Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)
1960-01-27 / 8. szám
1960. január 27. NÓGRÁDI PÜJSÄG Örhalom termelőszövetkezeti község örhalom községet úgy tartják számon, mint megyénk egyik leggazdagabb községét. Ügy gazdálkodnak itt a dolgozó parasztok, hogy a föld szeretető okossággal, körültekintéssel párosul. S hogy így bánnak a földdel, az gazdagon fizet. Jómódúak az emA község határában már tábla jelzi, Örhalom termelőszövetkezeti község lett. A dolgozó parasztok határoztak így! berek. A határ nagy részén kettős termelés folyik. Már ilyenkor csírázik a korai újburgonya, melyből 90 vagon ment exportra az elmúlt évben is. Amikor aztán az lekerül a földről, másodtermésként, még mindig fővetésű növényeket vesznek le arról a területről. Beszélgettem Csernyik Andrással. Öt hold juttatott földön gazdálkodott az elmúlt évben. 23 mázsa újburgonyát adott le a földművesszövetkezetnek, de azon a területen még cukorrépát, takarmányrépát, és silókukoricát is termel. Aztán nagyszerűen értik itt a szarvasmarha nevelést. Csaknem minden gazdánál 4— 5 van belőle. A legleromlottabb állat mögött is meglátják a jó tény észanyagot, s kellő takarmányozással, hozzáértéssel helyrehozzák, de úgy, hogy az még tenyészállatnak megy el. Az egyik gazda említette, — ahogy ott olyan rendezvénye, amelyen ne esett volna szó arról, hogy az őrhalmi dolgozó parasztok hozzáértése, határtalan szorgalma, a termelőszövetkezetben gyümölcsözik igazán. így készítették elő az utat, barátkoztatták meg a termelőszövetkezeti gondolattal a község kommunistái a dolgozó parasztokat olyannyira, hogy amikor döntésre került a sor, egyöntetűen, önkéntesen a termelőszövetkezetet választottákŰj értelmet nyert az őrhalmi gazdák szemében a munkás-paraszt szövetség is. Az átszervezés idején ugyanis néhány napig a községet járták a Salgótarjáni Építőipari Vállalat, a Népboít, meg a MÉSZÖV kommunistái is. Nyíltan, őszintén beszéltek ők is a termelőszövetkezetről, mint a helybeliek. Ugyanilyenek voltak velük szemben a község parasztjai is. így aztán megértették . egymást. A belépési nyilatkozatok a á- írását azonban a párttagok, a kommunisták kezdték meg. aránt nagy jövőt jósolnak néki a tagok, meg a környékbeliek is. Az alakuló ülésen megválasztották a vezetőséget is. Ott volt az egész község. Akinek nem jutott hely a kultúrházban, kint topogott a hóban. Mert ha meg kellett alaposan fontolni a döntést, a termelőszövetkezeti belépési nyilatkozat aláírását, hogy lenne hát akkor közömbös, ki, illetve kik irányítják majd a közös dolgait? — Olyan ember kell ide — mondotta Marton János —, aki valamennyiünk ügyét képviseli majd. Mert a termelőszövetkezetben nincs se sógor, se koma . •. Olyan ember vezessen, aki érti a gazdálkodást, összefogja majd a közösséget. Az egész község egyetértett vele. így választották elnöknek Bállá Istvánt, így lettek vezetőségi tagok Farkas Ignác, Hegedűs János, meg a többiek. A korábbi gazdálkodást tekintve kibontakozik az új termelőszövetkezet gazdálkodá„Ki legyen az elnök, kit válasszunk a vezetőségbe?” Az alakuló ülés előtt niég erről vitatkoztak a termelőszövetkezeti tagok. Elsőnek Hegedűs János, a községi tanács elnöke írta nevét a nyilatkozatra, aki tekintélyes parasztember hírében áll. Aztán jöttek a párt- szervezet tagjai. Majd hogy . Sokat várunk a termelőszövetkezettől. Ezért választottuk a közös utat.” lépkedtünk egymás mellett, amikor a termelőszövetkezeti községet jelző táblát vitték ki a község határába — a tenyészállatforgalmi vállalat 13 000 forintot adott egy törzskönyvezett tehenéért. Örhalom termelőszövetkezeti község lett. A községben gazdálkodó dolgozó parasztok valamennyien aláírták a belépési nyilatkozatot. Hogyan történt mindez? Az őrhalmi dolgozó parasztokra jellemző okossággal, megfontoltsággal. A községben a pártszervezel irányításával az elmúlt ta- v óta, hogy a termelőszö- vü. .zeti mozgalom fejlesztéséről szóló párthatározat megjelent, szívós, következetes politikai felvilágosító munka folyt. Nem volt olyan párttag- gyűlés. vb. vagy tanácsülés, nem volt a Hazafias Népfrontnak. a KISZ-szervezetnek ülést tartott a végrehajtó bizottság, a VB-tagok: Fábián István, Farkas Imre, jó 20 holdas középparasztok. így álltak ki a termelőszövetkezet mellett a községi tanács tagjai is. Akkor, amikor Kanyó Istvánnal beszélgettem, még nem tudtam mindezeket. — Aztán Kanyó bácsi — tettem föl a kérdést —, most, hogy így túl- van a döntésen, most már elárulhatja, hányszor voltak maguknál az agitátorok? — Csodálkozva, szinte értetlenül nézett rám. — Hányszor? Hát egyszer sem — s látta, hogy nem értem egészen a dolgot, még hozzátette: — Én tanácstag vagyok. Azóta aztán Örhalomban már megalakult a Hazafias Népfront Termelőszövetkezet. Több mint három ezer holdon gazdálkodik majd, s egysának arculata is. — Azokat az adottságokat kell továbbra is kihasználnunk, amelyek korábban is a legnagyobb jövedelmet hozták ... Az új burgonyát, meg a szarvasmarhatenyésztést. Csak természetesen minden eddiginél okosabban, hogy nagyobb jövedelmet hozzon. így vélekedett Hegedűs Ferenc, aki 15 holddal lépett a termelőszövetkezetbe. Mert azért írta alá ő is a belépési nyilatkozatot, hogy tartalmasabb legyen az élete, mint eddig volt. Vincze Istvánná Bereden hasznosítják as elmúlt év tapasztalatait A véli Vörös Csillag Ter- meldvetkezet zárszámadási közgésén megvitatta az 1959} évben elért eredményei) s azokat a növényfélesége termesztik, az állat- tenytés azon ágával foglal- kozr az idén, amelyek már az íúlt évben is igen ko- molTjövedelmet jelentettek a teelőszövetkezetnek. Bélén is — mint ter- melővetkezeteink zömében — Eállattenyésztés adja az idei ztendőben a jövedelem nagybik részét. Különösen a svasmarha tenyésztéstől várt nagy jövedelmet. M az elmúlt esztendőbe 2400 liter tejet tervek egy-egy tehéntől, s ezi tervet jóval túltel- jeelték — az idei gaz- dagi évben már több mi 3 ezer iiter az egy lehre jutó tejmennyiség. Tova növelik a hízóállatok szán is. Az idei évben 40 hízoaarhát és 143 hízottsertést idnak az államnak. A serieket már most hízóba fogt; s 80 darab már elérte .őst a 80 kilogrammos súly-! A irmelőszövetkezetnek az elmú esztendőben mintegy 20 er forintot jövedelmezett tiszti a baromfitenyésztés. Hárcezer darab volt csak, merteleinte a tagok vona- kodt tőle. Látva azonban a nagyerű eredményt, a ter- melőovetkezet tagjai úgy hatáztak, hogy azdén már 7 ezer báróik tartanak, amelyből 6 rét eladnak az áliam- na ezer darabot pedig rghagynak törzsnek. Fórődyet a baromfiállo- mánjak saját erőből biztosított a termelőszövetkezet- Mindezeket egybevetve a termelőszövetkezet több mint 950 ezer forint jövedelmre számít az idei esztendőben az állattenyésztésből. A növénytermesztés, az állattenyésztés fejlesztésének megfelelően alakul. Elsősorban takarmánynövényeket termelnek, főleg pillangósokat, « s a 130 hold lóheréből 110 holdról magot fognak, amelyből mintegy félmillió forint jövedelemre számít a termelőszövetkezet. Az idei esztendőben is foglalkoznak a berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai 20 katasztrális holdon, a korábbi években bevált, jó jövedelmet biztosító vetőburgonyával. Kimaradnak-e Hényelék? Röviden- Hugyag termelőszövetkezetiközség lett, miután a dolgoz parasztok zöme a nagy- üzeni gazdálkodást választót!. Az új termelőszövetkezetvasárnap tartotta alakuló ülőt, ahol a legrátermettebb gazákból megválasztották az elnköt és a vezetőséget is.- Juhász István a cserhát surnyi Szabadság Termelő- szöetkezet tagja. Az elmúlt évim több mint 17 mázsa ke- nyrgabonát, közel 6 mázsa takrmányt, 88 kilogramm cutot és egyéb természet bei juttatást, valamint majd- nei 8 és félezer forintot kapói a termelőszövetkezetben. Derűs égboltról csillog a napsugár. A fényt vakítóan veri visz- sza a hó. Az érkező tavasz ígérete ez a verőfény. Megcseppen az eresz is. A hófoltok sápadtan öszezsugorod- nak. Szelíd lejtőn kapaszkodunk a Hényel- porta felé. Már távolról látszik a szép, nagy ház. Kiválik a többi közül, de nem hivalkodó. Az egyszerű földes konyhában görnyedttartású férfi, alacsony, pirosképű, kövér asszony fogad. Hényel Árpád, meg a felesége. A kíséretemben levő tanácselnök töri meg a köszönés utáni csendet. — Tudod sógor miért jöttünk? — kérdezi, s a szemébe néz a másiknak. Hényel Árpád csak áll, nem szól. Nehezen szedi a lélek- zetet. Az asszony a tüzet kotorász- sza idegesen. Végre kínos hallgatás után megszólal az ember. — Hát... majd belépek egy év múlva. Beteg ember vagyok, mit tudnék ott dolgozni? — Hirtelen összegörnyed, majd erőt vesz magán, folytatja: — Nem akarom, hogy a fejemhez vágják, hogy rajtuk élősködők. Majd meglátom, hogyan gondoskodik a termelőszövetkezet a betegekről. Érv, érv után pattog. Ez az őszülő, tört arcú ember kapkodva mondja el, hogyan sebesült meg a második világháborúban. A belső részeit sebezte meg a lövedék. Hirtelen szédülni kezd és szinte kiabálva beszél. Egyszerre csak elzokogja magát, s kibotladozik a konyhából. A felesége is elkezdi a sírást. Meg-megcsukló hangon sorolja az ura baját. Az elnök csitítja, s elmondja, hogy a közösség segítségével eredményesebben lehetne gyógyítani az embert. A könnyek f elszáradnak, s újabb szópárbaj következik. Bejön az ember is. Rátámaszkodik az ágy szélére, s azt mondja: — Nekem még nem volt jó az életben, mégis mindenki rosszat akar nekünk. Ezt a házat irígy- lik? ... Űj ra elkezdi a sírást, Kimegy. A tanácselnök nyugodt hangon beszél nővérével, aki már-már kezdi megérteni a szót. Azután újra pörög aS asszony nyelve. A közben bejött ember is belekontráz a szóba: — Nem kell itf sokat beszélni, megmondtam, hogy csak egy év múlva lépek be. Nagy a határ, elférünk rajta. Hiába minden érvelés. Hényel Árpád csak a magáét fújja. Úgy látszik, ha a közösbe kerül, szűk lesz neki a határ. Persze akkor már közvetlenül nem az egyéni gazdaság lesz előtérben. N ehezen érti meg ő is — talán nem is akarja —, hogy a közös gazdagodásával, a termelő- szövetkezet tagságának szorgalmas munkájával az egyén is gyarapszik. És mondjuk meg a valóságot: Hényel Árpád valóban beteg és talán lehet, úgy van, hogy ez a betegség csak télen lepi meg a megfáradt testet, s mint egyénileg gazdálkodónak, sok pénzébe kerül az orvos. Az is igaz, hogy sajnálja a közöstől a magáét, Miért utasítja vissza Hényel Árpád a közös utat választott csécsei gazdák hívó szavát, segíteni akarását? Bízni kell az emberekben, még a csalódások után is. Most láttam életemben először sírni paraszt embert. Nem fér a fejembe sehogy sem. S mi lesz akkor, ha a visz- szautasított segítség után Hénye- léket kihagyják majd a közös úton járók számításaiból? P. A. A növényvédő állomás és a termelőszövetkezetek Mezőgazdasági termelésünk fejlődésével a Megyei Növényvédő Állomás feladatai is jelentősen megnövekedtek. Az állomás elsőrendű kötelességének tartotta az elmúlt évben is, hogy a termelőszövetkezetek mezőgazda- sági terményeit megóvja a különböző rovart kártevőktől és gombabetegségektől. Közel 1 millió forintra tehető az az érték, amelyet a Növényvédő Állomás a védekezési munkák időbeni és szakszerű elkészítésével megmentett. A Növényvédő Állomás dolgozói az erős burgonyabogár fertőzés ellenére is biztosították, hogy megyénk területén valamennyi termelőszövetkezet burgonya vetésterülete — a kártételtől függően — többször is védelemben részesüljön. Több mint 3 ezer holdon végezték el ezt a munkát. Nem kisebb jelentőségű ennél a termelőszövetkezetek részére végzett vegyszeres gyomirtás sem. A Növényvédő Állomás dolgozói mintegy 2 EZER KATASZTRÁLIS HOLDON VÉGEZTEK VEGYSZERES GYOMIRTÁST, miynek eredménye 6 ezer masával több termés lett. Jgyancsak a termelőszö- vekezeték gazdasági megerősítését szolgálta a zárttelepí- táű gyümölcsösökben, mint- eg; 300 katasztrális holdon vé'zett permetezés is. E minka nyomán több termelőszövetkezet gyümölcsösében relord termés mutatkozott alnából. De megvédték a kádevőktől az állattenyésztői takarmányalapját képező luierna és vöiröshere táblákat is. A termélőszövetkeze- tels részére 700 katasztrális hold magfogásos területen végeztek tarló és zöldbimbó porozást. Ez a munka jelentősen elősegítette, hogy emelkedjék a maghozam, ami komoly bevételt jelentett termelőszövetkezeteinkben. Korszerű motoros nagyüzemi gépekkel 60 vagon vetőmagot csáváztak meg, s ezzel elejét vették, hogy a termelőszövetkezeteknél üszög fertőzés miatt nagyobb terméskiesés történjék. A Megyei Növényvédő Állomás a védekezési munkák 60 százalékát termelőszövetkezetek részére végezte. Az elvégzett munkákért kedvezményes díjtételt számítottak és ez több százezer forint segítséget jelentett a termelő- szövetkezeteknek. Az elmúlt év őszén a gépállomásokkal együtt a Növényvédő Állomás gépei SEGTTETTÉK A TERMELŐ- SZÖVETKEZETEKET A BETAKARÍTÁSBAN és az őszi mezőgazdasági munkában, de jelentős segítséget adtak az aratás idején is, elsősorban az újonnan alakult termelőszövetkezetek részére. A Növényvédő Állomás fontos feladatának tartotta a szakmai és politikai felvilágosítást is. Az elmúlt évben 205 előadást és közel 50 gyakorlati bemutatót tartottak a termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztok részére. A tanácsi szerveken keresztül időben tájékoztatást adtak a nagyobb kártevők és növénybetegségek előfordulásáról és ismertették az ellenük való védekezés módját is. Az állomás szakemberei az elmúlt év tavaszán és őszén Mohora, Magyarnándor és Cserháthaláp községekben résztvettek a termelőszövetkezetek szervezésében is, s a szervezés után részt vállaltak a megszilárdítás munkájából. A párt és a kormány határozatát tartották szem előtt akkor is, amikor a Mo- horán működő két termelő- szövetkezetnek egész éven át szakmai, politikai és nem utolsósorban anyagi segítséget nyújtottak. Az elmúlt évben a Növényvédő Állomás szakemberei 50 TERMELŐSZÖVETKEZET TERMELÉSI TERVÉT VIZSGÁLTÁK MEG és segítséget adtak a növény- védelmi munka megszervezéséhez, elvégzéséhez. Megyénk termelőszövetkezetei, mezőgazdasági nagyüzemei egyre inkább látják, nem elég csak megtermelni a különböző növényféleségeket, hanem azokat megfelelő védelemben is kell részesíteni. A szakszerű növényvédelmi munka egyik fontos eszköz a mezőgazdasági munka belterjességének fokozásához. A Növényvédő Állomás pedig ez évben is arra törekszik, hogy a korszerű növényvédelmi munkákkal elősegítse a terméshozamok további növelését, termelőszövetkezeteink erősítését.
