Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)
1960-04-16 / 31. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. április 16. Komoly sikerük van a megyei képzőművészeknek Budapesten — Zagyvarónai művész alkotása Egyiptámban — IS Felszabadulási ünnepségeink alkalmával Budapesten, a Műcsarnokban megnyílt a magyar képzőművészek sorrendben Vili. tárlata is. A gazdag és változatos anyagot egybefogó kiállításon ebben az esztendőben a Nóg- rád megyei festő- és szobrászművészek is értékes munkákkal hívják fel magukra a látogatók, múszeretők figyelmét. A vidéki képzőművészeik valami óiból mostohagyermekei voltak a kiállítási termeknek, éppen ezért örvendetes, hegy alkotásaikkal az idén végre jelentős számban juthattak el az egyik legelőkelőbb, reprezentatív országos nyilvánosságig. A fővárosi Műcsarnokban kiállításra került alkotások között szemlélhetjük idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművészünk, két remekét is. Mindkettő a munkásembert örökíti meg, az egyik az 1919-es bányásznak állít emléket, a másik szobor a ma bányászát állítja elénk az anyag művészi formálásával. A megyei szobrászművészek között szerepel Ülő nő című márványszobrával ifjú Szabó István is s a látogatók osztatlan elismeréssel beszélnek a munkáról. A festőművészeket három alkotó képviseli a megyéből. A legtöbb darabbal Czinke Ferenlctől találkozhatunk, aki a Kútnál és a Nézsai részlet című gouache képeivel vonja magára a figyelmet, szerez becsülést a Nógrád megyei képzőművészeknek. Kiállítóink közül Pataki József ihletett, érzelmekkel telített Terhesség című pácrajza előtt időznek szívesen a látogatók, Orosz László pedig Anyám című olajképével hívja magára a figyelmet. A megyei képzőművészek sikerét mutatja az is, hogy Czinke Ferenc egyik alkotása egy válogatott anyag keretében Egy:ptomba került, ahol nagyszabású kiállítás keretében a szomszédos kontinens lakói szintén „ízelítőt“ kapnak tehetségéből. A műcsarnoki kiállítás után a megye képzőművészei Salgótarjánban mutatják be munká;kat, így a megyei csoport felkéri a művészeket, hogy kiállításra szánt műveiket legkésőbb április 20-ig juttassák el a salgótarjáni művelődési otthon szabadiskolájához. A kiállítási anyag számára a képzőművészeti csoport tagjai 10—15, a csoporton kívül levő alkotók 4 munkát küldhetnek be. A kiállításra eljuttathatók festmények, grafikák, szobrok és domborművek, iparművészeti alkotások ez alkalommal nem szerepelnek az anyagban. Ásatások kezdődnek a Pécskőn A Nógrád megyei Munkás- mozgalmi Múzeum helytörténeti anyagának bővítése céljából ásatásokat végez a Pécskőn. A próbaásásokat április 12-én megkezdték. A kozol 2 hónapig tartó kutatás rézkori leletek után 10 munkaerővel és a Nemzeti Múzeum két neves archeológusával május 2-án kezdődik. A kiállítás megnyitásának időpontjáról a képzőművészeti szövetség megyei csoportja külön tájékoztatót ad. A megyei kiállításnak bizonyosan szépszámú látogatója lesz s közöttük olyanok is majd, akik egy-egy tetsző alkotással otthonukat akarják szebbé tenni. Vállalás a népfront kongresszusra Megszépül Salgótarjánban a Béke-sétány. A Hazafias Népfront városi bizottsága megbeszélve a dolgozók széles tömegeivel, felajánlást tett, hogy a Hazafias Népfront a kongresszus tiszteletére rendbe teszi a város lakosságának olyan kedves Béke-sétányt. A vállalás elhangzása után három napra már 20 fő dolgozott társadalmi munkában a vállalás végrehajtásán. Új filmek a filmszínházak műsorán Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmával jelentette meg a Magyar Híradó és Dokument Filmgyár eredeti híradófelvételek alapján a 15 esztendeje c. kis- filmet. A filmet egy hét alatt a salgótarjáni November 7 Filmszínházban több mint 8000-en nézték meg. A filmet hetenként megyénkben 6—6 filmszínházban mutatják be nagy érdeklődés mellett. A film megeleveníti felszabadulásunk történelmi napjait és hazánk fejlődését napjainkig. Április hónapban mutatják be ugyancsak a salgótarjáni November 7 Filmszínházban a Három csillag c. új magyar filmet, amelyet ezt követően még e hónapban 7 keskeny filmszínház is n sorára tűz. A film felszabadulásunk 3 megkapó epizódjának története. A főszerepet a nemrég Salgótarjánban járt Apostol Karamityev bolgár filmművész játssza. A film után már most nagy az érdeklődés. A neves színművész mellett két szovjet filmművész is közreműködik, valamint Gábor Miklóst, Básti Lajost, Ruttkai Évát, Törő- csik Marit láthatja újra a közönség. Rövidesen műsorra tűzik a filmszínházak Hruscsov elvtárs franciaországi útjáról készült külön híradót. A filmszínházak műsorainak negyedik újdonsága a Budapesti Filmstúdió filmje: a Szabad Európa rádió provokációs, népellenes uszító munkájáról készült. AUTÓ MOTORKERÉKPÁR tulajdonosok Április 1-től megyénk területén a kötelező gépjármű szavatossági biztosítási ügyeket az Állami Biztosító Nógrád megyei Igazgatósága (Salgótarján, Rákóczi út 50.) intézi. Kérjük a gépjármű tulajdonosokat, hogy biztosítási ügyeikkel az igazgatósághoz forduljanak. (202) Jegyzetfüzetemből Í959.~jndfuí 1. Jlloízkoa Ragyogó napsütés köszöntötte e napon a világ dolgozóinak fővárosát. Szállodánk folyosóján teljes volt a nyelvzavar. Kínai, lengyel, csehszlovák, angol, és magyar szavak váltották egymást. Különös érzés fogott el, hisz pár perc múlva a moszkvai dolgozókkal együtt rójuk az utcákat. Vártuk az első találkozás perceit a szovjet emberekkel. Reggel 7 órakor csatlakoztunk a Krajznaja-Preszna — Vasöntöde Gyár dolgozóihoz —, akik olyan lelkesen fogadtak bennünket, hogy pillanatok alatt azt vettük észre, hogy felbomlott ez a kis magyar sziget, s kéz a kézben együtt meneteltünk a tarka, jókedvű, ünneplő sereggel. Táblát készítettek a gyár dolgozói, amelyen a magyar munkásosztálynak küldték harcos üdvözletüket Május 1 alkalmából. A jókedv és vidámság egyre fokozódott. A színes, zászlós, virágos menetben idős és fiatal együtt ropta a táncot és énekelt, hogy visszhangzottak a széles terek, utcák. Különleges volt ez számunkra. Ennyi derűt, optimizmust még mi nem tapasztaltunk. Az idő is kedvezett. Hetven éve nem volt ilyen meleg május 1-én Moszkvában. Már-már a kis- kabátok is vállra, vagy kézbe kerültek. Munkában meged- zett, erős tekintetű munkások vitték a XXI kongresszus tervszámait ismertető transzparenseket. A kommunizmus építésének nagyszerű programját. Mi érdeklődtünk a gyár konkrét terveiről is. S a válasz, melyet egyöntetűen mondtak ki a Vasöntöde dolgozói: magasan túlszárnyalják a hétéves terv reájuk kiszabott tervszámait. S nem lehet kétség, hogy így is lesz. Hisz a gyárban, mint ahogy azt később megtudtuk, mikor meghívtak bennünket üzemi látogatásra, mindenki tanul — különböző formában. „Fontos szerepe van a kommunista brigádoknak a vasöntöde gyárban is — mondja az üzemi párttitkár. — A kommunista brigádok a legöntudatosább, legáldozatkészebb munkásokat tömörítik magukban és így ezek példaképei az egész gyár kollektívájának“. A jókedv, vidámság akkor érte el csúcspontját, mikor délután V* 1 órakor a mauzóleum elé értünk, ahol a szovjet nép vezetői üdvözölték a moszkvaiakat. Derű és optimizmus. Erő és bátorság. Ami sugárzott e nép arcából, felejthetetlen és erőt adó számunkra. Ezekből az emberekből sugárzott az a tudat, hogy világot formáló harcuk, a nagyszerű hétéves terv gyümölcsözni fog. Reggel 7 órától délután 3 óráig folyvást és folyvást hömpölygött az ünneplő menet a Vörös-téren többoszlopos sorban. Este a 8 miViós világváros, az örökifjú Moszkva ism.ét benépesedett. „Terein bővérű nóta kelt’“, vidám tréfálkozás, tánc és tűzijáték színes varázsa véste szívünkbe a moszkvaiak életerős jókedvét. Egy év távlatából ezekre a felejthetetlen napokra gondolok, amelyet tavaly a moszkvaiakkal együtt töltöttem. Kívánom, hogy valósuljanak meg a nagyszerű tervek, amely elé oly bizakodóan tekint az egész világ és amelynek megvalósításán oly nagyszerű emberek munkálkodnak. Kálovits Géza Salgótarján Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága is kiadta a jelszót: ,„Mindent elkövetni annak érdekében, hogy városunk tiszta legyen!” A város képéhez és tisztaságához hozzátartozik az épületek külsejének renbentartá- sa, tatarozása és javítása is. Sajnos, azonban ehhez még nem sok lehetőség van, hiszen egy 15 éves lakásépítési terv áll előttünk és ez a fontosabb. Csak e terv befejezése után lehetséges beszélni nagyarányú tatarozási munkákról is. Az igaz, hogy építtetünk rengeteg bérházat, tatarozunk és javítunk rengeteg épületet, de itt-ott bontunk is, hiszen a régi világ maradványait kívánjuk ezzel eltüntetni. Ez azonban akarva, nem akarva városunk utait, utcáit piszkítja,, szeny- nyezi. A város szépítése és tisztántartása érdekében talán a legtöbbet tehetnek az építőipari vállalatok, a KTSZ és az Ingatlankezelő Vállalat. De nagyon sokat segíthetnek maguk az emberek is, mert az állami vállalatok és társadalmi szervek minden erőfeszítése hiábavaló, ha fegyelmezetlen emberek a rendbehozott, vagy tatarozott épületet gondatlanságukkal tönkre teszik. Ez áll elsősorban azokra a területekre ahol már újat építettünk, parkosítottunk, csemetét ültettünk és egykét hónap múltával összetörve, összezúzva találunk. Gondolunk itt az újonnan kifestett bérházak lépcsőházaira, az elültetett csemetékre, a százával betört pinceablakokra, az összetört és kidöntött utcai személgyűjtőkre. A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat többezer méter esővízcsatornát szerel fel az épületekre, több államosított épületet tataroztatott és alakíttatott át a város szépítése és a dolgozók igényeinek ki' elégítése érdekében. Az 1960-as évre csak járdaseprésre a város területén több mint 70 ezer forintot fordított a vállalat. Ezenkívül felújítjuk a Narancs utca 6. és a Narancs utca 7. számú lakóépületeket, melyek jelenleg igen szomorú képet alkotnak romos külsejükkel. A Rákóczi úton központi helyen fekvő 31. számú ingatlan külső tatarozására több mint 100 ezer forintot költ a vállalat. Ez évi tatarozási tervünkben 10 épületet terveztünk be. A tisztasági mozgalom további fejlesztése érdekében mozgalmat indítottunk a legtisztább bérház cím elnyeréséért. Elhatároztuk azt is, hogy a lakókkal közösen társadalmi munkával rendbe hozzuk és széppé tesszük az udvarokat. Jó volna, ha ezt a munkát a TEFU vállalat dolgozói is megbecsülnék és sem ők, sem a Belsped dolgozói kocsijaikkal nem tömének, zúznának csatornát, falat, kapukat és nem hajtanának be nagy kocsikkal, vagy rakományokkal olyan szűk kapualjakba, ahol látják, hogy ezzel csak kárt okozhatnak a nép vagyonában. A szülőknek is kötelessége a gyermekeket a tisztaságra inteni és arra nevelni, hogy játszadozás közben ne csináljanak károkat. Sokat ront a város képén a sok telefirkált fal, a szétszórt szemét és papír. A tisztasági mozgalom minden egyes állampolgár feladata is, de érdeke is. Reméljük, hogy célkitűzéseinket a lakosság és a házak lakói megértik és együtt munkálkodnak velünk azon, hogy városunkat széppé, kellemesebbé tegyük azzal, hogy mindnyájan vigyázunk rá, mert hiszen az állam tulajdona a mi tulajdonunk, az állam mi vagyunk. Almási Zoltán Egyetértés van — eredményes a munka MAgas, szélesválLŰ, erős ember, senki se gondolná, hogy pedagógus. Nyíltan, barátságosan néz rám, és amikor megtudja, hogy a kultúrházról, meg az ott folyó kultúrmunkáról lesz szó, barátságos arcát elönti az öröm, könnyű észrevenni, hogy kedvére való a téma, hogy szereti a kultúr- munkát. Pedig Pistyúr Sándor, az érsekvadkerti általános iskola tanítója csak ez év január 15-e óta irányítja a község művelődési házában a lüktető életet. Amikor a munkájáról kezd beszélni, hangjából akaratlan büszkeség cseng. — Utoljára április 4-én rendeztünk műsoros estet. A mi fiataljaink olyan lelkesek, hogy nem nehéz színvonalas műsort összeállítani. Szoktam is mondogatni, hogy megrendelésre bármikor szállítok két-három órahosszás műsort. Színjátszó gárdánk 20 főből áll, de ha olyan darabot tanulnánk; akkor lenne több jelentkező is. Énekkarunk 25 tagú, sokszor felléptek már és a község lakossága szereti, elismeri őket, mindig megkapják a jól kiérdemelt tapsot. A fotó-szakkört 15 tanuló és 7 felnőtt látogatja rendszeresen. — Anyagi gondjaik nincsenek? Hiába várom, hogy a kérdésre aggodalmasan bólintson, nyugodtan mosolyog. — Évente 23—24 ezer forintot költünk összesen. Ebből a helyi tanács mintegy 6—7 ezer forinttal támogat bennünket. — A többi honnan veszik? Meglepődve néz rám, úgylátszik nem érti, hogy lehet ilyet kérdezni. — Hát csináljuk, persze nincs bankóprésünk, de rendezünk sok műsoros estét, természetesen komoly bevétellel. Hát így „csináljuk”. — A tanács segíti munkájukat? — örömmel mondhatom, hogy a helyi tanács mindenben segítségünkre van. Erre a legjobb példa a következő: A kultúrházat sohasem adják ki, még pár órára sem úgy senkinek, hogy előbb engem és a KISZ-vezetőket meg ne kérdeznének. És ha nekünk, vagy a KISZ-fiataloknak szükségük van a termekre, akkor nem adják oda senkinek. De különben is évközben nem kell költeni különböző javítási és felújítási munkákra, csak szólunk a tanácstitkárnak, vagy tanácselnöknek és megcsináltatják. — Erre az évre milyen új terveik vannak? — Ebben az évben 70 ezer forint értékben a tanács felújítja, tatarozza a kultúrházat, de jut arra is, hogy a szükséges dolgokat megvegyük. Ez természetesen azt eredményezi, hogy nagyobb lehetőségek lesznek, több szakkört tudunk létrehozni. É ■L'RSEKVADKERT KISZ- TITKÁRA, Pistyúr János nem rokona a kultúrigazgató- nak, csak arról van szó, hogy Vadkerten ez a név „dominál”. A KISZ-titkár is örömmel fogad, barátságosan üd- vözlik egymást a kultúrigaz- gatóval is, ami azt engedi sejtetni, hogy a megértés igen jó közöttük. Fel is teszem a kérdést, mire a kiszes Pistyúr nevetve bólint. — Könnyű nekünk együtt dolgozni, hiszen annak idején minket is megkérdeztek, hogy kit javasolunk. A javaslatok egybe estek, így azután Sándor bácsi, a mi választottunk is. A megértés köztünk olyannyira megvan, hogy például én is tagja vagyok a színjátszó csoportnak, de csaknem az egész KISZ vezetőség részt vesz a kultúr- munkában. Mindig megbeszéljük egy-egy rendezvény előtt a tennivalókat és egyeztetjük a munkát. Most a „Tacskó” című háromfelvonásos drámával készülünk. Reméljük, ugyanolyan sikert aratunk vele, mint a „Makrancos házasok”-kal. — Nincs semmi problémájuk? Elkomolyodva bólint. — Sajnos, van. A kultúr- házban tudniillik a nagyterem lejtős és moziszékekkel van berendezve. Ez azt jelenti, hogy táncra nem alkalmas. Ki lehet ugyan hordani ezeket az összedolgozott moziszékeket, vagy inkább széksorokat, de ottmarad a helyük és azonkívül a filmlátogatóknak előnyös lejtősség zavarja a táncolókat. Most gondolkozunk azon, hogy valamiképpen egy bálozásra, táncestékre is megfelelő termet csináljunk. Majd javasolni fogjuk a községi tanácsnak, hogy a KlSZ-fiata- lok társadalmi munkájához adjanak nekünk anyagi segítséget. Minden KISZ-fiatal ágy gondolja, hogy ez megoldható, hiszen minket a budapesti Bécsi úti Téglagyár patronál. Nemrégiben meghívtak bennünket és tartottunk is ott egy sikeres műsoros estét. Akkor elmondtuk ezt a problémánkat az ottani elvtársaknak. A téglagyár vezetői megígérték, hogy a tánchelyiség megépítéséhez építőanyaggal segítenek bennünket. Azt reméljük, hogy a tanács, a téglagyár támogatásával és a mi munkánkkal még ez évben sikerül felépíteni az új nagytermet. ®ODA KAROLY, a község mozigépésze, egyúttal KISZ vezetőségi tag, de ugyanakkor az operettek bon- vivánja is. ő játszotta a „Makrancos házasok” főszerepét. A legújabb darabban, a „Tacskó”-ban nem tud szerepet vállalni, mert nősülés előtt áll. Ügy látszik, nem akarja, hogy félreértsem a helyzetet, és szükségesnek látja a magyarázatot. — Én szinte iskolás korom óta dolgozom a mozgalomban, most is évek óta KISZ vezetőségi tag vagyok. Nem szeretném, ha bárki is azt hinné, hogy a nősülés után mindennek vége lesz. Vannak ilyen fiatalok, akik megnősülnek és utána már csak a feleségüknek és a családnak élnek, megfeledkezve többéves munkájukról. Mi ezt nem fogjuk csinálni, nem is tudnánk megtenni, annyira megszoktuk már a fiatalokat, a szervezeti életet és a kultúrmunkát. Ebből a darabból kimaradok, de a következőkben már újra ott leszek. ^ HELYBELI TANÁCS féltő gonddal, a fiatalok iránti szeretettel figyeli a kul- túrház munkáját és ott, ahol tud, segít nemcsak pénzzel, de jótanáccsal is. A kiszesek és a kultúrigazgató között teljes az egyetértés, sőt, még ennél is több van: őszinte barátság, elvtársias együttműködés. Ez a záloga az eddigi eredményeknek és annak is, hogy az érsekvadkerti művelődési házban továbbra is szemet, szívet gyönyörködtető, igazi kultúrmun- ka lesz. T. E. A város tisztasága minden embernek érdeke
