Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)
1960-04-20 / 32. szám
1960. április 20. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 LENINRE emlékezünk ELVTÁRS ÉS BARÁT 1870. április 22-én született a világ proletariátusának nagy vezére, a párt és a szovjet állam megalapítója, a marxizmus továbbfejlesztője, a forradalmár Vlagyimir Iljics Lenin. A világ proletariátusa, a haladó emberek előtt egész életműve, tevékenysége, emberi nagysága esztendők távlatából egyre világosabban domborodik ki. Lenin már egész fiatal korában megismerkedett a cári Oroszország viszonyai között élő proletariátus életével. Fiatal korában csatlakozott az egyre gyakoribb munkásmegmozdulásokhoz, majd azok vezetője lett. A huszonhárom éves Leninről a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetében ezt olvashatjuk: „ ... a pétervári körökben már az első szereplésével is tanújelél adta annak, hogy a forradalmi mozgalomban megjelent egy kiváló harcos, alapos teoretikus és ragyogó szervező, egy kiapadhatatlan energiájú és vasakaratú rendíthetetlen forradalmár, aki tán- toríthatatlanul hisz a munkásügy legyőzhetetlenségében és ezt a hitét másokba is be tudja oltani.” Oroszország helyzetét és a nemzetközi munkásmozgalom történetét és helyzetét tanulmányozva, Lenin elengedhetetlenül fontosnak tartotta a kapitalizmus megdöntése érdekében, a proletariátus hatalmának kivívása és megtartása érdekében, újtípusú forradalmi marxista párt megteremtését. Lenin a párt megteremtésével egyidőben kidolgozta a párt szervezeti felépítésének tervét, a pártélet normáit. A szervezeti felépítési tervét, a pártélet normáit a kongresz- szusok előtt és idején elvi harcban védte meg. Az az elv vezérelte, hogy á munkásosztály élcsapata, a párt: azonos elveket vallók önkéntes harci szövetsége legyen. A pártnak aktív tagjai legyenek, valamelyik szervezethez tartozzanak, ott dolgozzanak, a demokratikus centralizmus szellemében, az akarat és cselekvés egységét biztosítsák. Lenin feltárta, milyen óriási jelentősége van a tudományos szocializmus elméletének az ösztönös munkás- mozgalom és a párt egész tevékenysége szempontjából. Kimutatta, hogy az opportunizmus eszmei forrása mindenekelőtt az, hogy meghódol a munkásmozgalom ösz- tönössége előtt és lekicsinyli a szocialista tudat szerepét a munkásmozgalomban. Nem egyszer figyelmeztetett arra, hogy az elmélet hatalmas fegyver. A helyes elmélet segíti a pártot abban, hogy a mindennapi életet tanulmányozva, érthető és a tömegek támogatását élvező feladatokat tűz ki. A szocialista tudatnak a munkásmozgalomba való bevitele mellett igen fontosnak tartotta az elmélet tisztaságáért folytatott harcot is, mindenféle ködösítéssel, a marxizmus revizionistáival szemben élesen fellépett. Lenin miközben harcolt a marxizmus eszméinek tisztaságáért — harcot folytatott mindazokkal szemben, akik a marxizmust jobboldalról, vagy baloldalról eltorzították — közben állandóan figyelmeztetett arra, hogy a marxizmus nem dogma, a marxizmust úgy tekintsük, mint a cselekvés vezérfonalát. Az elméletet a gyakorlati mozgalom tapasztalatával kell gazdagítani, másrészt az általános tapasztalatok mellett mindig figyelembe kell venni az adott ország sajátosságait és a megváltozott nemzetközi helyzetet. Lenin a marxizmus különböző ágainak — filozófia, politikai gazdaságtan, nemzetközi munkásmozgalom terén igen komoly munkát végzett. A marxizmus