Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)
1960-01-16 / 5. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG . Jsl 1960. január 16. A pártélet hírei A kongresszus anyagát dolgozzák fel Salgótarján kommunistái Salgótarján pártszervezetei ezekben a napokban készülnek fel a VII. pártkongresz- szus anyagának feldolgozására. A pártpropagandában valamennyi tanfolyamon több témában vitatják meg a kongják. E hónapban elkészítik a kongresszus anyagának feldolgozására vonatkozó terveiket. Salgótarján kommunistái ezzel egyidőben javítani kívánják az agitációs munkát és a VII. kongresszus anyagának megtárgyalását összekapcsolják az egész évre, ezen belül az április 4-re szóló munkaverseny megszervezésével, a munkaverseny feladatainak kidolgozásával. resszusi beszámolókat, a határozatot. Szerepel az anyag feldolgozása az előadásos propagandában is. A városi pártbizottság a tömegszervezeteknek is javasolta, hogy a vezetők és az aktívák szintén rendezzenek vitákat a kongresszus anyagából. Széleskörű munkát fejtenek majd ki a pártszervezetek a dolgozók között is. Január 21-én a városi pártbizottság aktívaértekezletet tart, amelyen résztvesznek a mozgalmi és gazdasági vezetők. Február 10-ig bezárólag ebből a témából rendezik meg a soronkövetkező taggyűléseket is. Ezen túl a salgótarjáni kongresszusi küldöttek munkásgyűléseket tartanak. Mintegy 67 helyen pártnapokat is szerveznek a kongresszusi anyag ismertetésére. Ezeket a pártnapokat január—február—március hónapokban rendezik meg, ahol egy-egy témakört tárgyalnak majd meg. A városban központi előadókkal is tartanak pártnapokat, a gazdasági vezetés színvonalának emelése, a nemzetközi helyzet és a kultúrforradalom kérdéseivel kapcsolatban. A széleskörű ismeretterjesztő felvilágosító munkát az egyes nagyüzemi pártbizottságok és alapszervezetek a maguk eszközeivel is folytatA ludányhalászi KlSZ-szer- vezet fiataljai jól felkészültek a hosszú téli estékre. Az újév elején vezetőségi gyűlésen vitatták meg az elmúlt év eredményeit, majd az első negyedéves munkatervet beszélték meg. A KISZ-fiatalok jobb tájékoztatása érdekében hét tizes bizalmit osztottak be, akiknek feladatuk lesz a tagok aktivizálása. Eddig sem volt rossz a látogatottság egy-egy rendezvényen, de ezt most tovább szeretnék növelni. A fiatalok nemcsak a KISZ A vezetők és dolgozók kapcsolatának javításáért A Salgótarjáni Tűzhelygyár párt végrehajtó bizottsága a közelmúltban több Intézkedést hozott a gyári vezetők és a dolgozók kapcsolatának javítása érdekében. December 7-e óta például a pártirodán minden nap 8—10-ig a végrehajtó bizottság valamelyik tagja fogadja azokat a dolgozókat, akiknek valamilyen panaszuk, kérelmük, javaslatuk van. Az egyes dolgozók által elmondott észrevételeket panaszkönyvbe vezetik és intézkedésre kiadják az illetékes vezetőnek. Elsősorban szociális és munkaügyi jellegű problémákkal fordulnak a pártbizottsághoz a gyár dolgozói. A kérelmek, panaszok többségénél helyben tudnak intézkedni. Ennek a módszernek továbbfejlesztését célozza az a terv is, hogy negyedévenként legalább két esetben üzemrészenként fogadónapot tartanak. Ezen a gyári párt- és KISZ- szervezet, szakszervezet vezetői, valamint a gazdasági és műszaki vezetők jelennek meg és válaszolnak a dolgozók kérdéseire. A politikai munka helyzetét tárgyalják a Salgótarjáni Üveggyárban A VI-os alapszervezet agi- tációs és propaganda munkáját tárgyalta meg legutóbbi üléésn a Salgótarjáni Üveggyár párt végrehajtó bizottsága. Ebbe az alapszervezetbe tartoznak az irodában dolgozó kommunisták, akiknek nagy többsége valamilyen gazdasági, vagy műszaki beosztást tölt be. A végrehajtó bizottság azért tartotta szükségesnek az itteni politikai munka megvizsgálását, mert korábban úgy tapasztalták, hogy minden eredmény ellenére még igen sok a tennivaló. Megállapították például azt, hogy az alapszervezet egyes tagjainál jelentkezik az agiiációs és propaganda- munka lebecsülése. Még él az a régi rossz gyakorlat, hogy erre a munkára nem a legjobb, legképzettebb kommunistákat osztják be. Ettől az alapszervezettől egyes népnevelők nem jelentek meg a negyedévenként tartott gyári népnevelő értekezleten. A VII. pártkongresszus határozatainak maradéktalan végrehajtása pedig különösen megköveteli, hogy javuljon a politikai felvilágosító munka. A végrehajtó bizottság ezért úgy döntött, hogy valamennyi alapszervezetben vezetőségi ülésen, majd taggyűlésen beszéljék meg az agitációs- és propagandamunka helyzetét. Emellett természetesen nyomatékosan felhívta a VI-os alapszervezet vezetőségének és tagságának figyelmét, hogy minél előbb küszöböljék ki munkájuk ilyenirányú fogyatékosságait. Negyvenöt év a gyárban Haját őszbe csavarintotta a hat X, szemére is fátyolt borított az öregedés, de a lendület, a munkaszeretet és ahogyan helytáll a huzalmű drótot termelő gépei mellett még ugyanolyan régi, fiatalos, mint negyvenöt évvel ezelőtt. Mert negyvenöt esztendeje állt ide motorkezelőnek és azóta el sem mozdult innen. Azt mondja; még éjszaka is ideálmodja magát az olajszagú ezerzajú üzembe. Hatvanhárom éves már Kluka Jani bácsi, az öreg motorkezelő. Sokan szeretik, még többen ismerik őt, az öreg veteránt. Munkája egyáltalán nem olyan, amelyben ki lehet tűnni, hetenként országra szóló dicsőséget szerezni. Nevét nem százalékok, kimagasló teljesítmények, újabb és újabb munkasikerek dicsérik. Csak egyszerűen a szorgalom, a kötelességtudás és a munka szeretete. Az az öntudat, amellyel átérni: neki éberen figyelni kell a gépeket, mert pár percnyi hanyagsága órákat veszíthet a termelésből. Olajos munkaruhája fölött, mint apró dombormű magasodik, tömött zsebe. Nemcsak személyazonosságiját, meg egyéb iratait őrzi itt magánál, hanem két vérpiros könyvet is. Az egyik emlékeztető bizonyítéka az egyszerű, csendes szótlan ember negyvenegy esztendővel ezelőtti bátorságának. Emlékkönyv 1919-es vöröskatonasága idejéből. A másik kom- munistaságát dokumentáló tagkönyve. Vörös katonának is. párttagnak is munkásszive állította csatasorba. Árva gyermek volt, hat éves korában temették el szüleit, anyját is. apját is. A szerető rokonok nem adták intézetbe, árvaházba. pedig havi 50-60 koronát keresett csak ötgyermekes bányász pártfogója. Ebből aztán a sok éhes szájnak csak annyira tellett, hogy szitálás nélkül süssék a kenyeret. — Higyje el nekem — emlékszik vissza az öreg munkás — jobban Ízlett nekünk akkor az a korpás kenyér, mint ma unokámnak az édes csokoládé. Mert mi tudtuk akkor, gyermekfejjel is, hogy mit kellett a kenyérért gürcölni. Tizenkétéves koromban kerültem dolgozni a gyárba. Addig sem sok módom volt tanulni, nem volt cipőnk, ruhánk, hogy rendesen iskolába járjunk, most aztán végleg szakítani kellett. Mert felvételem létkérdés volt. Vállaltam bármit, amit gyerekerővel bírtam. Tizennégy éves koromban idehelyeztek motorkezelőnek. Azóta el sem tudtam menni innét. — Elhalkul a hangja és szaggatottá válik a beszéd is. — Most már félek kissé a nyugalomtól... Nyugdíjazni fognak ... és én .. . annyira szeretek dolgozni ... De ezt ne írja le, kérem . . . — mondja sürgetően. — Nem szeretném, ha mindenki megtudná ... és szánakoznának rajtam. Talán vétek a bizalma ellen Kluka bácsi, de ezt a megható őszinteséget nem tudom elhallgatni. Hiszen egész munkássága nyitott könyv volt a gyár előtt. Most ezt a magától értetődő fájó ragaszkodást kár volna eltitkolni. — Mit tart élete legszebb élményének? - terelem inkább másra a kínos gondolatot. — Talán az üdülésemet. Egymás után két évben is voltam pihenni. A csodaszép Galyatetőn találkoztam korunk csodájával is, a televízióval. Az első, amit hallottam és láttam egy angol professzor előadása volt az ember fejlődéséről. Gondolkozik kicsit, de hallgatása is tartalmas, magával ragadó. — Persze azért vitatkozni tudnék vele. A fejlődés nem ott ér véget, amikor -kétláb- ra áll az ember. Legalábbis én egyszerű munkás ember nem így látom. Napjainkban Másfél évtizedes múltjuk van már az iskolai, óvodai szülői munkaközösségeknek. Azonban az ellenforradalom napjaiban derült ki, hogy 1956 előtt mennyire káros irányba tolódott e munkaközösségek munkája, amelyek jóformán kizárólag anyagi segítségre értelmezték az iskola segítségét és csak kevés szülői munkaközösség kapcsolódott bele a nevelési problémákba. Ezen az áldatlan állapoton kívánt segíteni a szülői munkaközösségek munkájára vonatkozó legutóbbi határozat is, amelyben a nevelési problémákat helyezték előtérbe i és az anyagi segítségnek csak olyan szerepet szánnak, amennyiben az közvetve, vagy közvetlenül a nevelést segíti elő. Bátor kiállású kommunista szülők és pedagógusok indították újra útnak megyénkben is a szülői munkaközösségeket. Az iskola ma már elképzelhetetlen enélkül és határozott fejlődést mutat tevékenységük megváltozott iránya is. Az iskolai tantestületek és szülői munkaközösségek közös feladatukul azt szabták meg azonos elvekkel, azonos nevelési módszerekkel egységes iskolai és családi nevelést biztosítanak. Ehhez mindenekelőtt tökéletesítették a szülők iskoláját, hogy emelni tudják a szülők nevelési kultúráját, a szülők pedagógiai képzettségét. Kétségtelen, hogy még ez a határozat — bármennyire jó és helyes és szükséges — nem változtathatott egy csapásra a dolgon. A hibák egy része abból adódik, hogy a pedagógusok rendkívül elfoglalt emberek és míg többségűik éppen sokoldalú elfogaltsága miatt nem tudja megfelelő mértékben támogatni a szülői munkaközösségi munkát, egyesek közömbösen nézik társaik fáradozásait, nem látják a szülői és a pedagógusi összefogás nagy jelentőségét. Okoz még problémát az is, hogy ha egy családban mindkét szülő dolgozik, este már fáradtak, a gyermek problémáival nem tudnak megfelelően foglalkozni. A szülők egy része viszont sajnos még maradi gondolko- zású, és felfogásuk megváltoztatásában is jelentős szerepet kell vállalniuk majd a szülői munkaközösségnek és a pedagógus közösségnek egyaránt. Mert a szülök maradisága a gyerekre maradandó nagy hatással van. Az osztályközösségekben sokféle hatás éri a gyermeket és egymaga még nem képes arra, hogy döntsön a helyes út, a helyes hatás mellett. így adódhat, hogy a kettős nevelés okozta különbségek a család és a pedagógus egymással ellentétes értelmű tanítása megrázkódtatások özönét zúdítja a gyermekre. Az idén már e hibákból okulva minőségi változáson ment keresztül a szülők iskolája. Előtérbe került a nevelési problémák megvitatása. Itt a leggyakrabban előforduló nevelésbeni vitás kérdéseket próbálják magyarázni. A két nemzedék az iskoláskorú gyermek és felnőtt közötti harc gyakran nyilvánul meg feleseiésben és szájas- ikodásban. Ez ellen önkényes- kedéssel, dühös türelmetlenséggel nem lehet fellépni sem -a szülőnek, sem a gyermeknek. Ügy kell elejét venni a feleselésnek, hogy a gyermek ne kételkedhessen a szülők intézkedésének jogosságában. Csakis így, következetes szigorú neveléssel tudja elérni, hogy gyermeke ne legyen sem vele, sem egyéb felnőttekkel tisztelet- len. így kell fellépni a gyermekben megnyilvánuló durvaság, fegyelmezetlenség, tapintatlanság, irigység, stb. káros tulajdonságok ellen is. A gyermekből öntudatos, értelmes, embert csak úgy lehet nevelni, ha következetes pedagóiai elveket alkalmaz vele szemben. Nincs értelme annak, hogy a szülők és a gyermek között valóságos gát legyen, helyesebb, ha -kialakítják azt a meghitt, baráti légkört, amelyben kölcsönösen bizalmasak — de nem bizalmasko- dók egymáshoz. Receptet a fent említett erkölcsi normák eléréséhez nem lehet adni. Az iskola és a család kapcsolatának elmélyítése a teljes bizalom légkörének megteremtése a legfontosabb feltétel. És az ilyen természetű problémák megoldásában ugyancsak nagy szerep vár a szülői munkaközösségekre. Természetesen . szülői munkaközösségek alatt nem az édesanyák közösségét kell érteni, hiszen a gyermek nevelése nem női kiváltság. Az apák intenzitására is szükség van ebben a munkában, felelősséget kell nekik is érezniök a gyermeknevelés gondjai, bajai iránt. A szülői munkaközösségeknek mindenekelőtt tehát az iskolai nevelést kell elősegíteniük, a tanulmányi eredmények fokozásáért, a hiányzások, késések megszüntetéséért, a szabad idő helyes fel- használásáért kell harcot in- dítaniok. De jó ha segíteni tudják az úttörők és KISZ szervezetek munkáját, támogatják az iskola kulturális és egyéb rendezvényeit. A hangsúly ne anyagi támogatáson legyen, ezt csak olyan arányban alkalmazzák, amennyiben az az o-ktató-nevelő munka feltételeit javítja. U. M. í? Kiosztották a KISZ-szervezetek a termelőszövetkezetekért6' c. verseny mozgalom díját A KISZ Nógrád megyei Bizottsága attól a gondolattól vezérelve, hogy segítse meér tetőfokára, amikor például a paraszt téeszbe lép. Jaj, de nagy dolog is ez kérem. Most lesz majd igazán ember a föld évezredes rabjából. — Mennyi a keresete Kluka bácsi? — fordítunk megint egyet a beszélgetés kerekén. — Másfél ezernél is több, kérem. Ezerhatszáz kereken. Egész kis vagyon kettecs- kénknek. Meg hát szemünk fényének, harmadikos unokánknak. ö velünk van jóformán mindég. Dolgozik anyja is, meg apja is. — A mesélő hang büszkeségbe csap át, amikor hozzáteszi. — Egyik gyerekem igazgató-tanító Jászberényben, a másik meg katonatiszt, tudja? Mert ők kedvükre választhattak. — Azért én — fűzi hozzá rövid szünet után —, ha ma lennék fiatal, újra csak a gépekhez szegődnék. Csak éppen valamivel tanultabb fejjel. Mert azért ez az, ami nagyon hiányzik az én életemből. Mivelhogy én már erre valóban öregember vagyok. Szemeim már csak az újságot böngészik, a könyv nem való az én kezembe. Ezt hagyjuk mi öregek örökségbe a fiataloknak. Valami hiba csúszhatott az egyik gépbe, mert az öreget elhívják. Fiatalosan sarkon- fordul, futtában még odaköszön és aztán megszűnik számára a világon minden. Csak az a gép van, aminek mielőbb újra termelnie kell. Ujlaky Mária gyénkben a termelőszövetkezetek gazdasági épületeinek építését, a növényápolási, aratási, betakarítási és más munkáit, meghirdette 1959. júniusában a „KlSZ-szerve- zetek a termelőszövetkezetekért” című versenymozgalmat. E versenybe mintegy 35 KISZ-szervezet nevezett be. A KISZ Nógrád megyei Bizottsága értékelte a benevezett KISZ-szervezetek eredményeit, s megállapította, hogy tizenegy ezer társadalmi munkaórában segítették a tsz-eket, főként az aratási és növényápolási munkákban, de resztvettek a tszKstállók építésében is, valamint azok a KISZ-alapszervezeték, ahol KISZ-zenekar működik, a tsz-ak rendezvényein szolgáltattak zenét. A tizenegy ezer munkaórában nincsenek benne azoknak a KlSZ-szerve- zeteknek eredményei, amelyek a versenybe nem neveztek be, de segítették a tsz-eket, s olyan szervezetek eredménye, mint például a karancslapujtői szervezet, amely ugyan benevezett a versenybe, de a végzett munkáról szóló jelentést nem küldték meg a ' megyei bizottságnak. Figyelembe véve az alap- szervezetek taglétszámát, a közös munkában részt vett tagok számát, valamint a teljesített munkaórát, a megyei KISZ-bizottság úgy döntött, hogy az I. díjat, a 2300 forint értékű berendezési tárgyat a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat KlSZ-szervezeté- nek adja, amely a KISZ-en kívüli fiafalókat is bevonva, mintegy 170 fő 3570 óra társadalmi munkát végzett a termelőszövetkezetekben. Második helyezést, 1800 forint értékű berendezésig tárgyat a nagy- lóci kiszistá'k kapták, akik 1536 órában segítették a tsz-eket. A harmadik helyezést a márkházi KlSZ-szer- vezet 1500 forint értékű, a jánosaknai KISZ-szervezet, mint ötödik helyezett 800 forint értékű berendezési tárgyat kapott. Hatodik helyezést a mizserfai, hetedik helyezést a horpácsi KlSZ-szer- vezet ért el, az előbbi 500. az utóbbi 300 forint értékű kiskönyvtárat nyert. Kívánjuk, hogy a versenyben helyezést elért szervezetek, valamint aizok a szervezetek, amelyek ugyan szép eredményeket értek el a tsz-ek segítésében, de helyezéshez nem jutottak, továbbra is minél több fiatallal vegyenek részt a termelőszövetkezetek munkáinak segítésében. KISZ Nógrád megyei Bizottsága Dr. Mithé István: A NYUGDÍJ SZABÁLYAI A szakszervezeti aktivistáknak szóló kézikönyv az 1959. augusztus 31-ig megjelent nyugdíjszabályokat tartalmazza. A szerző gyakorlati példákkal ismerteti meg a szakszervezeti aktivistákkal a legfontosabb rendelkezéseket, a nyugdíjazás feltételeit és a korlátozó szabályokat. A könyv nem jogszabályismer- tetés, hanem gyakorlati útmutató, sok példával magyarázza meg a nyugdíjrendel- kezésí.k nyomán adódó bonyolult helyzeteket. AZ EGYSÉGES NEVELÉSÉRT a szülők és pedagógusok összefogásával--------------------------------—--------------------------------------------------------------A ludányhalászi fiafalok fervei rendezvényein vesznek részt. Rendszeresen látogatják a Hazafias Népfront előadásait is. Legutóbb 37-en vettek i részt. Megkezdik a rendszeres kultúrmunkát. fgy többek között már farsangra öt egyfelvonásos színdarabbal készülnek. A hosszú, téli estéken a fiatalok szórakozására létrehozzák a sakk-kört. így akarják biztosítani azoknak a fiataloknak is az elfoglaltságát, akik nem vesznek részt a kul- 1 túrmunkában.
