Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-30 / 9. szám

6 NÓGRÁDI NÉPtJSÁG 1960. január 30. 160 cm széles gyors- vetélős kézi szövőszékei keres megvételre a Szécsényi Palóc Háziipari Szövetkezet Írásban, vagy személye­sen kérjük jelenteni a szécsényi palóc HÁZIIPARI SZÖVET­KEZETNEK. 32 Értesítjük a lakosságot és a közületeket, hogy a vízvezetékszerelő és a kovács részlegünk beindult. Kérjük szives megrendelésüket. BALASSAGYARMATI VASIPARI ÉS JAVÍTÓ VÁLLALAT. 30 Családi há% építésével tatarozásával és karbantartásával for­duljon bizalommal a Salgótarjáni Lakáskar­bantartó és Építő KTSZ- bez. (44) Felhívjuk a lakosság és közületek figyelmét, hogy a Nagy- bátonyl Kisipari Szövet­kezet asztalos részlege vállal a lakosság és közületek részére asz­talos iparban bármilyen új munkát, vagy javí­tást. (36) Mindazoknak, akik anyám temetésén, Kluka Istvánné örök nyugalomratételénél helyettem is lerótták tisz­teletadásukat, ezúton mondok hálás köszönetét. (42) Egy volt cseléd kisportréja Kulákok cse­lédje volt a múlt­ban, a lucfalvi zsírosgazdák szol­gája, vagy még- inkább kiszolgál­tatottja Juhász László. Ügy emlékszik azokra az évek­re, hogy soh’se bírta kialudni a kemény robotot Éjjel fél 11-kor feküdt, hajnali fél 2-kor már tal­pon volt, hogy 10 kilométeres tanyatávolságok­ban dolognak áll­jon. A szerszám nyele szinte soha nem hült ki a ke­ze között, az öt­tagú családnak mégis nyomorú­ságos volt az éle­te. még kenyér­ből is alig ettek eleget a nehéz esztendőkben. Ezerkilencszáz- negyvenötnek kel­lett megérkeznie, hogy változzon Juhász László élete is. A föld­osztáskor hat hol­dat kapott a csa­lád, Juhászék végre a maguk gazdái lehettek s újult reménnyel kezdhettek új életet, — most már a saját bol­dogulásukra. így sem volt rózsás a sorsuk s mikor néhányon azt ve­tették fel Lucfal- ván is, hogy szö­vetkezni kellene, Juhász sem so­káig habozott, hanem odaállt a kezdeményezők mellé s így lett éppen 10 eszten­dővel ezelőtt 6 holdjával a Ha­ladás Tsz tagja. — Éreztem — mondja ma már —, hogy a csalá­di magánosság helyett közös, na­gyobb családra van szükség, hogy csak nagyobb da­rab földön érhe­tünk el nagyobb eredményeket. Juhász a ter­melőszövetkezet­ben sem tétlen­kedett. Ugyan­olyan keményen dolgozott, mint egykori cseléd korában, csak persze egészen más haszonnal és egészen más, új- jávirágzott kedv­vel. Gazda lett a szövetkezetben a többi gazdával együtt, akik a vezetőségbe is be­választották s ez­zel még kedve­sebb gondja lett a gazdaság. S ha az első eszten­dők kezdeti gon­dokkal jártak, tudta., hogy a jö­vendő az ő párt­jukon áll s azt hirdette többi ve­zetőségi társának is: az a jó veze­tő, aki a felhők mögött is látja a napot. Ma már egyre kevesebb a felhő a lucfalvai Hala­dás egén is. A 480 holdas gaz­daságban a 26 tag soraiban 448 egy­séggel vette ki részét Juhász László s a mos­tani zárszám­adáskor, ha a ter­vezett 44 forintot kézhez kapja, mindent egybe­számlálva, közel 20 ezer forintot vihet haza a csa­ládnak. Ez az összeg pedig nem pusz­ta szám, de egy egész évi szorga­lom mérője is. azé, hogy Juhász László minden téren méltó a tisztségére. az egész tagság be­csülésére és bi­zalmára. (—bor ) Shakespeare aujjáték a ^Délijeié színház új hemiitatája a etiegijében A budapesti Déryné Állami Faluszínház gyakran keresi fel hasznos és szórakoztató műsorával a nógrádi falvak dolgozóit, s ezzel a hivatásá­val jelentősen hozzájárul községeink kulturális arcula­tának újjáformálásához, mű­velődéspolitikánk megvalósí­tásához. A Déryné Színház most új műsorral indul el megyejáró útjára, s január 30-án Job­bágyiban, 31-én Nemtiben, február 2-án Homokterenyén, 3-tól 9-ig Kazáron, Sóshar- tyánban, Szécsényben, Nagy- bátonyban, Karancslapujtőn, Rákóczi-telepen és János- aknán Shakespeare Makran­cos hölgy című pompás víg­játékát mutatja be. Vízszintes: 1. nál a szelek Irta: Mikszáth Kálmán (folyt. függ. 11-ben). 12. Nagy humorista színészünk volt. 13. Csont - klasz- szikus nyelven. 15. Latya­kos. 16. LN. 17. Italpárlat. 20. BH. 21. Női becenév. 22. Felkiáltó szó fajta. 24. Névutó. 25. A pillanat jel­zője is lehet. 27. Abba az irányba. 28. Kést köszörül 29. Török név 30. Távirati ö. 31. Női név. 32. Háztáji föld. 34. Hiányosan ömlő 36. A méh-lakás. 38. Ró­mai számok. 39. Arra a helyre szól. 41. Sok - ke­verve. 42. OA. 43. Időmérő. 44. Nagyobb edény. 45. Azonos hangzású betűk. 46. SDM. 48. Mértani kife­jezés. 51. A munka mér­tékegysége. 52. Vissza: régi mértékegység. 54. For­dítva ír ki! 55. TMA. 56. Igavonó állat. 58. Bárd ré­sze! 59. Névelővel: bányá­szati kifejezés. 61. Irta: Mikszáth Kálmán 64. Sa­többi röv. 66. Ellen — köz- ism. id. szóval. 67. Tojás angolul. 69. ZF. 70. Rokona m. hangzói. 71. Szülő. 72. Yemen része. 73. Táv. 75. A finom sütemény. 78. Me­dikus röv. 79. Vissza: ci­gány-megszólítás. 80. Az USA egyik állama. 81. Végtelen alakzat! 82. RON. 83. Az egyik sarok. 85. NEÉ. 86. Madár. 88. Lágy fém. 89 Felöltő-fajta. 91. Színtelen gáz. 92. Vízi ma­dár. Függőleges: 1. Irta: Mik­száth Kálmán. 2. A román nem­zeti mozgalmak egyik vezére volt. 3. Szovjet folyó. 4 Seb­láz. 5. Lapulva megy. 7. Vágja! 6. Hőemelkedés. 9. Vigyázó. 10. Amerikai biológus volt. 14. Szak­munkás. 18. REÁ. 19. ENA. 22. Riadó. 24. A házat bérlő. 26. Ro­mániai folyó. 28. Női név. 33. Áruba bocsátotta. 34. Arra a helyre jut. 35. Vasipari szakmun­kások. 37. Elhatározás. 39. Fór — keverve. 40 Szélesre nyit. 47. Francia forradalmár volt. 49. ..............on: keleti hegység. 50. Ordít. 51. Gárdonyi regény-alak. 53. Vissza: nem rosszul. 55. Visz- sza: gyakran - németül. 56. Irta: Mikszáth Kálmán (folyt. függ. 13- ban). 57. Cukor-fajta. 59. Névelő­vel: tengeri emlős (ékezethiány!). 60. Rabatt. 62. Hibátlan. 63. Idő­mérő tartó. 65. Névelővel: ipari nyersanyag. 68. Meghívást fejez ki. 74. Hangszer-kellékei. 76. ösz- szevissza hozó! 77. A Balaton jege teszi. 78. Beszélé. 83. EAE. 84. Női becenév. 37. Két betű az ABC közepéről. 90. Visszaró! Az oó, illetve az öő betűk kö­tött nem teszünk különbséget! Beküldendő: a rejtvényben sze­replő négy Mikszáth-mű, vala­mint a Vasárnapi Fejtörő szel­vény. Beküldési határidő: feb­ruár 3. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Zárszámadások - Ter­melékenység - A reális tervek - Mikszáth Kálmán. Könyvjutalmat nyertek: Tóth Károlyné Kisterenye, Bucsánszki József Egyházasdengeleg, Kará­csony Béla Salgótarján. A könyveket postán küldjük el. Budavári Károly éleiének vargabetűje Meleg, barátságos otthoná­ban fogad Budavári Károly Kossuth-díjas vájár. Régi is­merősként üdvözöljük egy­mást, hiszen évek barátsága köt bennünket össze. Évekkel ezelőtt számtalan cikket, tudó­sítást írtam róla, adtam hírül országnak-világnak Budavári Károly mizserfai vájár és bri­gádjának nagyszerű eredmé­nyeit. És most, az utóbbi hó­napokban mindez megszűnt, nem hallani Budavári Ká­rolyról, a Kossuth-díjasról, akit pedig idősebb és fiata­labb bányász példaképnek te­kintett éveken keresztül. De hát mi történt akkor, mi van most azzal az ember­rel, akit a Kossuth-díj köte­lez, akitől 52 esztendős kora ellenére is sokat várnak a szénbányászatban — ha más­képpen nem is, de hosszú évek bányásztapasztalatainak hasznosításával segítené a megnövekedett feladatok tel­jesítését. Mert hogy ez az em­ber tudott dolgozni, a Kos­suth-díj mellett bizonyítják a számtalan kitüntetések: a Munka Érdemrend, a Szóda-1 lista Érdemérem, Kiváló Bá­nyász, Bányászati Munka­zászló, ezenkívül 12 sztaha­novista oklevél és még vagy hat különböző versenyzászló. Az a Budavári Károly, aki ennyi kitüntetés birtokosa, akiről a Pálhegy 1• bánya­üzemben ereszkét neveztek el, aki hosszú éveken keresztül 60 fős csapatot vezetett, aki ott ült az ünnepségek elnök­ségében — s még ki tudná felsorolni mindazt, amit tett, — ma egy kis csapaton, om- lasztásnál dolgozik mint vá­jár — semmit nem hallani róla. Még azt sem, hogy egy olyan brigádban dolgozna, amelynek tagjai egy megtisz­teltető cím, a szocialista bri­gád cím elnyeréséért harcol­nának. Beszélgetünk. Nyíltan és őszintén. Én felelősséget érez­tem szavamban ezért a bá­nyászért — sokat népszerűsí­tettem, ő segítő szándékomat érezte szavamból kicsendülni. Sok úgynevezett „kényes kér­dés“ is elhangzott. A válasz? Ügy érzem, őszinte volt. És így beszélgetés közben egy ember nagyszerű karrierje és sajnálatos hanyatlása bon­takozott ki előttem. A karrierje. Ügy kezdődött, hogy Budavári Károly mint nagyon-nagyon sok bányász, becsülettel dolgozott a legne­hezebb időkben is. Ott volt a győztes széncsatákban, meg­markolta a csákány nyelét. Munkaereje, akarata nagy volt — s ha az ország, a párt több szenet kért a bányásztól. Budavári Károlyék az első szóra adták is azt. így hát nem is a véletlen műve, hogy az elsők között kapta meg a sztahanovista oklevelet, a ki­tüntetések egész sorozatát. Ne­véhez fűződik az a mozga-. lom is, amelyben a bányá­szok azt a jelszót adták ki, hogy a terv teljesítéséért minden bányász, minden mű­szakban egy csille szénnel töb­bet termeljen. Budavári Károly tehát meg­alapozta hírnevét — róla be­szélt a rádió, róla írtak az újságok. Jól is keresett. Egy­re nagyobb tekintélyt szer­zett magqnak bányász és ve­zető előtt. Csapatába egyre jobban mentek a bányászok, a végén egy egész körletei irányított. Irányított. . De hogyan? Úgy, hogy a szám­talan beosztás mind gyakrab­ban vonta el a munkahelytől, mind többet volt ülésen, mint bányában■ És ez volt némi­leg a baj. Az, hogy míg ko­rábban jól össze tudta fogni a csapatot, ezekben az idők­ben már nem. Szólás-mondás, hogy egy embernek, amikor csak dicsé­rik, amikor nem bírálják, fe­jébe száll a dicsőség. Így volt ezzel Budavári Károly is. A bánya vezetőinél idővel köve­telő hanggal lépett fel, sőt megkezdte egyes esetekben az intrikálást is. Politikailag nem fejlődött, a csapat is egyre elvtelenebb lett. Az elvtelen futtatás a csapat egész mun­kájára kihatott már. Volt idő, amikor ez a 60 főből álló nagy csapat sokkal keveseb­bet keresett, mint a kiscsa­paton dolgozó bányászok. Sajnos, az emberi hiúságot, — talán rossz jelző, de hasz­nálható — az emberi gyarló­ságot ennek ellenére is to­vább táplálták Budavári Ká­rolyiján. Még ezekben az időkben sem emelhette fel hangját sem a trösztnél, sem máshol, hogy kérését ne tel­jesítették volna. Segítettek te­hát abban, hogy a dicsőség végleg Budavári Károly fe­jébe szálljon. És ez mihez vezetett? Ah­hoz, hogy amikor már bírálni kezdték, amikor már őszin­tébb hangon szóltak Budavári Károlyhoz, ő továbbra is sa­ját hibáit melengette, lazul­tak a kapcsolatai a párttal, a tömegekkel. Aztán jött az első szél. Az elvtelen futtatás, a csapat elv­telen összetétele azonnal ki­ütközött. Ez a sokáig orszá­gos hírű csapat szétesett, Bu­davári Károly maga is passzív lett. Nem kereste a párt se­gítségét — maga sem töre­kedett arra, hogy bevonják a munkába. A csapatból egy más után szállingóztak el az emberek. Mindezt pedig meg­tetőzte az ellenforradalom, amikor is végérvényesen ki­tűnt a korábbi helytelen, egyes emberekkel szemben folytatott sztár-politikánk, amikor azók az emberek, akikre annyit számítottunk — néhányon sehol nem voltak. Mivel az ellenforradalmi eseményekre, a viselt dolgok­ra pártunk helyes politikájá­val régen pontot tettünk, ma­gam sem akarom az akkori eseményeket idézni. Egyet azonban feltétlen meg kell említeni• Azt, hogy az a csa­pát, amely éveken át a mi­zserfai bánya gerincét ké­pezte, amelyik korábban meg­fogta a csákány nyelét éppen a legkritikusabb napokban, amikor szenet kért az ország, amikor várták a fűtőanyagot az erőművek, a kórházak, is­kolák, nem állt hivatása ma­gaslatán. Annyira nem, hogy míg a többi csapatok bányá­szai egy-egy műszakban már 40—50 forintos keresetet értek el, Budaváriéknál 9 forintos műszakbért számoltak el. (?!) Érthető hát, hogy az 1956 előtti tömegvélemény egyre inkább megváltozott Budavári Károlyról, a tömegek egy bi­zonyos része mindinkább el­pártolt mellőle. Ami pedig a tömegek előtt mindezeket betetőzte, az Bu­davári Károly magánéletében bekövetkezett változás lett. Az, hogy 23 éves családi élet után hagyta ott otthonát, vette el egyik brigádtagjának feleségét. A tömegvéleményt természetesen befolyásolhatta volna az, ha az emberek is­merték volna Budavári Ká­roly 23 éves családi életének tapasztalatait, azt, hogy egy ember 50 éves fejjel (!) hatá­rozza el: nyugodt, családi életre vágyik — amit minden jel úgy igazol, hogy meg is talált. Nem szívesen tette ö ezt, de inkább választotta a boldog családi életet 50 éves korában, mint maradt volna abban az életben, amit már nem bírt, ami nem jelentett számára nyugodt otthont. így alakult Budavári Ká­roly vargabetűs élete. Az ün­nepelt, a nagyszerű ember most visszahúzódva él. Nem vesz részt társadalmi munká­ban, ma sem fejleszti magát kielégítően sem politikai, sem szakmai téren. Passzivitása egyre inkább fokozódik, bele­fáradt az életbe. Mégis úgy nyilatkozott: ha kell, ha szük­ség van rá, még most is meg­mutatja, hogy mit tud, hogy ő híve, építője ennek a tár­sadalmi rendszernek, amely­től annyit kapott. És erről van szó. Budavári Károly rá­döbbent arra, hogy a dicső­séget könnyebb megszerezni, mint megtartani. Ez pedig ta­nulságul szolgálhat bányász és vezető számára egyaránt. Rádöbbent, hogy saját hibái melengetése helyett azok ki­javításán kell dolgoznia. Mert Budavári Károly képes erre. Csak az szükséges, hogy áll­junk ismét mellé, hogy ve­gyük mi is igénybe munka­akaratát, szakmai tudását. Az kell, hogy ne tanúsítsunk az emberekkel szemben túlzott előítéletet, s nyújtsunk kellő segítséget a hibák kijavításá­hoz. Budavári Károly most már tudja, hogy nem ülhet a korábban megért babérokon, tudja, hogy az emberségesség a szerénységet is jelenti­Budavári Károly nem elve­szett ember. Segítsük ahhoz, hogy nevéhez, Kossuth-díjá- hoz méltóan megállja helyét nemcsak a banyában, hanem a társadalomban, abban, amely Budavári Károiyből csakúgy, mint milliókból em­bert nevelt. Somogyvári László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents