Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)

1960-06-18 / 49. szám

1960. június 18. NÓGRÁDI NEpOJSAC 5 II még nagyobb, még szebb eredményekért Megtalálhatják számításukat a bárnai szövetkezeti gazdák (Tudósítónktól) Ismeretes, hogy a bárnai Vörös Hajnal Termelőszövet­kezetben az elmúlt évben még igen komoly problémák voltak. Akadtak, akik gondo­latban — nem egy esetben nyíltan is — azt vallották, nem lesz életképes a bárnai termelőszövetkezet, mert a termelőszövetkezeti tagok zö­me idős, alig van köztük egy­két fiatal. A tények azonban az idei évben alaposan rácá­foltak az ilyen érvekre, mert a tavaszi munkák megindulá­sát a tagok döntő többsége szívügyének tekintette, s a szövetkezet gazdái június első hetében már arról adtak szá­mot, hogy a mák vetésterüle­tét megtisztították a gyomok­tól, a burgonya háromnegyed részét megkapálták, s a kukorica ápolását is nemsokára, mert a munkalen­dület azóta sem szűnt a ter­melőszövetkezetben. Elvégez­ték már a kertészetben is a soronkövetkező munkák há­romnegyed részét. A tulajdonos örömével mondták el á termelőszövet­kezeti gazdák, hogy befejez­ték 25 holdon a lucerna ka­szálását. Rövidesen végeznek 44 hold here betakarításával is, mert a Zagyvái Bányaüzemtől — ők patronálják a termelő­szövetkezetet — segítséget kapnak. Négy-öt olyan em­bert, akinek felesége a terme­lőszövetkezetben dolgozik. Képet ad a munka meneté­ről az is, ha megnézzük a munkaegységkönyvet. Ádám István 52, Torják Gábor flóri 51 munkaegységet teljesített május hónapban. De jól dol­goznak az asszonyok is. Sa­sán G áborné, Bohács Ist­vánná, idősb Susán József né 18—20 munkaegységet értek el. Persze, vannak még visszás dolgok is a termelőszövetke­zetben, amelyekről beszélnek a termelőszövetkezeti tagok, s a vezetők is. Ilyen, hogy a dolgozó parasztok között van­nak olyanok is, mint Molnár István, Gajdár Géza, akik 15 termelőszövetkezetbe, s annak idején még egyénileg gazdál­kodtak, az egész család mun­kájára szükség volt, hogy megmunkálják a földet, s most családtagjukat nem von­ják be a közös munkába. Van tehát tennivalója a Vörös Hajnal Termelőszövet­kezet vezetőségének, pártszer­vezetének. Föltétlenül fokozni kell a felvilágosító, meggyőző munkát a családtagok mun­kába vonása érdekében. A felvilágosító munka segíthet azon a problémán is, hogy megszűnjék a tömeges pályá­zás a földművesszövetkezet különböző alkalmazotti állá­saira. Meg kell magyarázni, hogy a termelőszövetkezetben mindinkább megtalálják szá­mításukat azok, akik a kö­zösség érdekében, előrehala­dásükért dolgoznak. Helyes volna, ha a földművesszövetkezet vezetői is elgondolkodná­nak ezen, s megvitatnák hogyan adhatnának minél nagyobb, gyakorlati segít­séget a termelőszövetke­zetnek. A pártszervezet eddigi mun­káját csak dicsérni lehet, hi­szen egyre több, egyre na­gyobb segítséget nyújt a ter­melőszövetkezet vezetőségé­nek. Ez kell, hogy képezze jövőbeni feladatukat is. A meglévő hibák bátor feltárá­sával, a problémák megoldá­sával segítsék, hogy még na­gyobb, még szebb eredménye­ket érjen el az eddiginél a bárnai Vörös Hajnal Termelő- szövetkezet. A/VVWVVVVNA/VWWVVVVVVVVVWWVVVVVVVVVVNA/VVVVVVV'A^NAA*/w**A/VVAA*^VW*VVVVVVVVV\A A Berceli Gépállomásról elindultak a termelőszövetkeze­tekbe a silózó gépek, amelyekre az idén nagyobb munka vár mint az elmúlt években bármikor. Hamarosan már nem lesz öntözetlen föld Észak-Vietnamban 1955-ben a Vietnami De­mokratikus Köztársaság terü­letén csak 923 000 hektár ön­tözött föld volt, most pedig már több mint kétmillió hek­tár öntözhető. A tavalyi csa­tornaépítési munkálatok során 85 millió köbméter földet mozgattak meg. Jelenleg még körülbelül 500 ezer hektár öntözetlen ter­mőföld van Észak-Vietnam- ban, amelyen hektáronként két tonna rizst lehetne ter­melni, Ho Si Minh elnök fel­adatúi tűzte, hogy ezen a te­rületen is mielőbb megvaló­sítsák az öntözést. Használjuk ki a tsz-ek gazdasági adottságait Nagy gondot okoz mind a tagság, mind az elnök és ki helyezett szakemberek részére a termelőszövetkezeteink gaz­dasági vezetése. Az elképzelé­seket sok esetben az időjárás viszonyain kívül a munkaerő hiánya is akadályozza. Ha a tagok és a vezetők a mező- gazdaság területén elképzelé­seiket végre akarják hajtani és a tsz-tagnak gondtalan éle­tet kívánnak biztosítani, alapos munkát kell kifej­teni, hogy a tsz-tag mi­nél nagyobb jövedelmet érjen el a zárszámadás idejére. Persze messzemenőleg sem úgy, hogy a munkaegységet beírjuk akkor is, ha a munka­egység mögött a szükséges ter­melési érték nincs meg. Elemezzük e kérdéseket egy­két gondolattal. A dejtári Jó zsef Attila Tsz 3530 kh-n, ; cserhátsurányi Szabadság Tsz 1500 kh-n, a berceli Vörös Csillag Tsz 773 kh földön gaz­dálkodik. Növelni kellene a kertészetek területét Az említett tsz-ek területei változó fekvésűek, a dejtári sík, a cserhátsurányi és ber­celi erősen dombosak. Ebből következik az is, hölgy a gazdálkodás más irányt, illet­ve módszert követel a nővé nyék és állatok kiválasztásá­nál, nem utolsósorban a ta­lajművelésnél és a talajtáp- érték utánpótlásánál. Az elem­zett tsz-ek szántóterülete Dej táron 2158 kh, melyből 1056 kh kalászos, az összszántó 48 százaléka, kapás 24 százalék, kertészeti növények 9,7 száza­lékra vannak tervezve. Ez a tsz az adottságok figyelembe­vételével nagyobb arányú kertészettel is foglalkoz­hatna, mivel a balassagyarmati piac távolságilag nincs messze. Ez elősegítené, hogy a tsz-tagok a kertészeti termékek értéke­sítéséből közvetlen jövedelem­hez jutnának a szerződéses terményeken kívül, bár a ter­vezett 1 693 500 Ft-ból 307 500 forint szabadpiaci és egyéb ér­tékesítésre van tervezve. —18 hold földdel léptek a ^o^oooooooooooooooooo >oooooooo-o<x>oooooo >"®^uoo-boooooooooooooooooooooo-oooooooooooo-oooooooc>oc Aranykalász a szátoki határban A múltkorában találkoztam a szátoki Aranykalász Termelőszövetkezet néhány vezetőjével és elbeszélgettem a tél (folyamán alakult szövetkezet közös dolgairól. ' Most, hogy majdnem egy félév telt el az alakulás óta, már meg­állapítható, az Aranykalász Tsz gazdái komolyan veszik a közös gazdálkodást. Makrai i.Péter elnök — ia szátokiak tudják — nem szívesen vállalta el az elnöki teendők el­végzését, mert félt az egész falu gondjától. (Tudta, nem kis feladat egy alakuló, formálódó közösség első lépései­nek segítése. Nem az elnöki munkák elvégzésétől, hanem az emberektől félt. Félt attól, nem tud majd mindenkinek a kedvében járni, s nem akarja magára vonni a falu ha­ragját. Az azóta eltelt időszak bebizonyította, a szátoki szövetkezeti gazdák megbecsülik a saját maguk választotta vezetőséget s nem teszik elviselhetetlenné elnökük életét, s így ő sem bánta meg, hogy vállalta az elnökséget. A féléves időszak alatt tapasztalatban sokat fejlődött a szátoki elnök. Megtanulta, hogy a közösségben az em­berek másokká válnak, mint egyénileg gazdálkodó koruk­ban voltak. lA vezetés rendkívül bonyolult munkájában sok segítséget nyújtott Makrai Péter elnöknek a kéthetes kisterenyei elnökképző iskola. Ott találkozott a megye kü­lönböző tájairól való új elnökökkel, kölcsönösen kicserél­ték -tapasztalataikat, látták, hogyan megy máshol a mun­ka. Ekkor jött rá Makrai Péter, hogy ,Szátokon nem is áll olyan rosszúl a közös gazdálkodás ügye. Most, hogy a tavaszi munkák jó része már a hátuk mögött van, ia szátoki szövetkezeti vezetők nyugodtan néz­nek az elkövetkezendő munkák elé. Az elnök dz utóbbi idők munkájáról így beszél: — A 20 kh területű borsót kétszer bekapáltuk. A Hat­vani Knzervgyártól dicséretet kaptunk, mert a borsó na­gyon szépen fejlődött és jó termést ad. Ez a konzervgyári dicséret azt jelenti, hogy a szátoki közösség jól megállta a helyét az elmúlt hetekben. Ezt bizonyítja fi kétszer megkapált kukorica is, amely nem kevesebb, mint 50 kh. A növényápolási munkákról (beszél­ve felcsillan a szeme Nagy Petemé munkacsapat vezető­nek. — Bár a répa egyelés már a multté, azért mégis meg kell említeni. Családos asszonyok vagyunk, a 40 kh cukor­répát mégis időben kiegyeltük bekapáltuk. Egy-egy asz- szonyra 800 négyszögöl répaegyelés is lesett. Amikor azután érdeklődöm, kik érdemelnek dicséretet egyszerre többen is beszélnek. — A legnagyobb dicséret Hegedűs István növényter­mesztési brigádvezetőt illeti. Lelkiismeretesen, jól tszrvez­te a munkát mindig odaküldte a munkacsapatokat, ame­lyik munka a legsürgősebb. De dicséret illeti Nagy Péter- né, Cservenák Józsefné és Nagy Jánosné munkacsapatait is. Ezeknek a munkacsapatoknak a dolgozói állandóan fo­lyamatosan dolgoznak. Arra a kérdésre, hogyan osztották fel a kapások terü­letét, igy felel az elnök: — A területet munkacsapatonként osztottuk el. Azért osztottuk munkacsapatonként, hogy elkerüljük azt, hogy egy tagnak csak nagyon gazos, vagy nagyon gyommentes föld jusson. így a munkacsapat tagjai a jóból is meg a rosszból is kivehetik a részüket. Szátokon a növényápolási munkák jobb minőségű el­végzésére verseny indult a munkacsapatok között. A ver­seny feltételeit most dolgozzák ki. Az említett női mun­kacsapatokon kívül erős versenytársnak bizonyúl majd Vi- gyinszki Mihályné és Szűcs Péterné munkacsapata is. Nem. hiába mondta még a tavasz elején egy elvtárs Szátokon, hogy minden reménye az asszonyokban van. A szátoki asz- szonyok eddigi közös munkájuk alapján rászolgáltak a bizalomra. De elégedettek lehetnek a szövetkezet vezetői a férfiak munkájával is, akik a vetésnél, s most a kaszá­lásnál végeznek említésre méltó szép munkát. Kell is a lelkiismeretes, szorgalmas munka, mert sok a tennivaló még ebben a kis termelőszövetkezetben. Főleg laz állattenyésztés területén sok a tennivaló. Nem ott a probléma, hogy nincs állat, hanem ott, hogy nincs elég férőhely. Amíg az állatok otthon voltak, nagyon sok takarmány elfogyott a közösből, hiszen a háztáji állat is ott evett. Ezen sürgősen változtatni kellett. Látták ezt a szövetkezet vezetői. Elhatározták, hogy több istállót átala­kítanak. Az átalakítás befejezésével elhelyezhetnek 80 nö­vendékmarhát és 50 tehenet. Építenek 50 férőhelyes nö­vendék istállót is szerfából. Az Aranykalász Tsz tagjai jól szervezik közös jövőjük alapjainak lerakását. Bővítik az egyik községi istállót, de nagyobbítanak más istállókat is. Emellett hizlalnak szarvas- marhákat is, egyelőre 35 darabot, de ha még szereznek ab­rakot, újabb 50 szarvasmarhát hizlalhatnak. Találó a tsz neve. Lesz-e aranykalász a szátoki ha­tárban? — ez itt a kérdés. Meggyőződésünk, hogy lesz, Iha nem iis aranyból, de aranyat érő. Ha a szövetkezet veze­tői élnek a lehetőségekkel, helyesen használják ki a szarvasmarha állományt, ha a szarvasmarhák mellett ser­téseket is tenyésztenek, aranyat ér majd az állattenyésztés is. Szükséges az alapok jó megteremtése, mert enélkül lehe­tetlen nagyobb jövedelmet biztosítani a közösben, mint amit az egyéni gazdaság adott. Aranykalászt nem terem la szátoki határ, de a közösség szorgalma, jövőjét építő tevé­kenysége aranynál is többet érő értékeket teremt, megte­remti a szocialista életformát Szátokon, amely még több fényt, kultúrát és jobb életet jelent a termelőszövetkezeti parasztoknak. Kata János A cserhátsurányi tsz szántó- területe 1113 kh, melyből ka­lászos 59 százalékban, kapás 19 százalékban, kertészeti nö­vények 1,7 százalékban van­nak betervezve. Ez a tsz sza­badpiaci és egyéb értékesítés útján kertészeti termékeit nem kívánja piacra szállítani. Jól lehet, hogy vasúti szállítása kb. 10 km-t tesz ki és így nem gazdaságos. Van azon­ban a tsz-nek tehergépkocsija és ezzel meg tudná oldani a piacon való értékesítést. A berceli Vörös Csillag Tsz szántóterülete 580 kh, melybőt 237 kh kalászos, a terület 39 százalékában, kapás 16 száza­lékában, kertészeti növények 5,8 százalékában van beter­vezve. Ezt a lehetőséget nem használja ki a tsz szak­szerűen, pedig piaccal is rendelkezik. Jól lehet, hogy az 1 kh hagy­ma hozamát szerződéses úton értékesíteni fogja, de a tag­ság ebből való részesedését csak a zárszámadás végén kapja meg. Az említett tsz-ek munka­erő hiánya nem vészes. An­nak ellenére, hogy a család­tagok és hozzátartozók igen kevés munkaegységet teljesí­tenek. A tsz-tagok Dejtáron 530 főt, Cserhátsurány Szabad­ság Tsz-nél 202 főt, a berceli Vörös Csillag Tsz-nél 90 főt tesznek ki. Ha az említett tsz-tagok becsületes munka- befektetéssel el tudnák érni, hogy a jövedelmet az előző évhez képest fokoznák a több növényápolással, mely a ter­méshozamot is növelné, ak­kor a kukoricakapálás első és második kapálásából eredő 1 cső, illetve 2 cső jeligével biztosítani tudnák. Emelhetők a terméshozamok Az előzőekben rámutattam, hogy a tsz-ek területei hogyan oszlanak meg az össz-szántó- hoz viszonyítva. Ezek termés­hozamai kalászosokból kh- ként 10 mázsára vannak be­tervezve. Ha a tsz-ek tervét Vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a tsz-ek a pótlólagos ter­melőeszközök vásárlását kevés kivétellel nem biztosítják. Kevés a munkagépek iránti igény a területhez képest, még kevesebb a munkaigényesebb növé­nyekhez való munkaerő biztosítása. És nem utolsósorban a bel­terjességre való áttérés, mind a növény, mind a gépesítés és állatállomány helyes megvá­lasztása a területhez képest a legtöbb tsz-nél hiányzik. Hi­ányzik egyrészt azért, mert a tsz-tag családtagjai nem a tsz- ben, hanem az iparban, intéz­ményekben, vagy egyéb he­lyeken biztosítják keresetüket. Másrészt a többtermés elérése érdekében nem kielégítő a műtrágyák felhasználása, különösen, ha figyelembevesz- szük, hogy az említett tsz-ek közül a dejtári tsz 1959/60-as gazdasági évben 2,6 mázsát, a cserhátsurányi 1,2 mázsát, a berceli 1,2 mázsát használt fel kh-ként. Harmadsorban pedig a földterület arányá­nak megfelelően az állatállo­mány beállítása, az egy szá­mosállatra eső területe sem kielégítő. Tökéletesebb munkagépeket vásárolni A belterjességgel való gaz­dálkodás megköveteli, hogy a tsz-ek tökéletesebb munkagé­pek vásárlását tűzzék célul, melyek üzemeltetésével nagy­mértékben csökkentik a kézi munkaerőt és az egy egységre eső termelési értéket pedig növelik, olcsóbbá teszik az előállított termékek értékét, melynek jelentősége és döntő szerepe a szervezett piacon mutatkozik meg. A gépek gazdaságos kihasz­nálása céljából fontos szerepe van a vetésforgó kialakításá­nak, ezen belül a helyes nö­vénysorrend biztosításának, mely a talaj untságot és az egyoldalú tápérték felhaszná­lását megszünteti. Az emlí­tett tsz-ek járásunk területén a jobb tsz-ek közé tartoznak; Ezenkívül van még számtalan tsz, melyek az alapvető gaz­dasági adottságokat sem használják ki és az ered­mény az egy munkaegy­ségre eső alacsony része­sedés. Az adottságok kihasználásával a tsz-tagok jólétének növe­kedése és kulturális életszín­vonalának emelkedése kerül kifejezésre, melyet csak úgy biztosíthat minden tsz, ha nö­veli az összdolgozók és csa­ládjuk egyéni fogyasztását szolgáló szükséges termékek összességét. Ehhez pedig nem kell egyéb, minthogy a termelőszövetke­zetek tagjai és vezetői szak­szerűen gondolkodjanak és él­jenek, a 3004, a 3004/1, a 3004/2-es rendeletekeben biz­tosított jogokkal. Nándori Ferenc mezőgazdasági mérnök Az aratás megszervezéséről beszélgetnek az érsekvadkerti Dimitrov Tsz vezetői A héten megkezdődött a kaszá­lás a termelőszövetkezet rétjein és a kapálások Is befejeződnek. Az aratás megszervezése is szó­ba kerül. Termelőszövetkezetünk kévevágó aratógép helyett újfaj­ta szovjet kombájnt kap az ara­tás beindulásakor. Ezzel 70—80 kh gabonát tudunk levágni, ami sokat jelent minálunk. Nagy szükség van az emberi erőre, mert az építkezés sok munka­erőt elvesz. Az asszonyokat le­kötik a dohány munkálatai, mi­vel éppen az aratási szezonban kell a dohányt is letörni. A cséplési munkákat termelő- szövetkezetünk saját erőből old­ja meg, ami a múltban nem így volt, mert idegen munkaerő csé­pelt, akik elvittek mintegy 100 mázsa kenyérgabonát, ami meg­maradt volna a tagság részére. A vezetőség a munkaerőt fel­mérte, úgy, hogy 20 pár kézi aratóra lehet számítani, így idő­re le tudjuk vágni a gabonát, amit nem tudunk kombájnnal learatta tni. A tűzrendészet! vonalon is megtesszük az előkészületeket, minden kazalhoz viszünk egy hordó vizet tűzcsapóval és csák- lyával felszerelve. Az intézkedé­seket a vezetőség időben meg­oldja. Szklenár Ferenc Dimitrov Tsz Tapasztalatcsere értekezlet a szabadtartásos szarvasmarhatenyésztésről Három megye - Borsod, Heves és Nógrád — szakemberei, terme­lőszövetkezeti vezetői részére ren­deztek a hét elején tapasztalat- csere értekezletet a Tiszasülyi Állami Gazdaságban. Megyénket 37-en képviselték az értékes ta­pasztalatcserén. Az értekezleten a szabadtartá­sos szarvasmarhatenyészésröl Bocsor Géza professzor tartott előadást. Az értékes előadás után a résztvevők megtekintették az állami gazdaság szabadtartásos szarvasmarhatenyészetét és meg­ismerkedtek a gazdaság három­típusú szabadtartásos istállójával és azok felépítésével. A Földművelésügyi Miniszté­rium által szervezett tapasztalat- csere értekezleten megbarátkoztak a termelőszövetkezet vezetői a szabadtartásos szarvasmarha­tenyésztéssel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents