Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)
1960-01-09 / 3. szám
2 NÓGRÁDI NÉPŰJSÁG 1960. január 9. 0 kommunisták a falu szocialista átszervezésének legjobb harcosai Pártunk VII. kongresszusa lelkesítő forradalmi feladatot bízott az ország kommunistáira és a kommunisták ügyének lelkes segítőire. A pánt harca a szocializmus felépítéséért, a dolgozn nép ügyévé vált. _ A párt politikája a nép határtalan támogatását élvezi, éppen ezért kibontakoztatja a dolgozó milliók alkotó munkájának legszebb virágait. Az emberek megértve a párt politikáját, aktívan harcolnak e politika megvalósításáért, . gyárban, banyaban szántóföldeken, s az íróasztal mellett. A kongresszus újabb lendületet adott ügyünk legtöbb harcosainak, s lelraz ta azokat is, akik a kenyte- messég szemfedőjét taicarta magukra. Nemcsak aikongresz szus, de még a kongresszusra való felkészülés is felvillanyozta az embereket. A megyei pártértekezlet anyagai, útmutatásait pártái apszer vezetetek megvitatták es helyes határozatokat hoztak azcnv megvalósítására. így történt ez Romhányban is, ahol négy pártalapszervezet dolgozik. Az alapszervezetek vezetőségei megállapodtak abban, hogy mind a megyei parter- tekezlet, mind a partkongresszus anyagát összevont taggyűlésen beszélik- meg. E ’ taggyűlésre — mivel_ az egesz község jövőjét érintő dolgokról van szó ezeken, - meghívták a bányász partalap; szervezet Romhányban lakó tagjait is. fgy mintegy nyolcvan kommunista gyűlt össze és foglalt egységesen állást a párt politikájának végrehaj tása mellett. A falu szocialista atalakita- sa Romhányban sem befejtri zett feladat. Itt is sokat keli még tenni azért, hogy a meglévő termelőszövetkezet, a 11 • Rákóczi Ferenc Tsz, valóban példamutató nagyüzemi gazdasággá váljék. A romhányi dolgozó parasztok látják a termelőszövetkezet hibáit is. meg eredményeit is. A tagság joggal büszkélkedhet azzal, hogy míg az elmúlt években általában passzívan zárták az évet, addig az 1959-es év már aktív lett. Ez annak köszönhető. hogy erősödött • a munkafegyelem és ésszerűbb lett a gazdálkodás. A munkafegyelem erősödését mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a legnagyobb és legfárasztóbb mezőgazdasági munkát, az aratást, cséplést időben, saját erőből végezték el. Az ésszerűbb gazdálkodást a jól alakuló áruértékesítés bizonyítja. Míg a terv 296 ezer forintos áruértékesítést ír elő, addig a valóságban 382 ezpr formtet tett ki az tációs csoportot alakítottak. Az agitációs csoport munkáját a Cserépkályhagyár párt- titkára. Nyíri Sándor elvtárs irányítja. Az első időben esti agitációt végeztek az agitációs csoport tagjai, valamint szombaton, vasárnap beszélgettek a dolgozó parasztokkal, de ez nem vált be, most már áttértek a folyamatos felvilágosító munkára. A község kommunistái tudják, hogy a legjobban a termelőszövetkezet kérdéseit a termelőszövetkezet tagjai ismerik, hiszen ők évek óta így gazdálkodnak. Ebből kiindulva a termelőszövetkezeti pártszervezet ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a szövetkezet közös ügyének tekintik a falu szocial sta átszervezését. Nemcsak a párttagok, de még a pártonkívüli tsz- tagok is bekapcsolódnak az agitációs munkába. A szövetkezet tagjai saját tapasztalataikkal agitálhatnak. Elmondhatják, hogy eddigi munkájukban mi volt a ,ió, mi volt a rossz, mit kell elkerülni az új utat választó dolgozó parasztoknak majd a jövőben. A pártszervezetek legfőbb módszere, amellyel a tömegre hat Romhányban a meggyőzés módszere. Példák tömegével magyarázzák a dolgozó parasztokinak, hogy a nagyüzemi gazdálkodás jobb, jövedelmezőbb mint a kisparaszti gazdálkodás. Ahhoz, ho-gv a felvilágosító munka sikeres legyen, a szó szoros értelmében társadalmi üggyé kellett tenni az átszervezés ügyét s ez sikerült is Romhányban. A községi pártszervezet a munkák kezdetén azonnal megbeszélte a tanács végrehajtó bizottságával; a pedagógusokkal, a tömegszervezetek legjobb, aktivistáival, akik szintén bekapcsolódtak a munkáiba, a .ennivalókat. A tanács dolgozói pontos felmérést készítettek a község helyzetéről úgy, hogy az agitátorok világosan láthatják a község helyzetét. Az agitáció akkor sikeres ha az agitációfoan résztvevők maguk is jó példával járnak elől. A tanács, a pártfunkcionáriusok már példát mutattak. Akiknek földjük van, azok családtagjaikkal beléptek a termelő- szövetkezetbe. Természetesen ezzel nem ért véget a munkájuk. A nehezebb feladat: a község dolgozóinak meggyőzése még hátra van. Az agitációs csoport gondos terv szerint fogott a munkához. A bányászok a bányász dolgozók családtagjaival, a vasúti dolgozók a vasutasok hozzátartozóival, a cserépkályhagyár kommunistái a gyári munkások földdel rendelkező hozzátartozóival foglalkoznak. A községi és a termelőszövetkezeti pártszervezet tagjai a község dolgozó parasztjait keresik fel otthonukban. A dolgozó parasztok várják a népnevelőket. Minden háznál leültetik őket, borral kínálják. Amelyik házat kihagyják, pdp hívják, — gyertek be hozzánk is. Ez a jó kapcsolat azért alakulhatott ki, mert az agitátorok világosan, érthetően beszélnek az emberekkel. A tanácsházán a hangoshíradót az átszervezés szolgálatába állították. Rendszeres felvilágosító munkát végeznek, így a földjáradékról, a háztáji földről, az állatok értékeléséről. a nyugdíjról beszélnek a hangoshíradóban. Ugyanakkor nótával köszöntik az új belépőket is. Beolvassák a mikrofonba, a mintalapszabály azon pontjait* amelyek a legjobban érdeklik az embereket. Az agitációs brigád tagjai naponta beszámolnak a munkát irányító üzemi párttitkárnak a végzett munkáról. Az eligazítón feladatokat adnak a népnevelőknek. Nem várható hirtelen ugrás az előrehaladásban, de a gondos, átgondolt munka meg-, hozza az eredróényét. A tavaszi belépőkkel együtt eddig csak mintegy 60 ember választotta a közös utat, de mostmár érnek tovább a továbbhaladás feltételei. Ha a romhányi kommunisták sikereket akarnak e téren is elérni, szükséges a további jól szervezett, meggyőző politikai munka, hisz az egész falu jövőjéről van szó, amelynek ők a legigazibb harcosai. Kata János Az üveggyári fiatalok tervei Az újév első napjaiban jól sikerült aktívagyűlést tartott a Salgótarjáni Üveggyár .nagyüzemi KISZ -bizottsága. A fiatalok érdeklődésére jellemző volt, hogy közel 150-en veitek részt, de megjelentek a tömegszervezetek és a gazdasági vezetés képviselői is. A fiatalok bátran, őszintén felvetették elmúlt évi hiöá- jukat. Nem titkolták — 1959- ben a KiSZ-szervezet nem töltötte be feladatát. Ami azonban igen jelentős volt — melyet az aktívaülés is bizonyított — a fiatalok akarnak dolgozni. A hibák mellett igen sok javaslatot vetettek fel nemcsak a fiatalok, hanem a meghívott -vendégek is. S ez azt bizonyítja: az Üveggyárban nem magánügy a fiatalok sorsa. Bár jó munkáról korai lenne még beszélni, egy azonban bizonyos: a KlSZ-bizott- ság már adott előleget. Otthonossá teszik a KISZ klubot s hogy a látogatottságot biztosítsák, negyedéves tervet dolgoztak ki. Ebben a tervben 'a tanulástól, a szórako zás különböző formájáig minden fellelhető. Persze az is Igaz, a terv csak akkor lesz jó, ha megvalósul. A fiatalok lendülete, dolgozni akarása reméljük sikert hoz, s ebben az évben a KISZ betölti hivatását. Az ejtőernyősök készülődése Már most készülnek az MHS ejtőernyősei a tavaszi ugrásokra. Jelenleg tornatermi edzéseket és talajtornát végeznek. Az alapos felkészültséggel biztosítani akarják a fiatalok a sikeres ugrásokat, s esetleg megjavítani az elmúlt év legjobb eredményét. A régi ejtőernyősök mellett „újoncok” is készülődnek. Tizenöt fiatal az aki részt kíván venni a bátor sportban, jelenleg az „öregekkel” edzenek. S ha kisüt az első tavaszi nap ők is hátukra csatolják az ejtőernyőt, s birtokolják majd a légteret. Ä póri és a műszaki értelmiség kapcsolata Nógrád megyében írták: Jakab Sándor és Vonsik Gyula. III. RÉSZ áruértékesítés. s a többlet főire, az állát tenyésztésből származik, mivel 97 hízósertést. 10 hízómarhát és 160 pulykát értékesítettek. A ma még kívülálló dolgozó parasztok őszintén, nyíltan megmondják: a II. Rákóczi Ferenc Tsz-nek egyedüli hibája van még pedig az, hogy kevés a tagja. Ha többen lennének jobban állnának. A dolgozó parasztság eljutott addig a felismerésig, hogy a közös út, ha az egész falu egyet akar: biztosabb. E felismerés nagy lendületet adhat a falu szocialista átszervezését segítő kommunistáknak. A négy alap- szervezet kommunistái elhatározták: minden erejükkel segítik a falu szocialista átszervezését. A feladat végrehajtása nem csupán a kommunisták, a dolgozó parasztok ügye, hanem az egész társadalomé, romhányi viszonylatban beszélve, minden romhányi emberé. Hogy az átszervezés valóban társadalmi üggyé váljék, ahhoz, szükséges, hogy legyen ennek az ügynek motorja, amely segíti a végrehajtást. F, motor szerepét tölti be Romhányban a négy pártalapszervezet. A négy pártalapszervezet tagjaiból huszonhéttagú agiNógrád megyében a párttagság aránya a műszakiak között megfelelő, a műszaki íelsökádereknek 52 százaléka. a középkádeneknek pedig 73 százaléka tagja a pártnak. Ez összefügg azzal, hogy mind származás, mind eredeti foglalkozás szerint p. műszakiak többsége munkás. A műszakiak általában helyeslik a párt politikáját, készek résztvenni annak megvalósításában. Egyetértenek a párt gazdaságpolitikájával, kulturális célkitűzéseivel is. Általánosságban elégedettek a helyi pártszervek és atepszervek tevékenységével is. Helyenként azonban a helyi vezetés és a műszakiak között még ma is fellelhetők a bizalmatlanság jelei, amely kifejezésre jut egymás nyílt, vagy burkolt lebecsülésében. Az ilyen rossz viszony okait mindkét fél a másikban keresi, és ezért nehéz az előrehaladás, az egészséges kapcsolat megteremtése. E hibák ellenére is kétségtelen. hogy az ellenforradalom óta nagy fejlődés mutatkozik a pártszervezetek és a műszaki dolgozók közötti helyes viszony kialakulásában. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy üzemeinkben gondosan készítették el a műszaki értelmiség minősítését, velük megbeszélték és aláíratták. De hozzájárult az is, hogy pártszervezeteink ma már egyre inkább megértik, hogy meg kell becsülni a tudományt, és a tudomány képviselőit, sőt, harcolni kell az egyes párttagoknál jelentkező kommunista gőg ellen, amely' rendszerint dil- lettantizmust takar. Pártszervezeteink saját tapasztalataikból győződtek meg arról, hogy a szoros együttműködés a műszaki értelmiséggel, milyen hasznos. Kapcsolatuk a gazdasági építő munka konkrét kérdéseiben jó, bár legtöbb esetben személyi jellegű, elsősorban a párttitkár, vagy a pártvezetőség valamelyik tagja és az üzem vezető mérnöke között áll fenn. A javulást mutatja, hogy most, amikor a szocialista munkaverseny ismét szélesebben bontakozott ki, a műszakiak igyekeznek biztosítani a felajánlások teljesítéséhez szükséges műszaki feltételeket. Több üzemiben a kommunisták kezdeményezésére műszaKiaKDOi aiaKUJd szocialista brigádok jöttek létre. Azonban nem mindig sikerült a szakemberek és a munkások között az elvtár- sias légkört megteremteni. Nem sikerült még teljes egészében felszámolni a kapitalizmusból örökölt bizalmatlanságot. De rendkívül jelentős, hogy pártszervezeteink zöme már felismerte, hogy ez ellen harcolni kell és ennek megfelelően a fizikai és szellemi munkások közötti kölcsönös megértés, bizalom kialakításán dolgozik. Pártszervezeteink látják, hogy a műszaki dolgozók igen sokat segíthetnek a párt politiká j áriak propagálásában és megvalósításában, kivált most, amikor a pártmunkában is előtérbe kerülnek a gazdasági kérdések. A műszaki dolgozók többsége ma már megérti és elfogadja a párt politikáját és a saját munkájára vonatkozóan le is vonja a kellő következtetéseket. Ezt bizonyítja a műszakiakból alakult szocialista brigádok létrejötte és tevékenysége, általában a műszakiak megnövekedett felelősségtudata, az a tény, hogy a műszaki vezetők intézkedései többségükOlésezett a megyei KISZ bizottság Tegnap tartotta megyebizottsági ülését a KISZ. Az ülésen tárgyalták meg a fiatalok a VII. pártkongresszusból adódó feladataikat. A gyűlés igein aktív volt, számtalan hozzászóló tett javaslatot a feladatok sikeres végrehajtására. A KISZ megyebizottságának tagjai ezután határozati javaslatot fogadtak el. Ügy határoztak, hogy a javaslatot megküldik a megye valamennyi KISZ-szervezetónek. Ezzel kívánják segíteni az alap szervezeteket, hogy figyelmüket a legfontosabb feladatokra irányítják. A megyei bizottság ülésére lapunk következő számában visszatérünk. ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSOK AZ ACÉLGYÁR MUNKÁSSZÁLLÓJÁBAN ÉS KLUBJÁBAN A Salgótarjáni Acélárugyár munkásszállójában havonta rendeznek előadást a szálló lakóinak kívánsága szerint az üzem művelődési otthonának kultúraktívái. • A témakörök a következőképpen oszlanak meg: előadást hallanak világnézeti, történelmi, jogi, művészeti, földrajzi, biológiai és egészségügyi kérdésekről a szálló lakói. Januártól április végéig hetente a művelődési otthon klubhelyiségében a „Nyugdíjas iskola” előadásait ugyancsak a fenti témakörökből tartják meg keskenyfilim vetítéssel egybekötve a gyár nyugdíjas dolgozói kívánságára. 132 szakszervezeti könyvtár 78.000 kötet könyvvel Nagymértékben elősegíti a dolgozók művelődését a megye szekszervezeti bizottságainak, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsának a megye különböző pontjában létesített könyvtár hálózata. Az eddigi jelentések szerint már 132 szakszervezeti könyvtár segíti a dolgozók ismereteinek gyarapítását a megyében. A több mint 78 000 kötet könyvnek pillanatnyilag 8478 olvasója van a megyében. Statisztikát készítettek arról is, hogy a szervezett dolgozók 17,3 százaléka olvas rendszeresen. Az összdol- gozók közül egy főre 1,6 kötet könyv jut. Jó az ismeretterjesztő munkát elősegítő könyvállomány aránya az összkönyvállomány- hoz viszonyítva, mintegy 25 százaléka, azaz 19 795 kötet könyv szolgálja az ismeretterjesztés feladatát. Szakmai tanfolyamok a (Bántjag.éfiyyár mííoetodéii otthonában Az utóbbi hetekben- javulás történt a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár üzemi művelődési otthonának munkájában. Jelenleg a művelődési ott- hón nagy gondot fordít a gyár dolgozói szakmai ismereteinek gyarapítására, képzettségük fokozására. Pillanatnyilag három ilyen szakmai tanfolyam működik rendszeresen a művelődési otthonban. A rajzolvasó tanfolyamnak 30, a hegesztő tanfolyamnak mintegy 20, a technikus továbbképző tanfolyamnak pedig 12 hallgatója van. Tervbe vette a művelődési otthon a hajdani híres múltú színjátszó együttes életre- hívását is. Ugyancsak most dolgoznak a művelődési otthon ez évi programjának ösz- szeállításán is, amely a gyár dolgozóinak és a telep lakóinak művelődését hivatott majd elősegíteni. ben jók, célratörők, a párt gazdasági politikájának végrehajtását mozdítják elő. Probléma azonban, hogy a műszaki vezetők egy része nem törekszik a gazdasági intézkedések megfelelő politikai alátámasztására. A gazdasági és politikai munkát két különböző időiben végzendő feladatnák tekintik. Amikor, mint műszaki vezetők dolgoznak, csak mérnöknek érzik magukat., és csak szeminárium vezetés közben tekintik magukat propagandistának. Van rosszabb eset is; például á Zagyvapálfalvi Üveggyárban, vagy a Salgótarjáni Építőipari Vállalatnál a műszaki vezetők úgy vélekednek, hogy „mi építünk, a párt pedig politizáljon”. Több helyen arra hivatkoznak, hogy nincs idő politikai munkára, mert sók a dolog. Ez azt is mutatja, hogy pártszervezeteink és a műszakiak együttműködése a politikai munka terén nem olyan eredményes, mint a termelés kérdéseiben. Természetesen politikai téren is vannak eredmények. A legtöbb üzemben a műszakiak többsége szívesen vállal párt- munkát.. Van köztük propagandista, KISZ vezetőségi tag, üzemi, városi, járási pártbizettsági tag. Műsza- kiaink egy része politikai jellegű előadásokat is vállal, összevetve azonban megállapíthatjuk, hogy a műszakiak politikai munkája létszámukhoz és magas párttagsági százalékukhoz mérten nem kielégítő. E téren elsősoriban a pártszervezetek felelősek. Pártszervezetetek még nem sorolják főbb feladataik közé a műszakiakkal való külön foglalkozást, nincs is erre külön tervük. Politikai munkájuk során nem veszik figyelembe a műszakiak sajátos helyzetét, feladatukat, problémáikat. Ezért fordulhat elő, hogy nem egy jószándékú fiatal értelmiségi, aki az iskola elvégzése után tervekkel, lelkesedéssel telve bekerül az üzembe, hamarosan elfásul és elkívánkozik onnan. Ma a pártszervezetek és a műszaki értelmiség kapcsolatára nemcsak a termelés vonalán, hanem minden vonatkozásban is inkább a békés egymásmellett élés, mint. az alkotó együttműködés a jellemző. Pártszervezeteink,, párttagjaink közül sokan leszűkítik a műszakiakhoz fűződő viszonyukat a hivatali munka- kapcsolatokra. Pedig az élet igazolja, hogy kell, és lehet szoros elvtársi és emberi kapcsolatokat teremteni velük. E kapcsolat alapja először is, hogy szégyenkezés nélkül el 'kell ismerni, hogy kölcsönösen van mit tanulni egymástól. Másrészt meg kell érteni az értelmiség sajátos problémáit, látni kell, hogy az ő politikai fejlődésük sok tekintetben máskép, lassabban. egyenetlenebbül megy végbe, mint a munkásoké, viszont a műszaki értelmiség éppen mivel a munkásosztállyal, a termeléssel szoros kapcsolatban áll, a többi értelmiségi réteghez képest politikailag is fogékonyabb. Pártszervezeteteknek félre kell tenmiiök mindennemű felesleges fenntartást, álradikalizmust, a reális valóság-
