Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)
1960-04-02 / 27. szám
1960. április 2. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 „Magyar barátaink nem vallottak szégyent*..“ MÉRNÖK A SALGÓTARJÁNI ÜVEGGYÁR MUNKÁSAIRÓL — — EGY MOSZKVAI Szerényen áll a nagy, kemence aljában, minden idegszálával egyetlen pillanatra sem levéve a szemét, figyeli az oly roppant pontos munkát, a szovjet mérnök. A Salgótarjáni Üveggyár II. számú zöldkemencéje mellett két hatalmas szovjet gyártmányú automata üvegfúvó- gép kezdi meg rövidesen üzemszerű működését. A gépek mellett a magyar szerelők, lakatosok, munkások között találjuk meg annak a moszkvai gyárnak két küldöttét, amely gyár e gépeket készítette. Az egyik a gyár szerkesztési osztályának vezetője, a másik főgépész. Az üveggyári munkások a két szovjet szakember szerénységét, nagy szaktudását, elvtársi tanácsait dicsérik A moszkvai gyár szerkesztési osztályának vezetője ezeket mondja eddigi tapasztalatairól: — Azok a magyar szakemberek, akik itt dolgoznak a gépeken, igen fogékonyak és kezdik jól megérteni a géppel való munkát. Meggyőződtem arról. hogy nem, vallanak maid szégyent a gépek kezelésénél sem. Egy pillanatra megáll, éles szemmel figyeli a kemencéhez csatlakozó csatornán lefolyó vékony üvegcsíkot. Talán a legfontosabb munkálatokat végzik most: annak bemérését, hogy a folyékony, izzó üveg az előírásoknak megfelelő adatban és mértékben kerüljön a gépekhez, onnan pedig az automata formákba. Aztán egy újabb kérdésre válaszolva ezeket mondja: — Ezek a káderek, akik a gépek felszerelését végezték, rendelkeznek olyan tapaszta- 'atokkal, hogy megfelelően i"’dják azokat maid kezelni is. Később még kitér arra, hogy i finom, pontos beállítás milyen fontos feladat és végeredményben itt kezdődik, hogy a gép tökéletesen, pontosan működjön. A két szovjet szakember időt, fáradtságot nem kímélve segíti az üveggyáriakat, hogy a két gép mielőbb termelhessen. A munka közben számos, közvetlen kapcsolat A közelmúltban az acélárugyárban szabadságunk születésének 15. évfordulójára ösz- szegezték a Szovjetuniótól kapott segítséget. S hogy mi került a papírra? A szovjet segítség nyomán lehetővé vált a termelés beindulása 1945-ben, közvetlenül a háború befejezése után. A gyár gépeinek jelentős többsége üzemképes volt, de a meginduláshoz anyag kellett. Az anyag beszervezése és elszállítása viszont igen nehéz feladatnak bizonyult. Ehhez nyújtott segítséget először a Szovjetunió, a szükséges anyagellátásban és szállításban. S ez így folytatódott tovább! 1952-ben a főműhely egy korszerű spirál fúróköszörűgépet kapott a Szovjetunióból. Ezt követte egv csúcsnélküli csiszológép, amely a rúdhúzóüzemben nyert elhelyezést. Igen jelentős a gazdasági szerszámgyárban alakult már ki köztük és az üveggyári munkások között. Mint a kemence mellett hallottuk, a gyári dolgozók a két nagyteljesítményű szovjet gépben annak az erős és szilárd barátságnak a jelképét is látják, amely 1945 április 4-vel teljesedett ki, azóta is terebélyesedik, növekszik, elsősorban a magyar munkások javára, a két nép összefogásának erejét növelve. működő kopírmarógép. Ezzel a modern géppel biztosítottá vált a szerszámok előállításának korszerűsítése, meggyorsítása. Az elmúlt évben egy nagy teljesítményű hengereszterga került beépítésre. A gépek mellett igen jelentős segítséget kapott a gyár az itt járt szovjet szakemberektől is. Peskó elvtárs tanácsai nyomán a gyorshúzással a termelékenységet lényegesen növelték. Majd Bar- gvin akadémikus adott számos gyártásra és korszerű technológiára vonatkozó útmutatást. Zaharov elvtárs a gömbgrafitos öntésre vonatkozóan adott számos értékes tanácsot. Jelentősek voltak a gyár szakembereinek Szovjetunióbeli tanulmányútjai. Szőcs Gyula 1956-ban a hideghengerlést tanulmányozta. Az ott szerzett értékes tapasztalatokat most hasznosítják a hideghengermű jelenleg folyamatban levő fejlesztésénél. Ebben az évben Mankher György tanulmányozhatta a Szovjetunióban a korszerű huzalgyártást, amely knmol'7 segítséget jelent a huzalmű folyamatban levő fejlesztését célzó tervezési munkájához. De lehetne szólni a bőséges szovjet szakirodalomról is, amelv tájékoztatást nyújt a fejlett technikáról, technológiáról. Nem szóltunk még azokról az anyagokról, amelyet a Szovjetunióból kan a gyár. Onnan érkezik többek között a nversvas, a drótgyártáshoz szükséges kiváló minőségű hengerhuzal. Az ötvöző anyagok közül a ferrocrom, nikkel. és így sorolhatnánk tovább. Az ipar termelése 1953-tól 1959 végéig 16,3 százalékkal növekedett. új KORSZERŰ GÉPEK. TUDOMÁNYOS TANÁCSOK, JÓMINŐSÉGÜ ANYAGOK A szovjet-magyar barátság tényei a Salgótarjáni Acélárugyárban Á felszabadulási verseny hírei 62 KILÓVAL NÖVEKEDETT A TERMELÉKENYSÉG A SZÉNBÁNYÁSZATBAN Hazánk felszabadulása 15. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben nagyszerű eredményeket értek el szénmedencénk bányászai. A 90 szocialista címért küzdő brigád mellett a szénmedence több mint háromezer dolgozója tett egyéni vállalást, amelyben elsősorban a termelékenység növekedését és az önköltség csökkentését tűzték célul maguk elé. Tröszti szinten legjobb eredményt a termelékenység növekedése terén értek el. A felszabadulási munkaversenyben 62 kilogrammal növekedett a produktív, 7 kilogrammal pedig az össziizemi teljesítmény. Az üzemek versenyében a felszabadulási munkaverseny legjobb eredményét a kiste- renyei bányászok érték el. A mennyiségi tervük 105,2 százalékos teljesítése mellett 101,1 százalékot értek el a kalóriaterv teljesítésében, s 5,9 százalékkal csökkentették egy tonna szén önköltségét. Hasonlóan kiváló eredményeket érték el a kányási és a kazári bányászok is. A csapatok közül kiemelkedik a kisterenyei Máté K. I Mátyás, a kazári Tóth József, és a nagybátonyi üzemből I Vigh 7oltán csapatának teljesítménye. JELENTÉS A SOMOSKÖI ÉS NÖGRÁDKÖVESDI KŐBÁNYÁKBÓL A Somoskői Kőbányából Babka Pál elvtárs, üzemi párt- titkár hozzánk küldött levelében arról ír, hogy a múlt évi terv 3 százalékos túlszárnyalása után most a felszabadulási versenyben is jó eredényt érnek el a kőbányai dolgozók. 1960 első negyedévi tervüket már március 25-én befejezték. A dolgozók egész sora teljesítette a szakma kiváló .dolgozója szintet. A kőbányászok megelégedéssel fogadták, hogy 13,5 napos nyereségrészesedést kapnak. Elhatározták, hogy az év többi részében is az első negyedévhez hasonló jó munkát végeznek. Nagyszerű győzelmi jelentést juttattak el szerkesztőségünkhöz a Nógrádkövesdi Kőbánya Vállalat dolgozói is. ök ugyanis arra tettek ígéretet, hogy a felszabadulási munkaverseny sikereként 10 ezer tonna követ termelnek tervükön felül, hogy biztosítsák az utak, vasutak építéséhez szükséges anyagot. A bánya dolgozói kiváló munkát végeztek Határidő előtt jelentették, hogy kitermelték a 10 ezer tonna terven felüli követ, s ezzel teljesítették hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére tett vállalásukat. ÉVI VÁLLALÁSUK KÖZEL FELÉT TELJESÍTETTÉK AZ ERŐMŰ KARBANTARTÓI A Salgótarjáni Erőműből jelentették, hogy a felszabadulási verseny során az első negyedévben túlteljesítették a legfontosabb mutatókat. Az előzetes számítások szerint a termelési tervet több mint 27 százalékkal szárnyalták túl. A fajlagos hőfelhasználást 3.6, a költségszintet pedig 5,7 százalékkal csökkentették. Különösen kiemelkedő azoknak a szocialista címért küzdő brigádoknak a teljesítménye, amelyek a szokásos évi nagyjavításon dolgoznak. Ezek a brigádok olyan kötelezettséget vállaltak, hogy a nagy- iavításoknál összesen 13 munkanappal rövidítik meg a batáridőt, amely több mint 919 megawattóra villamosenergia többlettermelést jelent. Az első negyedévben ebből a vállalásukból a brigádok már hat napot teljesítettek. Tizenöt szabad esztendő ÍRTA: RÓKA MIHÁLY VEZÉRŐRNAGY, NÓGRÁD MEGYE ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJE Tizenötödször ünnepeljük április negyedikének, hazánk felszabadulásának évfordulóját. Legnagyobb ünnepünk ez a nap, mert április negyedikének — felszabadulásunknak ■— köszönhető, hogy sok évszázados belső és idegen elnyomás után Magyar- ország ismét szabad és független lett. A szovjet hadsereg hozta meg felszabadulásunkat és teremtette meg hazánk független, demokratikus, mai szocialista fejlődésének lehetőségeit, azt, hogy a magyar nép végérvényesen saját kezébe vegye sorsának irányítását, begyógyítva a háború okozta sebeket, a magyar munkásosztály sikeres harcot folytathasson a hatalomért, annak birtokában az igazi felemelkedés útjára: a szocializmus útjára vezesse a magyar népet. A magyar nép legjobb fiai — mint partizánok, vagy mint az új. demokratikus hadsereg tagjai — harcoltak a fasiszták ellen és harcaikkal segítették a szovjet hadsereget. E küzdelmekben mindenütt a kommunisták jártak élen. ök voltak azok, akik leleplezték a nép előtt a háború igazi célját, ök voltak azok, akik harcba szólították a népet a magyar és német fasiszták ellen A Vörös Hadsereg nemcsak a fasiszta hódítókat verte ki magyar földről, csapásai alatt nemcsak a népelnyomó magyar államgépezet omlott csúfosan össze. Nyitva állt az út 1848149 és 1919 félbemaradt. nagyszerű művének folytatására és az új helyzetnek megfelelő továbbfejlesztésére. Hazánk dolgozóinak 1945. április 4-e nemcsak a háború végét jelentette, hanem az új élet kezdetét is. Megszabadultunk a fasiszta rémuralomtól, a tőkések és földbirtokosok kizsákmányolásától, a lelki terrortól, a munkanélküliségtől, a holnap bizonytalanságától, a csendőrszuronytól. A menekülő német és magyar fasisztáknak nem volt elég, hogy az országot kifosztották, hanem tönkretették gyárainkat, felrobbantották a hidakat. elhordták Nyugatra vasúti szerelvényeinket. Az országot az éhínség fenyegette. Á Szovjetunió jött elsősorban segítségünkre, élelmet utalt ki sürgősen a városi népnek. De jelentkezett a falvak parasztsága is. ők is adtak a megmaradt kevés élelmükből Csakhamar megindult az élet és megkezdődött az újjáépítés. Ki ne emlékezne azokra a nagyszerű munkamozgalmakra, amelyek 1945-ben bontakoztak ki? „Arccal a vasút felé!” jelszavunkra — amely azt a célt szolgálta, hogy a2 ország vérkeringése mihamarabb meginduljon. Ebben a munkában az ország apraja- nagyja részt vett. Vagy a hídcsatára, amit szintén a munkások indítottak. De széncsata is folyt bányáinkban, amit hős bányászaink vívtak, hogy segítséget adjanak az ország dolgozóinak a kibontakozáshoz. Elmondhatjuk, hogy mindhárom csatában győzött a magyar munkásosztály. A munkásosztály — ebben a nehéz harcban — nem feledkezett meg szövetségeséről sem, és így a Magyar Kommunista Párt földreformtervezete alapján létrejött a földreform. A föld azoké lett, akiket már régen megilletett volna, azoké, akik megművelik. S később — amikor a földesurak — élükön a Független Kisgazda Párttal — támadást indítottak a földreform ellen, szintén a munkásosztály segített azt megvédelmezni Tehát elmondhatjuk azt, hogy tizenöt esztendővel ezelőtt a mélységből indultunk el és ma — dacára az ellen- forradalom okozta visszaesésnek — újabb csúcsok felé haladunk. Most — amikor visszatekintünk az elmúlt 15 évi fejlődésünkre — nyugodt lelkiismerettel megállapíthatjuk, hogy népünk tudott élni a kapott szabadsággal. Az elmúlt 15 év alatt országunk olyan fejlődésen ment keresztül, amilyent a múltban elképzelni sem lehetett. Hazánk fejlődésének, népünk sikereinek mindig a párt vezető szerepe volt az alapja, legfőbb forrása pedig a munkások, parasztok és értelmiségiek, az egész dolgozó nép munkája. Fejlődésünk 1959-ben a legfontosabb gazdasági területeken kedvezőbb volt a tervezettnél. Helyesen mérte fel lehetőségeinket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága az 1959. március 6-i határozatában, amikor arra szólította fel a dolgozókat, hogy gyorsítsuk meg a szocializmus építéséi hazánkban és már 1959-ben érjük el főbb vonatkozásban az ipari termelésben, az önköltség alakulásában, . a termelékenységben, a nemzeti jövedelemben az 1960. végére tervezett szintet. A dolgozók nagy lelkesedéssel láttak hozzá a párt- határozat. végrehajtásához. Megértették, hogy a párt határozatának végrehajtása minden becsületes dolgozó ügye. Nagy lendületet adott munkájukhoz a pártunk VII. kongresszusára indított munkaverseny, amely nagyszerű eredményeket hozott és szinte egybefolyik a felszabadulásunk 15. évfordulójának megünneplését szolgáló munkaversennyel. Büszkék vagyunk arra, hogy ezekből a nagyszerű versenyekből a Nógrád megyei dolgozók is kivették . részüket, és szép sikerekkel gazdagították dicső múltjukat. így született meg a Zagyvapálfalvi Üveggyár építkezésén dolgozók kezdeményezésére az, hogy a beruházások kivitelezését meggyorsítják és az új kemencét felszabadulásunk 15. évfordulójára begyújtják. 1959. évben az ipari termelés területén 12 százalékkal termeltünk többet, mint 1958-ban. Ha összehasonlítást teszünk az elmúlt rendszer ipari termelési adataival, akkor megállapíthatjuk, hogy ■ ma 350 százalékkal nagyobb az ipari termelésünk, mint a felszabadulás előtt volt. A felszabadulásunk 15 éve alatt számtalan új nagyüzemet építettünk. Ilyenek: a sztá- linvárosi kohó- és acélmű, vagy a tiszapalkonyai vegyikombinát. Az ipari munkásság mellett parasztságunk is felszabadult. Megszűnt országunk a 3 millió nincstelen paraszt országa lenni, és ma a parasztságunk életében is döntő változás állott be. Javult életszínvonala, szebb és boldogabb az élete. Ma a dolgozó parasztságunk — a párt útmutatása alapján a teljes önkéntesség betartása mellett, megkezdte kialakítani a nagyüzemi gazdálkodást, amelynek útján eljuthat a jobb életkörülményekhez. Ha megnézzük országunk viszonylatában a termelőszövetkezetek alakulását az utolsó három évben, akkor a következő képet kapjuk: 1958. év végén a termelőszövetkezetek az ország szántó- területének csak 14,6 százalékát tették ki. Már 1959 végére azonban az ország szántóterületének több mint 57 százalékán folytattak nagyüzemi gazdálkodást és ma az ország szántóterületének 72 százalékán az új, a haladóbb, a jobb módszer szerint gazdálkodnak. Meg kell jegyeznem, hogy Nógrád megye dolgozó parasztsága is megértette pártunk szavát, és itt is szép fejlődésről számolhatunk be. A megye szántóterületének mintegy 65,4 százalékán folyik ma nagyüzemi gazdálkodás. 94 termelőszövetkezeti község van a megyében és összesen 137 termelőszövetkezet működik mind jobb és jobb eredménnyel. Csak példaként megemlítem: az elmúlt évben a pásztói járás termelőszövetkezetei átlagban 43,07 forintot osztottak munkaegységként. Tehát — amint látjuk — a termelőszövetkezetben megtalálja dolgozó parasztságunk a számítását, De a felszabadulásunk óta eltelt 15 év más területen is nagy fejlődést mutat a megyében. Így például az egészségügy területén a múltban Nógrád megyét teljesen elhanyagolták. Ma minden járási székhelyen működik TBC gondozó intézet. A fokozott egészségügyi ellátás eredményeként tovább csökkent a megyében a csecsemőhalandóság. A megye lakosságának több mint 70 százaléka részesül társadalombiztosításban A megnövekedett kultúrigé- nyek kielégítésére ma több mint 100 kultúrotthonnal rendelkeznek a megye községei. Vagy például a felszabadulás előtt csupán 36 település rendelkezett villannyal. Ma már mintegy 120 község van villamosítva. A múlt rendszerben a megyében autóbuszihálózat úgyszólván alig volt. Ma csaknem minden községünket érinti az autóbuszhálózat és az állandó munkásjáratok sok gyaloglástól kímélik meg a dolgozókat a munkábajárás alkalmával. Az úthálózatunk is igen el volt hanyagolva. Kormányzatunk — nagy anyagi áldozatok árán — megépítette a Hatvan—Salgótarjáni műutat, valamint feljavíttatja a Balassagyarmat— Salgótarján—rétsági utat is. Mindezek azt bizonyítják, hogy kormányzatunk nagy erőfeszítéseket tesz a megye dolgozóinak életszínvonal emelkedése és kulturális igényeinek kielégítése érdekében. Elmondhatjuk, hogy Nógrád megye dolgozói — éppúgy, mint az ország többi dolgozói —, mert gazdái lettek saját országuknak, az elmúlt 15 évben jól gazdálkodtak. Az ország javainak birtokában megkezdték hazánk gazdasági átformálását: a szocializmus alapjainak lerakását. A dolgozó nép — miközben megváltoztatja a gazdaságot, megváltoztatja saját magát is. Műveltebb, mesz- szebbre látó lesz maga is, kezd az új társadalom képére formálódni. Meg kell mondani azt is, hogy az út — amelyet mögöttünk hagytunk — nem volt zökkenő- mentes. Követtünk el hibákat, amit elkerülhettünk volna Eddig elért eredményeink miatt azonban még sem kell szégyenkeznünk. Az elmúlt 15 év eredményekben, tapasztalatokban gazdag időszak volt és méltán mondhatjuk: jogos nemzeti büszkeség forrása ez a 15 esztendő. Nagy utat tettünk meg. Nem kis büszkeséggel tekintünk vissza utunkra. Biztosítva van továbbhaladásunk, erőink ma nagyobbak, mint történelmünk során valaha voltak. Most már nyugodtan építhetünk azokra az alapokra, amelyeket a 15 év alatt leraktunk. Lépteink most már meggyorsulnak, a legnehezebb éveken túljutottunk és közel van az az idő, amikor elérjük célunkat, amelyért küzdöttünk, amelyért legjobbjaink életüket adták. Hiszen ma igaz és erős barátok állnak oldalunkon. valamint minden lehetőség adva van ahhoz, hogy évről évre újabb sikerekkel haladjunk előre népünk nagyszerű holnapjai: a szocializmus, a kommunizmus építése terén. Április 4-én, népünk legnagyobb nemzeti ünnepén hálatelt szívvel gondolunk azokra a hősökre, akik küzdöttek és harcoltak szabadságunkért. Meghajtjuk a kegyelet zászlaját az elesett hősök előtt, s soha el nem múló, örök hálával gondolunk a dicső szovjet hadseregre, a nagy szovjet népre.
