Nógrádi Népújság, 1960. május (16. évfolyam, 36-43. szám)

1960-05-21 / 41. szám

nögradi népüjsAs-I960, május 21. Asszonyok helyzete a tsz-ekben Nemrég zárult egy igen hasznos tanácskozás-sorozat, amelynek keretében a tsz- ekben levő asszonyok folytat­tak eszmecserét életükről, a tsz helyzetéről, az asszonyok­nak a tsz-ben elfoglalt helyé­ről. A tanácskozásokat a nő­tanácsok irányították. Igen komoly a jelentősége ezeknek a tanácskozás-soroza­toknak, mert ha figyelembe vesszük, hogy a tsz-ekben az asszonyok — legalábbis a tarjáni járásban — a tagság 52 százalékát teszik ki, ez igen jelentős szám, s ha­tározottan befolyásolhatja a termelőszövetkezet fejlődését. A nőtanács nagyon helyesen cselekedett, amikor tanács­kozásra hívta ezeket az asz- szonyokat, annális inkább, mert az asszonyok munkájá­nak megítélése nem minden tsz-ben egyértelmű. Másodszor pedig, mert a találkozón első­sorban a soronlevő feladatok szerepeltek és ezek igen erő­teljesen. Jól összekapcsolódott az asz- szonyok megbeszélésén a régi, gazdag tapasztalattal rendel­kező nők, s az újonnan tsz- be lépettek tapasztalat cse­réje. A Karancslapujtőn tar­tott megbeszélésen külön ér­téket képviselt az, hogy a lapujtői, karancsalji asszonyok igen nagy akarattal lelkesí­tették a keszi-i és marakodi- pusztai asszonyokat, akik mint tudvalevő, az elmúlt év őszén kerültek zömében a termelő- szövetkezetbe. Az idősebb termelőszövet­kezeti tagok tapasztalatait, optimizmusát megismerve a fiatalabb tsz-tagok fel­lelkesedtek a munkáért. Az igazság azonban az, hogy az asszonyok lelkesedése a munkában nem mindig tud ki­fejezésre jutni, csupán azért, mert nem ritka esetben a termelőszövetkezet férfi tagjai akadályozták a lelkesedés ki­bontakozását azzal, hogy le­becsülik az asszonyok igen ér­tékes, a termelőszövetkezet fejlődéséhez igen sokat jelen­tő munkát. Szinte érthetetlen, hogy néhol mily makacsság nyilvánul meg az asszonyok­kal szemben. Nem engedik véleményüket érvényre jutni, nem hallgatják meg a taná­csaikat. Kiszorítják őket a vezetésből. Azoknak a férfi tagoknak, akiknek ilyen ért­hetetlen a magatartásuk, hasz­nos lett volna ott-tartózkodni a nagybátonyi körzetben levő tanácskozáson, ahol egészen meggyőzően bizonyították az asszonyok, hogy a termelő- szövetkezetben levő minden­nemű munkában mily jelen­tősen vesznek részt. Nincs a termelőszövetke­zetben olyan tevékenység, amelyben az asszonyok ne tudnának vezető szerepet végezni. Vegyük csak a növényápolási munkát. El sem képzelhető ez asszonyok nélkül. De el­képzelhető a termelőszövet­kezet kertészeti munkája az asszonyi kezek szorgalmas te­vékenysége nélkül? És hason­lóan a takarmány-, gabona­betakarításnál? Az asszonyok ezekben a munkákban részt vesznek. De részt vettek a trágyahordásnál, a trágya szétteregetésénél éppen úgy, mint az állatgondozásban, va­lamint a tsz-ek saját erőből végzett építkezéseinél. Még az 1950-es évek elején a termelő- szövetkezetek egyik gyengéje volt, hogy az asszonyok tá­volmaradása következtében nem tudtak elég munkaerőt biztosítani a termelőszövetke­zet sokirányú gazdasági mun­kájához. Ma már ez a múlté. Az asszonyok lelkesen dol­goznának, s közben a férfiak még sok helyen megtörik lel­kesedésüket. Az asszonyok munkakedve egyre nő a termelőszövetke­zetekben. Elmondható: tevé­kenységük nélkülözhetetlenné vált. A homokterenyén tartott megbeszélésen komoly ver­senykihívások születtek, ame­lyeknek a jelentősége orszá­gossá nőhet. Az asszonyok annak ellenére, hogy a nők­nek alapként 80 munkaegység kötelező, elhatározták: elindítják a 120 munkaegységért való mozgalmat. asszonyok valamennyien egy­öntetűen vallották: teljesíthe­tő, sőt voltak vállalkozók, akik a 120 munkaegység túl­teljesítéséről szóltak; Az értekezleten elhangzott, hogy számos helyen az asz- szonyok nem a végzett mun­kájuknak és számarányuknak megfelelően vesznek részt a tsz-vezetésben. Helyes lenne, ha a férfi tagok nagyon ala­posan meggondolnák ezeket az asszonyok által felvetett prob­lémákat. Az pedig már egye­nesen törvénytelen, hogy van rá példa: némely tsz-vezető egy-egy nőtagnak kevesebb munkaegységet ír mint a fér­finak, még akkoris, ha az asszony akár terület, akár minőség dolgában azonos munkát végzett. Ezt az asszonyellenességet, a női munka lebecsülését, a tsz-eknek a maguk érdekében haladéktalnul meg kell szün­tetni. A helyetelen asszony­ellenes felfogás nem fogja erő­síteni a termelőszövetkezete­ket. Hasznos tapasztalatokat adott a termelőszövetkezeti asszonyok tanácskozása* de leginkább megmutatta azt, hogy a pártszervezeteknek na­gyon alapos politikai mun­kát szükséges végezni az emberek tudatában meg­levő helytelen nézetek leküz­déséért; Ifjúságvédelmi tanácsülést- tartanak Az Ifjúsági Tanács Nógrád me­gyei Bizottsága május 24-én ta­pasztalatcserét tart a balassa­gyarmati járásban. A tapasztalat- csere színhelye Balassagyarmat és Szügy községek. A tapaszta­latcsere célja, hogy a községi és járási szervek munkáját meg­mutassák és a gyakorlati tapasz­talatok alapján az akutális prob­lémákat megbeszéljék. A tapasztalatcsere értekezlet egyébként gazdag programmal telített. A balassagyarmati diák­otthonban igen érdekesnek ígér­kezik a beszámoló és tájékoztató, amely az ifjúságvédelem mai helyzetéről szól. Köszönljük az ötvenéves Délmagyarországot Fél évszázados történelmün­ket járta végig jubilláló test­vérlapunk, a szegedi Délma- gyarország. Nagy történelmi, társadalmi sorsfordulóknak volt tanúja, az általános nem­zeti haladás szószólója, néhány esetben kiemelkedően jeles szellemi irányítója országos ügyeknek. Félszázados törté­nelmi utat járt a Délmagyar- ország, amely most, 1960 má­jus 22-én ünnepli fennállásá­nak 50. esztendejét. Mi. mai újságírók, mély tisztelettel adózunk a Dél- magyarország egykori ki­emelkedő elhunyt munkatár­sainak és íróinak, Juhász Gyu­lának, Móra Ferencnek, József Attilának, Vér Györgynek. Gárdos Sándornak és Révai Józsefnek, akik maradandó példát adtak harcos életükkel és munkásságukkal a magyar nép haladását szolgáló újság­íróknak és íróknak. Jubiláló ünnepén köszöntjük a Délmagyarország valamennyi munkatársát és olvasóját. I ff m * ram gazdag, az 'tffi t u iYg i d e i Mregjzejnlffeii A közelgő megyei ifjúsági seregszemlére megyeszerte nagy az érdeklődés a fiatalok között. A KISZ-szervezetek egymás után teljesítik azokat a feltételeket, amelyek vég­rehajtása lehetővé teszi a fiataloknak az ifjúsági sereg­szemlén való részvételt. A nagy érdeklődésnek meg­felelően készül a rendezőbi­zottság is a seregszemlére érkező fiatalok méltó foga­dására. Igen jelentős lesz az ifjúsági nap megnyitója, amely a fiatalok felvonulásá­val kezdődik. A Bartók Béla úti iskola előtt dísztribünt állítanak fel, ahol megyénk fiataljainak vezetői, a párt­ós tömegszerevezetek képvi­selői foglalják el helyeiket és üdvözlik a felvonuló fiatalo­kat. Mint a rendezőbizottság tervezi, a fiatalok járáson­ként csoportosítva vonulnak. A legfegyeimezettebben és impozánsadban felvonuló fia­talokat díjazzák. A felvonu­lás után a kollégiumi kertben gyülekeznek megyénk fiatal­jai, hogy résztvegyenek azon a nagygyűlésen, amelyen Eperjesi élvtárs, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára mond ünnepi beszédet. Egyébként gazdag program lesi ezen a napon, amelyet nem csupán a fiatalok, hanem az egész város nagy érdeklő­déssel vár. Megtartotta küldöttértekezletét a KPVDSZ is Jó munkát végez Prezenszki Mihály traktoros brigádja A Pásztói Gépállomásnak az a legnagyobb brigádja, amelyet Prezenszki Mihály brigádvezető irányít. Tizenöt ember tartozik hozzá, a ti­zenhatodik a körzeti szerelő. Három termelőszövetkezetük van s a három termelőszö* vetkezetben — Ecsegen, Csé- csén és Kozárdon — jelenleg is dolgoznak. Volt munkájuk a tavasszal bőven. Szántottak, vetettek, előkészítették a kapások alá a talajt, vetették a kukori­cát. Csécsén 1600 holdon va­lamennyi talajmunkát Pre­zenszki Mihály brigádja vég­zett el. ök készítették elő a talajt a vetésekhez, ők vetet­ték el a kalászosokat, a pil­langósokat és az egyéb ta­vaszi vetésű növényeket. Ecsegen a talajmunkát teljes egészében ez , a brigád végez­te el. Kozárdon a fiatal tér melőszövetkezetnek ugyan­csak sokat segítettek. A brigád tagjai valameny- nyien becsülettel kiveszik ré­szüket termelőszövetkezeteink megerősítéséből, megszilárdí­tásából. Igyekeztek időben, jó minőségben elvégezni a szerződésben vállalt feladato­kat, mert egyik igen fontos előfeltétele lesz a gazdag ter­mésnek, a tagok jólétének, a termelőszövetkezet szilárdítá­sának. Munkájuk akadt bő­ven, sok esetben a legnagyobb erőfeszítés mellett sem tud­ták volna elvégezni a rájuk váró feladatokat, de a gép­állomás valamennyi brigád­ja segített, s így közös erő­vel sikerült elvégezni a szer­ződésben vállalt valamennyi munkálatot. A télen megjavított gépek jól dolgoztak. Ahogy a kör­zeti szerelő mondta, akinek feladata biztosítani, hogy a gépek mindig üzemképesek legyenek, nem volt komolyabb műszaki hiba, ami nagyobb kiesést okozott volna a ta­vaszi munkában. Kisebb fennakadás volt néhány, de ezt sikerült mindig időben megjavítaniok, s így a gépek tovább dolgoztak, a brigád időben befejezte a munkát a három termelőszövetkezetnél. Csütörtökön tartotta a Ke­reskedelmi-, Pénzügyi- és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Területi Bizottsága megyei küldöttér­tekezletét, illetve vezetőség­választó ülését. Az ülésen be­számoló hangzott el, amely foglalkozott a KPVDSZ eddi­gi munkájával, illetve a jövő feladataival. A beszámoló után vita zaj­lott le, majd határozati ja­vaslatot fogadtak el a kül­döttek. A határozati javaslat­ban első helyen foglalkoztak a széles körben kibontakozó műn ka versennyel, illetve a munkaverseny további széle­sítésével. A határozati javas­lat kimondja, hogy minden területen terjeszteni kell a Kiváló bolt”, illetve a „Ki­váló egység” címért folyó versenyt. Ez alapot ad a szo­cialista brigád címért verseny további szélesítéséhez. A határozati javaslatban többek között kimondták, hogy a szakszervezeti bizott­ságoknak a termelés tervezé­sével is foglalkozni kell. A javaslat foglalkozik az isme­retterjesztő munka, valamint a ^ politikai oktatás szélesíté­sével is. A szakszervezeti munkával kapcsolatosan to­vább kell javítani a bizal­miak munkáját. Továbbra is foglalkozni kell tervszerűen a szakszervezeti funkcioná­riusok szakmai és politikai oktatásával. Komoly feladatként hatá­rozta meg a javaslat a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésében felmerülő feladatok végrehajtását. Különösen az fmsz-i és a pénzintézeti vál­lalatok szerepe jelentős ezen a területen. Az értekezlet má­sodik részében megválasztot­ták a KPVDSZ új vezetősé­gét. A csehszlovákok bizonyultak jobbnak a mizseriaiakkal lolyiatoit párosversenyben A tavaly megkötött páros- versenyszerződés alapján a szomszédos csehszlovákiai kék­kői bányászok ebben az esz­tendőben is megújították ver­senyszerződésüket a mizserfai Skoda Andrásáé is tagja a pártnak Bercelen, a Vörös Csillag Termelőszövetke­zet legutóbbi páritaggyűlésén fiatal, nap­barnított arcú asszonyt vettek fel párttagnak, rendkívüli párttagnak. Skoda Andrásné három éve tagja a bér­céit Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek. Az a hír járja róla, hogy egyike a legszorgal­masabban dolgozó asszonyoknak. Három apró gyermeke van, de még nem volt olyan nap az idén — már amikor az asszonyok mun­kájára szükség volt —, hogy otthon töltötte volna a napot, kimaradt volna a közös mun­kából. A növénytermesztési brigádban dol­gozik, mert Bercelen is az asszonyok vál­lán nyugszik a nyári növényápolás gondja. Skodáné nagyszerűen végezte eddig a mun­káját. A területet itt nem osztják fel egyé­nekre. — Nincs itt szükség arra — magyarázta Skoda Andrásné, amikor náluk jártam —, hogy minden asszonynak kimérjék, milyen nagyságú területet kell megmunkálnia. Ná­lunk elég az, ha egy-egy munkacsapat tudja, hogy milyen területet kell megmunkálnia, dolgozunk mi asszonyok így is. Jól megy a munka nálunk, de így kell, hogy legyen, mert így lesz több cukorrépa, meg burgonya a a szövetkezetnek, így jut több nekünk is, nekem is, meg a gyerekeknek . . . Aztán elmondta, hogy a mákkal már vé­geztek. A répából van még valami kicsi, de ha a népes asszonycsapat nekilát a munká­nak, egy-kettőre végeznek vele. De pihe­nésre ezután sem lesz idő. Jön a burgonya kapálása, vetőgumót termelnek, nagy gon­dosság kell a földnek. Ezeket mondotta, s úgy beszélt a termelőszövetkezet dolgáról, mint az olyan ember, aki jól ismeri a szö­vetkezet minden dolgát, mert az igen közel áll hozzá, mint aki részese a nagy mun­kának, s minden erejével, szorgalmával azon dolgozik, hogy egyre szépüljön az élet. Ezért vették fel párttagnak is. A taggyűlésen, amelyen a pártszervezet tagjai felelősséggel, mély meggondolással döntöttek Skoda Andrásné párttagságáról, A tanácskozáson jelenlevő nem voltam jelen. De a párttilkár, néhány \ párttag, meg Skoda Andrásné elbeszéléséből elém rajzolódott az egész kép, hiszen Sko- aáné úgy őrzi emlékezetében ezt a napot, műit életének egyik fontos eseményét őrzi az ember. Aznap kiadós zápor áztatta a földet. A tágas, zöldellő berceli határban nem szor­goskodhattak a termelőszövetkezeti gazdák, sem az asszonyok. Este a párttaggyűlésen az. alapszervezet valamennyi tagja megjelent. Skoda Andrásné ajánlói: Fülöp Zoltánná, meg Obroni László, a növénytermesztési bri­gád vezetői arról beszéltek, azért javasolják Skoda Andrásáét a pártba, mert egy termelő- szövetkezet annál erősebb, szilárdabb, minél nagyobb felelősséggel végzik munkájukat a termelőszövetkezet gazdái, asszonyai. Sko­dáné nagyszerűen végzi munkáját. 0 is hozzájárult ahhoz, hogy a párt falusi poli­tikája: erős, szilárd termelőszövetkezet mi­előbb megvalósuljon Bercelen. S az asszony parttagsága mellett szólt a pártszervezet több tagja is. — Skodáné még mindig becsületesen el­végezte a termelőszövetkezetben a reá váró munkát. Sok ilyen asszonyra volna még szükségünk, mint ő is .. . Megérdemli, hogy tagja legyen a pártnak — ezeket mondot­ták. Aztán szavazásra került a sor. Arra, hogy eldöntsék, fölveszik-e maguk közé Skoda Andrásnét. A kezek csaknem egyszerre emel­kedtek a magasba. Egyhangúan elfogadták. A fiatal, napbarnított arcú asszony meg csak ült ölhetett kezekkel, s valami nagyon jó érzés lett úrrá rajta. Aztán szólásra emel­kedett, zavartan, szavaiban meghatottság csengett: — Köszönöm ... — mondta — nagyon köszönöm ... — hirtelen nem jutottak sza­vak az eszébe. Pedig otthon szépen kigon­dolta, mit is mond majd a taggyűlésén. Ki­csit később tette még hozzá: — Köszönöm, hogy bíznak bennem . . . úgy fogok dolgozni továbbra is, ne csak én érez- zem, hanem maguk is lássák, hogy megér­demlőm a bizalmat. VINCZE ISTVANNE bányászokkal. Ebben az évben is négy főcélt határoztak meg: az önköltség csök­kentését, a minőség javí­tását, az összüzemi telje­sítmény növelését és a balesetek számának csök­kentését. Az első negyedévi eredmé­nyek értékelésére csütörtökön került sor Mizserfán, ame­lyen részt vettek a kékkői bányászok képviselői is —• négyen. Az értékelés az első negyedévben a kékkői bányá­szoknak kedvezett, akik 46,3 pontot szereztek a mizserfaiak 24,1 pontjával szemben. A négy napig Mizserfán tartózkodó kékkői bányászok a verseny értékelése mellett hasznos tapasztalatcserét is végeztek a mizserfai bányák­ban. Nagy arányokban folyik a tisztasági mozgalom Már szóltunk arról, hogy megyénkben széleskörű tisz­tasági mozgalom indult és a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a legjobb eredményt érért Községnek 50 ezer forin­tot tűzött kí. A felhívás alap­ján megyénk területén 86 községben indult tisztasági mozgalom, amelyet a közsé­gek dolgozói falugyűlésen ha­tároztak el és a falugyűlésen a lakosság nagy része ott volt. Általában nelyeselték a mozgalmat, amely a közsé­gükben megteremti a rendet, a tisztaságot. A tisztasági mozgalom ke­retében széleskörű ver­senyzés indult meg. S eb­ben a munkában nagy szerepet játszanak a vö­röskeresztes aktívák. Ezek az aktívák házról ház­ra járnak s amellett, hogy a községük a szomszédos köz­séggel versenyben áll a tisz­taságért, a községen belül egyéni versenyeket indítanak. Figyelemre méltó, hogy Pász- tón milyen szorgalmasam dol­gozik az a tíz vörösikeresztes aktíva, aki napról napra rendszeresen házról házra jár és felszólítja a lakosságot a tisztasági mozgalomban való részvételre. Nagyon komoly eredmé­nyeket értek eh több há­zat kimeszeltek, csinosí­tottak, a télen levert, meg­rongálódott helyeket ki­javították. Szépen rendben tartják a községet. Hasonló eredménnyel dol­goznak Szécsényben is, ahol a parkosítást végzik nagy szorgalommal. Virágos kertté akarják varázsolni Szécsényt. A rétsági járásban hat község versenyez egymással, hogy el­nyerje az első díjat. Nógrád községben egy lépéssel már előljárnak a versenyben, mert nagy arányokban folytatják a falu tisztogatását és ezt rendszeresen végzik. A salgótarjáni járásban is folyik ez a tevékenység. Ma- conkán a vöröskereszt aktí­vái a falu dolgozóinak közre­működésével többek között ki- meszeiték az orvosi rendelőt, Karancslapujtőn már több ut­cát rendbehoztak. Nagyon szép az eredmény Saigon, ahol a telepet parkírozták, az utca­részeken szemétládákat helyez­tek el, egyszóval csinosítanak mindenfelé a megyében. A megyei vöröskereszt és a megyei tanács rövidesen ér­tékelni fogja az eddig vég­zett munkát, s nem lesz köny- nyű dolguk dönteni, olyan szép eredmények születtek a tisztasági mozgalom kereté­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents