Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)
1960-02-17 / 14. szám
1960. február 17. NÓGRÁDI NÍPÜJSÁG 3 A taxi és a taxaméter... A mind jobban feilőüő Salgótarján lakóinak jobb léte, a dolgozók igényeinek kielégítése feltétlen szükségessé tette, hogy a várost is ellássák taxikkal, örömmel tapasztaltuk, hogy a Tanács- köztársaság téri (volt Fő tér) taxiállomáson egyre több kockás jelzéssel ellátott gépkocsi sorakozik egymás után — s ha még nem is elegendő, de már van annyi, bogy így vagy úgy ki tudja elégíteni a város dolgozóinak igényét. No de most nem is arról van szó, hogy elég-e ez a kocsimennyiség, hanem inkább arról, hogy mennyit is kell fizetni egy-egy megtett út után. Mert ugyebár addig, amíg nem voltak taxaméterekkel ellátva a taxik, addig az utas nem is mérgelődött még akkor sem, ha érzéke azt diktálta, hogy becsapták. Nem akarok, nem is tehetem azt, hogy a becsületes gépkocsivezetőket megrágalmazzam, de néhány dolgot azonban éppen a tények birtokában megjegyezhetek. Mondjuk egy és ugyanazon úton -- és most csak kis kocsikról van szó — mindig más, más összeget fizet az utas, a szóbanforgó esetben 23 forinttól 36 forintig. És ez az, ami minden esetben érthetetlen. Mert mutathat a taxaméter 17 forintot, egyesek akkor is 30 forintot kérnek. Furcsább az, hogy 18 forintos óraállásnál már 36 forintot, a 20 forintos óraállásnál pedig 35 forintot kér a taxi vezetője. A szerencse egyes esetekben az, hogy ha az utas kifogásolja a nagy összeget, van olyan vezető, aki visszaad belőle 3.- forintot - bocsánat, tévedtem — mondja ő, s tovább hajt.- So — TOVÄBB FOLYIK A VETÉLKEDÉS A SZOCIALISTA BRIGÁD CÍM ELNYERÉSÉÉRT — A párt múlt évi márciusi határozata után szénmedencénkben 92 brigád 1175 tagja indult versenyre azért, hogy nemcsak a termelési eredményeikkel, hanem az életben tanúsított magatartásukkal, szakmai, politikai és társadalmi ismereteik gyarapításával elnyerjék a szocialista brigád címet Az elmúlt évi erdemények azt bizonyítják, hogy azok a brigádok, amelynek tagjai a szocialista brigád cím elnyeréséért küzdöttek, jó eredményeket értek el. Legtöbbjük túlteljesítette termelési előirányzatát, gyarapította szakmai, politikai ismereteit. Nagyon soitan közülük beiratkoztak az általános iskolákba, hogy mielőbb megszerezzék az általános iskola Vili. osztályának elvégzéséről tanúskodó bizonyítványt. Sokan azonban amellett, hogy termelési eredményeik nagyszerűek, nem teljesítettek sok más követelményt — mint például a politikai és szakmai továbbképzést, vagy az általános műveltség fokozását. Az elmúlt hetekben megtartott termelési tanácskozásokon — a gazdasági vezetés és a szakszervezet javaslatára bányászaink értékelték Egy kiállítás tanulságai... A közeli hetek egyik szombatján meglehetösen vegyes érzelmekkel fogadtak a Salgótarjáni Üveggyárban egy teherautóra való szállítmányt. A szállítmány tartalmát körülvevő bonyodalom és különböző vélemények számos érdekes dolgot takartak és takarnak. HÉT LÁDA ÜVEG VISSZAÉRKEZIK December és január hónapokban zajlott le Budapesten a VI. Magyar Képzőművészeti Kiállítás. Erre meghívót kapott az üveggyár is. Annak rendje lés módja szerint már egy jó esztendővel ezelőtt megkezdték a készülődést a tervezők, a legjobb üvegesek. Több évtizedes gazdag hagyományra, tapasztalatokra támaszkodhattak a szépművű, ízléses, itthon és a külföldön sokat keresett dísztárgyak készítői. Ma is számos országba jut el a Salgótarjáni Üveggyár sokféle terméke. A gyár jó hírnevének öregbítéséért, meg a saját becsületük miatt is MánMunka közben a Salgótarjáni Erőmű dolgozói Mint arról hírt adtunk, az I az évi nagyjavítás munkála- Erőmű dolgozói megkezdték | tait. Kadlót Béla és Galajda Jenő a bet'úvó ventillátort javítják. Mikus László és lakatos-brigádja munka közben. ezos József, Takács Géza, Gritz Viktor, Horváth Gusztáv és más elvtársak lelkiismereti kérdést csináltak a kiállításra való készülődésből. Lévainé, Szabó Erzsébet fiatal iparművész, aki itt, a gyárban végzi munkálatait és akit a gyár patronál, szintén nagy erővel, sok gonddal készült erre az alkalomra. A kiállítás megnyitását megelőzően több neves szakember járt a gyárban, akik elismerően nyilatkoztak több olyan készítményről, amelyet a kiállításra szántak az üveggyáriak. A kiállítás megnyitása után azonban a lelkesedés rohamosan megcsappant, a tervezők és azok is, akik az új elgondolásokat kivitelezik, értetlenül álltak az események t előtt. Mert abban a szállítmányban nem volt más, mint hét láda üveg, dísztárgy, amely a kiállításról érkezett vissza. A nagymennyiségű készítményből alig egy pár darab került a közönség elé a Műcsarnokban. A ZSŰRI, A TERVEZŐK — ÉS AZ IGÉNYEK Kutatva a történtek okát, mindjárt elöljáróban megállapíthatjuk, hogy a salgótarjáni üvegesek méltatlankodásában igen sok igazság van. A zsűri, amely a kiállításra kerülő dísztárgyak ügyében döntött, neves szakembereket foglal magában. Juhász László elvtárs, az Iparművészeti Tanács titkárságának vezetője a vele folytatott beszélgetés során mégis úgy nyilatkozott, hogy Salgótarjánból több olyan dísztárgy érkezett a zsűri elé, amely helyet érdemelt volna a kiállításon. Bár — véleménye szerint — erre a kiállításra első ízben most kerültek üvegáruk és már ez is nagy eredmény. Sajnos, a zsűribe nem hívták meg az iparigazgatóságot sem. A közönség elé kerülő dísztárgyak, illetve azok termelése tekintetében hozott döntésnek a jövőben még nagyobb szerepe van, hiszen rendelet mondja ki. hogy ezentúl csak a zsűri által jóváhagyott dísztárgyak kerülhetnek a hazai kereskedelemben a fogyasztókhoz. Lévainé, Szabó Erzsébet, aki nagyobb teret kapott a kiállításon, ugyan elvitte magával Budapestre a salgótarjáni üvegesek nagyszerű alkotó képességét, szakértelmét. De azok, akik hosszú éve, vagy évtizede foglalkoznak ezzel a munkával, sajnos, igen kellemetlen helyzetbe kerültek. Azok a tervezők, akik itt dolgoztak a Salgótarjáni Üveggyárban, idejük nagy részében a külföldi rendelésre termelt üvegáruk tervezésével foglalkoznak. Nincs idejük sok jó elgondolás kivitelezésére, új formák, modern változatok kutatására, megalkotására. Pedig számos szép üvegtárgy, újabban pedig a Gritz Viktor elvtárs által tervezett és Kanadába exportált, úgynevezett hutakész áruk bizonyítják, hogy alkotó kedvben nincs hiány, a szakmai hozzáértés, felkészültség is képessé teszi őket Szép dolgok megalkotására. Illetékes helyen olyan gondolat is felvetődött, hogy a kiálltással kapcsolatos döntés mennyire szolgálja majd hatásában a kereskedelem igényeinek jobb kielégítését. Az iparigazgatóságnál úgy látják, hogy a zsűri döntése nem fogja megfelelően elősegíteni a kereskedelem és a termelőüzemek kapcsolatának javítását, az igények jobb kielégítését. Ezért másirányú lehetőségeket keresnek. BEVÁLTÁSRA VÁRÓ ÍGÉRETEK Feltétlenül helyes lesz, ha a történtekből mind az iparigazgatóságon, mind a Salgótarjáni Üveggyárban, és az Iparművészeti Tanácsnál ' is levonnák a tanulságot. A gyárban nagyobb ambícióra, a régi szakemberek és az új iparművész hatékony együttműködésére., rengeteg tanulásra van szükség Igaz, bizony, hogy az üveggyár hosz- szú idő óta új dísztárgy üzemszerű gyártását nem vezette be. Az Iparművészeti Tanácsnál akkor járnak el helyesen, ha jobban ambicionálják a gyárak tervezőit, több elismerést adnak számukra és lehetőséget a fejlődésre. Az iparigazgatóságnak pedig meg kell találnia a módját, hogy a hozzátartozó termelőüzemek — és itt elsősorban a Salgótarjáni Üveggyárról van szó — a nemzetközi színvonalnak megfelelő szintet érjenek el, hogy a nyilvánosság előtt megkapják azt a kritikát és elismerést, amely a tervezők fejlődésének forrása. Ilyenirányú ígéreteket mind a három szervnél kaptunk, remélhetőleg rövidesen a gyakorlatban is tapasztaljuk azokat. Balogh Gyula Át-adták a forgalomnak az új önkiválasztó cipöbolt-olHétfőn reggel ünnepélyesen megnyitották és átadták rendeltetésének megyénk egyik legmodernebb árudáját, az önkiválasztó cipőboltot Salgótarjánban. A neonvilágítású, körül vitrines, korszerű anyagokkal díszített új boltban nyitáskor mintegy 400 fajta modell várt vásárlóra. A cipőbolt raktárában is új rendszer szerint helyezték el a cipőket, számozás szerinti elosztásuk megkönnyíti a gyors, pontos kiszolgálást. Az önkiszolgáló cipőboltban 6300 pár cipő vár vásárlóra. A kiskereskedelmi szervek ígérete szerint legalább ilyen választékot állandóan biztosítani fognak az új árudában. Legyen gazdaságos az 1960-as esztendő Tanácskoztak a KTSZ-ek elnökei Elnökségi ülést tartott a napokban a Kisipari Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetsége. Az elnökségi ülésen egyebek mellett megvitatták az 1960-as év feladatait és az ezzel kapcsolatosan felmerülő problémákat. Értékelték a revizori munka során felmerült néhány pénzügyi és számviteli problémát, valamint a revízió egyéb eredményét. Legfőbb feladatul azt szabták meg, hogy az idén is biztosítani tudják a szövetkezetek gazdaságos működését. Ennek érdekében meg kell- tenni mindent a napi nyolc órai munkaidő jó kihasználásáért. Ugyancsak fontos feladatnak számít a termelői létszám megoldása is, hogy a meglehetősen szűk létszámkeret túllépése nélkül tudják beszervezni a kisiparosokat. Fokozottabb gondot kell fordítani arra is, hogy az idén ne lépjék túl a szövetkezetek a termelői béreket. Igen fontos feladat az idén az is: hogy fokozottabb gondot fordítsanak a szövetkezetek anyagellátásának biztosítására, hogy átmeneti anyaghiány ne gátolja a KTSZ-eket terveik teljesítésében. Részletesen megvitatták a vasiparban, a bőrruházatban, a faiparban, a textiliparban, az építőiparban és a műanyagiparban adódó legfontosabb feladatokat. Az 1959-es gazdasági év eredményei, — amelyet adatokkal a számok tükrében is bemutattak — arról tanúskodtak, hogy a kisipari termelőszövetkezetek egyre biztosabb lábon állnak. A hozzászólások során sok hasznos javaslat hangzott el, mind a feladatok megvalósítását célozták. Így például a termelékenység emelése érdekében tapasztalatcsere látogatásokat terveznek. Minden eszközzel fellépnek a spekulánsok ellen, hogy átmeneti anyaghiány esetén ne lehessen „fekete csatornán’’ magas áron hozzájutni az anyagokhoz. Megvitatták a szövetkezeti elnökök, a kisiparosok beszervezésének problémáit, hogy KTSZ-be irányításuk mellett egyre több kisiparosnak segítsék elő ők is a szocialista mezőgazdaságba kerülését. Hasznosnak értékelte az értekezlet azt is, hogy egyes most felszabadult segédek szakmai tudásuk tökéletesítése érdekében már jólmenő üzletbe, KTSZ-be mennek pár hónapos gyakorlatra, stb. Az elnökségi ülésen ezután megvitatták a termelői és nem termelői bérezés problémáit. Tíz brigád nyerte el a szocialista címet a szénbányászatban — TOVÁBB FOLYIK A VETÉLKEDÉS A SZOCIALISTA BRIGÁD CÍM FT NYERÉSÉÉRT — Á munkásellátásról ♦ { A Munka Törvénykönyve, ♦ miniszteri rendeletek biztosítják, hogy egyes munkakö- j rökben» munkaruhát, védőru- 5 hát, egyenruhát, védőételt és »védőitalt kell a dolgozóknak ♦ biztosítani. Sajnálatos tény í azonban az, hogy egyes vál- | lalatoknáil, üzemeknél elha- jnyagolják e fontos rendelet i betartását, sok szabálytalanságot követnek el elsősorban } a munkaruhák kiadásánál. | Ezeknek a szabálytalansá- t goknak szülőágya az, hogy | nem vezetik rendszeresen a ♦munka- és védőruhák fel- j használásának idejét, — leg- «többször a dolgozó kárára. | Így van ez a Szénbányászati I Tröszt egyes üzemegységeid • nél is, ahol azért, mert a } raktárakban nem megfelelő I méretű ruhát tárolnak, a * dolgozók 2-3 hónapos késéssel | jutnak a munka, illetve a t védőruhához Mizserfán, Ká- | nyáson csakúgy mint Szo- frospatakon, vagy a Zagyva- S pálfalvi Bányagépgyárban. A ; Zagyvapálfalvi Üveggyárban 1 nem tüntetik fel sehol, hogy I melyik dolgozónak mikor jár í le a munkaruha kihordási | ideje. Amikor kiadják a I munkaruhát, csak évszámot | jelölnek meg, a hónapot és 1 napot mellőzik — de az át- I vételt sem . igazoltatják a i dolgozókkal. Mivel a nyíl- I ván-tartás hiányos, így for- | dúlhat elő olyan is, hogy {nem rendelkeznek megfelelő I mennyiségű és méretű mun- | karuhával, a dolgozók későn * kapják meg az újat. Ilyen szabálytalanságokkal találkozhatunk a Salgótarjáni I Tűzhelygyárban is, ahol még azt sem lehet megállapítani, ki állította össze, ki hagyta jóvá a munkaruhák járandóságát. A szabálytalanságok sorozatát lehetne leírni annál a 25 vállalatnál, amelyet a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az elmúlt hetekben vizsgált meg a dolgozók »munkavédelmi ellátottsága I szempontjából. Több üzemben | nem fordítanak arra sem I gondot, hogy a raktározásnál I megvédjék a ruhák állapo- I tát. A tűzhelygyárban példá- | ul a védőitalként -kiszolgált I félliter tejből rendszeresen hiányzik egy féldeci. Hiba az is, hogy a Salgótarjáni Acélárugyárban az öntödénél a vászonkötények és munkaruhák nem védik kellően a | dolgozókat az esetleges szétáste*amamm fröccsenő izzó vastól. Legalább ennyire szabálytalan az, hogy a gépállomásokon, állami gazdaságok egyes üzemegységeiben több dolgozónak nem biztosítanak vattaruhát, holott munkakörük azt feltétlen megköveteli. És mi a szabályos? Az, hogy a Szénbányászati Trösztnél az egészséget veszélyeztető munkakörben a dolgozók megkapják a munkaruhát, hogy például a tűzhelygyárban kiadott egynruhák — portások, gépkocsivezetők, — állapotát nemcsak a vállalat, hanem a szakszervezeti bizalmiak is ellenőrzik. Ide kell sorolni azt az intézkedést is, hogy a vállalatok legtöbbje a munka és védőruhára fordítható összeget teljes mértékben felhasználja. Természetesen sorolhatnánk tovább is a szabályos dolgokat, de éppen a hiányosságok és a szabályos eljárások alapján le kell vonni a végkövetkeztetést is. Első helyen kell említeni: a vállalati igazgatók, üzemi tanácsok fordítsanak nagyobb gondot a munkakörök meghatározására, amelyben meghatározzák a dolgozók munkaruhával való ellátását. Fordítsanak nagyobb gondot a nagymértékben szeny- nyeződő, nagyfokú ruhafelhasználást igénylő üzemegységekre, s amennyiben túl hosszú időre szabták meg a kihordási időt, a rendelkezésre álló összeg figyelembevételével 1960-ban változtassák azt meg, hogy a dolgozók jogos sérelme megoldást nyerjen. Feladatuk legyen a munkaruhák pontos vezetése, raktározása, tisztántartása, a vattás ruhák vegytisztítása. Követeljék meg a munkásellátási megbízottaktól, hogy a meghatározott idő után biztosítsák a dolgozók munka és védőruhával való ellátását. Azoktól a dolgozóktól, akik az üzemtől -eltávoztak, vagy olyan munkakörbe kerülték, amelyben mun,karúba nem illeti meg őket, biztosítsák a ruha értékkülönbözetének megtérítését, vagy a ruha visszaszolgáltatását. És végül: a vizsgálat tapasztalatai alapján fordítsanak nagyobb gondot a dolgozók védőétellel és itallal való ellátására az egészségre ártalmas munkahelyeken. A fentiek végrehajtása nemcsak becsületbeli dolog, hanem törvény is. azoknak a brigádoknak ered ményeit, amelyek a szociálist: címért küzdöttek. A kilencvenkettő közül ezeken a termelési tanácskozásokon tíznek ítélték oda a szocialista brigád címet, 82 dolgozó pedig díszes ok levelet kapott — mint í szocialista brigád tagja. Az 1960. évi feladatok ma radékíalan teljesítése és a újtípusú ember kialakításáér tovább folyik a vetélkedés Ezekben a napokban szerve ződnek azok a brigádok amelynek tagjai a szociálist: cím elnyerését tűzik magul elé legfontosabb feladatuk nak.
