Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)
1960-04-16 / 31. szám
1960. április 16. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Terényi este Esteledik, a nap utolsó sugarai bearanyozták a felhők szélét a nyugati égen. A te- rónyi határ különböző részeiről kocsisorok húznak a falu felé. Mire elérik a falu szélét szürkület ül a tájra, a falu csendjét felverik az utcán egykedvűen nyikorgó kocsikerekek. Az emberek napbarnított arcáról fáradtság s egyben megelégedettség tükröződik. Megint elmúlt egy munkás hétköznap. A termelőszövetkezet irodája előtt — amely jelenleg ott székelt a tanácsházán — elégedett mosollyal szemlél- geti Cserháti Kázmér mezőgazdász a munkából hazatérő gazdákat. — Szorgalmasak a mi gazdáink, öröm velük dolgozni — mondja, majd hozzáteszi — ma is 35 pár iga dolgozott a határban. Az ekékkel felszerelt kocsikat nézve önkéntelenül felteszi az ember a kérdést; Mi az még csak most szántanak az Aranykalász Tsz gazdái? A mezőgazdász azonnal megfelel. — Nem szántani voltak ezek az igák, hanem krumplit ültetni. Eke után ültetjük a krumplit. A gazdák a közösben is úgy dolgoznak mint egyénileg gazdálkodó korukban. Távolabbról a dombok mögül traktor pöfögése hallatszik, ütemes zaját visszhangozzák a szemközti hegyek. — Egy kormos traktor dolgozik a határban, de azért a talajmunkák nagyrészét magunk végezzük. Újabb kocsik érkeznek. Az egyik megáll, s napbarnított arcú ember, Kertész Mihály brigádvezető jön az irodába. Vállán zsák feszül, a kezében ölező. Ledobja a zsákot a sarokba, s így szól: — Ez is megvan. — A 20 kh-n elvetett borsóra gondol — magyarázza a mezőgazdász. — Takarmánynak termeljük a borsót, mert a téli hidegben kifagytak a heréink — jelenti ki a brigádvezető, hogy a további kérdéseknek elejét vegye. — Elégedett-e a brigádjával Kertész elvtárs? — kérdezem. Elégedett bizony! Naponta teljesítünk általában egy és negyed munkaegységet, meg néha többet is. — Ki tudja-e számolni a napi teljesítmény után járó munkaegységet? — Ki bizony! — mondja határozottan, s az ölezőre mutat. — Mindig megmérem ki mennyit dolgozik. Szóba kerül a napi munka, a krumpliültetés. — A terv szerint 25 holdon kellene termelnünk, de most már úgy látszik mivel van rá földünk, meglesz a 30 hold is. A gazdák összeadták a vetőmagot, ugyanúgy, mint az árpát, a zabot, meg a kukoricát. őszre mindezeket természetben kapják vissza — mondja Cserháti Kázmér. Nemrég szövetkeztek a terényi gazdák, de már büszkék eredményeikre. Jól esik hallani, hogy milyen lelkesen beszélnek a közös eredményeiről. Egy-egy győzelmi jelentés minden mondatuk. — A 180 holdon elvetett tavaszi kalászosok már szépen zöldellnek. Tisztán fogatokkal vetettünk, gép hiányában kézzel, de meglehet nézni bátran milyen szépen kikelt. Nem dicsekvés akar ez lenni, de hát ami igaz, az igaz. Minden elismerést megérdemelnek a terényi termelőszövetkezeti gazdák. Közösen egyetértésben formálják szorgos jelenüket, Ezek az emberek nem félnek a nehézségektől, bátran tervezik a jövőt. — Kukoricát 110 kh-n termelünk, silókukoricát meg 25 holdon. Nem szeretnénk, ha takarmányozási gondjaink lennének — mondja a mezőgazdász, majd így folytatja 899 köbméter silót készítünk. Kazal közé silózzuk, meg pa- lánksilót készítünk. Igazi büszkeséggel tölt el minden terényit az idei építkezések terve. A tehénállományt nagyobb istállókba és pajtákba már összevonták, de ez csak a kezdet. Rövidesen 50 férőhelyes magtárpad- lásos istálló építésébe kezdenek, amely állami hitelből épül. Épül itt saját erőből is szépen épület. Elég ha csak azt az 50 férőhelyes istállót említjük, amelyet a növendékmarhák részére építenek. Ezenkívül elkészült a dohánypajta és a 10 vagonos kukorioagóré. Mindezeket a termelőszövetkezet kőműves és ács brigádja készíti. — pa — Hír Szátokról A szátoki Aranykalász Termelőszövetkezet, ha jól gazdálkodik a közös vagyonnal, hamarosan megyénk egyik legjobb állattenyésztő szövetkezetévé válik. Erre minden lehetőségük megvan, hiszen minden 1,9 kh szántóra egy számosállat jut. Főleg a szarvasmarhaállomány fejlett. A meglevő szarvasmarhákból az idén 30 darab ökröt meghizlalnak és szerződésesen értékesítik. Az új Pásztói Gépállomás építésének utolsó láncszeme, a központi iroda építése látható. Mezőgazdasági Építészeti Kiállítés a térmelőszövet-kezeti gazdák részére A szövetkezetek megszilárdításának jelen időszakában a szövetkezeti vezetőknek, gazdáknak, de az irányító szerveknek is az egyik legnagyobb gondja a közös állatállomány férőhelyének biztosítása. Az állomány elhelyezésére az utóbbi években sok új és célszerű megoldás alakult ki. Viszont sok új szövetkezet nem ismeri ezeket. A minisztérium vezetése éppen ezért határozta el, hogy Budapesten a Mező- gazdasági Múzeumban Mező- gazdasági Építészeti Kiállítást rendez: Még alig, hogy kibontotta rügyfakasztó szárnyait a tavasz, Litkén a Kossuth Termelő- szövetkezetben már a dolgos, májusi napokról folyt a szó. Hogy itt jártam, kiadós eső áztatott erdőt-mezőt. A föld annyira felduzzadt, hogy nem dolgozhatott rajta sem ember, sem gép. Így aztán a termelőszövetkezet gazdái egyre-másra nyitották be a szövetkezeti iroda ajtaját. Fiatalabb, idősebb asszonyok jöttek, s meglett emberek adták egymásnak a kilincset. — Akkor te menynyit vállalsz? — kérdezte Pásztor László, a termelő- szövetkezet elnöke az egyik fiatal- asszonytól, Kálmán Jánosnétól. — Hát — gondolkodott egy kicsit az asszony — írj csak be egy hold kukoricát, egy hold burgonyát, 600 négyszögöl káposztát, meg 60 négyszögöl mákot is... Majd megcsináljuk. — Meg bizony — biztatja az asszonyt az elnök, aztán elmagyarázza azt is, miért is járnak be a termelőszövetkezeti gazdák, gazdaasszonyok, egyre-másra a termelőszövetkezeti irodára. — Ügy határoztunk, hogy nálunk az idén családokra A lelkiismeretes munka meghozza az eredményt bontjuk le a kapásnövények területét. Meghatároztuk, egy-egy családnak milyen nagyságú területet kell megmunkálnia a tervezett gazdag termés érdekében. De hát amint látja — s Kálmán János- néra mutat — vannak itt olyanok is, akik többet vállalnak magukra, mint amennyi a terv szerint jutna rájuk. Pedig Kálmánéknál nagy a család. öt gyerek van otthon, bizony van mit tennie az asszonynak. .. Aztán itt van Bolla Jánosné. Másfél hold kukorica megmunkálását vállalta^.. — és sorolta tovább azokat az asszonyokat, férfiakat, akik vállalták, hogy gondosan, jól megmunkálják a rájuk bízott területet, sőt többet is annál. Később Szabó János, a termelőszövetkezet mezőgazdásza szólt. Nemrégiben még Budapesten dolgozott, de visszajött a községbe, hogy a mezőgazdaságban szerzett tudását, tapasztalatát a termelőszövetkezetben hasznosítsa. — Sok előnye van annak, ha így kiadjuk a területet. így minden család igyekszik megmunkálni gondosan, jól a reá eső részt. Serkentőleg hat a munkára, hogy már az idén megvalósítjuk a termelő- szövetkezetben a jobb munkáért nagyobb jövedelmet. Úgy határoztunk, hogy egy-egy család az általa munkált földterületen nagyobb termést ér el a tervezettnél, a különbözet egy részét prémiumként kapja meg. Közben aztán újabb termelőszövetkezeti gazdák jöttek, mentek, s amikor megint beszélgetni kezdtünk, már a kertészetről folyt a szó. Arról, hogy azoknak a termelőszövetkezeti gazdáknak — főleg gazdaasszonyoknak — akik a kertészetben dolgoznak majd, nem osztanak ki területet. Lesz munkájuk így is bőven, öt holdon paprikát, öt holdon paradicsomot termelnek, 25 holdat tesz ki a káposzta területe is. — Nagy területen kertészkedünk már az idén, — mondta az elnök— mert van elegendő munkaerőnk hozzá. Ha ezzel nem így állnánk, nem is mertünk volna hozzákezdeni. Húsz asz- szony állandóan a kertészetben lesz majd. Ök tették földbe a magvakat, ők ápolják, gondozzák a gyenge palántákat, s ők takarítják be majd ősszel a termést is. — Aztán még arról szólt a termelőszövetkezet elnöke, hogy megoldódott a szakirányítás is a kertészetben. Márton Vilmos mielőtt a termelőszövetkezeti belépési nyilatkozatot aláírta, is kertészkedett. Hozzáértését, szorgalmát itt a termelőszövetkezetben gyü- mölcsöztetheti igazán. Litkén a Kossuth Terme lőszöveikezet gazdái tudják, hogy nem lesz könnyű az idei esztendő, a közös gazdálkodás első esztendeje. Hiszen ők a közös gazdálkodás alapjainak megteremtésével egyidőben azt is célul tűzték ki, hogy már az idén többet adjanak az államnak, mint amikor a község egyénileg gazdálkodott. Ez megtisztelő, de nem könnyű feladat. De a litkeiek bíznak két erős karjukban, abban, hogy a lelkiismeretes munkának meglesz az eredménye is. Vincze Istvánná A kiállítást elsősorban a termelőszövetkezeti vezetők és gazdák részére rendezik. Makettek segítségével szemléltetik a legmegfelelőbb terveket, az állatférőhelyek biztosításának egyszerű építési módját, az erdőgazdasági vállalatok által számított mező- gazdasági szerfaépítmények legújabb változatait, a belterjes fejlődést szolgáló kertészeti növényházak különböző létesítményeit. A kiállítás április 1-től június 15-ig tekinthető meg hétfő és kedd kivételével: Ez- időpontra esik a tavaszi ipari vásár is. E vásár alkalmával 50 százalékos utazási kedvezmény is lesz. Ez a időpont különösen alkalmas arra, hogy a szövetkezeti gazdák csoportosan tekintsék meg és tanulmányozzák az építészeti kiállítás gazdag anyagát. Szép tervek Nagyorosziban A nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezetre is új tavasz köszöntött az idén. A több mint 2500 kh földterülettel rendelkező termelőszövetkezetben megnőtt az állatállomány is. Nyolcvan lovat és 84 szarvasmarhát hoztak be a gazdák. A behozott szarvasmarhák között 20 tehén található. így jelenleg 70 tehene van a termelőszövetkezetnek. A tervek szerint évvégére 100 darabból álló tehénállományt állítanak be. Húsz tehenet vásárolnak, tízet pedig saját nevelésből állítanak be. Jelentős jövedelem származik a tehenészetből Nagyorosziban, hiszen a múlt évben 3 200 kg. volt az egy tehénre eső tejhozam. A behozott tehenekkel csökkent a tehénállomány minősége, így az idén egy tehénre átlagban csak 3000 kg-os termelést terveztek. A nagyoroszi szövetkezeti gazdák azon szorgoskodnak, hogy már az idén többet termeljenek, mint az elmúlt évékben. Termelőszövetkezeti viszonylatban ez biztosítható lesz, hiszen míg tavaly csak 55 hízottmarhát adtak le, addig az idén 140 szarvas- marhát hizlalnak. Több mint kétszerese lesz a tavalyinak a hízottsertés értékesítés is, így az idén 240 sertést hizlalnak. Nagyon helyesen, olyan célt tűzött maga elé a termelőszövetkezet, hogy a hizlalandó sertéseket saját szaporulatból biztosítja. Ehhez feltétlen szükséges a koca- állomány helyes kialakítása. A szövetkezet vezetői gondoskodnak arról, hogy még ebben az évben 35 darab kocából álljon a kocaállomány. A meglévő sertéstörzsállományt 20 fehérhússertés kocával növelik. Az elmúlt évben egy-egy kocára kétszeri elletést számolva 14,3 felnevelt malac esik, ami igen jó. Szépek a tervek a tehenészettel kapcsolatban. Az idén tejfeldolgozó üzemet létesítenek. Sajtot, vajat és túrót állítanak elő a feldolgozó üzemben, amelyet a termelőszövetkezet saját üzletében árusít majd. Létesítenek egy tejboltot, ahol a szövetkezeti gazdák megvásárolhatják a konyhájukra szükséges tejtermékeket. A tejfeldolgozó üzem biztosítja majd a sertésállomány fölözött tej szükségletét. Érdemes megemlíteni a termelőszövetkezet baromfitelepének munkáját. Tavaly a baromfitelepről 5500 rántani- való csirkét értékesítettek, az idén 8-10 ezer csirkét értékesítenek. Ehhez szükséges tovább biztosítani a férőhelyet. Az 500-as férőhelyű baromfiól mellé építenek az idén még egy 500 férőhelyes baromfiólat. így biztosítható lesz a nagyobb mennyiségű baromfi nevelés. Jelentős mennyiségű tojást szeretnének értékesíteni az idén, mintegy 55-60 ezret. Az Úttörő Termelőszövetkezetben a növénytermesztésnél a fő cél a takarmánybiztosítás, az állatállomány takarmány alapjának biztosítása. A jól bevált szójás siló- kukoricát az idén 100 kh-n termelik. Míg tavaly csak 375 köbméter silótakarmányt készítettek, addig az idén ötször annyi silót készítenek. Mivel beton silógödrük nincs elegendő, áraksilót készítenek. Nagyorosziban mozgalmas esztendő lesz az idei. A növénytermesztési és állattenyésztési feladatok elvégzése mellett egy sor építkezést is megvalósítanak. Így építenek többek között egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót, egy faszerkezetű 900 férőhelyes juhhodályt és 80 növendékmarha részére egy nyári szállást. A termelőszövetkezet építkezéseit nagyrészt saját erőből valósítja meg. Az építési munákálatokat saját építőbrigáddal végzik. Nagyok a tervek, amelyeket maguk elé tűztek a nagyoroszi szövetkezeti gazdák, mégsem kell félniök, hogy nem tudják megvalósítani, mert az Úttörő Termelőszövetkezet olyan gazdasági alapokkal rendelkezik, amelyre bátran lehet építeni. A másik tényező a nagyoroszi szövetkezeti parasztság szorgalma, a régi szövetkezeti gazdák összeszokottsága, közös iránti szeretető, amely képes lesz az új szövetkezeti gazdák munkalendületének helyes irányba terelésére. KATA JÁNOS Ered meny esen dolgoznak a brigádok, munkacsapatok a balassagyarmati járás szövetkezeteiben A balassagyarmati járás új termelőszövetkezeteiben egyik legfontosabb feladatnak tartották az alakulás után, a munkaszervezeti egységek kialakítását. Az állatok értékelésével, férőhely és takarmányszükséglet biztosításával párhuzamosan azonnal hozzáláttak az új termelőszövetkezetekben, a munkaszervezeti egységek, a brigádok, munkacsapatok kialakításához. Szükség volt erre, mert az új termelőszövetkezetek 1000—1500—2000 holdas szántóterülettel rendelkeznek, hiszen valamennyi új termelő- szövetkezetben az egész község dolgozik. Jelentős mértékben megszaporodott a járásban jó néhány, régebben dolgozó termelőszövetkezet földterülete és tagsága is. Márpedig a nagyüzemi gazdálkodás alaposan megfontolt, szervezett munka nélkül elképzelhetetlen: Két özvegyasszony: Csépe Jánosné és Raskó József né gondozza a Borsosberényi Állami Gazdaság itatásosán ne* veit borjait. A járás termelőszövetkezeteiben mindezeknek megfelelően létrehozták a munka- szervezeti egységeket, a brigádokat, munkacsapatokat, s így most már egyetlen olyan új szövetkezet sincs, ahol nem alakították volna ki a brigádokat, munkacsapatokat, ahol ne tudnák a gazdák hová tartoznak, hol dolgoznak majd az idei gazdasági évben. A brigádok területüket jegyzőkönyvileg vették át, s kialakításuknál természetesen figyelembe vették a termelőszövetkezeti gazdák véleményét is. A brigádok élére a mező- gazdasági munkában jártas többéves tapasztalattal rendelkező gazdaemberek kerültek, akik azonban a nagyüzemi munkák szervezésében, irányításában még járatlanok.- E meggondolásoktól vezetve a járási tanács mezőgazda- sági osztálya, a Szügyi Tangazdaságban, a járás új termelőszövetkezeti brigádvezetők részére egy hetes tanfolyamot rendezett, melyen az új termelőszövetkezetek valamennyi brigádvezetője megjelent. A tanfolyamon foglalkoztak a brigádvezetők a nagyüzemi gazdálkodás szervezési módszereivel, olyan, számukra elkerülhetetlenül fontos dolgokkal, mint a munkaegység számítás, területfelmérés, melyeknek a gyakorlatban igen nagy hasznát veszik.
