Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)
1960-06-15 / 48. szám
6 nógrádi nípüjsag I960, június 15. Jó úton járunk T T ét évvel ezelőtt, 1958. Lt márciusában a Mell gyei Népi Ellenőrzé- si Bizottság 9 tagja letette az esküt a megyei tanácsülés előtt, s ezzel az aktussal a gyakorlati megvalósulás útjára lépett a szocialista ellenőrzés új népi szerve. A következő hónapokban a párt és tanácsi szervek, szak- szervezetek és népfront bizottságok segítségével a lakosság közreműködésével a népi ellenőrök százai tömörültek napok alatt a bizottságaink köré. A népi ellenőrzés létrehozásának célját, az 1957. évi VII. törvény világosan meghatározta: ..Annak érdekében, hogy az államrend védelme, a nép vagyonának pazarlása elleni harc, a törvények és rendeletek betartása, végrehajtása, széles társadalmi támogatással megfelelő szervezeti keretek között follyék, jelen törvény létrehozza a népi ellenőrzést.” A népi ellenőrzés feladata, hogy a dolgozók támogatásával segítséget nyújtsanak az állami szerveknek, az állami és állampolgári fegyelem megszilárdításában, a nép vagyonának védelmében és a visszaélések leleplezésében. Közérdekű bejelentések, vagy vizsgálatok során megállapított tények alapján harcoljon személyekre, és az általuk betöltött állásokra tekintet nélkül, az ellenséges, kurrupt és bü rokrata elemek leleplezéséért, eltávolításáért. Mindezek útján közreműködjék a népi demokratikus állam további erősítésében. A népi ellenőrzés létrehozó sának első percétől felmerült az a kérdés: alkalmas lesz-e ez a szerv a rábízott sokrétű feladat megoldására. Képes lesz-e pótolni a hivatásos revizorokat, az állami ellenőrzés régi, begyakorolt nagy apparátusát, képes lesz-e bevonni az állami és népi ellenőrzés megvalósításába a dolgozókat? Közel két és féléves múltra visszatekintve, tények igazolják, hogy ezúttal is helyesen cselekedett a párt és kormány, amikor a dolgozók ezreinek kezébe helyezte a szocialista ellenőrzést és létrehozta a népi ellenőrzés rendszerét. Az eddigi munka azt mutatja, hogy jól sikerült megoldani ezt az alapvető feladatot. Megyénkben ma már mintegy 900 főt — népi ellenőrt — tartanak nyilván bizottságaink. A pártszervek nagyszámban küldtek népi ellenőrzésbe régi munkásmozgalmi elvtársakat, akiknek élettapasztalata, következetes állásfoglalása már eddigi munkánk során is nagymértékű volt. A nők aránya viszonylag alacsony, s nagyrészük háziasszony. A vizsgálatok szak szerűségét a népi ellenőrök szakmai felkészültsége biztosítja. Foglalkozás szerinti megoszlásuk általában elég kedvező és ez lehetővé teszi, hogy a népi ellenőrzési bizottságok az egyes területek legjobb szakembereit vonják be egy- egy kérdés vizsgálatába. Ez a -lehetőség egymagában is nagy előnyt biztosít az állami ellenőrzés előző rendszerével szemben. A népi ellenőrök jelenlegi létszáma általában kielégítő. Ezt a számot bár menetközben a bizottságok növelték, de csak annyiban, amennyiben az új vizsgálatok végzése ezt megkívánta. Jelenleg még megoldatlan kérdés az évenkénti teljes létszám bevonása, illetve előfordult egyes népi ellenőröknél, hogy még mindig nem voltak bevonva vizsgálatokba. Ezzel kapcsolatban azonban már születtek kezdeményezések — így az üzemekben és községekben a népi ellenőrzési csoportok létrehozása. Ezzel a népi ellenőrök aktívabb munkát végeznek az üzemen belül, úgyszintén a községekben. Ezenkívül szakcsoportokat hoztunk létre, melyeknek főfeladatként határoztuk meg az egyes népgazdasági ágazatok átfogását. Így a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, pénzügy, valamint a jog és közgazdaság területén. népi ellenőrzés és a tanácsok között általában egészséges, jó a viszony. A végrehajtó bizottságok és a népi ellenőrzési szervek viszonyát megyénkben egynéhány helyen zavarta az a körülmény, hogy a vezetők nem tisztázták a kölcsönös kapcsolatot. Több helyen előfordult, hogy a tanács VB-a utasítani akarta a népi ellenőrzési bizottságot bizonyos feladatok végrehajtására, vagy felszólította, hogy számoljon be a munkájáról a végrehajtó bizottságnak. A népi ellenőrzésről szóló VII. törvény ezt a jogot csak a népi ellenőrzési bizottságot megválasztó tanácsnak adta meg. Sokszor hangoztattuk már, hogy a népi ellenőrzés célja nem a hibák öncélú keresése, a szenzáció kedvelők érdeklődésének kielégítése. Az eddigi vizsgálatok eredményét az is segítette, hogy általában sikerült olyan légkört kialakítani, amely a vizsgált szerv dolgozóit is arra ösztönözte, hogy — saját érdekükben — segítsenek a hibák A okainak feltárásában és kiküszöbölésében. Ez a szándék vezeti a népi ellenőrzést akkor is, amikor sajtó útján nyilvánosságra hozza a vizsgálatok eredményét, illetve a soronkövetkező vizsgálatokat. Az elmúlt két év alatt úgy a megyei NEB, mint a járási és városi NEB-ok számos nép- gazdasági érdeket érintő vizsgálatba fogtak bele, így az állományon kívüli béralap, az importanyagok gazdálkodásának vizsgálata, a dolgozók beadványaival való foglalkozás, gépállomások vizsgálata, magánkisiparosok tevékenységének, KTSZ-ek gazdálkodásának, erdőbirtokosságok működésének, vendéglátóipar és szövetkezeti vendéglátás tevékenységének, társadalmi tulajdon védelme — és még nagyon sok vizsgálatot sorolhatnánk fel, amelyet végeztünk. Az országos vizsgálatok mellett saját munkatervünk alapján ellenőriztük az egyes tanácsi szervek és vállalatok gazdasági tevékenységét, valamint saját kezdeményezésre, vagy közérdekű bejelentés alapján, vagy más szerv kérésére, amely vizsgálatoknak meg is voltak a maga eredményei. Egy-egy közérdekű bejelentés hatékonysága oly nagymérvű, hogy teljes vizsgálatokat kell lefolytatni annak érdekében. Jellemző a bejelentések vizsgálatánál, hogy sok olyan népgazdasági kár tárul fel, amely jelentős pénzkihatással jár. Közérdekű bejelentéseknek kivizsgálásánál minden egyes esetben arra törekedtünk, hogy az okozott kár megtérüljön népgazdaságunknak. Ilyen volt például a jogtalan fakitermelések, szeszfőzdéknél levő bűncselekmények, tanácsok költségvetéseiben levő hiányosságok stb. feltárása. 1T Nógrád megyei NEB IA munkáját sokoldalú IÁ vizsgálatok jellemzik. A A tapasztalatok szerint a népi ellenőrök helyesen jártak el a vizsgálatoknál, így a munkás-paraszt kormány által adott bizalomnak eleget tettek, amelyek nagyban hozzájárultak az elmúlt évek gazdasági eredményeinek alakulásához. Kuti Károly a meevei NEB elnöke Felvétel a sátoraljaújhelyi Kertészeti Technikumban A sátoraljaújhelyi négyéves Kertészeti Technikum levelező tagozatára a következő tanévre felvételét kérheti minden 18—40 év korhatár közötti dolgozó, aki az általános (elemi) iskola 8 osztályát, illetőleg a régi 4 középiskola, vagy a polgári iskola 4 osztályát elvégezte. A levelező tagozat hallgatói az iskola tanárainak irányítása és támogatása mellett otthoni tanulással sajátíthatják el az előírt tananyagot, melyből félévenként vizsgáznak és a 4. év végén érettségivel egyenértékű, egyetemi továbbtanulásra is jogosító képesítő vizsgát tesznek. A jelentkezés határideje: augusztus 15. A tanév a naptári évvel, 1961. január 20-án kezdődik. Az érdeklődőknek készséggel küld részletes tájékoztatót a Kertészeti Technikum levelező tagozata. (Sátoraljaújhely, Kossuth utca 26. szám.) Se pénz, se posztó Izzasztó meleg van. Gyilkos Élénkítő!... hőhullámok lepnek el mindent. Alig pihegek. A torkom kiszárad, tátogok, mint a partra vetett hal. A víz meleg, a szóda langyos... sör? — holnap estére Ígérnek...(?) — Öh! Hogy erre nem gondoltam! — sóhajtottam a szárazságtól kiszikkadt tüdővel, s elvánszorogtam a háztartási boltig. A friss és tömény matador szag megcsiklandozta orrtüszőimet, s egy tüsszentés detonációja után mit akarok. — Tessék adni egy Odol szájvizet. Az elcsigázott ember szerénységével tekintettem a kimérten mozduló elárusítóra, miközben azon tanakodtam, merjek-e jó napottal köszönni — nehogy megsértődjön a hölgy. Mint valami nagy kincset, úgy markoltam meg a porcelán edényt, s lefizettem a pénztárnál a nyolc forint húsz fillért. Alig vártam, hogy hozzáérjek, s a Venus Kozmetikai Gyár csodáját kipróbáljam. A használati utasítás mellett ott állt egy bűvös szó: — Ez kell nekem — nyögtem egy hangosat, s megsza- poráztam lépéseimet. Otthon azzal bajlódtam, hogyan kell kinyitnyi. Tűvel kellett volna szúrni, azonban néhányperces kísérletezés, meg egy elsősegélyben részesülés után lehúztam a műanyag kupakot, s epedő szórakozással, a pohár fölé tartottam a szájvizes üveget. Nem jött semmi. Megráz- elrebegtem tam... akkor sem jött. Benéztem a tűhegynyi nyíláson, mire könnyezni kezdtem az erős illattól. Forgattam, buktattam, szívtam, nyomtam ... nem és nem jött. Félórás reménytelen kísérletezés után rádöbbentem, hogy valahová elillant az üdítő víz. Vajon hová? Elfelejtették az edényt megtölteni? Lehetetlen, hiszen az illat még benne van. Elpárolgott? Ki tudja. Visszavittem. Ó, nem cserélték ki. Nem tudom kinek a jóvoltából maradtam „pénz és posztó” nélkül. Hol vettem? Ejnye, ezt majd kifelejtettem. Pásztón a háztartási boltban. P. M. Eredményesen dolgozik a karancsságí tanács Amikor Karancsságon « község határába kikerült i szövetkezeti községet jelzi tábla, mert a dolgozó parasztok zöme a nagyüzem gaz dálkodást választotta, a köz ségi tanács felismerte felada tát az új helyzetben és en nek megfelelően munkálkodott tovább. Azt az energiát, amelyet annakidején a termelőszövetkezet számszerű növelése érdekében kifejtett, most a termelőszövetkezet szilárdítására, erősítésére fordítja. A maga módján segíti, hogy az Alkotmány Termelő- szövetkezet minél előbb szilárd közösség legyen. Mint annak idején a tanácsüléseken megbeszélték a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, magasabbrendűségét, most hogy a község dolgozó parasztjai, s nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek, a térEgy hasznos kezdeményezés néhány tanulsággal . A Bányász Szakszervezet, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt és az Egészségügyi Szakszervezet egy nagyon hasznos kezdeményezést indított útjára. Az elmúlt napokban az történt ugyanis, hogy megyénk több vezető és körzeti orvosa bányalátogatáson vett részt Kányáson, hogy megismerjék a bányászok munkakörülményeit, a helyszínen keressék annak lehetőségét: hogyan lehetne csökkenteni a nagyon is magas táppénzes állományt, hoBányaüzemeinknél is mind többet tesznek azért, hogy barátságossá tegyék az üzem környékéi. Képünk is azt ábrázolja, hogy virágot ültetnek a ká- nyási akna udvarán. qyan lehetne egyes — a bánya- munkából adódó betegségercez megelőzni. A bányalátogatás után a szénmedence bányavezetői, főmérnökei, szakszervezeti funkcionáriusai, munkavédelmi felelősei közös ankétot is tartottak, ahol az orvosokkal a közös feladatokat, a közös problémákat vitatták meg. A kötetlennek ígérkező beszélgetésen számtalan tapasztalat hangzott el, s keresni kell annak útját, hogy megakadályozzák a felesleges táppénzes állományt, hogy megtalálják a betegségek megelőzésének formáját. Többen, közöttük dr. Nagylstók Imre főorvos is arról szólt, hogy első és legfontosabb az lenne, ha a legsürgősebben betöltenék, ha m.ást már nem is. akkor legalább a körzeti orvosi állásokat. Erre azonban semmi biztosíték nincs még akkor sem, ha határozat van arra, hogy be kell tölteni az orvosi állásokat. Az történik ugyanis, hogy kihelyezik az orvosokat Nógrád megyébe, de azok fellebbeznek a határozat ellen — azt minden esetben megmásítják. Ezért javasolta dr. Merényi főorvos, hogy a megyében neveljenek a központi gyakorlatra kihelyezett fiatalokból tőzsgyökeres nógrádi orvosokat. akik miután megszeretik a megyét, gondoskodnak ellátásukról. lakásukról, itt is maradnak a megyében. Elhangzott olyan kérés is az orvosok részéről: tegyék lehetővé, hogy több beutalóhoz jussanak azok a beteg bányászok, akiknek feltétlen szükséges a fürdőzés, vagy olyan, hogy sürgősen meg kell oldani a gyomorfekély es bányászok kórházi ápolását; a reuma, az orthopéd és ideggyógyászat részére a tröszt jelöljön ki egy kísérleti üzemet. A bányák vezetői részéről is több észrevétel hangzott el. Scheffer Péter, a kányási bánya főmérnöke például azt kérte, hogy az orvosok sűrítsék az olyan előadások számát, ahol egy-egy betegség megelőzéséről lenne szó. Kérték az orvosokat, hogy különös figyelemmel legyenek az olyan betegekre, akik nagyon is szívesen kérnek betegnapot a fizetés után, vagy előszeretettel viseltetnek a szombat vagy hétfői napok iránt, nagyon szívesen látogatják ezeken a napokon a rendelőket. Tény, hogy hasznos volt ez a beszélgetés, ez a bányalátogatás. De hasznosabb is lehetett volna. Hasznosabb akkor, ha valóban a bányászokkal találkoznak az orvosok, ha egymás szemébe őszintén mondja el bányász és orvos a maga észrevételét, a maga kérését. Hasznosabb lett volna, ha a bányalátogatás nem egy sietős séta lett volna, hanem módot adtunk volna bányásznak és orvosnak egyaránt, hogy ott lenn, a munkahelyen beszélgessenek el a bányászok egészségvédelméről, a bányászok problémáiról. Feltétlen dicséretes ez a kezdeményezés. A tanulságot viszont le kell vonni belőle, hogy a következő orvos-bányász találkozó valóban az is legyen, hogy közelebb kerüljön egymáshoz orvos és bányász, hogy megtanuljanak egy nyelven beszélni: a közös összefogásról, a bányászok egészségvédelméről.-So melőszövetkezet belső életét, termelési és szervezeti kérdéseket tárgyalnak meg. A községi tanács vezetői és az Alkotmány Termelőszövetkezet vezetői között igen jó a kapcsolat. A termelőszövetkezet elnökhelyettese, vezetőségi tagok, ott vannak a végrehajtó bizottsági, a tanácsüléseken. A végrehajtó bizottság elnökét, a VB-tagokat viszont a termelőszövetkezet vezetői hívják meg a vezetőségi ülésekre, taggyűlésekre. A tanács vezetői ezáltal tisztán látják, hogyan dolgozik. gazdálkodik az Alkotmány Termelőszövetkezet, megismerkednek eredményeikkel, problémáikkal, s így nagyobb segítséget is adhatnak a termelőszövetkezetnek. Amikor arról volt szó, hogy a termelékenység növelése érdekében a termelőszövetkezetben bevezetik a prémiumrendszert, a tanács átépítette, a termelőszövetkezetnek köny- nyen megközelíthetővé tette a hídmérleget. A Hunyadi utcát, amely a termelőszövetkezet központjához vezet és igen rossz állapotban van, most felújítják. Segítséget nyújtottak ezenkívül a termelőszövetkezet építkezéséhez is. Mindezeken a problémákon túl a községi tanács lelkiismeretesen foglalkozik a község lakóinak, most már többnyire termelőszövetkezeti gazdáknak egészségügyi, szociális és kulturális problémáival is. Itt nem tudott a lakosság körében teret hódítani a babona, a kuruzslás. Dr. Tompos István orvos 30 éve lassan, hogy a községben dolgozik. Lelkiismeretes, gondos munkát végez. A községi tanács igyekezett megfelelő körülményeket teremteni, hogy nyugodtan dolgozhasson, gyógyíthassa a hozzáforduló betegeket. Lakást, megfelelő rendelőt biztosítottak, rendbehozták a rendelőhöz tartozó vízvezetéket is. Egyébként a kapcsolat a községi tanács és az orvos között igen jó. Dr. Tompos István időnként beszámol a tanácsnak a község egészségügyi helyzetéről. Szívesen tart egészségügyi előadásokat, nemrégiben a TBC- ről tartott felvilágosító előadást. Igen sokan meghallgatták és ennek eredményeként a szűrővizsgálatra sokan elmentek. Nagy gondossággal kezeli a tanács a gyermekek, a tanuló fiatalok ügyét. Az óvodába, mert a férőhely kevés, s szándékukban van bővíteni mihelyt arra lehetőségük nyílik, elsősorban azoknak az anyáknak a gyermekeit vették fel, akik a termelőszövetkezetben dolgoznak. Ügyelnek arra, hogy ellátásuk kifogástalan legyen, jól érezzék magukat a kicsik, nyugodtan dolgozhassanak a termelőszövetkezeti táblában az asszonyok. Jó kapcsolatot alakítottak ki -az iskolával, a pedagógusokkal is. Az iskola igazgatója tagja a végrehajtó bizottságnak, ismerik eredményeiket, gondjaikat és igyekszenek segítséget nyújtani problémáik megoldásához. S a nyáron a községi tanács fáradozása és a község lakóinak áldozatkész munkája révén új létesítménnyel gazdagodik Karancsság. Elkészül a modern, minden igényt kielégítő művelődési otthon. Két esztendeje építik a községfejlesztési hozzájárulásból, meg nagyarányú társadalmi munkával, mert amikor szóba- került a művelődési otthon ügye, megmozdult a község apraja-nagyja, segített, aki csak tudott. A községben megnövekedett a kulturális igény. A régi művelődési otthon kicsi és egészségtelen is. Nem felelt meg a követelményeknek. Az újban, munkájuk után kulturált környezetben szórakozhatnak a termelőszövetkezeti gazdák. A községi tanács tehát az új helyzetben nem tétovázott, bizonytalankodott, hanem hozzálátott a feladatok megoldásához. Elfogulva ítélnénk azonban, ha azt mondanánk, hogy hibamentesen dolgoztak. Feltétlenül javítaniok kell munkájukon olyan irányban, hogy többet foglalkozzanak, beszélgessenek a termelőszövetkezeti gazdákkal, segítsék őket, hogy gondolat- világuk mielőbb utolérje a haladó gazdálkodási módot, amelyet választottak. A községi tanács segítségére van szükség a továbbtanuló gyermekek ügyében is. Ka- rancsságról a most végző nyolcadik osztályosok közül igen kevés gyermek tanul tovább és ha el is mennek felsőbb iskolába, azért teszik, hogy megszabaduljanak a fizikai munkától. A szülők felvilágosítására van szükség, hogy megértsék, azért tanítassák az arra érdemes gyermekeket, hogy visszajőve a községbe gazdagabbá, gondtalanabbá tegyék a szülők, saját maguk életét. Aztán van még tenni-, való a község külső arculatának formálásában is. Annyi azonban bizonyos, hogy a községi tanács munkájával igen sokat tett azért, hogy erős, szilárd közösség legyen Karancsságon a termelőszövetkezet, elégedettek legyenek a község lakói, a termelőszövetkezeti gazdák.
