Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)

1960-04-08 / 29. szám

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Á népfront II. kongresszusa előtt A Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. kongresszusa igen sokrétű feladatot ró a Hazafias Népfront mozga­lomra. A népfront I. kongresszusa öt évvel ezelőtt, 1954-ben volt. Ebben az időben a nép­front mozgalmat az jelle­mezte, hogy nem volt meg­határozva a mozgalom helye és feladata. Egyik végletből a másikba csúszott, s mind­ez a mozgalom tevékenysé­gére igen károsan hatott. A Magyar Szocialista Mun­káspárt 1957-ben megtartott pártértekezlete már helyesen utalt a népfront mozgalom szükségességére, feladatára és a konszolidáció megteremtésé­ben komoly feladatot kapott a népfront mozgalom. Az ellenforradalom leverése után igen komoly feladatunk volt, megteremteni a párt­tagok és pártonkívüliek szé­les plattformját, vitafórumát, a népi, nemzeti egység jegyé­ben. Ez szükséges volt an­nál is inkább, mivel a külső imperialista erők még az el­lenforradalom leverése után sem tették le a fegyvert. Pro­pagandahadjáratukkal, dip­lomáciai tevékenységükkel próbálták megbontani a ma­gyar nép egységét. A konszolidáció után igen komoly feladat hárult nép­front mozgalmunkra a szo­cializmus építése során. Ezekben a nagyjelentőségű feladatokban még jobban ki­terjedt a népfront mozgalom szerepe, aktivitása, mert a társadalom különböző réte­geiből egyre többen jelentkez­tek, akik tevőlegesen is részt akartak venni az országos és helyi ügyek intézésében. Most, amikor a népfront kongresszus előtt számot adunk választóinknak eddigi munkánkról, becsülettel áll­hatunk választóink elé, mert a népfront mozgalom igyeke­zett úgy dolgozni, hogy az egész megyében munkánk minél célravezetőbb és ered­ményesebb legyen. A kongresszus előtt már most beszélni kell a jövő feladatairól, hiszen a nép­front kongresszus a pártkong­resszus útmutatása alapján számunkra is meg fogja szabni a feladatokat a szocia­lizmus építésében. Ahhoz, hogy a szocialista társadal­munk fejlődése még gyorsab­ban haladjon előre, feltétlen szükséges, hogy tovább erősít­sük népi, nemzeti egységün­ket, növeljük befolyásunkat a különböző rétegek között, hogy új társadalmunk építé­sében ma még passzív szem­lélő, holnap már társadal­munk építésének aktív részt­vevőjévé váljon. Különösen a falu felé, mezőgazdaság felé kell népfront mozgalomnak egyre nagyobb energiával dolgoznia, hiszen napjainkban zajlik le a falu átalakítását célzó szo­cialista mezőgazadság megte­remtése. Ma már népfront bizottsági tagjaink túlnyomó többsége, mintegy 80 százaléka termelő­szövetkezeti tag. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek megerősítésééért, fejleszté­séért népfront bizottsági tag­jaink igen sokat tehetnek, mert az ő munkájuk, lelke­sedésük jó irányban befolyá­solhatja a termelőszövetkeze­tek tevékenységét. Nekik kell odaállni a többi termelőszö­vetkezeti tag mellé, segíteni problémáik megoldásában, de egyben lelkesíteni és nevelni őket a közösségi életre, a társadalmi tulajdon védelmé­re, a szocialista együttélés szabályainak betartására. Számolnunk kell azzal, hogy a termelőszövetkezeti szervezés során a falu arcu­lata megváltozik és ennek jelentkeznie kell a falu külső képének kialakításában is. Hiszen csak Nógrád megyé­ben 1960-ban az állami be­ruházások és községfejlesztés­re fordítandó összeg 31 millió forintot igényel, és ennek a beruházásnak jelentős száza­lékát társadalmi munkával, a lakosság hozzájárulásával kell biztosítani. A községfejlesz­tési feladatok megvalósításá­ban a hazafias népfront bi­zottságokra igen nagy felada­tok várnak, a falu szépítését, kulturális és szociális ellátott­ságának növelését az egész falu népe ügyévé kell tenni. Ezenkívül az emberek neve­lése, szocialista tudatának for­málása ugyancsak a népfront- mozgalom munkájának egyik fő feladatát kell képezze. Egy új társadalom építésének résztvevői vagyunk, s ez az új társadalom egyre maga­sabb szakképzettségű és mű­veltségű embereket követel az élet minden területén. Eb­ből a célból a népfront okta­tást, rétegtalálkozót, béke­gyűlések vagy egyéb rendez­vények alapján ilyen célokat kell magunk elé tűzni, hogy az megyénk dolgozóinak szo­cialista tudatának kialakítá­sát, a hazaszeretetei, a prole­tár nemzetköziség magasztos eszméjét segítse elmélyíteni. A Hazafias Népfront bizott­ságok újjáválasztása me­gyénkben 1960 április 20-tól május 20-ig tart. Ebben az időben választjuk újjá a köz­ségi, városi, járási és megyei népfront bizottságainkat. Ezek a választások egy demonstrá­ció, a párt és a kormány he­lyes politikája mellett való kiállás kell legyen. Ebben a munkában nemcsak a nép­front bizottságokba tömörülő emberek, hanem mások is vegyenek részt és aktivitásuk­kal segítsék elő, hogy olyan bizottságokat válasszunk, olyan emberek kerüljenek a hazafias népfront bizottsá­gokba, akik mindenkor készek Tüzelő beszerző és szállító iroda nyílt meg a Salgótarjáni Állami Áruházban Érdekos és jelentős kezde­ményezést valósított meg a Salgótarjáni Állami Áruház igazgatósága. Április 1-től az áruház emeletén „különleges iroda” működik. Az Eger— salgótarjáni Tüzép Vállalat és a 33. sz. Autóközlekedési Vállalat Kirendeltsége kezdte meg a tegnapi nappal tevé­kenységét. A dolgozók tüzelőbeszerzé­sének és szállításának meg­könnyítése érdekében nyitot­ták meg ezt a kirendeltséget. A három vállalat kölcsönös elhatározása alapján hozták létre ezt a nagy segítséget jelentő és sok bosszúságot, időt rabló szaladozást meg­takarító irodát. A dolgozók minden külö­nösebb fáradság nélkül meg­vásárolhatják a nekik tetsző szén, vagy szénféleséget és fautalványaikat és egy má­sik asztalnál a fuvardíj ki­fizetése ellenében már át­vette a szállítás gondját az autóközlekedési vállalat dol­gozója. Ezután csupán a pin­cébe hordás a feladat. (Bár ki tudja; rövidesen erre is találnak megoldást.) Ez a kifejezetten a dolgo­zók érdekében működő szol­gáltató tevékenység megvédi a dolgozókat a magánfuvaro­sok különböző és eltérő fu­vardíjazásától is. Legutóbbi értesülésünk sze­rint már több mint kétszá­zan rendelték meg tüzelőjü­ket az áruházi kirendeltség­nél. A megrendelők kifejez­ték megelégedésüket mind a rendelés, mind a szállítás le­bonyolítása iránt. Mindez azt bizonyítja, hogy ez az új kez­deményezés még nagyobb si­kerekre is számot tarthat. a dolgozó népünkért, szocia­lista társadalmunkért erőt és fáradságot nem kímélve munkálkodni. Külön szeret­ném aláhúzni a munkások bevonásának, a nők és a fia­talok fokozottabb résztvételé- nek a szerepét a népfront mozgalomban. Hiszen az el­múlt tizenöt év alatt megyénk munkásosztálya hősies tevé­kenységével bizonyította be, hogy nemcsak a termelésben, hanem az élet minden terü­letén becsülettel megállja a helyét, de ugyanezt mondhat­juk el a nőkről, a fiatalok­ról, akik ma már nagy több­ségében szorgalommal és munkalendülettel veszik ki részüket szocialista társadal­munk felépítéséből. A pártszervezetek segítsék és irányítsák a népfront bi­zottságok újjáválasztását, mert hiszen minden eddigi eredményünk záloga a párt helyes politikája és irányító munkája volt és ez lelkesít­sen bennünket továbbra is abban a harcban, melyet né­pünk ügyéért, a békéért, az emberek boldogulásáért ví­vunk. MARCZINEK ISTVÁN, HNF megyei titkár 1960<- április 9. A pártélet hírei Nagy gondot fordítanak az újításokra A Salgótarjáni Járási Párt- Végrehajtó Bizottság legutóbbi ülésén mélyrehatóan elemezte a nógrádi szénmedencében folyó újítási munkát. Meg­állapította, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszthöz tar­tozó üzemekben az elmúlt két év alatt 1488 újítási javaslatot adtak be. A legtöbb újítást az iparosok nyújtották be és viszonylag alacsonynak talál­ták a bányászok által beadott újítási javaslatok számát. Megállapították továbbá, hogy az újításokra vonatkozó ren­deleteket nem sikerült elég széles körben megismertetni. Ennek következtében egyes újítók, akiknek benyújtott ja­vaslatai saját véleményük sze­rint nem nyert méltó elinté­zést, tanácstalanok, s nem tudják, hová forduljanak ügyük meghallgatása végett. A Salgótarjáni Járási Párt- Végrehajtó Bizottság a fen­tieket figyelembe véve hatá­rozatot hozott, hogy az újí­tási megbízottak az újítási rendeleteket a tröszt újítási felelősének irányítása mellett szervezett módon ismerjék meg, s hogy az egyéni elbí­rálók is tanulmányozzák át ismételten az újításokkal kap­Eredményesen dolgozik a mátranováki KISZ-szervezet (Tudósítónktól.) A mátranováki KlSZ-szer- vezet munkája igen szép eredményt hozott. Annál is inkább jelentős ez, mert né­hány hónappal ezelőtt a KISZ-szervezet tevékenysége gyenge volt. Üj vezetőséget választottak, s az új vezető­ség már eredményesen tevé­kenykedik. Nagyon jó a kap­csolatuk a helyi pártszerve­zettel, ahonnét minden tá­mogatást megkapnak munká­jukhoz. Farkas József, a KISZ új titkára. Közös megbeszélésre ültek össze a fiatalokkal és az anyagi lehetőségeiknek megfelelően különböző felsze­reléseket vásároltak, amely a fiataloknak biztosítja a szó­rakozást. Televíziójuk is van. A KISZ-szervezet helyiségét most már szívesen felkeresik a fiatalok. Azonban nem csupán a szó­rakozás, amivel eltöltik sza­bad idejüket, hanem komoly munkát is végeznek. Politikai oktatás van rendszeresen, emellett „Hogyan viselked­jünk?” tanfolyamon vesznek részt. De eredményesen mű­ködik a József Attila olvasó­mozgalom is. Ezeket a ko­moly tanulási lehetőségeket biztosító eladásokat is szíve­sen látogatják a fiatalok. De a mátranováki fiatalok életé­ből nem hiányzik a heten­kénti színvonalas klubest sem. Most egy nagy feladaton dolgoznak. Hozzákezdtek egy szép helyen az ifjúsági ház építéséhez. A munkát na­gyobbrészt társadalmilag vég­zik. A tervük az, hogy az if­júsági házat minél előbb fel­építik. Most a tavaszi időben a munkában résztvevő fiatalok részére kirándulásokat ren­deznek. Tervük szerint ez év­ben a Balatonra, Aggtelekre készülnek. Ilyen eredménye­sen dolgozik a mátranováki KISZ alapszervezet. Gyermekművészeti sereg­szemle járási bemutatójára ke­rült sor a salgótarjáni járás­ban. Vendéglátók a zagyva­OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOt 500000000© csolatos rendelkezéseket; Ha­tározatot hoztak továbbá arra is, hogy a szakszervezeti bi­zottságok félévenként számol­tassák be az üzemi újítási felelősöket és az újítások egyszemélyi elbírálóit az újító­mozgalom helyzetéről. Készülődés május 1-re A Salgótarjáni Városi Párt- Végrehajtó Bizottság határo­zata alapján a város nagy­üzemi pártbizottságai tervet készítettek május 1-e méltó megünneplésére. E tervek alapján a közelgő 70. má­jus elsejét a nemzetközi és a gyarmati függetlenségükért harcoló népek szolidaritásának jegyében ünnepük. A mostani május elseje amellett, hogy színpompásnak ígérkezik, a nemzetközi 'összefogás nagy példáját is tanúsítja majd. Nagy az érdeklődés a »Nógrád megye 15 éve" album iránt A Nógrád megyei pártbi­zottság kiadásában a felsza­badulásunk 15. évfordulója tiszteletére megjelent „Nóg­rád megye 15 éve” című album iránt olyan nagy volt az ér­deklődés, hogy az első kiadás 1200 példánya egytől-egyig elfogyott. A további érdeklő­dések kielégítésére lehetővé akarják tenni, hogy akit e 188 fényképpel és illusztráció­val ellátott album érdekek ahhoz mindenkihez eljusson a 15 éves fejlődésünknek e fontos dokumentum gyűjtemé­nye. Ezért az érdeklődők, igé­nyeiket minél előbb jelentsék be saját alapszervezeteiknél, vagy közvetlenül a megyei pártbizottság agit-prop. osz­tályán. A képesalbum ez al­kalommal puha táblával 28 forintos áron jelenik meg. Befejeződik az alsófokú pártoktatás Salgótarján város területén 1960. éprilis 12-vel befejező­dik az 1959—60-as alsófokú pártoktatási év. Az alsófokú pártoktatás propagandistáit még április hónapban össze­hívják, hogy megbeszéljék az elmúlt pártoktatási év tapasz­talatait. A város területén folyó sza­kosított tanfolyamok előrelát­hatólag május közepén fejezik be az oktatási évet. A Salgótarjáni Városi Párt- Végrehajtó Bizottság legutóbbi ülésén a Hazafias Népfront Városi Bizottságának az ér­telmiségiek és a kispolgárság körében végzett munkáját tár­gyalta meg. Ez alkalommal voltak napirenden a népfront­választásokkal kapcsolatos vá­rosi tennivalók is. Végeztek a kalászosok verésével a ceredi Petőfi Termelőszövetkezetben Cereden a Petőfi Termelő- szövetkezet gazdái a hét kö­zepén befejezték a tavaszi kalászosok vetését. 50 hold tavaszi árpát és 38 hold za­bot vetettek. Már korábban földbe tették 5 holdon a mákot is. A növekvő állat- állomány takarmányszükség­letének biztosítása érdekében 14 mázsa aprómagot vetettek; A burgonya és kukorica alá már jórészt előkészítették a talajt. GyermekművészeH seregszemle járási bemutatója volt­„Bíráljuk, szidjuk egymást... u Lovaskocsi áll az erdőtarcsai tanácsház előtt. A tornácon élénk beszélgetés közben keveri néhány gazda a zabot és a bükkönyt, s a már összekevert vetőmagot zsákba rak­ják és Krizsanyik Pál vállára teszik, aki fürgén viszi a kocsira. Sietni kell a munká­val, mert minden perc drága. Az elmúlt napokban esett az eső, nem lehetett a földre lépni, be kell hozni a lemaradást. A szorgalmasan tevékenykedő férfiak kö­zött csupán egy nő található — Nagy Mar­git — de ő győzi szóval tartani a társa­ságot. — A gépállomás rossz munkát végzett. Fel­túrta csak a földet, nem megszántotta. Négy­szer boronáltuk, még sem ér semmit! Pereg a szó Nagy Margit ajkáról, hej,. ha a gépállomás hallhatná, nem adnám sokért. A férfiak még biztatják is: — Csak mondd, hadd legyen benne az új­ságban is! — Nem kell különösen biztatni Nagy Margitot, mondja is, mint a vízfolyás: — Nem az a fontos, hogy a traktoros so­kat keressen, hanem az, hogy jó magágyat készítsenek. Persze, ezért nemcsak a trak­toros felelős, hanem a brigádvezető is — int Liptai Gyula brigádvezető felé. A brigádvezető kicsit szépíteni szeretné a dolgot. Magyarázkodni kezd, de a többiek nem hagyják. — A gépállomás jól dolgozott, hiszen az említett terület már négy éve nincs műve­lés alatt, próbálta volna más jobban meg­szántani! — mondja a jól megtermett bri­gádvezető. — Igaza van Margitnak — kapcsolódik bele a beszélgetésbe Augusztin József, majd hozzáteszi: — Én azokkal a rossz lovakkal kicsit jobban szoktam szántani. Általános derültség fogadja a bemondást. Jól mulatnak az emberek a brigádvezető zavarán. Már lassan minden vetőmag a zsák­ban van, de Nagy Margit nem bír napi­rendre térni a dolog felett. Söprögetés köz­ben is a gépállomást szidja. — Felvállalnák a világot, de eleget nem tudnak tenni! Az utolsó szem vetőmag is a zsákba ke­rül, s elindul a kocsi a határba. Már dél­után két óra felé jár az idő, de még 15 kh-n szeretnék az Űj Elet Tsz gazdái el­vetni a magot. Nagy a sürgés-forgás a szomszédban, a ló­istálló udvarán is. A kocsisok bejöttek itatni a Tyúkos-dűlőből. Most újra fognak, mert sietni kell a vörösheremag vetéssel. Id. Au­gusztin Feri bácsi odacsap a lovak közé, s máris fut a kocsi ki a kapun. Nagy Sándor és Nagy Mátyás most fogja be a lovakat. — Tizenkét fogat indul kifelé — tájékoz­tat a briádvezető. — A szépen zöldellő őszi árpába vetjük a vörösherét. A vetőgépek ott állnak a föld végén. Már indulna ő is a határba, de még elmondja, hogy a kapások alá már előkészítették a talajt. A munkák egy részét az Üj Elet Tsz gazdái végezték, a másik részt pedig az Erdőkürti Gépállomás. Hogy az előbbi csoport már nincs itt, Lip­tai Gyula megjegyzi: — Egyeseknek vesszőparipájuk a gépállo­más szidása. Ha valami nem úgy sikerül, ahogy kellene, akkor nesze neked gépállo­más. Bár lehet, hogy nem egyszer ugyanígy szid minket is a gépállomás. Bíráljuk, szid­juk egymást, de azért jól megvagyunk. Szor­galmasak a traktorosok is, meg szorgalma­sak a mi gazdáink is. Ha ezt a két szorgal­mat helyesen adjuk össze, munkaegységen­ként óv végére meglesz a tervezett 41 fo­rint. Még beszélne tovább, de nincs ideje, mert az utolsó kocsi is indulásra kész. Felugrik a kocsira és elindulnak a Tyúkos-dűlő felé. KATA JÁNOS pálfalviak voltak. Az üveg­gyár művelődési házának nagytermét a seregszemle ide­jére az úttörők rendelkezé­sére bocsátották. Ide sereg­lettek a járás különböző he­lyeiről az úttörők, hogy be­mutassák művészeti felkészült­ségüket dalban, versben, pró­zában. Nagyon érdekes volt a gyermekművészeti sereg­szemle járási bemutatója. Megmutatta, hogy úttörőink milyen gazdagon felkészültek iskolai tanulmányaik mellett művészeti területen is. A gyermekművészeti sereg­szemle alkalmával egészen nagyszerű művészeti teljesít­mények is felszínre kerültek. Egészen elragadó volt Ka- rancslapujtőről két fiú furu­lya szólója. A zenei összhang, az előadás átélése szinte ma­gával ragadta az egész közön­séget. Méltán kapták a leg­nagyobb elismerést a néző- közönségtől. Kimagasló volt a Karancskeszi úttörők báb­színházának bemutatója is. De nagy sikert arattak a Rá- kóczi-telepi úttörők táncbe­mutatójukkal. Csak e néhá­nyat említjük a több mint három óra hosszát tartó műsorból. De elmondhatnánk valamennyi műsorszámról, hogy nagyszerű teljesítmény volt. A gyermekművészeti sereg­szemle kétségtelen pedagógu­saink munkájának elismerését vonja maga után. Fogunk még szólani a köze’iövőben a se­regszemlén észlelt néhány fogyatékosságról azért, hogy a jövőben még gazdagabbat tudjunk alkotni. Addig is szö­gezzük le: helyes volt a gyer­mekművészeti seregszemle megrendezése, s nagy érdek­lődéssel tekintünk a járási be­mutató után a megyei bemu­tató elé.

Next

/
Thumbnails
Contents