Nógrádi Népújság, 1960. május (16. évfolyam, 36-43. szám)

1960-05-28 / 43. szám

2 nógrádi népüjsao 1960. május 28. könnyítenék a városi bizottság ilyen irányú munkáját is. Nem egy helyen tapasztaltuk, hogy a tanácstagi beszámolókon is ezek közül az elvtársak kö­zül hiányoznak, noha az 6 fel­szólalásukra igen nagy szük­ség volna. A másik ilyen probléma, hogy nem minden választó­körzetben támaszkodnak meg­felelően az illegális, a 19-es öreg harcosokra és az 1.945-ös párttagokra, akik nyugdíjban vannak. A IV-es és a VIII-as körzetnél is vannak olyan idős elvtársak, akik ezen a terü­leten megfelelő munkát tud­nának végezni. Ehelyett nem egy esetben szívesen bele­mentünk abba, hogy közis­mert. funkcióval jócskán el­látottat állítsanak be vezető­nek a pártcsoport élére. Ezek egyrésze szívesen végzi még ezt a munkát is. Vannak azonban olyanok is, akiknél a munka jó elvégzése akadá­lyokba ütközik, vagy nem szívesen vállalja más elfog­laltsága miatt. Nem megfelelő a fiatalok bevonása sem. Az eddig mű­ködő pártcsoportok közül jó­formán fiatal nincs, noha igen sok ifjú lakik a területen, s a fiatalokkal ők tudnának hat­hatósabban foglalkozni. A nők aránya megfelelőnek mond­ható. Tartalmi téren kissé hát­térbe szorul a X. körzet ki­vételével — az egyéni agitá- ciós tevékenység. Az időszerű kül- és belpolitikai kérdések megbeszélése igen sok esetben a rendezvényekre és pártna­pokra korlátozódik. Pedig az is helyes lenne, ha egy-egy pártnap, előadás után vissza­térnének az ott elhangzottak­ra, és a személyes beszélgetés folyamán a felvetett kérdése­ket tisztáznák. 'p' néhány javaslat némi -Ll segítségül szolgálhat a közeljövőben még tovább fej­lődő lakótelepi pártcsoportok sikeres működéséhez. Molnár Pál Ők munkával készülnek Nyolc tagja van a Gérecz József KISZ brigádnak. A Salgótarjáni Acélárugyár acélöntödéjében dolgoznak. Kényes munkát végeznek. Az exportra kerülő acélöntvé­nyek formáit készítik el fél­tő gonddal, munkaszeretettel. Egy brigád a sok közül, amelynek nincs külön prog­ramja, a június 5-én megren­dezésre kerülő ifjúsági talál­kozóra, s mégis készülnek er­re. — Az éves vállalásunk ter­mészetesen az ifjúsági talál­kozóra is vonatkozik. Mikor csatlakoztunk a szegcsomago­ló exportbrigád versenyfel­hívásához, elhatároztuk, hogy az éves ünnepek közül nem mindegyik lesz kiértékelési határkő a munkában— so­rolja a vállalás történetét a brigádvezető a telefonban. Ügy gondolom, vállalásu­kat, amelyet szerényen, s mégis az erejükben való bi­zalommal tettek, a teljesítés­sel erősítik meg. A brigád tagjai az első negyedévben is lelkesen dolgoztak, de aztán mégis közbecsúszott egy kis hiba. — Sajnos jó adag selejtet gyártottunk az első évne­gyedben. Emiatt aztán le­csúsztunk a brigádok közötti harmadik helyről, — magya­rázza kissé zavartan Gérecz elvtárs. Ekkor megfogadta a brigád, hogy nem fog több selejtet gyártani. Ez nagy fogadalom volt, merész kijelentés, de erősen fogadkoztak, hogy áll­ják szavukat. Gérecz elvtárs nem mondja ki, de érezni a szaván, hogy a minőségi munkavállalás, amelyre oly nagy szükség van azért egy kicsit az ifjúsági találkozó­nak is szól. A mennyiséggel nincs baj. A vállalt 102 százalék he­lyett általában napi 110 át­lag fölött teljesítenek. A Gé­recz brigád nem törekszik ugyan a szocialista brigád cím elnyerésére, de a brigád tagjai önkéntesen vállalták, hogy résztvesznek a szocialis­ta brigádok részére indítod szakmai oktatásban. S az­tán együtt is szórakoznak. — Alig három hete össze­dugtuk a fejünket és egy hangulatos szalonnasütés lett az eredménye a pusmogás­nak, — meséli vígan a bri­gádvezető. Tovább nem tu­dunk beszélgetni, mert a bri­gád fejét hatalmas kiáltással hívja valaki. Vidám hangon elbúcsúzik és még a búcsúzóhoz hozzá­teszi: — Az ifjúsági találkozón mi js ott leszünk és remél­jük jól lehet majd szórakoz­ni. Pádár András Holnap Nemzet-közi Gyermeknap Holnap lesz a már hagyo­mányossá vált Nemzetközi Gyermeknap. Ebből az alka­lomból megyeszerte ünnepsé­geket tartanak. Kiemelkedő ünnepség lesz Salgótarjánban; a Tanácsköztársaság téren ünnepség keretében avatják a kisdobosokat és az úttörő­ket. Karancslapujtőn a Nem­zetközi Gyermeknap alkalmá­ból átadják a társadalmi munkával készült politechni­kai tantermet. A megyei nő­tanács a Nemzetközi Gyer­meknap alkalmából szomba­ton a megye legjobb tanulói részére fogadást rendez. A fogadáson előreláthatólag mintegy 50 gyermek vesz részt. Azonkívül legtöbb he­lyen az úttörőszövetség tár­sasjátékokat, filmvetítéseket, mesedélutánokat, s különbö­ző szórakozásokat rendez. Amennyiben az idő kedvező, nagyszabású kirándulások is lesznek. TÖBB MINT 100 DOLGOZÓT ÜDULTET SAJAT ÜDÜLŐJÉBEN az Élelmiszer kiskereske­delmi VÁLLALAT Június 4-én nyílik meg a me­gyei Élelmiszeripari Kiskereskedel-‘ mi Vállalat ióíoki ijdülöje. Ez az üdülő, amely a dolgozók kívánsá­gára született meg, már két éve működik s a két szezon alatt ed­dig több mint 200 kiskereskedelmi dolgozó üdült Siófokon. A most induló nyári üdültetési szezonban új ruhában fogadja a pihenni vágyó dolgozókat az élelmiszere­sek üdülője. Rövidesen televíziót is biztosítanak a dolgozók szóra­kozására. Ezévben is több mint 100-an üdülnek itt. A korábbi gyakorlat­nak megfelelően ezévben is a Fü- szért és az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat dolgozóival oszt­ják meg immár jól felszerelt üdü­lőjüket, az élelmiszeresek. MIT MONDANAK AZ ILLETÉKESEK AZ ÜJ SALGÓTARJÁN! KÓRHÁZ ÉPÍTÉSÉRŐL? Tervszerűséget és előrelátást — JANCSÓ KAZMÉR, A MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT IGAZGATÓJÁNAK NYILATKOZATA — sítása során kialakuló kettős generálkivitelezés (a magas­építő és szerelőipari vállalat külön-külön közvetlen mun­kavállalása a beruházótól) előnytelennek látszik, mégis az építési gyakorlatban ki­alakult tapasztalatok szerint ez a megoldás célszerűbb. Ugyanis a szerelőipari mun­kákat, közvetlen beruházói megbízással, az illető szerelő generálvállalkozó közvetle­nebb ellenőrzés alatt és egy­szerűbb adminisztratív lebo­nyolítással tudja elvégezni. Természetes, hogy egyidejű­leg a két generálvállalkozó szakszerűen és egymáshoz kapcsolódva helyes technoló­giai sorrendben jól tudjon dolgozni, ahhoz a beruházó­nak fokozott gondot kell for­dítani a munkák kooperálá- sára. Nagyon lényegesnek tart­juk, hogy az egymás után sorra kerülő munkák terve­zései során még időben hoz­zászólhassunk az objektumok szerkezeti és organizációs ter­vezésének kérdéseihez. A be­ruházó közreműködésével a kiemelt munkaigényes tervdor kumentálásához nagyon jó kapcsolatot és több egyezte­tést szükséges tartania a ter­vezőnek a kivitelező vállalat­tal. E helyen jegyezzük meg, hogy a kórházi főépület meg­valósításánál vállalatunk min­den módon ragaszkodik kor­szerű szerkezeti kialakítású és fejlett technológiával, gaz­daságosan megoldható kiviteli módhoz. A tervező vállalat az igényes tervezést a lehető legjobb minőségben oldja meg. A kívánság azonban az, hogy a sürgős munka ne menjen a dokumentációk és így a megvalósításnak is eset­leg rovására. Kétnapos tapasztalatcserét tartott a Gyermekvédelmi Tanács A Gyermekvédelmi Tanács megyei szervezete a hét ele­jén kétnapos tapasztalatcsere értekezletet tartott. A ta­pasztalatcsere színhelye Ba­lassagyarmat és Szügy község volt. Azért került sor a me­gyei tapasztalatcserére, mert az országos szervek megálla­pították, hogy a Nógrád megyében mű­ködő Gyermekvédelmi Ta­nácsok országos viszony­latban is a legmegfelelőbb munkát végeznek. A tapasztalatcserére eljöttek az ország különböző részé­ről is, többek között Békés megye képviseletében. A Gyermekvédelmi Tanács munkája azért vált eredmé­nyessé, mert megyei, járási Időben felismerték feladatukat a dejtári kommunisták Dejtár termelőszövetkezeti község lett, s tavasszal az emberek közösségben kezd­ték el a munkát. Sikerült szakítaniok a kisparaszti gaz­dálkodási móddal, ez azonban nem jelentette azt, hogy Dej- táron a József Attila Terme­lőszövetkezet egy igazi érte­lemben vett közösséget alkot, mert hisz’ a szövetkezeti gaz­dák a belépési nyilatkozat aláírásával telve voltak bi­zonytalansággal, ami igen jó talaja volt az önzésnek, a kisparaszti gondolkodásmód egyéb jellemzőinek. Az első közgyűlés bizony meglehető­sen viharos volt a József At­tila Termelőszövetkezetben. Különösen a termelőszövetke­zet régi tagjai és az új gaz­dák között volt erősen érez­hető a súrlódás. Ez igen ko­moly következményekkel járt volna, ha a termelőszövetke­zet pártszervezete időben, kellő eréllyel nem lép fel el­lene. A KOMMUNISTÁK FELISMERTÉK AZ ŰJ HELYZETET A termelőszövetkezet kom­munistái az új helyzetben felismerték feladatuk nagy­ságát. Vezetőségi ülést, majd párttaggyűlést hívtak össze, ahol az új helyzetből adódó feladatokat, problémákat be­sen aztán a kommunisták elmondották, hogy az a ter­melőszövetkezeti tag, aki nem végzi el feladatát, a közös­ben nem úgy dolgozik, ahogy azt addig is tette, amíg egyé­nileg gazdálkodott, cseleke­detével nemcsak a közösség­nek árt. Mert ha gyengébbek lesznek a termelőszövetkezet eredményei, kevesebb jut néki is, nem találja meg szá­mítását, nem boldogul a ter­melőszövetkezetben. Így be­szélgettek a termelőszövetke­zeti tagokkal is. Ahol a fi­gyelmeztető, jó szó nem hasz­nált, a pártszervezet az erély fegyveréhez nyúlt a közösség, a termelőszövetkezeti gazdák érdekében. Javasolták például a termelőszövetkezet vezető­ségének az .egyik brigádve­zető leváltását, mert az nem végezte úgy el feladatát, ahogy azt várták tőle, s he­lyébe olyan embert választot­tak, aki becsülettel elvégzi a reá bízott munkát, nem várja azt, hogy részére dologtala­nul írják jóvá a munkaegy­ségeket. A RÉGI ÉS ÚJ TAGOK EGYETÉRTÉSBEN DOLGOZNAK Azóta természetesen nagyon sokat változott a helyzet a termelőszövetkezetben. A ré­gi és az uj tagok egyetértés­ben dolgoznak egymás mel­lett a közösség, valamennyiük boldogulásáért. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a párt- szervezet most már pihenhet, most már teljesen megszűnt a régi és az új tagok közötti ellentét. Van még ilyen min­dig, de lényegesen kevesebb gondot okoz a termelőszövet­kezetben, mint annak ide­jén. Nincs különösebb baj most már a munkafegyelem­mel sem. Ezt bizonyítja az is, hogy Dejtáron jó ütem­ben halad a növényápolás. A termelőszövetkezet asszony­tagjai gondos ápolást adnak a cukorrépának, burgonyá­nak, kukoricának és a do­hánynak. Ebből azonban az következik, hogy e feladatok mellett most már nagyobb erővel fordulhatnak a kom­munisták a pártszervezet erő­sítése, az új tagok felé. Az olyan asszony és férfi ta­goknak, akik becsülettel el­végzik munkájukat, akik azon dolgoznak, — erejükhöz mérten —, hogy a párt fa­lusi politikája, az erős, szi­lárd termelőszövetkezet mi­előbb megvalósuljon, a párt­ban a helyük. Mert varinak ilyen szövetkezeti gazdák Dej­táron, s ezt látják a kom­munisták is. Csak többet kell velük foglalkozni az eddi­gieknél, tovább kell erősíteni a pártszervezetnek a meggyő­ző, politikai, felvilágosító munkát. szélték meg, így a termelő- szövetkezet régi és új tagjai közötti ellentétet is. Dejtáron a termelőszövetkezet kommu­nistái voltak azok, akik elő­ször állást foglaltak e kér­désben. Nyíltan, világosan megmondták, hogy a régi és az új tagok közötti villongás­ból, viszálykodásból a ter­melőszövetkezeti gazdák ke­rülnek ki vesztesen. Követke­zetes, felvilágosító munkába kezdtek — s ezt folytatják ma is — megmagyarázva a termelőszövetkezeti gazdák­nak, hogy a belső viszály csökkenti a munkakedvet, gyengíti, bomlasztja a mun­kafegyelmet, eltereli a figyel­met azokról a problémákról, amelyek megoldása feltétle­nül szükséges a termelőszö­vetkezet előrehaladásának ér­dekében. Ez a széthúzás, az eredmények csökkenéséhez, a termelőszövetkezet gyengülé­séhez vezet. A MUNKAFEGYELEM MEGSZILÁRDÍT Asa Az induláskor komoly gon­dot okozott a termelőszövet­kezetben a munkafegyelem megszilárdítása is. A párt- szervezet javasolta a terme­lőszövetkezet vezetőségének, hogy foglalkozzanak ezzel a közgyűlésen is. A közgyűlé­és községi szervekre tagozó­dik. Állandó bizottsági for­mát öltve végzik tevékeny­ségüket. A munkában egy­másra utaltak, amennyiben a község bizonyos feladatokat nem tud megoldani, fordul­jon a járáshoz, amennyiben a járás néni tudja a feladatot megvalósítani a megyéhez fo­lyamodnak. Eredményesnek mondható azért is, mert a Gyermek- védelmi Tanács tevékeny­ségében mint tanácstagok részt vesznek a helyi taná­csok, a KISZ, a nőtanács, valamint a többi tömeg­szervezetek is. Résztvesz benne pedagógus, mint tanácsadó, egyúttal a Gyermekvédelmi Tanács tit­kári teendőit látja el. Me­gyénkben egyébként minden községben működik Gyer­mekvédelmi bizottság és eredményesen. A hétfői megbeszélésen, amelyre. Balassagyarmaton került sor, az országos ta­nácstól dr. Gárdainé elvtárs­nő tartott ismeretterjesztő előadást és méltatta a Gyer­mekvédelmi Tanács jelentő­ségét és annak munkáját. A következő nap Szűgyben került sor a tapasztalatcsere lebonyolítására. A megye kü­lönböző részéről resztvettek a bizottság titkárai, akik be­számoltak a tevékenységük­ről. Többek között szerepelt a beszámolóban a felnőtt fia­talság magatartása, a kocs- mázás megszüntetése, a ta­nuló ifjúság iskolánkívüld foglalkoztatása, valamint el­hagyott családok társadalmi segítése. Az előadásokat nagy érdeklődéssel hallgatták és széleskörű vita bontakozott ki. A kétnapos tanácskozás ha­tározottan hozzájárul a Gyermekvédelmi Bizottságok védelméhez, amely ma már mindinkább eredményesen végzi az ifjúság védelmében a feladatát. Á lakóterületi politikai munka új formája — SALG0TARJÄNI tapasztalatok a lakóterületi partcsoportok MŰN X A ,7 A RI*) F— JVJ ár hosszabb ideje gon- x A dot okoz, hogyan le­hetne az üzemi és hivatali dolgozók politikai nevelését a lakóterületeken is biztosítani. Az üzemi és hivatali dolgo­zóknál a párt-politikai tevé­kenység hatóköre ugyanis, a legtöbb esetben csupán az üzemekre terjed ki. Ezért a Politikai Bizottság 1959. ok­tóber 22-i határozatában ki­mondotta, hogy megyei szék­helyeken és városokban létre 1 kell hozni a különböző alap­szervezetekhez tartozó, de egy területen lakó párttagok össze- ! fogását célzó lakóterületi párt- csoportokat. E határozat értelmében jú­nius 30-ig be kell fejezni a lakótelepi pártcsoportok létre- ! hozását. Városunkban e mun- j kát bizonyos fokig hátráltatja j az a körülmény, hogy a kör- | zeteknél levő párttagok mel- < lett igen sokan vannak üzemi 1 párttagok, sőt a salgótarjáni ■ járáshoz tartozó kommunisták j is, akik összeírása, méginkább I aktivizálása, nehézségekbe üt­közik. De a munka jó elvég­zésében nagy segítséget ad­nak az 1958—50-es évek ta­pasztalatai. Különösen a X. körzetben elért eredményeket tudtuk gyümölcsözően haszno­sítani. Az ott lakó kommu- . nisták megértették, hogy a í párttagoknak, akik egy utcá- « ban vagy területen laknak, ] keresniük kell a kapcsolatot ( egymással, hogy erőiket egye- j sítsék a párt előtt álló leg- | fontosabb feladatokra való ] mozgósításra. Az itteni ta- ; pasztalatok azt is megmutat- , ták, hogy a leghelyesebb szer- , vezeti forma a tanácstagi kör- j zetekre épülő pártcsoport. A j párttagok tevékenységüket itt tudják legjobban hasznosítani. A megalakult és működő ! lakóterületi pártcsopor­tok ugyanis igen aktívan köz- * reműködtek a járdaépítésnél, árokásás és egyéb társadalmi 1 munkára való mozgósításnál. 1 De nagy szerepet kaptak a ' lakóterületi pártcsoportok a 1 különböző rendezvényekre va- 1 ló mozgósítás terén is. A X-es ' és a VIII-as körzeteknél a pártnapokra való mozgósítás- j ba és a tanácstagi beszá- , mólókat előkészítő munkába ! is bevonja a lakóterületi párt- j csoportokat a pártszervezet. ‘t Vannak választó körzetek, . ahol már az előkészítő munka , során tisztáznak fontos poli- ‘ tikai és gazdasági jellegű kér- ‘ déseket. A tanácstagok és a pártcsoportvezetők jó kapcso- í lata is mutatja, hogy a bag- í lyasi lakóterületi pártcsoport- < vezetők a tanácstaggal együtt 1 tartanak fogadóórákat. i Április 4-e előkészítésében, * a felvonulás megszervezésében j is igen aktívan bekapcsolód­tak. Forgácson közel ezer em­bert mozgósítottak a helyi emléktábla megkoszorúzására megszervezett ünnepségre. A X-es körzettől 400 fő vett részt szervezetten az április 4-i nagygyűlésen. A IV-es, VIII-as és X-es körzeteknél a lakóterületi pártcsoport ve­zetőségi tagokból választották 1 a dekorációs munkát értékelő 1 bizottságot. Több helyen ak- 1 tívan bekapcsolódtak a párt- 1 oktatási munka megszervező- 1 sébe is. Ennek is az eredmé­nye, hogy Baglyason jóformán nem volt lemorzsolódás az 1 Időszerű kérdések tanfolya- i mán, sőt voltak foglalkozások, i amikor a jelentkezett 100 fő ; helyett 162-en vettek részt. ; A z eredmények még na- gyobbak is lehetnének, ha a lakóterületi pártcsoport- i ba bevont vezetők elméleti és gyakorlati párt, valamint tár­sadalmi munkában való jár­tasságukhoz illő munkát is kapnának a lakóterületen, vagy kezdeményezően lépné­nek fel politikai, vagy lakos­ságot érintő egyéb kérdések­ben. Alig-alig fordul elő, hogy ' a lakóterületi pártcsoport ve­zetőségébe bevont megyei, vá­rosi szintű vezetők politikai, vagy lakosságot érintő kérdé­sekben eljárnak a városi párt­bizottságon, akár igénybeje­lentés. akár tanácskérés szem­pontjából. Még ritkábban for­dul elő, hogy a lakóterületi pártcsoport vezetésébe be nem vont, de azon a területen lakó vezetőket bevonnák pártna­pok, vagy kisgyülések tartásá­ba. Erre igény is van, s meg­A kivitelező vállalat 1959. év végén hozzáfogott a sal­gótarjáni kórház építkezésé­hez. Folyó évre a vállalat mintegy 10,5 millió forint kivitelezésre kapott kijelölést. Nincs azonban a vállalat el­látva olyan mértékben terv­dokumentációkkal, hogy a ki­jelölt összeget 1960-ban be­építhetné. Jelenleg még csak az elmúlt évben elkezdett konyhai épület, szemétégető és garázs építése folyik. Az idei és későbbi felada­tok helyes megvalósításához a vállalat meglátása szerint az illetékeseknek (beruházó­nak és tervezőnek) az aláb­biakra kell törekedni: A kórház komplexuma tel­jes dokumentálásának 1961. június 15-ében megjelölt be­fejezési határidejét feltétle­nül tartsa be a tervező. A végleges megvalósítási üteme­zést sürgősen el kell készí­teni, figyelembe véve a szak­szerűen kapcsolódó kivitele­zési technológiai folyamatok, valamint a megvalósítás és üzembeállítás kívánt sorrend­jének szempontjait. Külön kiemelve megemlít­hetjük, hogy az egyes új ob­jektumok. gazdaságos megépí­tése céljából időrendben kel­lően előre kell hozni a pa­takszabályozás és talajvíz­szint süllyesztés megtervezé­sét és munkálatait. Ahhoz, hogy a kivitelező vállalat a megvalósítás sor­rendjének megfelelően előre­gyártott szerkezeti elemeket rendeljen (vasbetongerendák, stb), már az egyes tervdoku­mentációk kiadása előtt szük­séges, hogy a tervezők előze­tes anyagkivonatot adjanak. Jóllehet a beruházó szem1 pontjából a munka megváló-

Next

/
Thumbnails
Contents