Nógrádi Népújság, 1960. augusztus (16. évfolyam, 65-70. szám)

1960-08-20 / 67. szám

6 NOSRADI NlPQJBAS 1960. augusztus 20. Nógrád község új hírneve Nógrádon az ősi vár rég­múlt embereiről, cselekedetei­ről mesélhetne, ha a néma romok megszólalhatnának. De a romok, a sziklabástyák nem beszélnek, csak örök emlé­keztetőként merednek az ég­nek, s lakóhelyül szolgálnak a madaraknak. A ma em­bere már alig tudja, kié volt a vár, s falai közt kik éltek s hogyan féltek? A nóg­rádiak — akik a vár aljában építették fel falujukat — sem tudnak sokkal többet a vár múltjáról, mint a szomszédos községek lakói. De az itteni emberek tudnak mesélni a máról, a mai emberek életé­ről, a békés harcról, amely­nek eredményeként épül, szé­pül, gazdagszik ez a köz­ség. Vajon miből élnek az it­teni emberek? Könnyű fele­letet adni a kérdésre. Elég, ha a börzsönyi hegyekig te­rülő szépen megművelt föl­deket, vagy a reggeli órákban a Vácra induló vonatokat, vagy a Béke Termelőszövet­kezet gondos majorját néz­zük. A Béke Termelőszövetkezet a jövőt csillantja meg a falu­siak előtt. Mert igaz, hogy Nógrádon ott a vár régmúlt időket álmodóan. de a falu hírét ma már nem a régi ro­moknak köszönheti. Amikor Rétságon, a járási székhelyen a jó termelőszövetkezetek után érdeklődünk, azonnal szóbakerül a nógrádi is. Szó- bakerül, mert tagadhatatlan, hogy évek óta gazdagszik, erősödik ez a kis közösség, s tagjai jómódú emberekké vál­tak. Pedig nem nagy ez a közösség. Alig néhány száz hold földet mondhat magáé­nak a nógrádi határból, még­is megmutatta, mire képes a közös szorgalom, a közös aka­rat. A falu végén kialakulóban a szövetkezet központja. Az Vízszintes: 1. Férfinév. 4. Ket­tős. 7. Ünnepi köszöntök (folyt, függ. 9, vízsz. 16). 10. Fedd. 11. Háziállat. 13. Kapa közepe. 14. Vissza: olasz folyó. 15. Német elöljáró szó. 20. Téli takarmány. 22. Visszaadta! 23. Leesik. 24. Sön- tés. 25. Időhatározó rag. 26. Aka­dály. 27. Eger vár védője volt. 29. Altatószer. 31. Erdei törpe.' 33. Férfi becenév. 34. A színész teszi. 36. Műveltető képző. 37. Tara fele. 38. Festmény. 39. Dunántúli vá­ros. 41. Optikai Művek. 42. Vo­natkozó névmás. 43. Mutató­szócska. 45. Román pénzegység. 47. Dunántúli folyó. 49. Ebbe az irányba. 51. Piros. 53. Római 1050-es. 54. Ről párja. 56. Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Társulat. 58. Ripszilon! 59. Egzo­tikus állat. 61. Óceán. 64. A vizsz. 45. többese. 65. Fakorona. 67. Tele — németül. 68. Német város. Függőleges: 1. Mindennapi ke­nyerünket biztosítják (folyt, vízsz. 69-ben). 2. Menni angolul. 3. Til­tószó. 5. Dalmű. 6. Vágyakoznak. 7. Egészséges. 8. Idegen helyes­lés. 12. A bájos szóval kapcso­latban mondjuk. 14. Távirati ö. 15/a. Igazolás. 17. Felkiáltószó. 18. Kapa fele. 19. Keres. 21. Védő. istállókban jól gondozott te­henek kérődzenek, tovább- tenyésztésre alkalmas növen­dékmarhák növekednek. A sertésólakban híznak az át­adandó sertések. A szövetkezet szérűjén csép­lőgép búg. A közösség gabo­náját csépelik. A cséplési eredményeket figyelemmel kí­séri az egész falu. S ez így van évek óta. A szövetkezet évenként vizsgázik s mindig jól megállja helyét a vizs­gán. Amikor Nógrádon jár­tam, még nem fejeződött be a cséplés, ezért csak a ta­vaszi árpa termésátlagairól tudok beszámolni. A kis szö­vetkezet 18 holdon termelt tavaszi árpát. Szorgalmukat jól fizette az árpa. Tizenöt mázsa termett holdanként. Ahogy a szövetkezetiekkel beszélgettem, azt állították, búzából sem lesz kevesebb termésük. Már pedig, ha ők azt mondják, akkor az úgy is van. Kétségtelen dolog, hogy az összes gabonafélé­ben néhány mázsával a kö­zösség termésátlaga magasabb lesz a községi átlagnál. Ma már múltja van a termelő- szövetkezetnek is, még hozzá olyan múltja, amelyre méltán büszkék a szövetkezetiek. A falusi mendemondák, a kö­zös gazdálkodás eredményte­lenségéről, szappanbuborék­ként eltűntek. Azok, akik a legjobban ellenezték a közös gazdálkodást, ma már erő­sen gondolkodnak. Maguknak is nehezen merik bevallani, hogy érdekli őket a közösség ügye, hogy szívesen kapcso­lódnának be a Béke Termelő- szövetkezet életébe. Mert mit jelentene a falu­nak, ha termelőszövetkezeti községgé válna? Pillanatnyi­lag nehéz lenne felsorolni. Mindenekelőtt a termésát­lagok, az állati termékhoza­mok növelését, s ezzel együtt a falusi gazdák jólétének 23. Félig hámlik. 28. Arra a helyre. 29. Sírfeürat. 30. Vers­sorok végén van. 32. Idegen ösz- szetételekben újat jelent. 34. Vo­natkozó névmás. 35. Előre nyom. 38. Óhajt. 40. Lusta. 42. Kereske­delmi kifejezés. 43. Európai nép. 44. Angol nevek előtt áll. 46. Zamat. 48. Ásít, 49. Kezdettől fogva. 50. Hun király volt. 52. Idegen női név. 55. Fordított ál­lóvíz.' 57. Jegyez. 60. UMZ. 62. Szükség németül. 63. Gólok m. hangzói. 64. Bibliai alak. 66. Tág. 68. Igekötő. Az oó. illetve az öő betűk kö­zött nem teszünk különbséget! Beküldendő: vízsz. 7. (folyt, függ. 9. és vízsz. 16-ban), függ. I. (folyt, vízsz. 69-ben, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szel­vény. Beküldési határidő: aug. 24. A borítékra írjuk rá: REJT­VÉNY! Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: A nap mindenkinek világít — A tanácsok tízéves fennállását. Könyvjutalmat nyertek: Magyar Józsefné Nagybárkány, Balázs Sándomé Salgótarján, Koplányi József Balassagyarmat. A könyveket postán küldjük el! emelését is. Ha szövetkezeti községgé válna Nógrád, nem 200 mázsa sörárpát szállíta­nának el a faluból, hanem 2000 mázsát, s a . csereter­ményen kívül nem 14 ezer forintot kapnának, hanem 140 ezret. Vagy vegyük az ara­tást, a legnehezebb paraszti munkát. Nem kézi erővel kel­lene végezni, hanem elvé­gezné helyettük a gép úgy, mint a mostani kis szövetke­zetben, ahol mindössze csak 5 holdat vágtak le kézzel. Amint említettem is, Nóg- rádból rengeteg ember jár Vácra dolgozni, merem állí­tani, kevesebb havi kere­setért, mint amit a szövetke­zetben rendszeresen dolgozó bármelyik asszony kap. Sokan járnak az erdőgazdasághoz is fele annyi keresetért, mint amennyit egy szövetkezeti gazda kap, pedig a mostani szövetkezet még kis szövet­kezet. Nem kis összeg lesz a munkaegység értéke. Negy­venhét forintra tervezték, s az eddigi tervteljesítések azt bizonyítják, meglesz. Ezt biztosítja az eddig eladott 24 továbbtenyésztésre alkalmas kocasüldő, amelyekért több mint 38 ezer forintot kaptak, biztosítja az eladott 20 hí­zott sertés, amelyek 34 400 forintért keltek el. Negyven­ezer forintot a gyapjú jöve­delmezett, 58 ezer forint meg a tejből jött be. A féléves áruértékesítési tervet 67 szá­zalékra teljesítették. Biztosí­tott a további tervteljesítés is, hiszen 50 sertést, 10 hí­zottmarhát és 2 tenyészüszőt adnak még le év végéig, no meg szép termést ígér az áprómag is 19 holdról. Nem nagy számok ezek, de egy kis közösségben mégis azok. Ha az egész falu a szövetkezés útjára lépne, gon­dos gazdaságvezetéssel ezek a számok megtízszerezhetők lennének. Még messze van a gazdasági év vége, mégis Er­dei Lajosnak már 364, id. Jakabovics Pálnak 309, id. Sram Andrásnak 410, Szoó Jánosnénak 287 és Schön Mi- hálynénak 337 munkaegysége van. Ha számolni kezdünk, azon­nal meglátjuk, hogy az el­múlt hét hónapban a rend- iszeresen dolgozó Schön Mi- hályné havonta több mint 2700 forintot keresett. Van ennyi keresete egy nógrádi egyénileg gazdál­kodónak havonta? Nem hin­ném. Ugyanígy ki lehetne számolni a férfiak jövedel­mét is. Ott se vallanánk szé­gyent. A szövetkezet gazdái jó módnak örvendeznek. Év­közben sem szűkölködnek pénz dolgában. Eddig csak előlegre 104 ezer forintot fi­zettek ki, amely 15 forintot jelent munkaegységenként. Amikor Nógrádról beszé­lünk, a termelőszövetkezet jelenében fel kell csillanta­nunk a jövőt is, a közös gaz­dálkodás nyújtotta jövőt, amely a szorgalmas nógrádi gazdáknak és községüknek nagyobb hírnevet szerezhet, mint a falu közepén magasló ősi vár. Kata János Hízás ellen: könnyű halvacsorál! Óriási választék kül­földi halkonzervekből. Értékes „D” vitamino­kat tartalmaznak. Reggel, délben, este fogyasszon valódi Kellemes, üdítő, frissí­tő hatása közismert. Télen, nyáron, állan­dóan kapható a „C” vitamindús citrom! Jó gyermek jutalma, a finom csomagolt cukorka! Egészséges, higiénikus, nagy választék! 435. ^—V a s á r n a p i kitörő-!^ Munkásőreink i életéből í Befejeződött a kiképzési év. • Megtartva a zászlóalj évzáró • ünnepélyét, munkásőreink a Z két foglalkozási év közötti 2 pihenésre indultak, már • amennyire üzemi munkájuk • megengedte. Munkásőreink elméleti, gya- • korlati harckészsége ez év- • ben jobban növekedett az el- Z múlt évekhez viszonyítva. A 2 kiképzési évben előírt tenni- • valók teljesítve lettek. Száza- • dunkból több elvtársunk meg- Z érdemelt pihenésre indult az; ország legszebb üdülőibe, • hogy pihenésével, no meg egy * kis szórakozással felfrissülve Z térjenek vissza őszre száza- 2 dunkhoz az új évad beindítá- • sára. A mi századunk nem- • csak a kiképzési évben előírt 2 tennivalókat teljesíti, hanem a 2 pártkongresszus határozatának • szellemében a nyári időben 2 sok-sok segítenivalót, tenni- 2 valót talál, melyet az elmúlt • hetekben tettekkel bizonyítót- • tak. Zászlóaljparancsnoksá- 2 gunk kezdeményezésére szá- 2 /adunk parancsnoksága mun- • kára hívta munkásőreinket a l mezőgazdaság megsegítésére, 2 melynek eredménye egyben • dolgozó népünk fontos gazda- • sági alapja. E felhívásra éppúgy, mint j tavasszal, amikor az elvtár- 2 sak derék munkát végeztek t a közös gazdaságok megszer- • vezésénél, úgy most is lendü- Z lettel teli munkakedvvel in- 2 dúltak és végeztek eredmé- • nyes munkát termelőszövetke- j zeteinknél. A 2. század elv- 2 társai, parancsnokai a terület 2 számos helyén: Bedepusztán, • Sámsonházán, Sárkányban, 2 Nagybátonyban és Lucfalván 2 a szemveszteség nélküli sike- • rés aratásba is bekapcsolód- Z tak. Vidám hangulatú csopor- 2 tokban indultak ki a termelő- ♦ szövetkezetekbe. Dolgoztak, • arattak. De nemcsak az ara- 2 tásnál vett részt a 2. század, • hanem egy-egy szövetkezet • gazdasági építésének előkészí- 2 tésénél, mint ahogy azt ké- 2 pünkön is látni lehet, aholis • a nagybátonyi tsz-nek épí-! tendő sertésférőhelyhez szűk- 2 séges famunkákon szorgos- • kodnak. Tehát mondhatjuk, • hogy a tsz bizonytalan lépé- 2 seinél, gazdasági munkájánál • meg lehet munkásőreinket ta- • lálni, de ugyanúgy a politikai 2 élet számos területén, ahol a 2 segítés erejét kívánják nyúj- • tani számukra. Kapcsolatunk • a parasztsággal jól és meg- 2 felelően halad. E kapcsolatok • további ápolását és erősítését • parancsnokaink kezdeményező 2 szavának betartása mellett 2 megvalósítjuk. Munkásőreink • tudják, hogy termelőszövetke- • zeteink segítése legalább 2 annyira fontos politikai cse- • lekedet, mint a szervezés. Az • akkor elvetett szem most érik • be és ezt a beérést a 2. szá- 2 zad tettel segíti, érleli. Munkásőreink e segítő mun- • ka mellett is egyben pihenés- 2 sei töltik idejüket, készülnek 2 az új kiképzési évre, az új • kiképzési év eddiginél is • többet ígérő terveinek meg- 2 valósítására. 2 SZABÓ IMRE, 2. század sajtófelelőse. 5 Elegáns! ízléses öltözködés! Szép kidolgozás! Anyagban nagy választék! Készíttesse ruháit a Balassagyarmati Szabó KTSZ. mérték­utáni részlegében! 440. Pihennek a márkházi szövetkezeti gazdák a kaszálás szü­netében A tagok véleménye is fontos a munka megszervezésénél MI TERMELŐSZÖVET­KEZETÜNK, az őrhalmi Ha­zafias Népfront Tsz példája is azt bizonyítja, hogy egy termelőszövetkezetben a jól szervezett munkán áll, vagy bukik a közösség vezetése, irányítása. Mi, ahogy meg­alakultunk, egyik legfontosabb feladatunknak tekintettük a brigádok, munkacsapatok ki­alakítását. Leültünk és feltér­képeztük a községet es azo­kat az embereket fogtuk ösz- sze egy brigádba, akik kö­zel laknak egymáshoz. Ez a módszer azonban nem vált be A tagok kívánságára ezt úgy módosítottuk, hogy bará­tokat, ismerősöket tettünk egy-egy brigádba, munkacsa­patba, akik szívesen dolgoz­nák együtt, nem is volt a kö­zös munkával problémánk. így azt is sikerült elérnünk, hogy az asszonyok, ha vala­mi közbe jött, elvégezték még egymás között is a munkát. Erre példát is mondok. Az egyik asszonynak hazajött az egyetemista fia. Ki a földre hozták neki a hírt. Az asszo­nyok hazaküldték és vállalták, hogy helyette is elvégzik a munkát. Mi nem osztottuk föl a ta­gok között a kapásnövények területét és mégis időben megkapáltunk mindent. A valódi nagyüzemi gazdálko­dásra véleményem szerint nem az egyéni munka jel­lemző, hanem a közösség ösz- szefogása és az, hogy a kö­zös munkához mindenki tu­dása legjavát adja. Nálunk ha nem is teljes mértékben ez valósult meg, az idén. Mi- egyszerűen átugrottuk a kez­deti fokozatot, a munka egyé­nenkénti elosztását. Ehhez feltétlenül hozzájárul az is, mint már említettem, jó is­merősök, barátok dolgoztak együtt, de jórészt annak kö­szönhető, hogy a pártszerve­zet, a termelőszövetkezet lét­rejötte után sem szűnt meg foglalkozni a termelőszövet­kezeti gazdákkal. A mi tag­jaink szorgalmasan, becsüle­tesen dolgoznak, mert a fel­világosító szó nyomán vilá­gosan látják maguk előtt a célt. Mi már most azon dol­gozunk, hogy a következő esztendőre olyaji üzemtervet alakítsunk ki, amelyben va­lamennyi tagunknak megfe­lelő munkát tudunk biztosí­tani. A mi növénytermesztési és állattenyésztési brigádunk munkája a központi irányítás elvén alapszik. Közösen be­széljük meg a feladatokat. A munkák ellenőrzése, a munkára való mozgósítás a brigádvezetök és csapatveze­tők dolga. A fogatosokat nem osztottuk be a brigádokba, mert úgy látjuk, ' gazdaságo­sabb, hasznosabb a termelő- szövetkezeteknek, ha a foga- tosokból külön mnukacsapa- tot alakítunk Esetenként va­lamennyi brigádvezető el­mondja, hány fogatra van szüksége és így osztjuk el őket. így aztán nem fordul­hat elő, hogy állnak kihasz­nálatlanul a fogatok, mert nincs munkájuk. Ilyen eset­ben a fogatosok is gyalog­munkára mennek. Tervezzük, hogv gépet vásárolunk, amely igen nagy könnyebbséget je­lent majd a termelőszövetke­zetnek. A gép irányítása ná­lunk nem a- brigádvezetők dolga lesz, hanem az elnöké és a mezőgazdászé. — mert mi egymás nélkül nem intéz­kedünk a termelőszövetkezet dolgát illetően, — természe­tesen a brigádvezetők véle­ményének meghallgatásával mindig oda küldjük a gépet, ahol arra a legnagyobb szük­ség van. r> J->EFEJEZÉSÜLmég any- nyit, hogy a munkaszervezeti egységek létrehozása, a mun­ka helyes megszervezése mel­lett, rendkívüli fontossággal bír az is, hogy olyan légkört alakítsunk ki, hogy a termelő­szövetkezeti tagok érezzék, nem alkalmazottai, hanem gazdái a termelőszövetkezet­nek. Bállá István tsz-elnök GYÚJTSD A MÁKGUBÓT! Ne dobjuk a szemétbe, ne tüzeljük el, minden kilogramm mákgubóra szükség van, 1 kg MÁKGUBÓ ára: 1 forint 10 fillér. A férges is ennyit ér. ÚTTÖRŐ PAJTÁSOK! Vegyetek részt a mákgubó összegyűjtésében. A szorgalmas munkát végző úttörőket külön jutalomban részesítjük. ÁTVESZI A FÖLDMŰ VESS ZÖVETKEZET (398) Akarja látni az olimpiai játékokat? Vásároljon televíziót! A szemet nyugtató kisk épernyős AT 602-es 6 200 Ft. AT 403-as 5 200 Ft Nagyképernyős „Munkácsy" televízió 5 SOO Ft Kapható a vas- és műszaki szaküzletekben megyénk egész területén. 423

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents