Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)
1960-01-20 / 6. szám
JS Üt £* ‘l) k AG PROfcBTABJA1’ BOYBSÜfcJETEK) Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI- ÉVFOLYAM, 6. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1960. JANUÁR 20. Lendítsük tovább a szocialista munkaversenyt Életünkről, gyermekeink életének alapjáról van szó — Falugyűlés Szécsényben, nagy érdeklődéssel várták Dobi elvtárs beszédét — Felbolygatott méhkashoz hasonlít Szé- csény. Unneplőruhás, lakkcsizmás paraszt- emberek sietnek a művelődési otthonba. Fúvószenekar hangját lehet hallani a környező utcákon. A művelődési otthon előtt nagy tömeg feketéink. Szoros embergyűrű fogja körül Dobi István elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, az Elnöki Tanács elnökét, a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetőit. Beszélgető, vitatkozó parasztemberek állnak köröskörül és arról folyik a szó, hogy vajon mit mond Dobi elvtárs, aki eljött Szécsénybe, hogy beszélgessen az emberekkel, szót váltsanak a mezőgazdaságban folyó átalakulásról, a nagyüzemi gazdálkodásról. A környező községek népe is itt várakozik a szécsényiekkel, termelőszövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok. Ebben a gyűlés előtti várakozásban több van, mint várakozás. Lelkesedés, a gondokra való válasz kívánsága, a felfogások és nézetek tisztázásának óhaja és valami furcsa erő, amely manapság az egész országban döngeti a múlt avultságait és kínálja, követeli az újat, a célszerűt, az okosát, az életrevalót. . A nagy várakozás ott tükröződik mindenki arcán. Velenczei János egyéni gazda, a szé- csényi községi tanács elnökhelyettese is nagy várakozással tekint a beszéd elé. Hasonlóképpen Rigó András és Kolosi János egyéni parasztok is, akik gazdatársaikkal vitatkoznak a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeiről a várakozás perceiben. Az emberek nagyon örülnek, hogy Dobi elvtárs ellátogatott hozzájuk. Röviddel négy óra előtt már annyira tömve van a terem emberekkel, hogy szellőztetni kell.' Pontosan négy órakor Kanyó Béla elvtárs, a szécsényi járási pártbizottság első titkára üdvözli Dobi István elvtársat, a megyei pártbizottság és tanács vezetőit, a meghívott vendégeket• Röviden vázolja a járás politikai és gazdasági eredményeit, majd felkéri Dobi elvtársat beszéde megtartására. Az év első napjainak termelési tapasztalatai nem a legkedvezőbbők. Kétségtelen, hogy ipari vállalataink nagy többsége felemelt gazdasági és termelési terv végrehajtásához kezdett hozzá 1960- ban. Azonban ezek a megnövekedett feladatok csak még jobban aláhúzzák annak szükségességét, hogy a gyárak és a bányák már az első napoktól, az első dekádbktól kezdve teljesítsék feladataikat. Ebben nagy szerepe lenne a munka versenynek, amely napjainkban még nem bontakozott ki megfelelően. Ismeretes, hogy a kongresszusi munkaverseny az 1959. évi feladatok végrehajtásában milyen jelentős szerepet játszott. Egy-két kivételtől eltekintve ipari vállalataink teljesítették termelési tervüket, sőt, túlteljesítést értek el, javult az önköltség, a termelékenység és más fontos termelési mutatók. A munkások nagyszerű versenylendülete több helyen szükségessé tette, hogy évközben módosítsák, felemeljék a vállalást, újabb célokat tűzzenek maguk elé. Az is kiderült, hogy néhány helyen a vezetők elmaradtak a dolgozók mögött, igen óvatosan, rosszul értelmezett „megfontoltsággal” összegezték a felajánlásokat. Ezeket a tapasztalatokat azért is érdemes és szükséges szóvá tenni, mert a jelek szerint a kongresszusi munkaverseny folytatása, a további agitációs és szervező munka a verseny érdekében nem kielégítő. A kazári bányászok még a múlt év végén elhangzott felhívását — a munkaverseny újabb sikereinek elérésére, a VII. párt- kongresszus határozatainak végrehajtására — a bányaüzemek gyorsan követték. A munkásokkal való tanácskozás alapján egymás után készültek el a bányaüzemek felajánlásai. Ezekben a kitűzött célok mellett meghatá- r ózták az azok eléréséhez szükséges műszaki feltételeket, rögzítették a mozgalmi és gazdasági szervek feladatait is. A bányászoknak a munkaversennyel kapcsolatos helyes állásfoglalását az ipar egyéb területein azonban nem követte megfelelő folytatás. Egyedül a Magyar Vasöt vözetgy árban és a Salgótarjáni Acélárugyárban tekintették a vezetők elsőrendű kötelességüknek, hogy a munkások ilyen értelmű aktivitását, kezdeményezését és elhatározását felkarolják, azt megfelelően támogassák. De sem a Salgótarjáni Üveggyárban, sem a Tűzhelygyárban. vagy a két zagyvapál- falvi üzemben — az üveggyárban és a bánygépgyár- ban —, valamint a helyi A gyermekbénulás ellen a Sabin-féle védőanyag II. részletének alkalmazására Salgótarján területén az alábbi időben kerül sor: Az Arany János utca—Kossuth utca vonalától északra eső terület, valamint a Fel- szaibadulás út vonalától északra eső terület, valamint a Felszabadulás út és Május 1. utca lakóinak f. hó 21-én és 22-én lesz az acélárugyári körzeti rendelőben. iparban nem tanúskodtak nagy aktivitásról, kezdeményező erőről a vezetők. Mi teszi szükségessé, hogy ebben a kérdésben, az 1960, évre szóló munkaverseny megszervezésében minden megnyugvást és értetlenséget félre téve, a legrövidebb időn belül megtegyék a szükséges lépéseket vezetőink? Mindenekelőtt az, hogy dolgozóinkban él a versenyző kedv, látják és tudják, hogy a munkaverseny a társadalmi és egyéni érdekek ésszerű és kézzelfogható összekapcsolódását jelenti. Tanulmányozva a VII. pártkongresszus határozatait, ismerkedve azzal a nagyszerű célkitűzéssel, amelyet második ötéves tervünk felvázolt — a dolgozókban megnőtt a munkakedv, a szocialista építőmunka lendülete. Már pedig ettől elmaradni a vezetők részéről, nem a legdicséretesebb dolog. Szükségessé teszi az is, hogy azok a feladatok, amelyek az 1960-as tervekben szerepelnek, nem kisebbek, mint a múlt évben voltak, hanem a legtöbb vállalatnál mind a minőség, mind a mennyiség tekintetében magasabbak. Ez az év elsőrendű jelentőséggel bír második ötéves tervünk alapjainak megteremtésében, annak jó előkészítésében. Jelentőségében első helyen áll az ez évi munkaverseny- feladatok tekintetében, hogy azok végrehajtása hazánk felszabadulásának tizenötödik évfordulójához, április 4-hez kapcsolódik. Párt- és szakszervezeti vezetők. gazdasági és műszaki vezetők — ahol még ez nem történt meg — most már teljes erővel fogjanak hozzá, hogy a dolgozók javaslatai alapján minél előbb elkészüljön a munkaverseny célkitűzése. Megfelelő műszaki intézkedésekkel biztosítsák, hogy a dolgozók célkitűzései a jobb minőségre, a magasabb termelékenységre és az önköltség csökkentésére maradéktalanul meg is valósuljanak. A pártszervezetek használják fel a VII. pártkongresszus anyagának tanulmányozását a munkaverseny fellendítésére, annak a tudatnak az elmélyítésére, hogy az ott kitűzött célok a dolgozó nép mindennapi . munkájával valósulhatnak meg. Különösen nagy feladat hárul a szak- szervezeti bizottságokra — ezen belül az SZMT-re —, hogy a verseny ebben az évben is elfoglalja megillető helyét életünkben. A dolgozók akarata, lelkesedése megvan, a vezetőkön a sor, hogy ezt megfelelően hasznosítsák. éljenek azzal az ez évi feladatok sikeres megvalósítása érdekében. Az említett utcavonaltól délre lakók részére f. hó 21-én és 22-én délelőtt 8— 12-ig és délután 14—16-ig a vásárétri 1/3. bérház körzeti rendelőjében. Baglyasalján 14—15 óráig, Salgóbányán és Forgács-telepen 21-én lesz, míg Somlyó- telepen 22-én délelőtt 10 órakor. Az iskolás, óvodás és böl- csődés gyermekek védő- anyagelltáása az illető intézményben történik majd meg. A munkaverseny feladatairól tanácskozik az SZMT elnöksége A kongresszusi munkaver- seny tapasztalatait és az 1960-as évi feladatokat tar- zyalja meg január 26-i elnökségi ülésén a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Jelenleg már öt brigád dolgozik azon, hogy megvizsgálja, (elmérje azokat az eredményeket, amelyeket a kongresszusi munkaverseny hozott. Különös hangsúllyal vizsgálják a munkaverseny továbbfolytatását, az ez évi versenyfeladatok kidolgozását. Ezen belül elemzik a szocialista brigádok mozgalmának eredményeit vizsgálva azt is, hogyan fejlődik ez a mozgalom tovább. Ünnepre készülődtünk, s ma az ünnep napja beköszöntött. Január 20—30-ig kerül megrendezésre az Ukrán kultúra ünnepe. A testvéri ukrán népet köszöntjük, régi ismerősünket. Ott voltak az ukrán harcosok a hazánkat felszabadító szovjet csapatok között. A II. Szovjet Ukrán Hadsereg szabadította fel megyénket és az ország északi részét. Malinovszkij marsall volt a parancsnok, aki ma a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Malinovszkij marsall jól emlékezik városunkra. Három napig irányította városunkból a hadműveleteket. Az ukrán hősök vére ömlött szabadságunkért. Barátságunk az elmúlt 14 év alatt tovább erősödött az ukrán néppel, s most a kultúra ünnepén tovább nő. Salgótarjánban ma este kerül sor a központi ünnepségre este 6 órakor a városi művelődési otthonban. Az ünnepi beszédet Miklós Róbert tartja a fővárosi irodalmi múzeum munkatársa. Ezután neves fővárosi művészek adnak kultúrműsort. Az ukrán kultúra ünnepén a népművelési és a szak- szervezeti könyvtárak kiváló ukrán írók és költők műveiből kiállításokat rendeznek. Ezzel egyidejűleg előadásokat tartanak az ukrán nép életéről, fejlődéséről. Korábban a termelőszövetkezeti tagok az esztendő végén, a zárszámadáskor kapták meg a közösben végzett munkájuk után a részesedést. Most valamennyi termelőszövetkezetünkben úgy szervezik a munkát, hogy minden hónapban rendszeres munkaegységelőleget kapjanak a tagok. Erről Tóth István, a dejtári József Attila Termelőszövetkezet elnöke a következőket mondotta: — Az 1959-es esztendőben termelőszövetkezetünkben 14 forintot osztottunk rendszeresen, minden hónapban munkaegység előlegként. Minden hónapban 5-10-fig fizettük, úgy számíthattak erre a tagok, mint az ipari munkások havi bérükre, bár ez az összeg nálunk a munkaegység értékének kisebbik felét teszi ki, a többit zárDobi elvtárs beszéde elején szeretettel köszöntötte Szé- csény község és a szécsényi járás lakosságát. Ezután foglalkozott a munkás-paraszt szövetséggel, a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeivel, jelentőségével, majd beszédét így folytatta: Kiállítás lesz többek között a salgótarjáni November 7 filmszínházban s valamennyi járási székhelyen. Előadással egybekötött kiállítások lesznek a nagyobb községekben íy Nag.vbátonyban, Kistere- nyén, Érsekvadkerten, Dejtá- ron, Mohorán, Nagyorosziban, Romhányban, Diósjenőn, Va- nyarcon, Kálón és Jobbágyiban. Ezenkívül a kieső falvakat pedig a művelődési autó keresi majd fel, ahol szintén megemlékeznek a testvéri ukrán népről. Azoknál a vállalatoknál, amelyek az elmúlt évben jól dolgoztak, túlhaladták az 1958. évi eredményeket, vagy legalább is megtartották azokat, nyereségrészesedésre számíthatnak. A salgótarjáni Acélárugyárban az elmúlt év munkája alapján és az előzetes számítások szerint ez évben is fizetnek visszatérítést a dolgozóknak. A gyár üzemi tanácsa legutóbbi ülésén határozatot hozott a nyereségrészámadásikor kapják meg a tagok. Az átlagos férfi dolgozóink, a ledolgozott munkaegységek után egy-egy hónapban 700 forintot vittek haza. De a gulyások munkaegységelőlege elérte az 1000 forintot is egy hónapban. Az előlegosztáshoz szükséges pénzösszeget a helyes tervezéssel biztosítottuk egész esztendőre. A tejhozam fokozatos emelkedésével nőtt az értékesítéséből származó jövedelmünk is, egy-egy hónapban nem kevesebb, mint 18- 20-22 ezer forintot jelentett a termelőszövetkezetnek. Aztán jól jött az előlegosztáshoz a szerződésesen termelt növények után a termelési előleg is. Paprikát, káposztát, cukorrépát termelünk szerződésesen, meg aprómagvakat, s így a termelési előleg, melyet ezek után kaptunk egész szép összeget tett ki nálunk. — Érdemes a szövetkezetről beszélni azoknak is, akik már tíz éve a termelőszövetkezetben vannak és azoknak is, akik még nincsenek a termelőszövetkezetben. E községben széleslátókörű emberek élnek és ezért a falu jövőjét nem láthatják másképp, mint úgy, hogy a szocialista mező- gazdaságé, a szocialista nagyüzemeké, a termelőszövetkezeti gazdaságoké a jövő. Tehát itt az életünkről, életünk alapjáról, a gyermekeink életének az alapjáról van szó. Azért ezzel a kérdéssel ha foglalkozunk, jóakarat, türelem és tárgyilagosság kell hozzá. Valóban nehezen szilárdultak meg első szövetkezeteink, de csak gondoljuk meg, menynyi előítélet volt tíz esztendővel ezelőtt. Azelőtt a 15— 20 ember előtt, akik egy-egy vidéken elhatározták magukat arra, hogy termelőszövetkezetet alakítanak. Mennyi gonoszság, rosszakaratú megjegyzés, fenyegetés történt azokban a napokban. Hányszor hallottuk a csajka és a vályú meséjét. A gépállomászesedés felosztásának módjáról. A határozat alapján figyelembe veszik, hogy az egyes gyárrészlegek milyen mértékben járultak hozzá a vállalati eredményhez. A növelő tényezőknél elsősorban a gyárban hosszabb ideje dolgozó munkások, a törzs- gárda fokozottabb megbecsülését kívánják kifejezésre juttatni. Emellett fokozottabban figyelembe veszik á munka- fegyelemben való példamutatást is. Komoly jövedelmet jelentettek a hízóáliatok is. 45 hízottmarhát és 60 hízottsertést adtunk le, ezenkívül 20 sertésünk továbbtenyésztésre ment. Ebben az évben megyénk egyes vasútvonalainak korszerűsítését tovább folytatják. Nagybátony és Pásztó között a már elkészült mintegy 5,2 kilométeres korszerű, hosszú- sínesített szakasz építését tovább folytatják Pásztó irányában. Ezzel a munkával majdnem megközelítik a pásztói vasútállomást. A tervek szerint azonban az 1961-ben az ország más vasútvonalán végrehajtandó felsok gépeire azt, hogy kolhozcsikók. A termelőszövetkezeti tagságra pedig, hogy továbbszolgáló cselédek. Persze, akik gátolni igyekeztek munkánkat, nagyon jól tudták, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás teljes kibontakozása esetén nemcsak a termelés színvonalát, hanem az emberek munkabiztonságát, kultúrájának kibontakozását is segítjük. Első szövetkezeteink hosz- szú évek után tudtak megszilárdulni. Egyik-másik még ma is sok kívánnivalót hagy maga után. Ezzel szemben az ország különböző területein úgyszólván mindenütt, minden megyében, minden járásban vannak már szövetkezetek ezrével, amelyek nemcsak hogy elfogadhatók, hanem amelyekre még azt is rámondhatja az ember, hogy sínen vannak. Jók. Legjobb szövetkezeteink eredményei mind az állat- tenyésztésben, mind a növénytermesztésben, világ- (Folytatása a 2. oldalon) A korábbi elvektől eltér, hogy az 1959-es évi nyereség- részesedésből az igazolatlanul hiányzókat teljesen kizárják. Megszigorították a táppénzcsalás miatt felelősségre vont dolgozók esetében is a részesedés kifizetését. A határozat kimondja, hogy a gyárrészlegek, illetve az osztályok vezetői a számukra megadott nyereség- részesedés összegének felosztását a határozat alapján teljesen önállóan végzik a szakszervezettel egyetértésben. Megnyugtató az az intézkedés is, hogy nyereségrészesedést kapnak azok. a dolgozók, akik nincsenek ugyan a vállalat létszámában, de üzemen belüli munkájukkal elősegítették a politikai, gazdasági és kulturális eredmények elérését, a vállalati eredmény javulását. adatok miatt az itteni munkálatok megszűnnek. 1962-ben folytatják tovább a Hatvan- Salgótarján-i vasútvonal rekonstrukcióját, egészen Selypig. Mindaddig azonban változatlanul folytatják a hídépítést, a megfelelő előkészületeket, az 1962. évi nagy munkára. Ebben az évben korszerűsítik a Galgamácsa-Nógrádkö- vesd közötti vasútvonalat is. Megkezdték a Sabin-féle védőanyag második adagolását---------------------------------------Kö szöntjük az ukrán népet — Ma kezdődik az Ukrán Kultúra Ünnepe — Az idén is rendszeresen osztunk munkaegységelőleget Kidolgozták o nyereségrészesedés felosztásának módját az acélárugyárban Tovább korszerűsítik megyénk vasútvonalait
