Nógrádi Népújság, 1960. május (16. évfolyam, 36-43. szám)

1960-05-28 / 43. szám

1960. május 28. NÓGRÁDI NfiPÜJSAG 3 Ez is lehet... Nagyon jó indulattal szeretnénk tudtára adni a Salgótarjáni Üveg­gyár mellett levő italbolt dolgo­zóinak, na és a Vendéglátó Vál­lalat igazgatóságának: a rúzs sze­rényen nem csúnya az asszony ajkán, de nagyon gusztustalan a pohár szélén. De ha már itt vagyunk, említsük meg azt is: mennyire szebb, gusztusosabb volna, ha nagyobb gondot fordí­tanának az említett italbolt tisz­taságára. Vegyük azonban sorjában. Elöl­járóban: kizárólag azért szólunk, mert a munkásemberek kedvelt, s legforgalmasabb helye ez az italmérés. Valamelyik este egy pikoló sört kértek. Miután a kiszolgálás lezajlott, a pohár nem került a szomjas ember szájához, mert egy rúzsfolt éktelenkedett rajta. Nagyon gusztustalaniű.. Amikoi a kiszolgálónak a figyelmét fel­hívták, az úgy tett, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, hogy a rúzsfolt a pohár szélén van. Megnézte közöm­bösen, félretette: „Az lehet” — megjegyzéssel. Hát ha az lehet, az is lehet, hogy ragad az italbolt a kosztól. De az is lehet, hogy az ilyen hanyag embereket tegyék más­hová dolgozni, nem pedig oda. ahol emberek oltják szomjukat. Mert ez is lehet! Ünnepélyesen búcsúztatták a Hazafias Népfront küldötteit Csütörtökön délután Salgó­tarjánban ünnepélyesen bú­csúztatták azt a 18 küldöttet és 7 vendéget, akik a Haza­fias Népfront II. kongresszu­sán megyénk dolgozóit, a tár­sadalom minden rétegének tagjait képviselik. Az ünne­pélyes búcsúztatáson a Haza­fias Népfront Salgótarján vá­rosi bizottságának képviselő­je mondott beszédet, s vi­rággal ajándékozták meg a küldötteket, azzal a jelszóval: végezzetek jó munkát a két­napos tanácskozáson. Milliós újítások a Bányagépgyárban Mint már megírtuk, a Zagy- vapálfalvi Bányagépgyárban májusban munkavédelmi és újítási hónapot tartanak, amelynek keretében eddig 54 újítási javaslatot nyújtottak be. A javaslatok közül is külö­nösen kiemelkedik néhány fiatal mérnök elgondolása. Pálfalvi László például az egyik Csehszlovák gyártmá­nyú hosszgyaiupad átalakí­tását javasolja, hogy annak termelékenysége a jelenlegi­nek 2—3-szorosára emelkedjen. Az újítás bevezetésével meg­valósítható lesz a gépen a gyorstnarás, amely mind gaz­daságosságban, mind gyorsa­ságban jelentősen felül múl­ja majd a gyalugépét. A hajtóművek szekrényének megmunkálásához eddig pél­dául darabonként 260 percre volt szükség. Az új eljárással ez 16— 20 percre fog csökkenni. Az előzetes számítások sze­rint évi közel félmillió fo­rint megtakarítást eredmé­nyez majd ez a javaslat. Csontos József polimid mű­anyag alkalmazását kívánja megoldani a szállítószalagok golyóscsapágyházánál, a csap- ágyfedólnél, a golyóscsap­ágyaknál. A műanyag alkal­mazásával, valamint a fröccs­öntés bevezetésével jelentő­sen csökken az anyagfelhaszná­lás és a forgácsolás esetleg teljesen elmaradhat, csökken az alkatrészek fajsúlya is. A műanyag bevezetését most kí­sérletezik ki. A számítások szerint évi 5 millió forint értékű gaz­dasági eredmény várható. Hasonlóan jelentős Kővári Pál javaslata, amelyet az előrefeszített vasúti vasbeton­aljak gyártásához szükséges feszítőpadoknál kíván alkal­mazni. A „LAKKOZÁS“ VESZEDELME Egy -időben elvárták az irá­nyító szervek a kozmetikázott jelentéseket. A végén odáig fajultak a dolgok, hogy sem lent, sem fent nem lehetett megállapítani, mi is a való­ság. Ettől a módszertől meg- csömörlö ttünk mindnyájan: általában hosszabb ideig egy rendes ember sem szeret ket­tős életstílust ’folytatni, egyet a valóság szerint, egyet úgy, ahogy főnökei szájaízének megfelel, — ha ez a kettő nem fedi egymást. Ma már és jó pár éve nem kívánják vezető szerveink, hogy meghamisítsuk az igaz­ságot s ezáltal őket félre­vezetve, fals intézkedések szü­lessenek meg. Sőt, az egész közélet, a gazdasági, politikai és kulturális munka alapja az őszinteség, az eredmények és hibák minden oldalú elemző vizsgálatára épülő objektív igazság. Vezetőink megkövete­lik ezt, ezért is olyan egész­séges és közvetlen ma a tö­megekkel való kapcsolat. Mostanában azonban egyes alsóbb fórumokon, üzemek­ben és egyebütt a régi káros gyakorlat újra kezdi felütni fejét! Jó néhány példát le­hetne felsorolni ez állítás iga­zolására. Némely esetben az ilyen jelenség már a felelőt­lenség határát súrolja. Az egyik üzem új, más országo­kat is érintő gyártási szaka­szának elkezdéséhez néhány hónapos sokirányú előkészü­let volt szükséges. A felkészü­lés teljesítéséről felfelé kül­dött tájékoztatásokba mindig valamivel többet foglaltak a valóságnál. Ez a „kevés több“ egyre halmozódott, végül az előzetes munkák fele sem volt meg, amikor fent már a gyártás megindítását elköny­velték és tovább jelentették. Természetesen a valóságban erről szó sem volt s az őszin­Szocialista módon teljesítik . . . Két hónapja, a salgótarjáni munkások felszabadulási műszakjának reggelén hatá­A csavargyárban is kibontakozik a munkaverseny A csavargyártás bevezeté­se alig néhány hónapra te­kint vissza a Salgótarjáni Acélárugyárban. Hosszú ide­ig súlyos lemaradással dol­gozott ez a gyárrészleg. A második negyedévben azon­ban már egyre felfelé ívelt a munka: a napi .tervet már többször 100 százalékra, vagy afölött teljesítették. Április­ban az egyes brigádok között kialakult a munkaverseny. A brigádverseny azonban nem egészen vált be, ezért áttértek az egyéni versenyre. Ma már a gyárrészleg számos dolgozója részt- vesz ebben a vetélke­désben és jelentős vállalásokat tesz­nek. Papp Károly például el­határozta, hogy a negyedév végéig a 2300 darabos napi termelését 3200 darabra eme­li, Ugyanakkor vállalta azt is, hogy munkamódszerét át­adja Balogh Pálnak, alki ily- módon eléri majd a 3200 da­rabos termelést. A kibontakozó egyéni ver­seny több új feladat megol­dását is megköveteli. Eddig például biztosított bér volt a csavargyárban. Ez nem ösz­tönzött a teljesítmény növe­lésére. Most fokozatosan áttér­nek az egyenes darab­bérre. Megoldásra vár a hidegüzemi részleg megfelelő kiszolgálá­sa, a jobb gépkarbantartás, a gépkiesési idő csökkentése. Ilyen intézkedésektől vár­ják a gyárrészlegben, hogy a második negyedév végére felzárkóznak a többi jól dol­gozó gyárrészlegek mellé. Csavarmenet-gyártás a Salgótarjáni Acélárugyár csavar­gyárának hidegüzemében rozta el a Vasötvözetgyár egyes számú kemencéjénél egymást váltó három olvasz­tár brigád, hogy az üzemzavarok megelőz«- se és gyors elhárítása ér­dekében, szocialista meg­őrzésre veszi át a kemen­cét. A három brigád: Bolla Pál, Vajda Bertalan és Földi Fe­renc főolvasztárok vezetésé­vel arra vállalkoztak, hogy a múlt évihez képest felére csökkenti az üzemzavar mi­att termelésből kiesett órák számát, s így százezer kilo­wattóra villamosenergia meg- karítást érnek el és harminc tonnával több ötvözőfém gyártását biztosítják a finom és nemesacélgyártás részére. A vasötvözetgyári szakszer­vezet bizottsága a napokban értékelte a három olvasztár brigád első két hónapi mun­kájának eredményét. Az ala­pos vizsgálat azt mutatja, hogy az olvasztár brigádok vállalkozása meglepően nagy eredményeket hozott. Múlt évben havonta átlagosan ki­lenc órát állt üzemzavar mi­att az egyes számú nagyol­vasztó. A szocialista megőr­zésről szóló megállapodás óta eltelt két hónap alatt nem egé­szen hat óra üzemzavar miatti termelés kiesése volt az egyes kemencének. Tavaly az egész évi 109 órás termelési kiesés miatt közel félmilliós értékkel ter­melték kevesebb ötvözőanya­got a nemesacél gyártáshoz. Most az elmúlt két hónap­ban, amióta a brigádok szoci­alista megőrzése mellett dol­gozik az egyes számú kemen­ce, mintegy 150 ezer forint értékű ötvöző anyaggal gyártottak többet az idei tervnek megfelelő (múlt évi havonkénti átlagnál. A vil- lamosenergia megtakarításá­ra és az ötvözőfém túlteljesí­tésére tett ígéretét már az első két hónapban túlteljesí­tette a három olvasztár bri­gád. Az egész évre vállalt százezer kilowattóra villa­mosenergia helyett 335 ezret, a 30 tonna ferroszilicium he­lyett 33,2 tonnát jegyeztek be a mozgalmat kezdeménye­ző olvasztárbrigádok napló­jába. E nagyszerű eredmények után a gyár többi nagyol­vasztójánál is az egyes kemence brigád­jainak kezdeményezéséhez való csatlakozást vitatják meg az olvasztárok. A gyár műszaki, párt és szakszervezeti vezetői igen nagyra értékelik a mozgal­mat, mivel egy-egy kemencé­nél egy óra kiesés 500 kilo­gramm fémszilicijuim elma­radását jelenti. Ezenfelül a kemence újrafelmelegítéséhez is 1500 kilowattóra villamos- energiára van szükség. teség hiánya komoly követ­kezményekkel járt. Másutt az üzem termelési eredményei hónapokon keresztül feltű­nően javuló tendenciát mutat­tak az előző időszakokhoz ké­pest. Dicséreteket kaptak és fogadtak el a helyi vezetők* holott már akkor tudták, hogy a megengedettnél na­gyobb költségekkel s nem új technológiával vagy műszaki fejlesztéssel érték el az ered­ményeket. Erre véglegesen a negyedéves mérlegbeszámoló derített fényt. A kozmetiká­zásnak olyan fajtája is van, hogy összefoglaló jelentések­ből egyszerűen kihagyják azo­kat a mutatókat — a túlórák, bérek emelkedését, az igazo­latlan mulasztások elszaporo­dását —, amelyek negatívu­mok. Vagy: profilváltozás kö­vetkeztében hosszabbb időn keresztül kevésbé költségigé­nyes termékek előállítása sze­repel a programban, ami sem több munkát, sem komolyabb szervezettséget nem igényel s így is jó eredmények szület­nek: a jelentések viszont ezt a versenymozgalom javára ír­ják s ezzel becsapják a fel­sőbb mozgalmi szerveket. Számtalan hasonló eset fordul elő más területeken is: ami­kor a mozik látogatottsága arányszámának növekedésé­ben nem elemzik azt haladó vaigy nem haladó témák sze­rint, amikor a kultúrotthomok elszaporodásának ténye mel­let nem vizsgálják meg, hogy az az otthon kártyaklub és tánchelyiség-e csupán, vagy ezek mellett a szocialista k,ul- túrforradalom bázisa elsősor­ban. Rendkívül veszélyes dolgok ezek! Még mielőtt általánosí­tani lehetne, kíméletlenül és nagyon határozottan szembe kell szállni mindén ilyen gya­korlattal. Mi okozza egyáltalán az ilyen jelenségeket? Leginkább a kényelmesség, amely páro­sul az őszinteség hiányával, a felelősség alól való menekülés szándékával. Egy ideig ké­nyelmes, nyugodt helyzetet teremt az, ha egyoldalúan csak a javulásról, a pozitív eredményekről beszélünk. S itt a másik ok: a feltűnni vá­gyás, ami szerénytelenségből fakad, s amit szintén el lehet érni azzal, hogy ha mindig csak jót mondanak az ember­ről, a jól kozmetikázott jelen­tések alapján. De hogyan hat az, ha ez az állapot eluralkodik egy-egy helyen? Leghamarabb lábra- kap az elbizakodottság, amely megfertőzhet egyeseket és csoportokat, sőt rossz pél­dát nyújthat más üzemeknek és intézményeknek is. És sorban, gyors egymásután nő­nek a többi káros irányzatok: a kritikátlanság, a kritika el­fojtása, az opportunizmus, a fegyelem lazulása, a tömegek­től való elszakadás, admi­nisztratív intézkedések, egy­helyben topogás, intézkedések hiánya. És egyebek. Ahol a beosztottak rá vannak kény­szerítve, hogy manőverezések­kel meghamisítsák a valósá­got, a „kifelé” menő jelenté­seket más rendszerben kell összeállítani, mint „házon belül”, ott célját veszti ré­szükről a bírálat. Ha mégis lenne, azt elfojtják, nehogy „illetéktelenek” fülébe jusson.. Nos, a legtöbb esetben ideje­korán gátat vetne!: az ellen­őrző szervek a teljes vissza­esésnek. De azért találkozunk: újságok hasábjain, rádióhí­rekben, értekezleteken olyan esetekkel, amelyek szomorú példái a hamis jelentések és az ellenőrzés elmulasztása szülte állapotoknak. Súlyos hi­ba azonban már a kezdet kez­dete ennék az útnak, ezért kellő összefogással megelőző intézkedésekre van szükség. Az elmondottakból követke­zik a tennivaló. Egészséges kritikai légkört kell kialakí­tani a beosztottak, és munká­sok között: a termelési érte­kezleteken, taggyűléseken, egyéb fórumokon és a min­dennapi életben lényeges, hogy az eredményeket s mel­lettük a hibákat minél töb­ben, minél részletesebben bon­colgatva elemezzék, tárgyal­ják. A vezetők megnyilatko­zásainak példamutatása, az őszinte, tárgyilagos értékelés módszere szimpatikus a ren­des emberek előtt, szívesen teszik azt magukévá a töme­gek. S ez a kölcsönös bizalom megteremtésének az alapja, amely kizárja a kozmetikázá­sok utján egymás félrevezeté­sének lehetőségét. S tanulni kell, sokat tanulni: vezetőink­nek és beosztottaknak szak­mai, politikai, általános isme­reteket kell elsajátítani minél többet, ami emel, magabiz­tossá, bizakodóvá tesz A ge- rinctelenség, a félrevezetés, kritikátlanság és pökhendiség minden esetben olyan körül­mények között terjed el, ahol szakmailag és politikailag egy helyben topogó, tanulni lusta emberek intézik a dolgokat. Ahol viszont egyre többen ké­pezik magukat, ott ezekből egyre többen válnak a hibák megszüntetőivé, szaporodnak az eredmények s a jó kép ki­alakításához nem hamis, ha­nem valóságnak megfelelő je­lentések adják meg az ala­pot. Kondorosi János A SZOCIALISTA CÍMÉRT KÜZDŐ BRIGÁDOK ÉLETÉBŐL: Mint már hírül adtuk, szén­medencénk bányaüzemeiben ezekben a napkoban 95 brigád 1345 tagja küzd a szocialista brigád cím elnyeréséért. Az év eddig eltelt szakaszában csaknem valamennyi brigád nagyszerű eredményt ért el. Hányás: A kányási bá­nyaüzemben az elmúlt évi eredményeik alap­ján Sándor János elővájó csapata már elnyerte a szo­cialista brigád címet, de eb­ben az évben is úgy dolgoz­nak, úgy élnek, tanulnak, hogy méltóak legyenek e büsz­ke cím viselésére. A bányá­nál megrendezett bányász aka­démián Sándor János és bri­gádja volt a legpéldamutatóbb, sokat feljődött a brigád szak­mai tudása. Részt vettek a politikai oktatásban is. S amit Sándor Jánosék a műszaki dolgozók patronálásán, a szak­mai továbbképzésben elsajá­títottak, azt ebben az évben is hasznosítják munkájukban. Az év eddig eltelt szakaszá­ban a brigád nagyon fontos elővájási munkán dolgozott — máskülönben is olyan helyre teszik őket, ahol legnagyobb szükség van munkájukra — tervét 123 százalékra teljesí­tette. Ezzel elővájási tervét 25 méter­rel teljesítette túl, úgy, hogy a megengedett 1,8 százalékos palatartalmat 1,6 százalékra csökken­tette. Nagyszerű eredményeket ér­nek el a szocialista címért küzdő brigádok is. Közülük Győri Ferenc frontbrigádjának eredménye: eddig 3876 csille kiváló minőségű szénnel tel­jesítette túl a tervét, a meg­engedett 1,7 százalékos pala tartalom helyett 1,6 százalékot ért el. KpTÓr ■ Ismeretes, hogy a IKK dl • kazári bányászok az utóbbi két hónapban több objektív akadály következté­ben nem tudták tervüket tel­jesíteni. Nagy nyomás, talp­duzzadás gátolja a termelést György aknán, tűz nehezítette a munkát Szurdokban. De, hogy a mélypontról a bá­nya mielőbb kijusson, a szocialista brigádok és a szocialista címért küzdő brigádok vállaltak na­gyobb feladatot magákra. ja tudása legjavát adja a munkába, s úgy dolgozik, hogy Kazár visszaszerezze régi jó hírnevét. A munkában sor­rendet nem lehet felállítani, mert akár Sándor István ifjú, akár Tóth József szőke, vagy Jedlicska Mátyás, Popity Pál és Kovács Faragó György brigád­járól is lenne szó, valameny- nyien becsülettel helyt állnak, túlteljesítik nemcsak termelési előirányzatukat, javítják a szén minőségét, de takarékos- kodnak a fával, robbanó­anyaggal egyaránt, MÍ7CPrfa ■ Ennél a bánya­lUKOGIia. üzemnél 11 bri­gád küzd a szocialista címért! A termelő bányászok mellett különösen kiemelkedik Huszár Imre és Kaposi Imre lakatos brigádjának teljesítménye; Huszárék a szocialista címért küzdenek, s azt vállalták, hogy 18 hasznosítható újí­tást dolgoznak ki, illetve ve­zetnek be. Vállalásukat túlteljesítet­ték: 20 újítási javaslatot nyújtottak be eddig, melyeknek — előzetes számí­tások szerint — a gazdasági értékük meghaladja a 260 Az öt brigád valamennyi tag- 1 ezer forint megtakarítást. Másképpen is végződhetett volna i tókezelő elmulasztotta a váltókulcs ellenőrzését. A történtek mindenekelőtt ab­ból a szempontból tanulságosak, hogy munka közben egy pillanat­ra sem lankadhat a figyelem, mert komoly veszélyeket rejthet magában a felületesség. Ez külö­nösen vonatkozik az olyan mun­kahelyekre, mint a kisterenyei va­sútállomás, amely már kétszer egymás után elnyerte az élüzem címet. De tanulságos az illetékes fel­sőbb vasúti szervek számára az is, mert a jelzett váltó miatt — amely nincs bekötve a központi biztosító berendezésbe —, nem egé­szen másfél év alatt már másod­szor történt karambol. Jó lenne, ha végre tudomásul vennék, hogy itt sürgős műszaki változtatásra van szükség. Vasárnap, május 22-én ijedten dugták össze fejüket és várták a következményeket a délelőtti bu­dapesti személyvonat utasai. A vonat Kisterenye állomásra érkez­ve nem az eredetileg meghatá­rozott egyes számú vágányra ér­kezett, hanem az úgynevezett csonkavágányra tért ki. A cson­kavágányon viszont egy másik személyvonati szerelvéy állt, ame­lyet az elég nagy sebességgel ér­kező budapesti vonat megrongált. Az anyagi kár az eddigi számítá­sok szerint meghaladja a 10 ezer forintot és néhány kisebb sérülés is történt. De végződhetett volna az eset másképpen is. s Az történt ugyanis, hogy az egyes számú vágány és a csonka­vágány elágazásánál lévő váltó biztosítását nem ellenőrizték meg­felelően, Pintér Géza vezető vál-

Next

/
Thumbnails
Contents