Nógrádi Népújság, 1960. május (16. évfolyam, 36-43. szám)

1960-05-21 / 41. szám

1960. május 21. NÓGRÁDI NEPÜJSAG 3 Nem a pénzért, hanem | a felelőtlenségért... • ; Törvény tanácsaink számára, • hogy a dolgozók ügyesbajos • dolgaiban záros határidőn be- ! lül intézkedjenek. Dolgozóink J már megszokták ezt, hiszen ta­• nácsaink túlnyomó többsége • a törvényesség talaján intéz­• kedik. Túlnyomó többsége, de ; nem úgy a zagyvarónai tanács. • • Az történt, hogy Folk Jó­• zsef zagyvarónai lakos, acél- ! árugyári dolgozó még január­• ban kérte: vezessék be laká­• sába a villanyt. Az EMASZ • vállalta is a munka kivitelezé- ! sét, abban az esetben, ha Fol- I kék biztosítják a szükséges J két oszlopot és a hozzá szük­• séges vezetéket. Es ezzel kezd­• dődött Folkék kálváriája. I Nagy utánjárás, még több | munka meghozta a gyümöl- S csét, a Folk család előterem- ! tette saját költségén a kért • villanyoszlopot és vezetéket. • Az ÉMASZ sem késlekedett, • azonnal hozzálátott a villany • t beszereléséhez. Lett nagy öröm •a családban, hisz’ eddig is fur­• csa volt a város tőszomszédsá- j gában petróleumos lámpa mel­• lett olvasni, tanulni. Az S ÉMASZ tehát annak rendje és • módja szerint, a lovagiasság • szabályai szerint eljárt, sőt mi • több, ígéretéhez híven a két • oszlopért és a vezetékért járó • 658 forint 80 fillért is átutalta • a községi tanács számlájára • azzal, hogy azt fizessék vissza • Folk Jószef részére. A községi S tanács ezt a pénzt már feb­• ruár 17-én (!) be s könyvelte, • de . . . I Folkék nyugodtan vártak, • ; mígnem három hónap után • fogytán volt a türelem, felke­• resték az EMÁSZ-t: mi lesz a • beígért visszatérítéssel?! Az S EMASSZ-nál tanácstalanul te­• kintettek Folkékra, mert a • pénzt már három hónnapja át­• utalták a községi tanácsnak. I Irány a tanács. Újabb kérdés, • • s furcsa válasz: miért nem • jöttek eddig érte?! • ! No, de mégis csak furcsa. • Furcsa, hogy az ÉMÁSZ azon­• nal tudott intézkedni, a ta­• nács pedig három hónapig • nem!#A zagyvarónai tanács : három hónapig labdázott az • • idegen pénzzel, három hóna­• pon keresztül könyvelték • egyik helyről a másikra! Há­• rom hónapig okozott gondot • az idegen pénz, de egyszer • sem jutott volna eszükbe: a • sok könyvelgetés helyett ki­• állítsanak egy pénzesutal­• ványt, s azt Folk József ré- S szére postára tegyék. Bár nem ; nagy összeg ez a 658 forint 80 j fillér — egy munkásnak mégis • csak hiányzik három hónapon l keresztül. Nem is a pénzért, • hanem a felelőtlenségért, a • nagyfokú embertelenségért • szóltunk most. Talán mások S is okulnak ebből! : - so ­Saját érdekünkben Számos jó példát találni megyénk iparában, hogy mi­nél jobban és hatékonyabban feltárják a helyi tartalékokat, lehetőségeket, hasznosítsák a rendelkezésükre álló eszközö­ket. Ennek volt szép példája többek között a kongresszusi munkaverseny is. Ez év első negyedében például a 100 fo­rint munkásbérre eső terme­lési érték 18 forinttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ugyanez a mutató 1959-ben 4 forintos csökke­nést mutatott, 1958-hoz ké­pest. Vagy szólhatnánk olyan dolgokról, mint a gépek meg­gyorsítása a Salgótarjáni Acélárugyár egyes üzemeiben, a Romhányi Cserépkályha- gyár műszaki dolgozóinak kezdemenyezése, hogy a ki­javított kemencével a jövő­ben kétszer annyi ideig dol­gozzanak. Az ilyen irányú kezdemé­nyezéseknek a jövőben még nagyobb szerepük és jelen­tőségük van. Elsősorban azért, hogy az 1960-as évet iparunk minél sikeresebben zárja. Ez döntő kérdés abból a szempontból, hogy jövőn­ket a lehető legjobban ala­pozzuk meg, második ötéves tervünk indulásához minél jobb alapokat biztosítsunk. Ezzel függ össze másodszor, hogy a második ötéves terv megvalósításában különösen nagy szerep hárul majd a helyi öntevékenységre, kezde­ményezésre, a helyi lehető­ségek kihasználására. A helyi lehetőségekről és tartalékokról szólva helytelen lenne ezt a fogalmat leszűkí­teni. Nagyon változatos, szé­les skálájú dolog ez, amely életünk valamennyi területére kiterjed. Jelenti elsősorban és mindenekelőtt azt, hogy helyileg is segítsük elő és emeljük mind magasabb szintre a dolgozóknak azt az alkotó energiáját. kezdemé­nyező erejét, amely az orszá­gos pártpolitika helyességén és céltudatosságán alapszik. Törődjünk sokat és rendsze­resen a munkások javaslatai­val, észrevételeivel, a mun­kaversennyel és az újítómoz­galommal. Tegyünk meg min­dent annak érdekében, hogy a munkások minél szélesebb körben részt vegyenek a ve­zetés munkájában, tanácsaik­kal. javaslataikkal. bírála­taikkal segítsék azt. Jelenti azt is, hogy a műszaki fej­lesztés lehetőségeit bátran tárjuk fel. Ma még számos olyan gyára, üzeme, bányája van megyénknek, amelyek­ben a műszaki lehetőségek megközelítően sincsenek fel­tárva, a műszaki fejlettség elért foka és a rendelkezésre álló lehetőségek kiaknázása nem állnak egymással arány­ban. Jelenti azt, hogy feltár­ják és hasznosítják azokat a természeti kincseket, vagy más forrásokat, amelyek me­gyénk iparának anyag- és energiaellátottságát jelentősen megjavíthatják. Ide tartozik a jó munkaszervezés, szilár­dabb munkafegyelem és még sok-sok más területe, kérdése életünknek. Nehéz lenne egy cikk keretében felsorolni, hogy milyen halhatatlan tar­talékok várnak még feltárás­ra. A második ötéves terv cél­kitűzései szerint 1965-ig ha­zánk iparának termelése 65— 70 százalékkal fog növeked­ni. Ez a növekedés kéthar­mad részben a termelékeny­ség emelkedéséből és egyhar- mad részben a munkáslét­szám növekedéséből valósul majd meg. Ebből következik, hogy elsősorban a termelé­kenység gyorsütemű emelke­dését és a céltudatos műszaki fejlődést biztosító helyi lehe­tőségeket kell felkutatni és alkalmazni. Ehhez az szük­séges, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt minél maga­sabb termelékenységgel fog­lalkoztassuk iparunkban. A nyersanyagot és energiát jobb, kedvezőbb hatásfokkal hasznosítsuk, amelynek ér­dekében fejlett technológiai eljárásokat alkalmazzunk. Az ipar termékei között mind több legyen az olyan gyárt­mány, amely megfelel a mo­dern technika színvonalának és követelményeinek. A mű­szaki fejlesztés gyorsításán túl még egy sor más tartalék áll rendelkezésünkre, a ter­melékenység emelése érdeké­ben: így például a fegyelem szilárdítása, a jobb munka- szervezés és anyagi érdekelt­ség, a folyamatos anyagellá­tás. a gépek kapacitásának fokozottabb kihasználása, a kooperáció javítása és még rengeteg más dolog. E sokirányú, széleskörű tennivalók megvalósításához mindenekelőtt az szükséges, hogy tovább szélesedjen, erő­södjön az üzemi demokrácia. Munkások, műszakiak olyan légkörben dolgozzanak, amely­ben bátran kifejthetik véle­ményüket, elmondhatják ja­vaslataikat. kezdeményezhet­nek. mert a mozgalmi és gazdasági vezetők a legmesz- szebbmenőkig támogatják ne­mes törekvéseiket. Az alkotás szabad légköre — példák so­kasága igazolja — olyan nagyszerű eredmények eléré­sére nyújt biztosítékot, ame­lyet soha nem szabad figyel­men kívül hagyni. Bátorság, határozottság és bizalom kell ahhoz, hogy eltűnjön a meg­nyugvás, a felelősségvállalás­tól való tartózkodás, a bü­rokrácia, amelyek mind-mind kerékkötői, komoly károkat okozó tényezői fejlődésünk­nek. A helyi lehetőségek jó hasznosítása szemlélet dolga is. Ahol félnek az újtól, ott például azt mondják, hogy nem lehet egyszerre a mű­szaki fejlesztés és a termelés feladatait megoldani. Az ilyen nézetekre az élet már ^ Nemzetközi jellegű az idei Budapesti Ipari Vásár Az ez évi Budapesti Ipari Vásár mind tartalmában, mind külső megjelenési formájában lényegesen gazdagabb, mint az eddigiek voltak. Egyre inkább közeledik a nagy nemzetközi vásárokhoz. Különös jelentő­ségű a magyar szocialista ipar bemutatója, mert visszate­kintve az elmúlt 15 évre, biz­tosan lemérhetjük rajta a fel- szabadulás óta mutatkozó fej­lődést. Az idei BIV területe az el­múlt évi 220 000 négyzetméter­ről 260 000 négyzetméterre emelkedett. Tavaly 17 külország vett részt a vásáron 290 cég­gel. az idén a kiállító or­szágok száma már 19, a külföldi cégeké pedig 390. A magyar pavilonok száma, csak a nagyobbakat számítva, 24. p külföldieké összesen 22. Nehéz rövid néhánv sor­ban tartalmas ismertetőt adni az ipari vásáron látottakról. A vásáron a kiállító országok majdnem valamennyi iparága felvonult a legjelentősebb ter­mékekkel. A Szovjetunió pa­vilonjában különös érdeklő­désre tarthatnak számot a szerszámgépek, optikai és mechanikai készülékek, elekt­romos szerszámok. Megtekint­hető a legújabb típusú Si­rály személyautó, és az a 6 személyes ..Volga” típusú túra motorcsónak, amely víz­alatti szárnyakon halad. Az NDK pavilonjában első ízben mutatkozik be nagyobb anyaggal a németek vegyipara és szerszámipara. Több kor­szerű háztartási gépet is ki­állítanak. Bemutatják a Wart­burg, és a Trabant autó új típusát is. A lengyel pavilon kétség­telenül legértékesebb darabja az FXBA—25 típusú érintés­nélküli elektronikus másoló marógép. A csehszlovákok is felvonul­tatták gép- és műszeriparuk újdonságait, valamint könnyű­iparuk remekeit. A románok gépiparát egyebek között me­zőgazdasági gépek, köztük a legújabb típusú UTOS—45 traktor képviseli. A bolgárok gazdag pavilonjában újdon­ságnak számítanak a verseny­motorkerékpárok. Bemutatják a gyermekbénulás híres ellen­szerét, a Nivalint. A magyar ipar teljes ke­resztmetszetét láthatjuk a BIV-en. A legtöbb cikket a nehézipar mutatja be. Három csarnokban állítják ki azokat a gyártmányokat, ame­lyek belföldi és export szem­pontból különösen fontosak. A minisztériumi ipar mellett a tanácsi ipar, a KTSZ-ek, és az önálló kisiparosok is be­mutatják legkorszerűbb gyárt­mányaikat. Külön látnivalója lesz az idei vásárnak a nemzetközi autókiállítás. S amit még meg kell említeni, ez évben állí­tott ki először az ipari vá­sáron az élelmiszeripar, a bel­kereskedelem. A vásáron belül nyílt meg a szabványügyi ki­állítás is, amely iparunk ter­mékeinek szabványait, vala­mint a szabványügyi munka fejlődését mutatja be. ezerszer rácáfolt. Az érthe­tetlen bürokrácia példája az a huza-vona, amely a salak­blokkok építkezésnél történő hasznosítása, vagy egy-egy bányánál a vastám alkalma­zása, vagy éppen az újítások intézése körül kiaalkult. A helyi adottságok hasznosítása egyben fokmérője a vezetés színvonalának, a munkások és a vezetők közötti kapcso­latnak, annak, hogy mennyire valósul meg a mozgalmi és gazdasági vezetők mindennapi tevékenységében az a mun­kastílus, amely ma már egy­re inkább áthatja egész éle­tünket. Manapság a helyi lehetősé­gekről és tartalékokról, illet­ve azok minél jobb felhasz­nálásáról szólni, sürgetni e mozgalom jobb kibontakozá­sát: különösen aktuális. A párt VII. kongresszusa által elfogadott irányelvekben és a kormány által márciusban elfogadott keretszámokban az alsó és felső határ közötti végleges tervkialakítást a he­lyi tartalékok feltárása dönti majd el. Hogy többek kö­zött 1965-ig 26—29 százalék­kal emelkedjen a reálbér, ez függ attól is, hogyan dolgoz­nak ebben az évben és függ attól is, hogy milyen tarta­lékok hasznosításával járu­lunk hozzá megyeileg. Ilyen egyedül helyes oldaláról néz­ve a dolgot, olyan következ­tetésre kell jutnunk, hogy ennek a mozgalomnak to­vábbi szélesítése elsőrendű népgazdasági érdek, de min­den egyes dolgozó személyes ügye is! Balogh Gyula Sikerül-e a mélypontról kijutni? — MARTON MIHÁLY KAZÄRI FŐMÉRNÖK NYILATKOZATA — A párt márciusi és a VII. kongresszus határozatának szellemében nemcsak a szén- bányászatra, hanem megyénk valamennyi ipari üzemére ki­terjedő egészéves versenyt kezdeményeztek még a múlt év végén a kazári bányá­szok. Régi hírnevükhöz mél­tóan az év első három hó­napjában nagyszerű eredmé­nyeiket értek el a bányászok, sőt a büszke élüzem címet is kiharcolták maguknak. Úgy dolgoztak, ahogy az a ver­senyt kezdeményező bányá­szokhoz méltó. A bánya dol­gozói áprilisban azonban nem teljesítették tervüket és szo­katlanul nagy a lemaradás május eddig esedékes havi ter­vében is. Mi ennek az oka? Munkatársunk ezért kereste fel Marton Mihály elvtársat, a bánya főmérnökét és kért választ kérdéseire: — Mi volt az oka az ápri­lisi és májusi tervlemaradás­nak? — Április és e hónap első szakasza lemaradásának meg­voltak az objektív okai. Ilyen például: Szurdok-bá­nyánknál április 16-tól 25-ig a termelés teljesen megbénult egy váratlanul bekövetkezett mérgező szénmonoxiddal együtt járó tűzeset következ­tében, s még napjainkig is a termelést munkahelyek kiesé­se miatt korlátozni kénysze­rültünk. A balesettől való fé­lelem — bár a megfelelő óv­intézkedések időben és töké­letesen megvoltak, — vissza­tartotta dolgozóink magabiz­tos és magasabb teliesítménv készségét. Tőkésen egy korábban ki­fejtett III-as telepi bányarész felett felszakadás következté­ben a régebbi időkben lemű­velt I-es telepi bányaterüle­teikből a víz betört és ezáltal a szükséges víztelenítési mun­kálatok létszámot kötöttek le. egyrészt a szenelőlétszám ro­vására, másrészt pedig a fel­gyülemlett víz a meglévő munkahelyi kapacitásunkat csökkentette le úgy annyira, hogy termelésünk e bányánál a kívánt mennyiség alá csök­kent. György-bányánál a tröszt által kiküldött felülvizsgáló brigád meggyőződése alapjan is olyan hirtelen oldalnyomás és talpduzzadás következett b>- hogy e bánya terme1 ősének 45 százalékos szállítása sem volt zavartalanul lehetséges. Ki­sebb mértékben ez vonatko­zott e bánya lejtősaknájára és XII. jobb osztójára is. György- bánya e természetadta körül­ményei okozták azt is. hogy a kazári üzemegység napi tervteljesítései olyanok vol­tak, hogy 15—20-ig a havi át­lagszázalék csak 90—100 szá­zalék volt, míg az utolsó de­kádban sikerült csak a lema­radásokat behozni. Ez az ál­lapot április hónapban még jobban romlott azáltal, hogy egy nagyobb fejtési terület le­szakadásával talajvizet kap­tunk, ami a nyomást még in­kább fokozta. E hónapban ezek a körül­mények — melyek jellemzői voltak az április hónapnak —, nem javultak, sőt a komplex szemle döntése alapján a fenn­tartási munkálatokat még fo­kozni kell. nagyobb fenntar­tási létszám igénybevételével. Ezek a fenntartási munkála­tok meg lettek szigorítva Szur­dokon, Tőkésen és Györgyön pedig annyira, hogy teljesen kétharmados termelésre kel­lett átállni. — Milyen intézkedéseket tett a kazári üzem tervének teljesí­tése érdekében? — Ezek a körülmények rendkívüli intézkedések meg­tételét tették szükségessé má­jus havi tervünk teljesítése ér­dekében, valamint a fenntar­tási munkálatok határidőre való befejezése érdekében: Az üzemvezetőség — a párt­ós szakszervezettel közösen — célfeladatokat dolgozott ki mind a műszaki, mind a fizi­kai dolgozók felé. Több értekezleten, rendkí­vüli összejöveteleken menet- közbeni megbeszéléseket tar­tottunk. A termelési tervmódosítá­sok olymódon történtek meg, hogy minden bányakörlet egyenlő erőfeszítéssel teljesít­hesse operatív tervét, hogy ezáltal a kazári üzemegység szakmai tervét is 100 százalé­kosan teljesíthesse. A terv át­dolgozásával egyidőben lét­szám átcsoportosítás is tör­tént. A következetesebb vezetés és felügyeleti munka érdeké­ben nagyobb szigort vezettünk be, amivel a műszaki, de a fi­zikai dolgozók is egyetértet­tek. Különösképpen a fenntartá­si munkáknál vezettünk be egy új módszert, mely által a fenntartási teljesítmény fel­tűnően meg fog javulni. Elhatároztuk, hogy a fizikai dolgozókkal szorosabbá tesz- szük kapcsolatainkat, akikkel közösen, ha nagy erőfeszítés­sel is. üzemegységünk hírne­vét már e hónapban akarjuk visszaszerezni, e mélypontból kikerülni. — mondta Marton Mihály elvtárs. Fejlesztik a gereblyegyárfásl­Az Acélárugyárban jelentős technológiai változtatást esz­közöltek a közelmúltban a gereblyegyártásnál. A módo­sítás lényege, hogy megvál­toztatták a korábbi kivágást. Eddig ugyanis a fülrész együtt készült a gereblyetest- tel, míg most a fület külön hegesztik a testhez. Az új módszerrel az anyag­betét jelentősen csökkenthe­tő és jelentős anyagmegtaka­rítás válik lehetővé. Az új módszer eddigi kísérletei biz­tatóak és hamarosan áttér­nek az üzemszerű gyártásra. Három műveletből — EGY A poharak, lámpacsövek, s egyes világítási cikkek gyártási folyamatában sok olyan mozza­nat volt, amely növelte a selej- tet, a törési veszteséget. A Sal­gótarjáni Üveggyár három mű­szaki dolgozója — Kovács Zol-> tán, Jermendi Károly és Stark Ferenc — újítása nyomán három műveletet összevontak. Jelenleg az úgynevezett szúrólángos eljá­rással végzik el a kész termékek pattantását, csiszo- I lását és beégetését. § Az újítás mintegy I 158 000 forintos évi I eredményt jelent és I az eddigi tapaszta- ! latok szerint mint- [ egy 9-10 százalékos | selejtcsökkentést | eredményez. A ter- ] vek szerint a huta- I Kész gyártást más | üvegtermékekre is t kiterjesztik a jövő- [ ben. ; OLDALT: ; Szúrólánggal pat- | tantjMfc az export- I poharak felső feles- 3 leges részét. I ALUL: fi A lámpacsöveket I is hasonló módszer­rel készítik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents