Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)

1960-04-20 / 32. szám

1960. április 20. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 a í • • • • közös Biztosítsuk állatállomány részére a férőhelyet Megyénkben a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlődése következtében a termelőszö­vetkezetek földterülete 90 ezer kh-ra emelkedett. Ennek kö­vetkeztében mind a párt, mind az állami szervek fel­adata erősen megnövekedett. Egyik fő döntő feladat, hogy mezőgazdaságunk terén az elért 1959. évi termelési színvonalat legalább 2—3 százalékkal túlteljesítsük. Ez a szempont kell hogy ér­vényesüljön minden terme­lőszövetkezetünkben. Ennek teljesítése érdekében többek között nagy figyelmet kell mindjárt a kezdetben fordí­tani a szövetkezeti gazdál­kodás anyagi alapjainak meg­teremtésére, a közös vagyon gyarapítására és ezen belül főleg a közös állatférőhelyek biztosítására. Kormányunk ebben az év­ben megyénkre a termelő­szövetkezeti építkezéshez 30 millió forintos hitelt adott. Ebben főbb építkezésként megépül 12 darab 50 férő­helyes magtárpadlásos alapgépesített tehénistálló, 2550 férőhellyel növendék­istálló, 866 férőhellyel ser- tésfiaztató és több más ál­latférőhely és egyéb me­zőgazdasági épület. Az ez évi építési progra­mon kívül igen sok termelő- szövetkezetben teljes, saját erővel is végeznek építést, így régi épületek helyreho­zásával, átalakításával mint­egy 800 férőhely nyer bizto­sítást. Általában a növendék­istállók és sertésfiaztatók me­zőgazdasági szerfából készül­nek, mely épületek élettarta­ma átlag 20—25 év, gondos kezelés esetén. A szerfás épületek építésé­nél arra kell törekedni a ter­melőszövetkezeti építési bri­gádoknak, hogy a tetőszerke­zeti csomópontok lekötését a megadott műszaki rajzok sze­rint készítsék el és ahhoz a szabvány szerinti vasalást al­kalmazzák. Ezen munka gon­dos készítése többszörösen visszatérül akkor, ha az épü­let még 20 év után sem fog megmozdulni. A megyei Tsz Beruházási Iroda a Mészövön ke­resztül szállítja le a szük­séges faszerkezeteket, mé­retre szabva, a hozzá szükséges vasalást és egyéb felszereléseket. Egy 50 férőhelyes növendék­istálló teljes anyagköltsége 52 ezer forint, egy 20 férőhelyes sertésfiaztatóé 32 ezer forint. A felállítási munkabér költ­sége a növendékistállónak 12 ezer forint, a sertésfiaz- tatónak 6 ezer forint. A faszerkezetű épületek téli- esítését lehetőleg helyi anyag­gal kell megoldani, éspedig kőalapot kell készíteni, az osz­lopok közét vályoggal, salak­fallal, kővel kell kitölteni. A fedését növendékistálló­nál központilag biztosított náddal, míg a sertésfiaz- tatókét Zsúppal, vagy szal­mával kell megoldani. Amennyiben a termelőszövet­kezetek nem rendelkeznek olyan szakemberrel, aki a fe­dési munkát el tudja vé­gezni, úgy kisiparos, vagy más külső személy igénybe­vételével munkabér címén négyzetméterenként 10—12 fo­rint fizethető ki. Általános követelmény ál­lattartás szempontjából, hogy ezek 3z épületek ne földbe- sűllyesztve épüljenek meg, te­hát ki legyenek emelve, szá­raz helyen legyenek és az égtájnak megfelelő tájolást kapjanak. A fakasszerkezet impregnálására javaslatunk az, hogy a földbe eső részt szenesítsék, vagy kátrány­oldattal kenjék be, míg a fölmenő részt a megadott impregnáló szerrel utólag me­szeljék be. A mezőgazdasági szerfából készült épületekhez építési engedély, ha kültelken épül nem kell, csak a Megyei Tsz Beruházási Iroda által meg­adott majorhelyre, vagy ha majoron kívül nyer megépí­tést, az Iroda szakemberei ál­tal kitűzött helyre építhető. Azok a termelőszövetkezete­ink, ahol ilyen építés terme­lési tervükben szerepel, már most gondoskodjanak fedési anyagról, továbbá, akik a munka kivitelezését végezni fogják és ilyet még nem csi­náltak, küldjék el olyan tsz- hez, ahol ilyen épület van, azt tekintsék meg és annak alapján végezzék az építést. Azok a termelőszövetke­zetek, melyek állami hi­telt a szerfaépítkezéshez igénybe nem vesznek és saját anyagukból építik azt meg, javasoljuk, hogy forduljanak a Tsz Beru­házási Irodához, akiktől kérjenek faanyag méret­kimutatást, mely szerint már a kitermelés helyén hosszméretre tudják szab­ni a fát és így a munka­helyre, ahol az épületet kívánják megvalósítani, csak a tényleges fameny- nyiséget kell kiszállítani. A nagyüzemi gazdálkodás egyik fő feltétele az, hogy az állatállományt termelő­szövetkezeteink össze tudják vonni, mert csak így lehet­séges azok megfelelő takar­mányozása és gazdaságos tar­tása. Vali Ferenc építési előadó Az erdőtarcsai Üj Élet Tsz-ben Nagy Sándor és Nagy Mátyás termelőszövetkezeti gazdák boronálni indulnak, a tsz udvarán befogják lovaikat Id. Augusztán Ferenc és Tóth János már el is indúltak a határ felé Kukorica kártevők előrejelzése az 1960. évre A kukorica a legfontosabb sze­mestakarmánynövények egyike. A kukoricatermesztésben elért sikerek ellenére jelentős termés- kieséssel kell számolni a külön­böző kártevők károsítása miatt. Megyénkben a különböző kárte­vők és betegségek által okozott kár, az évjáradéktól függően el­érheti a 30-40 százalékot is. A kukoricatermés mennyiségére nagy kihatással van a kukorica­moly, a drótféreg károsítása. KUKORICAMOLY. A kukorica- moly-fertőzöttség megyénk terü­letén általánosságban gyenge és közepes mértékű. Erős fertőzésre lehet számítani a szécsényi járás egész területén, valamint Pásztó környékén. Ha a kukoricamoly tojásrakásának idején — június­ban, júliusban - a meleg éjsza­kák (-j-18 fok) száma növekedik és ha a hernyók kelésekor sok a borult nap és elegendő a pá­ratartalom, a fertőzés mértéke növekedhet. VÉDEKEZÉS. Legeredményesebb védekezési mód az, ha május 15-ig a kukoricaszárat felhasznál­juk, vagy megsemmisítjük, (földe­lés, égetés). A kukoricaszárhoz hasonlóan meg kell semmisíteni a cirok és kender szárát is. DROTFÉREG. A drótféreg fő­leg a csíranövenyek pusztításával okoz kárt. A drótféreg közül ve­szedelmesebbek a valódi drótfér­gek, melyek a pattanóbogarak­nak a lárvái. A valófdi drótféreg-fertózés 1959- ben többé-kevésbbé az egész me­gye területén észlelhető volt, így az 1960-as évben is várható a fer­tőzés különösen akkor, ha ked­vező talajnedvesség, 60 százalék, rzámára biztosítva van. Kedvezőt­len a fejlődésre, ha a talajned­vesség 25 százalék alá esik. Me­gyénk területén általában gyenge fertőzés várható, azonban Szé- csény és Nagyoroszi környékén előfordulhat erősebb mérvű fer­tőzés is. Ha egy négyzetméteren 4 darab drótféreg található, erős, ha 8-nál több, igen erős fertő­zéssel kell számolni, s a védeke­zést végre kell hajtani. VÉDEKEZÉS. A drótférgek el­szaporodását gyomirtással és he­lyes vetésforgók kialakításával nagymértékben csökkenthetjük. Kártételének megakadályozására a HCH tartalmú növényvédőszert alkalmazhatunk. Közepesnél erő­sebb fertőzött talajok fertőtlení­tésére khn-ként 50-60 kg HCH szer szükséges. A kukoricavető­mag csávázása mázsánként 30-40 dkg 20 százalékos HCH-val tör­ténik. Megyei Növényvédő Állomás A kutasói asszonyok Nehéz sok asszonynép közé férfiembernek menni, mert valahogy ide illik a mondás: sok lúd disznót győz. S, ha az asszonynép nem is ludakból tevődik, a férfi­ember sem disznó, — nem könnyű megmérkőzni 16 nő nyelvhegyével, amely szúr, mint a dárda. Persze a szúrások ezeset- ben nem mérgezettek, a szó dárdák mindössze paprikába mártottak, — no és egy kis csípős hagymába, amit a na­pokban ültettek a kutasói Üj Élet Tsz szorgos asszo­nyai. Fénykép készül róluk s így folyik a povedálás: — Legjobb lesz, ha felál­lók. .. — Akkor azt hiszik, hogy nem dolgozol... — figyelmez­teti egy hagymadugdosó a többi küzül. A látszani akaró gyorsan visszahajlik s az ő keze ek­kortól még szorgosabban jár, mint a többié, mintha úgy érezné, hogy ez a szorgosság a felvételen is örökítve lesz. A távolságban most egy másik hang is figyelmeztet: — Gyula, te meg húzzad azt a bőgőt!.. Ez a bőgő szélesszárnyú sorvezető s a Gyulának szó­lított ember vidáman indul vele, hogy a „bőgő” nyomán jobb legyen az asszonyok kedve. Ha utolérik a „bőgőt” az bizony nagy örömet jelent. Kalotai Pálné, a brigád veze­tője azt mondja, hogy a hagymadugványozással 1,1 ti­zed munkaegységet szereztek s a szomszédos Kossuth Tsz asszonyai nem is akarták hinni ezt a férfias munkát. Hát nem is itrécselni jöt­tünk, — emelkedik szólásra Mikuláné, a községi tanács­elnök felesége, aki elsők kö­zött halad a sorokban. — Igaz mostmár jobban enged­jük azt, is mert végén já­runk ennek a munkának. A kutasói asszonyok férfi módra állják a helyüket a földeken s amikor \azt mond­ják, hogy még a szerződött 1 hold hagymatermés helyett is többet adnak majd be, csakugyan azt kell mondani, férfimunkát végeznek. (br.) Tegyük közüggyé a sertéstenyésztést Az elmúlt hetekben sok szó esik a sertéstenyésztésről és a sertéshizlalásról. A me­gyei pártbizottság és a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságai megvizsgálták a me­gye sertéstenyésztésének helyzetét és megállapították, hogy a megye sertésállomá­nya az utóbbi időben csök­kent. Ez főleg annak tulaj­donítható, hogy csökkent a kocalétszám. Az illetékes megyei szervek egész sor intézkedést tettek a sertéstenyésztés fejlesztése érdekében, összehívták a já­rási szakemberek, termelő­szövetkezeti elnökök és álla­mi gazdasági szakemberek értekezletét, amelyen meg­beszélték a legsürgősebb ten­nivalókat. Ezt követte az erdőkürti November 7 Ter­melőszövetkezetben lezajlott tapasztalatcsere, amelyen 34 termelőszövetkezet vett részt. Ezen a tapasztalatcserén a sertéstenyésztésről és a ser­téshizlalásról volt szó. Ugyan­akkor a résztvevők megis- merkedhették az egyszerű, házilag is előállítható, olcsó ■DOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQO'OOOOOOOOOOOOOOGOOOOOQOOOOOOGCX Jó kezekben a szövetkezet Szép jövője van a kishartyáni Béke Termelőszövetkezetnek — o zagyvapálfalvi üveggyár dolgozói is becsülettel kivet­ték részüket. Most már csak 50 mázsa cement kellene, hogy az építési munka egé­szében készen legyen s az állatok megfelelő helyre ke­rülhessenek. Az a terv, hogy még ebben az évben 50 férőhelyes szerfa- isiálló készül a termelőszö­vetkezét erejével a növendék­marhák számára, a községi KISZ szervezet pedig azt ajánlotta, hogy segít egy baromfiszállás építési mun­káinál, mert a közeli tó, pa­tak vízadó lehetőségei kínál­ják a szárnyasjószagok ne­velését. Takács Imre, az elnök nem akar megállni ezeknél a dol­goknál. Újabb terveken töp­reng és ezek mind azt szol­gálják, hogy valamennyiük­nek jobb legyen. Tovább kell erősíteni a gyümölcsöst, — ez is egyik program a tsz-ben, — a jó­szágállományt, ez a második, s a kis közösség már most 14 fejőstehenet, növendékből 15 hízónak valót és 15 anya­kocát akar venni. Jó kézben van Takács Imre kezében a kishartyáni Béke Termelőszövetkezet. Gondos gazdát kapott a gazdatársak élére. Olyan embert, aki nemcsak a munkában járatos, de sorsukat is irányítani tudja. Ez az irányítás pedig, úgy látjuk, mindenkinek hasznát szolgálja. (barna) Keresem az elnököt, Takács Imrét a tanácsházban, — mert egyelőre még ott székel a kishartyániak termelőszö­vetkezete, közvetlenül a ta­nácselnök szomszédságában, — de Takács Imrét, a tsz elnököt igen nehéz meglelni. Most is azt mondják: kint van az istállónál, — hát utána kell menni. Amíg megyünk, a kísérőm így mutatja be emberét: — Na, most talá’kozik egy 40 kilós emberrel... Ez az ember, ahogy a pa- rolázás után méricskélem, alaposan megnyomhatja a má­zsás mércét, de nem ez a lé­nyeg, — arról lenne szó, mit dolgozott, terveit a közösség érdekében erre az eszten­dőre. Hogy dolgozni dolgozott és dolgozik most is, azt a jöve­telkor láthattuk, mert igen­csak szorgos, volt egy szá1 más­szekér rakodásánál. Onnan kellett elszólítani. Takács Imre ez év február­jától vezető gazdája a község Béke Termelőszövetkezeté­nek. Az eltelt idő alatt nem mondhatott rá senki egy rossz szót sem. Az irodát nem igen kedveli, kedvesebb neki el­nöki „méltóságban” is a kapa­nyél, ezért találtuk a szövet­kezeti fö'dön. Születésre is idevaló ember, földet művelt egészen 1950-ig, aztán a földművesszövetkezetben volt tisztsége, dolgozott a községi pártszervezetnél, bányászko- dott s így került végül 30 éves fővel a kishartyáni Béke Termelőszövetkezet élé­re. Az .elmúlt év őszén alakult közösségnek 120 tagja és 500 hold összterülete van, ami azt jelenti, hogy nincs az a munka, amit az emberek el ne bírnának. Az elnöknek éppen azon fő mindig a feje, hogyan tudná elosztani oko­san az erőt, hogy mindenki meglelje számítását. Igaz ugyan, hogy a szövetkezet tagjainak jelentős része asz- szony, — bányászfeleség, — de ezek igen komolyan kérik a munkát, hát ezzel a kis területtel akad éppen elég gondja az elnöknek. Ha nem tudná is, a kény­szer tanítaná rá, hogy a bel­terjesség felé irányítsa a gaz­daságot. Az 500 holdas ter­melőszövetkezet, — ha leszá­mítjuk a legelő területét s megnézzük, eddig mit vetett, — úgy mondhatjuk, szép munkát végzett, hasznos ter­veket sző a boldoguláshoz. Takács Imre nem épít lég­várat a szövetkezet gazdái­nak, az év végi munkaegy­ségrészesedés a mostani terve­zés szerint nem lesz kiemel­kedő, de amit ígért, az biz­tos lesz, mert szerződésre ter­mel a tsz 5 hold zöldborsót, 5 hold szárazai, 1 hold vörös­hagymát, 1 hold fokhagymát, 1—1 hold sárgarépát és egyéb zöldségfélét, fél hold paradi­csomot, 8 hold baltacint, 8 hold vörösherét, 10 hold bur­gonyát és 5 hold mákot. Ilyen területű termelőszö­vetkezetnél hatalmas kincset jelentenek a szerződések. S a szerződéskötések azt mutat­ják, hogy okos ember áll a szövetkezeti gazdák élén, aki tudja, miből, hogyan lehet jövedelmezően pénzt csi­nálni. A belterjességi törekvés másik szép jele a gazdaság­ban a csemetekert bővítése, a gyümölcsös terület kiterjesz­tése. Ezen a tavaszon 3 ezer alma, nyári barack és szilva­csemete érkezett a tsz-be s ezekből a meglevő 15 hold mellé 20 holdat akar Takács Imre gazdatársaival betelepí­teni. Ez azonban még csak a távoli haszon reménye. A legerősebb szándék az állatállomány növelése itt. Ennek érdekében befejezés­hez közeledik a tagság szor­galmával egy 800 ezer forin­tot érő istálló, amelynek épí­téséből társadalmi munkával sertésférőhelyek építésével. Most amikor már világo­san látjuk, hogy megyénkben csökkent a sertésállomány, gyorsan cselekednünk kell, ha azt akarjuk még ez évben utolérjük magunkat, s jövőre biztosítsuk a hízóanyagot a sertéshizlaláshoz. A sertés- állomány jelentős mérvű növelését jó szervező mun­kával rövidesen megszervez­hetjük, annál is inkább, mi­vel megyénk területének nagyrészén már nagyüzemi gazdálkodás folyik, másod­szor pedig azért, mert a ser­tés szapora állat. Szükséges, hogy a termelő­szövetkezeti vezetők a kom­munistáik közüggyé fejlesz- szétk a szövetkezeten belül a sertéstenyésztés és hizlalás ügyét. Ez amellett, hogy népgazdasági érdek, érdeke a termelőszövetkezeti gazda­ságoknak is. A sertéstenyész­tés és a sertéshizlalás biz­tosítja a leggyorsabban a pénzbevételt a közösségnek. Helyes ha a régi termelő- szövetkezetekben 18-20 mázsa sertés értékesítés esik 100 kh-ra, az új termelőszövetke­zeteknél pedig 10-12 mázsa. Ugyanakkor a jövő érdeké­ben indokolt, hogy a régi termelőszövetkezeteknél 3,8- 4,2 az új termelőszövetkeze­teknél pedig 3,1-3,3 koca jusson 100 kh-ra már az idén, — úgy, hogy a kocákat már május végén, június közepén beállítsák és még ebben az évben ellessék. Nagy feladat a sertéshiz­lalás. Sok helyen nincs elég abraktakarmány. Ezek gond­ján segít az államkölcsön abrakakoióvál, de segíthetnek maguk a termelőszövetkezeti gazdák is. Felesleges abrak- takarmányukat kölcsönözhe­tik őszig a termelőszövetke­zetnek. Jó lenne, ha a termelőszö­vetkezeti gazdák is bekap­csolódnának a sertéshizlalási akcióba a háztáji gazdaságon belül. Helyes lenne mozgal­mat kezdeményezni, „hizlal­jon minden két család egy sertést” jelszóval. Így javul­hatna a sertéshús-ellátás megyénkben. A sertéstenyésztéshez hoz­zátartozik a férőhely bizto- tosítás. Ezt is megoldhatják termelőszövetkezeteink saját erőből házilag, s biztosíthat­ják a beállítandó 2300 koca férőhelyét és a hizlalandó 6500 sertés férőhelyét. Nagy és lelkesítő célkitű­zések ezek, de nem megold­hatatlan feladatok. Ha a me­gyei és járási szervek követ­kezetesen segítik ezt a mun­kát, termelőszövetkezeteink megbirkóznak a nehézségek­kel és jelentősét lépnek előre a sertéstenyésztés területén. Kata János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents