Nógrádi Népújság, 1960. augusztus (16. évfolyam, 65-70. szám)
1960-08-20 / 67. szám
tár í ü * <5 MÓG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! „Asztalunkon új kenyér“ Népújság A* MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA SS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 67. SZÄM. ÁRA: 60 FILLÉR 1960. AUGUSZTUS 20. Az ünnepi programból Alkotmányunk idei születésnapját gazdag program keretében ünnepük meg megyénk dolgozói. 19—20-án megyeszerte ünnepi tanácsüléseket tartanak. Augusztus 20-án Bujákon békenagygyűlésen ünnepelnek a megye dolgozói. A megye- székhelyen ugyancsak ünnepi nagygyűlést tartanak, amelyre Czottner Sándor elvtárs, Nógrád megye képviselője, nehézipari miniszter is ellátogat. Ezenkívül a megye üzemeiben, hivatalaiban és valamennyi községben ünnepi megemlékezést tartanak. 500000000 O-OOOOOO-OOOOOOOOOOOOO-OOOOOCKX00000000000000000000-00000000o Ünnepi tanácsülés a megyetanácson Megjutalmazták a 10 éve működő tanácstagokat és tanácsi dolgozókat hűségesen szolA megyeszerte megrendezendő ünnepi tanácsülések sorozatát a megyei tanács végrehajtó bizottsága által összehívott megyei tanácsülés nyitotta meg. A tanácsülésen Cser Gyula elvtárs, a megyei tanács elnöke ünnepi beszámolót tartott. Beszámolójában ismertette az országos eredmények rövid vázolása után a felszabadulás óta megyénkben elért eredményeket. 1949-ig 40 nagyüzemet, hat téglagyárat, 16 malmot, 6 szeszfőzdét államosítottunk, ezenkívül állami kezelésbe vettük a magánkézen lévő sütödéket, vágóhidakat és az egyéb kisebb vállalatok zömét. Megváltoztak az ipari munkásság munkakörülményei, teljesültek dolgozó parasztságunk évszázados álmai is. Komoly előrehaladás történt a lakosság kulturális igényeinek kielégítése terén, valamint az egészségügyi munkában. Ezeket az eredményeket népünk első írott alkotmánya rögzítette és törvényként kimondta: „a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé!’’ 1960. augusztus 20-a különösen jelentős fordulópont állami életünkben — folytatta beszámolóját Cser elvtárs. — Augusztus 20-án ünnepeljük a tanácsok létrejöttének tízéves évfordulóját. A tanácsok létrehozása forradalmi jelentőségű változás az egész magyar nép, főképpen a munkásosztály és a munkásosztály vezette dolgozó parasztság életében. A ta- náe... „ndszer új államgépezet hazánkban, azonban olyan dicső múltra tekinthet visz- sza. mint az 1919-es Tanács- köztársaság. Nem véletlen tehát, ha az 1956-os ellen- forradalom a párt mellett elsősorban a tanácsok ellen indított támadást. Tanácsaink az elmúlt tíz esztendő alatt igen nagy feladatokat oldottak meg, — tért rá Cser elvtárs a megtett eremények ismertetésére. Az intézkedések végrehajtása a népgazdaság fejlesztésével, a mezőgazdaság átszervezésével, a kulturális program kiszélesítésével, hatékonyan előmozdította hazánkban a szocializmus építését. A tíz esztendő elég volt ahhoz. hogy tanácsaink bebizonyíthassák: gálják a nép ügyét. Eredményeket értek el a helyiipar irányításában, kapcsolatuk van a nagyiparral is. Hatáskörükbe tartozik, hogy a tanács alá nem tartozó ipari nagyüzemekben is ellenőrizzék o munkavédelmi szabályok betartását, gondoskodjanak az üzemegészségügyi előírások betartásának ellenőrzéséről. Nagy szerepet játszottak a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. A szervezés mellett tanácsaink megfelelő gondot fordítottak és fordítanak a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítására is. A megyei mezőgazdasági osztály és a járási mezőgazdasági osztályok dolgozói fáradságot nem ismerve, dolgoztak a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében. Nagy feladatok hárulnak a tanácsokra a lakossság ellátásának megszervezésében is. Az elmúlt tíz esztendő alatt, jelentősen bővítettük üzlet- hálózatunkat — mondotta Cser elvtárs, — intézkedéseket tettünk, hogy TERMELŐSZÖVETKEZETEINK FELADATA: Minél több gabonát értékesítsünk as állam javára A piacokon mindig sok bosszankodással tapasztalta a vásárló, ha kívánt áruját valamilyen okból gyengébb felhozatal miatt az előző napinál jóval drágábban vásárolhatta meg. Közrejátszott a bosszúság szerzésében a kofák tábora is, amely ügyeskedő módon az olcsón vásárolt terményt jóval az átlagos érték felett adta. Hogy ez véglegesen megszűnjék, azt részben a megyei terményforgalmi vállalatnak kell megoldania. Ma már, a termelőszövetkezetek erősödésével, nö- \ ekedésével ez a feladat hihetően egyre könnyebb terheket ró a terményforgalmi vállalatra. Az állami felvásárlás tartalékai sok, és évről évre több borsot törnek a spekulánsok, a hiányárukkal üzérkedők orra alá. Végeztünk a kalászosok cséplésével — sok időjárási viszontagság között ugyan — a megye termelőszövetkezetei igyekeznek mielőbb eleget tenni szerződési kötelezettségeiknek s azon túlmenően is jó szívvel kínálják termelvényeik jelentős részét. A megyei terményforgalmi vállalat magtáraiba a csépelt kalászosokból eddig mintegy 600 vagon gabona gyűlt a termelőszövetkezetekből és állami gazdaságokból, kötelező részként és szabad értékesítésre. A szabad forgalomban értékesített gabona 98 százalékát a termelőszövetkezetek szállították. AZ ELSŐ FÉLÉV ALAPJAN: élözem lett a kisterenyei és a tanyasi bányaüzem A hároméves terv sikeres teljesítése, de ezen belül a második ötéves terv zökkenőmentes beindítása nagy felelősséget ró szénmedencénk bányaüzemeinek dolgozóira. Fizikai, műszaki munkások az év eddig eltelt szakaszában is érezték ezt a felelősséget és egész tröszti szinten nemcsak az első félévben, hanem az év hét hónapjának átlagában olyan nagyszerű eredményeket értek el, melyekkel teljesítették a bányásznapra tett mennyiségi, összüzemi, minőségi és árbevételi vállalásukat. Hogy a tröszt egésze ilyen kiváló eredményt ért el, abban nem kis része volt a kisterenyei és a kányási bányaüzemek dolgozóinak, akik még az év elején célul tűzték, hogy az első félév alapján elnyerik a megtisztelő élüzem címet. A kisterenyei és kányási bányászok állták szavukat és a X. Bányásznap előtt átvehetik az élüzem cím kitüntetést. az eddig elhanyagolt munkáslakta vidékek megfelelő bolthálózattal rendelkezzenek. Az üzlethálózat egyrészét korszerűsítettük. Nagy gondot fordítunk üzleteink tisztaságára, a kultúrált kiszolgálásra is. Különös gonddal foglalkozott a végrehajtó bizottság a kenyérellátás és a zöldségellátás megjavításával. •• Nagyot változott megyénk egészségügyi helyzete is. Az egészségügyi munka középpontjába a megelőző munka került. Nagy gondot helyeztünk a megyében eléggé elszaporodott tbc-s gócok felszámolására, valamint az anya- és csecsemővédelem helyes megszervezésére. A tanácsok feladatai között igen lényeges helyen szerepel a kulturális nevelő munka. Népművelési vonalon is jelentős eredményeket értünk el a tizenegy esztendő alatt. Jelentős eredmény az is, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága kezdettől fogva nagy gondot fordított a beruházási tervekre és azok teljesítésére. Tanácsaink e sokoldalú munkája hozzájárult a lakosság és a tanácsok kapcsolatának helyes alakulásához. Tanácstagságunk többsége rendszeres kapcsolatot tart választóikkal, fogadóórákon, beszámolókon keresztül. Sokat fejlődött az állandó bizottságok munkája is. A tanácsok és a lakosság közötti kapcsolat erősítésének tudható be az is, hogy megyénkben szilárdult az állampolgári fegyelem. A tanácsok tömegkapcsolatainak kiszélesítésében jelentős eredményeket hozottt az 1955-ben megjelent községpolitikai gondolat, melynek segítségével a községfejlesztési tervekhez a lakosság négy és félmillió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. Külön köszöntötte Cser elvtárs a tíz éve dolgozó tanácstagokat, majd ismertette a tanácsok előtt álló feladatokat. Ezután mintegy 1100 tanácsi dolgozót, illetve tanácstagot jutalmaztak meg az Elnöki Tanács által kibocsátott elismerő oklevéllel, 9 tanácsi dolgozót, illetve tanácstagot kormánykitüntetésben részesítettek. Lapzártakor a tanácsülés még tart. A MUNKÁS-PAR4SZT ÖSSZEFOGÁS ÜNNEPÉN Irta: MARCZINEK ISTVÁN Augusztus 20-a, alkotmányunk napja, ma már életűink munkánk egyik fontos állomása. Megünnepeljük ezt a napot, mert munkásosztályunk győzelme során a parasztság hűséges támogatásával megszületett hazánk új, valóban a munkásók, parasztok, értelmiségiek, tehát az egész dolgozó nép alkotmánya. Népünnepély lett már ez a nap, az egész nemzet ünnepe, de mi már úgy vagyunk az ünneppel, hogy amikor a dolgos hétköznapókat felváltja egy-egy ünnep, akkor számottevést is teszünk az elvégzett munkáról, megvizsgáljuk, hogy eredményesen cselekedtünk-e, megfelelő hasznot hajtottunk-e hazánk javára, dolgozó népünk gyarapítására. Dolgozó népünk joggal örül, mert ezeréves történelmünk legnagyobb vívmányát ünnepeljük: azt, amit az alkotmány első §-a így fejez ki: „Magyarország: Népköztársaság. A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama.” Ez pedig nálunk annyit jelent, hogy az alkotmány a dolgozó nép hatalmának törvénye, amelynek alappillére: a munkás- osztály és a dolgozó parasztság baráti szövetsége. Az idei ünnepségeken is, legyen az Bujákon, Rétságon, vagy Cereden, arról emlékezünk, hogy mi itt a megyében is hogyan állottuk ki a próbát, arról beszélünk, hogy ez a szövetség milyen eredményeket hozott és arról, hogy mát kell tennünk a jövőben ennek a szövetségnek további erősítésére, elmélyítésére. Az, hogy nálunk az alkotmány biztosítja a jogot és kötelezettséget, és az, hogy az alkotmány törvénybe iktatja: a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama, nem csupán papírra rögzített írások, ez megvalósult tény, melynek létezését életünk számtalan mozzanata igazolja. Bárhová tekintünk az országban, láthatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és parasztok állama, hogy mindenütt, ahol életünk vezető ereje van, ott munkások és parasztok, tehát a nép fiai intézik a nép ügyét, az ország ügyeit. Vegyünk néhány példát megyénkből. Már tíz esztendeje, közel 4000 tanácstag dolgozik megyénkben. Ezek túlnyomó többsége munkásokból. parasztokból és értelmiségiekből tevődik össze és ki van zárva annak a lehetősége, hogy osztályidegenek, vagy a régi világ letűnt urai vezető helyékre kerüljenek. Egyébként alkotmányunk ünnepének 11. évfordulóján alkotmányunk szülötteként köszöntsük fennállásának 10. évfordulója alkalmából a tanácsokat A végzett tanácsi intézkedések feljogosítanak arra, hogv kijelenthessük: a tanácsok 10. éves fennállása óta bebizonyították, hogy minden igyekezetükkel a dolgozó nép ügyét, hazánk erősödését szolgálják. Ezek az eredményék is alkotmányunk születésének eredményei, annak eredményei. hogy a munkások, parasztok szoros szövetségben képviselik ebben az országban a hatalmat. Országgyűlési képviselőink, tanácselnökeink többségében munkások, parasztok. De már magas műveltséggel rendelkeznek. Magukévá tették az ország kormányzásának tudományát. Büszikén említjük példának, hogy nekünk olyan képviselőink vannak, akik az ország ügyeit intézik, mint Somoskői Lajos Árpád, aki mint egyszerű bányász élte életét és a munkások emelték fel az ország magas tisztségébe. Vagy például Krizsanyik Jánosné, az egykori, zsellér- asszony, aki ma már a nagyüzemi mezőgazdaságban él és mint országgyűlési képviselő szolgálja dolgozó népünk ügyét. Hosszan tudnánk sorolni a névsort, mert hiszen nekünk azzal is lehet dicsekedni, hogy immár egy évtizede dolgozik községi tanácselnöki tisztségben Tóth Sándor. a szécsényi tanácselnök. Amikor a Hazafias Népfront választási gyűléseken ezeket az embereket megválasztásra ajánlotta dolgozó népünknek, megfontoltan tette és íme dolgozó népünk vezetőiben nem csalatkozott. Munkásokból lett vezetőink legjobb tudásukkal, dolgozó népünk támogatásával végezték munkájukat. Szocialista munkánk eredményéhez tartozik, hogy már nálunk ismeretlen az embert nyúzó, verítéket szedő bányamunka. Nálunk, ha még nem is mindenütt, de a megvalósulás útján jár, hogy a nehéz bányamunkát segítse a gép. Bányáinknak sokaságát gépesítettük és olyan nagyszerű eredményről szólhatunk Pál- hegy II. bányában, ahol már minden műveletet gép végez el. Nem kisebb az eredményünk üzemeink átformálásában sem. A Salgótarjáni Acélárugyárban éppen napjainkban éljük, hogy új üzemrészt építenek, modem, nagyszerű teljesítményt, a Hideghengerművet. De egyébként üzemeinkben a gépesítés, a korszerű technológiai eljárások bevezetésére, s nem utolsó sokban, ami a legfőbb érték, az ember egészségének megvédésére hatalmas összegeket fordított népi államunk, hasonlóan a dolgozók munkakörülményeinek megjavítására is. Jelentős változásról számolhatunk be falvaink életéből is. Ez a változás; bátran állíthatjuk, dolgozó parasztságunk javát szolgáló változás. Az utóbbi időkben különösen gyors előrehaladást értünk el az egységes paraszti osztály ki alakításában. Nem csupán elvi vonatkozásban jelentős dolog, hanem gazdasági vonatkozásban is nagyjelentőségű, hiszen megyénk szántóterületének 63— 64 százalékán már nagyüzemi gazdálkodás folyik. Alkotmányunk nagy ünnepén kell, hogy megemlékezzünk és hálatelt szívvel gondoljunk a nagy Szovjetunió népeire és annak dicső pártjára, melynek tevékenysége, bátorítása és segítése tette lehetővé, hogy immár 11-edszer ünnepelheti ük alkotmányunk napját. Eredményeink elérését nagyban segítette, sőt motorját képezte a párt helyes politikája, kormányzatunk tevékenysége, melyet népünk javára tett, amely töretlen harcosa a béke szent ügyének. Ünnepelni csak békében lehet és a Szovjetunió, amikor megadta a támogatást ahhoz, hogy hazánkban is megteremtsük a szocializmust, őrködik afelett, — hogy ezt a nagyszerű vívmányt dolgozó népünk békében tudja élvezni. Eredményeink fokozásával továbbra is a békés alkotó munka útján, a szocialista tábor többi országaival, élen a Szovjetunióval megbonthatatlan egységben haladunk tovább a jövőben is új sikerek, új győzelmek felé és e győzelmeket szentesítse alkotmányunk 11. évfordulója.
