Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)

1960-04-13 / 30. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. április 13. LEVELEZŐINK ÍRJAK KÉZIMUNKA SZAKKOR ZAGYVAPÄLFALVÄN Pásztói László zagyvapál- íalvai olvasónk írja: A zagyvapálfalvai bánya­telepi nőtanács vezetősége kézimunka szakkört szerve­zett. A tizenöt fős szakkör rö­vid öt hónap alatt több mint 13 ezer forint értékű szebbnél szebb térítőkét, drapériát és egyebeket készített. Kézimun­ka kiállítást is rendeztek. A kiállítást megtekintő asszo­nyok közül sokan kedvet kap­tak e szép munkához és a létszám már több mint 20-ra növekedett. Az idősebb házi­asszonyok is részt vesznek a kör munkájában. Pécskői Mi- hályné már hatvan éves, de az egyik legszorgalmasabb lá­togatója a kézimunka szak­körnek. Átadja tapasztalatait a fiataloknak és tanítja őket. Dicséret illeti Nagy Józsefné Szánasit, aki eddig egyetlen egyszer sem hiányzott; A kézimunka szakkört pe­dagógusok is meglátogatták és míg az asszonyok fürgén dol­goztak, addig megbeszélték a gyermeknevelés egyes problé­máit ÍS; LEGYEN BIZOMÁNYI ARUHÄZ BALASSAGYARMATON Csernák Sándor a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat dolgozója írja Ba­lassagyarmatról: Balassagyarmaton is lenne igen sok elfekvő ruhanemű, cipő és bútor, amelyet a la­kosság szeretne leadni. Bizo­mányi Áruház hiányában ez tönkremegy. Esetleg „maszek” bizományosok veszik át, akik 10—20 százalékos haszon fejé­ben vállalják az eladást. Tu­domásom szerint az áruház A napokban (pontosan III; 30-án) Balassagyarmatra utaz­tam. Bevásárlás után bemen­tem a vasút utcai kenyér­üzletbe. Gondoltam, hogy itt friss, puha kenyeret vásárol­hatok. A kenyér ugyan friss és puha volt, csak nem az én számomra. Amint az eladó kartársnő a 6,30 forintot az én 10 forintomból kifogta, nyugodtan vártam, hogy ki­szolgáljon; Azonban a mel­lettem álló vásárlókat kezdte kiszolgálni. Kérésemre azt vá­laszolta, hogy nekem már át­adta a kenyeret. Sajnos én nem kaptam meg, amihez tanúm is volt; Egy ideig vitatkoztunk, s mikor már rám sem néztek, elkértem a panaszkönyvet és beleírtam, ami történt. Ezután eltávoztam; Az utcáról azon­ban visszahívtak és még egy vita után kaptam egy kenye­ret. Szeretném tudni, hogy nem lehetett volna-e az 1 órás vita előtt a kenyeret meg­kapnom? Nem kellett volna hozzá semmi más, csak egy kicsit nagyobb figyelem az eladó részéről. Három éven belül befejeződik a falvak villamosítása — MÉG EZ ÉVBEN BANKRA IS ELJUT A VILLANYFÉNY — A napokban szákmai ta­nácskozás tárgyalta az ország villamosenergia helyzetét. Ez alkalommal Kiss Árpád elv­társ, az Országos Tervhivatal elnöke rámutatott, hogy nagyszabású hálózatfejlesztési programot dolgoztak ki, amelynek fontos része, hogy három éven belül befejezik a faluvillamosítást és teljes erővel folytatják a mezőgaz­dasági üzemek villamosítását. A villamosenergia iparnak arra kell törekednie, hogy az ötéves terv hálózatfejlesztése során a mezőgazdaság teljes villamosítását is végrehajtsa. Nógrád megye területén az elmúlt években nagy lépése­ket .tettünk előre íalvaink villamosításának útján. S most, 1960-ban Bánk község lakóinak régi vágya is telje­sült. Igaz, a község villamosí­tásának halogatása egy kicsit------------­Cs emegebolt? — Nem! Kenyérmúzeum már megcsorbította bizalmu­kat, de most már maguk is láthatják, hogy megkezdődött és folyamatban van ez a munka. A Balassagyarmati Épületszerelő Vállalat Bánk község 130 lakásában elvé­gezte már az első szerelési munkákat. Es még ebben az évben megtörténik a külső hálózati munkák elvégzése is. Villamosenergiát kapnak a középületek is és a terv sze­rint a község ma még sötét utcáit összesen 24 lámpa vi­lágítja majd be. Bánk község villamosítása összesen 610 ezer forintba kerül. Ennek nagyobb részét az állam fedezi, de az ez évi községfejlesztési alappal együtt 135 ezer forinttal járul majd hozzá a villamoshálózat kiépítéséhez Bánk község is. Munkában a növényvédő állomás A Megyei Növényvédő Állomás a téli gépjavitási szemle után hozzákezdett megyénk területén a tavaszi növényvédelmi munkák elvégzéséhez. Motoros nagyüzemi csávázógép­pel eddig 25 vagon tavaszi vető­magot csáváztak meg, elsősorban termelőszövetkezeteink részére. Kihasználják a kedvező időt, s jelenleg a termelőszövetkezetek zárttelepítésű gyümölcsöseiben végzik a motoros növényvédelmi brigádok a rügyfakadás előtti lemosó permetezést. A szécsényi n. Rákóczi Ferenc, karancskeszi Március 15, etesi Haladás, palo- tási Május 1, nagyoroszi Úttörő, becskei Űj Élet, nógrádmarcali Üj Elet termelőszövetkezetek már el is végeztették ezt az alapve­tően fontos munkát. AHOL A LEVEGŐBEN NEVELIK A PARADICSOMOT ÉS AZ UBORKÁT... A Moszkva környéki „Bje- laja Dacsa" szovhoz egyik üvegházában különös látvány fogadja a látogatót. Körbefutó állványokon ládák sorakoznak, s a ládákból uborka és paradicsom szára nyúlik ki­felé. A szárakon zöldell az uborka, piroslik a paradi­csom. A ládákban azonban nincs se föld, se más egyéb anyag, amiben a növények megkapaszkodhatnának. A ládák tetején nyílás van, ezen át engedik be a növé­nyek gyökereit tartalmazó műanyaghálókat. A hálók alá fúvókat szereltek, ame­lyekhez csöveken át jut el a tápanyag-oldat. A fúvókák automatikus relé segtíségével minden 30 másodpercben táp­anyagoldattal fecskendezik be a növények gyökereit. A paradicsom és az uborka ezzel az új termesztési mód­szerrel gazdag termést ad és jelentősen csökkenti a mun­karáfordítást: a melegházak­ban nem kell földet cserélni, öntözni, trágyázni stb. Az eltévedt pásztor Kozmetikai kiállítás áp­rilis 2-től Áruházban. kozmetikai APRÓHIRDETÉSEK 125-ös ezüst tankos Csepel jő állapotban sürgősen eladó. Érsek- vadkert, Tanácsháza, Szalay. (204) Elcserélném Debrecenben köz­ponti fekvésű főbérleti szobámat salgótarjánival. Címet Debrecen jeligére a kiadóba kérek. az Állami Díjtalan tanácsadás. (192) Eladó Salgótarján, Arany János utca 95. szám alatti ház. Érdek­lődni lehet Salgótarján, Novák Gergely, Felszabadulás út 7. (206) Május 1-re rendeljen virágot szák­üzletünkből. előjegyzést már most elfogadunk. Minden alkalomra sok­féle virággal várjuk vásárlóinkat. Telefon rendelést is el­fogadunk. Telefonszám: 12—71 Ezenkívül koszorúzás! ünnepségre, valamint temetésekre koszorú készítést vállalunk. NÖGRÄD MEGYEI TEMETKEZÉSI VÄL- LALAT VIRÁGÜZLE­TE, SALGÖTARJÄN, Rákóczi út 24. (Kenyérüzlet mellett) (197.) 'OGOGOOGOOOGOOOOOOOOOOOOOOOGOOe OGOGOGOGOOGOOOOGOGOGGGOOOOOGOGOOOGGOOGOGOOGGGGGOGGGOC Több hónapja már, hogy bizonyos időnként meglátoga­tom, mint vásárló a salgó­tarjáni 83. számú fűszer- és csemegeboltot, ahol Herte- lendi Béla a vezető. Rend­szerint azért szoktam betérni oda a reggeli órákban, hogy valamit vegyek reggelire — s nem azért, mintha ez a bolt különösen tetszene nekem itt a város szélén. Amikor első alkalommal csak többnapos száraz kenye­ret tudtam kapni, nem is nagyon zsörtölődtem. Előfor­dul ilyesmi — gondoltam. — Majd máskor talán lesz sze­rencsém frisset kapni. Teltek-múltak a napok, s bármikor bementem a reggeli órákban a boltba, csodálatos­képpen nekem mindig jutott száraz kenyér. Megvallom őszintén, olyan vágyam nem is volt soha, amikor ebbe a boltba beléptem, hogy friss kenyeret kapjak. Megeléged­tem volna az úgynevezett „tegnapi’1 kenyérrel is, de merem állítani, amit elém raktak, még a „tegnapelőtti­nél“ is öregebb volt. Kapok-e valaha itt friss kenyeret? — ilyesmiről álmo­doztam, amikor az éhségtől hajtva április 8-án a reggeli órákban betértem a boltba. Ahogy a pultra nézek, fel­A Magyar Nemzeti Bank Salgótarjáni fiók­ja gyakorlattal rendel­kező építészmérnököt, vagy tecnikust műszaki ellenőri beosztásban al­kalmaz. Jelentkezés sze­mélyesen vagy írásban MNB. Salgótarjáni Fiók­jában. (183) Már nem mostoha gyermekek! — lavul a bejáró munkások kulturális helyzete — A megye iparmedencéjé­nek sajátossága, hogy az üze­mek, bányák dolgozóink nagy többsége bejáró mun­kásokból áll. Köztudomású az is, hogy a vidék kulturális ellátottsága még kívánniva­lókat von maga után. Ezek a kívánnivalók, a munkások egyre növekvő igénye, a fej­lődés üteme követelik, hogy a jövőben fokozottabb gon­dot kell fordítani a munká­sok és ezen belül a bejáró munkások tudatának, műve­lődésnek alakítására, neve­lésére. Ez a feladat komoly köte­lességeket ró a művelődés­ügyre, az ismeretterjesztésre, a szakszervezetekre. Azért, mert a vidékről bejáró dol­gozók nevelése az üzemeknél csak részben oldható meg. Az tény, hogy a legfontosabb munkástelepüléseken biztosí­tottak a kulturális intézmé­nyek, de a legtöbb művelő­dési otthonnál hiányzanak még a tárgyi feltételek, a megfelelő munka kibontako­zásához. A tárgyi feltételek hiánya akadályozza a művelődési otthonok sokoldalú, nevelő és szórakoztató munkáját s így ezek tevékenysége csupán a műkedvelő előadásokra és a táncmulatságokra korláto­zódik. A hiányosságok meg­szüntetésére határozott lépé­sek történtek már a múlt évben. A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának Elnöksége 1959 szeptemberé­ben határozatot hozott erre a munkára és arra, hogy azokban a községekben, ahol a vidékről bejáró dolgozók a lakosság 60—70 százalékát teszik ki, ott munkásklubo­kat hozzanak létre az illeté­kesek. Ez év február 23-án újra megtárgyalta az elnökség en­nek a munkának a haladását. A munkásklubok megszerve­zése már folyamaiban van, bár egyes művelődési ottho­noknál a helyhiány miatt ne­hézségek adódnak. Ságújfa- lun azért nem tudják ezt létrehozni, mert csupán egyetlen terem áll a műve­lődés rendelkezésére. Nóg- rádmegyerben és Nagylócon csak az ősszel szervezhetik meg a klubot, mert most épülnek a művelődési ottho­nok. Karancskesziben és Ra- rancslapujtőn van ugyan he­lyiség, viszont nincs megfele­lő berendezés. A tárgyi feltételek biztosí­tására segítséget ígért a me­gyei művelődési osztály, aminek már tanújelét is ad­ta. Szükség van arra is, hogy az illetékes üzemek lehető­ségek szerint anyagilag is támogassák a munkásklubo­kat. A munkások örömmel fo­gadták a klubok létrehozásá­nak a hírét és nagy várako­zással tekintenek ezek mű­ködése elé. Az igények meg­nyilvánulnak a munkásság részéről; ezt bizonyítja az eddigi lehetőségek kihaszná­lása is. A meglévő kultúr- gárdák öntevékeny munká­ja mellett a szórakoztatási program mellett már jelen­tős eremények vannak a vi­lágnézeti nevelés területén is. Ebben a népművelési évadban a szakmák mind­egyike megkötötte a szerző­dést a TIT-tel közel 700 elő­adás megtartására. Az utób- di időben a gyárak, az üze­mek már a bejáró dolgozók lakóhelyén is biztosítanak előadásokat. A Salgótarjáni Acélárugyár művelődési ott­hona, szakszervezeti bizottsá­ga például 9 községben ren­dez havonta egy-egy elő­adást, október óta. Felhasz­nálható módszer a Zagyva- pálfalvi Üveggyár módszere is ahol kéthetenként isme­retterjesztő előadást rendez­nek a melegedőben az autó­buszra várakozó munkások­nak munkaidő után. Jelentős a nők bekapcso­lódása is az ismeretterjesztő előadások hallgatásába. Nők akadémiája, anyák iskolája, egészségügyi tanfolyam kö­zel 70 helyen folyik. Hosz- szú idő óta ebben az évben sikerült munkásakadémiát szervezni. Jelenleg 12 akadé­mia működik; 8 bányász, 1 vasas, 1 építő és 2 kereske­delmi. Ezek is elősegítik a munkások szakmai látóköré­nek bővítését. Jó a könyvellátás a mun­kástelepüléseken, magasabb az olvasók száma is, azonban a könyvállomány — bár je­lentős — még mindig kevés a lakossághoz viszonyítva. A dolgozók szeretik a könyvet, elviszik olvasni. Szerencsés próbálkozás az üzemi könyv­tárak létesítése is. Sajnos a legtöbb helyen tárolási ne­hézségek vannak. Szép eredmények tanúsít­ják az állami és szakmai ok­tatásban végzett munkát is. A következő oktatási évre már most készülnek a szer­vező munkával a szakszerve­zeti bizottságok a tömegszer­vezetekkel karöltve. Az eredmények mellett még akad bőven javítaniva­ló. Egyes községi tanácsok több segítséget nyújthatná­nak az ismeretterjesztő elő­adások megtartásához. Több esetben elmaradtak emiatt az előadások. Több esetben jobb lehetne az előadók fel­készülése is. Szólni kell még a „Szoci­alista brigádok” művelődési feladatainak teljesítéséről is. A vállalások helyesen iga­zodnak a tagok különböző műveltségi színvonalához. Ennek megfelelően vesznek részt az oktatásban. Ezek a brigádok több támogatást ér­demelnek. Sok munkást még meg kelj győzni, hogy a szépirodalom elolvasása, a színdarabok látogatása fon­tos dolog. Persze a feltételek elsősorban megteremtésével. Nagyszerű vállalkozást folytatnak egyes üzemek. Az üzemi művelődési csoportok felkeresik a vidéki dolgozó­kat, s színdarabokat, külön­böző előadásokat mutatnak be. A nagybátonyi csoport például Csécsén és Sámson- házán mutatott be előadást. Mindezek azt bizonyítják, hogy a feladat kettősségét jól oldják meg. A munkások egyre nagyobb mértékben igénylik a kultúrát, az ille­tékes szervek egyre nagyobb felelősséggel elégítik ki eze­ket az igényeket. PADÁR ANDRÁS átvevő és eladó helyiségének kérdése megoldható lenne. A dolgozók kérése indokolt és meggondolandó abból a szem­pontból is, hogy a bizományi árukínálat és kereslet a heti piacon nyer lebonyolítást, amely valósággal ócskapiaccá változtatja ezt a helyet. A PANASZKÖNYV LEZÁRTA A VITAT Z. J.-né írja Ludányhalászi- ból. Olyan megbocsájtó mo- solytgerjesztö az egész, de azért érdekes. Hogy azelőtt volt-e ilyen házlátogatás, vagy csak most van, szük­ségtelen kutatni. Ez különö­sebben senkit sem zavar. A tény az, hogy a napokban egy vékony fiatalember áj- tatos arccal bevetette magát Salgótarján újváros bérház­rengetegébe. Előre kiválasztott címekre ment-e, vagy csak úgy találomra, nem megálla­pított. Ez már az ő magán­ügye. Mások magánügyeibe avatkozni pedig nem volna szép dolog. Egyszóval az újváros bér­házrengetegében bolyongott az ifjú. Egyik ajtóban fo­gadták, másikban elutasítot­ták. Az ifjú titokzatos volt. De a véletlen felfedte titkát. Eltévesztette-e a házszámot, vagy új utat akart törni ma­gának nem kérdezte senki, mindenesetre olyan ajtóban kért bebocsátást, ahol nem várták. Meghökkent a felis­meréstől, de akkor már ké­ső volt. A ház asszonyának, — aki ajtót nyitott — hirtelen egy nevet mondott. Az asz- szony megkérdezte: — Miért éppen itt keresi? Az ifjú kizökkent pózából, a zavar megfestette arcát. — Önök hívők? — ezt már akarata ellenére kérdezhette. — Igen! — A keresztény-vallás sze­rint? — Nem! Mi a holnapban hiszünk. No, de jöjjön bel­jebb! és utat nyitott. — Nem, nem, elnézést... — tiltakozott. — Maga hittérítő? — Ugyan — és elmosolyo­dott. — Pap? A kérdés hirtelen érte. — Nem... nem... nem va­gyok — és már ment is. A lépcsőházban egy gye­rek rohant felfelé. Amikor meglátta a fiatalembert, fél­reállt és hangosan köszöntöt­te. — Dicsértessék... Hát nem furcsa? Valaki ilyen egyszerűen megtagadja önmagát, hitét. Ugyan miérti Vagy talán a húsvéti áj- tatosság majd feloldozást nyújt? No, de ez már az ő dol­guk. B. Gy. csendült bennem egy kedves dallam: „Álom, álom, édes álom, álomkép”. Hirtelen ma­gamhoz tértem, s akkor lát­tam, hogy a friss kenyér, megszokott kellemes illatával — a Hertelendi Béla vezette boltban, — csak „álom, álom, édes álom, álomkép“. Egyszeresük hallom a bolt­vezető hangját: — Mi tetszik? — Kérnék tíz deka felvá­gottat! — mutatok a töltelék­áruk felé és hozzáteszem, — de nem ezekből a penésze­sekből. — Van jobb is! — mondja a boltvezető és kihoz a rak­tárból néhány darab eléggé összefonnyadt négyforintos kolbászt. — Mindegy, ebből kérek — vigasztalom magam, már előre félve a kenyértől. Meg is jegyzem — úgye nem friss? — Nem, még az ünnepek előtti! — hallom Hertelendi Béla hangját, majd hozzá­teszi — frisset csak tizenegy óra felé kapunk! Vettem az egyhetes kenyér­ből, s amikor a „kellemes, száraz, savanyú kenyeret” rágtam, eszembe jutott a Hertelendi-féle bolt. Még hó­bortos ötletem is támadt. Jó lenne ezt a boltot, kenyér és egyéb — az idő teltével romló — áruk múzeumává berendezni. Így legalább, ha valaki mondjuk karácsony előtti kenyeret szeretne enni, az leutazna a Nagyállomásig és ebben a boltban megvehetné. Még vezetőről sem kellene gondoskodni, a jelenlegi bolt­vezető megfelelő vezetője lenne a kenyérmúzeumnak is. Érdemes elgondolkozni ezen az illetékeseknek, s megvizs­gálni, milyen is az árurende­lés ebben a boltban, és ne fordulhasson elő többet, hogy egyhetes kenyeret áruljanak. Kata János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents