Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)
1960-03-09 / 20. szám
1960. március 9, NÓGRÁDI NlPŰJRAd 5 A közgyűlés határozata Nemrégiben közgyűlésre jöttek össze Macon- kán a Megértés Útja Termelőszövetkezet tagjai. Langyos, tavaszias este ereszkedett a falura, amikor elkezdődött a közgyűlés, hogy „a dolgozó nép okos gyülekezete” megvitassa, melyek is azok a legfontosabb feladatok, melyeket meg kell oldaniok még az idei tavaszon, előrehaladásuk érdekében. Időben elvetni a tavaszi vetésű növényeket, ezt határozták meg a szövetkezeti tagok a legfontosabb feladatnak, amely most előttük áll. Számba vették, mennyi is az a terület, amelybe tavaszi kalászos és kapás kerül, a vetőmagszükségletet, melyet az alapszabály értelmében a termelőszövetkezeti tagoknak össze kell hozniok. A termelőszövetkezeti tagok már azt is tudják. mennyi az a vetőmagmennyiség, amely egy-egy tagra jut. Kecskés (péti) Andrásné míg nem volt a termelőszövetkezet tagja, rendszeresen foglalkozott zöldségtermeszté's- sel, melyből igen jól pénzelt. Ezért ragaszkodott ahhoz, hogy kertészetet létesítsen a termelőszövetkezet is, már az idén. Rövidesen közösbe hozzák az állatokat is, hiszen nemsokára elkészül az 50 férőhelyes szarvas- marha istálló. Az idén lehetősége lesz a termelőszövetkezetnek, hogy a tehenészet számára a háztáji gazdaságból a legjobb egyedeket megvásárolják, s így a termelőszövetkezet tehén- állományába a legjobb tpnyész- anyagok kerülnek. Ezekről a dolgokról határozott nemrégiben Ma- conkán a Megértés Útja Termelőszövetkezet közgyűlése. Kétszáz holdon termelnek borsót Hehalomban Héhalomban az Üj Élet Termelőszövetkezet tagjai közös gazdálkodásuk első esztendejére készülnek nagy szorgalommal. A községben régi hagyománya van a borsónak. Még a község határában egyéni gazdálkodás folyt, akkor ' is megtalálták számításukat azok a dolgozó parasztok, akik szerződéses növényeket, különösen borsót termeltek. Most a termelőszövetkezet tagjai 200 hold borsó termelésére kötöttek szerződést, s ha időben vetnek, a növényápolást is gondosan elvégzik, nem csalódnak számításukban. BAUMANN - SANDBERG: SZÉP KIS VIRCSAFT Ez a „szép kis vircsaft” — a nyugatnémet gazdasági élet. A felnőtteknek szóló képeskönyv gazdag tényanyaga bemutatja a német monopoltőke garázdálkodását, falánk mohóságát s általa a nyugatnémet dolgozók kirablását. A tavaszi vetésű növények elhelyezéséről Az új termelőszövetkezetek egyik legfontosabb feladatát kell képezze ezekben a napokban, meghatározni a tavaszi vetések elhelyezését. Ismeretes, hogy a célszerű növényi sorrend kiváló példája volt és még ma is az. az- úgynevezett norfolki négyes-forgó, amelyben külön böző növényi csoportok váltakozva követik egymást. Termlőszövetkezeteink a jelenlegi szakaszban nem tudják betartani a vetésváltás követelményeit, így nem minden növényt termeszthetnek a kívánatos elővetemény után. Ezért mégis azon kell igyekezniök, hogy megfelelően alakítsák ki a termelési tervet, a vetésszerkezetet. Egyes növények jó, vagy rossz elővetemény értéke azon alapul, hogy a korábban termesztett növények milyen minőségű és milyen nagyságú tariogyökér maradványokat hagytak és hogy a termesztett növény alá istállótrágyáz- tunk-e és a' tenyészidő alatt milyen munkában részesült. Ismeretes, hogy a pillangós virágú növények és az istállótrágyázott kapások jo előve- temények. Ezt már nem mondhatjuk el a kalászosokról és az is- tállótrágyázatlan kapásnövényekről. Tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy kalászos után kalászost még sikeresen termeszthetünk egy ízben, ha az aratás idejében elvégezzük a tarlóhántást. Helyes azonban ennél a műveletnél pétisóval javítani a talajt. Tehát amennyiben az első évben- termelőszövetkezeteinknél a táblásítás miatt egyes növényteleségeKei nem vethetünk a megfelelő elővetemény után, átmenetileg vegyes elővetemények utáa is helyezzuK ei. Ebben az esetben azonban a talajművelést, az istálló és műtrágyázást körültekintőbb módon végezzük. Az idei esztendőben megnő a jelentősége a kukoricának is. A kukorica elővete- ménvre bem igényes, ezért önmaga után is termeszthető. A termés itt elsősorban a talaj humusztartalmától, az őszi mélyszántás mélységétől, az őszi, illetve a nyárvégi istái] ótrágyázástól és az időben végzett növényápolástól függ. A hibridkukorica vetőmag teljes kihelyezése biztosíték arra, hogy termelőszövetkezeteink megértették a kukoricatermesztés óriási jelentőségét. s így minden reményünk megvan arra, hogy az abraktakarmány-hiányt 'sikerül mielőbb felszámolnunk. A burgonyát lazább talajú dűlőkben helyezzük el lehetőleg olyan helyen, ahol az elmúlt esztendőben nem burgonya termett. A vegyes eló- vetemények nem rontják termését, különösen ha a talajt istállótrágyázzák is. Jelenleg termelőszövetkezeteinkben döntő jelentősége van a burgonya vetőgumó összevitelének, mivel a központi készlet meglehetősen korlátozott. A burgonyán kívül van néhány olyan növényünk, amelyeket semmi esetre sem termesszünk önmaguk után. Ilyen többek között a borsó, a vöröshere. Ezek négy-öt év múlva kerülhetnek vissza az eredeti helyükre. Fontos feladat új termelő- szövetkezeteinkben a táblásítás kialakítása, hiszen a nagyüzemi módszerek bevezetésének legfontosabb feltétele ez. Ezért az őszi búzával, rozzsal, vagy őszi takarmánykeverékkel elvetett kis parcellák közé vessük zömmel a tisztán termesztett tavaszi kalászosokat, mert ílymódon az aratás után kialakíthatjuk a táblákat, melyeknek előveteménye már egységes. Ahol viszont a vöröshere és lucernavetés sűrű, abba a dűlőbe tavaszi árpa és zabvetéseket helyezzünk, mert ezen növények a vöröshere és lucerna takarónövényei. Helyes, ha idejében gondolnak arra is termelőszövetkezeteink, természetesen a talajigény figyelembevételével, hogy a zöldtakarmányt a fel- használás helyéhez közel vessék, mert ellenkező esetben a szállítás és betakarításnál nehézségek lesznek. Mindezeket egybevetve feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a termelőszövetkezetek új típusú mezőgazdasági nagyüzemek, ahol új módszerekkel, állandóan fejlődő agrotechnikával olcsón, gazdaságosan nagytömegű árút kell termelni. Ezért kell még most megfontoltan átgondolni a tavaszi munkák menetét, mert csak így segítjük elő a hozamok, a termelékenység, a jövedelem emelkedését. Jelűnek Tibor megyei főagronómus A termelőszövetkezeti mintaalapszabály kötelez Az elmúlt év őszén és a tél folyamán megyénkben is jó néhány község dolgozó parasztsága határozott úgy, hogy egyesítik a parcellákat és az idén már a termelőszövetkezetben dolgoznak tovább. Meggyőzte őket az új út helyességéről a több éve eredményesen dolgozó termelőszövetkezetek példája, s az, hogy a nagyüzemben rejlő lehetőségek, ha szorgos munkával párosulnak, már a közös gazdálkodás első évében nagyszerű eredményekhez vezetnek. A közelmúltban megbeszélésre jöttek össze az elmúlt év őszén, meg az idén alakult, vagy jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezetek elnökei, hogy megbeszéljék, miként szervezzék a munkát, dolgozzanak, hogy megvalósítsák az előttük álló feladatokat, — melyek most a tavasz jöttével ugyancsak megszaporodtak —, a sikeres indulás, s a további eredményes gazdálkodás érdekében. Az elmondottakból kitűnt, termelőszövetkezeteink nem töltötték tétlenül az alakulás óta eltelt időt. Az erdőkürti, a héhalmi, a dejtári, de jó pár termelőszövetkezeti vezető arról adott számot, hogy kialakították a termelőszövetkezetben a normális munkamenethez szükséges munkaszervezetet, brigádokat, munkacsapatokat hoztak létre, s most már a termelőszövetkezet valamennyi tagja tudja helyét a szövetkezetben. A brigádok jegyzőkönyvileg vették át területüket, a 400—600 katasztrális holdat, s azok megmunkálásához szükséges fogatokat, szerszámokat. Erdőkürtön — nagyon helyesen — munkaerő mérleget is készítettek, mégpedig olyan formán, hogy felmérték a megmunkálandó területet és számba vették azt is, hány Közel 42 milliós forgalom a Szécsényi KörzeH Földművesszövel'kezetnél A Szécsényi Körzeti Föld- múvesszövetkezet február végén értékelte az elmúlt évi munkáját. A beszámolóból kitűnt, hogy 1959-ben a föTd- művesszövetkezet pénzforgalma 41 944 000 forint volt, a korábbi 34 millió forinttal szemben. Ebből csak a benczúrfalvi földművesszövetkezet forgalma több mint 900 ezer forint. Rimóc községben még jobban alakult a földművesszövetkezet bevétele, meghaladja a 3 200 000 forintot. A földművesszövetkezet tiszta nyeresége több mint egymillió forint. A Szécsényi Körzeti Földművesszövetkezet idei tervében szerepel a földművesszövetkezeti boltok szakosítása, a termelőszövetkezetek fokozottabb gazdasági segítése, termelvényeinek megvásárlása és az áruellátás további javítása. Mikiién Pál munkáskézre van szükség, hogy valamennyi munkát jó minőségben, időben elvégezzenek. Számítanak a családtagok munkájára is. Az idén az elmúlt évinél több gép segít a mezőgazdaságban, de minden igényt kielégíteni nem tud. Azokat a termelő- szövetkezeteket nem éri meglepetés, ahol idejében megszervezték a munkát, ahol a termelőszövetkezet valamennyi tagja tudja, mit kell elvégeznie, a betervezett termésátlag emelkedés milyen munkát kíván tőle. Az idei esztendőben túl- súlyba került a nagyüzemi gazdálkodás, ami azt jelenti, hogy az ország áruellátásának többségét is a termelőszövetkezetek adják. Ez megköveteli termelőszövetkezeteinktől a nagyobb tervszerűséget munkájukban, azt, hogy az ősziek után időben, jó minőségben végezzék el a tavasziak vetését is, de úgy, hogy ne kevesebbet, hanem többet adjanak az államnak, mint az elmúlt esztendőben adott a község, amikor határában még egyénileg dolgoztak a parasztok. A növénytermesztés mel- lett az állattenyésztés olyan termelési ág, amely viszonylag később hoz eredményt. Termelőszövetkezeteink már most hozzáláttak a nagyüzemi állattenyésztés kialakításához, a nagyüzemi állattartás alapjainak lerakásához. Az újonnan alakult termelőszövetkezetekben az állatok felértékelése már megtörtént. Nógrádszakálon, Ipolytamócon és Kisbágyon- ban, nagyon helyesen, a termelőszövetkezet a helyi lehetőségeket kihasználva, saját erőből biztosított férőhelyet az állatoknak. Megyénkben azonban jó pár olyan üres férőhely van, amely átalakításra vár, s a közös állatállomány takarmányszükségletét sem biztosították még mindenütt, bár az alapszabály szerint a közösbe vitt állatodnak biztosítani kell, térítés ellenében, a szükséges takarmánymeny- nyiséget. Annál is in.<abb szükséges ez, mert az állattenyésztés hozamainak emelését is célul tűzték ki ter- me.őszövetkezeteink, azt, hogy több tejet, húst adnak az államnak már az idén, melyből az Következik, hogy nagyobb lesz a szövetkezeti tagok jövedelme is. Az új termelőszövetkezetek tagjai az eiső közgyűlésén megbeszélték, s elfogadtak a termelőszövetkezeti minta- alapszabályt, mely ettől kezdve törvény valamennyi termelőszövetkezeti ' tagra nézve, melyet be kell tarta- niok további munkájuk során. A mintaalapszabály szerint a termelőszövetkezeti tagoknaK nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. Többek között kötelessége résztvenni a szövetkezeti munkában, azt tehetsége, legjobb tudása szerint elvégezni, segíteni megteremteni a termelőszövetkezet indulásához szükséges feltételeket, biztosítani a vetőmagot, a takarmányt. Erre nemcsak az alapszabály kötelez. Saját érdekük kívánja ezt, hiszen a termelőszövetkezet csak úgy lesz a paraszti felemelkedés igazi útja, úgy lesz jobb módjuk, kulturáltabb életük a parasztembereknek, ha az alapszabály értelmében legjobb tudásuk szerint dolgoznak, a közösért, a termelő- szövetkezetért. Vincze Istvánná A Pásztó Állami Gazdaság kertészetében Háromszorosára bővítik a melegházi kertészetet, huszonöt ezer fej saláta palántázását kezdték meg a Pásztói Állami Gazdaságban. Nógrád megye legnagyobb gazdaságának 106 holdas kertészetében építik a központi- és trágyafűtéses hollandágyakat, elvetették a hónapos retket, palántálják a salátát. A zagyvaparti öntözéses kertészetből mintegy száz vagon zöldségfélét szállítanak majd az idén a nógrádi iparvidékre. Az üvegházakban először termelnek primőrárut. Március közepére 25 ezer fej salátát és ugyanannyi csomó retket visznek piacra. Az üvegtetők alatt szaporítóládákba vetik a paprikamagot. Szappan Ilona és társai egyengetik a melegágy talaját Tavaszi szelek fújdogálnak a Galga mentén. A mezőről kellemes földszagot hord a szél. A halványkék ég hatalmas tengerében kis pacsirta zengi első tavaszi szép dalát. A galgagutai utcán sok szoknyás kislányok és huncutképű kis legények játszadoznak. Kicsalta őket is az utcára a szépen tündöklő tavaszi napsugár. A Táncsics Termelőszövetkezet portáján nagy a sürgésforgás. A tavaly még kis területen, kevés taggal gazdálkodó termelőszövetkezet szántóterülete az idén túlnőtt az 1300 holdon, s szövetkezeti tag már három dolgozó paraszt kivételével az egész fahi parasztsága. Néhány évvel ezelőtt a galgagutaiak azt gondolták, elfogy a termelő- szövetkezet tagsága, s a közös gazdaságnak csak a híre marad. De nem így történt, a nyolc tagra apadt tagság elnököt s ezzel új lendületet kapott. A múlt év tavaszán azután megindult a falu népe a szövetkezet felé. A tagság létszáma 46-ra nőtt. Megnőtt a létszám, szaporodott a munkaerő is. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben a munkafegyelem rossz volt, hogy nem alakították ki pontosan a munkaszervezeteket, a. munkaegység értéke mégis tavaly elérte a 32 forintot, Közös tavasz Galgagután ami nagy dolog, hiszen az előtte való évben csak 14 forintot ért a munkaegység. A tavalyi tagság közül Bar- tos József feleségével 599 munkaegységre 19168 forint értéket kapott. Csizmár Józsi bácsi már túl van a hatvanon, s tavaly márciustól évvégéig mégis 404 munkaegységet teljesített, amelynek értéke 12 928 forint. A most belépett tagok között is rengeteg a Csizmár Józsi bácsihoz hasonló szorgalmas, tervezgető ember. Ha tavaly 278 166 forinttal növekedett a közös vagyon, akkor az idén a nagyobb lendülettel dolgozó falu még jobban megnövelheti közös boldogulásának alapjait. Már az idén többet termelni, mint amennyit tavaly termelt a falu — ez a gondolat foglalkoztatja az embereket Az új tagok 47 tehenet. Ti növendékmarhát, 62 lovat, 17 csikót, 30 ökröt és 100 birkát hoztak a közösbe. Jelenleg a régi és az új tagság az istállók rendbehozásán dolgozik, mert szeretnék az állatokat minél hamarabb összehozni. A tagság szép tervek megvalósítását szeretné az idén. Terveznek egy 100 férőhelyes istállót, amelyhez az építkezési költségeket, anyagokat túlnyomórészt saját erőből biztosítják. A nógrádkövesdi kőbánya dolgozói segítenek a tagságnak egy kőbányát nyitni, ahonnan az építkezéshez biztosítanák a követ. A tagság hálás a bányászoknak, akik fáradságot nem ismerve segítenek a galgagu- taiaknak közös gazdaságuk kialakításában. Természetes a külső segítség, akármilyen szívesen is adják, kevés lenne a gazdaság felvirágoztatásához, ha a tagság nem szorgalmazná azt. Most, hogy a munkaszervezeteket kialakították, már látható, a közös munkával különösebb baj nem lesz, hiszen a három növénytermelési brigád ura lesz a szántóföldi munkáknak. Az állattenyésztéssel egy brigád foglalkozik majd. Jelenleg a vetőmagvakat most veszik számba. A tagok most hordják be a közösbe, azért ez a nagy sürgés-forgás a termelőszövetkezet portáján. De még nagyobb sürgésforgás lesz a faluban néhány nap múlva, amikor vagy 60 fogattal megkezdik a trágya kihordását a tagok udvaraiból. Ez lesz csak az igazi első közös munka, amelyhez hasonlót nem láttak még a galgagutaiak. — Kata —
