Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)
1960-02-06 / 11. szám
1960. február 6. NÓGRÁDI NÍPÜJSAG 3 Két újítás - hatásköri vitával Egy hónap alatt 19-ről 45-re emelkedett a szocialista címért küzdő brigádok száma Újult erővel, küzdeniakarással! csarnokban a kötöző asztalokra rakták a drótkötegeket, majd újból megismétlődött a munka; a szállítás a raktárba. Most a kötőasztalt viszik a húzógépek közé. Így megszűnt a felesleges rakodás, mivel most a helyszínen készítik elő a szállításra a sokszor 80 —90 kilós drótkötegeket. Kevesebb lett a szállítás ideje, meggyorsult a munkája is a brigádnak. A régebbi 1900 forintos átlagos havi kereset 2100 fölé emelkedett a brigád tagjainál, s a gyár dolgozóinak ünneplése közben vették át a brigád tagjai a kitüntető cím viselésére jogosító díszokleveleket és a gyárvezetőség pénzjutalmát is. Buda Antal brigádjának kommunista példamutatása, nagy hatással volt a gyár közel négyezernyi munkására, s az újév első hónapjában egymást érték az új brigádok alakulásáról szóló bejelentő sek a gyár szakszervezeti bizottságán. Szerda reggel már a 45. brigád jelentette, hogy harcba indult a kitüntető cím elnyeréséért. A szegverő üzemben egyszerre négy brigád alakult, s ezek a brigádok az ott dől gozók majdnem 80 százalékát magukban foglalják. A szocialista címért harcoló brigádok elsősorban a takarékosságot és a műszaki színvonal nö velősét, a termelékenység emelkedését határozták el. A huzalmű és a szegverő brigádjai például közösen dolgoznak azért, hogy ebben az évben 500 tonna szöget megtakarított anyagból, az eddig hulladéknak kezelt drótköteg végekből, szakadt huzalokból gyártsanak. A vasöntödében a kokillák minőségének javítására vállalkoztak a kitüntető címért vetélkedő brigádok. A szocialista címért Schink József és brigádja is küzdelemre indult a pártkongresz- szus tiszteletére. Most az értékeléskor szomorú csalódással vették tudomásul, nem ők lettek méltóak a megtisztelő címre. Ez azonban egy olyan brigád tagjait, amelyben kommunisták is dolgoznak, tartósan nem keseríthet el. Ellenkezőleg, újult erővel kell, hogy vessék küzdelembe magukat, hogy a legközelebbi értékeléskor már nekik kedvezzen a szerencse. Heten vannak a Schink- brigádban. Schink József, a brigád vezetője, Müller Ferenc és Holczer Rezső régi szakmunkások, két fiatal munkás, Ricák Ferenc és ifj. Szabó Mihály, valamint két tanuló, Spotnyik Ferenc és Csonka József személyében. A hét ember egy szív dobbanásával küzd a jobbnál- jobb eredményért. Nemcsak termelési sikereket tűznek maguk elé, csak jól dolgozni kevés a szocialista embertípusnak. Ök életmódot ís vál toztatni akarnak, emberkén is mások akarnak lenni. En nek érdekében sokféle felajánlást tettek. Igyekezned például csoportosan megjelenni majd minden rendezvényen. Képzik magukat szakmailag is, valamennyiét öthónapos műszaki iskolát vesznek részt, művelődnéd eszmeileg is, mindegyikük pártoktatásra jár. A brigád három felnőtt férfi ember tagjának nevelniük kell a négy fiatalembert is, hogy belőlük is hozzájuk hasonló kiváló szakmunkás és becsületes ember váljon. Politikailag is nevelik egymást, az öregebbek mesélnek a fiataloknak a múlt rendszerről, 1945 előtti gyári emlékeikről. Schink József például tizenkét éves gyermekként kezdett munkához, abbahagyott iskolát, tanulást, mindent, mert keresni kellett. Gyári munkásságának az idei nyáron lesz már 34 esztendeje. Harmincnégy év alatt saját bőrén érezhette azt, hogyan becsülték meg a múlt rendszerben az embert, s milyen a becsülete a munkásnak a népi demokráciában. Ezért van tán, hogy 1945 óta a termelésben mindig élenjáró munkás volt, mert emberileg is akkor született újjá A szocialista emberré válás szép példája az is, hogy Schinkék nemcsak saját maguk eredményével, saját emberi fejlődésükkel törődnek a gyárban. Segítenek egymáson is, ha úgy kívánja a munka menete. Nemrégiben például Marosok Gyula brigádja hibát csinált, de nem találták meg a baj okát. A Schink-brigád két tagja azonnal észrevette, hogy rossz a forma és segítették társaikat a hiba kijavításában. Munkafegyelemben, pontosságban, a munka szereteté- ben ugyancsak példát mutat a Schink-brigád. De az ilyen erkölcsi sikerek és példamutatás mellett nehéz számokkal is kifejezhető eredményes munkásságuk. Az önköltség- csökkentés érdekében például hozzávetőlegesen 100 ezer forinttal járultak hozzá ők heten. És a jó munka eredménye látszik a havonta kétszer zsebükbe kerülő borítékon is. Schink József átlag- keresete 2600 forint. A másik két szakmunkás is haza visz legalább 2400-at. A fiatalok megkeresnek 1600 forintot is havonta. Még a két 16 éves tanuló is az átlagnál jobban jár ebben a brigádban, ezer forint körül kapnak ők is fizetéskor. A boríték vastagodása és az emberek példamutató magatartása oda vezetett, hogy mindenki szívesen dolgozik ná-) luk. Szép elgondolása van a) brigádnak a minőség javításai érdekében folytatott erőfeszí-) tésekben is. Ma még komoly) problémák vannak a minő-y séggel, sok az anyagselejt, jó) gázminőség is szükséges vol-y na a minőségi gyártmányhoz.$ Általában az olvasztón mú-y lik az ő munkájuk eredmé-fí nye. Ha onnét jó anyagot>> kapnak, a Schink-brigád isj< jól dolgozik. Csak a műszaki>> feltételek biztosítását kérikY és rajtuk nem múlik a mi-,y nőségi tervteljesítés sem. tó Hosszú évek bizonyítják a)\ Schink-brigád munkájának>5 helyességét. Sok szép terme-'X lési és egyéb sikert értek már)) el a gyó.rban, népszerűségükV túljutott a gyár falain. Ha>s mindenben nem is tudtak>5 megfelelni a szocialista cí-« mért indított verseny köve-r> telményeinek, ez a zömmel)) kommunistákból álló brigádot nem keserítheti el. Elvégre nemcsak egyetlen szocialistaK brigád van a világon. Táv-» lati célúk az, hogy egyszeri) minden ember szocialista mó-iy dón éljen, dolgozzon és gon-ft dolkodjon. Ebben pedig üveg-yy gyári viszonylatban könnyen>> lehetnek Schinkék a soronkö-CÍ vetkezők. SS U. M. ?? Húsz fillér — forintonként Minden évvel feleslegesen meghosszabbított beruházás minden egyes forintja 20 fillér vesztességet idéz elő azon az összegen túlmenően, amennyit általában a beruházásokra előirányoznak. Első látásra, vagy hallásra ez a 20 fillér talán nem szembetűnő, nem vált ki különösebb meglepetést. De ha számba vesszük, hogy például megyénkben a nagybátonyi kenyérgyárat (amelynek napi tervezett termelése 6 tonna kenyér és 5 ezer sütemény) a tervezett 1957. december 31-i határidő helyett a valóságban egy évvel később fejezték be, akkor már egészen más képet kapunk. A Szovjetunióban egy tízszer ekkora kenyérgyárat 10 hónap alatt kell befejezni — és fejeznek is be. Nálunk viszont ez a kenyérgyár három és fél évig épült. A salgótarjáni mosoda esetében majdnem négy évig tartott a kivitelezés. A Szovjetunióban jóval nagyobb mosodákat 14 hónap alatt készítenek el. És hasonlóan hozhatnánk példát a pásztói gépállomás, a dej- tári gabonaraktár, a salgótarjáni 12 tantermes iskola és más építkezések esetéből. Ismeretes, hogy 1960-ban megyénkben is további jelentős összegeket fordítunk ipari beruházásokra, lakásépítkezésre és más kulturális-szociális jellegű létesítmények megépítésére. Csak a Nógrád megyei tanács ebben az évben 42 millió forinttal kapott többet, mint 1959-ben. Ez a tény azonban még inkább megnöveli annak szükségességét, hogy a beruházásokra fordított pénzösszegekkel sokkal gazdaságosabban és takarékosabban bánjanak mindazok, akiknek azt a kezükre (bízzák. A megyei Építőipari Vállalat vezetői joggal kifogásolják, hogy az év első hónapjai szinte „üresjáratban” telnek el. Januárban még egyetlen ez évben beinduló építkezés munkálataihoz nem jelentkeztek megfelelő dokumentációkkal. Számos esetben, az elgondolásokat csak nagyvonalakban ismerve, már előre anyagmegrendelést adtak fel, nehogy az év későbbi részeiben lezúduló tervek, megrendelések kivitelezése éppen anyaghiány miatt váljon lehetetlenné, vagy húzódjanak el jelentősen. Tehát a probléma kezdődik már ott, amikor a beruházók későn rendelik meg a terveket, a tervezőirodák túlterheltségüknél fogva és helytelen bérezési rendszerük miatt nem szolgáltatják határidőre a terveket. Emiatt már a kezdési idő is a legtöbb építkezésnél, beruházásnál eltolódik. Ehhez járul még azután a kivitelező vállalat helytelen munkaszervezése, az anyaghiány és egyéb más okok. Különösen súlyos a helyzet a tervellátottság, és a gyenge munka- szervezés következtében a tanácsi Építőipari Vállalatnál. Végül azután mindezt betetézi, hogy egyes szervek szétaprózzák a beruházásra szánt összegeket, mondván, minél több beruházást kezdünk meg, a befejezéshez szükséges összeget az irányító hatóság úgyis biztosítja. A szétaprózott munka csak jobban fokozza a tervellátottság és a munkaszervezés hiányosságaiból eredő, már amúgyis komoly problémákat. Statisztikailag már kimutatták, hogy egy bizonyos ösz- szegű beruházást milyen optimális időn belül lehet megvalósítani. Különféle rendeletek írják elő a beruházások optimális kivitelezési idejét, amelyen belül az építkezés a leggazdaságosabban valósítható meg. A Zagyvapálfalvi Üveggyár rekonstrukciójának példája is bizonyítja, hogy megfelelő szervezettség, érdekeltség mellett lehetséges jó ütemben előre haladni. A megyei Építőipari Vállalat az elmúlt év folyamán ugyanis több mint 20 millió forintot épített be ennél a létesítménynél. Salgótarján város kommunistái legutóbbi aktívaértekezletükön, amikor a párt VII. kongresszusából adódó feladatokat vitatták meg, olyan értelemben is állást foglalta«, illetve egyes felszólalók olyan javaslatot tettek, hogy Salgótarján és Nógrád megye, csakúgy, mint más tekintetben, a beruházások gazdaságos kivitelezésében, határidőben történő befejezésében is járjon élen. Ez az elgondolás, ez a kezdeményezés nagyon helyénvaló és üdvözlendő. A beruházók és kivitelezők megfelelő összefogásával, a gazdasági és mozgalmi szervek jobb munkájával létrejönnek a feltételók ahhoz, hogy ez az elgondolás valósággá váljék, széleskörű mozgalom alakuljon ki megvalósítására. Nagy társadalmi érdek, de egyéni érdók is ez, hiszen minden megtakarított forint újabb beruházások megvalósítását teszi lehetővé. Megkezdődött az évi nagyjavítás az Erőműben Nagy munkába kezdtek e hét elején a Salgótarjáni Erőműben. A szokásos évi nagyjavítás indult meg február 1-vel. A több hónapig tartó munkálatok során valamennyi kazánt, turbinát, és generátort teljes revíziónak vetnek alá, amelynek célja az, hogy a gépek és berendezések további egy évig A Surányi-brigád A Zagyvapálfalvi Banyagépgyárban Surányi Imre vezetésével egy nagyszerű brigád lendíti előle az üzem munkáját. Gyakran oldanak meg nehéz feladatokat, jelentős társadalmi munkát is végeznek. A brigád egyik nagyon fontos munkája a Szovjetunióba és Csehszlovákiába exportálandó vasúti vasbetonaljgyár berendezéseinek elkészítése. Képünkön: Godó József a berendezéshez szükséges feszítőpadokat hegeszt!. Hazai szükségletre bányabeli szállítószalagokat és meghajtóműveket is készít a brigád. A képen: Csőke Lajos és Teremi János a szerelcsen dolgoznak. változatlan hatásfokkal működjenek. Ez a nagy feladat fokozottabb követelményeket támaszt az üzem vezetőivel és dolgozóival szemben is. A műszaki vezetés már jó előre kidolgozta a javítások ütemtervét, szinte óráról-órá- ra meghatározta a munkálatok ütemét. Azok a brigádok, amelyek ezeket a feladatokat ellátják, már évek óta nagyfokú tapasztalatra tettek szert. Most is megfelelő megbeszéléseket tartottak a műszaki vezetők és a brigádvezetők. Több olyan brigád is alakult ebből az alkalomból, amely a szocialista cím elnyerését tűzte ki célul. A tennivalók felmérése után a nagyjavításon dolgozó munkások elhatározták, hogy az első lépcsőben javításra kerülő VII. porszéntüzelésű kazán tervezett 23 napos nagyjavítási idejét két nappal lecsökkentik. Ha ez a célkitűzés megvalósul, ez annyi többlet-energia meny- nyiséget jelent, mint ameny- nyi 11,070 család átlagos egy havi áramszükséglete. Az üzemvezetőség egyébként célprémiumot is kitűzött, hogy ezzel is serkentse az augusztusig tartó nagyjavítás minél sikeresebb végrehajtását. A bányászok II. félévi újítási versenyének győztesei A félévenként már szokásossá vált bányász újítási verseny értékelésére az elmúlt napokban került sor. Értékes jutalomtárgyak és pénzjutalmak kerültek kiosztásra a legeredményesebb újítók és újítási megbízottak között. így a legjobb újítók versenyében első helyezést elért Huszár Imre és Kaposi József mizserfai újítók közösen egy-egy televíziót, a II. helyezett Handó Zoltán és Kazinczi László egy rádiót, a III. díjat Tótok Zoltán mizserfai és Tőzsér Gyula kazári dolgozók egy mosógépet, a IV. díjat Hatvani Lajos kányási és Vass Sándor szorospatakd dolgozók, az V. díjat egy karórát Gordos János, a Nagybátonyi Szolgáltató Üzem dolgozói nyerték. Az újítási megbízottak versenyében a kitűzött 4500 forintot az alábbi üzemek újítási megbízottai kanták: I. díj mizserfai bányaüzem II. díj mátranováki bányaüzem III. díj szorospataki bányaüzem, IV. díj kányási bányaüzem, V. díj nagybátonyi szolgáltató üzem. S Múlt évben 19 brigád, ko ! zel 200 résztvevője dolgozot • a Salgótarjáni Acélárugyár | ban, hogy megszerezze a szó • cialista munka-brigád címei ; A brigádok közül, különösei • kiemelkedett a huzalmű kö • töző brigádja, amely Búd. S Antal vezetésével, : a vállalt 30 ezer forint ! helyett 60 ezret takarított • meg a gyárnak • ; — ötletes újításaival, a rég • munkaszobátok megváltozta • fásával. Különösen nagy fel : tűnést keltett a huzalmű • ben, amikor egyik nap i 1 nehéz huzalkötöző-asztaloka ! a dróthúzógépek között talál • ták az üzem munkásai. Az ! előtt, külön szállító-brigái ! hordta ki az elkészült huzal i kötegeket a huzalművel szom j szédos csarnokba, a szállító ! szabályai szerinti kötések el i végzése miatt. A húzógépek | nél targoncákra, aztán a külsi I I ii ——— ; Azok a munkások, akik • a Tűzhelygyárban az ön• tödéi formázószekrények • felrakását, illetve ürítését ; végzik nagy megelégedés• sei fogadták annak a hírét, • hogy két ötletes újítás nyo- t mán ezt a munkát gépesí : tik. Ez még a múlt évben, • júliusban, illetve augusz• tusban történt. Pin .ér, • Lipták és Papp elvtársak | egy olyan levegővel raű- ; ködő szerkezetet készítet- j tek, amely a 200 kilós, • homokkal teli formaszek- : rényeket önmaga felemeli ; a szalagra. Ez négy ember • igen nehéz fizikai munká• ját könnyíti meg. Egy : másik újítás, amely Papp, ; Alvégi és Pintér elvtársak • ötlete, a formaszekrények• bői a homok kiürítését j könnyíti meg, gépesíti azt. • J Halász Lajos az ürítés• nél dolgozó egyik munkás, : társai nevében is elmon- ; dotta, hogy ez az újítás • nagyon jó dolog, és rop- | pant megkönnyíti nehéz 2 munkájukat. Azonban an• nak ellenére, hogy a dol- 2 gozók szeretik és becsülik ; ezeket az elmés szerkeze• teket, az eltelt több mint S félév alatt működésükből ; csak kevés gyakorlati hasz- : not látnak. A legutóbb | kéthete jártunk az öntö- | dében, amikor az egyik : gép egy négy méteres lánc, ; a másik dugattyú hiányá• ban vesztegelt. A dolgo- t zók sóvárogva nézték, mi- ! közben a 150—200 kilós | szekrényeket emelgették. • Azóta valami változás tör- : S tént, de kisebb szerkezeti; ; hibák miatt egyik újítás ; ; sem működik kifogástala- ! • nul. Mind a két gépen a i j dugattyúkkal van baj. El- i : hangzott olyan vélemény j : is, hogy a hibákat küszö- j f böljék ki az újítók, csinál- ] j janak teljesen tökéletes be- i ! rendezést. j > : j Helytelen lenne valami- j ; féle hatásköri vitát csinál- j ; ni az újítás tökéletesité-! j sére vonatkozóan. Nem vi- i : tatkozásra van szükség, j ; hanem arra, hogy a gyár j : műszaki vezetői összefog- ; ; va és segítve az újítókat, j : minél előbb megnyugtató- : 1 an oldják meg e berende- ! i zések működését. Nemcsak ; ; azért, mert ez gazdaságos, j hanem mindenekelőtt azért, • mert megkíméli az embe- : reket a nehéz munkától. ! • Ezt pedig joggal várják • el az öntöde dolgozói. Az : újítók pedig szeretnék, ha • javaslatuk nemcsak az ö: • számukra, hanem a dől- • gozók számára is minél; előbb megfelelő előnyök- ! kel járna! •
