Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-30 / 9. szám

I960, január 30. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Méltó-e a diák névre? Az a vezeték, amelynek elkészítésében annyian segí­tettek, már elkészült. Idősek és fiatalok százai ásták a földet, lapátoltak, hogy Idő­ben elkészüljenek. Kérges munkástenyerek feszültek a szerszámok nyelére, s a mun­ka után itt tartották a má­sodik műszakot. Nagyszerű munkát végez­tek, akik itt dolgoztak. Vol­tak ott gyárimunkások, ter­melőszövetkezeti parasztok, ipari tanulók, diákok és még «okán mások. Örülni lehet az ilyen és ehhez hasonló ön­zetlen munkamegnyüvánu- lásnak. De az örömbe üröm is vegyül. Történt itt ennél a munkánál szomorú eset is. Diákok — ne keressük, hogy melyik középiskolába járnak — és ipari tanulók dolgoztak együtt egy alkalommal. A diákok egy része — tisztelet a kivételnek — immel-ámmal emelgette a szerszámot és kí­nosan ügyeltek arra, hogy ne vegyüljenek az ipari tanulók közé. A munka közben az egyik diák meggondolatlan, bántó megjegyzést tett a munkaruhás fiatalokra. — Kellemetlen együtt dol­gozni ezekkel a ... „munkás­káderekkel” — mondta, és gúnyosan, hetykén, a szaporán dolgozó fiúk csoportjára né­zett Egy pillanatra farkas­szemet nézett a két tábor. Az egyik munkásfiú megmarkolta a nehéz csákányt, felemelte és rettenetes indulattal úgy belevágta a földbe, hogy be­leragadt. Feszültté vált a le­vegő ... Hazafelémenet már, mintha mi sem történt volna vidám­nak látszott mindenki. De ez a vidámság belülről nagyon fagyos volt. A bántó szavak okozták ezt. Súlyos, sértő, az önérzetet az egyszerű mun­kásegyéniséget megtépázó sza­vak jégpáncélt vontak a fia­talok közé és ezek a szavak belevésődtek, talán sohasem kitörölhetően az ott levők leikébe. Vajon meggondolta-e az, aki ezeket a szavakat kimondta, hogy mit mond? Vajon mi késztette arra, hogy ilyet mondjon? Számot vetett-e azzal, hogy azok a „munkás­káderek” fiatalkori hibáik, „egyszerűbbb műveltségük” el­lenére becsületes fiatalok? Ezen biztos nem gondolko­dott. Nem tudom ki lehetett az illető, de nem méltó a diáksapka viselésére az biztos. Ez a fiatal — gondolom — magától értetődőnek tartja, hogy középiskolába jár, a szülei eltartják. Talán az édesanyja még a cipőjét is kitisztítja, hiszen „mennyit tanul ez a drága, jó gyerek”. — Hja az anyai szív... — Az ilyen fiatalt nagyon meg­vetem. Sok lelkes, a jövőért élni tudó diákkal beszélgettem már, akik szíwel-lélekkel, de értelemmel is alakítják ön­magukat ehhez a kialakuló új, nagy közösséghez. Nem tagadják meg kérgeskezű szü­leiket. Embertársukat, aki olajos munkaruhában javítja a motort, vagy kiszolgál az üzletben, vagy éppen kazán­fűtő valamelyik üzemben. Ezek a fiatalok tudják, hogy a tanulás, a tudás kincs, amelyet a szebb élet, a lélek nemesítésének szolgálatába kell állítani. Hol él ez a fiatalember? Nevezhetem-e így, vagy csak mondjam azt, hogy: éretlen tacskó? Vajon tudja-e, hogy országunkban milyen év­századokat formáló változások mennek végbe? Döntjük a korhadtat, a régit; kigyom­láljuk egymás segítségével agyunkból a múlt világból itt maradt giz-gazt. Vannak még ilyen fiatalok, mint ez a fiatalember. Nem vetettek még számot önma­gukkal, nem érzik át, hogy mit jelent iskolapadban ülni és mit jelent dolgozni, és még tanulni is. Vannak köztük ci­nikusak — sok körülmény közrejátszik ebben — s van­nak olyanok, akik fiatalkori feltűnési viszketegségben szenvednek... Életrevalók a mi diákjaink, nagy tettekre képesek. A jó­zan gondolkozású, komoly fel­fogású diákok feladata — de nemcsak az övék — hogy az ilyen és ehhez hasonló elszo­morító figurákat megneveljék és megmagyarázzák nekik, hogy az élet nem vagány­kodásból, nem felelőtlenség­ből áll. Szégyelje magát az ilyen fiatalember és gondol­kodjon ... Pádár András AZ MSZBT TERVEIBŐL Magyar önkéntesek a spanyol nép szabadságharcában E könyv visszaemlékezései személyes élmény anyag — részint korabeli, részint pe­dig később készült emlékezé­sek alapján ismertetik a spa­nyol nép, s vele együtt a magyar önkéntesek hősies harcát a szabadságért. A visz- szaemlékezések anyagát bő­víti és hitelességét növeli a kötet dokumentumanyaga. A könyvet Györkei Jenő had­történész elemző tanulmánya vezeti be. Az MSZBT megyei elnök­sége a közelmúltban készí­tette el munkatervét. Ter­vükben jelentős helyet fog­lal el az ismeretterjesztő te­vékenység. öt előadást szer­veznek központi előadóval. Február 3-án Rétságon a honvédségnél a szovjet hold­rakétáról lesz előadás. Ugyan­csak február elején Salgó­tarjánban az elektronikus számológépekről és a terme­lés autotmatizálásáról, míg 17-én Balassagyarmaton a szovjet holdrakéta program­ról lesz előadás. Március hó­napban ugyancsak Balassa­gyarmaton a magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatok és ennek jelentősége népgazda­ságunkban címmel lesz érde­kes előadás, míg Salgótarján­ban április elején az értel­miség szerepe a szocializmus­ban címmel lesz előadás. pénz, kocsi .lakás. SÖRÁRPÁRA ÉS NAPRAFORGÓRA MÁRMOST MEG­KÖTHETŐ AZ ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS A TER­MÉNY FORGALMI vAllalat FELVÁSÁRLÓ HELYEIN! Termelőszövetkezetek ! Egyéni termelők! Kössetek értékesítési szerződést sörárpára, babra és napraforgóra! Szerződéskötés esetén sörárpánál és babnál 30,— Ft, napraforgónál 15,— Ft szerződéses felárat, ezenkívül mázsánként 80,— Ft kamatmentes előleget biztosí­tunk! Babnál az előleg 100,— Ft. Bővebb felvilágosítást nyújtanak a vállalat felvásárló hdyH. NÓGRAD megyei terményforgalmi V. 31 A szemléltető tevékenység megjavítására Pásztón és Rétságon egy-egy képes vit rint állítanak fel a legfor­galmasabb helyen. Tovább szélesítik az él­ménybeszámolók tartását is. A terv szerint járásonként 3—3 élménybeszámolót tarta­nak. Ezenkívül márciusban baráti találkozót szerveznek a Szovjetunióban végzett elvtársak részére. Erre az alkalomra szovjet elvtársakat is meghívnak. Az MSZBT főtevékenysége hazánk felszabadulásának év­fordulójára való készülődés. Széleskörű levelezést szervez­nek hazánk felszabadításá­ban részt vett elvtársakkal. Az iskolákban megemlékezést szerveznek a felszabadulás emlékére s a szovjet levele­zés anyagaiból pedig kiállí­tást rendeznek. A felszabadulási ünnepsé­gek megrendezésében legjobb munkát végző iskolát arany­koszorús kitüntetésben, a leg­jobb munkát végző 10 álta­lános középiskolai tanulót könyvjutalomban részesítik. Párizsban szélsfijobboldali elemeket hallgatnak ki - a hadsereg még nem vallott színt Algírban Hírügynökségi jelentések szerint De Gaulle tábornok csütörtökön délután három órakor (magyar idő) részt vett az államtanács ülésén, ahol rövid beszédet mondott, majd visszatért az Elysée-pa­lotába. Az AP beszámol a csütör­tök reggel óta Franciaország­ban szélsőjobboldali elemek ellen megindított rendőrségi akcióról. A rendőrséget reg­gel hat órától riadókészült­ségbe helyezték, a fővároson kívül mintegy tucatnyi más nagyvárosban is házkutatá­sokat tartottak, többek közt Chassin nyugalmazott repülő- tábornoknál és Thomazo nyu­galmazott ezredesnél, akik mindketten ismertek szélső- jobboldali beállítottságukról. A házkutatásokon általá­ban fegyvereket, felfor­gató röplapokat, és más propagandaanyagot keres­tek. Többeket a kihallgatás után nyomban szabadlábra helyez­tek. A DPA a szélsőjobboldali elemek ellen csütörtökön reg­gel megindult rendőri akció­ban első konkrét eredményét látja a szerda délutáni mi­nisztertanácsi határozatnak. A nyugatnémet hírügynökség tudósítója szerint a francia kormány hozzálátott az algíri zendülők anyaországbeli „in­frastruktúrájának” kiemelé­séhez, hogy megakadályozza a zendülés átterjedését Francia- ország területére. Ugyanakkor Párizsban — folytatja a DPA — egyre többen teszik. fel a kérdést, hogy mikor szűnik meg Al­gírban a hatóságok által megtűrt „befagyasztott pol­gárháború” visszás állapota. Afrika a függetlenség útján AV 1F IR II 1KL AV^ A második világháború után Ázsiához hasonlóan Afriká­ban is az imperialista gyar­mati rendszer szétesésének le­hetünk tanúi. A függetlenségi mozgalmak nyomására külö­nösen az 1950-es évek köze­pétől az imperialista hatal­mak gyarmati birtokaik fel­adására kényszerülnek. A 230 millió lakosú és ke­reken 30 millió négyzetkilo­méter nagyságú „fekete kon­tinens’1 területén jelenleg 11 független állam van. Ezek a következők: Etiópia, Egyesült Arab Köztársaság (Egyiptom), Ghana, Guynea, Kamerun, Marokkó, Líbia, Szudán, Tu­nézia, Libéria, Dél-Afrikai Unió. Két ENSZ gyámság: To­go és Szomália, valamint a brit kormányzás alatt élő Ni­géria népei is ez évben nye­rik el függetlenségüket. Rhodesia és Nyaszaföld a Brit Nemzetközösség korláto­zott jogú tagja, valamint a Francia közösség 12 „autonóm köztársasága”.- valójában fél­gyarmatai mellett, ma még 18 — különböző közigazgatási címmel felruházott — de lé­nyegileg gyarmati területet birtokolnak európai kapitalis­ta államok- Tanganyika és Ruanda-Urundi ma még brit, HIRDESSEN « Nógrádi Népújságban illetőleg belga közigazgatás alatt álló ENSZ gyámsági te­rület. 11 független állam 1960-ban függetlenségét el­nyerő 3 ország 13 félgyarmat 18 gyarmati terület és két ^ ENSZ gyámság Afrika területe és lakossága 1960. januárjában az alábbi kategóriákba oszthatók: Afrika területé- Afrika lakos­nek %-ában: ságának »/,-ában: 31 « 5 30 16 17 ■i 34 36 • i A fenti táblázatból kitűnik, hogy előreláthatólag ez év vé­gére az összterület 36%-án, 10,8 millió négyzetkilométe­ren, tehát Európával azonos nagyságú területen a konti­nens összlakosságának 57 szá­zaléka, kereken 130 millió fő fog — habár névleg is — az önálló államokban élni. Jelmagyarázat: 1. Független afrikai országok. (Evszám: függetlenség kivívásá­nak éve.) 2. A Dél-Afrikai Unió, ahol a né­ger lakosságot a fehérbőrű ki­sebbség elnyomja. 3. 1960. folyamán függetlenségüket elnyerő afrikai országok. 4. Korlátozott autonómiával ren­delkező félgyarmati területek. 5. ENSZ gyámságok. 6. Imperialista hatalmak gyarma­tai. — Belépjek, vagy ne? Marad­junk meg egyéni­nek, vagy talán mégis jobb lesz a szövetkezet? —De sokan is fontol­gatják, latolgat­ják most ezt falun. Cserhátsurányban Ve­res Gergely nem őrlődik. Ve­res Gergely már választott, mikor aláírta a termelőszö­vetkezeti belépési nyilatkoza­tot. Segített néki a döntés­ben a Szabadság Termelő- szövetkezet mozgékony, fia­tal mezőgazdásza. Nyíltan, őszintén beszélt egymással a két ember. A mezőgazdász nem szégyelte elmondani, a Szabadság Termelőszövetke­zet még nem élt teljes egé­szében azokkal a lehetősé­gekkel, amelyek rendelkezé­sére állanak, de az 1959-es esztendő így is jó eredmény­nyel zárult. S megemlítette Istvanovszky Antal példáját. Istvanovszky egyedül dol­gozik a termelőszövetkezet­ben. Szorgalmas, rendes em­ber. A rábízott feladatot még mindig elvégezte. Az elmúlt évben munkaegységeinek szá­ma elérte a 605-öt. Erre ka­pott a termelőszövetkezetben 21 mázsa kenyérgabonát, ár­pát, 108 kilogramm cukrot és több mint 10 ezer forint készpénzt, az egyéb juttatá­sokat nem számolva. De ott, ahol legalább egy családtagot bevontak a közös munkába, a jövedelem meghaladta a 35 ezer forintot is. tgy beszélt, érvelt a terme­lőszövetkezet mellett a mező­gazdász, s az okos szó nem maradt hatástalan. Veres Gergely ma már a termelő- szövetkezet tagja. December közepén állt munkába és még abban a hónapban 20 mun­kaegységet teljesített. Koczur elvtarstoi, a ter­melőszövetkezet mezőgazdá­szától tudtam meg mindeze­ket, hogy Cserhátsurány ter­melőszövetkezeti község lett és beszélgettünk az alakuló ülés után. — Sokkal bizakodóbb va­gyok már, múlt annak ide­jén, a termelőszövetkezet jö­vőjét illetően is — folytatta tovább —, 120 új tagot vet­tünk fel a közgyűlésen. Es ez azt jelenti, hogy ezek az emberek a pillanatnyi nehézsé­geken túl is világosan lát­ják eredményeinket és a biz­tató jövőt. Mert eredmények, jó ered­mények vannak a Szabadság Termelőszövetkezetben, külö­nösen mióta mezőgazdász, szakember irányítja a mun­kát. ö maga nem szívesen beszél erről. Azt mondja, nem azért csinálja, hogy az ő nevét kapja szárnyára a hír. Gazdagabbá, virágzóbbá tenni a termelőszövetkezetet, gondtalanabbá tenni a tagok életét, ez a célunk, ezért dol­gozik ő is. Különösen az állattenyész­tésben van szemmel látható változás. Erről beszéltek a járás vezetői, a volt kívül­állók, s a Szabadság Ter­melőszövetkezet régebbi tag­jai is. A fiatal mezőgazdász, hogy munkához látott, legfon­tosabb feladatnak tartotta a takarmányalap biztosítását. — Ma már — mondotta — van bőven takarmányunk, ismeretlen nálunk a takar­mányhiány. A: állatok kondíciójt jó, s ez azutár a termelésben ii megmutatkozik... — s máris ma­gyarázta, hogi a tehenészet­ben 250 literre<. fejtek több tejet egy-egy te­héntől, mint ahogy eredeti­leg tervezték. A 30 tehénből álló állománynál ez 7500 li­ter tejet jelent, amely a megfelelő takarmányozásnak, a szakszerű, hozzáértő gon­dozásnak köszönhető. Azután nagyot változott a tagok munkához való viszo­nya is. — Az elmúlt évben — em­lékezett vissza Koczúr elvtárs — nem is igen fordult elő, hogy egy tagot is felelősség­re kellett vonnunk a munka- fegyelem megsértéséért. Ha este megbeszéljük a másnapi teendőket, valamennyien meg­jelennek, hogy megkezdjék a munkát. Munkához láttak már a Szabadság Termelőszövetke­zetben az új tagok is. Most, hogy újabbak jöttek, növeke­dett az állatok száma is, egy 40 férőhelyes istállót alakí­tanak át, s a belső munká­latokat a nemrégen belépett termelőszövetkezeti tagok kő­műves-brigádja csinálja. — Nem szeretem én dicsér­ni magam — mondotta több­ször is, hogy beszélgettünk. Magáról keveset beszélt, in­kább a közös gazdaság ered­ményeiről szólt. Pedig az eredményekben ott van az ö két keze munkája is — mert ha szükség van rá, szí­vesen végzi a fizikai rnun- kát is —, szakértelme és ha­tártalan bizalma az emberek, az alakuló, formálódó közös­ség iránt. Vincze Istvánné Biztató a jövő Cserhátsurányban is

Next

/
Thumbnails
Contents