Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)

1960-03-09 / 20. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÜJ8AG 1960 március 9. Á termelőszövetkezetek aktív támogatói a földművesszövetkezetek a salgótarjáni járásban 26 MILLIÓ FORINTTAL TÖBB 10 EZERREI. TÖBB KST-TAG 67 682 NYERTES TAKARÉKBETÉT az OTP 1959. évi mérlege Sajátos viszonyai vannak a salgótarjáni járásnak. Föld­rajzi fekvése, gazdasági jel­lege megkülönbözteti megyénk többi járásától. Ebben a já­rásban már erősen túlsúlyba jutott a szocialista földtulaj­don és az emberek új életet kezdtek. Férfimunka volt eddig el­jutni, de a nehezebbje még hátra van. A megszilárdítás. A szervezési időszakban — és jelenleg is — a járás földművesszövet- ke'eti dolgozói is jel n- tékeny segítséget nyújtot­tak az új életforma ki­alakulásához. Annak idején a választ­mányi ülésen beszélték meg a tennivalókat a Földműves­szövetkezetek Járási Központ­jánál. A múlt évben a már­ciusi határozat szellemében folytatták korábban megkez­dett munkájukat A munka előrehaladásával és az újabb­nál újabb eredmények meg­születésével változott a föld- múvesszövetkezetek tevékeny­sége is a községekben. Az egyéni gazdálkodást elősegítő fmsz-ek egyre inkább a közös gazdálkodás aktív támogatóivá váltak. A szervezés idején sok föld­del rendelkező földművesszö­vetkezeti tag belépett a ter­melőszövetkezetbe. Példát mutattak a vezetőségi tagok is. A járásban dolg'Zó föld­művesszövetkezeti tagság 60—70 százaléka lénett be a termelőszövetkezetbe. Ezen túlmenően a földmű­vesszövetkezeti dolgozók a legkülönfélébb segítséget nyújtották a kialakulóban levő és a már megalakult ter­melőszövetkezeteknek. A nagyüzemesítés gazdasági kö­rülményeinek megteremtésé­ben az építkezések elősegí­tésében tevékenykedtek. Az istállók és egyéb gazd sági épületek felépítésénél az fmsz- tagok és a vezetőségi dolgo­zók jó munkát végeztek. Tár­Az influenza vírus akut. fertőző légzőszervi megbete­gedést okozhat, amely külö­nösen a kora tavaszi és őszi hónapokban nagyobb számú, járványszerűen fellépő meg­betegedésekben, egyes évek­ben világrészekre kiterjedő pandaemiákban is jelentkez- kezhet (világméretű járvány). E járványokra vonatkozóan már a XV. századtól kezdő­dően vannak feljegyzések. Körülbelül 30-32 ilyen nagy influenza-járványról tudunk, melyek közül a legnagyobb az 1918-19. év ún. „spanyol” jár­vány volt, amely , egymagá­ban több halálos áldozatot követelt. mint az első vi­lágháború. Magyarországon a legutóbbi években — 1597-ben az ún. „ázsiai in- fluenza”-járvány s az 1959-es év elején fellépett járvány során észleltek igen nagyszá­mú megbetegedést. AZ EGY-KÉT NAPOS LAPPANGÁS után hidegborzongással, fej­fájással, izomfájással, huru- tos tünetekkel kezdődő be­tegségre rendkívül gyors ter­jedése jellemző. Kórokozóját, az influenza vírust 1933-ban fedezték fel Smidt, Andrewes és Laidlaw, s komolyabb ta­nulmányozása csak azután vált lehetségessé, hosv meg­találták a vadászmenyétben azt a fogékony kísérleti ál­latot, mely az influenza ví­rusával fertőzhető és keltett tyúktojásban a vírus szapo­rítására alkalmas élő szöve­tet. E tudományos felfedezés­nek köszönhető, hogy ma már ismereteink igen sok irányúak a betegség kóroko­sadalmi munkában közel 500 munkanapot dolgoztak járási viszonylatban. Elősegítették az új gaz­dasági forma konszolidá­cióját azzal is, hogy előny­ben részesítették a tsz-ek igényeinek kielégítését. Karancskesziben például a melegágy építéshez ablak kel­lett. A meglévő készletet át­adták a tsz-nek és ami még hiányzott röviden megszerez­ték Soronkívül szerzett ön­tözéshez szükséges alkatré­szeket a földművesszövetke­zet a kísterenyei tsz-igények kielégítésére is Segítettek az­zal is az fmsz-ek, hogy a ter­melőszövetkezetekkel kötöttek fuvarozási szerződést. Tavaly a nyár folyamán mozgóárusokat irányítottak legtöbb községben a földekre. Ezeknél az árúsoknál vásárol­hattak a földeken dolgozók. A mozgóárusok hűsítű italok­kal is ellátták az aratókat, rsénlőket. Különösen jól mű­ködtek ezek a mo-góárudák Karancslapújtőn és Bámán. A termelőszövetkezeti gaz­daság megerősödését segítette elő az is, hogy azoknak a termelőszövet­kezeteknek, amelyek kér­ték, átadták az fmsz-ek tulajdonában levő daráló­kat. Közel 10 daráló került a táZ- ek tulajdonába. A kezdeti ne­hézségeken segítette és segíti át a termelőszövetkezeteket a kisgépkölcsöhző park szétosz­tása is. Több termel őszövet­kezetnek már juttattak ezek­ből a kisgépekből — iókapa, lósereblve, vetőgép, fűkasza, csígatriőr stb. — és ami még az fmsz-ek tulajdonában van azt is megkaphatják a tsz-ek jutányos áron. A különböző jellegű anyagi segítségen túl szellemi segít­séget is nyújtottak az fmsz-ek mind a mezőgazdasági mun­kát, mind az adminisztratív munkát illetően. Mezőgazda- sági szakemberekkel kevésbé tudtak a földművesszövetke­zójára, s annalk terjedésére vonatkozóan. Elsősorban em­beri kórokozó s az ember fogékonysága szempontjából az orr nyálkahártya állapo­ta jelentős tényezője. Szö­vődmény mentesen aránylag enyhe megbetegedést okoz, s a megbetegedéshez társuló szövődménye, elsősorban tüdő- gyulladás baktériumos társ- fertőzések eredményei s kü­lönösen a csecsemő- és öreg­korban súlyosabb lefolyású­nk. A betegséget elsősorban a klinikai tünetek és járvány­ügyi megfigyelések alapján ismerik fel. A cseppfertőzés útján tör­ténő megbetegedés leggyako­ribb az 5—9 éves korúak kö­zött. A betegség gyors terje­désében a vírus virulenciája mellett a lakosság védettségi állapota (immunállapota) a legjelentősebb tényező. Az influenza vírusára ha­ló gyógyszerrel nem rendel­kezünk. A baktériumokra ható, vegyi gyógyszerek, che- motherapeutikumok (sulpho- namidok), antibiotikumok (penicnlin stb.) az influenza vírusára nem hatnak, Így é betegségnek sem a megelőzé­sét, sem a gyógyítását nem várhatjuk e gyógyszerektől s csupán a szövődményes ese­tekben az azokat előidéző baktériumos társfertőzők el­lep hatásosak. ANNAK ELLENÉRE, hogy az influenza kórokozó­ját közel három évtizede is­merjük és világméretekben is legszélesebb kutatómunka folyik megelőzési módszerei­nek kidolgozására, még min­zetek segítséget nyújtani bár­hol is, mert ebben a járásban nem volt a földművesszövet­kezeteknél agronómus. Csu­pán a járási agronómus nyújt­hatott segítséget a termelő- szövetkezeteknek. Az elmúlt évben öt hónapig volt kinn például a járási agronómus a ceredi és a zabari termelő szövetkezetnél. E két termelő- szövetkezet kezdeti gondjait segített könnyíteni. Adminiszt­ratív vonatkozásban a leg­több földművesszövetkezet se­gítette a termelőszövetkezetet. Az új tsz-eknél segítettek a fmsz-i dolgozók a könyvelés megindításánál, a különböző és az ügyrenddel kapcsolatos tennivalók elvégzésénél. Leg­több helyen a szövetkezeti ügyvezetők végeztek áldoza­tos munkát. Több szakembert telje­sen átadott, illetve átad a földművesszövetkezet a termelőszövetkezetnek. A nádújfalusi földművesszö­vetkezettől kapott Cered tsz elnököt, a zabari fmsz fő­könyvelője a község termelő­szövetkezetében dolgozik ez­után. S lehetne sorolni a segít­ségnyújtás egyéb formáit is. A járásban a legjobb kapcso­lat az fmsz és a tsz között Mátraverebélyen alakult ki. A tsz alakulásakor az fmsz vezetőségi tagok írták elő - szőr alá a belépési nyilatko­zatot. A zárszámadási mun­káknál is jelentős segítséget nyújtottak az fmsz-ek Ho- mokterenyén és Nádújfalun például az fmsz segédköny­velője nyújtott aktív segít­séget. A nehezebb munka tehát még hátra van De a föld­művesszövetkezetek a jövő­ben is hathatós segítséget kí­vánnak nyújtani a tsz-eknek, A most folyó küdött- és köz­gyűléseken megvitatják az eddigi eredményeket és a megszilárdítás szellemében folytatják a munkát. Pádár András dig nem rendelkezünk meg­felelő tartós hatású, széles körben bevezethető védőoltó­anyaggal. így annál nagyobb annak a jelentősége, hogy a csepp­fertőzések leküzdését szol­gáló közegészségügyi rendsza­bályokat fokozottabb mérték­ben tartsuk be, amikor az influ­enza járványszerű elterjedé­sével számolnunk kell. Ezek az egészségügyi rend­szabályok: Gondoskodni kell gyakori szellőztetésről lakásunkban és munkahelyeinken. Szabad levegőn sokat tartózkodjunk. Mértékletes és sportszerű életmóddal fokozzuk ellen­álló képességünket. Náthás, hurutos, influenzás beteget ne látogassunk. Köhögéskor, tüsszentéskor zsebkendőt használjunk és azt gyakran váltsuk. Kerüljük a zárt le­vegőjű, zsúfolt helyeket. Gyakran mossuk kezeinket, de zsebkendő használat után minden alkalommal. Megbe­tegedés esetén forduljunk orvoshoz. AZ EGÉSZSÉGÜGYI KORMÁNYZAT és tanácsaink közegészség- ügyi szervezete jelenleg is a legszélesebb körű intézkedé­seket foganatosítják egy eset­leges fellépő influenza-jár­vány terjedésének megaka­dályozására, a megbetegedé­sek számának csökkentésére, a lakosság felvilágosítására — de a rendszabályok és in­tézkedéseik csak akkor hoz­hatják meg a kívánt ered­ményt, ha egész társadal­munk, annak minden egyes tagja messzemenően magáévá teszi és elősegíti azokat. Az Országos Takarékpénz­tár feladata, hogy sokirányú szolgáltatással álljon a la­kosság rendelkezésére. Immár a dolgozók ezrei győződnek meg arról, hogy a Takarék- pénztár jóbarátja, segítője ter­veik megvalósításában, akár kölcsönnyújtással, akár taka­rékoskodásra való neveléssel, vagy ezen keresztül magával a takarékoskodással... Egyik cél megvalósítása után meg­születik egy másik elgondo­lás, egy újabb terv, annak érdekében, hogy még szebbé, barátságosabbá tegyék ottho­nukat. A sokirányú szolgáltatás között is elsősorban meg kell említenünk a pénzzel való "takarékoskodást. A céltudatos takarékoskodás átformálja a gondolkodást, rendet hoz a takarékoskodó házatájába, Gyuriska Bálintot az utóbbi időben mindenki úgy ismer­te nemcsak Zagyvarónán, ha­nem munkahelyén, a Vasöt- vözetgyárban is, hogy feldúlt, zilált életet él, többet költ italra mint megélhetésének biztosítására. Bekövetkezett ez abból is, hogy hosszú idő óta rendezetlen családi élete, s abból hogy az italt sokkal többre becsülte, mint önma­gát. A. mértéktelen italozáshoz pedig pénz ’ kell, és kellett Gyuriska Bálintnak is. Havi fizetését rendszerint a kocs­mákban hagyta, ezért nem­egyszer fordult Singlár István, ugyancsak zagyvarónai lakos­hoz kölcsönért. Singlárék — ha tehették ki is „segítették” Gyuriskát, neki pedig az útja ismét a kocsmába vezetett: Február 20-án éjjel történt. Singlár Istvánék is éltek a farsangolás adta szórakozási lehetőséggel, s részt vettek a vízválasztón rendezett farsangi mulatságon. Gyuriska is látta, hogy Singlárék vidáman töl­tik az estét, szórakoznak. Gyuriskának ezen az éjsza­kán sem volt pénze, pénzre volt szüksége. A terve rövid idő alatt elkészült. Mivel Singlárék többször adtak szá­mára kölcsönt — nem vob nehéz kitalálni, hogy hol is tartják a pénzt. Az éjszakai órákban „meglátogatta” Sing­lárék lakását — tudva azt, hogy otthon nem tartózkodik A Vöröskereszt életéből Az egészségügy javítása érdekében a cigányok között is fáradságos és állandó fel- világosító munkát végez a megyei vöröskereszt és a Nőtanács szervezete. A na­pokban az Iskola utcai álta­lános iskolában a legvesze­delmesebb gyenmeíkibetegsé- gekről, a megelőző oltások rendkívüli fontosságáról ren­deztek számukra nagyszámú érdeklődő előtt ismertető elő­adást. A 33. sz. Autóközle­kedési Vállalat autószerelőt felvesz. Jelentkezni le­het naponta a vállalat műszaki osztályán. (104) Azonnal beköltözhető családi ház: két szoba, konyha, speiz, 700 négyszögöl gyümölcsössel el­adó, Kovács András, Ta'r, Ár­pád út 1. (122) Kétszemélyes rekamiék, fotelek, székek kiváló minőségben, fize­tési könnyítéssel: Gyarmati kár­pitos, Budapest, VII., Nagymező u. 41. (88) munkahelyére, egyszóval ren det teremt egész életében. A takarékoskodás egyre nö­vekvő kiszélesítését bizonyít­ja az a tény, hogy a lakosság takarékbetéte 1959 év folyamán megyénk területén több mint 26 millió forinttal emelkedett és ugyanakkor a betétesek száma is közel 6000 fővel gyarapodott. Múlt évben 16 Kölcsönös Se­gítő Takarékpénztár alakult meg az üzemekben és ez­zel az év végén már 87 KST működött összesen 10 ezer taggal. A KST-k közel 10 millió forintot gyűjtöttek ösz- sze és tagjaik részére 7 millió 346 ezer forintot kitevő rö­vidlejáratú kölcsönt folyósí­tottak. A takarékoskodók száma eb­senki, s az éléskamra ablakán bemászott a szobába. Gyu­riska nem kevesebb, mint 1300 forint készpénzt vitt el a lakásból, korábbi jótevőjé­től. Ezután Gyuriska — zse­bében az így szerzett pénz­zel — visszament a bálba, a kocsmába, s egy éjszaka azonnal 600 forintot költött italra. Gyuriska Bálintot a rend­őrség 24 óra leforgása alatt kézrekerítette, s az 1300 fo­rintból még meglevő 700 fo­rintot is megtalálta Gyuriska lakásán, az ól tetején. Gyuriska Bálint — akit a társadalom kiközösít maga közül — most előzetes letar­tóztatásban várja méltó bün­tetését. ben az évben is tovább nő. Az elmúlt két hónap alatt 11 millió forinttal nőtt a betétállomány, és további 20 százalékkal a KST-tagok szá­ma. A tanulók közel 80 szá­zaléka gyűjt takarékbélye­get. Ha a takarékoskodók szá­mát a lakosság számához vi­szonyítjuk, megállapítjuk, hogy minden 4 lakosra jut egy betétes. Az OTP üzletágai között igen népszerű a sportfogadási és lottó játék. A salgótarjáni és a balassagyarmati kiren­deltségeken, valamint az al- bizományosokon keresztül kö­zel 4 millió darab szelvényt vásároltak a megyében. A szerencse több alka­lommal kedvezett a nóg­rádiaknak. 67 682-en nyer­tek és az év folyamán többek közö‘t 32 fogadó ért el a lottóban 4 talá- la ot. 81 tagadó tárgy- nyereményben részesült, (öröklakás, motorkerékpár, zongora stb.) Több nyertes 2—3 találatot ért el. A ki­fizetett nyeremények össze­ge közel 4 millió forint voU. A múlt év folyamán 1109 lakás készült el OTP kölcsön segítségével. Ebben az évben is változatlan feltételek mel­lett az építkezni szándékozók rendelkezésére áll az OTP; Az elmúlt évben 16 község részére több mint 2 millió forint községfejlesztési hitelt folyósítottak villamosításra, kultúrház, orvosi lakás épí­tésére stb ... Az áruvásárlási kölcsönakció keretében közel 5000 dolgozó részére nyújtott hitelt televízió, rádió, motor- kerékpár, tűzhely stb. vásár­lására. Elmondható, hogy az OTP rendkívül értékes, sokoldalú és fontos szerepet tölt be a lakosság egyre fokozódó igé­nyeinek kielégítésében. Vemhes kocájára kössön kocatartási és siildőnevelési szerződést Leszerződhető minden vemhes koca! Szaporulatából az elléstől számított 4—8 hónap múlva a szerződésben vállalt 2—6 darab süldő szál­lítandó 40—60 kg közötti súlyban, melyekért a mindenkori állami szabadárnál kg-ként 50 fillérrel többet fizet az Allatforgalmi Vállalat. Legalacsonyabb átvéteti ár: 40—60 kg között fehér hússüldő 15,50 Ft/kg •10—60 között húsjellegű süldő 15,— Ft/kg 40—60 kg között mangalica süldő 14,50 Ft kg Koca darabonként 600,— Ft kamatmentes előleg! Részletes felvilágosítást Kirendeltségeink és körzeti felvásárlóink adnak. PEST—NÖGRAD MEGYEI Allatforgalmi v. (119) ú j li a uxj l emezekkel! A legújabh mikró és normál tánc- és művész- lemezek kaphatók a szaküzletekben. (139) ORVOSI VÉLEMÉNY AZ INFLUENZÁRÓL: Leghatásosabb „gyógyszer“ a szabadlevegő---------------------------------------­Me glopta jótevőjét — AHOVÁ A MÉRTÉKTELEN ITALOZÁS VEZET —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents