása pedig igen gyakran mélyebb, vagy erőteljesebb, mint a más művészeti ágaké, mivel a legáltalánosabb nyelven, a vizualitás nyelvén beszél. Ezt bizonyítja, hogy megyénkben is évről évre nő a mozilátogatók száma. Az év első 7 hónapjában 1 750 000-nél is több látogató kereste fel a filmszínházakat. Ez a szám jóval több az előző év azonos időszakához viszonyítva. Nemcsak a mozilátogatók száma emelkedett az év első felében — új létesítmények is születtek —, amelyek elsősorban hivatottak a látogatók kényelmét szolgálni. Befejezéshez közeledik a balassagyarmati filmszínház rekonstrukciós munkája, a karancslapujtői és a nagylóc\ szélesvásznú filmszínház is. Művelődéspolitikánk kiszélesítését azonban mégis elsősorban azok a keskeny filmszínházak hivatottak ellátni, amelyek eljutnak a legkisebb Nógrád megyei falvakba is. Megyénk a felszabadulás előtt azok közé a megyék közé tartozott, ahol a lakott terület legkisebb százalékában volt filmszínház. Ez érthető volt — a tőkések részéről —, nem telepítettek oda filmszínházat, ahol a lakosság lélekszáma révén nem nézett ki jó haszon. Nógrád megye kis községeibe ezérz nem jutott el a kultúra. Tizenöt év alatt eljutott a filmszínház, a film szinte valamennyi Nógrád megyei községbe. Alkotmányunk ünnepén, augusztus 20-án két újabb Nógrád megyei községben indul meg a rendszeres filmvetítés. Benczúrfalván a régi Benczúr-kastélyt alakították át ízléses, kis kultúrteremmé és a kis község lakói a festészet egykori fellegvárában megtalálhatják majd az egyéb más szórakozási lehetőségek mellett hetenként a filmelőadást is. A másik kis község Cserháthaláp, ahol ugyancsak augusztus 20-án indul meg a rendszeres filmvetítés. Államunkat a filmszínház létesítésénél nem a haszon, hanem a dolgozók szórakoztatása, nevelése vezérelte, amikor a két községnek is biztosította a rendszeres filmszínházat. beszélése után, ÜPÍ-jelentés szerint úgy döntött, hogy a Biztonsági Tanács nem pénteken, hanem szombaton foglalkozik ismét a kongói helyzettel. Az afrikai küldöttek ugyanis még az ülés előtt tanácskozni kívánnak a kongói kormány 48 órán belül New Yorkba érkező képviselőivel. Az AFP lehetségesnek tartja, hogy a Biztonsági Tanács küszöbönálló ülésszakán Lumumba miniszterelnök személyesen is részt vesz. Űjabb UPI-tudósítás arról számol be, hogy a kongói küldöttség szerda este szovjet repülőgépen már el is indult Leopold- ville-ből. Nkrumah miniszterelnök a ghanai parlament szerdai ülésén mondott beszédében nyugati hírügynökség közlése szerint kijelentette, hogy Ghana kormánya bízik az Egyesült Nemzetek Szervezetében, és úgy véli, hogy az ENSZ-nek kötelessége segítséget nyújtani Kongó kormányának rendezett közigazgatás fenntartásában és a Kongói Köztársaság egységének, valamint területi épségének biztosításában. A kongói ENSZ-csapatöknak főként afrikai egységekből kell alakulniuk, hogy Kongó népét ezzel is biztosítsák a gyarmati rendszer megszűnéséről. Nkrumah elnök azt is bejelentette, hogy most veszi fontolóra a Csombétól kapott Az Irodalmi Színpadról A technikának az a gigantikus mértékű forradalma, ami napjainkban pezsdíti világszerte az emberi társadalmat, ezer és egy új feladatot ró az élet különböző területein dolgozó egyes emberekre is. Nem kétséges, hogy ez a hatalmas technizálódási folyamat a kisember hétköznapjaiban is új meg új életforma — hegyeket formál ki, hiszen nap mint nap érezzük, hogy a születő találmányok sokasága szebbé, gazdagabbá, teljesebbé igyekszik tenni életünket. Hazánk — ez közismert — az elmúlt évszázadok során minden vonatkozásban magán viselte a függőség szülte nyűgöt, t. i. azt, hogy nagyon el volt maradva a korabeli európai civilizációtól. Ezt az vlmaradottságot, mint a múlt bűnét kell felszámolnia új országot építő társadalmunknak. Az elmúlt 15 esztendő bőséges bizonyítékot szolgáltat arra, hogy miként szűnnek meg szinte napról-napra elmaradottságunk jegyei. Az 50-es évek derekától különösen nagyot lendült felfelé hazánk e téren. Kultúrnemzetté lettünk. Természetesen ahhoz, hogy minden vonatkozásban magas szellemi szinten álló nemzet lehessünk, sokat, nagyon sokat kell még tennünk. Rengeteg a teendőnk még különösen azon a téren, hogy megszűnjék a különbség kulturális vonatkozásban is főváros és vidék, vidéki város és falu között. A technika nemes vívmányai ezen a téren is segítségünkre jönnek. A rádió és televízió szétküldi a legeldugottabb falvacskákba is az igaz emberi gondolatokat, a szellem ezernyi lélekmentesítő harangkondulását. És nemesednek az emberi érzések, finomodik az ízlés, növekednek a szellemi igények. És itt egy pillanatra meg is kell állnunk, s talán egy gondolatot le kell írnunk a rádióról és televízióról. Csodálatos színekkel gazdagították e találmányok életünket, szinte nap mint nap táplálhatjuk segítségükkel szellemünket Shakespeare és Csehov, Madách és Ibsen örök igaz emberi gondolataival. És mégis van valami, amit sem a rádió, sem a televízió adni nem tud. A könyv —, színház- és hangverseny- élményeknek van valami sajátos atmoszférájuk, a művész és közönség teremtette közvetlen kapcsolat, az az izzó feszültség, amely csak a könyv sorai fölé hajolva, vagy a színház és hangversenyterem félhomályában ülve teremtődik meg. És nem lényegtelen körülmény ez, hiszen ez az atmoszféra lényeges intenzitással mélyíti el az élményt. E véleményből majdnem az következik, hogy a technika e bámulatos közvetítő eszközei nem fogják kiszorítani — valószínűleg nem is akarják* — a közvetlen kultúrélmé- nyeket. Ha pedig így van, a vidéknek egy sajátos kultúr- problémája merül fel. Sokan és egyre többen élvezik az éter hullámain át kiváló művészek előadásában auditív és vizuális élményeken keresztül az emberiség szellemi alkotásainak legszentebbjeit. Ez a kifinomodó ízlés, a nemes, szocialista kultúrájú ember útját formázgatja. De vajon van-e olyan művészgárdája a vidéknek (és itt elsősorban szűkebb pátriánkra, Nógrád megyére és azon belül is Salgótarjánra gondolunk), amely a fokozódó kultúrigényt a lehetőségekhez mérten magas színvonalon kielégítse a közvetlenség erejével. Úgy gondoljuk, nyugodt szívvel megállapíthatjuk, hogy nagyon sok jó szándék és akarat igyekszik szépet nyújtani mindazoknak, akik éhesek az emberi-nemesülés e szellemi táplálékára. E szándék kis mozaikja kívánt lenni az a kis csoport, amely az elmúlt évadban létrehozta az Irodalmi Színpadot Salgótarjánban. A tervünk, a szándékunk az volt, hogy sokszínűén, a művészetek több ágából csipegetve, egységes gondolat köré illesztgetve egy-egy alkalommal ízelítőt adjunk ritkán hallott versekből, regényekből, drámákból, zeneművekből. Minden szépítgetés nélkül meg kell azonban vallanunk, nem találtunk a város közönsége előtt olyan megértésre, mint amilyenre számítottunk. Hogy mik ennek az okai, nehéz lenne egyértelmű választ adni rá. Szokatlan műfaj? Rossz szervezés? Bizalmatlanság az öntevékeny színjátszás iránt? Gyenge propaganda? Nehéz eldönteni. Mégis valamit a megtartott négy este tapasztalataiból leszűrünk. Kiformálódott egy kis csoport, összesen talán félszáz ember, akik szívesen hallgatták a két kis színházteremben, az acélgyári kultúrotthonban és a TIT klubhelyiségében a föllobbanó dallamokat s a szétáradó szót. És a kis csoportért tovább dolgozunk. Újabb és újabb színekkel kívánjuk gazdagítani a következő irodalmi színpadi estjeinket. (Titokban persze azzal ,a hittel, hogy a továbbiakban mind több és több embert ejt hatalmába a mi műfajunk varázsa.) Mik a további terveink? Szeretnénk rövid két órában foglalatát adni a modern irodalomnak. Terveinkben ott áll az is, hogy egy estet a fiatal magyar szocialista irodalomnak szentelünk. Fejünkben forgatjuk egy palóc-est műsorát is. Legközelebbi estünkön — az a tervünk — közönségünket az emberi lélek mérnökeinek dolgozószobájába vezetjük el, hogy megmutassuk az irodalmi mű születését, azt a csdálatosan szép folyamatot, amely az alkotó művész leikétől a kinyomtatott könyv fekete betűiig tart. Sok-sok tervet, elgondolást gyűjtöttünk tarsolyunkba. Hogy mindezeket meg tudjuk-e valósítani, nem kizárólag rajtunk múlik. Mi továbbra is hittel fogjuk felhúzni színpadunk függönyét, mert tudjuk, igaz célt szolgálunk: a szocialista kultúrájú emberré válást kívánjuk elősegíteni, az egyetemes emberi, haladó kultúra gyöngyszemeivel. HEROLD LÁSZLÓ