Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)

1960-03-23 / 24. szám

I960, március 23. NÚGBAD1 NlrOHAS 5 Közös akarattal mennek előre Igen mozgalmas ezekben az új reményeket keltő tavaszi napokban a hugyagi utca. Az udvarokból szekerek sora hordja a télen át felgyülem­lett trágyát a földekre, a raktárból pedig a pétisót vi­szik ki a termelőszövetkezeti tagok az őszi vetésekre fej­trágyának. Már a télen is Volt valami nyugtalanság az emberekben, amely az új gaz­dálkodási formával jár. De most, hogy kitavaszodott egy­szerre felbolygatott méhkas lett a község. Munkálkodik, aki csak teheti, mert így lesz erős a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet, így lesznek jómódúak, meg­elégedettek a termelőszövet­kezeti tagok. Az új gazdasági forma, új gondokat jelent. De a köz­ség dolgozó parasztjainak lel­kesedése, szorgalma a mun­kában, melyet a közösért vé­geznek azt mutatja, Hugya- gon egy-kettőre úrrá lesznek a gondokon. Ez az érzése tá­mad az embernek, amikor özv. Pénzes Gézáné tágas portáján nézi a szorgoskodó termelőszövetkezeti tagokat. Pénzesné is termelőszövetke­zeti tag és most mór a ház­táji állatoknak nem szüksé­ges a nagy istálló. A termelő­szövetkezet vezetői azonban nemrégiben még nem tudták, hová is teszik az állatokat. asszonybrigád vezetője már a takarmányügyben járják a falut. Betérnek minden szö­vetkezeti taghoz, megbeszélik velük, kinek mennyi takar­mányt szükséges behozni az állatok után, hogy kitartsa­nak a zöldig. — Jövőre már nem lesz gond a takarmány — ma­gyarázza a mezőgazdász, aki alig egy hónapja dolgozik a termelőszövetkezetben —, s reméljük találunk megoldást, sokkal megnyugtatóbbat az ideinél, az állatok férőhelyét illetően is. A falu közepén a raktár körül emberek csoportja. Be­szélgetnek, természetesen a termelőszövetkezetről, az új tavaszról, meg a gondokról, melyeket ez a tavasz magával hozott. Pénzes István a ter­melőszövetkezet raktárosa vi­szi a szót: — A vetőmag jórészt már együtt van. 110 mázsa kell, hogy összegyűljön árpából, zabból. meg bükkönyből. Aztán kicseréljük nemesített- re. Nagyobb lesz Így a ter­més. Csíráztatják a tagok a ve­tésre kerülő burgonyagumót is. Ezt közösen megoldani nem tudták, mert a csírázás­hoz megfelelő hőmérséklet szükséges, s ezt nem tudják biztosítani. így mindenki ott­hon csíráztatja azt a meny- nyiséget, amelyet a közös vetéshez ad majd. — Ügy vagyunk mi ezzel a szövetkezettel — mondja Pénzes István —, mint a gyerek a járással. Nem jár­tunk még ezen az úton, hát botladozunk... De azért me­gyünk előre! Ahogy így beszélgetünk, idős parasztbácsi érkezik. Ferenc Pali bácsi éjjeli őr a lóistállóban. Még nem volt otthon, egyenesen az istálló­tól jön, mert a lovak egy- részét már összevonták. Szét­néz, aztán odamegy, akit leg­illetékesebbnek talál az ügy­ben, a községi párttitkár elé. — Jancsikám — mondja — intézzétek azt a villanyt... Nagyon kellene. Nem lehetek sötétben az állatokkal. Ide­gen nekik a hely is, meg mindegyiknek más gazdája volt, riadoznak. Nem akarom, hogy valami baj legyen. — Ezeket mondja, aztán, hogy megnyugtató választ kap, in­dul haza pihenni. Amikor másoknak új nap kel, neki akkor van éjszaka. így dol­goznak, megosztva a munkát, egy célért, a közösségért. Mint ahogy Pénzes István mondta, járatlan számunkra az út, botladoznak is néha, de kö­zös akarattal mégis minden új nappal előbbre jutnak. Mekkora kedvezményt kapnak az árutermelési színt teljesítése esetén a termelőszövetkezetek? A tsz-ek meghatározott ked­vezményben részesülnek, ha az állami és szövetkezeti felvásárló s egyéb szervek részére történő áruértékesítésben elérik, vagy meghaladják a 100 kát. hold re­dukált szántóterületre számított szintet. A kedvezmény mértéke az áruértékesítési mutató telje­sítése esetén — 100 kát. hold re­dukált szántóterületre számítva — 6000 forint. Az áruértékesítési mu­tató túlteljesítése esetén a túl­teljesítés minden százaléka után további 100 forint kedvezmény adható. A kedvezmény 100 kát. hold redukált szántóra számítva - végső fokon nem haladhatja meg a 12 000 forintot. A kedvez­mény összegét elsősorban a tsz esedékes beruházási, hitelvissza­fizetési kötelezettségének csök­kentésére kell fordítani. Esedékes beruházási hiteltartozás hiányá­ban, vagy ha a kedvezmény az esedékes közép- és hosszúlejá­ratú beruházási hiteltartozást meghaladja, a kedvezmény ősz- szegét, illetve a különbözeiét a tsz beruházási betétszámláján kell jóváírni. Jól szervezzük az idei gazdálkodást — Nálam elfér jó pár — ajánlotta fel Pénzesné az is­tállót. S ahogy a szövetkezeti vezetők megnézték, úgy lát­ták nagyszerű helye lesz ben­ne a termelőszövetkezet je­lenlegi tehénállományának. Azóta aztán az udvarban két mesterember szaporázza a munkát. Urbán Ferenc, meg Németh Józsi bácsi. Kezük nyomán csattog a fejsze, hull a forgács körülöttük, válasz­tófát készítenek az állatok közé Ott szorgoskodik mel­lettük a tizenegy éves Pénzes Gvuszi is. — Van már aki dolgozik nekem — mondja mosolyog­va az anyja, miután egy da­rabig nézi a hajladozó gye­reket. — Majd hozza a mun­kaegységet .. . Ahogy a lóistállóval elké­szülnek, egy kicsit rendbe- teszik ezt is, ahol a tehene­két vonják össze, mert ahogy férőhely lesz, kialakítják a közös állományt. Mizsei Ist­ván a termelőszövetkezet me­zőgazdásza, meg Kovács Já- nosné a vezetőség tagja, az Az 1959—60-as év telére cé­lul tűztük ki a nógrádsápi Vörös Csillag Tsz-ben, hogy tagságunk létszámát meg­emeljük. Ez sikerült, a meg­levő tagság számbelileg 68 százalékkal növekedett. Az elmúlt gazdasági évek­kel szemben még nagyobb gondot fordítottunk a jó ter­melési terv elkészítésére. A helyes növénytermesztési ará­nyok mellett igen fontos a tavaszi munkák munkaszerve­zetének kialakulása, mivel ez maga után vonja az egyes munkák Idejében, megfelelő agrotechnikával, jó minőség­ben való elvégzését. Ennek érdekében a kapásnövényeknél bri­gádokra és egyénekre bon­tottuk a bekapálandó te­rületeket. A tagság anyagi érdekei­nek fokozása végett premizá­lási rendszert dolgoztunk ki. Figyelembe vettük a helyi körülményeket. A kijelölt te­rületeken meghatároztuk az elérendő termésátlagokat. Amennyiben a brigád, vagy tag az előirányzott termés­átlagokat teljesíti, úgy a több termelés egy részét termé­szetben prémiumként kapja meg. A megnövekedett tagsággal belterjesebb gazdálkodást tudunk folytatni, így olyan növényeket állítot­tunk be, amelyek kh-ként a nagyobb értéket terme­lik. Ilyenek a kukorica és siló- kukorica is, amelyeknek ve­tésterületi növelése által to- "> javítjuk állataink ta­karmányellátását és megfelelő takarmánytartalékokat képez­hetünk. Rendelkezünk univerzál géppel, megtelő gazdasági felszereléssel. Pártunk és kor­mányunk kedvezményes fel­tételek mellett biztosította egyik tagunknak, hogy Papán elvégezhette a traktoros is­kolát. Ezáltal megfelelő, kép­zett szakember kezébe kerül­tek a gépek. Vetéshez a szükséges vető­magvak rendelkezésünkre áll­nak. Nagy súlyt fordítunk a szerves és műtrágya ma­radéktalan és gazdaságos felhasználására. Ezeket a nagyobb mérvű ta­vaszi munkák megindulásáig kihordjuk és a legnagyobb termésnövekedéssel, megháláló növények alá használják fel. Ha az elmondottakat ma­radéktalanul végrehajtjuk, nem maradhat el a jó zár­számadás. Zechner Ernő Tsz mezőgazdász A borsosberényiek felkészültek Csupa forgalom a Borsosberényi Állami Gazdaság háza­id ja. A környező lankákról az irodákig hallatszik a Zetorok éles zaja. Kósza, ide-oda kapkodó játékos szél csavargatja hömpölygő csatornába a port, majd felkapja és felhőként vágja oda a messzségnek. Nagy területen fekszik az állami gazdaság. A központ is nagy. A iroda mögött istállók, gépszínek, műhely húzód­nak meg. Egy megállapodott és mégis terjeszkedő nagyüzem örök mozgásban levő üzemegysége. A gazdasági épületek között találkozom. Bóta Ferenc fő- agronómussal, aki a gazdaság igazgatójával és még mások­kal szemlét tart a tavaszi nagy munka előtt. Előzékeny, szó­val tartó ember a főagronómus, szíves szóval biztat, tekint­sem . meg a gazdaságnak ezt a kis részét; és amint elindu­lunk, már magyaráz is. Csendes szóval sorolja a tavalyi eredményeket és azután amikor kifogy a sorból, még hozzá­teszi fáradt hangon: — Nagy a gazdaság, sok a feladat, a gond... Míg eljutunk az istállóhoz, megtudom, hogy a múlt év­ben 900 ezer forint eredményjavulást értek el, amit az idén növelni szeretnének. A növénytermesztésben több lehetőség is van arra. hogy ez a terv valóság legyen; csak azt említ­sem, hogy a földek kulturáltsága nagyon jó és a gépesítés, meg a megfelelő trágyázás mellett sikeresen növelhetik a terméshozamokat. — A növénytermesztés fejlesztése mellett az állat­tenyésztést sem hanyagoljuk el — mondja Bóta elvtárs és kinyitja előttem az egyik istálló ajtaját. A hosszú, tiszta épületben növendékbikák fekszenek. Ezeket az állatokat exportra hizlalalják. Kiváló magyartarka és dánvörös faj­tából áll az állomány. Kicsit távolabb az ellető távolról is ragyogó épülete áll. Belül olyan tiszta minden, mint egy orvosi rendelőben. A tisztaság egyik fontos követelmény itt. Jelenleg 28 tehén van ebben az épületben. Az egyik jószág mellett nedves, re­megő kis boci fekszik. Alig néhány perce látott napvilágot. Erőtlen lábaira akar állni, de hiába, még korai az igyeke­zet. A gondozók szeletelt sárgarépát hoznak be és minden tehén elé jókora adagot szórnak. Kérdőn nézek a főagronó- musra: — Sajnos, korábban elég nagy volt a borjúhullás, a karotin hiánya miatt. Mióta sárgarépával pótoljuk a hiányt, azóta sokkal jobbak az eredmények. Az elletők közelében dolgozik özv. Csépe Jánosné és özv. Raskó Józsefné. ök gondozzák a növendékállatokat. Már több mint 60 darab az állomány, de ez is egyre sza­porodik. Az épületek között tágas udvarok húzódnak. Egy Zetor gyűrűshengert vontat körbe-körbe az udvarokon. — Töreti az udvart, — mondja Bóta elvtárs. Kell is, mert az esős idő idején szinte felszántották a puha földet a nehéz trak­torok, járművek. Az ilyen „földrengés utáni” udvaron ne­hezen lehet közlekedni gépekkel. Bóta elvtárs nagyot só­hajt és csendesen megjegyzi: — Hej, ha jó utak. lennének, sokkal többet lehetne a gépekkel produkálni. Jobban meg lehetne kímélni a moto­rokat. Az istállóktól a gépszínhez megyünk, ahol már példás rendben sorakoznak a munkára váró gépek. No. nem so­káig. — A gazdasági géppark egyre növekszik — fűzi a szól a főagronómus. — A közelmúltban kaptunk két szuper-Zetort, egy siló- kombájnt, egy Pethus Gigant szelektort. Van nekünk egy csodagépünk is, mutat mosolyogva egy ösztövér, sokkap- csolős gépre. RS 09 traktornak nevezik. ötletes szerkezet, amolyan munkaeszközhordó, amellyel többfajta mezőgazdasági munkát el lehet végezni. A gép­hez csak hozzá kell kapcsolni a felszerelést, műtrágyaszórót, vetőgépet, vagy egyebet, s már gépesítve is van a szüksé­ges mnukafolyamat. Itt is minden rendben. A gépek olajosán csillognak a sápadt, de mégis melegítő napsugárban és szinte ugrásra készen várják azt a pillanatot, amikor az ember hívó sza­vára segítségül sietnek, hogy meghódítsák a földeket. A ve­tést még nem kezdték meg — ez akkor volt, mikor ott jár­tam — s amint lehet, a föld bírja a gépet, minden erővel hozzáfognak. Jól felkészültek a borsosberényiek. Nagy feladatokat szeretnének megvalósítani, erejükhöz mérten. Búzából pél­dául a tavalyi 11,5 mázsa helyett 13 mázsát terveznek, cu­korrépából 130 mázsát, kukoricából 20 mázsát. A növény­termesz ési tervek mellett célul tűzték ki még azt is, hogy az állattenyésztésben növelik majd az egy tehénre eső tej­hozamot is. Vállalták, hogy a tavalyi 2900 literrel szemben az idén 3150 litert fejnek tehenenként. Emellett a 4-es zsír­átlagot — amely szép eredmény — még növelni kívánják. A tervek megvalósulnak, a gondok megoldódnak, itt Bor- sosberényben is a jó munka nyomán. Erre biztosíték a lel­kes szakember-gárda és a szorgalmas munkások sokasága, — P. A. — A szirákiak szorgalmas munkája A sziráki Üj Tavasz Ter­melőszövetkezetben is szor­galmas munkáskezek tevé­kenykednek már, hogy minél több jövedelem jusson a szö­vetkezet pénztárába, követke­zésképpen a saját zsebükbe. A tavaszi munkákat már ők is megkezdték, kitatarozták a kertészeti üvegházat, elké­szítették a melegágyakat, s már a földeken is sokat vé­geztek. A tavaszi munkák végzése mellett a tanyaközpont kiala­kításán is fáradoznak. A Csorgóban szeretnék kialakí­tani a tanyaközpontot, ahol már jelenleg is áll egy 85 fé­rőhelyes istálló, van két siló­gödör. s egy családi ház. Ide­ális hely lenne ez víz szem­pontjából is, mert van ezen I a helyen egy nagyvízű kút is. A termelőszövetkezetiek ide szeretnék telepíteni a szarvasmarha tenyészetet. Építkezni is szeretnének. Megalakult a szövetkezeten belül egy kőműves brigád is, amely saját erőből elvégzi az építések nagy részét. A terveket is úgy állították össze, hogy a lehető legtöbb jövedelmet hozzák ki a föld­ből a gazdálkodás során. Áru- értékesítésből több mint egy millió, forintot szeretnének bevenni. A jövedelem alaku­lást elősegíti a szerződéses termények termelése is. Le­szerződtek 35 kh lóherére, 10 kh lucernára, 10 kh burgo­nyára, 20 kh cukorrépára, s 5 I kh dohányra. ___ Kel! a melegágyak készítéséhez a jól érett istállótrágya. Egymás után hordják a fogatok a kertészetbe. Patócs Gábor és Patócs Péter fűrészelik a melegágykeret­nek való deszkát. Jelentkezés a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia nappali tagozatára jelentkezhetnek most érett­ségiző középiskolai tanulók, vagy régebben érettségizet­tek, továbbá középiskolák esti vagy levelező tagozatain ez évben érettségizők. Korhatár: 17—30 év. A középiskolások és az 1957 —58. és 1958—59. tanévben i végzettek április hó 10-ig, a j jelenlegi, illetve a volt kö­zépiskolájuk igazgatójának küldhetik be jelentkezésüket. Az ennél régebben végzettek az akadémia igazgatóságánál jelentkezhetnek. (Debrecen II., Böszörményi u. 104.) Az érdeklődőket a jelent­kezéshez szükséges nyomtat­vánnyal a középiskola látja el, de jelentkezési ívet bár­kinek küld és tájékoztatást ad az akadémia igazgatósága is. Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Igazgatósága Galacz Béla kertész irányításával a melegágykereteket ké­szítik.

Next

/
Thumbnails
Contents