Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)
1960-06-15 / 48. szám
1960. június 15. nógrádi nEpűjsa® 5 A termelőszövetkezeti demokrácia érvényesülésével erősödik a termelőszövetkezet Cserhátszentivánban a Kossuth Termelőszövetkezetben minden hónapban megtartják a termelőszövetkezeti közgyűlést. Ezeken a közgyűléseken a termelőszövetkezet vezetősége beszámol, hogyan dolgozott a két közgyűlés közötti időben, s megbeszélik, hogy melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket a termelőszövetkezet fejlődése, szilárdítása érdekében a közeljövőben meg kell oldaniok. Igen mozgalmasak, aktívak ezek a közgyűlések. Elénk viták, eszmecserék alakulnak ki a termelőszövetkezeti gazdák körében arról: egy-egy feladatot hogyan lehetne gyorsabban, helyesebben megoldani. Azért van ez így, mert a termelőszövetkezetben minden területen érvényesül a szövetkezeti demokrácia elve. A szövetkezeti gazdák látják, hogy véleményükre, javaslatukra számít a vezetőség, s így szívesen, minden kérés nélkül mondják el, mi volt eddigi munkájukban helyes, s melyek azok a dolgok, amelyeken változtatni kell a közeljövőben, előrehaladásuk, boldogulásuk érdekében. Nemrégiben a munkaegység jóváírásnál igen helytelen módszer alakult ki a termelő- szövetkezetben. A végzett munka értékelésénél nem minden esetben tartották magukat az iránytadó munkaegységkönyvhöz. Ezáltal lazult a munkafegyelem, akadozott a közös munka olyany- nyira, hogy a gulyás csak akkor volt hajlandó elvégezni munkáját, ha a megengedettnél több munkaegységet írnak jóvá részére. E helytelen módszer igen káros következményekkel járt volna, ha nem lépnek fel ellene a termelőszövetkezetben erélyesen. A közgyűlésen maguk a szövetkezeti gazdák is szót emeltek e lene. Berkó Elek elmondotta, ha a végzett munka értékelésénél félredobják a munkaegységkönyvet, a termelőszövetkezet gazdái járnak rosszul. Ha felhígítják a munkaegy séget, hiába terveztek 48 forintot egy-egy munkaegységre, mégis kevesebb lesz a jövedelmük, mintha szigorúan ragaszkodnának a megszabott normákhoz. A közgyűlésen igazat adtak Berkó Eleknek, s azóta pontosan, a munkaegységkönyvhöz mérve annyi munkaegységet írnak jóvá egy-egy tagnak, amennyit az munkája után megérdemel. Ésszerű, okos dolgot javasolt az egyik közgyűlésen Balás Ferenc is. A termelőszövetkezetben az idén lerakják a nagyüzemi sertéstenyésztés alapjait, mert jó pár termelő- szövetkezet példája azt bizonyítja, hogy érdemes és hasznos do og termelőszövetkezeteinkben a sertéstenyésztés, mert igen komoly jövedelmet hoz. Ba ás Ferenc javaslatára a termelőszövetkezetben most átalakítják az egyik juh- hodályt, amelybe a 20 anya- sertést helyezik el. Jelenleg elegendő férőhely van a juhoknak, s az ősszel pedig, amikor a nagy táblában munkához látnak a gépek, jelentős munkaerő szabadul fel, s ezek ugyanúgy, mint az elmúlt évben, házilag, olcsón készítenek férőhelyet a juhoknak. A termelőszövetkezeti demokráciából adódik az is, hogy a termelőszövetkezetben egyetértésben, egységesen irányít a vezetőség. Az elnök nem önkénycs- kedik a fontosabb kérdésekben, nem intézkedik egyedül a vezetőségi tagok, a szövetkezeti gazdák meghallgatása nélkül. Havonként kétszer tartanak vezetőségi ülést. Ezeken beszélik meg, melyek azok a legfontosabb tennivalók, amelyben a közgyűlésnek döntenie kell. Ha van is köztük nézeteltérés egyes kérdések megoldásában, civó- dásra még sosem került sor. Egységesek, határozottak minden fontos kérdésben. így volt ez azon a vezetőségi ülésen is, amikor arról hoztak határozatot, hogy a termelő- szövetkezetnek szüksége van mezőgazdászra, mert a nagyüzem irányításához kevés a tapasztalat. A terméshozamok állandó növeléséhez, az állati hozamok emeléséhez szak- képzettségre van szükség. Javaslatukat a közgyűlés elé terjesztették, a mezőgazdász ma már ott dolgozik a termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezeti demokrácia érvényesülése, az egységes irányítás, a szövetkezeti gazdák részvétele a közösségi élet alakulásában, formálásában — mert érzik a rájuk háruló felelősséget —, nagyszerű eredményekhez, a termelőszövetkezet erősödéséhez vezet. A termelőszövetkezetben igen jó a munka endület, a tagok munkához való viszonyában nem lelni kivetni valót. A cukorrépát, burgonyát már rendbe tették, s most a kuko- ricakapáláson fáradoznak a szorgalmas szövetkezeti gazdák. Levelező tagozat- nyílik a Szécsényi Mezőgazdasági Technikumban Termelőszövetkezeti mozgalmunk nagyarányú fejlődésével párhuzamosan megindult a szakember-képzés is. Ennek meggyorsítása érdekében a következő évben levelező tagozat nyílik a Szécsényi Mezőgazadsági Techni. kumban is, egyelőre 35 fővel. A technikum levelező tagozatára jelentkezhet minden 19 es 45 év közötti termelőszövetkezeti tag, egyénileg dolgozó paraszt, s köz- alkalmazott is, akinek munkájához szükséges a mezőgazdasági képzettség. A technikum levelező tagozatára a jelentkezési határidő augusztus 15. A hallgatóknak szeptember 15-ig felvételi vizsgát kell tenniük. A tanév 1961. január 15.-vel kezdődik. A jelentkezők a Szécsényi Mezőgazadsági Technikumhoz (Szécsény, Marx Károly u. 9.) fordulhatnak bővebb felvilágosításért. Hírek a falvakból — Üj kéttantermes iskolát építenek Taron. Az új iskolát a megyei Építőipari Vállalat augusztus 31-én adja át rendeltetésének. — Zöldborsóból 14 000 Ft jövedelemre számítanak a borsosberényi Haladás Termelőszövetkezet tagjai. — Saját erőből építkezik a rimóci Élj Élet Termelőszövetkezet. Az idén másfélmillió forintot fordítanak építkezésre, a most épülő lóistállónál 200 ezer forint a saját erő. Gazdag jelen, nagyszerű jövő Ezekben a napokban igen mozgalmas az őrhalmi határ. A szorgalmas termelőszövetkezeti gazdák, az ügyeskezű asszonyok a növényápoláson fáradoznak és egy-két nap múlva megkezdik a korai burgonya szedé.ét is. Kétszáz hold van be öle és 150 hold termését leszerződték a MÉK- kel. Az 50 hóidat vetőburgonyának szánják a következő Segítsen a szakszervezet is! Enyhén szólva furcsán értelmezi érdekvédelmi szerepét a Bányaipari Dolgozók Nógrád megyei Trösztbizottsága. Az érthető, hogy a salgótarjáni bányász kultúrotthonnak — a kultúrotthon vezetőségét támogatva — csinos környezetet akarnak biztosítani. Az is érthető, hogy a személy- gépkocsinak a közelben kellene a garázs. De hát minden áron? Semmi mással nem törődve? Még a dolgozók — közöttük a bányászok — zavartalan áruellátásával sem? Ez bizony már több mint furcsa. Azt mondják, hogy nem illik a kultúrotthon mellé a MEK kirendeltség, a maga jövő-menő, zakatoló teherautóival, a gyors munka közben itt-ott hangaskodó dolgozóival. Nem bizony, sőt az esztétikai szemponton túl, sokkal fontosabb ok is van arra, hogy végre korszerűbb kirendeltség épüljön Salgótarjánban. Ez az ok megyénk jó zöldáru ellátásának gyors és zavartalan lebonyolítása. Mindenki tudja, hogy éppen ennél az áruféleségnél az árak alakulása, az áru frissessége szempontjából milyen óriási jelentősége van a gyorsaságnak. Nem mindegy az a termelőnek sem — ma már nagyrészt a tsz-el van szerződése a MÉK-nek — hogy a leszedett árut milyen gyorsan szállítja el a MÉK. És a fogyasztónak sem, hogy frissen, vagy fonnyadtan kerül-e a piacra. A nehéz lerakodási és felrakodási lehetőségek pedig ezt eredményezik. Már az elmúlt nyáron is komoly nehézségei voltak a évre. Mert ha valaha sokat jelentett a burgonya Örha- lomban, hát most az idén igazán sokat jelent. Négy és félmillió forintot terveztek be a korai és az őszi burgonya jövedelmeként. Ez adja a termelőszövetkezet jövedelmének háromnegyed részét. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy ör- halomban a Hazafias Népfront termelőszövetkezet gazdái már az idén sem csalódnak számításukban, hiszen 66,74 forint jut egy-égy munkaegységre. Előlegként 25 forintot fizetnek minden hónapban és most az újburgonya biztosítja majd a pénzt az előlegfizetéshez. Ilyenkor, június első harmadában szedik mindig. Most a fagy egy kissé hátravetette a burgonya fejlődését és vártak vele egy hetet. — Hadd növekedjék, erősödjék még, mert ha holdanként csak egy mázsát számolok is, 150 mázsa burgonyát jelent — magyarázta Bállá István, a fiatal termelőszövetkezet hozzáértő, talpraesett elnöke. Egyébként tőle tudtam meg a korábbiakat is a burgonyáról, mert hogy nemrégiben örhalomban jártam, arról beszélgetünk, mit jelent a termelőszövetkezetnek a burgonya, milyen eredményt várnak és milyen terveik vannak a jövőre vonatkozóan. — Még jórészt kisüzemi módszerekkel dolgozunk, hiszen csak a tavasszal kezdtünk, de az eredmény, az összefogás eredménye már most mutatkozik. — Papírt, ceruzát vesz elő és számolgatni kezd. Nemsokára mondja az eredményt is. — Nézzük csak a burgonya előállítási költségét. A szállítást, a műtrágyát, a kétszeri kapálást számolva, egy hold burgonyatermése 600 forintunkba kerül. Hogy mennyit hoz? — teszi fel a kérdést vállalatnak, pedig akkor méj biztosítva volt az autóknak i kultúrotthon előtti körforgása Nem kellett az úton vesztegelni a faluról behozott áruval, míg az előzőleg érkezeti gépkocsira az egyetlen bejárat előtt le, vagy felrakodnak Éppen mégegyszer ilyen for galmat tudtak lebonyolítani mint az idén. amikor az épület körüli munkálatok miati ezt a lehetőséget elvették. Rövidesen még nagyobb forgalmat kell a MÉK-nek lebonyolítani — hiszen sokka több zöldárura kötöttek szerződést mint tavaly —, ame lyet ilyen körülmények között a szakszervezet vezetőinek rövidlátása miatt szinte képtelen lesz lebonyolítani. Volna egy megoldás. A je lenleg használt bejárat mel lett van még egy bejárata í pincének, de azt most garázsnak használja a szakszervezet Pedig, ha a végében levő fala kibontaná a MÉK, meglenni az összeköttetés a pince több részével és ez a megoldás valamit könnyítene a helyzeten Legalább két autóra lehetni egyszerre rakodni. A MÉK már a saját garázsát is felajánlotta cserébe. Államunk jelentős összege fordít arra, hogy a dolgozói ellátása e téren is egyre jobl legyen. Jövőre 8 millió forintos beruházással elkészü az új, korszerű kirendeltség Állandóan növelik a gépkocsiparkot, a szállítás meggyorsítása érdekében. Helyes lenne, ha a szakszervezet is a munka akadályozása helyett inkább segítene. A zöldáru gyorsan romlik. Csak jól szervezett, gyors munka mellett lehet gazdaságosan dolgozni. T.-né is rá. — Nem mondok nagy számot, csak 40 mázsát átlagosan. Az átvételi árat sem számolom 3,50 forintnak, vagy 3,— forintnak. Csak 2,— forintjával számolva is 8 ezer forintot kapunk egy hold burgonyáért. Olcsóbban és nagyobb tömegben kerül így piacra a burgonya, olcsóbban hozzájutnak a városi dolgozók, már most ez az érdeme a fiatal termelőszövetkezetnek. — Pedig jórészt még kisüzemi módszerrel dolgozunk — magyarázta Bállá István —, hiába, hogy a tavasszal termelőszövetkezeti község lett Örhalom. Az idén még lóval szántottunk, s kézzel kapáltuk, meg kézzel szedjük a burgonyát. Más lesz majd a helyzet, ha a nagy táblában munkához lát a gép. Mert gépekei szeretnénk, hogy még lejjebb szorítsuk