Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)

1960-06-29 / 52. szám

1960. június 29. NÓGRÁDI nípojsag 3 MACOK1I PANASZ Akkor volt a maconkai új településen nagy öröm, ami­kor a saját lakásba, saját erőből a vizet is bevezették az itt lakó bányászok. Azért a kényelemért, hogy ne kel­lessen a vizet távoli kutak­ból hordani, hogy a megépí­tett fürdőszobát használhas­sák is felnőttek és gyerekek, vállalták azt az áldozatot, hogy családonként 3—5 ezer forintot fizessenek ki a víz­vezetékért, a szerelésért. Nem is volt ezzel a vezeték­kel hosszú éveken át semmi baj. Ha nem is rendszeresen, de azért mindég csörgedezett benne az életet jelentő víz. Használhatta azt az édesanya főzéshez, mosogatáshoz, vidá­man lubickolt a fürdőkádban gyermek és felnőtt egyaránt. És 1959-ben mintha valaki megirigyelte volna a macon­kai líj telep lakóinak nagy­szerű életét. Egy szigorú ren­WWWWWWWVWWWWVWVWVWWWWVWWWWWWWWWWWWWWWWWWWVW delettel megfosztották a ké­nyelemtől az itt lakó bányá­szokat — se szó, se beszéd levágták a vízvezetéket, s volt víz, nincs víz. Most aztán több mint 100 család mintegy 350 tagja lesi a csendes csapokat — mikor könyörül meg a la­kókon, mikor lehet ismét használni a fürdőszobát. A lakók előtt a számtalan kér­dőjel. Lesz víz? Nem? A rozs­da elmarja-e az üres vezeté­ket? Most, hogy megoldódott Nagybátony bányaváros víz­ellátása, Maconkára már nem gondolnak? Vagy el is felej­tették, hogy levágták a veze­téket? Ki tudja! Az azonban már biztos, hogy ezért valaki felelős, s ha ezt a felelőst si­kerül megtalálni, talán még intézkedés is történik a ma- conkaiak panaszában. No, erre vagyunk! mi is kíváncsiak So Az újítási hónap eredménye: 6 millió forint A napokban zárult a Zagy- vapálfalvi Bányagépgyárban az újítási hónap. Ennek ke­retében 69 javaslatot nyújtot­tak be a gyár dolgozói, amely­nek előkalkulált gazdasági eredmény^ meghaladja a 6 millió forintot. Különösen ér­tékes Juhász György és Varga István javaslata a hulladék­anyagokkal való gazdálkodást illetően, amelynek értéke az előzetes számítások alapján meghaladja a 230 ezer forin­tot. Surányi Imre lakatos bri­gádjának tagjai kivétel nél­kül részt vettek a mozgalom­ban és közösen tíz újítási ja­vaslatot dolgoztak ki. Németh Endre műszaki dolgozó anyag­takarékosságra, Oláh Mihály és Havasi Béla helyettesítő anyagok beépítésére tett hasz­nos javaslatot. A gyár műszaki dolgozói most azon fáradoznak, hogy a javaslatokat gyorsan el­bírálják. A szakszervezeti munka váljon az egész tagság társadalmi ügyévé Újjáválasztották a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsát Szombaton tartotta küldött- értekezletét a Szakszerveze- zetek Nógrád Megyei Taná­csa. A Salgótarjánban ren­dezett küldöttértekezleten mevielentek Pothornik József az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igaz­gatója, Jakab Sándor a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Bessenyei Miklós a SZOT elnökségének tatna, a Postás Szakszervezet főtit­kára, továbbá a nógrádi iparmedencével szomszédos csehszlovákiai besztercebá­nyai kerület szakszervezeti tanácsának négytagú küldött­sége Pavel Flóris kerületi fő­titkár vezetésével. Nádasdi András a SZOT elnöke mon­dotta el a tanács elmúlt há­rom évében végzett munkájá­val és mintegy harmincezer nógrádi szervezett munkás te­vékenységével kapcsolatos be­számolót. Elmondotta, hogy jelenleg 225 brigád versenyez Nóg- rádban a szocialista mun­ka brigádja cím elnyeré­séért, sőt 18 brigád már birtokosa e kitüntető cím­nek. Rámutatott, hogy a szakszer­vezeti munkában tovább szé­lesítik azt a mozgalmat, hogy a termelést közvetlen irányí­tó műszaki vezetők 'maguk is lekenek a szocialista címért versenyző brigádok tagjai. Bírálta a beszámoló a Nógrád megyei tanács inari és terv­osztályának munkó'"+ mert az ott dolgozó szakemberek a tanácsi ipar munkásainak és vezetőinek tudta és meg­kérdezése nélkül készítették el a felüAveletük alá tartozó iprai üzemek ötéves fejlesz­tési tervét, Most utólag a megyei pártbizottság közbelé­pésére kellett ezt a mulasz­tást pótolni. A munkások kulturális és szakmai nevelé­séről szólva elmondotta, hogy különösen a falvakból be­járó dolgozók képzését kell előtérbe helyezni a következő időkben. A Nógrádi iparme­dence több mint harmincezer munkásának mintegy hatvan százaléka ugyanis falvakból jár munkahelyére s ezért már a közeljövőben falusi munkásklubokat nyitnak a megyében s tovább szélesítik a szakszervezeti könyvtárhá­lózatot is. A beszámoló feletti vitá­ban több felszólaló is sür­gette, hogy a szakszervezeti munkát az egész szakszervezeti tagság társadalmi ügyévé kell tenni. Soós János a Salgótarjáni Acélárugyár SZB titkára a szocialista munka brigádjai­nak eredményéről szólt és Az élüzem címért Harmadszor... Egymás után már harmadszor indítottak versenyt az élüzem cím elnyeréséért a Kis- terenyei Fűtcház vasutasai. Tavaly két íz­ben kaptáik meg ezt a kitüntető címet és szeretnék az idei vasutas napon is ismétel- ten elnyerni. Az év eddig eltelt részében elért eredmények azt mutatják, hogy a fűtő­ház dolgozóinak elhatározása megalapozott. Az év első öt hónapjában több mint 1260 tonna szenet takarítottak meg, amely több mint 76 ezer forintot jelent. A mozdonyfel- használás és a kocsimozgatás tervét ebben az időszakiban 16 százalékkal teljesítették túl. Május végéig 70 fillérrel olcsóbban szállítottak egy tonna árut 100 kilométeres távolságra, mint egy évvel korábban. Ez to- további 355 ezer forintos megtakarítást je­lent. Az év végére szeretnék elérni a másfél millió forintot. A megnövekedett feladato­kat ugyanakkor kevesebb mozdonnyal való­sítják meg. Hasonló teljesítményt a múlt évben 20 mozdonnyal értek el, most pedig 19-el, illetve június hónapban már csak 17 mozdonnyal. Mindezek kedvezően hatnak ki a fűtőház önköltségére, amelyet rendszere­sem 8—10 százalékkal túlteljesítenek. Ebben az évben például egyetlen légszivattyú-cse­re sem volt, míg tavaly pedig 15. A fűtőház vezetői és dolgozói ném nyu­godtak meg az eddig elért eredményekkel. Most például rendszeresen járják a Kiste- terenye-Kálkápolna közötti vasútvonalat, vizsgálják á pályát, a mozdonyok üzemké­pességét. Azonnal intézkednek, ha valami­lyen akadályt látnak. Tizedszer... A szorospataki bánya dolgozói még az év elején nagyszerű célt tűztek maguk elé: olyan eredményt kívánnak elérni, mellyel a szénmedence történetében először: tizedszer is elnyerik a megtisztelő büszke élüzem cí­met. E nagyszerű elhatározás valóraváltása érdekében közös volt az összefogás. A mű­szaki intézkedések egész sora, a bányászok egyéni és párosvetélkedése kiváló eredmé­nyeket hozott az év eddig eltelt szakaszá­ban. Az északi lejtősakna kollektívája az, amely legtöbbet tett annak érdekében, hogy a bányászok elhatározása testet öltsön: ti­zedszer is élüzem legyen Szorospatak. Itt nemcsak á mennyiségi terv teljesítésére tö­rekedtek, hanem az év öt hónapjának át­lagában 130 kilogrammal növelték az össz- üzemi teljesítményt, 101 kalóriával javítot­ták a szén fűtőértékét és 11,8 forinttal ter­meltek olcsóbban egy tonna szenet, mint azt a terv előírta. A tervezett 36,9-as baleseti gyakoriságot 5 hónap alatt a nullára csök­kentették. Természetesen hasonló eredményt értek el a Szeptember 6. akna és a Kossuth lejtősakna bányászai is. A szorospataki bányászok ebben a hónap­ban sem termeltek rosszabbul, mint öt hó­nap átlagában. Ezalatt az idő alatt közel 4 ezer tonna szenet termeltek terven felül, 27 kilogrammal növelték a termelékenysé­get, 17 kalóriával jobb fűtőértékű szenet termeltek és 6,47 forinttal csökkentették egy tonna szén termelési önköltségét. Ezek a számok százalékos arányban mind megha­ladják az éliüzem szint elnyeréséhez szük­séges eredményeket. javasolta, hogy az üzeimi or­vosak hatáskörét szélesítsék ki a dolgozók táppénzes ál­lományba vételére; Kesse Antal tűzhelygyári SZB tit­kár az üzemi tanácsok mun­kájáról beszélt, dr. Merényi Sándor kórházi főorvos a körzeti és felülvizsgáló or­vosok fokozottabb segítését kérte a szakszervezettől. Fel­szólaltak Pothornik József az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt igazgatója és a küldöttértekezleten részt- vev" csehszlovák szakszerve­zeti küldöttség vezetője, to­vábbá a küldöttértekezlet más vendégei is. Számos hoz­zászólás után délután a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak és a kongresszusi küldöt­tek megválasztására került sor, maid határozatot fogad­tak el a szakszervezeti mun­ka további megjavítására. A határozat többek között megállapította: az elmúlt évek során javult a szakszer­vezetek mozgalmi élete, nőtt a taggyűlések szerepe, fejlő­dött a bizalmiak munkája, több ezerrel nőtt a társadalmi aktívák száma. A javuló mozgalmi élet, a fellendült politikai tevékenység hozzájá­rult ahhoz, hogy a szakszervezeti aktivis­ták eredményesen közve­títették a párt szavát a dolgozókhoz. Széles körben ismertették a párt, a kormány és a SZOT határozatát, magyarázták végrehajtásának fontosságát. A munkaversennyel kap­csolatos feladatokról szólva felhívja a figyelmet a határo­zat, hogy a szocialista mun­kaverseny alapja továbbra is a kollektívák versenye le­gyen, az egyéni versenyek fejlesztése mellett. Tovább kell szélesíteni a brigádok, az üzemrészek közötti párosver­senyt. A szakszervezetek haté­konyabban támogassák a szocialista brigádmozgal­mat, teremtsék meg a feltételét, hogy e brigádok tagjai a művelődésre irányuló válla­lásaikat is maradéktalanul teljesíthessék. A szakszerve­zeti és gazdasági vezetők nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a brigádok vállalásai szervesen kapcsolódjanak a vállalat előtt álló feladatok megoldásához. Határozottan lépjenek fel a mozgalmat le­becsülő nézetekkel szemben. Szélesíteni kell az üzemi de­mokráciát — mondja további­akban a határozat, — s to­vább kell javítani az üzemi tanácskozások munkáját. El kell érni. hogy a vállalatok legfontosabb gazdasági problémái az üzemi tanácsok elé kerül­jenek. Növeljék a szakszervezetek a fiziaki munkások bevonását az újító mozgalomba, s a szakszervezeti szervek se­gítsék a vállalati szervekkel közösen a dolgozók szakmai képzettségének növelését. A szakszervezetek tudatosít­sák a munkásosztály felelős­ségét a mezőgazdaság szoci­alista átszervezésében, a meg­lévő tsz-ek megszilárdításá­ban, és a jövőben hatásosab­ban foglalkozzanak a dolgo­zók egészségügyi helyzetének javításával. Szorgalmazzák, hogy a megyében tovább bő­vüljön a bölcsődék és napkö­zi otthonok hálózata. Javítani kell az üdültetési munkát is. A kiválasztásnál érvényesíteni kell azt az el­vet, hogy az üdülés a jó mun­ka jutalma. A továbbiakban a balesetvédelmi feladatokkal, a munkásvédelemmel, majd a politikai nevelőmunka, vala­mint a kulturális és sportte­vékenység megjavításával foglalkozik a megyei küldött- értekezlet határozata. Végül a dolgozó nők és az ifjúság problémáival kapcsolatban kijelenti: Nagy türelemmel és kö­rültekintéssel kell foglal­kozni a dolgozó nők min­dennapos problémáinak megoldásával, munkakö­rülményeik javításával. Segíteni kell a dolgozó nők politikai, szakmai általános műveltségének emelését. A szakszervezetnek minden te­rületén segíteni kell az ifjú­munkások nevelését is. Meghalt Harry Pollitt elvtárs Tragikus hirtelenséggel elhunyt Harry Pollitt, az angol munkásosztály leg­kiemelkedőbb vezetője. A kummunista párt és a szo­cialista mozgalom rendkí­vül sokat köszönhet neki. Megtestesítette a munkás- osztály legkiválóbb tulaj­donságait: harckészségét, kitartását, törhetetlen bá­torságát és az osztályszo­lidaritás szellemét. Egész életét a munkásosztály szolgálatának szentelte. ÜNNEPSÉG A 15 KTSZ-BEN ÉVES Szombaton ünepelték szö­vetkezetük alapításának 15. évfordulóját a Salgótarjáni Cipész KTSZ. dolgozói. A megye legrégibb kisipari ter­melőszövetkezetét ebből az al­kalomból az OKISZ is kö­szöntötte. Az ünnepi mű­sorral gazdagított megemlé­kezésen a ktsz alapító tagjait és a legrégibb tagokat — ösz- szesen 15 dolgozót — juta­lomban részesítettek. ■bányaüzem jelentették, A TRÖSZT IS TELJESÍTETTE FÉLÉVES TERVÉT Az első féléves terv si­keres teljesítéséért folytatott harcban szénbányászaink nagyszerű eredményeket ér­tek el. A szénmedence bánya­üzemei közül Kisterenye, Ménkes, Kányás után szom­baton a rónai dolgozói is azt hogy határidő előtt eleget tet­tek első félévi kötelezettsé­güknek, s féléves tervükön felül még 3800 tonna szenet adnak a népgazdaságnak. Ezek a bányaüzemek lebet- tővé tették, hogy jól zárja első félévi tervét a tröszt egésze is. Hétfőn délután a tröszt is jelentette, hogy határidő előtt teljesítette féléves tervét. Téglagyári munkások között Teherautók sorakoznak a Zagyvapálfalvi Téglagyár előtt. Serény munkások rak­ják a téglát, s amelyik kocsi megtelt, az indul, hogy MINÉL ELŐBB eljusson a rakomány vala­melyik sürgős építkezésre. Benn az irodán számoszlo­pok fölé hajol Havasi Emil elvtárs, a vállalat tervese. A féléves tervről érdeklődöm. — Égetett téglánál lesz le­maradás — mondja sajnál­kozva Havasi elvtárs. — Ez már a múlt hónapban jelent­kezett, de sajnos nem tudunk belőle behozni semmit sem... A téglagyár féléves terv­teljesítése, ha termékenként nem is lesz meg, de forint értékben teljesítik a tervet. Ezt pedig a termelékenység emelkedésének köszönhetik. — Furcsa, de így van — mosolyog Havasi elvtárs — egy munkás 12 százalékkal termelt többet, illetve na­gyobb értéket, s ezzel szem­ben 6 százalékkal több bért kapott... A bányánál éppen robban­tásra készítik elő a mezőt. CSILLE-CSILLE UTÄN viszi a darabos agyagot a zú- zómalomfoa, ahonnan a prés­gépbe kerül, s aztán kész a tégla. — No, nem ilyen egyszerű — magyarázza Havasi elvtárs, miközben azt figyeljük, hogy két munkás mint veri szét a hatalmas agyagrögöket, hogy áthulljanak a rácson az őrlő­dobba. Ha darabos az agyag, akkor ezek az emberek dol­goznak sokat, ha apróbb, ak­kor azok izzadnak meg, akik a bányából küldik fel a teli csilléket. Izzasztó munka, az biztos. Valamelyik ügyes újí­tó gondolkodhatna mór, mi­ként lehetne megoldani, hogy már a bányából apróbb rö­gökben érkezzen a malomba az agyag. A malom alatt zúg a 350-es présgép. Hasonló az egész téglagyártás, a hurkatöltés­hez. Csupán az anyag más, meg a gépből kijövő anyag­nak nem köralakja, hanem téglalap szelvénye van. Egy ötletes fűrészhez hasonló kar pillanatonként odacsap az agyagrúdhoz, s már kész is a tégla. Illetve nem kész, hi­szen :még majd ki kell éget­ni. Ebben a fűrészalakú kar­ban egy drótszal feszül és ez metszi le az agyagrúd- ból a téglákat. — Ezzel a dróttal van ne­künk sok1 bajunk — mondja az egyik munkás, s aztán vi­zet enged az agyagra, mert az repedezni kezd. — Sajnos, nem kapunk sokszor megfe­lelő minőségű drótot. S ha elszakad, le kell állítani az egész monstrumot — mutat a présgépre. Utunk sűrű téglahalmok mellett visz el. Ezek az úgy­nevezett banketták. Havasi elvtárs itt is magyaráz: — Egy újfajta banketta- rakási módszerrel másfélszer több téglát tudunk elhelyezni egyazon területen. Igyekszünk annyi nyerstéglát gyártani, hogy a kemencéink télen is dolgozzanak. Edig nem hasz­náltuk ki télen a kemencé­ket, s így kevesebb téglát tudtunk előállítani. A kemencék fölött meleg széngázos a levegő. Itt dol­gozik Fejes Jánosné égető is. Rajta kívül többen is dolgoz­nak itt. Kiváló munkájának elismeréseként ő A BRIGÁD VEZETŐ. Panasszal kezdi a bemutatko­zást: — Rossz a szénpor — mu­tat a fal mellett húzódó szénporrakásra. — Ügy lát­szik, hogy a kisterenyeiek haragszanak ránk, s azért küldenek ilyen földes tüzelő­anyagot. Megmutatja azt is, hogyan égetik a téglát. Az égetőtér emeleten van, a kemence —* amely alagútszerű — pedig a földszinten. A kemencébe berakják a téglát és fentről tüzelőnyílásókon keresztül táplálják a tüzet szénporral. Lent éppen a téglát pakol­ják a kemencébe. Gyurkovics Lászlóné és Szarka Gábomé fürgén betolják a kemencébe a csille nyerstéglát és felrak­ják egészen a mennyezetig. Egy éve dolgoznak a válla­latnál, szeretik a munkáju­kat. Azt mondják, hogy a kereset ugyan lehetne több is, de az 1500—1600 forint szép pénz a munkájukért. Dolgoznak az emberek, él a gyár. Készül a tégla, hogy minél előbb eljusson házak­hoz, Iskolákhoz, orvosi ren­delőkhöz. Nyerstéglából kö­rülbelül EGYMILLIÓ DARABBAL teljesítik túl az első féléves tervet. Az égetéssel néha még akadnak gondok, de a mun­kások, műszaki vezetők azon vannak, hogy ezeket meg­szüntessék. — pá — 5€ Külszíni szénfej- tést terveznek szén medencénkben a mátraszelei ré­ten. A jelek sze­rint elegendő szén vagyon áll rendel- | kezésre, s a kül- I fejtést rövidesen 1 meg is kezdik. % Képünkön próba- § fúrást végeznek, a | szénmező határá- | nak megállapítá­sához. I 1 sg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents