Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
NÓGRÁDI NÍPÜJ8ÁB 1960. június 29. 2 Bátran tárjuk fel a helyi tartalékokat (Folytatás az 1. oldalról.) Építőmunkánk meggyorsításában nagy jelentősége van a helyi tartalékok, lehetőségek jobb kihasználásának. A műszaki színvonalat jelentősen emelhetjük a meglévő technika jobb kihasználásával, a termelő- eszközök korszerűsítésével, a technológiai fejlesztéssel, a munkaszervezéssel, új profilok kialakításával, a minőség javításával. Üzemeinkben ma már egyre jobban kutatják, tanulmányozzák ezeket a lehetőségeket, a műszaki fejlesztési tervek jobban épülnek a dolgozók javaslataira. A műszaki fejlesztési tervek fő célkitűzéseikben helyesek, de mégsem mentesek néhány negatív jelenségtől. A tervek kidolgozása nem tudományos felmérés, hanem inkább üzemi talasztalat alapján történik. A tervek végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése sem kielégítő. A műszaki fejlesztést nem sikerült még társadalmi üggyé tenni. Ennek érdekében különösen nagy feladatok hárulnak az újítómozgalomra. Etekintetben legjelentősebb a fejlődés az. acélárugyárban, a Sikeres előrehaladásunk állandó és alapvető feltétele — hangsúlyozta a városi párt- bizottság titkára —, a dolgozó tömegekkel való kapcsolat. A párt és a tömegek kapcsolatának erősödése, a szocialista építőmunka célkitűzései többi vállalatoknál és elsősorban az építőiparnál stagnálás, vagy visszaesés mutatkozik. Az előadó megállapította, szükséges, hogy a szak- szervezetek széles körben tudatosítsák az újítási rendeletet, minden üzemben létre kell hozni a műszaki tanácsadó bizottságot, meg kell gyorsítani a javaslatok elbírálását, kivitelezését, és ahol lehetőség van rá, kísérleti műhelyt kell felállítani. A továbbiakban Andó elvtárs szólott a munkaversenyről, hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak jobban fel kell mérni a lehetőségeket. A versenyt még jobban a termelés gazdaságossága és a minőség javításának szolgálatába kell állítani. Biztosítani kell a vállalások feltételeit, a rendszeres értékelést és a legszélesebb nyilvánosságot. Tovább kell fejleszteni a tapasztalatcseréket, a munkamódszer átadását. A mozgalmi és gazdasági vezetőknek nagyobb gondot kell fordítania a munkafegyelem szilárdítására, a táppénzes állomány csökkentésémegvalósításának legfőbb biztosítéka. Ezzel kapcsolatban szólott a termelési tanácskozások jelentőségéről, az itt elért eredményekről. Megállapította, hogy ezeket a tanácskozásokat lehetőleg a kisebb termelési egységekben tartsák és elsősorban akkor, amikor az üzem, a műhely helyzete ezt megköveteli. Általában törekedni kell a tanácskozások színvonalának emelésére, a munkások javaslatainak elintézésére, megválaszolására. Az üzemi demokrácia érvényesülésének egy másik formája a munkásgyűlés. Ma már kezdenek meghonosodni ezek a gyűlések, azonban még nem minden vállalatnál értik jelentőségét. Szükség van arra, hogy minél több gazdasági vezető tartson munkásgyűlést. Ezután szólott arról, hogy szervezettebbé kell tenni a törzsgárdával való foglalkozást, jobban igénybe kell venni a törzsgárda nagy segítő- készségét a vállalatok előtt álló feladatok megoldásában. Az üzemi demokrácia szélesítését szolgálhatják az üzemi tanácsok is, ha azok munkájára nagyobb gondot fordítanak a jövőben a mozgalmi és gazdasági vezetők. Ugyancsak nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók mindennapi ügyes-bajos gondjainak, problémáinak elintézésére is. Ezért fontos, hogy a vezetők rendszeresen tartsanak fogadónapokat. A tűzhelygyárban megértették annak jelentőségét, ha a vezetők maguk mennek le a műhelyekbe a dolgozókhoz és mindjárt a helyszínen intézkednek. A továbbiakban az előadó a társadalmi bíróság munkájáról szólva hangsúlyozta: az igazgatók és a szakszervezeti titkárok törődjenek többet azzal, hogy a munkások nevelésének ez a fontos szerve minél jobban betöltse hivatását. re. 0 tömegekkel való jó kapcsolat sikereink legfőbb biztosítéka Állandóan emeljük a vezetés színvonalát Pártunk kongresszusa a népgazdaság további fejlesztésének egyik fontos követelményeként a vezetés színvonalának további javítását jelölte meg — mondotta az előadó. Az ötéves terv feladatait csak így oldhatjuk meg maradéktalanul. Üzemeink felső vezetői többségükben képesek feladatuk ellátására. Egyes gazdasági vezetőknél azonban a megszokottság, a rutinból való vezetés, a rendeletekkel való irányítás is tapasztalható. Gyakran hiányzik az előrelátás, a tervszerűség. Az egyszemélyi döntés helyessége érdekében szükség van a kollektívára való jobb támaszkodásra. Ezért javítani kell a műszaki értekezletek színvonalát. Biztosítani kell az osztályvezetői és osztályértekezletek rendGazdasági célkitűzéseink végrehajtása, a műszaki színvonal szakadatlan emelése csak megfelelő számú és felkészültségű mérnök, technikus és szakmunkás esetében képzelhető el. Ezért fontos feladatunk, hogy meggyorsítsuk a dolgozók sokoldalú fejlődését — mondotta Andó elvtárs. Nálunk ilyen tekintetben súlyos lemaradás van. Az összes műszaki állományú létszámnak csupán 45 százaléka rendelkezik mérnöki és technikusi képzettséggel. Még rosz- szabb a helyzet a művezetőket illetően. Jelentős azokszeres megtartását, az osztályok jobb együttműködését. Az e kérdésekben tapasztalható hibák elsősorban a termelés frontján éreztetik hatásukat. Az alsóbb vezetők, a műszaki középkáderek általában megfelelő hatáskörrel rendelkeznek, de nem minden esetben képesek felmérni, hogy ez nagyobb felelősséggel is jár. Nem eléggé határozottak, következetesek, közgazdasági és technológiai ismeretük még saját munkájukra vonatkozóan is hiányos. A vállalatok vezetése részéről jobban kell törekedni arra, hogy megtanítsák a műszaki középkádereket vezetni. A vezetés színvonalának javításához tartozik az is, hogy mindig a népgazdasági érdeket tartsuk szem előtt, és ez alá rendeljük a helyi érdekeket. nak a száma is, akik alacsony iskolai végzettséggel töltenek be fontos műszaki és adminisztratív munkakört; Mint az előadó megállapította, ennek a lemaradásnak az okai, a korábbi szektáns és a jelenlegi szubjektivista nézetekben, a helyenként tapasztalható bizalmatlanságban, valamint a műszakiak beiskolázásának tervszerűtlensé- gében kereshető. Ma már kialakulóban van egy olyan közhangulat, hogy szocialista építőmunkánk meggyorsításához a képzett szakemberek sokaságára van szükség. Ennek eredménye, hogy Salgótarján üzemeiben emelkedett az egyetemre és a technikumokba jelentkezettek száma. Eddig még egy évben sem sikerült ilyen nagy számban a beiskolázás. Ha továbbra is hasonlóan, sőt még jobban foglalkoznak mozgalmi és gazdasági vezetők ezel a fontos kérdéssel, akkor mai munkánk rövid néhány év múlva érezteti hatását. További feladat még a mérnökök és technikusok iskolán kívül szakmai továbbképzésének megoldása. Nagyobb gondot kell fordítani arra is, hogy a 400 órás szakmai tanfolyamokon minél több olyan műszaki középkáder tanuljon, aki nagy gyakorlati tapasztalata mellett nem rendelkezik elégséges felkészültséggel. Ugyanakkor szükséges e tanfolyamok színvonalának emelése is, a tananyag több segítséget nyújtson a helyi feladatok jobb ellátására. A munkások szakmai továbbképzése érdekében szükséges, hogy minden üzemben alaposan felmérjék a szükségleteket, javítsák a tanfolyamok színvonalát és ügyeljenek arra, hogy a bérezés is ösztönző legyen a továbbtanulásra. Az általános műveltség emelésében is vannak kezdeti eredmények. Különösen megnőtt a fizikai dolgozók tanulási kedve. Ahhoz, hogy még nagyobb eredményeket érjünk el, szükséges nagyobb segítséget nyújtani a továbbtanulóknak, megfelelő megértést biztosítani számukra. Ugyanakkor a továbbtanulók legyenek igényesek magukkal szemben is. A képzeli szakemberek sokaságára van szükség Az ismeretterjesztés szolgálja a műszaki kultúra emelését A gyorsabb előrehaladás érdekében gyökeresen meg kell javítani a műszaki ismeretterjesztést. Szükség van a legmodernebb termelési eljárások széleskörű tudatosítására. Sajnos ma még kevés az ismeretterjesztő előadás és még rosszabb az azokon való megjelenés. A jelenlegi helyzet javításához elsősorban az üzemi szakszervezet és kultúrházak vezetőjének szemléletén kell változtatni. Szükségesek az általános műveltséget elősegítő előadások is, de elsősorban olyan ismeretterjesztő tevékenység alakuljon ki, amely előbbre viszi a technikai kultúra fejlődését. Üzemeink általában rendelkeznek megfelelő szak- irodalommal. Azonban javítani kell a legfejlettebb technikának megfelelő szakiroda- lommal és a középkáderek, valamint a fizikai munkások felkészültségének megfelelő alapfokú szakirodalommal történő ellátáson. Szükség lenne arra is, hogy a műszaki könyvtárak élén megfelelő műszaki képzettséggel, egyetemmel rendelkező vezető álljon. Jó az ellátottság hazai és külföldi folyóiratokkal is. Azonban ezeket nagyon kevesen, a külföldi folyóiratokat pedig nyelvtudás hiánya miatt csak néhányan olvassák. Itt is fokozottabb tudatosító munkára van szükség. Gondoskodni kell a külföldi folyóiratok lefordításáról, tovább kell szélesíteni a nyelvtanulást. A városi könyvtárban katalógust kell felállítani, amelyben az érdeklődők könnyebben megtalálhatják az őket érdeklő cikkek helyét. Mozgalmi és gazdasági vezetőinknek jobban kell törekedniük a nemzetközi és a hazai statisztikai anyagok tanulmányozására, összehasonlító adatok megismerésére. A pártmunka középpontja: a gazdasági feladatok megoldásának biztosítása Ahhoz, hogy Salgótarján ipara ebben az évben teljesítse mintegy 2,5 milliárd forint értékű tervét, majd végrehajtsa az ötéves terv feladatait, javítani kell a párt- szervezetek gazdasági, szervező és termelést ellenőrző tevékenységének színvonalát. Egész pártmunkánk fő feladata a gazdasági építőmunka sikeres végrehajtásának biztosítása. E munka jelentőségét növeli a nemzetközi síkon kialakult békés gazdasági verseny, amely döntő szakaszába érkezett. Ehhez, szerény lehetőségeinkhez képest, nekünk is hozzá kell járulnunk. A pártszervezetek gazdasági munkájában nagy szerepük van a pártcsoportoknak. Rajtuk keresztül valósulhat meg, hogy a termelés pártellenőrzése az egész párttagság ügye legyen. Ezért sürgősen javítani kell munkájukon, el kell érni, hogy a pártcsoportok éljenek jogaikkal. Javítani kell jelentősen a termelési agitációt is. Pártszervezeteinknek fel kell számolniok azt a helyenként mutatkozó káros szemléletet is, hogy a politizálás a párt, a gazdálkodás a gazdasági vezetők ügye. A kommunista gazdasági vezető nemcsak a termelési feladatok végrehajtásáért felelős, hanem a párt egész politikájának megvalósításáért. Pártszervezeteink legyenek kezdeményezők, tárják fel a tartalékokat, tegyenek javaslatokat a termelés javítására; Lépjenek fel a megszokottság, a kényelmesség ellen. Javítsák kapcsolataikat a dolgozókkal, az összes tömegszervezetekkel együtt munkálkodjanak nagyszerű célkitűzéseink megvalósításán. H tömegek alkotó tevékenységére támaszkodva dolgozzanak a vezetők A pártbizottsági ülés vitájából A pártbizottsági ülés első napirendi pontjának vitájában elsőként Bemard Rezső elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője szólalt fel. Utalt arra, hogy a kongresz- szus határozatainak végrehajtásában rengeteg a még fel nem tárt tartalék. Elsőként említette a műszaki színvonal emelését, amelyben a gazdasági vezetők nagyobb megértésére van szükség. A műszaki intézkedési tervek általában kielégítőek, de nem elégé irányulnak az új profil kialakítására. Általában a műszaki fejlesztésben történő fokozottabb előrehaladáshoz szükséges, hogy fokozottabban támaszkodjanak a dolgozó tömegekre. Meg kell javítani a termelési tanácskozások színvonalát, módot kell adni arra, hogy a dolgozók időben felkészülhessenek ezekre az értekezletekre. Nagyobb szerepet kell biztosítani a gazdasági vezetésben az üzemi tanácsoknak, a műszaki tanácskozásoknak. Biztosítani kell, hogy ezek a fórumok a vállalat előtt álló legfontosabb kérdésre irányítsák figyelmüket. Céltudatos tevékenységet szükséges kifejteni a törzsgárdára való támaszkodásban is. A felszólaló sürgette a helyes határozatok végrehajtásának fokozottabb ellenőrzését. A termelés pártellenőrzésével kapcsolatban elmondotta, hogy a pártszervezetek részéről szükség van helyileg hatékony intézkedésekre, közgazdasági elemzésre, és arra, hogy azonnal reagáljanak a felvetődő problémákra; Nádasdi András elvtárs, az SZMT elnöke annak okairól beszélt, hogy Nógrádban miért emelkedik az országos átlagnál lényegesen jobban a táppénzes állomány. Ezzel kapcsolatban egyrészt a dolgozók egy kis rétegének fegyelmezetlenségére, némely orvosok túlzásaira utalt, valamint megemlítette azt, hogy nem elégséges a munkavédelmi rendszabályok megtartása. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a fegyelmezetlenekkel, a táppénzcsalókkal, a munkások túlnyomó többségét kell szembe fordítani, ugyanakkor szükséges biztosítani a megfelelő biztonságos munkakörülményeket is. Kuti Károly elvtárs, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke az egyes vállalatoknál elfekvő anyagok, a raktározás hiányosságaiból eredő károkról szólott. Javasolta, hogy a társadalmi tulajdon védelme érdekében fokozottabban támaszkodjanak a vezetők a társadalom erejére. Pothornik József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója arról szólott, hogy a város és a megye ipari üzemeibe egyre több új gép érkezik, amelyekhez fokozott ütemben szükséges minél több új mérnököt, technikust kiképezni. Ezt a feladatot csak nevelés útján oldhatjuk meg. Javasolta, hogy az illetékes szervek különös gondot fordítsanak az építőiparra, ahol ilyen tekintetben az átlagnál nagyobb a lemaradás. A munkafegyelemről és a táppénzes állományról szólva szóvá tette, hogy a termelés pártellenőrzése ide is terjedjen ki. Kovács József elvtrás, a Zagyvái Szénbányák igazgatója a termelékenység emelésének fontosságáról és mint ennek eszközéről, a műszaki színvonal fejlesztéséről szólott. Hangsúlyozta, hogy nagyobb gondot kell fordítani a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos káderkérdések megoldására, e művezetők jogainak és kötelességeinek megtartására, az új gépekhez szükséges szakmunkások kiképzésére. Sürgette, hogy a műszaki propaganda javításának keretében megfelelő szakemberek elméletileg is dolgozzák ki a jövő feladatait. Hangsúlyozta, hogy a beruházások megtervezésénél mindenekelőtt a népgazdasági érdek kerüljön előtérbe. Novák István elvtárs, a Salgótarjáni Acélárugyár főkönyvelője az utókalkuláció fontosságáról és fejlesztésének szükségességéről szólott. Hangsúlyozta, hogy a műszaki fejlesztési alap felhasználására fokozottabb gondot szükséges fordítani, azzal minél helyesebben kell gazdálkodni. Végül a szakmunkásképzésről szólva, a társadalmi ösztöndíj jobb felhasználásáról beszélt. Vonsik Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője a rekonstrukció személyi feltételeinek megteremtéséről, a termelés pártellenőrzésének kérdéseiről szólott. Szoó Béláné, a Vöröskereszt megyei elnöke szóvá tette, hogy a műszaki vezetők nem törődnek eleget a balesetek, a szakmai betegségek megelőzésével. Fontos az is, hogy javuljon az orvosok kapcsolata az üzemekkel. Kelemen Jenő elvtárs, a munkafegyelem és a műszaki fejlesztés személyi kérdéseiről szólott. Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára felszólalásában mindenekelőtt a tömegek alkotó tevékenységének eddigi eredményeit Salgótarján város ipari üzemeiben a pártszervezetek irányításával folynak a második ötéves tervjavaslatok feletti viták. A terv szerint augusztus 1-vel minden üzem befejezi ezt a nagyfontosságú munkát A Salgótarjáni Üveggyárban a terv- javaslatok fölötti vita alkalmával a dolgozók részéről 32 fontos javaslat hangzott el. Ezeket a javaslatokat még külön fontolóra vették az üzemben e célból alakult szakbizottságok is. * A Nógrád megyei Építőipari Vállalat pártszervezetének irányítása mellett 14 építőipari dolgozó vett részt a ságúj-. falui termelőszövetkezetben a vízvezetékhálózat kiépítésében. Ezzel a társadalmi megmozdulással nagy segítséget nyújhangsúlyozta. Mint mondotta, a vezetőknek rá kell ébredniük annak veszélyére is, ha elmaradnak a tömegek mögött. Az ipar vezetőinek lát- niok kell, hogy az elkövetkezendő években tovább növekszik az önállóság, hatalmas összeget fordítunk az ötéves tervben megyénk fejlesztésére. Erre megfelelően fel kell készülni, amely munkánkban már most fő kérdés. Néhány időszerű feladatot elemezve, Jakab elvtárs felhívta a figyelmet a gépi munka arányának erőteljesebb növelésére, az élő munkával való fokozottabb takarékosságra. Szólott a munkafegyelem egyes helyeken tapasztalható lazaságáról és megfelelő közhangulat kialakítását sürgette. A rekonstrukcióval kapcsolatban utalt arra, hogy ez nem jelenti az egész gyár újjáépítését. Anyagi erőnkhöz mérten a feladatokat fokozatosan oldjuk meg. Ezekről a feladatokról azonban rendszeresen tájékoztatni kell a munkásokat. Ezzel kapcsolatban szólott az előrelátás egyes helyeken tapasztalható fogyatékosságairól. Mint mondotta, nagy gondot kell fordítani arra, hogy a tervezés már a messzi jövőbe tekint- , sen. A termelés pártellenőrzéséről szólva, elsősorban arra hívta fel a pártszervezetek fi- gvelmét, hogy nyújtsanak segítséget a gazdasági vezetés stílusának változtatásához. Szükséges, hogy a felsőbb pártszervek módszerbeli segítséget adjanak az alapszervezeteknek a pártellenőrzés hatékonyabb kialakításához. Longauer József elvtárs, a tűzhelygyár igazgatója a gyár előtt álló második félévi feladatokról szólott. Holczer Károly elvtárs, a Salgótarjáni Üveggyár osztály- vezetője pedig szóvá tette, hogy a gazdasági vezetők nagyobb gondot fordítsanak az új meghonosítására. A pártbizottsági ülés az első napirendi pont keretében elhangzott beszámoló és a vita alapján megfelelő határozatokat hozott. tottak a termelőszövetkezet állattenyésztésének korszerű alapokra történő helyezéséhez. * Salgótarján város ipari üzemeiben a vezetés színvonalának emelése és a termelés pártellenőrző munkájának megjavítása érdekében hat előadásból álló előadássorozatot kezdtek meg. Az előadásokat szakemberek tartják. A cél az, hogy minél több pártvezetőségi tag, pártbizalmi és párttag vegyen részt ezeken az előadásokon. Az előadások nagy segítséget nyújtanak az üzemszervezés, műszaki fejlesztés, beruházás, felújítás, önköltségi problémák megismeréséhez. A Salgótarjáni Üveggyárban már három előadást megtartottak, külön-külön mindegyiken 60 —70 fő vett részt. Salgótarján pártéletéből
