Nógrádi Népújság, 1960. augusztus (16. évfolyam, 65-70. szám)
1960-08-20 / 67. szám
2 NÖGRADI NlFÜJSA« Erősítsük a termelőszövetkezeti pártszervezeteket Munkások, felnőttek és fia-' falok egyaránt százával, ezrével vesznek részt a szocialista mezőgazdaság megteremtésében. A falvak népét okos, felvilágosító szóval győzik meg a nagyüzemi gazdálkodás szükségességéről, előnyeiről, az egész nép jólétét segítő jelentőségéről. S a munkások ott vannak a megalakuló termelőszövetkezetekben a nehézségek leküzdésénél, a problémák megoldásánál. Hány olyan esetet lehetne elsorolni, hogy az időjárás szeszélyei miatt megnehezült nyári munkák elvégzésében egy-egy termelőszövetkezet aratási munkáit 25—30 fős önkéntes csoportokkal, szabadnapjuk feláldozásával, konkrét segítséggel köny- nyítették. Hány olyan példa van, hogy különböző gazdasági épületek felépítésében, gépek, gazdasági szerszámok javításában, villanyszerelési munkák elvégzésében működtek közre. A munkás-paraszt szövetség jelszava élő, alkotó gyakorlattá vált és gyorsítja a fejlődést. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, az egy irányba haladó fejlődés megteremtése a munkásosztály hatalmát, erejét, igazságos törekvéseit jelzi. Éppen ezért a falu arculatának, az ott élő emberek gondolkodás- módjának, felfogásának egészséges irányba terelése a termelőszövetkezeti pártszervezetek legfontosabb feladata. A munkások segítsége e párt- szervezetek megerősítésében, a pártélet konstruktív kibontakozásában legalább olyan lényeges, mint a gazdasági segítség. Az üzemek dolgozói sok helyen kötöttek szocialista szerződést a termelőszövetkezetek dolgozóival olyan vonatkozásban is, hogy átadják sokéves tapasztalataikat, amelyeket a pártmunkában szereztek. Most, amikor a termelőszövetkezeti pártszervezetek az első lépéseket teszik és bizonytalankodnak a volt falusi és a jelenlegi üzemi jellegű pártmunka megszervezésében, a nehézségeken való átmenetet szintén megkönnyítheti a szervezeti élet kérdéseiben jártas, a pártmunka sokrétű, színes feladatát ismerő munkások konkrét segítsége. Ezért az idősebb testvér felelősségével, a gazdasági erősítés mellett, azzal egy- időben erősítsék üzemeink a termelőszövetkezetek pártszervezeteit is. Konkrét feladatokat jelent e téren a pártcsoportok kialakítása, működtetése, a pártépítés előkészítő, nevelő módszereinek elsajátítása, a politikai oktatás szervezése, irányítása. Minden segítség, így a párt- szervezetek fejlesztése, erősítése is gyorsítja a szocialista mezőgazdaság megteremtését, ezzel az egész társadalmi fejlődést.. Az üzemek dolgozóinak ebben a munkában nagy szerepük van. — Kondorosi — A KISZ kongresszusára történő készülődésről Bár még csak a jövő hónap közepén kezdődnek a KISZ alapszervezeteknél a vezetőség- és küldöttválasztások, a megye egész területén lázas készülődés folyik a fiatalok között mozgalmi életük e nagyjelentőségű eseményének eredményessé tétele érdekében. Már a nyáreleji, s a mostani mezőgazdasági munkákban való sokoldalú, hasznos segítségadás, a tsz építkezésekhez adott komoly társadalmi munka, az üzemi termelési versenyekbe való fokozott bekapcsolódás a kongresszusi előkészületek jelszavával indult. Hasonlóan ide számíthatjuk az idén a különböző oktatások megszervezését is. Ugyanis a közös gya- kolati munkában, kirándulásokon összeszokott fiatalok most sokkal nagyobb számban jelentkeznek szervezett oktatásra, mint az előző években. A szécsényi járásban több mint ezer fiatal tanul az idén a tavalyi feleannyi létszámmal szemben. Itt még a járási küldöttértekezlet előtt, annak tiszteletére teljesíteni akarják a legfontosabb vállalásaikat, mint Szé- csényfelfaluban egy 40 férőhelyes tsz istálló megépítését, vagy a litkei Kossuth Termelőszövetkezetnél ugyancsak hasonló munka elvégzését. A rétsági járás ifjúsági szervezeteinek a pártszervezetekkel való jó kapcsolatát bizonyítja, hogy az augusztusi párttaggyűléseken minden III! alapszervezet megtárgyalja, milyen hatékony segítség szükséges a KISZ szervezeteknek az előttük álló feladatok végrehajtásához. Ugyancsak ebben a járásban több brigád heteken keresztül vizsgálja az ifjúság kulturális, szervezeti, társadalmi helyzetét, hogy a küldött-értekezleten annál alaposabban megvitathassák azt, s tehessenek eredményes intézkedéseket. Helyes új jelenség ebben a járásban az, hogy a járási KISZ bizottság — elsősorban kul turális vonatkozásban — a honvédségi kiszesekkel egészséges kapcsolatot teremtett. Ennek kapcsán a járás területéről ősszel katonának bevonuló összes fiatalokat négy különböző községben összevonták, s részükre hangulatos sport-, kulturális versenyeket szerveztek, A megyeszékhelyen már lezajlott egy hatnapos tanfolyam, melyen főként ipari üzemek KISZ aktívái vettek részt, 22-én indul hasonló jellegű a falusi ifjúsági vezetők részére, s még ezenkívül is lesz kétnapos tanfolyam Balassagyarmaton. Ezek a tanfolyamok sokoldalú tájékoztatást adnak politikai, kulturális, társadalmi és szervezeti kérdésekben. A fiatalok lelkesen vesznek részt ezeken a tanfolyamokon, mert a kongresszusra való előkészületek nehéz feladatainak megoldásában az így szerzett ismeretek nagy segítséget adnak. » 1960. augusztus 20.- # % -----------------Tsz és egyéni parasztasszonyok találkoznia MagyarnánMan Tsz és egyéni parasztasz-« szonyok találkoztak a napok-] ban Magyarnándorban. A ta-, lálkozóra a helybelieken kí-< vül Mohora, Szügy, Romhány,] Szátok, Tereske, Rétság egyé-« ni és tsz parasztasszonyai is* ellátogattak. A baráti beszélgetések so-J rán a termelőszövetkezetek-« ben dolgozó asszonyok meséltek életükről, egyéni parasztasszony társaiknak. Feleltek aggályaikra, ismertették eredményeiket. A mohorai termelőszövetkezet egyik brigádvezető asszonya elmondta például, hogy 80 kh-ról 12 vagon árpát takarítottak be. Jól jövedelmezett a kertészetük is, 25 holdnyi területről 100 ezer forintot árulták ki eddig. Ennék a brigádvezető asszonynak 128 munkaegysége van máris, de 80 munkaegységen alul alig ért el kevesebbet egy-két asszony. Örömmel újságolták, hogy kísérleteznek természetbeni előleggel is, így van nem egy asszony, aki természetbeni munkaegység előlegként 20 kilogramm mákot is kapott. KISZ-esküvő a Zománcipari Müvek salgótarjáni gyáregységénél NŐI MUNKACSAPATVEZETÖK HÁROMNAPOS TALÁLKOZÓJA Augusztus 23—24—25-én\ Nagyoroszi, Romhány és Rét-; ság termelőszövetkezeteinek női munkacsapat vezetői ta-< nácskozást tartanak. A tanácskozáson azt beszélik meg,, mit kell tenni az asszonyok-1 nak, hogy valamennyien tel-1, jesítsék a 120 munkaegységre« történő vállalásaikat. — Maga is a KlSZ-eskü- üőre jött? — kérdeztem egy csinos fiatalembertől, aki az [izgalommal telített, sürgő- i forgó tömegben kalauzol en- \gem. — Igen. Én vagyok a vőlegény! — Na, ne vicceljen. — Nem viccelek. El is hittem, de a végén, illetve még az elején kiderült, hogy ő is vőlegény ’ugyan, de most nem neki lesz az esküvője. Eddig nem tudtam, hol kezdődik ez az esemény, de már tudom is. A ZIM salgótarjáni gyáregységében együtt dolgozott egy ' fiú, még egy lány, mindkettő KISZ-tag. Ebből az együttlétből alakult ki az az , együttes”, ami most ide hozta őket — saját esküvőjükre. Szíjgyártó Margitról és Vass Mihályról van szó. A menyasszony 21 éves, a 1vőlegény februárban szerelt 'le. Egner Gyula, a KISZ-titkár i jellemzi őket. Rendes emberek — mondja. A vőlegényről a honvédség is jó véleményt adott. Az új választásoknál be is vonjuk a vezetőségbe. — Rendszeresíteni szeretnénk a KISZ-esküvöket, névadó ünnepségeket — mondja tovább. — Szép ez, baráti környezetben, és semmivel sem rosszabb, mint a templomban. A KISZ sokban segíti az új párt. Azonkívül, hogy rendezi esküvőjüket, megajándékozza őket körülbelül 800 |forintos edénygarnitúrával. De ezután is fogják őket segíteni. A hallgatók reklamálják, hogy a KISZ-titkár arról nem 'nyilatkozik, hogy neki mikor kell majd sorfalat állni. Mély hallgatás, — a KISZ-titkár olyan ember, aki meggondolja a dolgokat. A tűzhelygyári kultúrotthon nagytermében tartják az esküvőt. Szépen, ízlésesen díszített terem, sok virággal. A virágok között felirat: „Üdvözöljük az ifjú párt!” A környéken lakó öreg nénikék kíváncsian jönnek ide. Méltán kíváncsiak: az első KISZ-esküvő a gyárban. Már terítik is a piros szőnyegeket, a fényképészek készülődnek az esemény megörökítésére. Különös zaj a zajban és izgalom: jönnek! Az ifjú párról van szó. Az Aida bevonulási indulója, és megjelenik hosszú, fehér ruhájában — még hosszabb fátylával —, vőlegénye oldalán a menyasszony. Karcsú, szép, — amilyen egy menyasszony. És a vőlegény? Nos, egy jó vőlegény, mindig méltó párja menyasszonyának. Párnázott széken foglalnak helyet, mégis úgy érzik, hogy tűkön ülnek. Méltán. Múlnak a drága percek, az anyakönyvvezető pedig — no, éppen megérkezett. Elhangzanak a boldogító igenek, és az anyakönyvvezető az egybehangzó vélemények alapján törvényesen házastársaknak nyilvánítja őket. Először az újdonsült férj, majd a feleség írja be nevét a házassági anyakönyvbe. Az anyakönyvvezető és a KISZ-titkár meleg beszéddel bocsátja el az ifjú párt a Lohengrinből vett nászinduló aláfestésével. Elhangzanak a jókívánságok, búcsúzkodás, majd a gépkocsik megteszik velük az első lépéseket életükben — közösen. — LASSÚ — 'í^k>^kKKHKHK>00000000000000000«>00000000<K><K>000 Munkásasszonyok látogatása Rétságon Augusztus 20-ra a rétsági asszonyok budapesti munkás- asszonyokat hívtak meg vendégségbe. Ebből az alkalomból Lőrincről látogatnak el munkásasszonyok az egésznapos találkozóra. A találkozónak igen gazdag programját dolgozták ki máris a vendéglátók. Baráti bellii szélgetés, egésznapos kultúrműsor megtekintése mellett külön megrendezik a munkás- és termelőszövetkezeti asszonyök találkozóját is. Ezt megelőzően 19-én a rétsági járás községi párttitkárainak feleségei is találkozóra jöttek össze, hogy megbeszéljék az asszonyok feladatait. a női egyenjogúság további biztosításában, valamint az asszonyök fel- emelkedését, művelődését elősegítő munkák megszervezésében. A találkozót Godó' György elvtárs, a járási párt- bizottság titkára vezette le. A szocialista egészségügy egyik alapelve az egészségügyi ellátás megelőző irányzata. A megelőző tevékenység minden eddiginél fokozottabb kifejtésére a közegészségügyi-járványügyi intézmények, továbbá a gondozók, tanácsadók széleskörű hálózata szolgál. Megyénk bányaüzemeinél is az egészségügy megelőző tevékenységét kell elsősorban szem előtt tartani. Ez azonban nemcsak orvosi feladat, hanem az üzemi szak- szervezeteké is. A szaksezrve- zeteknek nemcsak á dolgozók anyagi jólétét kell képviselniük, hanem az egészségügyi érdekeket is. Ismerni kell a dolgozók élet- és munkakörülményeit. A szakszervezetek ilyen irányú munkáját támogatni kell az üzemi vezetőségen túl mind az állami, mind a tanácsi szerveknek is, mert csak közös erővel és akarattal tudjuk kielégíteni dolgozó népünk jogos egészségügyi, illetve üzemegészségügyi igényeit. Bányaüzemeink annak ellenére, hogy a múlthoz viszonyítva igen sokat fejlődtek, üzemegészségügyi, munkavédelem, balesetelhárítás és munkás-jóléti vonatkozásban, mégis azt kell mondanom, hogy a jelenre is, de az elkövetkezendő ötéves népgazdasági tervidőszakra is bőségesen adódnak megoldásra váró feladatok. Ezeknek a problémáknak a megoldása sürgős, mert érinti a népgazdaság érdekeit is, tekintve, hogy ezek a tényezők szerepet játszanak bányaiparunk magas táppénzes százalékában is. A táppénzes állományt befolyásoló tényezők között első helyen áll bányavidékeink teBánya-egészségügyünk helyzete rületi és üzemorvosi ellátottságának hiányossága. A zagyvái szénbányák területén két körzeti orvosi állás üres, mert az orvosokat más működési területre emelték ki. Jelenleg a betegellátás jóformán hetenként váltakozó, helyettesítő orvosokkal történik, akik nem ismerik a dolgozók élet- és munkakörülményeit, üzemegészségügyi viszonyait és így a táppénzes létszám reális alakulására sem tudnak kedvezően hatni. Társadalom- biztosítási szempontból elmarasztalható az állami vezetés, hogy hosszú hónapok óta nem tudják betölteni a Vízválasztó —Zagyvaróna—Bárna-i, valamint a Cered—Zabar—Po- gony-i körzeti orvosi állásokat, pedig az előfeltételek jók, orvosi lakás, közlekedés megfelelő. Másik anomália e területen, hogy a rónabányai rendelő szakképzett ápolóját kiemelték járási egészségőrnek, és jelenleg felesége — aki nem rendelkezik szak- képesítéssel — végzi az ápolói teendőket. Nem jobb a helyzet üzemorvosi szempontból a nagy- bátonyi területen sem. Itt azért fontos e kérdés, mert a szénmedence leggazdagabb területéről van szó, amely nagy fejlődés előtt áll. E területen szükséges lenne az üzemorvos munkája, hogy a nehéz munkakörülmények között az üzemegészségügy megfelelő irányításával, a dolgozók egészségét védje és a táppénzes százalékot — amely igen magas a megyében — reális szintre hozza és így népgazdasági viszonylatban is e terület gazdaságosságát növelje. Nagybátonyban és Hányáson a jól felszerelt üzemorvosi rendelő csak orvosra vár, aki főhivatásként végezné munkáját. A táppénzes állomány alakulásában nagy százalékot képviselnek az omlás és szállítás közben előforduló balesetek. A bánya munkakörülményeinek ismereteivel rendelkező orvos részére hálás feladat lenne a balesetelhárítási felvilágosító munka végzése a megelőzés területén. A kányási bánya nedves, vizes és ez a körülmény sok bőrmegbetegedésnek az okozója. A munka közben szerzett kis sérülések a lúgos víztől elfertőződnek és a bőrmegbetegedések nagy százalékként szerepelnek a kányási bányaüzem táppénzes állományában. Megelőző munka keretében a dolgozókat az állandó bőrápolásra kellene szoktatni. Szakképzett ápoló leszállás előtt megfelelő bőrvédő kenőccsel és bőrgombásodás elleni gyógyszerekkel kezelné a rászorulókat. A bánya-klíma javítása területén szép eredmények vannak már: a munkahelyek klímáját szellőzéssel javítják és a magas hőmérsékletet is lejjebb szorították. G ondoskodtak a dolgozók tisztálkodásáról is. A fürdő korszerű, azonban hibája, hogy a gőz az öltözőbe is beáram- lik és a szekrényekben elhelyezett utcai ruhákat is átnedvesíti; nem engedi kiszáradni a munkaruhákat sem. Sokan ezért igénybe sem veszik a fürdőt, hanem a nedves munkaruhájukban térnek haza. Ez a körülmény sok meghűléses betegséget okoz és növeli a táppénzes állományt. A szorospataki üzem a meleg és poros bányákhoz tartozik. Dolgozóinak többsége távolabbról jut el munkahelyére. A sok utazás fáradtá teszi a munkába érkezőket és ezért bizony magas az üzemi balesetek száma. 1960. első félévében 62 esetben történt három napon túli baleset és ebből 59 földalatti munkahelyen keletkezett. Egy baleset átlag 16 munkanap kiesést jelent. Az 1335 dolgozó összes táppénzes napja 1960. első felében 12129 volt. Üzemi sérülések napjainak száma 1225. nem üzemi sérülések napjai 2150 volt. A dolgozók részére nincsen fürdési lehetőség, nincs öltöző. A munkahelyeken a klíma elviselhető a megfelelő szellőző berendezések következtében. A porelhárítást az andezit meddőkőzetben vízöbli- téses módszerrel nem végezhetik. A dolgozók részére porszűrő használata van előírva, de kényelmetlensége miatt azt nem szívesen használják. A bányagáz műszeres ellenőrzése állandóan történik és márciustól légvezető ellenőri állást is szerveztek. A sújtólégveszély miatt leszállás előtt ellenőrzik, hogy a dolgozók cigarettát ne vigyenek le. Emiatt már az üzem azonnali elbocsátást is hajtott végre. 500 folyóméter csőventillátort is építettek be és állandó ellenőrzéssel biztosítják a szellőzést. A sújtólég-veszély elkerülésére Davy-féle biztonsági lámpát használnak. A munkahelyek és szállítóvágatok megvilágítása jó, villany és neonfénnyel történik. A dolgozók mindegyike rendelkezik kulaccsal, hogy munkahelyén is legyen vize ivás- ra. Az ivóvíz megoldatlan probléma a zagyvái szénbányákhoz tartozó Margittárón. A szorospataki bányaüzemnél a hiányzó öltöző-fürdőre 1961-re 1 700 000 forint áll rendelkezésre. A kányási bányaüzem fürdőjének hibáját sürgősen ki kellene küszöbölni. Szomorú azonban, hogy a szorospataki bányaüzemnél 1960-ban a rendelkezésre álló 82 000 forintból eddig még csak 6—7000 forintot használtak fel. Mindkét bányaüzemnél az elsősegélyhelyek felszerelése jó. A mindenkire kötelező baleseti oktatáson nem vesznek részt teljes létszámban, a dolgozók inkább a szakosított előadásokat vennék szívesebben. A dolgozóknak csak igen kis töredéke kapott vöröskeresztes elsősegély-nyújtó kiképzést. A szorospataki üzemnél a táppénzes állomány alakulásában a légzőszervi megbetegedések vezetnek 40,9 százalékkal. Ennek oka, hogy a dolgozók 45 községből járnak munkahelyükre, autón, vonaton, kerékpáron, motorkerékpáron. Az öltözési lehetőségek hiánya miatt sok a meghűlés. Itt is magas a bőrmegbetegedések száma a tisztálkodási lehetőségek hiánya miatt. Az üzemi balesetek számát emeli a motorkerékpáron és kerékpáron közlekedők körében előforduló sok közúti baleset is. Hányáson a táppénzesek fele emésztőszervi megbetegedésekből származik. Igen sok a gyomor- és nyombél-feké- lyes megbetegedés. Az 1—3 napos hűléses légzőszerví megbetegedések lecsökkentésére helyes lenne a volt női szállás helyén fektető berendezés, és az emésztőszervi betegek részére megyénk területén gyógyhely biztosítása. A kányási bányaüzemnél halálos balesetek is előfordultak, amelyek oka az előírásos munkamenet be nem tartása, áramütés, sújtólég, beomlás, csilleösszenyomás volt. E balesetek következtében az üzem fokozta a balesetelhárítási oktatást, valamint az ellenőrzést a sújtólég-robbanás elkerülésére. Az üzemi szakszervezetek kapcsolataikat építsék ki a körzeti, az üzemi, a felülvizsgáló orvosok felé, hogy együttműködésükkel a jelenleg oly magas táppénzállományt a reális szintre hozzák. A z üzemi szakszervezetek mérjék fel a bányaüzemeink jelenlegi üzemegészségügyi helyzetét, és a hiányosságok megszüntetésére készítsenek egészségügyi tervet, harcoljanak a hiányosságok anyagi fedezetéért, valamint a kivitelezésért és ne engedjenek egyetlen fillért sem az erre a célra szánt forintokból más területre átvinni. Dr. Homoki László SZTK ellenőrző főorvos
