Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)
1960-02-20 / 15. szám
I960- február 20NÓGRÁDI NEPÜJSAG 3 Drága farsang az AKÖV-nél Azt mondja a magyar közmondás, hogy minden jó, ha a vége jó. Jó akkiír, ha az ember idejében abbahagyja, s a szórakozást nem a dőzsöléssel, a felelőtlen cselekedetekkel keveri össze. Szombaton éjszaka - többek között - a 33-as számú Autóközlekedési Vállalat dolgozói is a vállalat kultúrhelyiségében farsangi bált rendeztek. Többen még vasárnap délelőtt is folytatták a szórakozást. Voltak emberek, akiknek az volt a kívánságuk: márpédig délután 3-kor gyalog nem mennek be a városba, itt a; tartalék autóbusz, szállítsa az be! őket. Mindjárt jelentkező is! akadt az utóbusz vezetésére; Nagy Zoltán forgalmista szemé-; lyében, mivel a gépkocsi veze-1 tője, Dudok Béla már nem vál-! lalta azt, - több italt fogyasz- < tott a kelleténél. Nagy Zoltán j ugyancsak ittas volt, ráadásul jo- J gosítvány és menetlevél nélkül in- \ dúlt városkörül) útjára, — annak i ellenére, hogy a szolgálatos! portás nem akarta az autóbuszt < kiengedni. De Nagy Zoltán uta-, sítására, - „Parancsolom, nyissa < fel a sorompót!” - erélyes fel- < szólítására a busz elhagyta a telepet. Száguldott az autóbusz Salgótarjánban, a Rákóczi utcán. Nagy Zoltán egyre bizonytalanabbul vezetett, egyre sűrűbbek lettek szeme előtt a villanyoszlopok. Egyszer egy hatalmas ütés, a villanyoszlop a betonaljzattal együtt kitölt, az autóbusz meg irányt változtatott a túloldali járdára, s egyszerre leállt. A GA 42—51-es forgalmi rendszámú autóbuszban mintegy 9000, a villanyoszlopban pedig csaknem 3000 forintos kár keletkezett. Ez a farsang bizony rosszul végződött az AKÖV-nél, s ha már ilyen hosszúra nyúlt, drága is lesz az.- SO Nagyobb figyelmet a szén kalória értékének növelésére Hasznosítsuk jobban a társadalmi ösztöndíjat Nem egyszer volt már arról szó, hogy milyen káros más iparágban is, de elsősorban a szénbányászatban a meny- nyiségi szemlélet. Erre a jelenségre lapunk hasábjain is felhívtuk a figyelmet — talán még időben, január első felében. Akkor is azt mondtuk: a mennyiségi terv teljesítése mellett elsősorban arra törekedjenek szénbányáink vezetői, hogy javítók a szén minőségét, tegyenek meg mindent azért. hogy csökkentsék az önköltséget, nem utolsó sorban pedig hasznos műszaki intézkedésekkel fokozzák a termelékenységet. Mind ez nem új szénbányáink vezetői előtt sem, sajnos a januári mutatók mégis azt bizonyítják, hogy egyes vezetők képtelenek lemondani a mennyiségi szemléletről, s a termelékenység növelése, nem utolsó sorban pedig a minőség kárára túlteljesítik előirányzatukat. így volt ez januárban ás, amikor a tröszt 8,149 tonna szenet termelt havi előirányzatán felül, de nem teljesítette összüzemi teljesítményét, s nagyon messze elmaradt az előírt kalória terv teljesítésétől is, — holott a nógrádi szénmedencétől elsősorban minőségi szenet vár az ország. Feltétlen érdemes erre a jelenségre felfigyelni. Bányászaink egyéni vállalásaikban csaknem mindenütt előtérbe helyezték a szén fűtőértékének javítását, a tröszt is 2 kalóriás túlteljesítést vállalt, ennek ellenére januárban 35 kalóriával rosszabb szenet termeltek, mint azt kérték a tröszttől, a vezetőktől, a bányászoktól. Nagyon súlyos például a nagybátonyiak lemaradása, nem kevesebb, mint 134. vagv a mát.ranovákiak termelése: 86 kalóriával romlott az év első hónapjában a szén fűtőéntéke. Pedig lehet minőségi szenet termelni. Lehet, csak akaA kohó- és gépipar valamennyi üzemében megkezdődött az idei bérszerződések előkészítése, amelyek részletesen feltüntetik a vállalat bérezési formáit, továbbá azt. mennyi bér jár egy-egy munkakör dolgozóinak. A szakszervezeti bizottságok elnökei és a vállalatok vezetői legkésőbb április 1-én írják alá az új szerződéskötéseket. 20 000 tonnás túlteljesítést vállaltak a nógrádkövesdi kőbányászok A nagyméretű út- és vasútépítés 1960-ban nagyobb feladatok elé állítja a Nógrádkövesdi Kőbánya Vállalat dolgozóit is. Ebben az évben 40 000 tonna zúzott kővel kér többet népgazdaságunk a bánya dolgozóitól, mint 1959-ben. A bánya fizikai és műszaki dolgozói felmérték adottságaikat, s termelési tanácskozásaikon úgy döntöttek,, hogy sokkal többet, 20 000 tonnás vállalásukkal együtt 60 000 tonna követ adnak az utak, vasutak építéséhez, mint az elmúlt esztendőben. Bár a bánya januári termelési eredménye nem valami kitűnő, nem tudták havi előirányzatukat teljesíteni, a februári teljesítmény azonban már biztató, arra enged következtetni, hogy a nógrád- kövesdiek állják is szavukat. Januárban még sokat kellett dacolniok a hideg, kemény téllel, akadozott a kötélpályái szállítás stb. De februárban, amikor ezek a természeti nehézségek megszűntek, túlteljesítik tervüket, február 17-ig már 2200 tonna zúzott követ termeltek havi esedékes előirányzatukon felül. A két bánya, a berceli és a szandai versenyében jelenleg magasan a szandaiak vezetnek. Itt ugyanis megjavították a szállítókötélpálya állványait. sőt javított csillékkel szállítanak azon. Így a kötélpálya szállítási kapacitását 23 százalékkal növelték, s a korábbi 30—35 csille helyett most 51 csillét forgatnak a szállító kötélpályán. Így érhették el a szandai bánya dolgozói, hogy a január havi 118,9 százalékkal szemben február eddig esedékes havi tervét már 147,7 százalékra teljesítették. A kohó- és gépipari minisztérium, a vasas és a kohász szakszervezet irányelveket dolgozott ki az 1960-as bérszerződésekhez, s ebben megállapítják, hogy a vállalatok és a dolgozók közötti szerződéskötések kétesztendős tapasztalatai igen kedvezőek. Helyesnek bizonyult az a rendelkezés, hogy a legmagasabb teliesít- mény esetén is legfcliebb 40 százalékkal, egyes munkakörökben nedig ennél is kisebb mértékben haladhatja csak meg a munkabér a dolgozó személy alapbérét. Ez a módszer elejét veszi a mennyiség hajszolásának és a minőség javítására, technológiai előírások megtartására ösztönöz A minisztérium és a szak- szervezet irányelvei felhívják a vállalatok vezetőit, hogy ne tűrjék meg az elavult, laza normákat. Ezzel elkerülhetik az igazságtalan Bérfeszültségeket, és a felszabaduló összegeket a kiváló eredményt elérő dolgozók bérezésére fordíthatják Gyakori a visszásság a premizálásnál is. Sokhelyütt nem tisztázták, hogy ki, milyen eredményért és mely időpontban kaphat prémiumot. Ezért a bérszerződésnek tartalmaznia kell a vállalat egészére és az egyes munkakörökre vonatkozó prémiumfeltételeket, továbbá az összegek nagyságát, kifizetésének időpontját. Helytelen, ha csak a termelés irányításában közvetlenül résztvevők kapnak prémiumot, jutalmazni kell azokat a technológusokat, szerkesztőket és egyéb dolgozókat is, akik jelentősen hozzájárulnak a műszaki színvonal emeléséhez. A Salgótarjáni Acélárugyár gazdasági szerszámgyárának munkásai 440 tonna alapanyag megtakarítására vállalkoztak a felszabadulási munkaverseny indulásakor, hogy a mezőgazdaság megnövekedett szerszám- és alkatrészigényeinek kielégítésére 260 tonnával túlteljesíthessék mennyiségi tervüket. E jelentős alapanyag-megtakarítást úgy érik el, hogy a különféle gyártmányok: a fejsze, a kalapács, a vasvilla, a csákány stb. gyártásához szükséges anyagot az eddiginél pontosabb méret szerint vágják le. Sokszor előfordult ugyanis, hogy például az 50 dekagrammos szerszám készítéséhez 53—55, a 80 dekagrammos fejsze, vagy kalapács gyártásához 5—6 dekagrammal is nehezebb anyagot vágtak le a méretezéskor. Pedig a megrendelők csak a általuk kért súlyban vették át a gazdasági szerszámgyár készítményeit. A pontosabb méretezésből és az anyagelőkészítés megszorított ellenőrzéséből várható megtakarítás a gazdasági szerszámgyár meny- nyiségi tervének 260 tonnával való túlteljesítését teszi lehetővé. Ebből 10 ezer traktorekevasat, nagyméretű 12 kilogrammos boronatárcsát, ezer traktorekefejet és ezernél több traktorkapaszkodót gyárthatnak eredeti terveiken felül a Salgótarjáni Acélárugyár munkásai. OOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOe'GGOOOOOOGOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOG00000000090GOOGOOGGGOOOOOOOGO mini U.TTUL uipiuiK szaruul szamuoan oeszumui- tunk, vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között adták át a 250 férőhelyes, több mint egymillió 300 ezer forint értékű új szuhai művelődési otthont. Az avató ünnepségen részt vett Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter, megyénk országgyűlési képviselője, Pothornik József elvtárs, a Közmorál Bizottság tagja, a tröszt igazgatója, megyénk társadalmi és kulturális életének több képviselője. Virággal köszöntik a szuhai úttörők Czottner Sándor nehézipari minisztert. Már az avatási ünnepségen kicsinynek bizonyult, a művelődési otthon. Reszt veit az ünnepségen a falu apraja- nagyja, mindenki, aki társadalmi munkával segítette á művelődési otthon építését. Népviseletbe öltözött menyecskék az új művelődési otthon avatási ünnepségén. Átodték rendeltetésének a szuhai művelődési otthonirat kell hozzá, az kell, hogj bányásznak és vezetőn«! egyik fontos feladata a minőségi szén termelésének megteremtése legyen. Ezt bizonyítja a tnénkesi eset, ah-o 54 kalóriával, vagy a rónaial példája, ahol 12 kalóriává javították már januárban ii a szén fűtőértékét. Kétségtelen, hogy a szén minősége már lenn a bányában, a munkahelyen eldől. Eldől azzal, hogy a műszaki vezetők milyen munkahelyet biztosítanak a szenelőknek, eldől azzal, hogy lenn a bányában hogyan végzik a palaválogatást bányászaink. Fontos tényezője ennek természetesen az osztályozol válogatás is, Úgy gondolom, hogy ez meg is határozza a bányász és vezető feladatát a minőségi szén termeléséért foljyjtlatatt küzdelmünkben. —s i,_ Készülnek az idei bérszerződések meavénk kohó- és aéniDari üzemeiben A Salgotarjani Acélárugyárban a gyártás és gyártmány előrehaladásának megfelelően bizonyos módosításokat hajtanak végre a teljesítményszintekben. Bizonyos változás történik a bérszerződésben a Vasötvözetgyárnál is. A Tűzhelygyárban a bérszerződés elkészültével felettes szerve, a Zománcinari Művek összesíti azt. Valamennyi helyen a szakszervezeti bizo+^ás?. maid az üzemi tanács vitatja meg az 1960. évi bérszerződést, ezután kerül sor az aláírásra a vállalat vezetősége és a szakszervezeti bizottság részéről. Még a múlt esztendőbei hozta meg a forradalmi mun kás-paraszt kormány a tár sadalmi ösztöndíjra vonatko zó kormányrendeletét. Esze rint elsősorban a hivatásér zettel, rátermettséggel rendel kező munkás-paraszt szülő) politikailag, erkölcsileg kifo gástalan magatartásé gyerme kei részére lehetővé teszi ál lamunk, hogy üzemi, intéz ményi, stb. munkahelyén, on nét kapott ösztöndíjjal foly tassa tanulmányait, elősegít ve a munkásosztály és pa rasztságunk felelős állások ban betöltött pozícióit. A kormányrendeletet külön bözőképpen fogadták egye: érintett hivatalok, intézmé nyék és üzemek. A megy< pedagógusai közül például í múlt esztendőben 13 fiata számára tették lehetővé ígj társadalmi ösztöndíj segítsé gével a továbbtanulást. Há rom embert taníttat továbt a megyei tanács is. De a; üzemekben, amelyek a legjobban érintettek volnánal ebben a kérdésben, nem ki elégítő a rendelet fogadtatá sa, nincs meg a kellő vissz hangja. Pedig nem rendelke zünk még annyi mérnökkel technikussal és szakmunkás sál. de műszaki gárdánk, szak munkásaink szakmai kultú rája sem a legmegfelelőbb Nagyon is szükség volna arra, hogy minél több ember' taníttassunk, neveljünk. Nézzük csak meg nagyüzemeinket. Az acélárugyárbar 21, az üveggyárban 11, a tűzhelygyárban 8, a vasötvözet- íyárban 3, az építőipari vállalatnál mindössze 16 mérnökünk van. A mérnökök átlagos életkora alacsony, többségük csak pár éves gyakor- ati tapasztalattal rendelkezik Szakmai felkészültségük, úméleti tudásuk sem a leg- cielégítőbb még. Ugyancsak sz alacsony színvonal a jelemző az öt ipari vállalal !76 technikusára felkészültségükre és gyakorlottságukra vonatkozóan. A műszaki ál- ományi létszámnak csak a éle rendelkezik mérnöki, 'agy technikusi felkészültségiek Van ahol még ez az arány incsen meg. Ezek az adatok is arra kell, hogy késztessék ipari üzemeink párt-, szakszervezeti, gazdasági vezetőit, hogy gondoskodjanak a kellő utánpótlásról, növeljék tovább a műszakiak arányát, gondoskodjanak rendszeres szakmai továbbképzésükről. Erre igen megfelelő eszköz lenne a már előbb is említett társadalmi ösztöndíj rendszere. Hogy a nagyon érdekelt vállalat, intézmény elküldené arra legmegfelelőbb fiatalját, munkását, egyetemi vagy egyéb tanulmányok folytatására. Támogatná anyagilag, hiszen éppen ezt biztosítja a társadalmi ösztöndíj rendszer. De ne elégedne meg csak anyagi támogatással. Figyelemmel kísérné állandóan a tanulmányokat folytató ember tevékenységét, segítené, támogatná az ösztöndíjas erkölcsi, poétikai fejlődését is. Az acélárugyárban most foglalkoznak ezzel a problémával, tanulmányozzák, egymással vitatgatják a párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetők e fontos kormány- rendelet megvalósításának módozatait. Az építőipari vállalatnál meg az a helyzet, hogy ott szívesen küldenének, csak lenne kit. Nincsen vállalkozó a továbbtanulásra. Helyesen szervezik meg a továbbtanulást az Erőműben, taníttatnak, embereket a Bányagépgyárban is. Pedig annyira közös ügyet szolgál ez a kormányrendelet, hogy megvalósításával nemcsak az illető üzem, intézmény járna jól, hanem az egyén maga is, aki él azzal a lehetőséggel, hogy a társadalom támogatásával tanult, művelt emberré váljon. Bár a múlt évben jött ki ez a kormányrendelet, még most sem volna késő foglalkozni helyi megvalósításának módozataival, egyes üzemekben és egyéb munkahelyeken. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy munkásosztályunk vezető szerepét az értelmiségi utánpótlásban is biztosítani tudjuk életünk minden területén U. M. Megtakarított anyagból 260 tonnás túlteljesítés