a jelenleginél a termelési költségeket, még olcsóbb legyen a burgonya, amit piacra adunk. Aztán arról kezdett beszélni, nincs is olyan messze a gépesítés. Az ipari vásáron már látott csírásburgonya vetőgépet. Ha mód lesz rá, vásárolnak ők is. Az ültetés után gépesítik a szedést is. A gépekért nem sajnálják a pénzt. Szívesen biztosítják a szükséges összeget a termelőszövetkezeti gazdák, mert a gépekre fordított összeg sokszorosan megtérül. Igaz, így emberek szabadulnak majd fel, de hát ez nem okoz g.,ndot örhalomban. Mindenkinek adnak munkát. Mindenki hasznosíthatja képességeit a termelőszövetkezetben. Olyan munka- igényes növények termelését kezdik akkor majd meg, amelyek lekötik az embert és nagy jövedelmet hoznak. így lesznek egyre erősebbek, gazdagabbak. — Az őszi burgonya szedésénél — magyarázta a termelőszövetkezet elnöke — már segít a gépállomás. Jövőre pedig még jobb lesz a helyzetünk. Az idei kisüzemi módszerekről áttérünk a nagyüzemi termelésre, amely minden bizonnyal még nagyobb eredményt hoz. így beszélgetünk örhalomban, a Hazaias Népfront Termelőszövetkezet elnökével, a burgonyáról, a terme’őszövet- rkezetről és arról, hogy az ö sszefogás nyugodtabb, gond- t alanabb életet biztosít az igyekvő, szorgalmas szövetkezeti gazdáknak. V .-né Aratás előtt a Berceli Gépállomáson Szandai János brigádvezető, Sáfár Ignác és Pálfi Gábor szerelők, itt még az aratógépek javításán munkálkodnak. Azóta azonban a gépek már teljesen készen várják, hogy megkezdhessék munkájukat a szőkére érett gabonatáblákban. A géppark felfrissítésére több gépet kap a gépállomás. A gépek zöme már megérkezett. A Szandai brigád egy szovjet kombájn szerelésén dolgozik. A gépi szemlén kifogástalannak találták a cséplőgépeket is, amelyeken Eszényi László műhelyvezető, Takács László és Simák Pál szerelők a kép in még az utolsó simításokat végzik. Gombatermesztési szakkör alakul Az iparvidéken, de megyénk dolgozói mindenütt szeretik a gombát. Sok háztartásban a hús- logyasztás kiegészítésére szívesen 1 asználják, nagyon sokan pedig a hússal sem cserélik lel. A nyári Időszakban inkább mód tan erdei gombához jutni, de ősztől — késő tavaszig sokszor közelharcot vívnak a háziasszonyok egy fél kg. gombáért, pedig elég borsos, — sokszor 30 forintos — ára van. Tudjuk jól, hogy — különösen az ipari medencében — az üzemek, bányák, vállalatok, sőt maguk a dolgozók is rendelkeznek - gombatermesztésre alkalmas - pincékkel, föld alá vájt megfelelő kamrákkal, melyek nincsenek kihasználva. Az elmúlt napokban a leírtakat megtárgyaltuk a TIT, a Hazafias Népfront és a megyei mezőgazdasági osztály illetékes dolgozóival és arra az elhatározásra jutottunk, hogy Salgótarján székhellyel alakítunk egy gombatermesztési szakkört, abból a célból, hogy megismertessük elsősorban az erdőn található evésre alkalmas gombafajták felismerését, megtanítsuk a Champignon gomba — az üzemeknél nagybani, a kis embereknél kicsinybeni - termesztésére. Az üzemek, bányák, vállalatok felhasználhatják — télen is a termesztett gombát az üzemi étkezdék ételféleségeinek váltogatására. A szakkör tagjai és az érdeklődők számára bizonyos Időközönként szakember közreműködésével - szükség esetén központi előadóval Is - felvilágosító előadásokat tartunk. A helyszínen tanácsokat adunk és a termesztéshez szükséges gombacsíra megrendeléseket is eszközöljük. Az első ilyen összejövetelt június 19-én délelőtt 10 órakor tartjuk Salgótarjánban, Salgó út 2. sz. alatt, a TIT helyiségében. Ezen az összejövetelen megtárgyaljuk a felmerülő problémákat és a gombatermesztés első lépéseihez szükséges tanácsokat is megadjuk. Megyei TIT Agronómiái Szakosztály, Gőmőri Henrik