továbbfejlesztésében felhasználta a szocialista forradalom tapasztalatait, alaposan elemezte az imperializmus jellemző vonásait, a különböző tudományok terén elért eredményeket, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tapasztalatait. Lenin elvtárs felismerte, hogy a szocialista forradalom vezető ereje, a proletariátus. A proletariátus van legjobban érdekelve abban, hogy megteremtse az uj, a kizsákmányolásmentes társadalmat. A munkásosztálynak történelmi hivatása, hogy a pártja vezetésével megdöntse a kizsákmányolást, kivívja egész társadalom érdekében a proletár- diktatúrát, felépítse a szocializmust. A proletariátusért érzett felelősség, a szocialista forradalom teljes megvívása követelte meg, hogy Lenin kidolgozza és tovább fejlessze a marxizmust, konkrétan kidolgozza a világ első szocialista államának, a szovjet ál-i lamnak felépítését, tartalmát és a szocializmus építésének programját. A világ kommunista mozgalma, a kommunista és munkáspártok saját helyzetüknek megfelelően alkalmazzák a marxizmus—leninizmus tételeit. A burzsoá ideológusok, revizionisták a marxizmus— leninizmus csődjéről beszélnek, arról fecsegnek, hogy a marxizmus—leninizmus tételei már elavultak. William Gallachemek, az angol munkásmozgalom veteránjának jutott az a szerencse, hogy 1920-ban a kommunista Internacionálé II. kongresszusán találkozhatott és beszélgetett Leninnel. A TASZSZ tudósítója azzal a kéréssel fordult Gallacher elvtárshoz, mondja el visszaemlékezéseit ezekről a találkozásokról. A kérdésre válaszul Gallacher a következőket írta: Negyven év telt el az első találkozás óta, de még ma is úgy látom őt magam előtt, mint olyan embert, aki bízik önmagában, aki forradalmi hitével — amelyet megtestesített egész élete és munkája — lángra lobbant mindenkit, aki csak találkozik vele. Még soha ember nem vállalt magára akkora felelősséget, amikor az egész bur- zsoá világ fondorlatokat és összeesküvéseket szőtt a forradalmi hatalom megdöntésére. És mégis, a háború és a szükség minden problémája közepette mindenkor talált időt arra, hogy beszélgessen a küldöttekkel, segítse őket a politikai tájékozódásban. Az 1956-os ellenforradalmi események és az azóta eltelt idő bizonyítja, hogy a legkevesebb hibát akkor követjük el, ha a pártéletben betartjuk a lenini normákat, harcot folytatunk a párt egységének, erejének fokozásáért, a párt helyes politikájának megvédéséért. Harcot folytatunk a revizionizmus támadásaival szemben, de nem tartjuk bocsánatos bűnnek a szektáns nézeteket és a módszereket sem. A lenini eszmék szellemében erősíteni kell hazánkban is a proletárdiktatúrát, a szocialista demokrácia szélesítése útján. Lenin születése óta kilencven év telt el. A lenini eszmék terjedését legjobban bizonyítja a megváltozott nem' zetközi helyzet. Ma már a Föld egyharmad részén kizsákmányolásmentes szocialista társadalmi rend épül. A szocialista országok testvéri együttműködése, kölcsönös támogatása meggyorsította fejlődésünket. Lenin életművének eredménye gazdagon bontakozik ki. Hazánkban a felszabadulás óta eltelt tizenöt év eredményei is a marxizmus—leninizmus eszméinek diadalmaskodását példázzák. Az utóbbi évek eredményei fényesen bizonyítják, hogy 1956-ban sem a, szocializmus eszméi mondottak csődöt. Az eltelt idők alapján azt a tanúságot vonhatjuk le, hogy ha hűek maradunk a lenini eszmékhez, ha erősítjük pártunk egységét, a párt és a tömegek kapcsolatát, növeljük a szocializmus anyagi-technikai bázisát, meggyorsítjuk a szocialista eszmék terjesztését, védjük azok tisztaságát, hűek maradunk a proletárinternacionalizmus szelleméhez, bizakodással tekinthetünk a jövőbe. A lenini eszmék napnál is fényesebb fénye mellett kell menetelnünk az emberiség boldog jövője felé, a lenini eszmék biztos vezérfonalai ezirányú minden cselekvésünknek. SZTYEPAN SCSIPACSOV: Jl&niíi Lenin bronz szobra. Körötte a fákra felgyújtott házak törmeléke hull: Ellenség tört a szovjet városkára, s ledöntötték a szobrot gonoszul: A dölyfös ezredes nyilván örülj könnyű volt a szobron nyert győzelem: Fotóriporterek köröskörül, s a készülék kattan készségesen. Mulattak éjjel, csak úgy dőlt a borj annál nagyobb reggel a rémület: talapzatán áll megint a szobor^ fölemelték láthatatlan kezek: Riadt zavar kél a tisztek között: Távolból árnyak gyülekeznek, ím: a partizánok bezárták a kört s előretörnek. Vezérük: Lenin. Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása Géczi János A nagy forradalmár, utolsó éveiben wwvwwvwwwiA^w^wvyw /wwwwíw^ A legemlékezetesebb esemény Irta: A. Polovnyikov Nagyezsda Mitrofanovna Nyikiforov- szkaja, ez az idős asz- szony ma Lenm- grádban él. Életrajzában, legalábbis első pillantásra, nincs semmi különös. Több mint 50 éven át gyorsíró- nő volt, s ennek az időnek a felét a v,Leningrádszkaja Pravda” című lap ' szerkesztőségében töltötte. Mégis milyen érdekesen alakult a sorsa! Mennyi eseménynek, találkozásnak volt szemtanúja! Nagyezsda Mitrofanovna korán megtanulta a gyorsírást, — csupán azért, hogy mint a Vesztyuzsev- tanfolyam hallgatója — pontosabb jegyzeteket készíthessen az előadásokról. Abban az időben még ritkaságszámban ment, ha valaki tudott gyorsírni és a fiatal lány így került a távirati irodához, ahol gyorsírónőiket vettek fel, hogy feljegyezzék a beszédeket az állami Duma ülésein. Nagyezsda Mitrofanovna a Duma Vesztyuzsev-tanfo- lyammal való kapcsolatát fenntartotta és ott kérték meg egyszer titokban, hogy készítsen 'gyorsírásos jegyzetet a szociáldemokraták illegális tanácskozásán. A leány beleegyezett. .. A februári forradalom után sokat kellett dolgoznia — tucatnyi ülésen és tanácskozáson jegyezte a beszédeket. — A Szovjetek I. összoroszországi Kongresszusa volt számomra a legemlékezetesebb esemény, — emlékezik Nagyezsda Mitrofanovna, — ahol én jegyeztem fel Vlagyimir Iljics Lenin történelmi szavait. Emlékszem — úgynevezett parlamenti rendszerben dolgoztunk, öt percenként váltottuk egymást. Én gyorsírtam Ceretyeljnek, a mensevikek vezérének felszólalását. A szónoklás művészetének szabályai szerint próbálta bizonygatni, hogy Oroszországban nincs olyan politikai párt, amely hajlandó lenne teljes egészében magára vállalni a hatalmat. Az óriási teremben néma csend uralkodott. Egyszerre felcsendült egy tiszta, határozott hang: — Van ilyen párt! Azonnal feljegyeztem füzetembe: „Közbeszólás: Van ilyen párt!” A terem zúgott, körülöttem suttogtak: „Lenin ... Lenin. .Azonnal kijavítottam jegyzeteimet: „Lenin (a helyéről): „Van ilyen párt!” Később én jegyeztem fel Vlagyimir Iljics beszédének egy részét, s a szünetben még arra is alkalmam nyílt, hogy elbeszélgessek vele. Benézett a gyorsírónők szobájába és elkérte tőlem beszédének szövegét, hogy átszerkessze. A gyorsírásos feljegyzéseket olvasgatva megkérdezte: — Mi az oka, hogy beszédeimet nem minden esetben jegyzik fel teljes egészében? Talán nagyon gyorsan beszélek? Megmagyaráztam* hogy a gyorsaság nem lenne baj, de Lenin beszédei mindig olyan éleshan- gúak és érdekesek, hogy a gyorsírónők akaratlanul is teljes figyelemmel hallgatják szavait és elfeledkeznek kötelességükről. Sok esztendő eltelt azóta, de még' mindig emlékszem e rövid beszélgetés minden mozzanatára. Saját tapasztalatomból tudom ezt. Nemcsak a politikai bizottságban vitatkozott velem türelmesen, hanem személyesen is beszélgetett velem, csakúgy, mint a többi küldöttel a bizottságon kívül és kreml- beli dolgozószobájában. Nagyszerű elvtárs volt és nagyszerű barát. „Mindig gondolok az én nagyszerű elvtársamra — írta befejezésül Gallacher —, tanításaira, amelyek vezetnek engem csakúgy, mint minden igazi proletárt. Hiszek benne, mint ahogy hiszek a kapitalizmus végében és a kommunizmus világméretű győzelmében.” Látta LENINT ; Öszhajú, meleg barna- ‘ - [ Szemű, törődött ember : Fazekas Sanyi bácsi. Hosz- : I szú utat megjárt már az ■ ; életben. Alig múlt el húsz • ! éves, már megjárta a [ nagy orosz síkságot. Egy ; ; évig volt Szibériában, Ni- '; kolszk-Usszuriszkban. Az '■ első világháború hadifog- •' Igaként került oda. ; Később Leningrádba ke-!; rült. Ennek külön történe-!; '! te van. Izgalmas és roman-'; I tikus. Ennek a történetnek \ az eseményei jutatták őt - a forradalmi hangulatú '■ városba. 1 Átélte a nagy forradal- ; < mat, amely emberek tíz- : ‘ ezreit alakította át. Nem ! volt még akkor kommu- ’• nista. Nem értette az új \ \ elmélet értelmét, de látta ; és érezte, hogy azok a furcsa új elvek más levegőt ' árasztanak. ; Egyszer véletlenül a ; ; Szmolnij felé járt, amikor ; meghallotta, hogy Lenin tart beszédet. A gyűlésre : igyekvő századok félre- ■ | nyomták, s alig tudott be- ; jutni a történelmi emlé- ; kű épületbe. De bejutott. ; Keresztülfúrta magát a tö- megen, s egyre közelebb ‘ került ahhoz az emberhez, ■ aki szavainak erejével le- [ nyűgözte az embermilli- ; ókat. Egyszerű ruha volt raj- : ta. Egyszerű, mindenki ■ számára érthető szavakkal beszélt. Fazekas Sanyi a ; fiatal magyar is égő szem- ; mel figyelte az elhangzó : számadatokat. A villamosítási programot, a mező- \ gazdaság gépesítését. Szállt • a hang és messzedübör- gött a szó. Sokat hallott ő már ré- \ gebben is Leninről. S mi- • kor meglátta, hallotta beszélni, megértette azt a j: ! nagy szeretetet és tisztele- ; tét, amivel az egyszerű em- ’ berek övezték. Az átélt;[ események hatása for- ’ málta, gyúrta Sanyit is. ; Erezte, hogy ott valami : korszakalkotó változás történik. A világ fejetetejéről a talpára állt. A hatalmas, ország nagy népe, mint; egy kisgyermek járni kéz-! dett. Egyre vidámabb léptekkel. Sanyi látta ezt. : Látta Lenint, azt a férfit,; aki karmestere volt az: \ oroszországi változásoknak. [ Végighallgatta azt a be- ■ szédet, s ott a Szmolniban j eszébejutott a sorsa, népé- ; ; nek a sorsa. Akkor döb- : bent rá az igazságra. A kivonuló századokkal ; ő is elsodródott. Vörös katona lett, s aztán évek múltán hazakerült Magyar- ; '• országra. Pártharcos lett.!' Népének hűséges harcosa. Azóta sokat változott itt is ! a világ. Sanyiból Sanyi \ bácsi lett. Lenint azonban; sohasem feljrtette el. Az: élet legnehezebb perceiben : ; eszébejutnak a régen hal- !; \ lőtt szavak. A mozdulatok, \ a hang csengése, s ilyen-; kor az emlékek hatalmas; ; erőt kölcsönöznek a jövő! |; munkáihoz. ! 'ywwwwwwvwwywwv^a»^^ 1