Nógrádi Népújság, 1960. augusztus (16. évfolyam, 65-70. szám)

1960-08-20 / 67. szám

2 NÖGRADI NlFÜJSA« Erősítsük a termelőszövetkezeti pártszervezeteket Munkások, felnőttek és fia-' falok egyaránt százával, ez­rével vesznek részt a szocia­lista mezőgazdaság megterem­tésében. A falvak népét okos, felvilágosító szóval győzik meg a nagyüzemi gazdálko­dás szükségességéről, előnyei­ről, az egész nép jólétét se­gítő jelentőségéről. S a mun­kások ott vannak a megala­kuló termelőszövetkezetekben a nehézségek leküzdésénél, a problémák megoldásánál. Hány olyan esetet lehet­ne elsorolni, hogy az idő­járás szeszélyei miatt megnehezült nyári mun­kák elvégzésében egy-egy termelőszövetkezet aratási munkáit 25—30 fős ön­kéntes csoportokkal, sza­badnapjuk feláldozásával, konkrét segítséggel köny- nyítették. Hány olyan példa van, hogy különböző gazdasági épületek felépítésében, gépek, gazda­sági szerszámok javításában, villanyszerelési munkák el­végzésében működtek közre. A munkás-paraszt szövetség jelszava élő, alkotó gyakor­lattá vált és gyorsítja a fej­lődést. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, az egy irányba haladó fejlődés megteremtése a munkásosztály hatalmát, erejét, igazságos törekvéseit jelzi. Éppen ezért a falu arculatának, az ott élő emberek gondolkodás- módjának, felfogásának egészséges irányba terelé­se a termelőszövetkezeti pártszervezetek legfonto­sabb feladata. A munkások segítsége e párt- szervezetek megerősítésében, a pártélet konstruktív kibon­takozásában legalább olyan lényeges, mint a gazdasági se­gítség. Az üzemek dolgozói sok helyen kötöttek szocia­lista szerződést a termelőszö­vetkezetek dolgozóival olyan vonatkozásban is, hogy át­adják sokéves tapasztalatai­kat, amelyeket a pártmunká­ban szereztek. Most, amikor a termelőszö­vetkezeti pártszervezetek az első lépéseket teszik és bi­zonytalankodnak a volt falusi és a jelenlegi üzemi jellegű pártmunka megszervezésében, a nehézségeken való átmenetet szintén megkönnyítheti a szer­vezeti élet kérdéseiben jártas, a pártmunka sokrétű, színes feladatát ismerő munkások konkrét segítsége. Ezért az idősebb testvér fele­lősségével, a gazdasági erősítés mellett, azzal egy- időben erősítsék üzeme­ink a termelőszövetkeze­tek pártszervezeteit is. Konkrét feladatokat jelent e téren a pártcsoportok ki­alakítása, működtetése, a párt­építés előkészítő, nevelő mód­szereinek elsajátítása, a po­litikai oktatás szervezése, irá­nyítása. Minden segítség, így a párt- szervezetek fejlesztése, erősí­tése is gyorsítja a szocialista mezőgazdaság megteremtését, ezzel az egész társadalmi fej­lődést.. Az üzemek dolgozói­nak ebben a munkában nagy szerepük van. — Kondorosi — A KISZ kongresszusára történő készülődésről Bár még csak a jövő hó­nap közepén kezdődnek a KISZ alapszervezeteknél a vezetőség- és küldöttválasztá­sok, a megye egész területén lázas készülődés folyik a fia­talok között mozgalmi életük e nagyjelentőségű eseményé­nek eredményessé tétele ér­dekében. Már a nyáreleji, s a mostani mezőgazdasági mun­kákban való sokoldalú, hasz­nos segítségadás, a tsz épít­kezésekhez adott komoly tár­sadalmi munka, az üzemi ter­melési versenyekbe való fo­kozott bekapcsolódás a kong­resszusi előkészületek jelsza­vával indult. Hasonlóan ide számíthatjuk az idén a kü­lönböző oktatások megszerve­zését is. Ugyanis a közös gya- kolati munkában, kirándulá­sokon összeszokott fiatalok most sokkal nagyobb szám­ban jelentkeznek szervezett oktatásra, mint az előző évek­ben. A szécsényi járásban több mint ezer fiatal tanul az idén a tavalyi feleannyi létszámmal szemben. Itt még a járási küldöttértekezlet előtt, annak tiszteletére tel­jesíteni akarják a legfonto­sabb vállalásaikat, mint Szé- csényfelfaluban egy 40 férő­helyes tsz istálló megépítését, vagy a litkei Kossuth Ter­melőszövetkezetnél ugyancsak hasonló munka elvégzését. A rétsági járás ifjúsági szer­vezeteinek a pártszervezetek­kel való jó kapcsolatát bizo­nyítja, hogy az augusztusi párttaggyűléseken minden III! alapszervezet megtárgyalja, milyen hatékony segítség szükséges a KISZ szervezetek­nek az előttük álló feladatok végrehajtásához. Ugyancsak ebben a járásban több brigád heteken keresztül vizsgálja az ifjúság kulturális, szerve­zeti, társadalmi helyzetét, hogy a küldött-értekezleten annál alaposabban megvitat­hassák azt, s tehessenek ered­ményes intézkedéseket. He­lyes új jelenség ebben a já­rásban az, hogy a járási KISZ bizottság — elsősorban kul turális vonatkozásban — a honvédségi kiszesekkel egész­séges kapcsolatot teremtett. Ennek kapcsán a járás terü­letéről ősszel katonának be­vonuló összes fiatalokat négy különböző községben össze­vonták, s részükre hangula­tos sport-, kulturális verse­nyeket szerveztek, A megyeszékhelyen már le­zajlott egy hatnapos tanfo­lyam, melyen főként ipari üzemek KISZ aktívái vettek részt, 22-én indul hasonló jel­legű a falusi ifjúsági vezetők részére, s még ezenkívül is lesz kétnapos tanfolyam Balassa­gyarmaton. Ezek a tanfolya­mok sokoldalú tájékoztatást adnak politikai, kulturális, társadalmi és szervezeti kér­désekben. A fiatalok lelke­sen vesznek részt ezeken a tanfolyamokon, mert a kong­resszusra való előkészületek nehéz feladatainak megoldá­sában az így szerzett ismere­tek nagy segítséget adnak. » 1960. augusztus 20.- # % -----------------­Tsz és egyéni parasztasszonyok találkoznia MagyarnánMan Tsz és egyéni parasztasz-« szonyok találkoztak a napok-] ban Magyarnándorban. A ta-, lálkozóra a helybelieken kí-< vül Mohora, Szügy, Romhány,] Szátok, Tereske, Rétság egyé-« ni és tsz parasztasszonyai is* ellátogattak. A baráti beszélgetések so-J rán a termelőszövetkezetek-« ben dolgozó asszonyok me­séltek életükről, egyéni pa­rasztasszony társaiknak. Fe­leltek aggályaikra, ismertették eredményeiket. A mohorai termelőszövetkezet egyik bri­gádvezető asszonya elmondta például, hogy 80 kh-ról 12 vagon árpát takarítottak be. Jól jövedelmezett a kertésze­tük is, 25 holdnyi területről 100 ezer forintot árulták ki eddig. Ennék a brigádvezető asszonynak 128 munkaegysé­ge van máris, de 80 munka­egységen alul alig ért el ke­vesebbet egy-két asszony. Örömmel újságolták, hogy kísérleteznek természetbeni előleggel is, így van nem egy asszony, aki természetbeni munkaegység előlegként 20 kilogramm mákot is kapott. KISZ-esküvő a Zománcipari Müvek salgótarjáni gyáregységénél NŐI MUNKACSAPATVEZETÖK HÁROMNAPOS TALÁLKOZÓJA Augusztus 23—24—25-én\ Nagyoroszi, Romhány és Rét-; ság termelőszövetkezeteinek női munkacsapat vezetői ta-< nácskozást tartanak. A ta­nácskozáson azt beszélik meg,, mit kell tenni az asszonyok-1 nak, hogy valamennyien tel-1, jesítsék a 120 munkaegységre« történő vállalásaikat. — Maga is a KlSZ-eskü- üőre jött? — kérdeztem egy csinos fiatalembertől, aki az [izgalommal telített, sürgő- i forgó tömegben kalauzol en- \gem. — Igen. Én vagyok a vő­legény! — Na, ne vicceljen. — Nem viccelek. El is hittem, de a végén, illetve még az elején ki­derült, hogy ő is vőlegény ’ugyan, de most nem neki lesz az esküvője. Eddig nem tudtam, hol kezdődik ez az esemény, de már tudom is. A ZIM salgótarjáni gyáregy­ségében együtt dolgozott egy ' fiú, még egy lány, mind­kettő KISZ-tag. Ebből az együttlétből alakult ki az az , együttes”, ami most ide hozta őket — saját esküvő­jükre. Szíjgyártó Margitról és Vass Mihályról van szó. A menyasszony 21 éves, a 1vőlegény februárban szerelt 'le. Egner Gyula, a KISZ-titkár i jellemzi őket. Rendes embe­rek — mondja. A vőlegény­ről a honvédség is jó véle­ményt adott. Az új válasz­tásoknál be is vonjuk a ve­zetőségbe. — Rendszeresíteni szeret­nénk a KISZ-esküvöket, név­adó ünnepségeket — mondja tovább. — Szép ez, baráti környezetben, és semmivel sem rosszabb, mint a temp­lomban. A KISZ sokban segíti az új párt. Azonkívül, hogy ren­dezi esküvőjüket, megaján­dékozza őket körülbelül 800 |forintos edénygarnitúrával. De ezután is fogják őket se­gíteni. A hallgatók reklamálják, hogy a KISZ-titkár arról nem 'nyilatkozik, hogy neki mikor kell majd sorfalat állni. Mély hallgatás, — a KISZ-titkár olyan ember, aki meggondol­ja a dolgokat. A tűzhelygyári kultúrott­hon nagytermében tartják az esküvőt. Szépen, ízlésesen dí­szített terem, sok virággal. A virágok között felirat: „Üd­vözöljük az ifjú párt!” A környéken lakó öreg né­nikék kíváncsian jönnek ide. Méltán kíváncsiak: az első KISZ-esküvő a gyárban. Már terítik is a piros sző­nyegeket, a fényképészek ké­szülődnek az esemény meg­örökítésére. Különös zaj a zajban és izgalom: jönnek! Az ifjú pár­ról van szó. Az Aida bevonu­lási indulója, és megjelenik hosszú, fehér ruhájában — még hosszabb fátylával —, vőlegénye oldalán a meny­asszony. Karcsú, szép, — amilyen egy menyasszony. És a vőlegény? Nos, egy jó vőle­gény, mindig méltó párja menyasszonyának. Párnázott széken foglalnak helyet, mégis úgy érzik, hogy tűkön ülnek. Méltán. Múlnak a drága percek, az anyakönyvvezető pedig — no, éppen megérkezett. Elhang­zanak a boldogító igenek, és az anyakönyvvezető az egy­behangzó vélemények alapján törvényesen házastársaknak nyilvánítja őket. Először az újdonsült férj, majd a fele­ség írja be nevét a házassági anyakönyvbe. Az anyakönyv­vezető és a KISZ-titkár me­leg beszéddel bocsátja el az ifjú párt a Lohengrinből vett nászinduló aláfestésével. Elhangzanak a jókívánsá­gok, búcsúzkodás, majd a gépkocsik megteszik velük az első lépéseket életükben — közösen. — LASSÚ — 'í^k>^kKKHKHK>00000000000000000«>00000000<K><K>000 Munkásasszonyok látogatása Rétságon Augusztus 20-ra a rétsági asszonyok budapesti munkás- asszonyokat hívtak meg ven­dégségbe. Ebből az alkalom­ból Lőrincről látogatnak el munkásasszonyok az egész­napos találkozóra. A találkozónak igen gazdag programját dolgozták ki már­is a vendéglátók. Baráti be­llii szélgetés, egésznapos kultúr­műsor megtekintése mellett külön megrendezik a mun­kás- és termelőszövetkezeti asszonyök találkozóját is. Ezt megelőzően 19-én a rétsági járás községi párttit­kárainak feleségei is találko­zóra jöttek össze, hogy meg­beszéljék az asszonyok fel­adatait. a női egyenjogúság további biztosításában, va­lamint az asszonyök fel- emelkedését, művelődését elő­segítő munkák megszervezé­sében. A találkozót Godó' György elvtárs, a járási párt- bizottság titkára vezette le. A szocialista egészség­ügy egyik alapelve az egészségügyi el­látás megelőző irány­zata. A megelőző tevékeny­ség minden eddiginél foko­zottabb kifejtésére a közegész­ségügyi-járványügyi intézmé­nyek, továbbá a gondozók, tanácsadók széleskörű háló­zata szolgál. Megyénk bánya­üzemeinél is az egészségügy megelőző tevékenységét kell elsősorban szem előtt tartani. Ez azonban nemcsak orvosi feladat, hanem az üzemi szak- szervezeteké is. A szaksezrve- zeteknek nemcsak á dolgozók anyagi jólétét kell képvisel­niük, hanem az egészségügyi érdekeket is. Ismerni kell a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit. A szakszervezetek ilyen irányú munkáját támo­gatni kell az üzemi vezető­ségen túl mind az állami, mind a tanácsi szerveknek is, mert csak közös erővel és akarattal tudjuk kielégíteni dolgozó népünk jogos egész­ségügyi, illetve üzemegészség­ügyi igényeit. Bányaüzemeink annak el­lenére, hogy a múlthoz viszo­nyítva igen sokat fejlődtek, üzemegészségügyi, munkavé­delem, balesetelhárítás és munkás-jóléti vonatkozásban, mégis azt kell mondanom, hogy a jelenre is, de az elkövetkezendő ötéves népgaz­dasági tervidőszakra is bősé­gesen adódnak megoldásra váró feladatok. Ezeknek a problémáknak a megoldása sürgős, mert érinti a nép­gazdaság érdekeit is, tekintve, hogy ezek a tényezők szere­pet játszanak bányaiparunk magas táppénzes százalékában is. A táppénzes állományt be­folyásoló tényezők között első helyen áll bányavidékeink te­Bánya-egészségügyünk helyzete rületi és üzemorvosi ellátott­ságának hiányossága. A zagyvái szénbányák te­rületén két körzeti orvosi állás üres, mert az orvosokat más működési területre emel­ték ki. Jelenleg a betegellá­tás jóformán hetenként vál­takozó, helyettesítő orvo­sokkal történik, akik nem is­merik a dolgozók élet- és munkakörülményeit, üzem­egészségügyi viszonyait és így a táppénzes létszám reális alakulására sem tudnak ked­vezően hatni. Társadalom- biztosítási szempontból elma­rasztalható az állami vezetés, hogy hosszú hónapok óta nem tudják betölteni a Vízválasztó —Zagyvaróna—Bárna-i, vala­mint a Cered—Zabar—Po- gony-i körzeti orvosi álláso­kat, pedig az előfeltételek jók, orvosi lakás, közlekedés meg­felelő. Másik anomália e te­rületen, hogy a rónabányai rendelő szakképzett ápolóját kiemelték járási egészségőr­nek, és jelenleg felesége — aki nem rendelkezik szak- képesítéssel — végzi az ápo­lói teendőket. Nem jobb a helyzet üzem­orvosi szempontból a nagy- bátonyi területen sem. Itt azért fontos e kérdés, mert a szénmedence leggazdagabb területéről van szó, amely nagy fejlődés előtt áll. E te­rületen szükséges lenne az üzemorvos munkája, hogy a nehéz munkakörülmények kö­zött az üzemegészségügy meg­felelő irányításával, a dol­gozók egészségét védje és a táppénzes százalékot — amely igen magas a megyében — reális szintre hozza és így népgazdasági viszonylatban is e terület gazdaságosságát nö­velje. Nagybátonyban és Há­nyáson a jól felszerelt üzem­orvosi rendelő csak orvosra vár, aki főhivatásként végez­né munkáját. A táppénzes állomány ala­kulásában nagy százalékot képviselnek az omlás és szál­lítás közben előforduló bal­esetek. A bánya munkakörül­ményeinek ismereteivel ren­delkező orvos részére hálás feladat lenne a balesetelhárí­tási felvilágosító munka vég­zése a megelőzés területén. A kányási bánya nedves, vi­zes és ez a körülmény sok bőrmegbetegedésnek az oko­zója. A munka közben szer­zett kis sérülések a lúgos víztől elfertőződnek és a bőr­megbetegedések nagy száza­lékként szerepelnek a kányá­si bányaüzem táppénzes állo­mányában. Megelőző munka keretében a dolgozókat az ál­landó bőrápolásra kellene szoktatni. Szakképzett ápoló leszállás előtt megfelelő bőr­védő kenőccsel és bőrgombá­sodás elleni gyógyszerekkel kezelné a rászorulókat. A bánya-klíma javítása te­rületén szép eredmények van­nak már: a munkahelyek klí­máját szellőzéssel javítják és a magas hőmérsékletet is lej­jebb szorították. G ondoskodtak a dolgo­zók tisztálkodásáról is. A fürdő korszerű, azonban hibája, hogy a gőz az öltözőbe is beáram- lik és a szekrényekben elhe­lyezett utcai ruhákat is át­nedvesíti; nem engedi kiszá­radni a munkaruhákat sem. Sokan ezért igénybe sem ve­szik a fürdőt, hanem a ned­ves munkaruhájukban térnek haza. Ez a körülmény sok meghűléses betegséget okoz és növeli a táppénzes állományt. A szorospataki üzem a me­leg és poros bányákhoz tar­tozik. Dolgozóinak többsége távolabbról jut el munka­helyére. A sok utazás fáradtá teszi a munkába érkezőket és ezért bizony magas az üzemi balesetek száma. 1960. első félévében 62 esetben történt három napon túli baleset és ebből 59 földalatti munka­helyen keletkezett. Egy bal­eset átlag 16 munkanap ki­esést jelent. Az 1335 dolgozó összes táp­pénzes napja 1960. első felé­ben 12129 volt. Üzemi sé­rülések napjainak száma 1225. nem üzemi sérülések napjai 2150 volt. A dolgozók részére nincsen fürdési lehetőség, nincs öltöző. A munkahelyeken a klíma elviselhető a megfelelő szel­lőző berendezések következ­tében. A porelhárítást az an­dezit meddőkőzetben vízöbli- téses módszerrel nem végez­hetik. A dolgozók részére por­szűrő használata van előírva, de kényelmetlensége miatt azt nem szívesen használják. A bányagáz műszeres el­lenőrzése állandóan történik és márciustól légvezető ellen­őri állást is szerveztek. A sújtólégveszély miatt leszállás előtt ellenőrzik, hogy a dol­gozók cigarettát ne vigyenek le. Emiatt már az üzem azon­nali elbocsátást is hajtott vég­re. 500 folyóméter csőventil­látort is építettek be és ál­landó ellenőrzéssel biztosítják a szellőzést. A sújtólég-veszély elkerülésére Davy-féle bizton­sági lámpát használnak. A munkahelyek és szállítóvága­tok megvilágítása jó, villany és neonfénnyel történik. A dolgozók mindegyike rendel­kezik kulaccsal, hogy mun­kahelyén is legyen vize ivás- ra. Az ivóvíz megoldatlan probléma a zagyvái szénbá­nyákhoz tartozó Margittárón. A szorospataki bányaüzem­nél a hiányzó öltöző-fürdőre 1961-re 1 700 000 forint áll rendelkezésre. A kányási bá­nyaüzem fürdőjének hibáját sürgősen ki kellene küszöböl­ni. Szomorú azonban, hogy a szorospataki bányaüzemnél 1960-ban a rendelkezésre álló 82 000 forintból eddig még csak 6—7000 forintot használ­tak fel. Mindkét bányaüzemnél az elsősegélyhelyek felszerelése jó. A mindenkire kötelező baleseti oktatáson nem vesz­nek részt teljes létszámban, a dolgozók inkább a szakosí­tott előadásokat vennék szí­vesebben. A dolgozóknak csak igen kis töredéke kapott vö­röskeresztes elsősegély-nyújtó kiképzést. A szorospataki üzemnél a táppénzes állomány alakulásá­ban a légzőszervi megbetege­dések vezetnek 40,9 százalék­kal. Ennek oka, hogy a dol­gozók 45 községből járnak munkahelyükre, autón, vona­ton, kerékpáron, motorkerék­páron. Az öltözési lehetősé­gek hiánya miatt sok a meg­hűlés. Itt is magas a bőr­megbetegedések száma a tisz­tálkodási lehetőségek hiánya miatt. Az üzemi balesetek számát emeli a motorkerék­páron és kerékpáron közleke­dők körében előforduló sok közúti baleset is. Hányáson a táppénzesek fele emésztőszervi megbetege­désekből származik. Igen sok a gyomor- és nyombél-feké- lyes megbetegedés. Az 1—3 napos hűléses légzőszerví megbetegedések lecsökkenté­sére helyes lenne a volt női szállás helyén fektető beren­dezés, és az emésztőszervi be­tegek részére megyénk terü­letén gyógyhely biztosítása. A kányási bányaüzemnél halálos balesetek is előfor­dultak, amelyek oka az elő­írásos munkamenet be nem tartása, áramütés, sújtólég, beomlás, csilleösszenyomás volt. E balesetek következté­ben az üzem fokozta a bal­esetelhárítási oktatást, vala­mint az ellenőrzést a sújtó­lég-robbanás elkerülésére. Az üzemi szakszervezetek kapcsolataikat építsék ki a körzeti, az üzemi, a felülvizs­gáló orvosok felé, hogy együttműködésükkel a jelen­leg oly magas táppénzállo­mányt a reális szintre hozzák. A z üzemi szakszerveze­tek mérjék fel a bá­nyaüzemeink jelenle­gi üzemegészségügyi helyzetét, és a hiányosságok megszüntetésére készítsenek egészségügyi tervet, harcolja­nak a hiányosságok anyagi fedezetéért, valamint a kivi­telezésért és ne engedjenek egyetlen fillért sem az erre a célra szánt forintokból más területre átvinni. Dr. Homoki László SZTK ellenőrző főorvos

Next

/
Thumbnails
Contents