Nógrádi Népújság, 1960. augusztus (16. évfolyam, 65-70. szám)
1960-08-13 / 65. szám
1960. augusztus 13. HOSXADI RSPÜJSAa 5 Jó ütemben halad a cséplés termelőszövetkezeteinknél. A gépállomások, a termelőszövetkezeti gazdák egyaránt azon igyekeznek, hogy augusztus végéig befejezzék e munkát. Vessünk csávázott vetőmagot 'Termesztett növényeink kialakulásával elszaporodtak azok kártevői is. Minden egyes növényféleségünknek van kialakult kártevője, illetve kártevői. A kártevők olyan növényeken élnek, melyek számukra legtöbb tápanyagot biztosítanak. Gazdasági hasszonnövényeink- nél nemcsak rovarkártevőkkel találkozunk, hanem gombabetegségekkel is. Ha a kártevők és gombabetegségek ellen nem védekeznénk, termésünk 30 százalékkal csökkenne. A terméseredmények minél nagyobb elérése nem- csupán a helyes talajművelésen, a trágyázás helyes végrehajtásán múlik, hanem közrejátszik ebben a növényvédelem is. Gabonáinknak is sok rovar kártevője van, emellett számos gombabetegség károsítja. A gomba betegségek közül legismertebb a búzakőüszög (nevezik büdös, zsíros üszögnek is). Csépléskor az üszög- spórákkal telt szemek felrepednek és a spórák az ép szemek felületén megtapadnak. Csépléskor egész vetőmagunkat fertőzheti. A mag elvetésekor e gomba behatol a fiatal csíranövénybe és lépést tart a növény növekedésével. Végül a kalászba jut és a magházat teljesen betölti fekete, porszerű spóráival. Az árpa fedett üszögjének fertőzése és fejlődésmenete ugyanaz, mint a kőüszögé, az álszemeket ezüstös vékony hártya borítja. Az őszi búza és árpa vetésének ideje lassan elérkezik és így gabonáinkat a gombabetegségektől meg kell védeni. Védekezés lehet Higosán, vagy Germisán nedves csá- vázással. Higosános csávázás esetében 80 liter vízben kell egy tasak, 20 dkg Higosánt Hízás ellen: könnyű halvacsorát! Óriási választék külföldi halkonzervekből. Értékes „D” vitaminokat tartalmaznak. Reggel, délben, este fogyasszon valódi kávét! Kellemes, üdítő, frissítő hatása közismert. Télen, nyáron, dőan kapható vítamindús állana „C” citrom! Jó gyermek jutalma, a finom csomagolt cukorka! Egészséges, higénikus, nagy választék! 435. feloldani. Ebben az oldatban 3 q vetőmagot tudunk megcsávázni, de minden 25 kilogramm mag lecsávázása után búzánál 4 liter, árpánál 5 liter . már előre elkészített oldattal kell, hogy pótoljuk, azért, mert a 25 kilogramm mag lcesávázása után az oldat töménysége csökken és az anyag mennyisége is, melyben csáváztunk. Ez a csávázási módszer kisüzemi módszer. A Germasinnal való csávázás megegyezik a Higosános csávázással, annyiban különbözik, hogy az anyagot 100 1 vízben oldjuk fel. Hátránya' az, hogy igen lassan végezhető, a mag csávázás után nem vethető, meg kell szárítani. Ma már előtérben vannak a nagyüzemi gépek, ilyen a nagyteljesítményű PC csávázó gép, melynek napi teljesítménye 300 mázsa. A Növényvédő Állomás rendelkezik mely a megye területén a termelőszövetkezetekben, valamint gazdaságokban elvégzi a bejelentett igények szerint a gabonák csávázását. A nagyüzemi PC nagyteljesítményű csávázó gépnek előnye az, hogy 10 órás mun kaidő alatt 300 mázsa gabonát tud lecsávázni, a mag azonnal vethető. Továbbá előnye, hogy vetésig a mag tárolható. A csávázási munkadíj első éves tsz-nek 1,40 forint, másodéves tsz-nek 1,90 forint, harmadéves tsz-nek 2,40 forint, állami gazdaságnak 2,40 forint. A csávázás- hoz szükséges szer a balassagyarmati MÜNŐSZER Vállalat kirendeltségénél megrendelhető. A gombabetegségek ellen mindent meg kell tenni, hogy gabonáinkat ne károsítsák, ennek érdekében időben végezzük a csávázási Nógrád megyei Növényvédő Állomás A tervszerű, jól szervezett munka, a nagyüzemi gazdaságok egyik fontos tényezője A Palotási Május 1 Tsz elnökének levele A Palotási Május 1. Termelőszövetkezet a tavasszal lett igazán nagyüzemi gazdaság. Földterülete 1400 hold- ra^ szaporodott és megnövekedett a közösben dolgozók száma is. Több esztendős munka után, amellyel lényegében megteremtettük a szükséges alapokat, most már hozzáláthatunk a valódi nagyüzemi növénytermesztés kialakításához. Mert a célunk az, hogy jól jövedelmező, nagyüzemi gazdaságot alakítsunk ki, elégedett emberekkel, akiknek tudata a nagyüzem, a közös gazdaság formálódásával alakul. De a nagyüzemi gazdálkodás, milliós értékek termelése a növénytermesztésben és az állattenyész- ben — mert már most mintegy másfélmillió forintra számíthatunk a növénytermesztésből és több mint egy milliót hoz az állattenyésztés is, és ez az eredmény minden új gazdasági évvel tovább növekszik — elképzelhetetlen a munka ésszerű, helyes megszervezés nélkül. A gépi munka megszervezése, a termelőszövetkezeti gazdák bevonása. a szükségletnek legmegfelelőbb elosztása a közös munkában, a végzett munka ellenőrzése mindmind olyan dolgok, amelyek elengedhetetlen kellékei a nagyüzemi Gazdaságnak, amelyek nélkül a növénvter- mesztés és állattenyésztés hozamainaK. növelése, az árutermelés fokozása nem képzelhető el. Néhány dolgot szeretnék csupán elmondani ezzel kapcsolatosan, mert hát valamennyiről beszélni kicsit hosszúra nyúlna, a mi termelőszövetkezetünkről. a Palotási Május 1. Tsz-ről. A termelőszövetkezetben már hosszabb ideje, hogy gép végez minden olyan munkát, amelyre lehetőség van, de még hosszú ideig szükség ilyen nagyüzemi gépekkel, <milllH!lliü!l!illllll!liUUIi!llUliiltiWi«UllllJllllllllll!III|IHIIIIIIIIIIIIIIHIIII!l!!llll!lllllii!!!lH!lllUll!IHIiUiiliilNil!milll!!llll!RUmUlllllillllIIIIUIIimmil?F A lucfalvi tsz elnökénél A múlt hét elején Lucfalvára látogattam, a Petőfi Termelőszövetkezetbe. Aratás, cséplés időszaka lévén, nehezen találtam meg az embereket. A falu elnéptelenedett utcáin csak az unott közönnyel sétáló libákat látni. De annál forgalmasabb a kertek alja. ökrös szekerekkel, lovasfogatokkal hordanak a lucfalvi szövetkezeti gazdák. Bartók Jánost, a termelőszövetkezet elnökét éppen a legnagyobb dologidőben nyomta ágyba az alattomos kór. Lázas, szúr az oldala, és emellett szédül is. A munkához szokott gazdát bánjta is nagyon. Csak a teste van az ágyban, gondolatai kint kószálnak a mezőn, az asztagrakásnál. — Éppen most kellett lebetegednem. — s fekönyöicöl az ágyban, s hallgatja a távolból idehallatszó kocsikerék nyikorgást. — Hát igen, megkezdődött a gabona be- hordása. 180 kh területről kell lehordanunk a súlyos kévéket, napqnta 10 kocsi is hordja, s így is eltart vagy tíz napig, a csépléssel együtt. Ez az első közös nyár Lucfalván, közös összefogásra, szorgalomra hívó nyár. A luc- falviak szorgalma a közösségben sem csökkent. — Az aratás saját erőből végeztük, igaz, 50 kh-at segített a gépállomás levágni, de hát ez benne volt a számításunkban. Ahogy az elnök szavait hallom, elgondolkozom. Eszembe jut egy néhány évvel ezelőtti beszélgetés. Akkor néhány lucfalvi gazda azt állította, nem sok értelme van a szövetkezésnek, ez az ő falujukban nem válik be. Azóta alig néhány év telt el. mégis bebizonyosodott, hogy nem volt igaz ez az állítás. Az itteni gazdák sem összeférhetet- lenebbek. mint a más községben valók. A közös munka, a szövetkezeti demokrácia szárnyakat ad az alkotó fantáziának. — Beszélünk az aratásról, a gabona be- hordásról, a szövetkezeti gazdák szorgalmáról, csak arról nem, hogyan sikerült az ezévi gabonatermés, volt-e olyan, mint a tavalyi? — Az első közös nyaruk nem mondom, lehetett volna jobb is. Ennek ellenére még sem csalódunk. Lesz olyan gabona termésünk, mint tavaly volt, sőt, talán jobb is. Sehogy sem tudunk elszakadni az aratási időszak tárgyalásától. Az elnök csak visszavisszatér rá. — Az aratás ideje alatt 20 kh borsót takarítottunk be és csépeltünk el. Igaz, az idő kissé megtréfált, de azért ezt a munkát is elvégeztük. — Hogyan végzik a cséplést? — Teljesen saját erőből. A cséplőgépekhez mi biztosítjuk a cséplőbrigádokat. Reméljük, hogy a hordásnál és a cséplésnél sem lesz jelentős szemvesztesség, ahogy az aratásnál sem volt. Amíg a férfiak a nehéz hordási munkával foglalatoskodnak, addig az asszonyok a mák betakarításán szorgoskodnak. Távolabbról, az egyik dombtetőről traktorzúgást hoz a szél. — Jó ütemben halad a tarlóhántás — magyarázza az elnök, majd hozzá teszi —, készülünk a bíborhere vetésére is. 10 kh területen szándékozunk bíborherét vetni. Amíg a gazdák jó része a gabona betakarításán dolgozik, addig a szövetkezeti gazdák közül néhányan az építkezésnél segítkeznek. Készül a 300 férőhelyes juhhodály. Az elkészülő szerfás juhhodályba jelenleg 196 juhot tudnának tenni. A terv szerint az ősz folyamán vesznek még 150 juhot, így az új épületet hamarosan benépesítik. A pénzbevételek biztosítására 20 szarvas- marhát hizlalnak, no, meg szeretnének 30 sertést is hizlalni, csak egyelőre nehezen jutnak a hízóanyaghoz. Ehhez jó lenne a saját nevelésű sertéstenyészet. — Van-e törekvés a sertéstenyésztés bevezetésére? — Természetes, hogy van. Egy régi bikaistállót alakítottunk át sertés férőhellyé. A napokban várjuk a 15 fehér hússertés kocát. A kedvezőtlen, szeszélyes időjárás nem kedvez az aprómagtermelésnek. A szövetkezetnek van 80 kh vörösheréje, 20 kh lucernája, de egyik sem olyan szép, mint az elmúlt években lenni szokott. — Az aprómag termelés nem úgy sikerült, ahogy kellett volna, de én mégis remélem, hogy lesz azért mégis 50 mázsa heremagunk — tervezi az elnök. Amikor a láztól csillogó szemű tsz-elnök- től elbúcsúztam, az utcán kévéket szállító szekerkbe akadtam. Most már nem üres az utca, megtelt élettel, hiszen az életet jelentő gabonát szállítják a magasra rakott, nyikorgó öreg szekerek. Kata János lesz a termelőszövetkezeti gazdák kézi munkájára. A növényápolás, s- az állattenyésztés' jórészt még ezen alapszik, s éppen ezért elengedhetetlennek tartottuk a munkaszervezetek kialakítását, a termelőszövetkezeti tagok beosztását a munkába. Három brigádot szerveztünk, amelyek élén függetlenített brigádvezetők állnak. Két növénytermesztési és egy állattenyésztési brigádunk van. Munkájukat a brigád vezető :rányítja, mindig úgy, ahogy azt a brigád munkája megkívánja. A két növénytermesztési brigádnak is igyekeztünk úgy megszabni a területét, hogy azok a későbbiek folyamán is ugyan azok az emberek dolgozzanak együtt több éven keresztül. Ennek több előnye is van. Legfontosabb, hogy a brigádok így saját maguk gazdálkodnak a területükön, hiszen a több mint 500 hold szántó, amely egy-egy brigádra jut, már önálló vetésforgót alakítanak ki, tervet készítenek, amely megvalósításáért aztán közösen dolgozik a brigád. S ha ugyanazon emberek dolgoznak hosszabb _ ideig egy területen, alaposan megismerik egymást, a hozzájuk tartozó földet, s úgy végzik munkájukat, hogy az a legjobb, leghasznosabb legyen mindannyiuknak, termelőszövetkezetnek. Persze itt még mi sem tartunk. Ez a közeljövő feladata, hogy megvalósuljon, de már megtettük ezen a téren az első lépéseket, és az idei esztendőből eltelt félév azt bizonyítja, hogy jó úton indultunk el. Megtörtént a brigádokon belül a munkacsapatok kialakítása is, de azért itt is van még problémánk. A munkacsapat vezetők nagyobbik része még mindig nem látja világosan, milyen rendkívül fontos szerepük van a termelés megszervezésében a termelőszövetkezeti gazdák mozgósításában. A napi munka felmérése a végzett munka értékének megállapítása, jóváírása még jórészt a brigádvezetőkre vár, akiknek ezáltal kevesebb idejük jut a munka ellenőrzésére. De találunk erre is megoldást. A télen, hogy több időnk lesz, alkalmat találunk a brigádvezetők, termelőszövetkezeti gazdák oktatására. Van olyan brigádvezető, aki több éves tapasztalattal rendelkezik etéren, szívesen részt venne a munkában, s ha nem bírunk magunk megbirkózni a feladattal, segítséget kérünk a járási tanácstól és egyéb szervektől, is. A munkaszervezeti egvsé- gek létrehozása, a termelőszövetkezeti gazdák helyének megjelölése a közös munkában, azzal is jár, hogy formálja a termelőszövetkezeti gazdák gondolkodásmódját, új munkaerkölcsöt alakít ki. Nálunk már nem kell a brigádvezetőknek házról-házra járni összeszedni a termelőszövetkezeti gazdákat a munkára. Mi rendszeresen még a nagy munkák idején is szakítottunk annyi időt, hogy a brigádvezetőkkel összeüljünk és megbeszéljük a másnapi teendőket. A brigádvezetők aztána munkacsapat vezetőknek adják tovább, ők pedig mozgósítják időben értesítik a termelőszövetkezeti gazdákat. mi lesz a másnapi feladatuk, s etéren a munkacsapatvezetők nagyszerű munkát végeznek. Nem is volt baj az idén ezzel nálunk, szorgalmasan dolgoznak a termelőszövetkezeti tagok mellett a családtagok is. Ennyit szerettem volna röviden elmondani a mi munkaszervezeti egységeinkről. Tudjuk, hogy ez még nem tökéletes, de minden erőnkkel azon fáradozunk, hogy jó szervezett, sok árut termelő gazdaság legyen szövetkezetünk. Ez természetesen nem megy máról-holnapra és sokat segíthetünk egymásnak, ha elmondjuk etéren szerzett tapasztalatainkat. Mert így egymástól tanulva, a jó módszereket hasznosítva leszünk erősebbek, gazdagabbak mindannyian. Varga Pál a Palotási Május 1. Tsz Igen hasznos, érdekes dől- gohat mond el írásában Var* ga elvtárs a hözös munka megszervezéséről. Az idei évben megyénkben is túlsúlyba kerültek a termelőszövetkezetek és igen fontos feladatunk a továbbiakban, a meglevő termelőszövetkezetek erősítései szilárdítása, az igazi nagyüzemi gazdaság megteremtése. Ennek pedig egyik igen fontos feltétele a munkák megszervezése, mert nagyüzemi termelés, egyre növekvő áru- értékesítés elképzelhetetlen tervszerű, szervezett munka nélkül. Meglevő termelőszövetkezeteinkben, még a legkisebbekben is, megtették a legfontosabb lépéseket a munkaszervezeti egységek létrehozása érdekében. 122 termelőszövetkezetünkben alakították ki a szokásos munkaszervezeti egységeket, a brigádokat, munkacsapatokat. Nyolc termelő- szövetkezetben, ezek kisebb területtel és taglétszámmal rendelkeznek, csak a brigádokat szervezétk .meg. EZek szerint 166 növénytermesztő, 87 állattenyésztő brigád működik megyénkben. Ezek a brigádok azonban még nem dolgoznak tökéletesen, brigádvezetőink, munkacsapatvezetőink igen sokat segítenek a termelőszövetkezet vezetőségének, munkájuk azonban még sok kívánni valót hagy maga után. Éppen ezért hasznos lenne, ha termelőszövetkezeti elnökeink, párttitkárok, mezőgazdászok, brigád- és munkacsapatvezetők, termelőszövetkezeti gazdák is elmondanák véleményüket, e téren szerzett tapasztalataikat a munkaszervezetek helyes kialakítása érdekében. Építkeznek a szügyi szövetkezeti gazdák A szügyi VII. Kongresszus Termelőszövetkezet gazdái a soronkövetkező mezőgazda- sági munkák elvégzése mellett gondolnak közös jövőjük gazdasági alapjainak megteremtésére is. A kertek alján 50 férőhelyes magtárpadlásos szarvasmarhaistálló épül. Hogy az építési költségeket csökkentsék, a szövetkezet 150 ezer forintos munkával járul hozzá az építkezések meggyorsításához. Augusztus közepén 15 hízottmarhát szállítanak el, amelynek ára a számítások szerint eléri a 100 ezer forintot. Ez a pénzösszeg is segít a szügyi közösségnek céljaik minél hamarabbi eléréséhez.
