Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)

1960-03-23 / 24. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. március 23. W Átalakították, fejlesztik a megyei könyvtárat A salgótarjáni megyei könyvtárnak ma már mint­egy 50 ezer kötete van. Eny- nyi könyv között válogathat­nak az olvasmányokra vá­gyók s bizony, az igényeket nem mindig könnyű kielé­gíteni. Jókai, Mikszáth, Gár­donyi a „favorit”, de ma már egyre inkább keresik a realista parasztábrázolás olyan mestereit is, mint Mó­ricz Zsigmond s az olyano­kat is, akik lépést tartanak mai életünkkel. A megyei könyvtár eddig sok nehézséggel birkózott, mert a helyszűke gátolta a komolyabb nevelő felada­tokban. Éppen ezért jelentős esemény lesz az, hogy a meg­növekedett feladatoknak megfelelően választják külön az ifjúsági és felnőtt kölcsön­zési részleget. Ennek az elhatározásnak az lesz az előnye, hogy a könyvtár vezetői többet tud­nak foglalkozni az ifjúság­gal, különösen abból a szem­pontból, hogy azt az újonnan vásárolt 30 ezer forint értékű könyvet is népszerűsítsék, amelyet a városi tanács köz­ségfejlesztési keretéből vásá­roltak. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy számos könyv- tárlátogató egyes községek­ben már második ízben kez­dett hozzá az állomány köl­csönzéséhez, olvasásához, — az új esztendőben ezen is segíteni akarnak. A Megyei Könyvtár jelen­legi átalakítási munkája után — amely mintegy 140 ezer forintot vesz igénybe, — a raktáraknál minden cso­portnak meglesz a munka­helye s ahogy Iványi Ödön, a könyvtár igazgatója mondja, sikerült a rakterüle- tet 10 ezer könyvvel növelni, bár az igények szerint leg alább 20 ezer kötet elhelye­zésére lenne szükség. A Nógrád megyei könyvtár állománya a városi tanács támogatásával már az elmúlt esztendőben jelentős mér­tékben növekedett. Ebben az évben több mint 1 millió fo­rint, amivel a könyvtár gya­rapodni fog. A közeljövőben a munka segítéséhez második művelő­dési autót kap a könyvtár, ennek segítségével már a he­tekben az eddiginél is ered­ményesebb munkát végezhet. A két művelődési autó segít­ségével a könyvtár a megye számos községében rendezhet filmelőadásokat, könyvis­mertetéseket s ezzel jelentő­sen járulhat hozzá Nógrád megye dolgozóinak kulturális fejlődéséhez. Qtáhuik is tesz ffur/aiK/úA&k, flteqijji rßa(n&kmg,(L Új irodalmi műsor Balassagyarmaton Az Országos Rendező Iro­da rövidesen igen érdekes, különleges műsorral keresi meg a Nógrád megyei kö­zönséget s megrendezi a na­gyon divatos. kérdés-felelet, dupla, vagy semmi játék egyik formájában a Furfan­gosok Megyei Bajnokságát. A furfangosok bajnoksága eddig kétszer járta be az or­szágot. Tíz vidéki városban rendezett elődöntő után egy alkalommal Budapesten, az Erkel színházban, egyszer pedig a magyar tenger part­ján tartottak balatoni baj­nokságot. Az országos bajnoki cí­mért most először indul me­gyénként az új verseny s a megyei bajnokok év végén gyűlnek egybe, hogy az or­szágos döntőn elváljon, ki a legméltóbb a bajnoki címre? A játékot Pálos Miklós veze­ti s a verseny érdekes, válto­zatos műsor keretében bo­nyolódik. így joggal tarthat számot a nagyközönség ér­deklődésére. A versenyekre Jobbágyi- ' ban, Nagybátonyban, Mátra­-**v< Ősbemutatókra készül a Déryné Színház novákon és Balassagyarma­ton kerül sor, a megyei dön­tő pedig Salgótarjánban lesz. A Balassagyarmati madách Imre Irodalmi Színpad már­cius 26-án és 27-én felsza­badulásunk 15. évfordulója tiszteletére előadást rendez „Tavasz Magyarországon" cím­mel. Az irodalmi-est két részes, amelynek műsorszámait Sza­bó Károly és Versényi György állították össze. Az irodalmi esten fellépnek Gyula Fálné, Bálint János, Hemerka Gyula, Rátkai Ist­ván, Havassy Jánosné, Csí­kász István, dr. Kalas Géza, Vida Tibor, Pongrácz Csilla, dr. Szőcs Józsefné, Gellén Zoltán, Kovács Nándor és dr. Zeke Lajos. Az irodalmi-est műsora iránt nagy az érdeklődés. NI |A Szeretni és élni tudni Többet tanulhatnak a gyerekek az iskolák körzetesítése titán TIZENÖTÉVES TERV SZOLGÁLJA A TANULMÁNYI EREDMÉNYEK NÖVEKEDÉSÉT Az Állami Déryné Színház két új darab próbáit kezdte meg, amelyeket Nógrád me­gye községeiben is bemutat. Szécsi Ferenc rendezésében bemutatásra kerül Mikszáth: „Tavaszi rügyek” című regé­nyének dramatizált változata, Csongrádi Mária pedig Mi- halkov: „Vadak” című víg­játékát rendezi, amely Tabi László átdolgozásában „Bala­toni csetepaté” címmel kerül közönség elé. A bemutatók külön érde­kessége az lesz, hogy mind­két darab a Déryné Színház előadásában kerül elsőként színre. Pedagógus és tantermi hiány miatt esztendők óta komoly gond, hogy általános iskolásaink számára a műve­lődési lehetőségek terén min­den feltételt biztosíthassunk. Ezen a téren Nógrád megyei viszonylatban is erősen nyo­masztó a helyzet, bár az ok­tatási osztály eddig is min­dent elkövetett, hogy az is­kolák túlzsúfoltságát enyhítse, a nevelés előnyösebb feltéte­leit biztosíthassa. Ennek el­lenére számos községben jelenleg is összevont tanításra ÜLÉST TART A SZÖVETKEZETEK NÓGRÁD MEGYEI VÁLASZTMÁNYA A Szövetkezetek Nógrád megyei választmánya március 24-re összehívta ülését. Az ülésen megtárgyalják a szö­vetkezetek elmúlt évi mun­káját és az idei esztendő feladatait. Értékelik a Szövet­kezetek Nógrád megyei Köz­pontjának költségvetését, va­lamint a MÉSZÖV elmúlt esztendei mérlegét, és jóvá­hagyják a nyereség felosz­tását is. A szövetkezet új elnöke... Garai Gyula önként jelentkezett annakide­jén, hogy tudásával, munkájával a szövet­kezetek erősödését, gazdagodását segítse ... Otthagyta munkahelyét, egyik napról a má­sikra megváltoztatta életmódját; mert a párt hívta, mert a parasztság jövőjét kell szebbé tenni. Ezt csak olyan emberek vállalták, akik mindent, még a kényelmüket is, még o családi életük nyugalmát is fel tudják ideiglenesen áldozni egy nagy célért, mely­nek ők is harcosai akarnak lenni. Nyugod­tan beszél, minden szót megfontol, barna szemében és az ajka körüli mosolyban lát­szik, hogy szívesen mesél küldetéséről. — Egyik nap meghallottam, hogy önként jelentkezőket keres a párt, másik nap je­lentkeztem. Sokan azt hiszik, hogy a munlca- és az életkörülmények változása nagyon ne­héz, nagy gondot okoz. A mezőgazdasági szakemberekkel is így van — bár mi mind­nyájan a paraszti munka, a nagyüzemi gaz­dálkodás szerelmesei vagyunk. És ha nem is megy könnyen, ha szokatlan is az első pár hónapban, nem ijedünk meg, mert en­nek a munkának szenteljük életünket. És kivételesen még örültem is, hogy elszabadul­hatok az íróasztal mellől. Kinn a földeken, a nagy búzatáblák között szeretek élni és dolgozni. — Azelőtt hol dolgozott? — A Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iro­dánál, Budapesten. Schogysem akartak elen­gedni. Jó pár napig állt a harc, sokáig kel lett vitatkoznom az ottani elvtársakkal. Olyan is akadt, aki ijesztgetett a falusi élet­tel, a sárral, de én csak nevettem rajtuk. — Mióta dolgozik szövetkezetben? — Múlt év szeptember 1-én kerültem a nógrúdgárdonyi Üj Élet Tsz-be. mint agro- nómus. December 7-én a tagság egyhangú­lag elnökké választott. Azóta mindkét felada­tot én látom el. — Hogyan fogadta a tagság? Elmosolyodik, úgy látszik a fogadtatás és az első pár nap csak kellemes emléket éb­reszt benne. — Nekem könnyű volt. A régi foglalko­zásom idején már megismertem a tagságot, hiszen Nógrád megye hozzám tartozott. — Már lent is lakik? — Nem, Törökbálinton van a lakásom. A felesegem az ottani tsz tagja már tíz éve. Két szép nagy fiam van. Az idősebb 13 éves. — Minden héten hazajár? — Csak ahogy a munka megengedi. Néha bizony három hét is eltelik, míg megenged­hetem magamnak, hogy hazautazzam. —r Nem rossz így? — Hát nem jó. De a lakásprobléma rövi­desen megoldódik. A volt elnök kiköltözik a lakásból és akkor ide hozhatom a családot. Ezt olyan természetesen mondja, mintha legalább két éve itt dolgozna Nógrádgár- donyban, pedig még hat hónap is alig telt el, hogy küldetését elkezdte. — Nem érzi magát egyedül? Meglepődik. Szemöldökét felvonja és értet­lenül néz rám. — Hiszen ott van az egész tagság, ott van a munka. De ezen felül is a járási pártbizott­ságtól, a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyától is sűrűn meglátogatnak. Olyankor megbeszéljük a problémákat, a munkát. Meg azután időm se nagyon van arra, hogy egye­dül erezzem magam. Ha azt akarjuk, hogy u szövetkezet gazdagodjon, a munkaegység forint értéke állandóan növekedjen, ahhoz jól tervezni, dolgozni és újra jól tervezni, újra jól dolgozni kell. Garai Gyula jó szakember, érti a munká­ját. Az ő javaslatára pár hónapja minden héten rendszeresen összeül a vezetőség és minden hónapban egyszer taggyűlést tarta­nak. Mindent megbeszél a tagsággal, az egy­szerű tagoknak is kikéri a véleményét, ha olyan munkáról van szó, amit vele kell vé­geztetni. A KlSZ-szervezetet pártolja, segíti, a fiatalok, problémáit megérti. Segít nekik abban, hogy szórakozni és sportolni tudja­nak, ping-pong asztalt csináltatott és ha ösz- ::ze akarnak jönni megbeszélésre, mindig van helyük. Mióta Garai Gyula az elnök, a fiata­lok is lelkesebben dolgoznak. T. E. kénytelenek a nevelők, ami azt jelenti, hogy egy- egy tárggyal az átlagos 5 óra helyett csak 2 órát foglalkozhatnak. Ennek a kedvezőtlen álla­potnak megszüntetésére szü­letett meg most a miniszté­riumnak az a határozata, hogy a jobb tanítás érdeké­ben körzetesíti a pedagóguso­kat, iskolai körzeteket létesít a megyékben. A tervek sze­rint az új iskolai esztendő kezdetétől a 15 éves táv­lati terv keretében 49 kör­zet létesítésére kerül sor, ezenkívül 40 olyan önálló iskola működik majd egyes községekben, ahol az osztott rendszerű is­kola működtetésének jó fel­tételei vannak, A körzetesítés rendszere nagy lépést jelent tanulmá­nyi rendszerünk fejlesztésé­ben. mert a szakosított neve­lők az eddiginél jóval több időt fordíthatnak tárgyaik is­mertetésére, s ezzel a tovább­tanulásra készülő fiatalok több tudással mehetnek a felsőbbfokú iskolákba. Az új iskolaközpontok léte­sítését már az új tanévre a körzetesítésnek megfelelően kívánja meghatározni a ta­nács oktatási osztálya, s a mintegy 14—15 millió forin­tos beruházás olyan célokat szolgál a távlati tervben, hogy egyes gócpontokon — mint többek között Bérce­ién is — bentlakásos in­tézeteket állítsanak fel. Szó van arról is, hogy a körzetesítéssel iskolai autó­buszokat rendszeresítenek a gyermekek szállítására. A hírek szerint a megye az új tanévben már három ilyen diákbuszt közlekedtet a me­gyében. Tavaszi randevú- BOCSÁNAT. ELHOZTAM A MAMÁMAT IS! ház vezetősége és a munka­társak nevében dr. Bartha Elemér főorvos mondott me­leghangú beszédet, a párt- bizottság részéről Sebők Mi­hály kórházi párttitkár, a városi tanács képviseletében pedig Czibulya István elnök- helyettes mondott beszédet. A szakszervezettől Bánfalvy Istvánné, a volt tanítványok köréből pedig dr. Krekó Jó­zsef főorvos búcsúztatta a kórház éléről távozó igazgató főorvost. Az ünnepség végén dr, Tó­biás István kórházigazgató főorvos, az ünnepeltnek az orvosi kar és a munkatársak ajándékaként televíziós ké­szüléket nyújtott át. Dr. Ke- nessey Albert a meleg han­gulatú búcsúztatásért meg­hatott szavakkal mondott kö­szönetét, s a hivatalos aktus után a jelenlevők közül is számosán keresték meg jó­kívánságaikkal a közel fél­százados hivatást teljesítő főorvost. TOVÁBB fasítjAk SALGÓTARJÁNT Salgótarján egészségügyi helyzetének javítása érdeké­ben már az őszi hónapok­ban nagyarányú fásítás in­dult, amelyhez a város Deb­recenből és Miskolcról, ‘ az ottani kertészetektől kapott sokezer csemetét. A fásítási mozgalom a ta­vaszi hónapokban tovább halad, s a zöldülő város a csemeték növekedésével egész­ségesebb lesz;' kellemesebb látványt nyújt a dolgozók­nak. Hatalmat kaptunk a ke- 1 :ünkbe: jogot, gazdasági ja- < >akat. Mindent. Hozzáfog- i átnk egy új világ felépítésé- i íez. Nehéz, embereket köve- i ■elő munka. Dolgozunk, de 1 közben tanulunk is, hogy lé- l oést tartsunk a fejlődéssel. 1 t Szinte már közhelyként hangzik — de sokan nem ve­szik ezt észre; pontosan azért, mert közhely — hogy élet­erős, alapos tudással rendel­kező ifjúságot nevelünk, hi­szen csak ezek a fiatalok őrizhetik meg és fejleszthe­tik tovább azokat a vívmá­nyokat, amelyeket eddig el­ért a társadalom. Hányszor leírtuk már és gondolkoztunk azon. hogy rá merjük-e bízni a fiatalok­ra a jövőt? Morózus öregek, de sokszor ítélkeztek elma- raszlalólag az ifjúság életvi­dám, sokszor pajkos tettei láttán. . . De ltoltak hibák is az fijú- ság nevelésében. Vannak is. Egy-egy kisiklott ifjú élet története hallatán ítéletet mondtunk. Mindenki felett, akit csak vádolni lehetett; de egyet kifeledtünk a sorból: önmagunkat. Szorult a pedagógus, pel­lengérre vontuk a munkave­zetőt, a barátot, a társadal­mat: s mikor a szülő önma­gához ért volna a rangsoro­lásban. idegesen megtorpant, s nem merte megvizsgálni önmagának a szerepét a ne­velésben. Vajon ö. aki nagy hangon ítéletet mond minde- nekfölött. ö megtett-e min­dent azért, hogy a gyermekéi megkímélje a tehetetlen ön- marcangolástól, az életúton való eltévedéstől. S ekkor sokan verik a mel­lüket: — Megadtam neki min­dent . .. Volt zsebpénze ... Tiszta ruhája. . . Megvolt mindene . . . Mindene? Ejnye, milyen csalás foga­lom és mennyire más a vé­leménye mindenkinek a min­den fogalmáról. Én is tudok lenni hozzá, amit a másik elfelejtett belőle. Sokan azt gondolják, ha megvan a já­tékvasút, a játék mozigép, a kerékpár, a zsebpénz, s mi­egymás, akkor már csupán a gyermektől függ a többi. Csodálkoznak és sopánkodnak azon, hogy elegendő zsebpénzt kap a gyermek és mégis újra és újra adósságot csinál. Foly­tassam? Valamiről megfeledkeznek ezek a szülők. A művészet­ről. Nem Michelangelóra, Ma- dachra, vagy Rodinra gondo­lok, bár az ő művészetük elelmüvészei is. S erre az eletmüvészetre gondolok. Ar­ról az életművészetről feled­kezik meg a szülők legna­gyobb része, amelyet ók is tanultak valamikor, csak sokkal keservesebb tandíj árán. Kritizálni tudnak a felnőt­tek — hiszen rossz következ­tetéseket levonni a legköny- nyebb —, de a kriukában nem lelhető fel legtöbb eset­ben a lúlmutatás, A szülők segítenek a gyer­mekeiknek, ez kétségtelen. Csupán a segítség módja te­kintetében tévednek sokszor. A szülői szív elfogult és sok esetben ellágyul, mert meg­szólal valahol benn egy hang, feltolulnak bennük az emlékek, s az a kevés jó, amelyet oly szűkmarkúan mért fiatalkorukban az élet. S ez a hang, de sokszor irá­nyítja őket: „Legyen neki jobb, mint nekem volt.” így kell, hogy legyen való­ban; de ésszerűbben. Egy fiatal sokszor azért válik ci­nikussá, hazudozóvá, mert ő maga is szinte teherként érzi a reá nehezedő „szülői sze­rétéiből'’ fakadó gandosko- dást. Az ésszerű gyermekszere­tethez hozzá tartozik a szi­gorú és igazságos kritika; az élni tudás azzal, amink van. S a példa — amely sok esetben hiányzik — követés­re talál. Pádár András Orvost búcsúztattak közel félévszázados munka után Bensőséges ünnepség kere­tében búcsúztatták a balassa­gyarmati kórházban 47 éves orvosi működése után a nyugalomba vonuló dr. Ke- nessey Albert sebészfőorvost aki a kórháznak 25 évig voll igazgató főorvosa. A rendkívül nagy népsze­rűségnek örvendő dr. Kenes- sey Albert búcsúztatásán a me­gye, járás és város, valaminl a társadalmi szervek küldöt­tei is részt vettek. A kór-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents