Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)

1960-07-02 / 53. szám

1960. július 2.

NÓGRÁDI N1PÜJ8AG

Az építők dicsérete ...

Sok bírálat érte már aa Építőipari Vállalatot Salgótarjánban, hogy az általuk épített tömbházakba, lakásokba egy évvel a beköltözés után Is visszajárnak a félbemaradt munkákat befejezni, s szinte gyakorlat volt az is, hogy a lakók feje felett vakolták be a lakások külsőjét. Űgylát- szik hosszú huza-vona után radikálisan szakított az építkezés ezzel a maradi és főleg tervszerűtlenségéről, szervezetlenségéről tanúskodó salgótarjáni hagyománnyal.

A vásártéri ezerlakásos városnegyedben ugyanis az október végi határidővel szemben most június 30-én a városrész eddigi legszebb tömbépületét adták át rendeltetésének, s nem is akárhogyan. Gyönyörűen, ízlésesen, kívül- belül a legaprólékosabb igényeknek is megfelelően rend- betéve, s elkészítve 16 modern, új lakás várja gazdáját. Sokan megjegyzik, hogy

ez csak azért történt, mert közvetlenül az Építőipari Vállalat székhaza melletti épületről van szó, s a vezetők előtt mégsem lehet hónapokon át egy lucaszéke elv alapján készütő tömbházat hagyni. Több mint valószínű azonban, hogy ezeknek a rosszmájú vélekedőknek nincs igazuk. Meggyőződésünk, hogy az építőipar munkája ennyivel lett jobb, s értékesebb a régieknél. Egyébként ezt igazolja a megyei tanács székháza melle‘t a huszonhárom lakást és földszintjén a Magyar Nemzeti Bankot magában foglaló tömbház is. A lakások itt is szemnek, szájnak ízlése szerint várnak átadásra. Most már csak az új és igen tetszetős épületek környékét kell megtisztítani az építőmunka törmelékétől, és elmondhatjuk: az építők dicséretére vált ennek a két lakástömbnek az Ikészítése.

Éppen a dolgozó nők érdekében...

Közös erővel, neveléssel

örvendetes dolog az, hogy a postai alkalmazottak, — telefon- kezelők, kézbesítők, pénztárosok, de a többiek is rendszeres tüdőszűrővizsgán esnek át, hogy óvják saját, de dolgozó társaik, mi több, óvják azoknak a feleknek egészségét is, akikkel akár kézbesítésen, akár pedig a pénzkezelésen keresztül érintkeznek. A hiba azonban mégis bekövetkezik — s csak egyetlen példát ragadunk ki.

A salgótarjáni telefonkezelők között az elmúlt vizsgálat alkalmával egy tbc-s megbetegedésben levőt találtak. Az orvos eleget is tett kötelességének — több hónapos gyógykezelésre utalta. Az alkalmazott azonban visszajött, elfoglalta beosztását, ahelyett, hogy a posta, legalábbis teljes gyógyulásig más beosztásba helyezte volna. Nem mondjuk, hogy ennek „eredménye”, ezt nem is mondhatjuk, de a legutóbbi vizsgálaton már két álSok kicsi sokra megy

Hasznos javaslatok nyomában

A szörospataki bányaüzem ez év első öt hónapjában termelési tervét 102,6 százalékra, az összüzemi teljesítmény tervét 102,1 százalékra, kalória tervét 100,5 százalékra teljesítette, önköltségi tervét pedig 96 százalékra.

Az itt említett számok szép eredmények, de így egyszerűen leírva nem mondanak sokat. Ahhoz, hogy az üzem ilyen eredményes munkát tudott végezni, szükséges volt 1200 dolgozójának akaratára, Lendületére. A műszaki vezetés tudása legjavát adva elkészítette az éves szakmai tervet, a távlati tervet, az oneratív tervet, amely alapjában megadta a lehetőségét annak, hogy az üzern lerv- számait túl tudja teljesíteni.

A tervek azonban nagyvonalúak. Alaposabb részletekbe bocsátkozni nem tud és azért van szükség arra, hogy mindenki a saját munkaterületén lavítsa munkáját úgy, hogy a végeredmény, az üzem eredményei javuljanak.

Az üzem műszaki vezetői a jobb eredmény elérésének reményében igyekeznek is a felvetett problémákat megoldani, — részben pedig az általuk is látott hibákat kiküszöbölni. A sok kiesi sokra megy elv alapján gondosan mérlegelni kell minden felvetett problémát és ha legkisebb javulás is várható, azt meg is kell valósítani. Barabás István csapatvezető vájár javasolta például, hogy a vezetése alatt álló csoportos pillérfejtésen készítsen az üzemvezetőség fatárolóheiyet, hoev ezáltal a szá!1?' szállított fa, a szénszállítást ne zavarja és a fatárolö- helyről méret szerinti fát lehessen elvinni. Az üzemvezetőség látva, hogy ezáltal a munkahelyi szállítás biztonságosabb. a fa lerakása egyMilon Ferenc elvtárs, a Nagybáto- nyi Szolgáltató Vállalat egyik legidősebb lakatosa. Azon fáradozik, hogy zökkenő- mentes legyen a függőpályán a szállítás. Nincs is abban a munkában semmi kifogásolni való, amelyik keze alól kerül ki. Képünkön is kötélpályái lakatot jó minőségben javit.

szerűbb lesz és a méret szerinti felhasználással fatakarékosságot is lehet elérni, a tároló vágatot el is készíttette.

Kossuth leitősaikna csoportos pillérfejtésében Igen nagy a nyomás és talpduzzadás. Emiatt az említett körülmény miatt a kihajtott vágatok gyakran 24 óra alatt annyira eldeformálódnak, hogy a 4 méter hosszú és 300 mm. át-; méröiű légcső beszereiese, az azzal való mozgás i^rtetlen Ebből kifolyólag és a sok levegő hiányából nagy volt a csapaton a teljesítmény esés, hiszen a füstrevárás ideje gyakran feszökött egy, másfél órára.

Csúz Sándor vájár ilyen nagynyomású helven javasolta a műanyaglégcső bezeté- sét, mellyel deformált vágatban is lehetett a munkahelyre levegőt elvezetni. Ezzel sikerült elérni, hogy a csapat füstrevárása a normálisra csuivKent és a teljesítmény emelkedett.

Bakos k. József, a Szeptember 6. akna nyugati bányarészen a II. telepi ereszkébe egy szállítási dolgozóval többet javasolt, hogy az ott működő 2 csoportos fejtés üres ellátásával mutatkozó zavarok kiküszöbölődjenek. A műszaki vezetés próbákén! meghallgatva a javaslattevőt, egy dolgozót telepített ás amikor az bebizonyosodott, hogy a csapat teljesítménye felemelkedett, a többlet létszámot meg is hagyta.

Ezek a javaslatok kis horderejűek, nem mutatnak milliós megtakarításokat egyma- gukiban, de elsősorban hozzájárultak ahhoz, hogy a szorospataki bányaüzem első öt hónapjának eredményei megütik az élüzem szintet.

gas táppénzes állománynak más okai is vannak. Hosszú évek óta ismeretes, hogy a vidékről bejáró, földdel rendelkező munkások egy tekintélyes része időközönként — főleg a mezőgazdasági munkák idején — előszeretettel marad otthon. És ez, sajnos, nem egy esetben táppénzes állományban történik. Ezek közül kerülnek ki az álbetegek, a táppénzcsalók. Magukkal hozták sokan a múltból örökölt szemléletet, amikor a munkás igyekezett minden módon könnyíteni a kizsákmányolás terhén. Még nem mindenki ismerte fel világosan, hogy az álbetegséggel nemcsak a társadalomnak, hanem saját magának is árt a mi rendszerünkben. Vajon mennyire segítik elő a munkásság döntő többsége által képviselt nagy ügyet azok a salgói „betegek”, akik táppénzes állományban rendszeresen a kocsmákban töltik el a műszakot. A nagyobb baj pedig az, hogy az ilyen és hasonló esetek ellen nem mindenkor lépnek fel kellő határozottsággal.

E helyzet kialakulásához feltétlenül hozzájárul egyes orvosok végletekbe eső munkája is. Előfordul, hogy esetenként felületes vizsgálattal a beteg dolgozót is keresőképesnek nyilvánítják. Más esetekben egy sor jajgatni, szimulálni jól tudó embert különösebb betegség nélkül hetekig, sőt hónapokig táppénzes állományban tartanak.

Az okokat keresve, feltétlenül rá kell mutatnunk arra, hopv a megbetegedések gyakoriságát számos esetben a felelős gazdasági vezetők hanyagsága okozza, amikor nem tartják meg, és nem tartatják meg a munkavédelmi és egészségügyi óvórendszabályokat. Lehetne példát hozni a szénbányászatból, a Salgótarjáni Üveggyárból, _ Tűzhelygyárból és főleg elég sokat a helyiiparból, hogy egészen kis kérdésekben hosszú idők óta nem történik intézkedés, pedig az lényegesen javítana a munkakörülmé- ról, hogy néhány helyen az egészségügyi és munkavédelmi célokat szolgáló anyagi eszközöket valamiféle olyan tartaléknak tekintik, amelyet egyéb célokra is fel lehet használni.

Ahhoz, hogy ezen a helyzeten sürgősen és gyökerében változtassunk, széleskörű társadalmi összefogásra van szükség. A munkások túlnyomó többségére bátran lehet számítani e feladat megoldásában csakúgy, mint ahogy ez az élet más területén is történik. Elsősorban a pártszervezetek helyéről és szerepéről kell szólni ezzel kapcsolatban. Nagyon szükséges, hogy az üzemi pártbizottságok és alapszervezetek termelést szervező és ellenőrző tevékenysége hatékonyan kiterjedjen erre a területre is. Ahogy azt a megyei párt- bizottság tette, az alsóbb pártszervek és szervezetek is irányítsák rá a közvélemény és a vezetők figyelmét a magas táppénzes állomány okaira és megszüntetésének körülményeire. A gazdasági és

műszaki vezetők értsék meg világosan, hogy a munkások védelmére hozott törvények és rendelkezések megtartásának elmulasztása, vagy éppen a lógás eltűrése súlyos bűn a társadalommal szemben, és ellentétes azzal a bizalommal, amelyet a vezetőknek előlegeznek. Különösen helytelen az a szemlélet, hogy amikor az illetékes szervek intézkedéseket követelnék, akkor egyes gazdasági vagy műszaki vezetők ebben a termelés akadályozását látják. Nem lehet megnyugodni abban sem, hogy a szakszervezeti bizottságok nagyon sok helyen elnézik a törvénysértéseket, nem tekintik nagyon is elsőrendű feladatúiknak a munkafegyelem megszilárdítását.

Természetesen a kialakult helyzettel kapcsolatos feladatokat teljesen félreérti az, aki úgy gondolja, hogy itt néhány administrativ intézkedéssel gyors változást lehet elérni. Igaz, erre is szükség van. De az elsődleges, és legfontosabb, hogy a vezetők támaszkodjanak a munkások nagy többségére és világosan lássák: célt elsősorban neveléssel, a felvilágosító munkával, megfelelő közhangulat kialakításával lehet elérni.

A táppénzes állomány egészséges csökkentésében és a munkafegyelem megszilárdításában előttünk álló feladatok megoldása ma rendkívül nagy súllyal bírnák. Nemcsak az ez évi terv teljesítése és a második ötéves terv jó előkészítése szempontjából, hanem azért is, mert a dolgozó emberek egészségének törvényes védelme, a betegségek megelőzése és a társadalom pénzén élősködő egyes emberek rendreutasítása teljes egészében megegyezik a munkásosztály felfogásával, erkölcsével és céljaival.

Vasárnap megkezdik a Zagyva I. nagyjavítását

Vasárnap reggel több mint 23 hónapi működés után leállt a Zagyvapálfalvi Üveggyár régi kemencéje, a Zagyva I. Hétfőn engedik ki a hutából a közel 70 vagon- nyi izzó üveget. A kilencna- pig tartó hűlési időszak után látnak hozzá a kemenceépi- tők a bontáshoz és a javításhoz. A tervek szerint a felfűtés után a kemence termelése szeptember 3-án indul meg ismét.

A nagy munkát megfelelő előkészület előzte meg.

Napokra, órákra bontva tervet készítettek a gyár műszaki vezetői a nagyjavításhoz.

Messzemenően hasznosítják azokat a tapasztalatokat is, amelyeket eddig szereztek a javításoknál. Ügy tervezik, hogy az alapos előkészület és a tapasztalatok hasznosítása jelentősen hozzájárul majd a huta javítási idejének csökkentéséhez. Már a hűtés és a javítás ideje is több nappal rövidebb a szokásosnál. Eredetileg 68 munkanapot terveztek a vasárnapi leállástól a szeptember 3-i kiindulásig, e nagy munka elvégzésére. Az intézkedési tervben azonban már sikerült ezt az időszakot két nappal csökkenteni. A munkások és a műszaki vezetők véleménye azonban az, hogy még további csökkentést lehet elérni:

úgy tervezik, hogy a húzógépek hatvan nap múlva, tehát már augusztus végén megindulnak.

Amíg a gyár régi kemencéjét felújítják, addig az új kemencére, a Zagyva II-re hárul nagy feladat. Az új kemence már erősen megközelíti teljes kapacitását és minden remény megvan arra, hogy a Zagyva I. javítása idején maradéktalanul eleget tesz ez az üzemrész a reá háruló fontos feladatnak.

r

OltiHL khüiifú üimjánih

Rövidesen útjára indul a sok-sok pohár, váza és más készítmény a Salgótarjáni Üveggyárból. Szorgalmas fiatalok, fürge kézzel készítik elő szállításra a kemencék munkásainak termékeit.

Szocialista szerződést kötnek a hideghengermű építői, szerelői

1961 május 1-re tervezik a próbaüzemeltetesf

A Zagyva II. építésén és szerelésén dolgozó vállalatok példájára szocialista szerződést kötnek a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerművének rekonstrukcióján dolgozó építők és szerelők is. Ebből a célból — a megyei párt- bizottság kezdeményezésére — csütörtökön már előzetes megbeszélést folytattak a vállalatok megbízottak A cél az, hogy a mintegy 138 millió forintos beruházással épülő új létesítményben 1961 május 1-én a próbaüzemeltetést megkezdjék.

A hideghengermű építésén és szerelésén közvetlenül dolgozók hat vállalatnak és a még velük kooperáló számos más gyárnak, üzemnek sok nehézséget kell legyűrnie, hogy ez a célkitűzés megvalósuljon. Egyes vállalatok, mint például a Budapesti Hajtóműgyár máris szép jelét adták támogatásuknak. Levélben közölték a Salgótarjáni Acélárugyárral, hogy az általuk gyártott

10 darab motort a szerződésben foglalt határidőnél egy évvel korábban, 1960

december 31-ig leszállítják

a hideghengerműnek. Ez olyan példamutatás, amelynek követésére méltán szükség van más vállalatok részéről is.

Egyébként az érdekelt gyárak megbízottai két hét múlva ismét összeülnek Salgótarjánban, hogy részleteiben is meghatározzák az egyes gyárak, vállalatok feladatait és ennek alapján megkössék az ország és a megye számára jelentős beruházás határidő előtti átadására a szocialista szerződést.

Ezekben a napokban a rendelkezésre álló tények és statisztikai adatok alapján a megyei pártbizottság és a megyei szakszervezeti szervek fokozott mértékben irányították rá a figyelmet a táppénzes létszám alakulására. Ennek pedig nyomós okai vannak. 1957-hez viszonyítva ez év első negyedére közel egy százalékkal növekedett a táppénzes állomány. Hasonló időszakot figyelembe véve az országos arány alakulásának ez közel tízszerese. Különösen kirívó a helyzet a vasiparban, az építőiparban, a helyi- iparban és a közalkalmazotti szakmákban, valamint néhány helyen a fiataloknál. Mindenek felett pedig a szénbányászat vezet mind a növekedés ütemét, mind a táppénzes állomány arányát illetően.

Hogy az így kialakult helyzet milyen súlyos károkat okoz, artra elég megemlíteni, hogy Salgótarján hat nagyüzemében az év első négy hónapja alatt betegség miatt több mint 482 000 munkaóra esett ki. Ha ez továbbra is így marad, akkor a beteglétszám és az igazolatlan mulasztás miatt tóeső termelési érték megközelítőleg annyi lesz, mint a Zagyvarónai Vasötvözetgyár egész évi termelésének értéke. Ez pedig nem tartozik a 'kisebb összegek közé.

A 'kialakult helyzet okait keresve, súlyos tévedés lenne általánosítani. Világosan látni kell, hogy a megváltozott társadalmi és anyagi körülmények következtében dolgozóink olyan betegségekkel és egészségügyi panaszokkal is orvoshoz mennek, illetve táppénzes állományba kerülnek, amelyekkel a múlt rendszerben semmi lehetőség sem lett volna felkeresni az orvost. Nem lehet számításon kívül hagyni azt sem, hogy megyénk egészségügyi ellátottsága még elmarad az igények mögött, számos hiányossággal küszködik. De a ma; kalmazottat találtak tbc-ben, akik a telefonnál vannak. Hát nem kellene ebben intézkedni? Hiszen mindenki előtt ismeretes, hogy a telefonkezelők szorosan egymás mellett vannak, naponta sokat beszélnek — nagyon is könnyű a fertőzés.

S ha ez már be is következett, amellett sem lehet szó nélkül elmenni, hogy az éjszakás beosztásban lévők Salgótarjánban csakúgy, mint a balassagyarmati központban is éjszakáról éjszakára más-más éjszakás dolgozó pihen az ágyban, de ágyneműt csak kéthetenként váltanak!? Ez bizony nem igen tükrözi azt, hogy valamit is törődnének a dolgo- , zók egészségvédelmével. A mentség talán annyi, hogy a : szakszervezet felülvizsgálta ezt a tarthatatlan helyzetet — s reméljük, az igazgatóság is magáévá teszi a kérést, — sürgősen változtatnak ezen az állapoton.- So -