Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)
1960-04-20 / 32. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. április 20. életfogytiglan ítéletet hoztak Schmidt József ügyében A salgótarjáni Városi Művelődési Otthon nagytermében csendben ülnek a hallgatók. Most nem eredeti hivatását tölti be a művelődési otthon, hanem kemény, megfontolt, bírói és ügyészi szavak hangzanak el Schmidt József salgótarjáni lakos gyilkosság bűntettének kísérlete tárgyában. 1959. december 12-én egy csendes szombati napon történt, amikor Schmidt József feleségének, a két gyermek édesanyjának életét akarta kioltani egy élesre köszörült késsel. Ezt az eseményt, ezt a borzalmat egy nehéz, gondterhelt családi élet előzte meg. Egy emberségéből kivetkőzött minden felelősséget félrehajító brutális — embernek nem nevezhető szörny mérgezte meg az asszony, a kétéves Márta, és a nyolc esztendős Győző békés életét. Az ital, a káros szenvedély választotta szét a családot, mert Schimdt József inkább élt a szenvedélynek, mint kedves, sze- retetre váró családjának. S hová jutott? S hová vezetett ez az út. Erről beszélt vádbeszédében az ügyész. Hiszen azt mondotta, hogy a mi társadalmunkban az anyátlan gyermekek sorsa nem olyan sivár, mint a múltban volt, mert a társadalom segítő keze felkarolja őket igyekszik pótolni az anyai szeretetet. De ki tudja pótolni azt a puha, meleg ölelő kart, amely immár négy hónapja tehetlenül és bénán pihen egy kórházi ágyon? Bűnös az, aki öl, de még bűnösebb az, aki anyjuktól fosztja meg saját gyerme- keit. Schmidt József még a bírói pulpitus előtt sem szállt magába. Egész magatartásából kitűnt, hogy semmit sem bánt meg. Ahelyett, hogy egy töredelmes, minden részletre kiterjedő, őszinte vallomással könnyítette volna lelkiismeretét, kertelt, tagadott, bár A terhes örökség Munkásbuszon jöttem hazafelé Salgótarjánba. Karancs- lapujtő felől. Eszembe jutott, — valamikor sokan jöttek innen Tarjánba, mert a fizetésükből a megélhetést kellett biztosítani. A buszban összeszokott csoportok voltak, kártyáztak és beszélgettek az emberek, hogy elüssék az időt, amíg utaznak. Fizetés utáni nap volt. A beszélgetés is ekörül forgott. Mellettem a hátsó ülésen egy ember ült, aki kivált a többiek közül. Sovány, beesett arcáról fáradság sugárzott. Kiugró arccsontjáról és kes- kenyre szorított ajkáról hangtalan panasz szólt. Érdeklődve néztem ezt az embert, aki egy faluból jött a többiekkel, falubeli volt, de mégis valahogy elütött a többiektől, a gondtalan, vidám társaitól. Töprengtem rajta, mi az, ami mássá teszi őt, mint a többieket. A titkot Kiss szaktárs mondotta el. — Nagyon jó szakmunkás a „Sattyó”, ügyes ember, megbecsüli a pénzt. De a hozomány tönkreteszi. — Kiss szaktárs látván csodálkozó nézésemet, folytatta. — Ö is magunkfajta legény, együtt nevelkedtünk, pajtáskodtunk. Sattyó jóvágású legény volt, sok lány szeme megakadt rajta. Rövidesen megnősült. Az asszony kapott hozományul pár hold földet és Saty- tyónak ez lett a veszte. Gyárban dolgozik, így a gyári munka után még várja a föld odahaza. Így tavasszal már Sattyóval nehezen lehet boldogulni. Most is, hogy éjszakai műszakon dolgozunk, alig várja a reggelt. Elsők között ül fel a buszra és rögtön el~ A SZÉCSÉNYI RUHÁZATI és SZOLGÁLTATÓ KTSZ ÜVEGEZŐ ÉS KÉP- KERETEZÖ RÉSZLEGE minden e szakmába vágó munkát elvállal. ÉPÜLETABLAK üvegezés, KÉPKERETEK nagy választékban, rövid határidővel dolgozunk. Rendelés feladás és műhely: Szécsény, Lenin űt 2. (Tűztorony mellett.) (208) bóbiskol. Fáradt, pedig az éjszaka is elaludt a munkahelyén. Persze, hogy fáradt. Tavasz van és a föld megkívánja a magáét. Itt a tavaszi munkák ideje. 'Szegény Sattyó még jóformán le sem törli a reggeli maradványait a szája széléről, az asszony máris nógatja, és mennek kifelé a földre. És Sattyónak ilyenkor kezdődik a „második műszak”. Az ősszel már azon volt, hogy belépnek a közösbe, de az asszony nem engedte. Azt veti a szemére, hogy az ő hozománya a föld, azt tesz vele, amit akar. És Sattyó, aki a falu első legénye volt, megalkuszik az asz- szonnyal a gyerekek miatt. Megy napról napra az asz- szony után, a hozományként kapott nadrágszíj földecskére, hogy nyűje, sorvassza pihenésre vágyó testét, hajszolja magát. Elgondolkoztam azon, amit Kiss szaktárstól hallottam... Sajnáltam szegény kétlaki Suttyót, sajnáltam, mert nem tud ura lenni akaratának, nem tudja a család irányítását a fejlettebb életforma felé vinni. Sajnáltam, mert a fiatal életét teszi tönkre a megerőltető munka, mert amíg a társai az élettel és a fejlődéssel haladók frissen, kipihenten és jókedvűen kezdik munkájukat, ő a kimerült testével kínlódik otthon és a munkahelyen. Így megy ez napról napra és lemarad a termelésben, lemarad a fejlődésben. — na — Balassagyarmati Cipész KTSZ felhívja a járás dolgozóinak figyelmét, hogy cipő és csizma javításokat központi műhelyében* Balassagyarmat Rákóczi út 43. szám alatt és vidéki részlegeiben: Drégelypalánk, Mohora, Bércéi, és Ludányhalászi községekben szakszerűen, és gyorsan megjavítja. A központi műhelyében készít a lakosság részére mértékutáni cipőt és csizmát. 207 A Balassagyarmati Bútorgyártó Vállalat állandó alkalmazásra felvesz fényezett bútorkészítésben jártas asztalosokat és bútorfényezőket. Bérezés teljesítmény után. Jelentkezés: Balassagyarmat, Rákóczi út 68. szám alatt. (199) látta, hogy a közvélemény súlyosan elítéli őt. Ennek a megyének dolgozó népe büszkén tekinthet vissza múltjára, hagyományaira. A nógrádi bányászok, munkások, dolgozók már sok dicsőséget szereztek maguknak és az országnak. Nyugodtan állhatnak bármikor az ország színe elé és mondhatják: megtettünk és megteszünk mindent, amit a haza vár és követel tőlünk. Éppen ezért méltatlan megyénk nagymúltú dolgozó népéhez, hogy egyéni sérelmeik, családi viszályaik, vagy a rossz szomszédi viszonyból származó nézeteltéréseit bicskával, doronggal, baltával oldják meg Schmidt Józsefek; S ahogy az ügyész vádbeszédében az emberekhez fordult és így szólt: ezért emelem fel figyelmeztető szavamat e helyről és intek mindenkit: emberek, jobban tiszteljétek egymást, ne törjetek egymás életére, az élet egyre szebb lesz, ma érdemes és szép élni! Ne fosszátok meg emertársai- tokat ettől a szépségtől. Azon fáradozzatok, hogy minél több örömet szerezzetek egymásnak. Így szólt az ügyész és a hallgatók valamennyien megértették intő szavát; Megvető tekintetek fordultak a bűnös: Schmidt József felé — a Nép- köztársaság nevében a bíró szavát várják. És elhangzik a bírói ítélet: Schmidt Józsefet, a Magyar Népköztársaság törvényei nevében életfogytiglani börtönre ítélte a bíróság, gyilkosság bűntettének kísérletéért. Elhangzottak a nehéz szavak. A nagyszámú hallgatóság megelégedéssel veszi tudomásul a bírói ítéletet, amelybe belenyugszik az ügyész, a védő, s amely ellen még most is cinikus hangon fellebbezéssel él Schmidt József. Pedig ezt az ítéletet meghallotta a beteg asszony is, megnyugtatja őt is, mert érzi, hogy az ítéletben az emberi kollektíva feléje áradó féltő és aggódó szeretete tükröződik. —i—ó— Emlékművei" avattak a Cserhctthalápi fiatalok Cserháthaláp kis falu, mindössze 800 lakosa van. A helybeli KISZ-szervezet taglétszáma 35. Hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára Cserháthaláp KlSZ-fiatal- jai mégis valami olyat tettek, ami miatt példaképpé váltak nemcsak megyeszerte, de talán az egész országban is. Nem az történt, hogy anyagilag, vagy erkölcsileg valami óriási dolgot műveltek. Egyszerűen és híresztelés nélkül saját erejükből, saját pénzükből egy emlékművet készítettek. Nem 20 méteres szoborról, vagy hatalmas oszlopról van szó, de szép emlékműről, amely április 4-re már állt és hirdette a cserháthalápi fiatalok lelkesedését. A pénzt ők adták össze, a tanács anyaggal segítette őket, a tervet a KISZ-titkár készítette és nekiláttak. A körülbelül 2—3 méteres emlékműn ott ragyog két év száma: 1919—1945. Borkő Pál KISZ-titkár nemcsak tervező volt, de egyben munkavezető is és kivitelező is. És ez az emlékmű kétszeres emlékeztető. Emlékezteti a kis község népét mindenre, ami a két évszámmal kapcsolatos és emlékezteti a járást, a megyét és az országot arra, hogy a kiszesek élnek, dolgoznak és védik a felszabadult országot. Egy szerény, de annál értékesebb kiállításról A Salgótarjáni Madách Imre Általános Gimnáziumban április 4-én érdekes kiállítás nyílt. A megelőző szervezést és a munkát nem kísérte különösebb propaganda. Dr; Ravasz Dezső igazgató, és a tantestület több tagja csendben, szerényen dolgoztak a kiállítás előkészítésén. Jó munkájukat dicséri most a gimnázium két termében kiállított anyag. ízléses, szép, és ami a legfontosabb ötletes összehasonlítások és grafikonok mutatják, hogy milyen volt az iskola és a tanulók helyzete a felszabadulás előtt és milyen most. A számok nem állnak egy- magukban és szárazon a látogató előtt, érdekes és érzékletes ábrák és képek illusztrálják őket. A legszellemesebb az a kép, ahol a tanulók anyagi és szociális helyzetét úgy érzékeltetik, hogy két szekrény látható, az egyik a felszabadulás előtti nyomorúságos helyzetre célozva mindössze egy nyakkendőt tartalmaz, a másikban viszont modern, szép öltönyök, ingek, és más ruhaneműek mutatják, hogyan öltöznek ma a diákok. A külső teremben kiállították a gimnáziumból kikerült országhíres szobrászok és festők alkotásait, láthatók Somos- kői Ödön, Sztrapecz Károly, ifjú Szabó István, Vasas Károly, Hamza Tibor, Fayl Frigyes művei. Ebből az iskolából került ki Dr. Molley Károly, aki sokáig tanított a gimnáziumban és jelenleg a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzora. A belső teremben a kézimunka kör népi hímzései és más gyönyörű kézimunkái láthatók. Olyan szépek és any- nyira ízlésesek, úgy a minták, mint a színek tekintetében, hogy a látogató az első percben el sem akarja hinni, hogy ezeket gimnazisták készítették. A kiállítás előkészítésében a grafikonok megrajzolásában és minden más munkában lelkesen kivette a részét az a 25 főből álló KISZ-brigád, amelynek tagjai időt és fáradtságot nem kímélve dolgoztak azon, hogy az igazgató és a kiállítást szervező tanárok elgondolásai jól és szépen kidolgozva kerüljenek a közönség elé. Reméljük, hogy más iskolák és társadalmi szervek felfigyelnek a kiállításra, amelyet a tervek szerint csak április végével zárnak be. Tíuniőr Így jobb Margitka? (A Berliner Zeitnugból.) Szöveg nélkül. Megnőtt felelősséggel egy nemes hivatásról E ddig is megvoltak. Ténykedésükről nem zengtek sok hozsannát, feladatukat mégis becsülettel, hivatássze- retetből végezték. Itt éltek eadig is közöttünk — tanultak, gyakoroltak, igvekeztek a szakma legkülönbözőbb fogásait elsajátítani, s csak akkor vettünk róluk tudomást, amikor félreverték a harangot, amikor megszólaltak a szirénák, amikor a pernye szállt szerte a faluban, — ha tűzesethez vonultak ki, s dolgoztak önfeláldozóan. Mert a tűz bárhol is üti fel a fejét szörnyű csapás, s ha tűzoltóink nincsenek talpon, ha nem értenek dolgukhoz, ha rossz a felszerelésük — a tűz kénve-kedve szerint terjedhet a faluban, tanyán, — bárhol. Milliók, emberek élete forog kockán, s megmentésük nem egyszer azoknak a kezébe van letéve, akik önkéntesen vállalták e nagyszerű, e szép munkát, akik hivatásszeretetből, becsületből lettek tagjai a Községi önkéntes Tűzoltótestületnek. Bátor emberek ők, felemelő hivatás az amit tesznek a köz, az egyén, dolgozó társaik vagyonának megmentéséért, önként, minden fizetség nélkül végzik munkájukat, s ha a tűz felüti fejét, ott vannak s a lakosság összefogásával akadályozzák meg a tűz tovaterjedését, a sok százezer forint értékű károkat. Községi önkéntes Tűzoltó- testületeink az elmúlt hetekben életük újabb fordulópontjához értek. Oj vezetőséget választottak a Testület élére — mint minden második esztendőben. — És mégis ez a választás sokkal jelentősebb volt, sokkal többet kell róla szólni, mint bármikor máskor. A most lezajlott választásokon községi tűzoltóink számot adtak az elmúlt kéf év munkájáról, eredményéről, s őszintén beszéltek a vezetőség munkájáról is. Vehetnénk sorba községeinket, akár Sóshartyánt, Zagyvapálfalvát, Rimócot, Legéndet vagy a többit is, ahol azzal is emelték a választás fontosságát, hogy részt vettek azon a község vezetői, párt és tanácsi irányítói, a tömegszervezetek képviselői. E zekben a községekben már azt látták a falu vezetői, — de maguk a tűzoltók is, hogy a jövőben még nagyobb a felelősségük, még tovább kell fokozni szakmai tudásukat, képezni kell önmagukat politikai vonatkozásban is. Igen, nagyobb a felelősség, nagyobb a feladat még akkor is, ha beosztásukat önként is vállalták. Mert ma már nemcsak az egyéni portákat, hanem sokkal többet, óriási vagyonokat óvnak a tűz. martalékától, s munkájuktól talán egy egész község jóléte, szövetkezetének jövője függ, óvja a közös vagyont a tűzoltó ébersége, szakmai felkészültsége. Községi önkéntes tűzoltóink látják is e megnövekedett feladatot, s már a vezetőség újjáválasztó közgyűléseken is nagyobb felelősséggel beszéltek nemes hivatásukról. Ügy beszéltek például Rimócon is, hogy a közös szérűn, a közös istállóban ott van az önkéntes tűzoltó vagyona is, a közös vagyon. Ezért kell a jobb munka, azért, hogy megóvják egész évi kenyerüket, jobblétünket biztosító készleteinket a tűz martalékától. i ■ Ö nkéntes tűzoltóink tehát látják feladatukat. Szükséges, hogy éppen a vezetőség újjáválasztása után még nagyobb segítséget kapjanak munkájukhoz tanácsainktól, mozgalmi szerveinktől, társadalmi szervezeteinktől. Kell a segítség Nagyorosziban, Nógrádmegyerben, Pat- varcon, Felsőtoldon meg más községekben is, hogy önkéntes tűzoltóink még jobb munkát végezzenek nemcsak a tűz oltásában, hanem a tűzessek megelőzésében! Mert tűzoltóinknak ez is egyik legfontosabb feladatuk. Hisz’ jó munkáit akkor végeznek, ha kevesebb a tűzesetek száma — jobb a felvilágosító munka, a tűzesetek megelőzése. Nagy és nemes feladat vár az új vezetőségre. Az ő munElső fellépés kájuk hű tükörképe áz egész Testület munkája lesz. Nem másról, arról van szó, hogy a vezetőség új tagjai — akik egyébként a községek egyik legrátermettebb emberei — megtudnak-e birkózni a feladatokkal, helyes irányba tudják-e terelni a kiképzést, fel tudnak-e lépni a Testület tagjaival nagyobb tűz esetén. Mert a Testület tagjai a jövőben is úgy fejlődnek, amilyenek vezetőik. És a vezetőknek meg kell birkózni a feladatokkal. Kell, hogy megértessék a falu vezetőivel: mennyire szükséges a Testület felszerelése, az üzembiztos fecskendő, lajt, vagy a többi, egészen addig, hogy a községfejlesztési keretből — ahol erre szükség van — megfelelő tűzoltószertárat is biztosítsanak a Községi önkéntes Tűzoltótestületnek. Megállapított tény, hogy a Községi önkéntes Tűzoltótestületeknek szerepe nőtt fal- vainkban az elmúlt időszakban. Nőtt, mert ott vannak, részt vesznek a község közösségi életében nemcsak tűz esetén, hanem aktív tagjai a társadalmi munkáknak, irányítói a kulturális életnek, akár Karancskesziről, Rimóc- ról, Hollókőről, vagy más községekről is lenne szó. M egnőtt felelősséggel kell végezni munkájukat az újonnan választott vezetőségnek. Felelősséggel egy nemes hivatás érdekében. A most megválasztott vezetőségek pedig, — akik társaik bizalmából kerültek az élre — képesek is lesznek erre a munkára. A közösség, a dolgozó nép várja tőlük a jó munkát. Somogyvári László
