Nógrádi Népújság, 1960. augusztus (16. évfolyam, 65-70. szám)
1960-08-13 / 65. szám
2 NÓGRÁDI NIPÜJBAO 1960. augusztus 13 Az agitációs munka szemléltető módszereiről Hasznos tapasztalatok a kányási bányánál Pártunk VII. kongresszusa az ipar számára főfeladatnak szabta meg: meg kell gyorsítani a szocializmus alapjainak lerakását, meg kell teremteni a gazdaságos termelés feltételeit, törekedni kell a termelékenység növelésére, a minőség és a munkafegyelem javítására. E feladatok megvalósítása érdekében a többi között alkalmazni kell a már eddig is jól bevált agitációs módszereket, nem utolsó sorban a szemléltető agitációs tevékenységet. S hogy a kongresszus határozatának — elsősorban szénmedencénk területén eddig hogyan tettek eleget, — erről tanácskoztak a hét elején a szénbányák párttitkárai, pártmunkásai Kányáson, A salgótarjáni járási párt- bizottság még az év márciusában megbeszélésre hívta a bányaüzemek pártmunkásait, hogy kidolgozzák a szemléltető agitáció módszereit, hogy megszabbják azt az utat .amelyen a kongre-sz- szus határozatainak maradéktalan végrehajtása érdekében pártszervezeteinknek haladniok kell. Éppen ezen a a megbeszélésen határozták el: valamennyi üzemben a pártszervezeten belül ötletbizottságot hoznak létre, amelynek az lesz a feladata, hogy megtalálja. . a szemléltető agitáció formáját, a gazdaságos termelés elősegítése, a munkavédelem javítása érdekében, s feltárja a termelést gátló tényezőket. Sajnálatos tény azonban, hogy bányász pártszervezeteink, pártbizottságaink nem ismerték fel ennek fontossá- ságát ,s Kányást kivéve — az ötlebizottságok létrehozásán kívül semmi mást nem tettek. Nos, a salgótarjáni járási pártbizottság ezért hívta össze a bányaüzemek párttitkárait, a már megalakult ötletbizottságok elnökeit, hogy a kányási jó tapasztalatok felhasználásával, a szemléltető agitációs munkát azonnal 'megkezdjék. És hogy mi a jó Kányáson? A pártbizottság határozata után a Ikiányási elvtársak nem késlekedtek. Azonnal felismerték az agitációban rejlő erőt, s mindjárt munkához is láttak. Taggyűlésen vitatták meg: mi a tennivaló, hogyan kezdjenek munkához. A taggyűlés határozatban mondotta ki: létre kell hozni az ötletbizottságot, annak munkáját valamennyi párttag. a dolgozók széles tömege támogatja majd. És a létrehozott ötletbizottságba — az öt tagból három pártonkívüli, kettő párttag — a legrátermettebb elvtársakat választották. Van benne munkás, aknász, mérnök. — taásszóval olyanok, akik közvetlen részt vesznek a termelő munkában. Máról holnapra megváltozott az agitációs munka. A falakon megjelentek a feliratok: egy köbméter Dányafa 600 forint: egy folyóméter vasútisin 45,60 forint; egy kilogramm sínszög 17,60 forint; egy. folyóméter kaparólánc 300 forint, vagy sorolhatnánk tovább— s mind ez azért, hogy a bányászok tudják meg: mennyit takaríthatnak meg azzal, ha csak egy köbméter fával használnak fel kevesebbet, vagy rabolnak vissza újrafelhasználásra. Ezek a feliratok meghozták a várt eredményt. Ebben az évben edig 260 ezer forintos anyagmegtakarítást értek el a kányási bányaüzemben Ahogyan telt az idő, úgy forrott ki mind jobban az ötletbizottság munkája. Járják a bányát — hisz felosztották maguk között a területet — s az észlelt hiányosságokról feljegyzést készítenek a párt és a gazdaságvezetés részére. A gazdaságvezetés a hibák kiküszöbölését határidővel és felelőssel szabja meg — amelyről természetesen értesíti az ötletbizottságot is, hogy annak tagjai újabb bányajárás idején ellenőrizzék a határidő betartását, a hibák kiküszöbölését. Ez az eljárás nem kis eredménnyel járt a kányási bánya életében. Főképpen az elfekvő anyagok felkutatásával, a régi, de még használható anyagok újra beépítésével ma már ott tartanak, hogy egy év alatt 100 forinttal csökenthették egy tonna szén kitermelésének értékét. Egyre jobban tökéletesedett a pártszervezeten belül ténykedő ötletbizottság munkája, mindaddig, míg most már megjelent a dolgozók által is szeretett „Darázs” című faliújság, amely dicsér és bírál, másszóval mindig odacsíp, ahol arra a legnagyobb szükség van. A dolgozók már úgy mondják: Te cimbora ,vedd f&l azt a sínt, mert megcsíp a Darázs”, avaev „Látod, kellett ez neked, már megint megcsípett á Darázs”. Cikkei ugyanis a tárgyilagosság talaján áll, mindenkit egyenlő mércével mér — s ma mér ott tartanák Kanyáson, hogy javult a munkafegyelem, a bányában elvétve sem találni elfekvő, pusztulásra ítélt oanyafát, sínt, rázócsúz- dát, vagy egyéb más nagyon is hasznos anyagot. Küzd, következetesen küzd a hibák a tunyaság ellen, de feltétlen érződik benne a segíteni akarás, a felelősségérzet felkeltése. Azért támaszkodnak a dolgozók széles tömegére, ezért a párttagokra. Cikkei közül érdemes néhányat megemlíteni. Rajzos karikatúrával illusztrálta pél dául Karnis Latost, ciki táppénzes állományban a hídépítésénél vállalt munkát napi 100 forintos bérért. Fényképpel illusztrálta Oláh Ernőt, aki ugyancsak táppénzes állományban hűen kereste fel a vendéglőt, s illuminált állapotban csúszva, árokba feküdve tért haza lakására. Rajzos illusztrációban kért segítséget az a töménytelen használható anyag, amely egy elhagyott vágatban volt pusztulásra ítélve. És mindez hogyan jut el a Darázs szerkesztőbizottságába? Islert az is van! Széles aktíva hálózaton keresztül. A dolgozók maguk szerkesztik ezt a szatirikus faliújságot, maguk viszik annak témáját! Ezért is nagy ennek a faliújságnak erkölcsi sikere, ezért figyelik rendszeresen a dolgozók, ezért reagálnak rá azonnal1 A párttitkárok, az ötletbi zottságok elnökeinek egyöntetű dicsérő szava teljesen jogos a kányási elvtársak felé! Betölti hivatását: segíti a termelő munkát, segíti a Kötelező lesz a Hzosztólyos politechnikai középiskola elvégzése az NDK-ban 1964 őszétől kezdve már minden gyermek számára kötelező lesz az 1958-ban bevezetett tízosztályos politechnikai középiskola látogatása. A 12 osztályos általános középiskolát, mint kibővített poll technikai középiskolát tartják fenn. A hétéves terv időszaka alatt 700 új általános középiskolát építenek. Őszi-téli oktatásra készül a Salgótarjáni Járási Nőtanács politikai munka színvonalának növelését! — a Darázs! Ezen a megbeszélésen elsősorban a kányási elvtársak módszeréről volt szó, — érthetően azonban azon is vitatkoztak: többi bányaüzemeink, ipari vállalataink most hogyan tovább! Ezen a megbeszélésen világgossá vált mindenki előtt — el kell kezdeni a munkát, s minden üzemben kialakul majd a még- jobb forma. Természetesen van a szemléltető agitációnak más formája, módszere is, azt valamennyit alkalmazni kell — ki-ki a maga területén a legjobbat. De valamennyiből érződjék a segíteni akarás, a következetes harc a hibák ellen, valamennyi a párt VII. kong- roszusának határozatát segítse elő! Amellett, hogy az ötletbizottságok az elkövetkezendő időben elkészítik a maguk faliújságját, térjenek vissza a felvetett prob'émák- ra, dicsérjen, bíráljon az. Legyen annak nyílt rovata, hogy a dolgozók mondják el véleményüket. Készítsenek Kérdezz—Felelek rovatot, ahol vezetőktől kérnek választ egy-egy meg nem oldott problémára, nem utolsó sorban azonban foglalkozzanak a VII. kongresszus végrehajtásával, a második ötéves terv sikeres beindításával. Ez a munka következetesség nélkül azonban semmit sem ér — pedig a bírálatnak, a dicséretnek egy nagyszerű formája, amelyet a becsületes dolgozók támogatnak, igényelnek. És ha ezt a munká’ késlekedés nélkül más párt, szervezeteink is megkezdik, szervezeti, tartalmi irányítását pártszervezeteink kezükbe veszik, ötletbizottságaink céltudatos, konkrét eredményekről számolhatnak majd be. Ez a munka pedig nem késlekedhet, nem is várathat magára. Somogyvári László Már megszervezték a Salgótarjáni Járási Nőtanácson az asszonyok őszi-téli oktatását. Az oktatási idő alatt háromféle program gondoskodik az asszonyok művelődéséről. A TIT-tel közösen „Asszonyok népszerű tudományos estjei” címmel előadássorozatot rendeznek. Ezek keretében hallanak az asszonyok természettudományos kérdésekről, helyes lakóberendezésről, a mai családi élet erkölcsi problémáiról, egészség- ügyi dolgokról, népszerű haladó írókról, festőkről, sőt, zenei tárgyú tudnivalókról is. A program második részében saját női előadóval különböző gyakorlati kérdésekről, a békeharcról,, gyermek- nevelési problémákról, gyermekbetegségekről, helyes test-, arc- és bőrápolásról kapnak majd előadásoka.t Szó lesz a tél folyamán a legfontosabb mezőgazdasági problémákról is. Célul tűzték ki azt is, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó asszonyok valamennyien végezzék el az általános iskola VII— VIII. osztályát. A program előreláthatólag olyan területeket ölel fel, olyan asszonyokat érdeklő és érintő kérdésekre ad választ, amelyek ismerete elengedhetetlen a mai modem asszony életében. Jól fizet a szőlő és a gyümölcstermelés Kozárdon Kozárdon igen régi hagyománya van a szőlő- és gyümölcstermelésnek. Szívesen foglalkoznak vele a gazc - mert minden esztendőben dúsan fizették a gyümölcsfák, meg a szőlő a rajuk fordított munkát. A gyümölcs- és szőlőtermelés mindig jó pénzt jelentett. Most, hogy Kozárdon megalakult az Üj Tavasz Termelőszövetkezet, s a gazdák többsége a közös utat, a nagyüzemi gazdálkodást választotta, új lehetőségek tárultak fel előttük a szőlő és gyümölcstermesztés terén is. amelyek kiaknázása, a terJlta mtykzzdődnek a rendezőimnek a &aLqótarinni JtLííaelődéii Otthonban Még csak nyár vége van, de a művelődési otthonok vezetői már az őszi és téli időkre gondolnak. Terveket készítenek a művelődési otthonok látogatóinak nevelésére, szórakoztatására. A Salgótarjáni Városi Művelődési Otthon vezetői fővárosi művészekkel és vidéki színházak művészeivel kötöttek szerződést, különböző előadások megtartására. A legközelebbi időpontban, augusztus 27-cn az Egri Gárdonyi Géza Színház művészei látogatnak el Salgótarjánba, hogy a városi művelődési otthonban bemutassák az „Elveszem a feleségem” című háromfelvonásos operettet. Ugyanez a színházi kollektíva október 10-én a Luxemburg grófja című operettet mutatja be a salgótarjáni Városi Művelődési Otthonban. De lekötöttek már előadást a rádió Kincses Kalendáriumából jól ismert Völcsei Rózsi és Tompa Sándor vendégszereplésére, és december hónapban egy fővárosi tánczene- kar föllépésével egyidőben színpadra lép majd Salgótarjánban Németh Lehel kitűnő és közkedvelt táncdal-énekesünk is. Ezenkívül a városi művelődési otthon minden szombatra táncestét rendszeresít. A szombati táncestékre a salgótarjáni nyolctagú „Szürke fiúk” tánczenekarát szerződtette. Első szombati táncestét ma, augusztus 13-án este 8 órai kezdettel tarják. Az üzemi egészségügyről Helyi és központi intézkedéseket a Salgótarjáni Üveggyárban melés tökéletesítése a jövő feladata. Az idén még nem volt különösebb változás e téren, de a termelőszövetkezet jövedelmének alakulásában már most is igen komoly szerepet játszik a szőlő- és gyümölcs értéeksítéséből származó jövedelem. De a gyümölcstermelés tökéletesítésére készteti a szövetkezeti gazdákat az a tény is, hogy a községnek igen kevés szántóterülete, a dombok hátán viszont annál touu szőlőt és gyümölcsfákat találhatunk. A csemegeszőlőből és gyümölcsből 60 ezer forint jövedelmet tervezett az idei évben a termelőszövetkezet, de a jelek már most azt mutatják, hogy ennél jóval nagyobb bevételük lesz. A tervkészítésnél a termelőszövetkezet vezetői, a szakemberek, figyelembe véve a körülményeket 9 ezer forint jövedelmet terveztek a cseresznye értékesítéséből. A termés a vártnál jobban sikerült és a jövedelem, amely ebből származott nem kevesebb mint 34 ezer forintot tett ki. A barackból, meg a körtéből mintegy 8 ezer forintot várnak és nagy reményeket fűznek a 8 hold dinnyéhez is. A községben már korábban is termesztettek dinnyét, de ilyen összefüggő területen még soha. Eddig félholdacs- kák, vagy még ennél kevesebb volt égy-egy termelőnek belőle. Ilyen egybefüggő területen csak most, hogy Kozárd termelőszövetkezeti község lett, indult meg a termelés. A termelőszövetkezet szakembereinek véleménye szerint a kilátások igen jók. Mintegy 40 ezer forint jövedelemre számítanak belőle. Ezenkívül értékesítenek még az ősszel 14 mázsa diót és mandulát is, amely ugyancsak jó pénzt hoz .a termelő- szövetkezetnek. A 25 hold szőlőből mintegy 300 hektoliter borra számítanak és 70 mázsa csemege- szőlőre, amelyet majd értékesítenek. A szőlő- és gyümölcstermesztés amellett, hogy a termelőszövetkezet jelentős mértékben hozzájárul az ipari dolgozók ellátásához, jó jövedelmet is jelent a termelőszövetkezetnek. Nagy szerepe van abban, hogy az Üj Tavasz Tsz-ben 36 forint a munkaegység értéke és 10 forintot fizetnek a szorgalmasan dolgozó termelőszövetkezeti gazdáknak munkaegység előlegként. A szőlő- és gyümölcstermelés mellett az Üj Tavasz Termelőszövetkezetben nem hanyagolják el a mezőgazdaság soronkövetkező feladatait sem. A gabonahordást már elkezdték és a cséplés is megindul, ha Ecsegen az egyik cséplőgép felszabadul. Hozzáláttak a másodnövények vetéséhez is a termelőszövetkezetben. Erre különösen szükség van az idén, mert a termelőszövetkezetet kora tavasszal fagykár érte. Negyven hold kukoricát már elvetettek silónak. Még tarlórépára és muharra számítanak, hogy ezzel is pótolják a fagy okozta kiesést. A Salgótarjáni Üveggyárban is — csakúgy mint más ipari vállalatoknál — a felszabaduláskor egy teljesen elhanyagolt gyárat 'kaptunk örökségbe. Az eltelt 15 esztendő során itt is szemmel látható a fejlődés az üzemegészségügy tekintetében is. A gyár mellett levő üzemi konyha és étkezde például a fejlődés korszerű követeléseinek teljesen megfelelő. A konyha és az étkezde munkája pedig dicséretreméltó. Tiszták és rendesek a munkásszállások is. Többek között az elért eredményekhez kell sorolni, hogy a kemencéken dolgozók védőitalt, munkaruhát kapnak és hat nap pótszabadságban is részesülnek. A Savas ballonok készítőinél a hatórás munkanap bevezetése a közeljövőben történik meg. A festődé dolgozói a védőétel mellett szintén hatnapos pótszabadságot és munkaköpenyt kapnak. Az egyéni higiéniához szükséges törülköző, fogkefe, fogkrém és szappan a dolgozók rendelkezésére áll. Itt is bevezetik a 40 órás munkahetet. Ezek az eredmények azonban nem takarhatják el, hogy mind központilag, mind helyileg számos feladatot kell még megoldanunk az üveggyár dolgozói egészségének védelmére. Az üveggyártás meglehetősen befolyásolja a dolgozók egészségét. Éppen ezért az üzemi szakszervezetnek és az üzemi orvosnak nagyobb gondot kell fordítaniok arra, hogy javaslataik alapján megfelelő üzemegészségügyi terv készüljön és ennek nyomán állandóan javuljanak a munkakörülmények. A gyár a város belterületén foglal helyet, lakóházakkal körülvéve. Területi megnagyobbodásra ilyenformán már nem számíthat, viszont jelenleg a szűkös hely és most folyó rekonstrukció miatt az üzem belterülete zsúfolt, a forgalom, korlátozott. Helyenként a balestevédelmi hiányosságok is okozzák az üzemi balesetek magas számát. Az előző évben például 234 baleset fordult elő, amely 733 munkanapot jelent. Szükséges lenne többek között az új anyagkeverő portalanítását szolgáló elszívó berendezésre is. Ez nemcsak az ottani dolgozók egészségvédelmét szolgálná, de a környező lakóépületek levegőjére is jó hatással lenne. A VII—VIII-as szinten dolgozók már valósággal ködszerű porban végzik munkájukat A jelenlegi védekezések nem megfelelők, teljességében csak a porelszívó berendezés oldaná meg a problémát. A gyár számos más üzemében is fertőzésnek vannak a dolgozók kitéve. A finom- csiszoldában a kvarc veszélyezteti a munkások egészségét. Sajnos az üzem szel- lőztetési és megvilágítási lehetőségei nem kielégítőek. Ezen pedig helyileg is lehetne segíteni. Nagyobb gondot kell fordítani a jövőben a kemencekőművesek munkakörülményeinek javítására is. Itt elsősorban fokozottabb figyelemre van szükség és jobb megelőző munkára. Sok egyéb mellett a jobb megelőző munkát szolgálná az olyan helyi kezdeményezés is, hogy az üzemi ápoló a dolgozók egészségügyi gondozása terén aktívabban tevékenykedjen. A foglalkozási és ipari ártalmak megelőzése megkívánja. a folyamatos felvilágosító előadásokat is. Joggal hiányolják a dolgozók a vöröskeresztes elsősegélynyújtó tanfolyamokat. Természetesen a Salgótarjáni Üveggyár dolgozói munkakörülményeinek iavításához központi intézkedésekre és esetenként fokozottabb anyagi támogatásokra is szükségük van. így például kívánatos lenne a durva-csiaziolda és a korongos-csiszolda elavult transzmissziós meghajtási rendszerénék átcserélése az egyedi meghajtásra, amely párosulna minden munkahelyen elszívóberendezéssel. Korszerű öltözője is csak a IV-es kemencének van. A gyárnak összesen három férfi és két női fürdője van, amely a létszámhoz viszonyítva igen kevés. Ezek bővítése már folyamatban van. Gondoskodni kellene arról is, hogy a dolgozók ruhásszekrényei ne a leggázosabb és legporosabb helyeken kerüljenek elhelyezésre. A rekonstrukció befejeztével feltétlenül javulni fognak ebben a gyárban is a munkakörülmények, azonban addig is szükséges, hogy mind a helyi vezetők, mind az irányító hatóságok a szakszervezet fokozottabb gondot fordítsanak az egészségügyi megelőző munkára, a foglalkozási ártalmak feltárására, és ezek okainak lehetőség szerinti megszüntetésére. Dr. HOMOKI LÁSZLÓ SZTK ellenőrző főorvos
