Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)

1960-06-29 / 52. szám

NÓGRÁDI NÍPÜJ8ÁB 1960. június 29. 2 Bátran tárjuk fel a helyi tartalékokat (Folytatás az 1. oldalról.) Építőmunkánk meggyorsítá­sában nagy jelentősége van a helyi tartalékok, lehetőségek jobb kihasználásának. A műszaki színvonalat je­lentősen emelhetjük a meglévő technika jobb ki­használásával, a termelő- eszközök korszerűsítésével, a technológiai fejlesztés­sel, a munkaszervezéssel, új profilok kialakításával, a minőség javításával. Üzemeinkben ma már egyre jobban kutatják, tanulmányoz­zák ezeket a lehetőségeket, a műszaki fejlesztési tervek job­ban épülnek a dolgozók javas­lataira. A műszaki fejlesztési tervek fő célkitűzéseikben he­lyesek, de mégsem mentesek néhány negatív jelenségtől. A tervek kidolgozása nem tudo­mányos felmérés, hanem in­kább üzemi talasztalat alap­ján történik. A tervek végre­hajtásának megszervezése és ellenőrzése sem kielégítő. A műszaki fejlesztést nem sike­rült még társadalmi üggyé tenni. Ennek érdekében külö­nösen nagy feladatok hárul­nak az újítómozgalomra. Etekintetben legjelentősebb a fejlődés az. acélárugyárban, a Sikeres előrehaladásunk ál­landó és alapvető feltétele — hangsúlyozta a városi párt- bizottság titkára —, a dolgozó tömegekkel való kapcsolat. A párt és a tömegek kapcsolatának erősödése, a szocialista építőmunka célkitűzései többi vállalatoknál és első­sorban az építőiparnál stag­nálás, vagy visszaesés mutat­kozik. Az előadó megállapí­totta, szükséges, hogy a szak- szervezetek széles körben tu­datosítsák az újítási rendele­tet, minden üzemben létre kell hozni a műszaki tanácsadó bizottságot, meg kell gyor­sítani a javaslatok elbírálását, kivitelezését, és ahol lehetőség van rá, kísérleti műhelyt kell felállítani. A továbbiakban Andó elv­társ szólott a munkaverseny­ről, hangsúlyozta, hogy a vál­lalatoknak jobban fel kell mérni a lehetőségeket. A versenyt még jobban a termelés gazdaságossága és a minőség javításának szolgálatába kell állítani. Biztosítani kell a vállalások feltételeit, a rendszeres ér­tékelést és a legszélesebb nyil­vánosságot. Tovább kell fej­leszteni a tapasztalatcseréket, a munkamódszer átadását. A mozgalmi és gazdasági vezetőknek nagyobb gondot kell fordítania a munkafe­gyelem szilárdítására, a táp­pénzes állomány csökkentésé­megvalósításának legfőbb biztosítéka. Ezzel kapcsolatban szólott a termelési tanácskozások jelen­tőségéről, az itt elért ered­ményekről. Megállapította, hogy ezeket a tanácskozáso­kat lehetőleg a kisebb terme­lési egységekben tartsák és elsősorban akkor, amikor az üzem, a műhely helyzete ezt megköveteli. Általában töre­kedni kell a tanácskozások színvonalának emelésére, a munkások javaslatainak elin­tézésére, megválaszolására. Az üzemi demokrácia érvé­nyesülésének egy másik for­mája a munkásgyűlés. Ma már kezdenek meghonosodni ezek a gyűlések, azonban még nem minden vállalatnál értik jelentőségét. Szükség van arra, hogy minél több gazdasági ve­zető tartson munkásgyűlést. Ezután szólott arról, hogy szervezettebbé kell tenni a törzsgárdával való foglalko­zást, jobban igénybe kell ven­ni a törzsgárda nagy segítő- készségét a vállalatok előtt álló feladatok megoldásában. Az üzemi demokrácia szé­lesítését szolgálhatják az üze­mi tanácsok is, ha azok mun­kájára nagyobb gondot for­dítanak a jövőben a mozgal­mi és gazdasági vezetők. Ugyancsak nagyobb gondot kell for­dítani a dolgozók minden­napi ügyes-bajos gondjai­nak, problémáinak elin­tézésére is. Ezért fontos, hogy a vezetők rendszeresen tartsanak foga­dónapokat. A tűzhelygyárban megértették annak jelentősé­gét, ha a vezetők maguk men­nek le a műhelyekbe a dol­gozókhoz és mindjárt a hely­színen intézkednek. A továb­biakban az előadó a társadal­mi bíróság munkájáról szólva hangsúlyozta: az igazgatók és a szakszervezeti titkárok törődjenek többet azzal, hogy a munkások nevelésének ez a fontos szerve minél jobban betöltse hivatását. re. 0 tömegekkel való jó kapcsolat sikereink legfőbb biztosítéka Állandóan emeljük a vezetés színvonalát Pártunk kongresszusa a nép­gazdaság további fejlesztésé­nek egyik fontos követelmé­nyeként a vezetés színvonalá­nak további javítását jelölte meg — mondotta az előadó. Az ötéves terv feladatait csak így oldhatjuk meg maradék­talanul. Üzemeink felső vezetői többségükben képesek felada­tuk ellátására. Egyes gazda­sági vezetőknél azonban a megszokottság, a rutinból va­ló vezetés, a rendeletekkel való irányítás is tapasztal­ható. Gyakran hiányzik az előrelátás, a tervszerűség. Az egyszemélyi döntés helyessége érdekében szükség van a kollektívá­ra való jobb támaszkodás­ra. Ezért javítani kell a műszaki értekezletek színvonalát. Biz­tosítani kell az osztályvezetői és osztályértekezletek rend­Gazdasági célkitűzéseink végrehajtása, a műszaki szín­vonal szakadatlan emelése csak megfelelő számú és fel­készültségű mérnök, technikus és szakmunkás esetében kép­zelhető el. Ezért fontos fel­adatunk, hogy meggyorsítsuk a dolgozók sokoldalú fejlődé­sét — mondotta Andó elvtárs. Nálunk ilyen tekintetben sú­lyos lemaradás van. Az összes műszaki állományú létszám­nak csupán 45 százaléka ren­delkezik mérnöki és techni­kusi képzettséggel. Még rosz- szabb a helyzet a művezető­ket illetően. Jelentős azok­szeres megtartását, az osztá­lyok jobb együttműködését. Az e kérdésekben tapasztalható hibák elsősorban a termelés frontján éreztetik hatásukat. Az alsóbb vezetők, a műszaki középkáderek általában meg­felelő hatáskörrel rendelkez­nek, de nem minden esetben képesek felmérni, hogy ez na­gyobb felelősséggel is jár. Nem eléggé határozottak, kö­vetkezetesek, közgazdasági és technológiai ismeretük még saját munkájukra vonatkozó­an is hiányos. A vállalatok vezetése részéről jobban kell törekedni arra, hogy megta­nítsák a műszaki középkáde­reket vezetni. A vezetés színvonalának ja­vításához tartozik az is, hogy mindig a népgazdasági ér­deket tartsuk szem előtt, és ez alá rendeljük a helyi érdekeket. nak a száma is, akik alacsony iskolai végzettséggel töltenek be fontos műszaki és admi­nisztratív munkakört; Mint az előadó megállapí­totta, ennek a lemaradásnak az okai, a korábbi szektáns és a jelenlegi szubjektivista nézetekben, a helyenként ta­pasztalható bizalmatlanságban, valamint a műszakiak beis­kolázásának tervszerűtlensé- gében kereshető. Ma már kialakulóban van egy olyan közhangulat, hogy szocialista építőmunkánk meggyorsításához a kép­zett szakemberek sokasá­gára van szükség. Ennek eredménye, hogy Sal­gótarján üzemeiben emelke­dett az egyetemre és a techni­kumokba jelentkezettek szá­ma. Eddig még egy évben sem sikerült ilyen nagy számban a beiskolázás. Ha továbbra is hasonlóan, sőt még jobban foglalkoznak mozgalmi és gaz­dasági vezetők ezel a fontos kérdéssel, akkor mai munkánk rövid néhány év múlva érez­teti hatását. További feladat még a mérnökök és techniku­sok iskolán kívül szakmai to­vábbképzésének megoldása. Nagyobb gondot kell fordítani arra is, hogy a 400 órás szak­mai tanfolyamokon minél több olyan műszaki középkáder ta­nuljon, aki nagy gyakorlati tapasztalata mellett nem ren­delkezik elégséges felkészült­séggel. Ugyanakkor szükséges e tanfolyamok színvonalának emelése is, a tananyag több segítséget nyújtson a helyi fel­adatok jobb ellátására. A munkások szakmai to­vábbképzése érdekében szük­séges, hogy minden üzemben alaposan felmérjék a szükségleteket, javítsák a tanfolyamok színvonalát és ügyeljenek arra, hogy a bérezés is ösztönző le­gyen a továbbtanulásra. Az általános műveltség emelésében is vannak kezdeti eredmények. Különösen meg­nőtt a fizikai dolgozók tanu­lási kedve. Ahhoz, hogy még nagyobb eredményeket érjünk el, szükséges nagyobb segítsé­get nyújtani a továbbtanulók­nak, megfelelő megértést biz­tosítani számukra. Ugyanak­kor a továbbtanulók legyenek igényesek magukkal szemben is. A képzeli szakemberek sokaságára van szükség Az ismeretterjesztés szolgálja a műszaki kultúra emelését A gyorsabb előrehaladás ér­dekében gyökeresen meg kell javítani a műszaki ismeretter­jesztést. Szükség van a leg­modernebb termelési eljárások széleskörű tudatosítására. Saj­nos ma még kevés az isme­retterjesztő előadás és még rosszabb az azokon való meg­jelenés. A jelenlegi helyzet ja­vításához elsősorban az üzemi szakszervezet és kultúrházak vezetőjének szemléletén kell változtat­ni. Szükségesek az általános mű­veltséget elősegítő előadások is, de elsősorban olyan is­meretterjesztő tevékenység alakuljon ki, amely előbbre viszi a technikai kultúra fej­lődését. Üzemeink általában rendelkeznek megfelelő szak- irodalommal. Azonban javí­tani kell a legfejlettebb tech­nikának megfelelő szakiroda- lommal és a középkáderek, valamint a fizikai munkások felkészültségének megfelelő alapfokú szakirodalommal tör­ténő ellátáson. Szükség len­ne arra is, hogy a műszaki könyvtárak élén megfelelő műszaki képzettséggel, egye­temmel rendelkező vezető áll­jon. Jó az ellátottság hazai és külföldi folyóiratokkal is. Azonban ezeket nagyon ke­vesen, a külföldi folyóirato­kat pedig nyelvtudás hiánya miatt csak néhányan olvassák. Itt is fokozottabb tudatosító munkára van szükség. Gondoskodni kell a kül­földi folyóiratok lefordí­tásáról, tovább kell széle­síteni a nyelvtanulást. A városi könyvtárban kataló­gust kell felállítani, amelyben az érdeklődők könnyebben megtalálhatják az őket érdek­lő cikkek helyét. Mozgalmi és gazdasági ve­zetőinknek jobban kell töre­kedniük a nemzetközi és a hazai statisztikai anyagok ta­nulmányozására, összehason­lító adatok megismerésére. A pártmunka középpontja: a gazdasági feladatok megoldásának biztosítása Ahhoz, hogy Salgótarján ipara ebben az évben telje­sítse mintegy 2,5 milliárd fo­rint értékű tervét, majd vég­rehajtsa az ötéves terv fel­adatait, javítani kell a párt- szervezetek gazdasági, szer­vező és termelést ellenőrző tevékenységének színvonalát. Egész pártmunkánk fő fel­adata a gazdasági építő­munka sikeres végrehaj­tásának biztosítása. E munka jelentőségét növeli a nemzetközi síkon kialakult békés gazdasági verseny, amely döntő szakaszába érke­zett. Ehhez, szerény lehető­ségeinkhez képest, nekünk is hozzá kell járulnunk. A pártszervezetek gazdasági munkájában nagy szerepük van a párt­csoportoknak. Rajtuk ke­resztül valósulhat meg, hogy a termelés pártellen­őrzése az egész párttagság ügye legyen. Ezért sürgősen javítani kell munkájukon, el kell érni, hogy a pártcsoportok éljenek joga­ikkal. Javítani kell jelentő­sen a termelési agitációt is. Pártszervezeteinknek fel kell számolniok azt a helyenként mutatkozó káros szemléletet is, hogy a politizálás a párt, a gazdálkodás a gazdasági ve­zetők ügye. A kommunista gazdasági vezető nemcsak a terme­lési feladatok végrehajtá­sáért felelős, hanem a párt egész politikájának meg­valósításáért. Pártszervezeteink legyenek kezdeményezők, tárják fel a tartalékokat, tegyenek javas­latokat a termelés javítására; Lépjenek fel a megszokottság, a kényelmesség ellen. Javít­sák kapcsolataikat a dolgozók­kal, az összes tömegszerveze­tekkel együtt munkálkodjanak nagyszerű célkitűzéseink meg­valósításán. H tömegek alkotó tevékenységére támaszkodva dolgozzanak a vezetők A pártbizottsági ülés vitájából A pártbizottsági ülés első napirendi pontjának vitájában elsőként Bemard Rezső elv­társ, a megyei pártbizottság osztályvezetője szólalt fel. Utalt arra, hogy a kongresz- szus határozatainak végrehaj­tásában rengeteg a még fel nem tárt tartalék. Elsőként említette a műszaki színvonal emelését, amelyben a gazda­sági vezetők nagyobb megér­tésére van szükség. A műsza­ki intézkedési tervek általá­ban kielégítőek, de nem elégé irányulnak az új profil kiala­kítására. Általában a műszaki fejlesztésben történő fokozottabb előre­haladáshoz szükséges, hogy fokozottabban tá­maszkodjanak a dolgozó tömegekre. Meg kell javítani a terme­lési tanácskozások színvonalát, módot kell adni arra, hogy a dolgozók időben felkészül­hessenek ezekre az értekezle­tekre. Nagyobb szerepet kell biztosítani a gazdasági veze­tésben az üzemi tanácsoknak, a műszaki tanácskozásoknak. Biztosítani kell, hogy ezek a fórumok a vállalat előtt álló legfontosabb kérdésre irányít­sák figyelmüket. Céltudatos tevékenységet szükséges kifej­teni a törzsgárdára való tá­maszkodásban is. A felszólaló sürgette a helyes határozatok végrehajtásának fokozottabb ellenőrzését. A termelés párt­ellenőrzésével kapcsolatban el­mondotta, hogy a pártszervezetek részé­ről szükség van helyileg hatékony intézkedésekre, közgazdasági elemzésre, és arra, hogy azonnal reagál­janak a felvetődő problémák­ra; Nádasdi András elvtárs, az SZMT elnöke annak okairól beszélt, hogy Nógrádban miért emelkedik az országos átlag­nál lényegesen jobban a táp­pénzes állomány. Ezzel kap­csolatban egyrészt a dolgozók egy kis rétegének fegyelme­zetlenségére, némely orvosok túlzásaira utalt, valamint meg­említette azt, hogy nem elég­séges a munkavédelmi rend­szabályok megtartása. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a fegyelmezetlenekkel, a táppénzcsalókkal, a mun­kások túlnyomó többségét kell szembe fordítani, ugyanakkor szükséges biztosí­tani a megfelelő biztonságos munkakörülményeket is. Kuti Károly elvtárs, a Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke az egyes vállala­toknál elfekvő anyagok, a rak­tározás hiányosságaiból eredő károkról szólott. Javasolta, hogy a társadalmi tulajdon védelme érdekében fokozot­tabban támaszkodjanak a ve­zetők a társadalom erejére. Pothornik József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója arról szólott, hogy a város és a megye ipari üze­meibe egyre több új gép ér­kezik, amelyekhez fokozott ütemben szükséges minél több új mérnököt, technikust ki­képezni. Ezt a feladatot csak nevelés útján oldhatjuk meg. Javasolta, hogy az illetékes szervek különös gondot for­dítsanak az építőiparra, ahol ilyen tekintetben az átlagnál nagyobb a lemaradás. A mun­kafegyelemről és a táppénzes állományról szólva szóvá tette, hogy a termelés pártellenőr­zése ide is terjedjen ki. Kovács József elvtrás, a Zagyvái Szénbányák igazgató­ja a termelékenység emelé­sének fontosságáról és mint ennek eszközéről, a műszaki színvonal fejlesztéséről szólott. Hangsúlyozta, hogy nagyobb gondot kell fordítani a mű­szaki fejlesztéssel kapcsolatos káderkérdések megoldására, e művezetők jogainak és köte­lességeinek megtartására, az új gépekhez szükséges szak­munkások kiképzésére. Sür­gette, hogy a műszaki propa­ganda javításának keretében megfelelő szakemberek el­méletileg is dolgozzák ki a jövő feladatait. Hangsúlyozta, hogy a beruhá­zások megtervezésénél min­denekelőtt a népgazdasági ér­dek kerüljön előtérbe. Novák István elvtárs, a Sal­gótarjáni Acélárugyár főköny­velője az utókalkuláció fon­tosságáról és fejlesztésének szükségességéről szólott. Hang­súlyozta, hogy a műszaki fej­lesztési alap felhasználására fokozottabb gondot szükséges fordítani, azzal minél helye­sebben kell gazdálkodni. Vé­gül a szakmunkásképzésről szólva, a társadalmi ösztön­díj jobb felhasználásáról be­szélt. Vonsik Gyula elvtárs, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője a rekonstrukció szemé­lyi feltételeinek megteremté­séről, a termelés pártellenőr­zésének kérdéseiről szólott. Szoó Béláné, a Vöröskereszt megyei elnöke szóvá tette, hogy a műszaki vezetők nem törődnek eleget a balesetek, a szakmai betegségek megelő­zésével. Fontos az is, hogy javuljon az orvosok kapcso­lata az üzemekkel. Kelemen Jenő elvtárs, a munkafegyelem és a műszaki fejlesztés személyi kérdéseiről szólott. Jakab Sándor elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára felszólalásában mindenekelőtt a tömegek alkotó tevékenysé­gének eddigi eredményeit Salgótarján város ipari üzemeiben a pártszervezetek irányításával folynak a má­sodik ötéves tervjavaslatok feletti viták. A terv szerint augusztus 1-vel minden üzem befejezi ezt a nagyfon­tosságú munkát A Salgótar­jáni Üveggyárban a terv- javaslatok fölötti vita alkal­mával a dolgozók részéről 32 fontos javaslat hangzott el. Ezeket a javaslatokat még külön fontolóra vették az üzemben e célból alakult szakbizottságok is. * A Nógrád megyei Építőipari Vállalat pártszervezetének irá­nyítása mellett 14 építőipari dolgozó vett részt a ságúj-. falui termelőszövetkezetben a vízvezetékhálózat kiépítésében. Ezzel a társadalmi megmoz­dulással nagy segítséget nyúj­hangsúlyozta. Mint mondotta, a vezetőknek rá kell ébred­niük annak veszélyére is, ha elmaradnak a tömegek mö­gött. Az ipar vezetőinek lát- niok kell, hogy az elkövet­kezendő években tovább nö­vekszik az önállóság, hatal­mas összeget fordítunk az öt­éves tervben megyénk fejlesz­tésére. Erre megfelelően fel kell készülni, amely munkánk­ban már most fő kérdés. Né­hány időszerű feladatot ele­mezve, Jakab elvtárs felhívta a figyelmet a gé­pi munka arányának erő­teljesebb növelésére, az élő munkával való foko­zottabb takarékosságra. Szólott a munkafegyelem egyes helyeken tapasztalható lazaságáról és megfelelő köz­hangulat kialakítását sürgette. A rekonstrukcióval kapcso­latban utalt arra, hogy ez nem jelenti az egész gyár újjáépítését. Anyagi erőnkhöz mérten a feladatokat fokoza­tosan oldjuk meg. Ezekről a feladatokról azonban rendsze­resen tájékoztatni kell a mun­kásokat. Ezzel kapcsolatban szólott az előrelátás egyes he­lyeken tapasztalható fogyaté­kosságairól. Mint mondotta, nagy gondot kell fordítani arra, hogy a tervezés már a messzi jövőbe tekint- , sen. A termelés pártellenőrzésé­ről szólva, elsősorban arra hívta fel a pártszervezetek fi- gvelmét, hogy nyújtsanak se­gítséget a gazdasági vezetés stílusának változtatásához. Szükséges, hogy a felsőbb pártszervek módszerbeli segít­séget adjanak az alapszerve­zeteknek a pártellenőrzés ha­tékonyabb kialakításához. Longauer József elvtárs, a tűzhelygyár igazgatója a gyár előtt álló második félévi fel­adatokról szólott. Holczer Károly elvtárs, a Salgótarjáni Üveggyár osztály- vezetője pedig szóvá tette, hogy a gazdasági vezetők na­gyobb gondot fordítsanak az új meghonosítására. A pártbizottsági ülés az első napirendi pont keretében el­hangzott beszámoló és a vita alapján megfelelő határozato­kat hozott. tottak a termelőszövetkezet állattenyésztésének korszerű alapokra történő helyezéséhez. * Salgótarján város ipari üzemeiben a vezetés színvo­nalának emelése és a terme­lés pártellenőrző munkájának megjavítása érdekében hat előadásból álló előadássoro­zatot kezdtek meg. Az elő­adásokat szakemberek tart­ják. A cél az, hogy minél több pártvezetőségi tag, párt­bizalmi és párttag vegyen részt ezeken az előadásokon. Az előadások nagy segítséget nyújtanak az üzemszervezés, műszaki fejlesztés, beruházás, felújítás, önköltségi problé­mák megismeréséhez. A Sal­gótarjáni Üveggyárban már három előadást megtartottak, külön-külön mindegyiken 60 —70 fő vett részt. Salgótarján pártéletéből

Next

/
Thumbnails
Contents